online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   
kategória
 

Biológia állatok Fizikai Földrajz Kémia Matematika Növénytan Számítógépes
Filozófia
Gazdaság
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 













































 
 

HÁZIKACSA- ÉS PÉZSMAKACSA TENYÉSZTÉS, MULARDKACSA- ELÕÁLLÍTÁS

állatok

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
KÉKES RÉTIHÉJA - Circus cyaneus
A BAROMFIFAJOK FONTOSABB ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGAI ÉS AZOK KOMPONENSEI
AZ ÁLLATTARTÓ TELEP LÉTESÍTÉSÉNEK FOLYAMATA
Baromfitenyésztés
HÁZIKACSA- ÉS PÉZSMAKACSA TENYÉSZTÉS, MULARDKACSA- ELÕÁLLÍTÁS
 
 

HÁZIKACSA- ÉS PÉZSMAKACSA TENYÉSZTÉS, MULARDKACSA- ELÕÁLLÍTÁS

  A házikacsát tulajdonképpen kizárólag hústermelésre használjuk. Bár tojása nagy tápértékû, kiváló sütõipari minõsége van, a szalmonellafertõzés veszélye miatt étkezési célra tilos felhasználni. A kacsatoll minõségét  tekintve jóval kisebb értékû a lúdtollnál, és bár némely feldolgozók foglalkoznak a forgalmazásával,  a toll értéke nagyságrenddel elmarad a kacsa által megtermelt hús értékétõl. A pecsenyekacsa 7 hetes hízlalás után 2,5 kg körüli élõtömegben kerül vágásra. Sajnálatos minõségi hiba egyre több fajtánk és hibridünk esetében a nagyarányú bõr alatti és hasûri zsírlerakódás, ami a vágóértéket nagymértékben rontja. A kacsa 1 kg élõtömeg elõállításához 3,0-3,7 kg, egy tojás megtermeléséhez 450-500 g takarmányt használ fel. Tojástermelése egyébként kiváló. Egy év alatt 140-180 db, 80-100 g tömegû tojást tojik. A tojástermelési "év" januártól augusztusig tart. A házikacsával és a pézsmakacsával meddõ fajhibridet hozhatunk létre (mulard), amely hús- és kacsamáj-termelésre egyaránt kiválóan alkalmas.

8.1. A kacsa kor, ivar és hasznosítás szerinti elnevezései

- Napos kacsa              - 24  óránál nem idõsebb,  még nem etetett fiatal egyed.

- Kiskacsa                    - Fiatal állat, nemre és hasznosításra való tekintet nélkül a szûzvedlésig.                                        (3. hét)

- Növendék                  - Tenyészutánpótlás céljából felnevelt f 414e43e iatal kacsa, ivarérésig (30-31. hét)                                      ivar szerinti megkülönböztetésben növendék gácsér, növendék tojó

- Törzskacsa                Kifejlett, tenyészérett, tenyésztojást termelõ állat. Ivar szerinti megkülönböztetésben:

Gácsér, Tojó

- Pecsenyekacsa              Fehér tollú 7-8 hetes korú, 2,2-2,9 kg élõtömegû vágóállat.

8.2. A legfontosabb kacsafajták, és- hibridek

 

 

  A kacsa egyoldalúan hústermelésre szelektált gazdasági baromfifajunk. A fajták és hibridek csoportokba sorolásának ezért egyedüli szempontja az élõtömeg lehet. Az élõtömeg szerinti csoportosítás ugyanakkor igen kis eltéréseket takar. A mini kacsák 1,5-2,0 kg és a super maxi kacsa 3,0-3,2 kg-os vágáskori tömege közt pl. a  pulykafaj mértékeivel mérve igen csekély különbség tapasztalható.

  A hazai viszonyok között kialakított kacsafajta, a magyar nemesített kacsa, jóval kisebb jelentõséggel bír, mint a lúdfajban a magyar nemesített lúd.  Míg a lúdfajban nagy jelentõsége van a honosulást elõsegítõ õsi tulajdonságoknak, addig a kacsafajták között több, jól honosuló, szilárd szervezetû fajta található, lényegesen kedvezõbb gazdasági tulajdonságokkal. A magyar nemesített kacsa a parlagi fajta többszörös nemesítõ keresztezésének eredménye. Mai szemmel nézve késõn érõ, gyenge húsformákat mutató, gyengébb szaporaságú fajta, így jelentõsége évtizedek óta csekély.

  A pekingi kacsa viszont világfajta. Valamennyi gazdasági szempontból lényeges hibrid alapjául szolgál, szuperszelektált vonalai jelen vannak minden jobb genotípusban ("pekingi típusú" hibridek). Testformájára a meredek testtartás, (kissé hátrányos!) a széles, mély testalakulás, a finom szerkezet jellemzõ. Szaporasága kiváló, ugyanakkor fiatalkori növekedési erélye, húsformái is a legjobbak közé emelik. Takarmányértékesítés tekintetében közepes eredményeket mutat, ami részben élénk, izgága vérmérsékletének köszönhetõ (takarmány-pazarlás).


  Az Aylesbury (Ájszböri) fajta a dél-angliai Aylesbury  város környékén alakult ki a múlt század második harmada táján. Külleme kevésbé tetszetõs, lilás színû, rücskös csõre és lába miatt. Testalakulására a libaszerûen vízszintes testtartás, a széles és hosszú méretek jellemzõek. A vízszintes testtartás nemesítõ keresztezéseiben a mellhús- kihozatalt javítja, mivel a mell csontos alapja ilyen testtartás mellett hosszabb és szélesebb, így a  felépíthetõ hústömeg mennyisége is nagyobb. Tojástermelése igen jó, de a tojástömeg - érthetõen kisebb. Takarmányértékesítõ képessége és ellenállóképessége gyengébb.

  A Khaki Campbell kis testû,  vadas színû, eredetileg étkezési tojástermelésre kitenyésztett, angliai eredetû fajta. Az étkezési kacsatojás a potenciális szalmonella veszély miatt ma már nem lehet termelõi cél. A  fajta- kistestûségébõl eredõ csekély vágóértéke miatt-  így mai értelemben használhatatlan lenne. Történtek kísérletek a fajta tojóinak tõkés récével való átkeresztezésére. Az utódok vadas jellegûek, hizodalmasabbak a tõkés récénél, ám röpképességük elvész. Ilyen formában a vadászható vadkacsa- utánpótlást nem szolgálhatják, viszont  szúrt vadként  (elvéreztetve, tollában értékesítve) fõként Itáliai piacokon eladhatók. Az ilyen jellegû végtermék - elõállítás azonban ma még igen csekély volumenû.

8.3. A kacsák takarmányozása

A nevelés takarmányozási programja

  A nevelés törzsállományok esetén 26-28 hetes korig, pecsenyekacsa esetén 49-52 napos korig tart. A nevelési technológiák hazai változatai az alábbiak szerint alakul:

Zárt, intenzív nevelés

- elõnevelés                1-50 napos korig fûtött és fûtés nélküli fázisok

- utónevelés              51 napos kortól - törzsesítésig szabadban, legelõn, ill. kifutón

Átmeneti forma

- elõnevelés                1. fázis:  0-14.  nap                   fûtéssel, drót rácspadlón

                                  2. fázis: 15-28. nap                   fûtés nélkül, drót rácspadlón,

                                                                                  kifutóval

- utónevelés              29. naptól 26-28. hetes korig szabad kifutón

Félintenzív nevelés

- elõnevelés                - mélyalmon 0-18 napos korig   fûtéssel

                                  - drót rácspadlón - 0-10 napig    fûtéssel

                                                               - 11-18 napig    fûtés nélkül

- utónevelés                   19. naptól 20-22 hetes korig

                                                               - szabad kifutón

                                                               - halastavon

A pecsenyekacsa nevelés takarmányozási rendszerei

 

1.) Hagyományos nevelés

Megnevezés

Indító (táp)

Nevelõ (táp)

Befejezõ (táp)

Etetési tartam (nap)

1-14

15-49

50-

ME tartalom (Mj/kg)

12,5

12,2

12,2

Nyersfehérje(%)

19-20

17-18

15-16

Nyersrost(%)

2-3

2-3

2-3

Mennyiség

                        étvágy                    

Szerint


19. TÁBLÁZAT:

Az ismertebb kacsafajták

Fajta

Élõtömeg (kg)

Pecsenyekacsa vágási

Takarmányértékesítés (kg/kg élõtömeg)

Tojáster-melés (db)

Megjegyzés

 

gácsér

tojó

kor (nap)

élõtömeg (kg)

Magyar nemesített

3,7

3,5

60-65

2,2-2,4

3,7-4,0

80-85

fehér tömött toll, sárga csõr és láb

Szarvasi pekingi

3,5

3,0

50-52

2,3-2,5

3,3-3,7

100-130

fehér toll, meredek testtartás, sötétsárga csõr és láb

Dán pekingi

4,0

3,5

50-52

2,5-2,7

3,2-3,5

120-130

fehér toll, meredek testtartás, sötétsárga csõr és láb

Aylesburry

4,0

3,2

62-65

2,2-2,5

3,4-3,7

120-130

vízszintes, lúdszerû testtartás,  rücskös csõr és láb

Roueni

4,2

3,5

60-64

2,2-2,4

3,5-3,7



90-110

tarka tollazat

Khaki campbell

2,2

1,8

-

-

-

240-280

tojástermelésre nemesítve, tõkésrécével keresztezhetõ, vad jellegû végtermék


20. TÁBLÁZAT:

Kacsahibridek

Megnevezés

Pecsenyekacsa  vágási

Takarmány-
értékesítés (kg/kg élõtömeg)

Szülõpár tojástermelés (db)

kor (nap)

Élõtömeg (kg)

Kõrösmenti hibrid

45-47

2,4-2,5

3,2-3,5

120-130

Cherry Valley ("angol hibrid")

Könnyû (mini)

48-49

1,9-2,1

3,2-3,4

150-170

Közép (midi)

48-49

2,2-2,5

3,2-3,5

140-160

Nagy (maxi)

48-49

2,6-2,9

3,3-3,6

140-150

Super "M"

46-47

2,7-3,0

2,9-3,3

145-155

Szarvasi nemesített

44-46

2,4-2,6

3,2-3,4

140-150


2.) Halastavi nevelés

Megnevezés

Indító (táp)

Nevelõ (táp)

Befejezõ táp

Etetési tartam (nap)

1-10

11-32

33

ME tartalom (Mj/kg)

12,0

12,0

12,0

Nyersfehérje(%)

20

16

13,5

Nyersrost

2,5

2,5

2,5

Mennyiség

                        étvágy 

             Szerint

 A Tenyészkacsa nevelés takarmányozási programja

 

Életkor

Indító

Nevelõ

Gazdasági abrak

Mészkõgritt

1-14

ad.lib.

15-49

ad.lib.

50

90 g/nap

90 g/nap

étvágy szerint

  A tenyészkacsa-növendékek elhízásának megakadályozása végett az 50. naptól kezdve takarmánykorlátozást  (adagolt etetés)  vezetünk be. A takarmányt emellett "hígítjuk" gazdasági abrakkal, fõként búzával 50-50 % arányig (táp-búza).

A tápok formája:



- Indítótáp                       3-4 napig morzsázott

                           5-14 napig 3 mm granulátum.

                           Fogyasztás egész idõszak alatt kb. 0,5-0,8 kg állatonként

- Nevelõtáp                     15-18 napig 3 mm-es granulátum

18.  naptól 5  mm-es granulátum

A tenyésztojás- termelés takarmányozási programja

Idõszak

Takarmány megnevezése

Arány %

Takarmányadag (g/db)

1./ Felkészítési (naptári dátum)

                         XI. 1-15.

nevelõ kacsatáp

gazd.abrak

50

50

100

                         XI. 16-30.

nevelõ kacsatáp

30

tojó kacsatáp

gazd.abrak

30

40

190

                        XII. 1-31.

tojó kacsatáp

gazd.abrak

70

30

200

2./ Tojóidõszak (I-VIII.hó)

a tojástermelési intenzitás: 5-60%

tojó kacsatáp

100

ad libitum

             60-40%

tojó kacsatáp

  70

ad libitum

gazd.abrak

   30

              40-20%

tojó kacsatáp

   50

ad libitum

gazd.abrak

  50

20 % alatt

tojó kacsatáp

   30

  

gazd.abrak

    70

ad libitum


A tojó kacsatáp ajánlott beltartalma.

ME tartalom:

11-11,5 Mj/kg

Nyersfehérje:

16,0-16,5%

Nyerszsír:

2,8-3,0%

Nyersrost:

2,5-3,0%

Kalcium:

2,8-30

Lizin

0,7-0,8

Metionin

0,7-0,8

+ Cisztin

8.4. A házikacsa-tartás technológiája

 

 

Pecsenyekacsa-nevelés

  Az elõnevelés - mint azt már leírtuk, lehet drót rácspadlós és mélyalmos egyaránt. Az utónevelés technológiai változatai a kifutó, illetve az úsztatófelület jellege alapján különböznek egymástól. Eszerint megkülönböztetünk:

- beton úsztatócsatornás

- természetes vízi kifutós

- halastavi és

- szárazföldi utónevelési  technológiákat

Az elõnevelés technológia elõírásai:

:

mélyalom

rácspadló

telepítési sûrûség:

0-14 napig

16

45-50

15-28 napig

10

30-35

29. naptól

5

20-25

alomigény:                     15 cm vastag szecskázott szalma                 (4-6 kg/m2)

hõmérséklet:                  20 cm magasan mérve 32-34 oC  naponta 1 oC-kal csökkentve,

 10. naptól megszûntetni a fûtést

fûtõberendezés:              teremfûtés  (25 oC)

                                      helyi fûtés vagy mûanya (32 oC)

                                      1 gázinfra-mûanyára 500 kiskacsát számolunk

szellõzés:                     4 m3/óra/élõtömeg kg

relatív páratartalom:       65-70 %

légsebesség:                               maximum 0,2 m/s

világítás:                         elõnevelés elsõ fázisa: 23 óra 3 W/m2

                                     elõnevelés második fázisa: 14-16 óra 1,5 W/m2

elõnevelõ rácspadozat:    15 x 15 mm lyukbõség

                                     padozattól 0,8-1 m magasság

                                     0,5-0,6 m magas kerítés

                                     1000-1500 állat egy csoportban


etetõ-berendezések:

Mélyalmos elõnevelés

Életkor (nap)

Etetõtér szükséglet

0-4

- 60 kacsára 1 db naposállat-szállító karton, vagy

  1 állatra 1,5 cm lineáris vályúhossz

5-10

- 1 állatra 1,5 lineáris vályúhossz, vagy

  150 állatra 1 db 400 mm-es köretetõ

11-18

- 1 állatra 2 cm lineáris vályúhossz, vagy

  100 állatra 1 db 400 mm-es köretetõ

  a kifutóban 500 állatra 1 db malacönetetõ

Rácspadlós elõnevelés

Életkor (nap)     

Etetõtér-szükséglet

0-4

- 100 kacsára 1 db naposállat-szállító doboz, vagy

  1 állatra 1 cm lineáris vályúhossz

5-10

- 1 állatra 1 cm lineáris vályúhossz, vagy

  250 állatra 1 db 400 mm-es köretetõ

11-18

- 1 állatra 1,5 cm lineáris vályúhossz, vagy

  200 állatra 1 db 400 mm-es köretetõ

  a kifutóban 500 állatra 1 db sertés önetetõ



Rácspadlós elõnevelés

Itatótér

Életkor (nap)

0-4

- 150 állatra 1 db 6 literes kúpos önitató

5-10

- 1 állatra 0,8 cm lineáris vályúhossz

11-18

- 1 állatra 1 cm lineáris vályuhossz + beton úsztatócsatorna

Vízigény

0-10 napos korig                    0,4-0,6 1/db/nap

11-18 napos korig                  2,0-2,5 1/db/nap (úsztatócsatorna)

Az úsztatócsatorna felül 120 cm, alul 60 cm széles, a víz magassága 10-15 cm

Az utónevelés technológiai elõírásai:

telepítési  sûrûség: (db/m2)

Megnevezés

Száraz

Kifutós

Fürösztõ

csatornás-

Természetes

vízi kifutós

Halastavi

istállóban

8-10

10-12

10-12

10-14

kifutón

0,5-1

0,5-1

0,5-1

0,5-1

vízfelületen

-

20-25

18-20

170/hektár

árnyékoló alatt

10-12

10-12

10-12

10-12

etetõtér-szükséglet:

- 1 állatra 1,5 cm vályúhossz szükséges

- Az etetõket a kifutó szilárd burkolatú részén helyezzük el, úsztatócsatornától és itatótól  legalább 2-3 m-re.

- Az etetõ lehet gyári sertés-önetetõ, vagy házilag gyártott, 200-300 kg egyszeri

   befogadóképességû  önetetõ. Az etetõ mellett 40 cm szélességben helyezzünk el kármentõ  lemezt, amely a kipocsékolt takarmányt felfogja.


itatótér - szükséglet:

- 1 állatra 1,0 cm vályúhossz + fürösztõcsatorna, illetve természetes vízfelület.

- az itatók elhelyezését lásd az etetõknél

- az itatóvályú mellett alakítsunk ki egy ráccsal fedett elvezetõcsatornát (árkot),

mely a kipocsékolt ivóvizet elvezeti, a kifutó nem nedvesedik el.

 Tenyészállományok nevelése és tartása

  Tenyészállat-nevelést lehetõleg pecsenyekacsa-nevelõ területtõl távol (1,5-2 km) egymással nem összefüggõ vízfelületen folytassunk.

  Az elõ- és utónevelés technológiai paraméterei megegyeznek a pecsenyekacsánál leírtakkal. A továbbiakban csak az eltérésekre térünk ki:

Megvilágítás                 0-14 napos korig 23 óra, 3 W/m2

                                    15-28 napos korig fokozatosan áttérünk a természetes megvilágításra.

                                    28-56 napos korig természetes megvilágítás (14-16 óra)

                                    56 napos kortól elõkészítésig 8 óra, 2,5 W/m2 mesterséges sötétítés

Elhelyezés: kis csoportokban (250-300 db)

Ivararány:   1:4 illetve 1:5

Szelekció ideje:

1., az utónevelõbe való áttelepítéskor

2., 49-52 napos "pecsenyekorban"

3., tenyészólba való telepítés elõtt.

A tenyésztojás-termelés technológiája

 

 

  A kacsa tojástermelése elterjedtebb módon félintenzív technológia mellett folyik. A technológia hasonlít az utónevelõ technológiához.

Természetes vízfelületre, illetve úsztatócsatornára az állat higiéniai igényei miatt szükség van.

Nagyméretû fedett, 300-400 kg befogadóképességû etetõket alkalmazunk.

Az etetõket a kifutón helyezzük el, 2-300 tenyészkacsára számolunk 1 db-ot.

Gondoskodjunk mészkõgrit-etetõrõl. Erre a célra megfelel a tyúktartásban használatos, fémbõl készült hengeres önetetõ is.

- A tenyészkacsák itatását legegyszerûbben esõcsatornából kialakított  szint-tartós, vagy túlfolyós  vályúk segítségével oldhatjuk meg. Gondoskodjunk az elfolyó víz levezetésérõl. 1 db 2 m hosszú  itatóvályúhoz 200-250 kacsát számoljunk

- Az ólban helyezzünk el tojófészkeket. A fészkek 40x40x50 cm méretûek legyenek. 1 db-ra  4 tojókacsát számítsunk. A tojófészkeket 3-4 héttel a tojástermelés kezdete elõtt helyezzük az ólba. Semmiképpen se építsünk tojófészket túl világos, vagy huzatos helyre.

- Hagyományos törzskacsa-tartás esetén a következõ telepítési sûrûséget alakítsuk ki:

ólban                                    3-4 db/m2

betonozott kifutón     2,5 db/m2

földes kifutón                        1,5 db/m2

úsztatócsatornán                   12-14 db/m2

természetes vízen                  1,5-2 db/m2

csoportlétszám                     200-300 db


- A törzskacsák hagyományos tartásban nem igényelnek mesterséges világítást. A tojástermelés elõrehozásának, illetve a tojástermelés hosszának növeléséhez azonban fényprogram szükséges. A mesterséges világítás idõtartama a természetes fényperiódus csökkenésével áll arányban, azt 14 órára egészíti ki.

- A törzskacsa hõmérséklet-igénye könnyen kielégíthetõ. Optimuma 10-15 oC. Minimum érték 5 oC. 20 oC fölött a hõleadás nehézkes, 25  oC fölött már a takarmányfogyasztás is csökken. Ha tovább növeljük a hõmérsékletet, az állomány megvedlik és leáll a tojástermelés.

- A törzskacsa érzékeny a nedves levegõre, a 70 %-nál magasabb páratartalmú helyeket kerüli. Elõfordulhat, hogy a törzsólban éjszakánként 3 m3/óra/élõtömeg kg mértékû szellõzésrõl gondoskodni kell. Ha zárt, intenzív technológiával tojatunk, a szellõztetési igény 8-8,5 m3/óra/kg értékig emelkedik.

8.5. A pézsmakacsa tartása , mulardkacsa elõállítás

 

 

A pézsmakacsát vagy más néven a pézsmarécét hosszú éveken át helytelenül a kacsafajták között emlegették. Sokféle elnevezés ismert (némakacsa, mosusz, török, barbari), melyek egy részében a "kacsa" szó megtalálható. A látszat ellenére a pézsmaréce a házikacsától eltérõ rendszertani csoportba, a fényrécék közé tartozik.

  Hústermelõ képessége igen jó. Nagy az ivarok közötti eltérés. A gácsérok 12 hetes korban 3,5 kg, a tojók 10 hetes korban, 2,5 kg tömeggel vághatóak. A pézsmaréce 1 kg élõtömegre 3,1-3,5 kg takarmányt használ fel. Jellegzetesen vadas jellegû, vörös színû húst ad, mely igen ízletes, porhanyós, mert a zsírt az állat szervezete a kacsáéval ellentétben az izomrostok közé építi be.

  Tojástermelésére az évenkénti 80-90 db, 70-90 g tömegû tojás jellemzõ. Gyenge a tojások termékenysége és keltethetõsége.

  A faj igen jó májtermelõ. 12-14 napos hízlalás során 30-35 dkg-os májakat állít elõ. A házikacsával való keresztezésében ezt a képességét kiválóan örökíti. A mulardkacsa 12 napos töméses hízlalás alatt egyöntetû, 400 g körüli tömegû májakat termel. A kacsamáj kiváló exportcikk.

A pézsmaréce elnevezései a házikacsához hasonlóak. Egyedül a hústermelésre szánt végtermék kora és élõtömege változik. A nagyfokú ivari dimorfizmus miatt a tojók 9-10 hetes korban 2-2,5 kg végtömeggel, a gácsérok 11-12 hetes korban, 3,5-3,7 kg végtömeggel vághatóak..

A pézsmakacsa és a házikacsa összehasonlítása

Megnevezés

Pézsmaréce

Házi kacsa

 ivarérettség

32-34. hét

28-30. hét

 kifejlettkori  élõtömeg (kg)

gácsér 3,5-4,0

tojó 1,5-2,5

3,0-4,0

 takarmányértékesítés (kg/kg)

3,0-3,2

3,5-3,7

 tojástermelõ képesség

 egy ciklusra (db)

60-90

150-170

  A pézsmakacsa a meleg égövrõl származik, így lényegesen melegigényesebb. Környezeti alkalmazkodóképessége gyengébb, érzékenyebb faj, ennek ellenére a hústermelésre és a májirányú keresztezésekre szánt állományok tartása és takarmányozása a házikacsához hasonló módon történik.

  A mulárdkacsa a pekingi kacsa és a pézsmakacsa fajhibridje. (nevében is az öszvérre utal) A fajhibrid elõállításra két  anyai pekingi és egy apai pézsmakacsa vonal bekapcsolásával történik.


  Az anyai ágon a nagyanyai partner egy tojástermelésre szelektált, a nagyapai partner pedig egy hústermelésre szelektált pekingi vonal. Az ezek keresztezésébõl létrehozott nemzedék hímivarú egyedeit pecsenyére értékesítik, a tojókra pedig terminál-partnerként  keresztezik a pézsmaréce májtermelésre szelektált gácsérjait.

  A keresztezési séma  említett elvû kialakításának fõbb okai az alábbiak:

  - A pekingi fajtát jobb szaporasága anyai vonalként determinálja.

  - A pekingi gácsérok a színellenszenv miatt nem szívesen párzanak a tarka pézsma tojókkal.

  - A pézsma- tojásoknak gyengébb a keltethetõsége.

  - Amennyiben a pézsmaréce képviselné az anyai ágat, érvényre jutna a nagyfokú ivari

 dimorfizmus

  A mulardkacsa - tojások keltethetõsége sajnálatos módon így is csupán 30-35 %-os, s ez a nagy genetikai "távolságnak" tudható be. A végtermék egyébként az öszvérhez hasonlóan - csökevényes ivarszervei miatt - nem szaporítható tovább.

  A mulárdkacsa hús- és májtermelésre egyaránt alkalmas. A pézsmarécéhez képest számos elõnyös tulajdonságot mutat. Ezeket az alábbiak szerint foglalhatjuk össze:

            - Fokozott környezeti (alkalmazkodókézség) és szervezeti (betegségekkel szembeni)  ellenállóképesség.

            -  A mérsékelt, testtömegben megnyilvánuló ivari dimorfizmus

            -  10-15 %-kal nagyobb vágáskori élõtömeg, jobb vágóarányok

            -  Kedvezõbb takarmányértékesítés

            -  Mérsékelt röpképesség, olcsóbb tartástechnológia.

            -  Nyugodtabb vérmérséklet.

            -  Jobb májtermelõ képesség, könnyebb tömhetõség.


8.6. ELLENÕRZÕ KÉRDÉSEK

 1.- A házikacsa hasznosítása, termelõképessége

 2.- A pézsmakacsa hasznosítása, termelõképessége

 3.- A mulárdkacsa fogalma, elõállítása, hasznosítása

 4.- A házikacsa kor és ivar szerinti elnevezései

 5.- A házikacsa hasznosítás szerinti elnevezései

 6.- A naposkor határa, a kiskacsakor kezdete és vége

 7.- Fontosabb kacsafajták

 8.- A pekingi fajta jellemzése, használata

 9.- A khaki campbell

10.- Melyik hibridet nevezik "angol hibridnek"?

11.- A kacsa elõnevelés technológiai változatai

12.- A hagyományos pecsenyekacsa takarmányozás fázisai

13.- A tavi pecsenyekacsa utónevelés takarmányozási elvei, módszere

14.- Törzskacsák élõtömegének karbantartása a takarmányozás útján

15.- A tojó kacsatáp ajánlott beltartalma

16.- A pecsenyekacsa utónevelés technológiai változatai

17.- Miért nem telepítünk törzskacsát halastóra?

18.- Mennyi pecsenyekacsát telepíthetünk egy hektár tófelületre, miért?

19.- Törzskacsák telepítési sûrûsége istállóban és kifutón

20.- Optimális ivararány a törzskacsa tartásban

21.- Etetõ és itatóberendezések, és elhelyezésük

22.- Milyen tojófészkeket alkalmazunk a törzskacsáknál?

23.- A pészmakacsa és a házikacsa összehasonlítása

24.- A mule és a hinny kialakítása, a mule nagyobb gazdasági értékének okai

            (miért a házikacsa az anyai partner?)

Találat: 27334