online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

Online dokumentumok - kep
  

HÁZIKACSA- ÉS PÉZSMAKACSA TENYÉSZTÉS, MULARDKACSA- ELÕÁLLÍTÁS

állatok





felso sarok

egyéb tételek

jobb felso sarok
 
KÉKES RÉTIHÉJA - Circus cyaneus
A BAROMFIFAJOK FONTOSABB ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGAI ÉS AZOK KOMPONENSEI
AZ ÁLLATTARTÓ TELEP LÉTESÍTÉSÉNEK FOLYAMATA
Baromfitenyésztés
HÁZIKACSA- ÉS PÉZSMAKACSA TENYÉSZTÉS, MULARDKACSA- ELÕÁLLÍTÁS
 
bal also sarok   jobb also sarok

HÁZIKACSA- ÉS PÉZSMAKACSA TENYÉSZTÉS, MULARDKACSA- ELÕÁLLÍTÁS




A házikacsát tulajdonképpen kizárólag hústermelésre használjuk. Bár tojása nagy tápértékû, kiváló sütõipari minõsége van, a szalmonellafertõzés veszélye miatt étkezési célra tilos felhasználni. A kacsatoll minõségét tekintve jóval kisebb értékû a lúdtollnál, és bár némely feldolgozók foglalkoznak a forgalmazásával, a toll értéke nagyságrenddel elmarad a kacsa által megtermelt hús értékétõl. A pecsenyekacsa 7 hetes hízlalás után 2,5 kg körüli élõtömegben kerül vágásra. Sajnálatos minõségi hiba egyre több fajtánk és hibridünk esetében a nagyarányú bõr alatti és hasûri zsírlerakódás, ami a vágóértéket nagymértékben rontja. A kacsa 1 kg élõtömeg elõállításához 3,0-3,7 kg, egy tojás megtermeléséhez 450-500 g takarmányt használ fel. Tojástermelése egyébként kiváló. Egy év alatt 140-180 db, 80-100 g tömegû tojást tojik. A tojástermelési "év" januártól augusztusig tart. A házikacsával és a pézsmakacsával meddõ fajhibridet hozhatunk létre (mulard), amely hús- és kacsamáj-termelésre egyaránt kiválóan alkalmas.





8.1. A kacsa kor, ivar és hasznosítás szerinti elnevezései



- Napos kacsa              - 24 óránál nem idõsebb, még nem etetett fiatal egyed.

- Kiskacsa                    - Fiatal állat, nemre és hasznosításra való tekintet nélkül a szûzvedlésig. (3. hét)

- Növendék                  - Tenyészutánpótlás céljából felnevelt f 414e43e iatal kacsa, ivarérésig (30-31. hét) ivar szerinti megkülönböztetésben növendék gácsér, növendék tojó

- Törzskacsa                Kifejlett, tenyészérett, tenyésztojást termelõ állat. Ivar szerinti megkülönböztetésben:

Gácsér, Tojó

- Pecsenyekacsa           Fehér tollú 7-8 hetes korú, 2,2-2,9 kg élõtömegû vágóállat.



8.2. A legfontosabb kacsafajták, és- hibridek



A kacsa egyoldalúan hústermelésre szelektált gazdasági baromfifajunk. A fajták és hibridek csoportokba sorolásának ezért egyedüli szempontja az élõtömeg lehet. Az élõtömeg szerinti csoportosítás ugyanakkor igen kis eltéréseket takar. A mini kacsák 1,5-2,0 kg és a super maxi kacsa 3,0-3,2 kg-os vágáskori tömege közt pl. a pulykafaj mértékeivel mérve igen csekély különbség tapasztalható.


A hazai viszonyok között kialakított kacsafajta, a magyar nemesített kacsa, jóval kisebb jelentõséggel bír, mint a lúdfajban a magyar nemesített lúd. Míg a lúdfajban nagy jelentõsége van a honosulást elõsegítõ õsi tulajdonságoknak, addig a kacsafajták között több, jól honosuló, szilárd szervezetû fajta található, lényegesen kedvezõbb gazdasági tulajdonságokkal. A magyar nemesített kacsa a parlagi fajta többszörös nemesítõ keresztezésének eredménye. Mai szemmel nézve késõn érõ, gyenge húsformákat mutató, gyengébb szaporaságú fajta, így jelentõsége évtizedek óta csekély.


A pekingi kacsa viszont világfajta. Valamennyi gazdasági szempontból lényeges hibrid alapjául szolgál, szuperszelektált vonalai jelen vannak minden jobb genotípusban ("pekingi típusú" hibridek). Testformájára a meredek testtartás, (kissé hátrányos!) a széles, mély testalakulás, a finom szerkezet jellemzõ. Szaporasága kiváló, ugyanakkor fiatalkori növekedési erélye, húsformái is a legjobbak közé emelik. Takarmányértékesítés tekintetében közepes eredményeket mutat, ami részben élénk, izgága vérmérsékletének köszönhetõ (takarmány-pazarlás).


Az Aylesbury (Ájszböri) fajta a dél-angliai Aylesbury város környékén alakult ki a múlt század második harmada táján. Külleme kevésbé tetszetõs, lilás színû, rücskös csõre és lába miatt. Testalakulására a libaszerûen vízszintes testtartás, a széles és hosszú méretek jellemzõek. A vízszintes testtartás nemesítõ keresztezéseiben a mellhús- kihozatalt javítja, mivel a mell csontos alapja ilyen testtartás mellett hosszabb és szélesebb, így a felépíthetõ hústömeg mennyisége is nagyobb. Tojástermelése igen jó, de a tojástömeg - érthetõen kisebb. Takarmányértékesítõ képessége és ellenállóképessége gyengébb.


A Khaki Campbell kis testû, vadas színû, eredetileg étkezési tojástermelésre kitenyésztett, angliai eredetû fajta. Az étkezési kacsatojás a potenciális szalmonella veszély miatt ma már nem lehet termelõi cél. A fajta- kistestûségébõl eredõ csekély vágóértéke miatt- így mai értelemben használhatatlan lenne. Történtek kísérletek a fajta tojóinak tõkés récével való átkeresztezésére. Az utódok vadas jellegûek, hizodalmasabbak a tõkés récénél, ám röpképességük elvész. Ilyen formában a vadászható vadkacsa- utánpótlást nem szolgálhatják, viszont szúrt vadként (elvéreztetve, tollában értékesítve) fõként Itáliai piacokon eladhatók. Az ilyen jellegû végtermék - elõállítás azonban ma még igen csekély volumenû.


8.3. A kacsák takarmányozása


A nevelés takarmányozási programja


A nevelés törzsállományok esetén 26-28 hetes korig, pecsenyekacsa esetén 49-52 napos korig tart. A nevelési technológiák hazai változatai az alábbiak szerint alakul:


Zárt, intenzív nevelés


- elõnevelés                1-50 napos korig fûtött és fûtés nélküli fázisok

- utónevelés    51 napos kortól - törzsesítésig szabadban, legelõn, ill. kifutón


Átmeneti forma


- elõnevelés                1. fázis: 0-14. nap fûtéssel, drót rácspadlón

2. fázis: 15-28. nap fûtés nélkül, drót rácspadlón,

kifutóval

- utónevelés              29. naptól 26-28. hetes korig szabad kifutón


Félintenzív nevelés


- elõnevelés                - mélyalmon 0-18 napos korig fûtéssel

- drót rácspadlón - 0-10 napig fûtéssel

- 11-18 napig fûtés nélkül

- utónevelés                19. naptól 20-22 hetes korig

- szabad kifutón

- halastavon


A pecsenyekacsa nevelés takarmányozási rendszerei


1.) Hagyományos nevelés


Megnevezés

Indító (táp)

Nevelõ (táp)

Befejezõ (táp)

Etetési tartam (nap)




ME tartalom (Mj/kg)




Nyersfehérje(%)




Nyersrost(%)




Mennyiség

étvágy

Szerint





19. TÁBLÁZAT:

Az ismertebb kacsafajták


Fajta

Élõtömeg (kg)


Pecsenyekacsa vágási


Takarmányértékesítés (kg/kg élõtömeg)

Tojáster-melés (db)

Megjegyzés

 


gácsér

tojó

kor (nap)

élõtömeg (kg)




Magyar nemesített







fehér tömött toll, sárga csõr és láb

Szarvasi pekingi







fehér toll, meredek testtartás, sötétsárga csõr és láb

Dán pekingi







fehér toll, meredek testtartás, sötétsárga csõr és láb

Aylesburry







vízszintes, lúdszerû testtartás, rücskös csõr és láb

Roueni









tarka tollazat

Khaki campbell







tojástermelésre nemesítve, tõkésrécével keresztezhetõ, vad jellegû végtermék

20. TÁBLÁZAT:

Kacsahibridek


Megnevezés


Pecsenyekacsa vágási


Takarmány-
értékesítés (kg/kg élõtömeg)

Szülõpár tojástermelés (db)



kor (nap)

Élõtömeg (kg)



Kõrösmenti hibrid






Cherry Valley ("angol hibrid")

Könnyû (mini)






Közép (midi)






Nagy (maxi)






Super "M"





Szarvasi nemesített








2.) Halastavi nevelés



Megnevezés

Indító (táp)

Nevelõ (táp)

Befejezõ táp

Etetési tartam (nap)




ME tartalom (Mj/kg)




Nyersfehérje(%)




Nyersrost








Mennyiség

étvágy

Szerint




A Tenyészkacsa nevelés takarmányozási programja


Életkor

Indító

Nevelõ

Gazdasági abrak

Mészkõgritt


ad.lib.






ad.lib.





90 g/nap

90 g/nap

étvágy szerint




A tenyészkacsa-növendékek elhízásának megakadályozása végett az 50. naptól kezdve takarmánykorlátozást (adagolt etetés) vezetünk be. A takarmányt emellett "hígítjuk" gazdasági abrakkal, fõként búzával 50-50 % arányig (táp-búza).


A tápok formája:




- Indítótáp                       3-4 napig morzsázott

5-14 napig 3 mm granulátum.

Fogyasztás egész idõszak alatt kb. 0,5-0,8 kg állatonként

- Nevelõtáp                     15-18 napig 3 mm-es granulátum

naptól 5 mm-es granulátum


A tenyésztojás- termelés takarmányozási programja


Idõszak

Takarmány megnevezése

Arány %

Takarmányadag (g/db)

1./ Felkészítési (naptári dátum)

XI. 1-15.

nevelõ kacsatáp

gazd.abrak




XI. 16-30.

nevelõ kacsatáp




tojó kacsatáp

gazd.abrak




XII. 1-31.

tojó kacsatáp

gazd.abrak





2./ Tojóidõszak (I-VIII.hó)




a tojástermelési intenzitás: 5-60%

tojó kacsatáp


ad libitum

60-40%

tojó kacsatáp

70

ad libitum


gazd.abrak

30


40-20%

tojó kacsatáp

50

ad libitum


gazd.abrak

50


20 % alatt

tojó kacsatáp

30



gazd.abrak

70

ad libitum



A tojó kacsatáp ajánlott beltartalma.


ME tartalom:

11-11,5 Mj/kg

Nyersfehérje:


Nyerszsír:


Nyersrost:


Kalcium:


Lizin


Metionin


+ Cisztin




8.4. A házikacsa-tartás technológiája



Pecsenyekacsa-nevelés



Az elõnevelés - mint azt már leírtuk, lehet drót rácspadlós és mélyalmos egyaránt. Az utónevelés technológiai változatai a kifutó, illetve az úsztatófelület jellege alapján különböznek egymástól. Eszerint megkülönböztetünk:


- beton úsztatócsatornás

- természetes vízi kifutós

- halastavi és

- szárazföldi utónevelési technológiákat


Az elõnevelés technológia elõírásai:




mélyalom

rácspadló

telepítési sûrûség:

0-14 napig




15-28 napig




29. naptól




alomigény:                     15 cm vastag szecskázott szalma (4-6 kg/m2)


hõmérséklet:                  20 cm magasan mérve 32-34 oC naponta 1 oC-kal csökkentve,

10. naptól megszûntetni a fûtést


fûtõberendezés:              teremfûtés (25 oC)

helyi fûtés vagy mûanya (32 oC)

1 gázinfra-mûanyára 500 kiskacsát számolunk


szellõzés:             4 m3/óra/élõtömeg kg


relatív páratartalom:       65-70 %


légsebesség:                     maximum 0,2 m/s


világítás:               elõnevelés elsõ fázisa: 23 óra 3 W/m2

elõnevelés második fázisa: 14-16 óra 1,5 W/m2



elõnevelõ rácspadozat: 15 x 15 mm lyukbõség

padozattól 0,8-1 m magasság

0,5-0,6 m magas kerítés

1000-1500 állat egy csoportban


etetõ-berendezések:


Mélyalmos elõnevelés

Életkor (nap)

Etetõtér szükséglet


- 60 kacsára 1 db naposállat-szállító karton, vagy

1 állatra 1,5 cm lineáris vályúhossz


- 1 állatra 1,5 lineáris vályúhossz, vagy

150 állatra 1 db 400 mm-es köretetõ


- 1 állatra 2 cm lineáris vályúhossz, vagy

100 állatra 1 db 400 mm-es köretetõ

a kifutóban 500 állatra 1 db malacönetetõ


Rácspadlós elõnevelés

Életkor (nap)     

Etetõtér-szükséglet


- 100 kacsára 1 db naposállat-szállító doboz, vagy

1 állatra 1 cm lineáris vályúhossz


- 1 állatra 1 cm lineáris vályúhossz, vagy

250 állatra 1 db 400 mm-es köretetõ


- 1 állatra 1,5 cm lineáris vályúhossz, vagy

200 állatra 1 db 400 mm-es köretetõ

a kifutóban 500 állatra 1 db sertés önetetõ





Rácspadlós elõnevelés

Itatótér

Életkor (nap)



- 150 állatra 1 db 6 literes kúpos önitató


- 1 állatra 0,8 cm lineáris vályúhossz


- 1 állatra 1 cm lineáris vályuhossz + beton úsztatócsatorna


Vízigény


0-10 napos korig                    0,4-0,6 1/db/nap

11-18 napos korig                  2,0-2,5 1/db/nap (úsztatócsatorna)

Az úsztatócsatorna felül 120 cm, alul 60 cm széles, a víz magassága 10-15 cm


Az utónevelés technológiai elõírásai:


telepítési sûrûség: (db/m2)


Megnevezés

Száraz

Kifutós

Fürösztõ

csatornás-

Természetes

vízi kifutós

Halastavi

istállóban





kifutón





vízfelületen




170/hektár

árnyékoló alatt






etetõtér-szükséglet:


- 1 állatra 1,5 cm vályúhossz szükséges

- Az etetõket a kifutó szilárd burkolatú részén helyezzük el, úsztatócsatornától és itatótól legalább 2-3 m-re.

- Az etetõ lehet gyári sertés-önetetõ, vagy házilag gyártott, 200-300 kg egyszeri

befogadóképességû önetetõ. Az etetõ mellett 40 cm szélességben helyezzünk el kármentõ lemezt, amely a kipocsékolt takarmányt felfogja.


itatótér - szükséglet:


- 1 állatra 1,0 cm vályúhossz + fürösztõcsatorna, illetve természetes vízfelület.

- az itatók elhelyezését lásd az etetõknél

- az itatóvályú mellett alakítsunk ki egy ráccsal fedett elvezetõcsatornát (árkot),

mely a kipocsékolt ivóvizet elvezeti, a kifutó nem nedvesedik el.


Tenyészállományok nevelése és tartása


Tenyészállat-nevelést lehetõleg pecsenyekacsa-nevelõ területtõl távol (1,5-2 km) egymással nem összefüggõ vízfelületen folytassunk.


Az elõ- és utónevelés technológiai paraméterei megegyeznek a pecsenyekacsánál leírtakkal. A továbbiakban csak az eltérésekre térünk ki:


Megvilágítás                 0-14 napos korig 23 óra, 3 W/m2

15-28 napos korig fokozatosan áttérünk a természetes megvilágításra.

28-56 napos korig természetes megvilágítás (14-16 óra)

56 napos kortól elõkészítésig 8 óra, 2,5 W/m2 mesterséges sötétítés



Elhelyezés: kis csoportokban (250-300 db)


Ivararány: 1:4 illetve 1:5


Szelekció ideje:

1., az utónevelõbe való áttelepítéskor

2., 49-52 napos "pecsenyekorban"

3., tenyészólba való telepítés elõtt.



A tenyésztojás-termelés technológiája



A kacsa tojástermelése elterjedtebb módon félintenzív technológia mellett folyik. A technológia hasonlít az utónevelõ technológiához.


Természetes vízfelületre, illetve úsztatócsatornára az állat higiéniai igényei miatt szükség van.

Nagyméretû fedett, 300-400 kg befogadóképességû etetõket alkalmazunk.

Az etetõket a kifutón helyezzük el, 2-300 tenyészkacsára számolunk 1 db-ot.

Gondoskodjunk mészkõgrit-etetõrõl. Erre a célra megfelel a tyúktartásban használatos, fémbõl készült hengeres önetetõ is.


- A tenyészkacsák itatását legegyszerûbben esõcsatornából kialakított szint-tartós, vagy túlfolyós vályúk segítségével oldhatjuk meg. Gondoskodjunk az elfolyó víz levezetésérõl. 1 db 2 m hosszú itatóvályúhoz 200-250 kacsát számoljunk


- Az ólban helyezzünk el tojófészkeket. A fészkek 40x40x50 cm méretûek legyenek. 1 db-ra 4 tojókacsát számítsunk. A tojófészkeket 3-4 héttel a tojástermelés kezdete elõtt helyezzük az ólba. Semmiképpen se építsünk tojófészket túl világos, vagy huzatos helyre.


- Hagyományos törzskacsa-tartás esetén a következõ telepítési sûrûséget alakítsuk ki:


ólban  3-4 db/m2

betonozott kifutón     2,5 db/m2

földes kifutón                        1,5 db/m2

úsztatócsatornán 12-14 db/m2

természetes vízen                  1,5-2 db/m2

csoportlétszám                     200-300 db



- A törzskacsák hagyományos tartásban nem igényelnek mesterséges világítást. A tojástermelés elõrehozásának, illetve a tojástermelés hosszának növeléséhez azonban fényprogram szükséges. A mesterséges világítás idõtartama a természetes fényperiódus csökkenésével áll arányban, azt 14 órára egészíti ki.


- A törzskacsa hõmérséklet-igénye könnyen kielégíthetõ. Optimuma 10-15 oC. Minimum érték 5 oC. 20 oC fölött a hõleadás nehézkes, 25 oC fölött már a takarmányfogyasztás is csökken. Ha tovább növeljük a hõmérsékletet, az állomány megvedlik és leáll a tojástermelés.


- A törzskacsa érzékeny a nedves levegõre, a 70 %-nál magasabb páratartalmú helyeket kerüli. Elõfordulhat, hogy a törzsólban éjszakánként 3 m3/óra/élõtömeg kg mértékû szellõzésrõl gondoskodni kell. Ha zárt, intenzív technológiával tojatunk, a szellõztetési igény 8-8,5 m3/óra/kg értékig emelkedik.



8.5. A pézsmakacsa tartása , mulardkacsa elõállítás



A pézsmakacsát vagy más néven a pézsmarécét hosszú éveken át helytelenül a kacsafajták között emlegették. Sokféle elnevezés ismert (némakacsa, mosusz, török, barbari), melyek egy részében a "kacsa" szó megtalálható. A látszat ellenére a pézsmaréce a házikacsától eltérõ rendszertani csoportba, a fényrécék közé tartozik.


Hústermelõ képessége igen jó. Nagy az ivarok közötti eltérés. A gácsérok 12 hetes korban 3,5 kg, a tojók 10 hetes korban, 2,5 kg tömeggel vághatóak. A pézsmaréce 1 kg élõtömegre 3,1-3,5 kg takarmányt használ fel. Jellegzetesen vadas jellegû, vörös színû húst ad, mely igen ízletes, porhanyós, mert a zsírt az állat szervezete a kacsáéval ellentétben az izomrostok közé építi be.


Tojástermelésére az évenkénti 80-90 db, 70-90 g tömegû tojás jellemzõ. Gyenge a tojások termékenysége és keltethetõsége.


A faj igen jó májtermelõ. 12-14 napos hízlalás során 30-35 dkg-os májakat állít elõ. A házikacsával való keresztezésében ezt a képességét kiválóan örökíti. A mulardkacsa 12 napos töméses hízlalás alatt egyöntetû, 400 g körüli tömegû májakat termel. A kacsamáj kiváló exportcikk.

A pézsmaréce elnevezései a házikacsához hasonlóak. Egyedül a hústermelésre szánt végtermék kora és élõtömege változik. A nagyfokú ivari dimorfizmus miatt a tojók 9-10 hetes korban 2-2,5 kg végtömeggel, a gácsérok 11-12 hetes korban, 3,5-3,7 kg végtömeggel vághatóak..


A pézsmakacsa és a házikacsa összehasonlítása


Megnevezés

Pézsmaréce

Házi kacsa


ivarérettség

32-34. hét

28-30. hét

kifejlettkori élõtömeg (kg)

gácsér 3,5-4,0



tojó 1,5-2,5


takarmányértékesítés (kg/kg)



tojástermelõ képesség

egy ciklusra (db)




A pézsmakacsa a meleg égövrõl származik, így lényegesen melegigényesebb. Környezeti alkalmazkodóképessége gyengébb, érzékenyebb faj, ennek ellenére a hústermelésre és a májirányú keresztezésekre szánt állományok tartása és takarmányozása a házikacsához hasonló módon történik.


A mulárdkacsa a pekingi kacsa és a pézsmakacsa fajhibridje. (nevében is az öszvérre utal) A fajhibrid elõállításra két anyai pekingi és egy apai pézsmakacsa vonal bekapcsolásával történik.


Az anyai ágon a nagyanyai partner egy tojástermelésre szelektált, a nagyapai partner pedig egy hústermelésre szelektált pekingi vonal. Az ezek keresztezésébõl létrehozott nemzedék hímivarú egyedeit pecsenyére értékesítik, a tojókra pedig terminál-partnerként keresztezik a pézsmaréce májtermelésre szelektált gácsérjait.

A keresztezési séma említett elvû kialakításának fõbb okai az alábbiak:


- A pekingi fajtát jobb szaporasága anyai vonalként determinálja.

- A pekingi gácsérok a színellenszenv miatt nem szívesen párzanak a tarka pézsma tojókkal.

- A pézsma- tojásoknak gyengébb a keltethetõsége.

- Amennyiben a pézsmaréce képviselné az anyai ágat, érvényre jutna a nagyfokú ivari

dimorfizmus


A mulardkacsa - tojások keltethetõsége sajnálatos módon így is csupán 30-35 %-os, s ez a nagy genetikai "távolságnak" tudható be. A végtermék egyébként az öszvérhez hasonlóan - csökevényes ivarszervei miatt - nem szaporítható tovább.


A mulárdkacsa hús- és májtermelésre egyaránt alkalmas. A pézsmarécéhez képest számos elõnyös tulajdonságot mutat. Ezeket az alábbiak szerint foglalhatjuk össze:


- Fokozott környezeti (alkalmazkodókézség) és szervezeti (betegségekkel szembeni) ellenállóképesség.

- A mérsékelt, testtömegben megnyilvánuló ivari dimorfizmus

- 10-15 %-kal nagyobb vágáskori élõtömeg, jobb vágóarányok

- Kedvezõbb takarmányértékesítés

- Mérsékelt röpképesség, olcsóbb tartástechnológia.

- Nyugodtabb vérmérséklet.

- Jobb májtermelõ képesség, könnyebb tömhetõség.

8.6. ELLENÕRZÕ KÉRDÉSEK



1.- A házikacsa hasznosítása, termelõképessége

2.- A pézsmakacsa hasznosítása, termelõképessége

3.- A mulárdkacsa fogalma, elõállítása, hasznosítása

4.- A házikacsa kor és ivar szerinti elnevezései

5.- A házikacsa hasznosítás szerinti elnevezései

6.- A naposkor határa, a kiskacsakor kezdete és vége

7.- Fontosabb kacsafajták

8.- A pekingi fajta jellemzése, használata

9.- A khaki campbell

10.- Melyik hibridet nevezik "angol hibridnek"?

11.- A kacsa elõnevelés technológiai változatai

12.- A hagyományos pecsenyekacsa takarmányozás fázisai

13.- A tavi pecsenyekacsa utónevelés takarmányozási elvei, módszere

14.- Törzskacsák élõtömegének karbantartása a takarmányozás útján

15.- A tojó kacsatáp ajánlott beltartalma

16.- A pecsenyekacsa utónevelés technológiai változatai

17.- Miért nem telepítünk törzskacsát halastóra?

18.- Mennyi pecsenyekacsát telepíthetünk egy hektár tófelületre, miért?

19.- Törzskacsák telepítési sûrûsége istállóban és kifutón

20.- Optimális ivararány a törzskacsa tartásban

21.- Etetõ és itatóberendezések, és elhelyezésük

22.- Milyen tojófészkeket alkalmazunk a törzskacsáknál?

23.- A pészmakacsa és a házikacsa összehasonlítása

24.- A mule és a hinny kialakítása, a mule nagyobb gazdasági értékének okai

(miért a házikacsa az anyai partner?)



Találat: 46361







Felhasználási feltételek