online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   
kategória
 

Biológia állatok Fizikai Földrajz Kémia Matematika Növénytan Számítógépes
Filozófia
Gazdaság
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 













































 
 

Baromfitenyésztés

állatok

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
KÉKES RÉTIHÉJA - Circus cyaneus
A BAROMFIFAJOK FONTOSABB ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGAI ÉS AZOK KOMPONENSEI
AZ ÁLLATTARTÓ TELEP LÉTESÍTÉSÉNEK FOLYAMATA
Baromfitenyésztés
 
 

Baromfitenyésztés

Baromfi ágazat jelentősége

Legdinamikusabban fejlődő ágazat. Okai:          -könnyű új termékeket előállítani

                                                                      -könnyű új technológiát bevezetni

                                                                       -a baromfifajok függetlenek a környezettől

-egyre igényesebb fogyasztói magatartások (minőség és termék)

Fogyasztást befolyásoló tényezők:    -szociális és gazdasági meghatározottság (relatíve olcsóbb a többi húsnál)

                                                         -könnyű és gyors elkészíthetőség

                                                         -egészséges (magas fehérjetartalom, alacsony zsírtartalom)

                                                         -fogyasztását vallási okok nem tiltják

                                                         -könnyű gyorsfagyasztás

                                                         -mikrohullámú sütésre alkalmas

                                                         -lehetőség a speciális csomagolásra

                                                         -gyors piaci alkalmazkodóképességre képes ágazat → gyors forgás

Dinamikus fejlődés jellemzi: egyes térségekben a minőség, máshol a termékek köre fejlődik. Az összhúsfogyasztás 26% a baromfi, ennek kb. 70% a broiler csirke.

Baromfiágazat árbevétele: csirke 33%, lúd 18%, toll 16%, libamáj 9%, kacsa 7%, liba 7%.

Baromfihús termelés: a világon évi 5% növekedés, Európában 3% - ez minőségi növekedés. Legdinamikusabban Dél-Amerika fejlődik, kb. 9%. Magyarországon a termelés kb. 400e tonna (kb. 10% a fekete gazd. része), az állatlétszám kb. 20M-ra csökkent, de a hústermelés nem csökkent ekkora mértékben. Egy főre eső baromfihús-fogyasztás: 31 kg/fő/év  (2002). Baromfihús-termelés várható alakulása hazánkban 2008-ra: 20%-os termelésnövelés 480e tonnára.

Tojástermelés: a világon évi 4% növekedés. Európában enyhe csökkenés, Ázsiában kb. 9% növekedés. Magyarországon         tojástermelést növekvő tendencia jellemzi: 200-210 db/tyúk. Egy főre eső tojásfogyasztás: 270 db/fő/év. Az árutojásnál a minőségi követelmény kisebb, mint a tenyésztojásnál.

Minőségi követelmények:     -héj szilárdsága, színe (a szín az árutojásnál fontosabb)

                                               -tojás sárgájának színe (Mo. – a sötétebb sárga a kedveltebb)

                                               -tisztaság, osztályozás, jelölés, tárolás

Márkázott termékek: valamilyen garanciát és szigorú ellenőrzést jelent. Franciaország vezette be először (Label Rouge), Magyarországon is lesz Red Master néven.

Baromfiágazat: +       könnyű új hibridet bevezetni                   -gabonafogyasztó, mint az ember

(összefoglalva)             kicsi generációs intervallum: 1év            magas elhullási%

                                   olcsó előállítani                         drága a prevenció: oltás, vakcina

                                   jó húsminőség                                      beruházás-igényes ágazat

                                   könnyen honosítható                             energiaigényes ágazat

                                   gyors tőkeforgás

                                   a vallás nem tiltja

                                   jó takarmányhasznosító képesség

 

Tojás

Képződés: keléskor mindkét oldali petefészek megvan. A jobb oldali 1-2 nap alatt elsorvad. Keléskor a petefészekben több ezer tüsző található. Kezdetben kis, fehér tüszők – érnek, nőnek – kis sárga tüszők – növekedés, érés. A stigma mellett felhasadva beleesnek a petevezető első szakaszába (tölcsér).

TÖLCSÉR – redőzött oldalfala van, a petesejt kb. fél órát tartózkodik itt. A megtermékenyítés a tölcsérben történik. A hím ivarsejtek a tölcsér belső oldalának redőin várnak a petesejtre.

ÖBÖL – kb. 3 órát van itt a petesejt, lefelé haladó forgó mozgást végez, itt kezdődik meg a sárgájára a fehérjének a rárakódása.

SZŰKÜLET – 1-2 órát tartózkodik itt a petesejt, kialakul a lágy héj a tojáson = kettős falú héjhártya. Ezen keresztül a víz még be tud áramlani a tojásba – telik a tojás. A szűkület mérete határozza meg a tojás alakját.

MADÁRMÉH – 19-20 óra, kialakul a meszes héj.

UTERO-VAGINALIS átmenet – 1-2 cm-es kanyarulat

VAGINA – 6-7 cm hosszú szakasz, 10-20 perc

 KLOÁKA – a megtojás pillanatában kitüremkedik és visszafordul, ezáltal elzárja az ürülék útját, így a tojás sterilen jön a világra.

 Külvilág

Egy tojás képződése több mint egy napot vesz igénybe: kb. 25-26 óra.

Tojásképződés

A tojás összetétele:

Sárgája: a tojás tömegének 32%-t adja. Petesejt. Szikhártya veszi körül, ez tartja össze. Legfelül található a csírakorong, itt termékenyül meg. Alatta a latebra, ez a sárgájának a leghígabb része, sűrűsége miatt legfelül tartja a csírakorongot. A sárgájában 4 sötét és 4 világos réteg váltja egymást – a világos résznél nem épült be takarmány. Sárgája színét a xantofil adja – kukoricából veszi fel. Összetétele: 48% víz, 31% zsír, 17 fehérje, 2% ásványi anyagok, 2% egyéb (vitaminok: A,D,E, B1,B2)

Fehérje: a tojás tömegének 57%-t adja. Védelmi funkció: embrió védelme a mechanikai sérülésektől, valamint a fehérje ion és víztartó képességének révén a mikroorganizmusok ellen. 2 réteg különül el benne: sűrű fehérjeréteg és a híg fehérjeréteg. Mindkettőnek van belső és külső rétege. A tojás lefelé tartó forgó mozgása miatt (öböl) a belső sűrű fehérjeréteg felcsavarodik és létrehozza a jégzsinórt – középen tartja a sárgáját. Összetétele: 88% víz, 10% fehérje, 2% ásványi anyagok (vitaminok + Ca,P,Mg,mikroelemek), 0,01% zsír (26% lecitin, 1% izolecitin, 4% kefalin, 4% koleszterin, 64% egyszerű zsírok)

Kettős falú héjhártya: egy külső és egy belső hártyából áll. A külső 3x vastagabb és erősebb. A hártyák fehérjefibrinszálakból állnak, permeábilisak: O2 bemehet, CO2 eltávozhat. A hártyák között légkamra található. Ez a tojás tompább végénél alakul ki. A tompább vég kerül először a külvilágba, lehűlik, kialakul – mechanikai folyamat. A csibe első légvétele innen történik.

·           Meszes héj:    -kristályos alkotórész: kúpos kristályos réteg, csuklyás alapréteg és oszlopos réteg.

-szerves alkotórész: mamilláris réteg, erre szivacsos réteg épül.

-csatornácska=pólus: az alkotórészek között, a gázok itt áramlanak, kutikula borítja. A kórokozók nem jutnak be a tojásba és meggátolja a tojás túlzott vízveszteségét (ezért nem szabad a tojást megmosni).

Hormonális háttér:      -oocyták hormontermelése

                                                                                  -fehérje termelés beindítása

                                                                                  -meszes héj kialakulása

            2-3 héttel a tojásrakás előtt indul be.

Petefészek – sárgatestek – ezek ösztrogént termelnek → máj – lipid termelés beindulása, zsírmáj kialakulás megkezdődik – zsírsav anyagcsere elindul – foszfovitalin képződik → sárgatest         , innen 2 út:

è ösztrogén, tesztoszteron: a belek nyálkahártyájára hat. Aktívvá teszi arra, hogy a D vitamin hatására Ca áramoljon ki. A Ca a csöves csontokba áramlik, ezek 20%-kal is megnagyobbodhatnak, később innen megy a tojásba.

èösztrogén, progeszteron: a petefészek öblében megindul a tojásfehérje képződés, a meszes héj az uterusban rakódik rá.

Az összetétel változása: a tojás tömege is változik az idővel, a tojástermelés vége felé kisebb tömegű tojásokat tojnak. A sárgája tömege alig változik (max.4%-ot változik), csak a fehérje változik döntően.

A tojás tömegét befolyásoló tényezők:

Genetikai háttér: Leghorn (egyhasznú)– kicsi tojás, Plymouth (kettős hasznosítású) – nagyobb tojás.

Időjárás: évszak, hőmérséklet. Kisebb tojás ï tartósan alacsony hőmérséklet (a takarmány a fűtésre megy), tartósan magas hőmérséklet (nem veszi fel a takarmányt)

Takarmányozás:  -fontos a takarmány fehérjetartalma (átl. 15% nyersfehérje szükséges)

-fontos az aminosav összetétel, limitáló fehérje: cisztin, metionin

-a linolsavtartalom csökkenti a tojástömeget

-az ásványianyag tartalom a tojásminőséget befolyásolja

-mérgező anyagokra érzékeny az állat: szermaradványok, peszticidek, inszekticidek, mikotoxinok: spermiogenezis leállhat vagy embriófejlődés befolyásolása

 

Keltetés

A mesterséges keltetés terjedt el. A tojás nem áll kapcsolatban az anyával, mindent a tojás fedez. Megtermékenyülés (a csírakorongnál) után azonnal megindul az embrió fejlődése è 256 sejtes állapot – ekkor hűtés a tár 535h79f olási hőmérsékletre: 30 °C alá.

Keltetés:

1.nap                       a csírakorong körte alakú lesz, 18. óra – emésztőszervek kialakulása, 20. óra gerincoszlop, 21. óra – idegrendszer, 22. óra – fej, szem

2. nap                      szív, véredények, a 2. nap végén elindul a szívverés

3. nap                      testrészek, végtagok, szervek, orr, szárnyak

4. nap                      érrendszer

5. nap                      ivarszervek

6-9. nap                   lábak, szárnyak fejlődése

8. naptól                  tollkezdemények megjelenése

9. naptól                  csibéről beszélünk

10-21. nap               növekedés, fejlődés

10-11. nap               csontosodás

16. naptól                szaruképződmények kialakulása

19. nap                    behúzódik a szikzacskó

20. nap                    bezáródik a köldök

Extraembrionális hártyák: embrión kívüli hártyák, minden hártyának sajátos szerepe van.

o     Sziktömlő: a legfontosabb. Először alakul ki, táplálja az embriót, a köldökön keresztül kapcsolódik, a vérerek teljesen körülveszik, ezeken keresztül szállítódik a tápanyag. A tojás fehérje is belép a tömlőbe (14. nap).

o     Amnion: teljesen körülveszi az embriót, megtelik folyadékkal. Védi az embriót a mechanikai sérülésektől. Ebbe is belép a fehérje (12-13. nap).

o     Chorion-allantois: külön alakulnak ki, de azonnal összeforrnak → chorioallantois membrán. Az amnionra és a sziktömlőre is rátapad, körülveszi őket.

Feladata:        -bontja a meszes héj mésztartalmát ð csontok

                     -a képződött melléktermékek, salakanyagok tárolása

-oxigénellátás a 19. napig, ekkor a csibe felcsípi a légkamrát – tüdőlégzés. Néhány óráig mindkét légzés, később csak tüdőlégzés

A membrán pattogzáskor felszívódik. Külső pattogzás: a meszes héj repedezni kezd, belső pattogzás: 20. nap körül a magzat kész, szinte elfogy a hártyarendszer.

Kelés: a csibe a tojást a tompa végénél feltöri, ez energiaigényes folyamat, ezért utána néhány órát pihen, majd kibújik (feltörte a tojást, megfordul, kitolat). Ezután pihen és szárad. Csak a kelés utáni nap szedjük le a csibéket, addig erősödik és szárad. A napos súly megegyezik a berakott tojás tömegének 65%-val.

     Szinkronizáció: szinte egyszerre kelnek ki, a tojásban hallják a többieket – sietteti őket.

Keltetés során lezajlódó anyagcsere-folyamatok:      -8-9. napig embrionális szakasz (minőség)

                                                                                   -10-21. nap magzati szakasz (mennyiség)

Szénhidrát anyagcsere: (1.héten van túlsúlyban) lebontás, beépítés. Nem minden szénhidrátot bont le, a glikogénből kb. 25-30% tartalék marad a sziktömlőben. Ez táplálékforrásul szolgál a kelés utáni néhány napban.

Fehérje anyagcsere: (2.héten van túlsúlyban) 7-9. napon kezdődik, a 12. naptól intenzív fehérjebontás.

Zsír anyagcsere: (3.héten van túlsúlyban): az összzsír kb. 30%-a beépül az embrióba, kb. 40%-a elég, kb. 30%-a tartalékot képez. A 11. naptól indul be a zsír lebontása, folyamatosan fokozódik, a tojás önhője növekedik – innentől kell a keltetőgépeket hűteni.

Ásványianyag forgalom: a keltetés második felében zajlik.

A keltetés története: mesterséges keltetés – gépek, helyek utánozzák a kotlót.

     1700-as évek: első keltetőgépek (Fr.)

     1780-as évek: nagy teljesítményű keltetőgépek megjelenése az USA-ban

1922:           keltetés forradalma: PETELSINE-féle új és korszerűbb keltetőgép

1940-es évek: Gergely-féle keltetőgép (Mo.)

Régen a keltetés két folyamata egy légtérben történt: keltetési idő, bújtatási idő

Keltető gépek:

Asztali keltető gépek: kis kapacitású, max. 1000 db, nem automatizált, nincs jelentősége

Szekrényes: legelterjedtebb, 20-40e db, jó helykihasználtság, automatizált. Gergely-féle, Petelsine-féle (Mo.), Pas Reform

Termes: a feltöltés és mozgás miatt időigényes és fertőzésveszélyes

Multi Stage: alagútrendszer, folyamatosan tölthető, 3 hétig töltik- elején már csibe. Előnye, hogy kihasználják a tojás önhőjét

A keltetés fizikai és mechanikai feltételei:

o     Lámpázás: 1. lámpázás: 7-8. nap:        -termékeny-e a tojás: kivenni, ha üres, vérgyűrűs (embrió elhalt), repedt, márványozott (héj szerkezete más-jól öröklődik)

-légkamra mérete, állapota

2. lámpázás: 18-19. nap: a bújtatóba átrakáskor történik. Ha a magzat nem mozog, akkor elhalt – a tojás kivétele. Ez a lámpázás nagyüzemekben elmarad (csak 1 lámpázás kötelező)

Forgatás: 2 óránként (egyszer jobbra, egy óra múlva balra) 60°-kal. Cél: az embrió ne tapadjon le. A bújtatóban nincs forgatás. Nagyobb madaraknál a tojásokat fektetve rakják és a hossztengely mentén is forgatják.

Hőmérséklet: 37,8-38 °C ± 0,1-0,2 °C

-befolyásolja a gép, az állat kora, genotípusa, tojás nagysága, páratartalom

-hűtés: szakaszos vagy folyamatos. Ahány napos annyi percig hűtünk. Elméletileg 4 napos kortól kezdik a hűtést, gyakorlatilag el lehet menni max. 10 napos korig.

Páratartalom:           -1-3 nap: 75% - extembrionális hártyák kialakulása

-később: 50-55% - víz párologtatás

-bújtatóban 75% - puhuljon a héj

Keltetési sajátosságok:

Tojás tömege

(g)

Lámpázás

Hűtés

Kelési idő

(nap)

1.

2.

Tyúk

55-65

7-8

18

11. naptól

21

Gyöngytyúk

42-44

10

21 v. 25

-

27

Pulyka

80-85

10

25

folyamatos

28

Kacsa

90

6-8

25

15

28

Lúd

150

8-10

átrakáskor

folyamatos

30

Pézsmakacsa

70

-

-

11

35

A tyúk értékmérő tulajdonságai

v   Tojástermelő képesség:

Ivarérés: első tojás megtojása (18-20. hét). Minél korábban ivarérett, annál tovább lesz tojástermelő. A kettőshasznosításúak és a húshasznúak későbben érnek. Tojótyúk: 145-155 nap, húshasznú: 160-170 nap, pulyka: kistestű 28 hét, nagytestű 32 hét. Nagy a fenotípusos variancia: átlagtól való eltérés, gyengén öröklődik. Fajok között és fajon belül is eltérés található.

Perzisztencia vagy biológiai év: az első tojás megtojásától az első teljes vedlésig eltelt idő. Tojótyúk 50-52 hét = tojóhét, pulyka 24 hét, lúd 16-20 hét, kacsa 30-32 hét, nagytestűeknél 42-47 hét, pézsmakacsa 44 hét.

Vedlés: hormonális szabályozás alatt álló folyamat. A pajzsmirigyben a tiroxin mennyisége nő, fokozódik a hőleadás, az ivarszervek vérellátása csökken → a tojástermelés megszűnik, újabb tüsző nem érik – progeszteron termelődik. Ezt használjuk ki a mesterséges vedletésnél. Vedlési sorrend: nyak, hát, szárny, faroktollak. A vedlés indukálásában legnagyobb szerepe a hőmérsékletnek van. A vedletés lényege, hogy az állatokat komoly stresszhelyzetnek tesszük ki: nem kap takarmányt és esetleg vizet.

Kaliforniai vedletés:           ebben az esetben a víz nincs megvonva

1-7. nap: nincs takarmány, 8 órás megvilágítás

8-10. nap: az elhullás drasztikus emelkedésekor újra adunk takarmányt

11-30. nap: kukorica, búza ad libitum

31. naptól: tojótáp ad libitum, 14-16 órás megvilágítás

2. hónap végére ismét tojástermelés

Általános, ablaktalan istállóban történő vedletés: a takarmány és a víz minden második nap megvonva, a 60. napra tojótápra állunk át, a megvilágítás kezdetben 8 óra, később 14-16 óra.

Tojástermelés intenzitása: ciklus = meghatározott időszak a tojástermelés alatt (tyúknál pászma). Egy tojástermelési időszakban több ciklus van, köztük szünet (max. 4 nap; kacsa, pulyka: 5-6 nap is lehet). A szünetekre jól lehet szelektálni. A tojástermelés intenzitása = éves tojástermelés / ciklusok száma.

Kotlás: hormonális úton szabályozott folyamat – prolaktin (anyai ösztön kiváltódik). A kotlás alatt blokkolódik a tojástermelés – progeszteron, prolaktin. A kotlás h2 értéke magas – jól szelektálható. A pulyka a leghajlamosabb a kotlásra – szelektálni kell. A lúd csak tartástechnológiai hibánál hajlamos.

Fény: retina ð agyalapi mirigy: LH hormon ð Graff-féle tüszők érése. Fényprogramok a tojástermelés megindítására: 18-19 hetes kor – sötétprogram. A takarmány energia és fehérjetartalmát visszafogják. A 21. hétre fokozatosan emelik a megvilágítást, a takarmány energiáját és fehérjéjét è szinte egységes tojásrakás.

-fény színe: vörös és narancs, kék fényben nem lát az állat

-fény erőssége: a tojástermelésnél 30-35 lux az optimális

-a fény befolyásolja a vedlést

o     Hőmérséklet: 15-18 °C a termelési hőzóna, a komfortzóna kicsit melegebb.

o     Páratartalom: a hideg, alacsonyabb páratartalmat jobban viselik.

v   Keltethetőség: h2 értéke alacsony

o     Tenyészállomány típusa: tojó típusú fajták keltethetősége jobb

o     Tenyésztés milyensége: a rokontenyésztés mértékének növelésével csökken a keltethetőség, keresztezéssel javítható (heterózishatás)

o     Tenyészállomány termelésben eltöltött ideje: a tojástermelés közepén a legjobb a tojások keltethetősége

o     Tojás tömege: az optimális határon belül legyen

o     Tojás minősége: héj, héj összetétele és szerkezete, alakja (tojásindex = hossz/szélesség = 1,3-1,6), szennyezettség: kórokozók bejuthatnak, ne legyen alommal vagy bélsárral szennyezett a tojás

o     Takarmányozás: csökken a kelési%, ha alacsony a takarmány fehérjetartalma vagy nem megfelelő a fehérjeindexe (Haugh-egység: sűrű fehérje magasság, sárgája magasság, tojás tömege határozza meg. Mennyire friss a tojás??? Értéke min. 80)

o     Kelési% =      kikelt életképes naposcsibe/termékeny tojások száma            vagy

Kikelt életképes naposcsiba/összes gépbe rakott tojás

         Tyúknál 90% fölött. A másodikat szokták kérni, ez mond többet.

Tojás kora: 4-6 napnál ne legyen idősebb a tojás, a gyakorlatban max. 10 nap. Sóoldatos vizsgálat: ha a tetején úszik a tojás, akkor régebbi.

Termékenység: h2 értéke alacsony

Termelésben eltöltött idő: a termelés közepén a legnagyobb

Ivararány: tyúk 1:10, gúnár 1:3-5

Hőmérséklet: a magas hőmérséklet károsan hat a spermiumok mozgásképességére

Megvilágítás

Tartási mód: természetes vagy mesterséges

Takarmányozás

Hústermelő képesség: jobban öröklődő képesség. Broiler: egyszínű fehér, sárga láb és csőr, széles mell, jó húskihozatal. A láb és a csőr ne legyen pigmentált – sárga legyen.

o     Kor: minél idősebb az állat, annál rosszabb

o     Genetikailag meghatározott növekedési erély: a kor előrehaladtával csökken

o     Ivar

o     Hőmérséklet: 17-18 °C

o     Telepítési sűrűség: db/m2

o     Etető- és itatóvályú mennyisége: optimális 10-15 cm etetőhossz/állat

v   Értékes húsrészek aránya:

Élőtömeg (2-2,2 kg) → grill-súly (élőtömeg kb. 70 %-a)→mell (grill-súly 32-33 %-a)

                                                                                                                                                                                                                                           →comb (grill-súly 29-30 %-a)

            Grill fertig: tisztított, belezett, fej és lábak nélküli test

            Brat fertig: a belső szerveket egy kis tasakban visszarakják a testbe

Egészségi állapot: az elhullási %-kal jellemezzük. Tojóhibrid: 18. hétig 3-4%, utána 1-2%. Pecsenyecsibe: 4-6%.

Ellenálló képesség: vakcinákkal, vérvizsgálatokkal lehet megőrizni (tifusz, MAREK, pestis)

Vérmérséklet: a rossz szokásokkal jellemezzük.

Tollcsipkedés (a lúdnál a legnagyobb), tarajcsipkedés, lábcsipkedés (csak ketrecesnél, örökletes)

Tojásevés

Kannibalizmus: öröklődő tulajdonság, befolyásolja a takarmány beltartalma és az állománysűrűség

Takarmányértékesítő képesség:

Tojótyúkok takarmányértékesítő képessége:

1 kg takarmányból mennyi tojást termel?: 1 kg tojás – 2-2,1 kg takarmány, 1 tojás – 100-135 g (tojótyúk), 170-180 g (kettős hasznosítású)

Tojó testtömege: a tojótyúkok tak. értékesülése jobb: kisebb tömeg – jobb értékesülés

Tojó kora: az idő előrehaladtával romlik

Tartási rendszer: a hagyományosnál 2-3x-os ár van a ketreceshez képest, a ketrecesben több állat is elhelyezhető egységnyi területre

Takarmány minősége: minél jobb összetételű, annál kisebb adag kell belőle

Hőmérséklet: 15 °C körül

Pecsenyecsibék takarmányértékesítő képessége, pecsenyecsirke hízlalás:

            Pecsenyecsirke előállítás: 6-7 hetes folyamat, 1 kg élőtömegre 2 kg takarmány jut

       1-3. hét                 rendkívül intenzív növekedés

                        4-7. hét            intenzív növekedés

Hím: 20-25 %-kal nagyobb testtömeget érnek el ← a nőivar előbb tollasodik és a tollasodásuk fehérjeigénye nagyobb, mint az izomrostok képződéséhez szükséges fehérjemennyiség (4:1)

1. hét               300 %-os testtömeg gyarapodás 160 g-ra

                        2. hét               140 %

                        3. hét                80 %

                        4. hét               55 %

                        7. hét                24 % - a pecsenyehízlalás vége

Kezdetben 75-80 %-os fehérjebeépülés (1-6. hét), aztán 60-70 %-os zsírbeépülés è ezért hagyjuk abba a hízlalást

Indítótáp: 23% nyersfehérje, Emet 12,5 MJ/kg

Hízlalótáp: 20% nyersfehérje, Emet 13 MJ/kg

Befejezőtáp: 18% nyersfehérje, Emet 13,5 MJ/kg

A baromfi genetikai sajátosságai

§      Mennyiségi tulajdonságok: az értékmérő tulajdonságok tartoznak ide

                 számláló: genotípusos hatás, nevező: fenotípusos hatás

                                                                              D-domináns hatás, I-episztatikus hatás, A-additív gén hatás

h2 értékek:

            tojás db szám – 0,3

            tojás tömege – 0,4-0,7

            tojáshéj színe – 0,58

            héjvastagság – 0,27

            tojássárgája színe – 0,15

            rendellenes ovuláció – 0,4-0,5

            szaporaságot befolyásoló tényezők – 0,05-0,25

            libamáj nagysága – 0,63

            tollcsipkedés – 0,56

Szülőpárok felnevelése, tartása a tyúknál

 

A későbbi teljesítményt határozza meg. Fontos az előírások pontos betartása a tartás és a takarmányozás során is. A lehető legkevesebb veszteséggel a lehető legnagyobb teljesítményre készítsük fel az állományt. Az állomány kiegyenlített legyen, jó szervezeti szilárdságú és optimális kondíciójú.

Nevelési rendszerek, nevelő házak: nagy szülőpártartó cégek írják elő a nevelési technológiákat. Állományváltási sorrend szerint két típusú nevelést különböztetünk meg:

Egyfázisos: a napos állat a betelepítéstől a termelés befejezéséig egy helyen tartózkodik. Előnyei:       -nincs törés az állományban

-olcsóbb: a takarítás és az almozás költségigényesebb

-a drága, importból származó nagyszülőket tartják így

Kétfázisú: a nevelés és a termelés külön épületben zajlik.

Előnyei:          -jobb a férőhely- és eszközkihasználás

                     -az áttelepítésnél selejtezés végezhető

                     -minden fázisnál a megfelelő gondozót lehet alkalmazni

Tojótípusú állomány: 2 fázisú nevelés: 18-20 hétig nevelés, utána tojóház. A 23. héten 5% tojástermelést eléri è tenyészérett.

Hústípusú állomány: 16-18. héten telepítünk át, 25. héten lesznek tenyészérettek – lassabban érnek

Telepítési sűrűség: nem csak férőhelyigényt jelent, befolyásolja az etető- és itató-berendezés milyensége és a légcsere is.

Nevelőház: lehet mélyalmos vagy trágyaaknás.

Tojóház: lehet mélyalmos, trágyaaknás és ketreces

Etető-berendezések:

Vályús, kaparóláncos berendezés: 15 cm hossz számítása egy állatra

Zárt, csöves rendszerű: felsőpályás etető-berendezés, surrantóval szerelték fel, az önetetők csatlakoztatva a felső pályához – köretetők. Előnye: bővíthető és az etető magasság változtatható

Spirál rendszerű etető: zárt csőrendszer, nem felsőpályás. Előnyei: gyors feltöltés, pontos adagolás, szabályozható állatadag, korlátozott takarmányozás esetén fontos.

Itatók:

Szelepes: 1-1 szelepre 10-12 állatot számolunk

Túlfolyós, vályús rendszerű: a víz áramlik, ezáltal folyamatosan tiszta, 2,5 cm/állat

Felfüggesztett, automata köritatók: 80-100 madár/db



Légcsere: elszívásos ventilláció legyen, mely automatizált. A cél: az alsó 50 cm-es légtérben folyamatosan cserélődjön a levegő.

Teremfűtő berendezések: termálvizes, gázbefúvásos, villany, vizes radiátor rendszerű gáz fűtéssel

Világító berendezések: automatikusak legyenek

Hidegfényű világítás: neoncső

Izzós: égők, praktikusabb: több kisebb izzónak jobb az élettani hatása

Naposállatok fogadása:

Az istállót kialmozzuk az előző állatok után

Seprűs portalanítás

Nagynyomású mosás, előtte minden hordozható berendezés eltávolítása

Első nedves fertőtlenítés: 3-5 %-os lúggal

Száradás után berendezzük az istállót

Újabb nedves fertőtlenítés

Száradás után almozás: búzaszalma (4 kg/m2) vagy gyaluforgács (20-30 cm magasság)

Gázos fertőtlenítés: 100 m3-re: 10 l vízben feloldanak 1,6 l cc. Formalin, szétpermetezzük, légmentes lezárás 1 napra, alapos szellőztetés

Istálló felfűtése

Telepítési terv szerinti telepítés: csibekartonokkal vesszük körül – gyűrű: 1-2e állat

A gyűrű folyamatosan bővíthető, összenyitható. Az 5-6. napon levehető.

Etetés: csibekartonból 1-2 napig

Itatás: 2 l-es kúpos önitató, 1-2. napon tojástartó

Növendékek:

16-18/18-20 hetes korban telepítjük át. Áttelepítés előtt felkészítjük az állományt: 4-5 napig stressztakarmánnyal etetjük őket ( magas fehérje tartalom + vitaminok – C), a hajnali órákban kék fény alkalmazása mellett szelekciót végzünk.

Takarmányozás: típustól függ. Ügyelni kell a takarmányozásnál, nehogy korán kezdjék a tojástermelést, nehogy elzsírosodjanak. Ez a keltető tojások minőségére is kihat.

o     Húshibridek: korlátozzuk a takarmányfelvételt – homogén állomány ð nagyobb tojástömeg, jobb minőségű keltető tojás

Napi takarmány mennyiségének korlátozása: ad libitumnál 20-30 %-kal kevesebb. Kialakul egy szociális rangsor, szétnő az állomány – nem lesz egyöntetű

2 naponta takarmányozunk: a gyakorlatban ezt használjuk, megfelelő etetető berendezés szükséges

a takarmány E-tartalmának csökkentése: hígítót tesznek bele: korpa, lucernaliszt. Emiatt többet esznek belőle az állatok – megdrágul a takarmány

Jércetáp

Indítótáp

Nevelőtáp I.

Nevelőtáp II.

nyers fehérje tart.

18%

15%

12%

 Emet (MJ/kg)

12,1

12,1

12,1

o     Broiler szülőpárok: 1 – 4-6 hét       ad libitum, nincs korlátozás

                                                   22. hétig       2 naponta jércetápot etetnek

                                                   22. héttől      naponta takarmányoznak tojótáppal,

130-150 g/adag

o     Barna héjú tojástermelő hibridek: nehezebb testűek

1-8 hét                  nincs korlátozás

9-18. hét               jércetáp 2 naponta

19. hét                  50% jércetáp, 50% tojótáp

20. héttől               tojótáp korlátozás nélkül

o     Fehérhéjú tojástermelő hibridek: nincs takarmány korlátozás. Az alomba szemes takarmányt szórunk, mikor nincs takarmányozás. Ha a takarmányt korlátozzuk, akkor a vizet is kell.

Világítás: ablak nélküli istállóban. Fontos a világítási program pontos betartása. 18 óráról indul és 12-13 hét alatt 6-9 órára csökkentjük. Az ivarérés indulásáig ilyen alacsonyan marad, blokkoljuk a tojásrakást. 19-21. héten 12-14 órára nő. A tényleges tojástermeléshez 16 óra megvilágítás kell. 5-8 lux/m2 fényintenzitás – kis megvilágítás. Megvilágított órák száma nő, a fényerősség is nő 15-20 lux/m2.

Istálló klíma: fogadó hőmérséklet 32-34 °C. Ezt 18-20 °C-ra csökkentjük. A relatív páratartalom 60-70 % legyen. Káros gázok ne legyenek a levegőben. CO2, NH3 ne szaporodjon fel – szellőztetés. 4 m3/ testtömeg kg friss levegő kell, áramlási sebessége 0,4 m/s.

Tenyésztojás termelés: tojó típus, hús típus azonos.

Állategészségügyi szempontból kifogástalan legyen az állomány

Jó kondíció

Megfelelő legyen a tenyésztojások keltethetősége

Kifogástalan ivari funkciók mindkét nemnél

A tojás beltartalma optimális legyen

Megfelelő ivóvíz, takarmány korlátozás

Árutermelő tyúkok tartástechnológiája

 

Padozatos nevelés:     lehet mélyalmos (10-15 ezer állat/istálló),

Részleges rácspadlós (napos csibék hullám papírra)

teljes felületű rácspadlós (ritka) 13 óra megvilágítás alatt termelnek jól

Csibegyűrűk: 50-60 cm magas papír vagy drót kör, hullámpapírral, a 4-5-dik napon bővíthető, a 9-10-dik napon eltávolítható, 8-10 db napos/m2

Ketreces nevelés: egy vagy többszintesek lehetnek, alapterületük változó lehet, magasságuk fix: 30-40 cm.

Előnye:-jól szabályozható az állatonkénti takarmány és ivóvízellátás

                                    -gépesíthetők a folyamatok

                                    -trágya folyamatos eltávolításával könnyebb jó istállóklímát kialakítani

                        Hátrány:-nagy a kezdeti beruházási költség

                                     -állatvédők nehezményezik ezt a fajta tartási módot

Naposállat fogadása: -fogadószintek kialakítása

                                   -műanya – mikroklíma – létrehozása

                                   -megfelelő páratartalom kialakítása

                                   -naposcsibe fenékrács

                                   -etetők, itatók kialakítása

                                   -selejtezés 8 hetesen és 18-20 hetesen

Nevelő ketrecek: vályús etető, állítható magasságú itatók: szopókás vagy csészés

Tojóházi tartás: 20. héttől

Padlós: lehet mélyalmos, mélyalmos-rácspadlós és rácspadlós. A tojófészkek lehetnek egyediek (30-35 cm magas és mély, 25cm széles, 4 tyúk/fészek – 2-3 szinten) vagy csoportosak (50-60 állat/fészek, 60cm X 2-2,5m). Istállóklíma optimális értéke 18-23 °C, de a 15-20 C° is jó.

Ketreces tojótyúktartás:

o     A ketrecek lehetnek egy vagy többszintesek

o     Egyediek vagy csoportosak (3-5 tyúk/ketrec, 0,16m2/tyúk). A ketrec alapterülete 40cm X 40cm.

o     Etetés: kaparóláncos vályús önetetők.

o     Itatás: súlyszelepes csepegős vagy vályús túlfolyós itató.

o     Istállóklíma: 13-18 °C, 65-75% relatív páratartalom

o     Előnyei:   -jobb férőhely-kihasználtság

-állategészségügyi szempontok

                                   -tojás tisztább és nincs tojásevés

                                   -kedvező istállóklíma – folyamatos trágyaeltávolítás

                                   -gépesítés

-csökken az egy tojás előállításához felhasznált takarmány mennyisége

Hátrányai:-állatvédők neheztelései

                                   -nagy beruházási költség

Fűtés:-infrasugárzók: gáz infrasugárzók – 12-15 db, 1000m2 – 150kW

     -teremfűtő berendezések, hőlégbefúvók:      

-közvetlen teremterhelésű berendezések

-kéményes, hőcserélős készülékek: ez a drágább megoldás

Hőszabályozás: lehetnek egyedileg szabályozott készülékek, lehet zónaszabályozás (hideg sarkok kialakítása) vagy a kettő együtt

Szellőzés célja: hidegben: a trágyából az NH3 kiszellőztetése, O2 beengedése, pára eltávolítása, melegben: saját párologtatás elősegítése

Kompenzáció:          -léghűtéssel: 35 °C fölött érdemes, evaporatív berendezések és vízpárát fecskendező berendezések

-légáramlásos: 4-7m3 levegő/testtömeg kg

              -keresztszellőzés: ventilátor, légbeejtő ablak

              -hosszirányú – alagút rendszerű

Tojóház berendezései:

Mélyalmos

Rácspadlós

Trágyaaknás rácspadlós: a rácspadló lehet fa, fém vagy műanyaggal bevont fém (ez takarítható a legkönnyebben). 10 tojófészek tartozik egy blokkba, 1 fészekre 4-5 tyúkot számolunk. Naponta 4x, 5x össze kell gyűjtenünk a tenyésztojásokat, ne legyen alomban megtojt tojás. Kotlás leszoktató berendezések alkalmazása lehetséges

Állománysűrűség: db/m2

Mélyalmos

Trágyaaknás

Tojótípus

fehér héjú tojás

6-6,5

barna héjú tojás

5,5-6

Hús típus

4,5-4,8

5-5,5

 

o     Takarmányozás: fontos a takarmány kukorica tartalma: min. 30-40%

§      Tojó típusú: könnyű testű és barna tojást tojóknál nem korlátozzuk a takarmányt. A tojó takarmányok em. nyersfehérje tartalma 15-16%, Emet =11-12 MJ/kg.

§      Hús típusú szülőpár: a takarmány nyersfehérje tartalma 18-20%.160 g-nál nem lehet nagyobb a napi takarmány adag. Szemestakarmány: 5-10 g/tojó. A kakasok takarmánya szigorúbban van korlátozva. Mivel szülőpártartás van, ezért a köretetőket magasabban helyezik el, hogy a tyúkok ne érjék el. A tyúkok etetőjére pedig rácsrendszert helyeznek, hogy a kakas feje ne férjen bele. Ca-pótlás: 3,5-4g Ca kell ahhoz, hogy 2g beépüljön a tojásba. Az állatok csak bizonyos szintig veszik fel a Ca-kiegészítőt – max. 7-8% lehet a takarmányon belül a kiegészítés (kagylózúzalék, mészkőgitt), heti 3x-i kiegészítés

 

Pecsenyecsirke nevelés és hizlalás

 

6-7 hétig tart a folyamat. Minden nap, amivel túllépjük az időt, az rontja a minőséget és növeli a költségeket. Az üzem méretén mindig a vágóhídi kapacitás határozza meg.

Hústermelő képesség: jobban öröklődő képesség. Broiler: egyszínű fehér, sárga láb és csőr, széles mell, jó húskihozatal. A láb és a csőr ne legyen pigmentált – sárga legyen.

Kor: minél idősebb az állat, annál rosszabb

Genetikailag meghatározott növekedési erély: a kor előrehaladtával csökken

Ivar

Hőmérséklet: 17-18 °C

Telepítési sűrűség: db/m2

Etető- és itatóvályú mennyisége: optimális 10-15 cm etetőhossz/állat

Telepítési sűrűség: 15-16 csirke/m2 a gyakorlatban, hízlalási végtömeg nálunk 1,8-2,1kg, legalább 32-35kg készterméket kell termelni 1m2-en.

Naposállat fogadása:            -fogadószintek kialakítása

                                               -műanya – mikroklíma – létrehozása

                                               -megfelelő páratartalom kialakítása

                                               -naposcsibe fenékrács

                                               -etetők, itatók kialakítása

·       Takarmányozás: mindig ad libitum. A takarmány értékesítés nálunk 2,1-2,4 kg takarmány/élőtömeg kg

·       Levegőztetés: 4 m3/testtömeg kg

·       Világítás: 24 órás – a pihenési időszakban szűrt fénnyel világítanak

·       A hízlalás befejezésekor, a vágás előtt legalább 6 órával már nem szabad etetni és itatni. Kiegyenlített legyen az állomány, mikor a vágóhídra kerül ← automatizált darabolás, stb.

Tyúktenyésztésben alkalmazott eljárások

 

Csoportos pároztatás: több tojóhoz több kakast osztanak be, ezáltal az apa nem lesz ismert. Jobb termékenyülés, szabad partnerválasztás

Hárembeli pároztatás: 1 kakasos törzsek. Csapófészkes tojásellenőrzésnél használják ezt a módszert

Kézből való pároztatás: egyenként ketrecbe helyezzük a kakasokat és mellé tesszük a tojókat. Pézsmakacsánál használják. Hetente legalább egyszer. 1 gácsér 120 tojót bír el

Mesterséges termékenyítés

Egyedi megjelölések

 

Csak szülő- és nagyszülőpár tartáskor.

csibeszám – szárnyba

tenyésztésbe vételkor – törzsesítés (szárnyszám – a másik szárnyba)

Lábgyűrűk: törzsállományoknál. Több méretben készül. Jobb, mint a szárnygyűrű, mert nehezebben veszíti el az állat. Használat előtt le kell mosni

Csonkítási eljárások:

Tarajcsonkítás: Leghorn – nagy, lelógó taraj. Korai időszakban végzik

Lábujj csonkítás: kakasokat még a keltetőben. Sarkantyú – ne okozzon kárt a tojóban, jelölésre is szolgál

Csőrkurtítás: kannibalizmus megelőzésére. Csak a tenyészállatoknál végezhető. A keltetőben végzik 6-9. nap körül. Előnye: könnyebb az állományt kezelni, nem lesz tojásevés. Hátránya: visszaveti az állatot a növekedésben, napokig érzékeny lesz, fertőzési forrás lehet, szelepes önitatókból nehezebben isznak

Tyúkfajták

 

Tojástermelő fajták

LEGHORN: olasz parlagi tyúkból tenyésztették ki, 20 fajtaváltozata van. Egyszerű, fűrészelt tarajú fehér Leghorn: kis testű (kakas 2-2,5kg, tyúk 2kg) 240-250 db tojás/év; mészfehér tojáshéj; csőr, bőr , láb sárga

Vegyes hasznosítású fajták

RHODE ISLAND:         -red

-fehér, ezüst: barna héjú tojást termel, barna héjú hibrideket állítanak elő belőle, 180-230 db tojás/év

NEW HAMPSHIRE: háztáji tartásban terjedt el, nem tűri a ketreces tartást. Tojás héja barna, 180-230 db/év

PLYMOUTH ROCK:-sávozott: USA, 200-220 db/év, minden színárnyalat

  -fehér: 150-170 db/év

MAGYAR NEMESÍTETT TYÚK: ’30 években Páldy Bálint tenyésztette. Védelem alatt álló őshonos fajta, fenntartása állami támogatással történik. 180-200 db/év – barna.

-sárga magyar: Mosonmagyaróvár, rekord: 206-208 db/év

-fehér magyar: Gödöllő

-kendermagos magyar: Hódmezővásárhely (fajtafenntartás)

ERDÉLYI KOPASZNYAKÚ TYÚK: 1870’ évek, a kopasz nyak dominánsan öröklődik. Áll, arc füllebeny, taraj vérpiros. Szeme narancsvörös. 70 g-os tojásokat is produkál. Tojáshéj színe barna, de fehér is előfordulhat.

-fehér

-kendermagos

-fekete

SUSSEX: D-Anglia, 180-200 db/év

-red

-light

-columbian: az állat fehér; a farok- és szárnytollak vége fekete

AUSTRALORP: ausztráliai tenyésztés

Hústípusú fajták

FEHÉR CORNISH:  nagy testű (kakas 5kg<, tyúk 4kg), mell húsa erőteljes, hibrid létrehozásában apai vonal, a fehér csőr és a sárga bőrszín a domináns, 120-130 db tojás/év

Hibridek

 

ü    Tojástermelő hibridek

·       SHAVER STARCROSS 288: kanadai cégtől importálják a nagyszülőpárt napos korban. 295-305 db/év - mészfehér. Ipari célra használják fel

·       BÁBOLNA TETRA SL: jól tűri a ketreces tartást. 300-310 db/év – sötétbarna. Fogyasztásra.

·       BÁBOLNA TETRA L: fehér a tojás

·       BÁBOLNA TETRA H

·       BOWANS: 280-300 db/év - barna                 

-Nera – fekete

-Brown – barna

-Goldline - tarka

ISA BROWN: Rhode Island vonalat tartalmaz, 290-300 db/év

Húshibridek

ARBOR ACRES: 49 napos testtömeg: 2 kg jérce, 2,5-3 kg kakas

ROSS: Skóciából importálják a nagyszülőpárt. Ross 208 (Bábolna), Ross 308, Ross 508

COBB: angliai hibrid. 1,5-2 kg jérce, 2,5-3 kg kakas

SHAVER REDBRO: a naposcsibék vörösesbarnák. 2-2,5 kg jérce, 3-3,5 kg kakas

SHAVER STARBRO: fehér. 2,5-3 kg jérce, 3,5-4 kg kakas

LOKMANN: white és brown hibridek

 

Kedvtelésből tartott fajták

 

MINORCA WHITE

COCHIE: fekete, fehér

BRAHMA: a sárga magyar kialakításában részt vett

WIJANDOTTE: a sárga magyar kialakításában részt vett

ORPINGTON

Pulykatenyésztés

 

1590-ből írásos emlék, hogy Mo.-n már ismert volt (Balassi Bálint: póka)

1620     után az évi állatösszeírásban is már szerepelt indiai tyúk néven

1770     urbárium szerint 2 pulykát is kötelező beszolgáltatni a földbirtokosnak

1870    Mo. pulykát exportált Angliába. Első jéggyárak létrehozása. Az állatokat levágták, jég

                        közé dugták és így szállították

1882     Schneider Ignác 12e pulykát szállított ki Angliába. Kialakulnak a Mo.-ra jellemző

pulykák - bronzpulyka, rézpulyka (Cegléd, Nagykőrös, Kecskemét)

1945-ig tartott a pulykaexport

1968-ig más pulykafajta nem volt Mo.-n. G-21 hibrid kialakítása - kudarc.

1970     első pulykahibridek behozatala. 2-3 évig tartott - fertőzés miatt ez is befejeződött

1976     az első But hibrid behozatala, azóta ez a hibrid létezik

Mo.-n nincs pulykatenyésztés, csak tartás! A szülőket, nagyszülőket importáljuk tojás formájában!

A legtőkeigényesebb ágazata a baromfitenyésztésnek: egy tenyész pulykapipe 4-4,5£, kakas 5-5,5£. A tartáshoz megvannak a megfelelő technikáink. Elvesztette szezonalitását a pulyka - folyamatos a vásárlás. Kevés cég fogja össze a világ pulykatenyésztését:

Nicholas Turkey Breeding Farms (USA)

British United Turkyes (UK)

Hybrid Turkyes Inc. (Kanada)

San Valley Poultry Ltd. (UK)

Fogyasztói magatartás:          -tápláló, magas fehérjetartalom: 21-24%

                                               -alacsony zsírtartalom: 0,5-3%

                                               -optimális zsírsavösszetétel

                                               -alacsony koleszterintartalom

                                               -legolcsóbban állít elő 1kg fehérjét

                                                -egy állaton belül fehér és vörös hús (mell+comb) is

megtalálható

                                               -vallási okok nem tiltják

                                               -14-15% a baromfiágazaton belül

Kor és ivar szerinti elnevezések:

Napospipe: leszedéstől 24 óráig. Felszáradt, behúzódott szikzacskójú, ép, egészséges állat. 42g-nál nem lehet kisebb. Már a keltetőben: vakcinázás, szexálás, csőrkurtítás, ujjkurtítás

Kispulyka: 2 napos kortól-3 hetes korig, amíg a szűzvedlésen át nem esik

Növendékpulyka:            -tenyésznövendék: 3-28 hetes korú

-pecsenyenövendék: 3 hétnél idősebb, de még nem vágóérett

·       Broiler v. pecsenyepulyka: 12-16 hetes, vágásra érett, 3-6 kg-os, széles mellű, mindig fehér (grill fertig, brat fertig)

·       Pulyka: 28 hétnél idősebb, tenyészérett: tojó és bak vagy kakas

·       Gigant pulyka: mellkihozatala bőr és csont nélkül 2,5kg. Nem korfüggő. A 10 kg-t elérő vagy meghaladó pulyka is gigant pulyka

Faji sajátosságok:

Kotlás: hormonális úton. Prolaktin hatására megszűnik a tojástermelés. Hajlamos a kotlásra, ami 2 hét kiesést is okozhat a tojástermelésben. Kiválthatja az istálló sötét zugai, a nem megfelelő fészek. Le kell róla szoktatni. A kotlózás napi feladat.

Vedlés:

3 hetes korban – szűzvedlés. Elveszíti a pehelytollakat, a fejen fonalas tollképletek alakulnak ki – szőr szerű. 5-7. héten alakulnak ki a fejen a jellegzetes bőrképletek (vöröshányás). Ez a legérzékenyebb időszaka a pulykának.

8-12. hét. 12. hétre vágásra érett – a szárny alatt a toll könnyen kihúzható. A 12. hét tájékán történő vedlés gondot okozhat, mert kopaszthatatlan lesz az állat.

kifejlett kor végén – nem megfelelő fénynél, kimerült szervezetnél. Ezt a vedlést nem tartjuk meg.

Küllemi, ivari sajátosságok:

Fej bőrredőzött

Ivari dimorfizmus: súlykülönbség 14 kg-nál kevesebb. Tojó kb. 10-15kg, bak 29-30kg is lehet.

Tarajos mellcsontú (nagyobb az izmok tapadási felülete)

Természetes pároztatás alkalmával a bakok megtapossák a tojókat nagy a tiprási veszteség. Tenyésztésben nem pároztatunk természetesen, helyette mesterséges termékenyítés van.

Sátorozás: a kakas jellegzetes viselkedése naposkor táján és ivarérett állapotban. A kakas a szárnyát a földig leengedi, faroktollait fölhúzza, kiterjeszti, fejét hátrahúzza, kidülleszti a mellkasát és puffogó hangot ad ki

Értékmérő tulajdonságaik:

Típusok: kis testű – mini, középnagy testű – midi, nagytestű – maxi, roaster – 3,5-4kg

Tojástermelő képesség: a tenyésztojások előállítása miatt fontos

Hústermelő képesség: a növekedési intenzitás fokozása a cél. Szakaszváltó pontok, ahol vissza esik a hústermelő képesség:

7-8 hét vöröshányás

12 hét vedlés

18-24 hét ivarérés

Vágási kihozatal:

Csontnélküli mell

Csontnélküli comb

Brojler

14 hét

23-24 %

20-22 %

Gigant

20 hét

27/28 %

23 %

Testrészek aránya a vágott tömeghez viszonyítva:

            30-32 % bőr és csont nélküli mell

            28-29 % comb

            25-28 % nem értékes hús részek (nyak, szárnyak, farhát)

Növekedési erély 3-4. héten a legnagyobb. Kakasok növekedési erélye intenzívebb. Ez a vágási kihozatalban is megmutatkozik.

Takarmányértékesítő képesség:

1-4 hét                1,4 kg a felhasznált takarmány 1kg élőtömeg előállításához

5-8 hét                1,8kg

9-12 hét              bak 2,2kg, tojó 2,5kg

13-16 hét                        bak 2,8kg, tojó 3,3kg

17-20 hét                        bak 3,5kg, tojó 4,5kg

20 hét     bak 4,1kg (tojó ne nőjön tovább)

Tojástermelése szezonális, intenzitása 4. Kb. 100 tojás/160-170 nap

Keltethetősége: 80-90%

Termékenység: 90%

Ellenállóképesség: 1-4 hét – komoly elhullás lehetséges (60-70%), a 4. hét után az átlagos elhullás 5-7%

Vérmérséklet, rossz szokások: csipkedés, kannibalizmus, ingerlékeny kakasok

 

Pulyka tenyészpárok felnevelése és tartása

2 forma lehetséges: 1 és 2 fázisos – a 2 fázisos terjedt el inkább, a szelekció könnyen elvégezhető. Napos kortól a tojástermelés kezdetéig – 1. nevelési szakasz

A két ivart külön neveljük, de egy légtérben.

Fűtés: helyi vagy teremfűtés

Világítás: izzókkal, nem fénycső. Belmagasság 2,6-2,8m, az izzókat ilyen magasan kell elhelyezni

Naposállat fogadása:-fogadószintek kialakítása

                                   -műanya – mikroklíma – létrehozása

                                   -megfelelő páratartalom kialakítása

                                   -naposcsibe fenékrács

                                   -etetők, itatók kialakítása

Nevelőtér kialakítása: részlegesen almozzunk: műanya alá, csibegyűrűbe. Az alom csak faforgács (nedvszívó, pormentes). Egy csibegyűrűbe max. 250 állatot helyezhetünk. Az almot az első napokban le kell takarni hullámpapírral – ne csúszkáljon, az állatok szívesen csipegetik az almot (gyomoreltömődéshez vezethet). Világító önetetők használata, amíg rászoknak, hogy honnan egyenek. Istállóklíma: 1 hónap után alakul ki a hőszabályozó rendszerük az állatoknak

Teremhő

Helyi hő

1-5 nap

26-27



36

6-10 nap

24

33

11-15 nap

23

30

16-20 nap

22

26

21. naptól

20

22

Levegőztetés: sebessége 0,2 m/s. (m3/óra/testtömeg kg)

Télen

Nyáron

0-20 hét

2-5

3-6

20. héttől

3-6

6-9

            Világítás:

1-18 hét

24 órán át

70 lux

26. hét

 6 óra

50 lux

30. hét

14 óra

50 lux

44. hét

17 óra

Pulykabak: 12-13 órára csökken le max, 30 lux körüli megvilágítás

Páratartalom: 60-70 %-nál ne legyen magasabb ← sok párát bocsátanak ki az állatok. Harmatpontképződés: a külső környezetben és az istállóban a páratartalom megegyezik. Pára lecsapódik az alomra – páncélalom ð lábsérülések   

Telepítési sűrűség: szülőpárok esetén (db/m2)

Nőivar

Hímivar

1-12 hét

5,5

3

12 héttől

3

1,5

28 héttől

2

-

Csőrkurtítás: a szülőpároknál kötelező (eszköze a kauter). 5-6 napos korban célszerű. Lehet csak a felső kávát és lehet mindkét kávát az orrnyílás előtt 1 mm-rel. Fontos, hogy a nyelv ne sérüljön meg. 14-15 hetes korban ellenőrzés.

Takarmányozás: a 16. hétig megegyezik a pulykahízlalásban alkalmazott takarmánnyal. Takarmányváltáskor 3-4 napos átmenet szükséges. Etetőberendezés mérete nagyobb: 3 db köretető/250 állat.           -indítótáp: 28% nyersfehérje

                                   -nevelőtáp (12. hétre) 22%

-tenyésztáp (29. hétre) 16%, bakoknál 10%, 150 kg össztakarmány szülőpáronként

Selejtezés: időpontja előírt

Nőivarban 20 hetes korban és tojóházi áttelepítéskor (28 hetes korban) – max. 3% elhullás

Hímivarban 16-28 hetes kor között 4 hetente: 16, 20, 24, 28 hetes korban. Nagy szelekciós nyomás. 30 hetes korban próbafejés – ondóvizsgálat. Szelekciós támpont: testtömeg, küllem, lábszerkezet.

Tojástermelés időszaka: 28 hetes korban telepítik át az állományt. Előtte elvégzik az utolsó szelekciót. Kizárásos rendszerű tojófészkeket alkalmaznak: 60x60x50cm, 4-5 madár/fészek. Komfortzóna opt.: 18-25 °C. a tojásokat naponta többször összeszedik. Alomtojás max. 2%. Keltetőbe rakás előtt a tojásokat fertőtlenítjük. A tojás tárolási hőmérséklete 12-18 °C.

Mesterséges termékenyítés: ha az állomány 80-85%-a ivarérett ← 6 óráról 14 órára növeljük a megvilágítást (2 hétre rá ennyi lesz ivarérett).

1.       termékenyítés – 2 nap – 2. termékenyítés – 5 nap – 3. termékenyítés – hetente 1

·       Ondóvétel fázisa: kloáka felső részét zárva tartjuk + hason erőteljes masszázs. 0,2-0,3 cm3, 10 Milliárd ondósejt, nem hígítjuk, kb. 10 alkalomra elég. 2-3 alkalom/hét. 23-26 °C tárolási hőmérséklet. Az ondóvétel után legkésőbb 1 órával használjuk fel az ondót.

·       Termékenyítés fázisa: 10-12 cm-es pipetta, 2-3 cm-re a bal petefészekbe. Termékenyítés időpontja: késő délután – nincs tojás a petevezetőben

Kotlás: gyorsan megkotlik. Kotlózás – a kotló állatokat ki kell szedni az állományból. Világítási órák számát növeljük. Az istállón belül ne legyen sötét rész. Kapuszisztéma rendszer: a kaparótérből leválasztanak egy kis részt, nappal nyitva a kapu, villanyoltás előtt 1 órával zárják a kaput, ha visszaül ð kotlik

     Leszoktatóketrecek: alja lehet homok, drótháló, víz. Világítás és ventilláció folyamatos.

Pulykahízlalás

 

Ivartól és típustól függően 2 fő forma:-pecsenyepulyka hízlalás: 12-16 hét

                                                             -gigant pulyka hízlalás: 2,5 kg mellkihozatal, 20-22 hét

Takarmányértékesítés: 2,6 kg takarmány/élőtömeg kg

Intenzív hízlalás: hazánkban csak ezt használjuk. A környezettől teljesen függetleníthető. 1 és 2 fázisú lehet, a 2 fázisú a praktikusabb: 6 hét előnevelés és 6-16 hét utónevelés 18-24 gigant. A rotáció praktikusan megoldható. Az előnevelés a legenergiaigényesebb folyamat.

Félintenzív: 5-6 hetes előnevelés, aztán szabad tartás (olyan fajtát kell választani, ami ezt bírja)

Extenzív: csak a kelés és az első néhány hét van fedett helyen

Fogadás: maximum 2000 db-t lehet elhelyezni egy helyiségben. Megfelelő hőmérséklet és páratartalom kialakítása szükséges. Szellőztetésről is gondoskodni kell.

     Világítás:     1-5 nap             23-24 óra          40 lux

                        6-10 nap                       14-16 óra          fokozatosan csökkentjük

Telepítési sűrűség: az elején 6-10 állat/m2, általában 2-3 állat/m2

Takarmány: a 16. hétig megegyezik a szülőpárok takarmányával (vagy eddig hizlalunk vagy gigant pulykát hizlalunk. A takarmány beltartalma: Emet=12-12,5 MJ/kg. Az indítótáp nyersfehérje tartalma 28%, a nevelőtápé 22%. A takarmányhoz adjunk: 5% zsírt (lehetőleg folyékonyt), antioxidáns anyagot (érzékeny a zsír minőségére), F vitamint. A nyersrost tartalom max. 5% legyen.

     Nagy a vízigénye: közép testű 0,5l, nagy testű 1l

Vakcinázás:    3. hét               baromfipestis ellen

                        7. hét               baromfipestis

                        14. hét              baromfikolera, orbánc

                        20. hét              baromfipestis

                        23. hét              fertőző agy- és gerincvelő-gyulladás

Pulykafajták:

Hagyományos fajták

BRONZPULYKA:5-7 kg tojó, 10-12 kg pulykabak. 70-90 db tojás (70g) – pettyezett

RÉZPULYKA

FEHÉR PULYKA: 1878-ban törzskönyvezték. A fehér toll recesszíven öröklődik. Mellpamacs – fekete folt. 6-7 kg tojó, 16-17 kg pulykabak

Hibridek

BUT BIG 6: nagytestű. 14 hetes testtömeg: 5,5 kg tojó, 7 kg bak.

GIGANT PULYKA: 20. hétig hizlalják. 9 kg tojó, 12,5 kg bak

BUT 9

DIAMOND WHITE: kis testű

DUBLE DIAMOND: közepes testű

LARGE WHITE: nagytestű

HIBRID MEDIUM: kis testű

HIBRID SUPER MEDIUM: közepes testű

HIBRID LARGE WHITE: nagytestű

NICHOLAS 900: nagytestű

NICHOLAS 300: közepes testű

Lúd

 

Sok írásos emlék maradt ránk – a lúd alkata, formája alig változott. A vadlúd színezetét felváltotta a fehér szín. I.e. az I. században már tömték az állatokat: füge, dió. Patkolták őket folyékony kátrány és homok rétegzésével, hogy messzire elhajthatóak legyenek.

Hármas hasznosítás jellemzi:     -hús: 20-25e tonna

                                               -máj: 2000 tonna, ebből 1,5 tonna export

                                               -toll

Jellemzői:

Nagy növekedési erély: különösen a fiatalkori a nagyon jó

Kevés állati eredetű takarmányt igényel

Jó legelőkészség

Elhelyezéssel szemben igénytelen

Jó az ellenállóképessége

Gyenge a szaporasága

Szezonális termék-előállítás

Elnevezések kor és ivar szerint:

napos liba: az első néhány napban

kisliba: a 4. hétig

4, 5, 6, 7, 8 hetes pecsenye-, máj- vagy húslúd

növendék: 8 hetes kortól a törzsesítésig (nov.) – innentől tenyészlúd

pecsenyelúd: 8-10 hetes, első tollában lévő, legalább 4-4,5 kg-os, max. 4 mm bőr alatti zsír

húsliba: 16-30-37 hetes állat, 3-4x megtéptük (toll árbevétel)

zabos liba: csak zabon nevelik, különleges húsminőséget ad: Lengyelország

hízott liba: a feljavított selejt állat, nagy mennyiségű zsír van rajta

májliba

tolliba

gúnár

tojó

Értékmérő tulajdonságok

 

Tojástermelő képesség: nagyon oda kell figyelni, mert kevés tojást tojik: max. 50-60 db/ciklus. Hagyományosan januártól júniusig tojik ï költözőmadár. Az életkorral is összefügg: az 1. évben kevesebbet tojik, majd fokozatosan egyre többet. A tojástermelés és a termelés intenzitása között 0,5-ös korreláció van. A ciklusok közti szünet max. 3-4 nap. A tojástermelés és a szünetek közti korreláció: 0,4-0,7

Termékenység: befolyásoló tényezői

o     Ivararány: nagytestűeknél – 1:3-4, közepes testű – 1:5-6, kistestű – 1:6-7

o     Tenyészlúd típusa: tojástermelő típus is van – szapora tojástermelő típus anyai vonal előállításához

o     Tenyésztési eljárás: keresztezéssel javul

o     Életkor: a kor előrehaladtával javul

o     Fényviszonyok

o     Tartás, takarmányozás

o     Csoport nagysága: max.250-300 db/csoport

Keltethetőség: 60-70% (a berakott tojásoknak)

Fajta: szapora fajtáknál jobb

Tenyésztési eljárás: keresztezéssel javítható

Tárolási idő

Szennyezettség

Mikotoxinokkal fertőzött lehet a takarmány

Takarmány fogyasztás: nem csak drága abraktakarmányt fogyaszt

Kotlás: hosszú fénytartalmú, meleg időszakban kotlik meg, 20-30% kotló állományszinten

Hústermelő képesség:

Növekedési erély: 8. hétig kifogástalan (1-4. héten rendkívül gyors) – a kifejlettkori testtömeg 70-80 %-t éri el. 16 hetes korig a mellizomzat még nő

Genotípus: EMDENI, POMERANI

Tartási mód: az intenzív, zárt tartástechnológia a legjobb

Klíma

Vágási tulajdonságok: értékes húsrészek

Májtermelés: h2 értéke 0,4-0,7. Kényszeretetés hatására nő, fontos a máj állapota a kezdeti időszakban. Fontos a parenchima állapota – ide épülnek be a zsírok, zsírcseppek. Töméskor ne alakuljon ki zsírmáj: a zsír kilép a májból.

-máj előkészítése a tömésre: magas fehérjetartalmú tak. etetése a tömés előtt 1-2 hétig

-nyelőcső előkészítése a tömésre: szecskázott zöldtakarmány etetése

Genotípus: TOULOUSE-I, BABATI májhibrid, LANDESI

Ivar: a nőivar 10-20 %-kal nagyobb májat növeszt

Sovány liba élőtömege: min. 4 kg

Testtömeggyarapodás

Takarmány: aminósavkiegészítés szükséges: metionin, kolin, B12

Technológia

Optimális környezet: nyugodt, nem túl magas hőmérsékletű környezet

Egészségi állapot

3 különböző korosztályt vonhatunk tömésbe:

-fiatal ludakat: 8-10 hetes, min. 4kg

-egyszer vagy többször tépett ludak: min. 4,5-5 kg

-selejt ludak: nemigen alkalmazzák (egészségi állapot)

Hízóalapanyag követelményei:          -kiváló kondíció

                                                      -máj előkészítése

                                                           -jó egészségi és fizikai állapot

Fiatal ludak: 500-600 g-os májra törekszünk: egyforma, vérereket nem tartalmazó máj legyen            

előny:      -kevésbé állnak ellen a tömésnek

                   -nagyobb az induló májtömeg: 14-15 dkg

                   -rövidebb tömésidő: 16-18 nap – 14-16 kg száraz kukorica

                   -nagy napi tömeggyarapodás, alacsony zsírképződés

       hátrány:-mivel nem tépünk, ezért a toll árbevétel kimarad

Tépett ludak:            -jobban ellenállnak a tömésnek, de jobban bírják a tömést, kisebb az elhullás

-van toll árbevétel

                                   -a tépés és a máj nagyság negatív korrelációban van

                                   -induló májtömeg 10 dkg vagy kevesebb

                                   -lassabb a ráhízás, a zsírosodás nagyobb

                                   -hosszabb a tömési idő: 18-22 nap – 16-19 kg száraz kukorica

                                   -a tépést követő 3-4. héten kezdhetjük az előkészítést

Elhelyezés: fontos az alacsony hőmérséklet – sok hőtől kell megszabadulnia az állatoknak. A téli szállások megfelelnek a célnak. Ügyelni kell a szellőztetésre és a pára eltávolítására – 15-17 m3/testtömeg kg

Tömési módok:

Szemes kukoricával:        kukorica előkészítése:    -párolás vagy áztatás

-főzés

adalékanyagok: só (0,5%), vitaminok, zsír

Lágy darával: 70 kg kukoricadarát leforrázunk 100 l vízzel

A 2 együtt: 1 rész dara + 4-5 rész szemes kukorica

Tömési technológiák: csak a gépi tömés van a gyakorlatban

Tömőtölcsér alkalmazása (szemes kukoricához): merev csövű, spirál alakú

Pneumatikus tömőgép (lágydarához): lágy, hajlékony cső. 2-4 állat/perc

Tömés intenzitása: fontos a folyamatos, egyenletes tömés – a nyelőcső ne ürüljön ki. 1,2-1,5 kg száraz kukorica/nap/állat. Kezdetben 2-3x tömünk naponta, a tömési idő vége felé 6-8 alkalommal naponta

Pecsenyelúd előállítás

 

8-10 hetes, első tollában lévő, 4-4,5 kg-os, bőr alatti zsír max. 4mm. Drága ágazat, mert nem használjuk ki teljesen az állat növekedését

Félintenzív, 2 fázisú: egy turnusban max. 2500 állat

Első fázis – előnevelés: a naposcsibe csoportok szoros rotációban követik egymást. Jól szigetelt előnevelő szükséges. A zsúfoltságot el kell kerülni – 16-20 db/m2. célszerű a drótrácspadló. 3-4 hét után engedjük ki őket a szabadba

Második szakasz – utónevelés: 4-5 hét. A gondozás nem igényel nagy figyelmet. Extenzív tartás, intenzív takarmányozás.

Tarthatók:      -vízfelületen: víz cseréje, átfolyása + zöldtakarmány

                     -szárazon: legelő – folyamatos víz- és takarmány biztosítása + zöldtakarmány

Előnyösek a nyári szállások. Min. 8-10 °C-os külső hőmérsékletnél engedhetők ki a szabadba. Nagy méretű automata vagy vályús etetők, kb. 1 heti takarmány férjen bele – kevés gond

Intenzív: zárt tartás a hízlalás végéig. Almozás 20-25 cm. 25 db-os falkákat alakítunk ki. Szellőztetés: 3,5-4 m3/testtömeg kg.

1 fázisos: 2,5-3 lúd/m2 – végig ennyi marad

2 fázisos: 7-8 lúd/m2, a végén kell 2,5-3-ra csökkenteni

Tenyészludak fölnevelése és tartása, hagyományos törzslúd tartás

 

4-5 évig is tarthatjuk a törzsludakat, 2-3 éves korban a legjobb a tojástermelés. Fontos a törzsludak származása – jó ha tudjuk hogy fognak termelni 2-3 évesen. Fontos az állomány összetétele (kor szerint). Befolyásolja az elhullás és a selejtezés.

A kotlókat, nem jól perzisztálókat, rossz egészségi állapotú állatokat szelektáljuk – 1. éves termelés: szelekció 30-50% is lehet. A további években max. 10-20% a szelekció. A gúnárok szelektálására külön figyelmet kell szentelni – kevés a tojás, azok keltethetősége és termékenysége is rossz. 1. szelekció a keltetőben, itt ivararány-beállítás: 1:3-4 (ivarszervek alapján könnyen szétválogatható az állomány).

Ivarérés 30-35. hét, tenyészérettség 40-42. hét.

Hagyományos törzslúd tartás – nincs világítási program

Kelési idő megválasztása: ápr.1-máj.15 – tojástermelés jan.-jún.

Szelekció:         előneveléskor

                        utóneveléskor

                        törzsesítéskor novemberben (kötelező)

Nevelés: 2 fázisban történik

o     előnevelés: 40-50% páratartalom a légúti fertőzések miatt. A hőmérséklet 32 °C az 1-3. héten, később fokozatosan csökkentjük. 8-10 db/m2 a 3-4. hétre

o     utónevelés: 3-4. héttől edző nevelés: szoktatás a külső időjáráshoz, a vízfelülethez – fokozatos kifutózás. 200-300 állat/csoport. Fontos a folyamatos ivóvíz ellátás. Zöldtakarmány etetés. Az őszi törzsesítésig utónevelő szállás: zajmentes (érzékenyek a zajra), fagymentes. A törzsesítésig 3 tépés, novemberben törzsesítés. Ivararány 1:3-6

o     törzsólak: zárt istállók, beton kifutó (rajta etető és itató berendezések), úsztatócsatorna, rácspad (a kifutó és az úsztató között). Csak a tojófészkek vannak bent, az alom forgács vagy szalma.

Ludak permanens – folyamatos tojástermelése

 

Fényprogramokat használunk a folyamatos tojástermelés elérése végett.

Előkészítés: az előző tojástermelés leállításától a következő megindulásáig – 90 nap. A tojástermelést tépéssel tudjuk leállítani – regeneráció – majd előkészítés.

-rövidnappalos vagy sötéttermes szakasz: 40-45 nap a tojóknál, 20 nap a gúnárnál. 6-7 óra megvilágítás: kezdetben 5-8 lux, a végére 0,1 lux.

                        -átmenet nélkül megvilágítjuk őket 15-25 lux fénnyel

                        -3-4 hét múlva tojástermelés

Tojástermelés alatti megvilágítás:

rövidnappalos: 8-12 óra/nap, 15-25 lux – a perzisztenciát hosszabbítjuk meg

hosszúnappalos: 13-14 óra/nap – intenzívebb tojástermelés (Mo.)

Szedés: min. 3x szedni kell: 7 órakor, 11 órakor, 16 órakor. 4-5 tojó/fészek. Szedés után mosás, fertőtlenítés és szárítás

Keltetés: keltetőgépekkel és nagyobb keltetőtálcákkal. A tojásokat mindig fektetve rakjuk be, a légkamra a keltetőgép belseje felé nézzen. Sok helyen kézi forgatás van.

Lúdtolltermelés

Bevétel növekedést eredményez. Kézimunka-igényes folyamat – lehet gépesíteni, de nem terjedt el. A tolltépés nem befolyásolja a testtömeggyarapodást, a tojástermelést, a tojások termékenységét, de a vágott test minősége javul – kevésbé zsírosodik. Csak a tépésre érett madarakat tépjük – tollcséve vizsgálata: a fedőtoll szálirányban könnyen kihúzható, a tollcséve nem véres.

8-10 hetes korban az első vedléskor

7 hetente folyamatosan téphetjük: húslibát max. 4x, májlibát max. 3x, tenyészállatokat max. 3x tépjük

Tépés előkészítése:

Csak száraz, tiszta állatot tépjünk

Toll színe fehér legyen

Zárt istállóban tépjünk, de lehet a nyári szállásokon is

1 ember 50-80 állattal végez naponta

Max. 2-3 nap alatt kész legyen az állomány

A 4 tépéssel max. 500g toll jön le 1 állatról: 1. tépés max. 100g, 2. tépés 200-220g

Kereskedelem: tépés                                                   minőség

                                                                       1. Kína                                    1. Mo.

                                                                       2. Mo.

16 országba exportálunk, főleg: Németország, Franciaország, Svájc, Ausztria, Japán

Tollképződés: az érhálózat szemölcseiből fejlődik ki, epidermiszréteg veszi körül è pehelytoll " ezek helyét foglalják el a kifejlett tollak. A tollasodás nem egyszerre történik: mell – nyak, váll – has (legjobb minőségű) – hát

Lúd viselkedése:

·       Térlátása kicsi → kacsázó járás

·       Tárgy és emberfelismerő képessége rendkívül fejlett

·       Hallóképessége jó

·       Szaglása gyengén fejlett

·       Takarmányban válogatós: sós, savanyú, keserű takarmányt nem eszik meg

·       Vízigénye kisebb, mint a kacsáé, de mélyebb itatók szükségesek

·       Különleges hangmegnyilvánulásai vannak

·       Jellemző a rangsor kialakítása

·       Kezdetben monogám állatok voltak, később poligám

·       Párzás hosszabb ideig tart: szárazon vagy vízen

Lúdfajták:

 

Hústípusú fajták

EMDENI: nagy testű. 9 kg tojó, 10 kg gúnár. Fehér tollazat. Apai vonalkialakításokban szerepel

POMERÁNIAI: apai partner a keresztezésben. 9 kg tojó, 10 kg gúnár

Májhasznú

TOULOUSE-I LÚD: 9 kg tojó, 10 kg gúnár. Doboz formájú, hasaalja fehér. 500g máj.

SZÜRKE LANDESZI: fajtán belüli szelekcióval alakították ki, 500-800g máj

ü    Szapora v. tojástermelő fajták

·       OLASZ LÚD: hortobágyi fehér ludat hozták létre belőle. 6,5 kg tojó, 7,5-8 kg gúnár. 50-60 db tojás/év

·       RAJNAMENTI: közepes testtömeg: 6,5 kg tojó, 7,5-8 kg gúnár. Fehér tollazat. 50-60 db/év.

·       MAGYAR FODROS LÚD: Debrecenben van a fajta fenntartása, kis testtömegű: 4-4,5 kg tojó, 5-5,5 kg gúnár

ü    Lúdhibridek

·       BABATI MÁJHIBRID: 600-700g máj

·       KOLOS MÁJLÚD: 600-800g máj

·       LIPPITSCH MÚSHIBRID

·       SZENTESI FEHÉR: vegyes hasznosítású

·       HUNGAVIS COMBI: már nem használják

 

Kacsa

 

3 faj: házikacsa, Barbari = pézsmakacsa, Mulard – fajhibrid

A vízi szárnyasok exportlehetőségeik nagyon jók. A kacsatenyésztés jó piaci helyzetet képvisel – a baromfi ágazat árbevételének 44%-t adja.

Hústermelés (2002): 65000 tonna kacsahús (2001 + 40%)

Import naposállataink vannak – nincsenek jellegzetesen jó hazai fajtáink

Hasznosítás:     -hús

                        -máj: hazai forgalmazásban főleg, külföldre pástétom formájában

                        -toll

Őse: tőkés réce. I.sz. az 1. századból már van írásos emlékünk. Kínában háziasították. Könnyen háziasítható. Szaporodni képes a házikacsával, az utódok termékenyek

Elnevezések kor és ivar szerint:

Napos kacsa: még nem evett, ivott állat, 24-48 órás

Kiskacsa: 1-2 hetes

Pecsenyekacsa: 45-52 napos, első tollában lévő, bőr alatt nem lehet zsír, 2,5-3 kg

Növendékkacsa: 8 hétnél idősebb

Tojó, gácsér: kifejlett kacsa

Hízott kacsa: 2-3 hétig tömik, bőr alatti zsír 1 cm fölötti. Egyre keresettebb termék

Értékmérő tulajdonságok:

Hústermelő képesség: h2 0,4-0,7. Cél: minél nagyobb mellizom elérése. Csak a fiatalkori hústermelő képességnek van jelentősége. Negatív korrelációban van a tojástermelő képességgel

Növekedési erély: jó. 7 hetes korra kész a kacsa. A kifejlett kacsa súlya 60-70x-e a napos kacsa súlyának

Értékes húsrészek: a gácsér jobb mellizom gyarapodást ér el. Az értékes húsrészek aránya: gácsér – 43%, tojó – 24% (több intermusculáris zsír)

Vágott áru minőségét befolyásolja:           -genotípus

                                                             -vágási veszteség: csont:hús arány

                                                             -a hús vízmegtartó képessége

Takarmányértékesítő képesség: rossz Z élénkebb anyagcsere, más tartástechnológia. Átlagosan 3,3-3,5 takarmány kg/élőtömeg kg.1-2. hét   1,7 kg tak./testtömeg kg

3-5. hét            2,9 kg

5. héttől           5 kg fölött

Tojástermelő képesség: csak keltető tojást termelünk, tilos étkezési tojást felhasználni (szalmonella). 24 óra kell a tojás kialakulásához ð nagy mennyiségű tojást tud termelni. Nincs egyedi tojástermelés ellenőrzés Z csoportos tartás, tojóvályúba tojnak. 330-350 db/termelési ciklus (80-90g). A perzisztencia hosszú 200-300 nap (van 400 napos is – Khaki Campbell). Általában júniusban keltetünk, januárban vesszük őket tenyésztésbe.



Termékenység, keltethetőség:        -genotípus határozza meg

(85-95%)        (75-85%)  -kor

                                                 -ivararány

                                                 -tojáshéj szerkezete

                                                 -tojás beltartalma

                                                 -tárolás

Ivararány: pekingi 1:6-7, Cherry Valley 1:5, Minicos 1:6

Tollasodás: 6-7. hétre vesztik el pehelytollaikat, utána minden ciklus végén vedlik. Nincs külön tépés

Ellenállóképesség: nagyon jó. Viszonylag kicsi az elhullás: előneveléskor max. 3%, tojástermeléskor 6-8%

Nevelhetőképessége:

 

Törzsállományok tartása, nevelése

 

o     50 napig tartó teljesen zárt, intenzív nevelés: gazdag országok végzik (Anglia, Hollandia, Dánia). Két fázis: előnevelés és utónevelés. 50 napig zárt, utána a szabadban helyezik el az állatokat – korlátozott takarmány. A kifejlett tenyésztojókat ismét zárt istállóba rakják vissza.

o     Átmenet az intenzív és a félintenzív között:

Előnevelés: 28 nap, drótrácspadlós istálló.-0-14 nap          fűtés

                                                                                                                                                                                                 -15-28 nap        nincs fűtés

Utónevelés: 29. naptól a betelepítésig (tenyészállattá minősítésig). Legelő

Hagyományos félintenzív:

Előnevelés: 18 nap:-lehet mélyalmos tartás

-drótrácspadló, ekkor 2 fázisra bontjuk:       -1-10. nap fűtés(Mo.)                                                                               -11-18. nap       nincs fűtés

Utónevelés: 19. naptól a 20-22. hétig

Nevelőépületek: napos állatok fogadása ugyanaz. +10% betelepítése, vegyesivar – nincs szexálás. Hőmérséklet 32-33 °C, utónevelésre 16-18 °C – utóneveléskor nincs fűtés. Takarmány: 180g/nap válogatástól törzsesítésig, tojástermelés alatt 100g. 50% nevelő kacsatáp, 50% takarmány búza. Az állatokat 2 hetente mérjük a nevelési idő alatt. 49-52 nap szexálás – a fölösleges gácsérok leszedése

Környezeti feltételek: nincs szükség külön fényre az utónevelés alatt

            Világítás:          1-13 nap                       24 órás

14-56 nap                     természetes világítás

                          56. naptól                     a tojástermelésig 8 órás világítás a kifutón

Szelekció: a rossz tartású állatokat, a kis testűeket szelektáljuk ki         

1.         előnevelés végén: 11.nap

                        2.         49-52.nap

                        3.         törzsesítéskor

Tenyésztojás termelés:

Naponta 2x gyűjtik, fertőtlenítés, mosás. Kialakíthatók fészkek, de a tojóvályú az általános. kihajtónyílások az istállón, 250 állat/ajtóval számolva

A törzsistálló mindkét oldalán kifutó

A nevelési időszak alatt biztosítani kell természetes vízfelületet

Önetetők: nagyobb méretű sertés önetetők, a vízfelület és a törzsól között (+mészkőgitt etetése)

Itatók biztosítása

Törzsesítés október közepétől november elejéig

Takarmány:      tojótáp, 100g/nap

Megvilágítás 14 órás

Hőmérsékleti opt. 10-15ºC

Szellőztetés: 8m3/testtömeg kg

Pecsenyekacsa hízlalás

 

Hazánkban félintenzív

Fogadás: ugyanaz

Előnevelés:

·       Lehet mélyalmos vagy drótrácspadló

·       Utóbbinál a 10. napig fűtünk, 11-18. nap között nem fűtünk. Nincs műanya - légbefúvásos melegítés

·       Szellőzés keresztszellőzéssel

·       Ablakos világítás

·       Etetés ugyanaz, 180 g/nap, indítótáp 13 %-os nyersfehérje tartalmú. Dercés és lisztes takarmányt ne adjunk

·       Ivóvízellátásra nagy gondot kell fordítani: 3x annyi víz kell, mint a broiler csirkének

·       Páratartalom max. 65-75%

·       Telepítési sűrűség:

Mélyalmos

Drótrácspadló

0-18. nap

18 db/m2 

0-10. nap

45-50 

19-28. nap

 18

11-18. nap

 30-35

29. naptól

 5

·       Szarvasi módszer: edzőtóra helyezzük az állatokat 19-24 nap között

Utónevelés:

·       Úsztatócsatornán: 6-7 db/m2. bárhol kialakítható, ahol van jó kút

·       Természetes vízfelületen: a legelterjedtebb. Nyári szállás (3 oldalon zárt). 10 db/m2. lejárók építése

·       Halastavon: kiment a divatból. 2 fázisú: beton úsztatócsatornán szoktatás, majd a 25. naptól kerülnek a halastóhoz, 160-170 db/m2

·       Szárazföldön: gyakran használt. 3-4 db/m2. Ivóvíz a legelőn + önetetők

 

Kacsafajták:

Tojástermelő kacsafajták

FUTÓKACSA: indiai futókacsa: pingvinszerű testtartás. 180-200 db tojás (70-80g). 1,5-2 kg tojó, 2-2,5 kg gácsér

CAMPBELL: -Khaki: nagyobb a jelentősége. 300db tojás/380 nap.

-Fehér

SZARVASI K-94

Húshasznú kacsafajták

AYLESBURY: 4 kg tojó, 4,5-5 kg gácsér. Bőre, tolla fehér. Kb. 100 db tojás/év

ROUENI: vadas jellegű állat, bőre sötét

Kettős hasznosítású kacsafajták

PEKINGI KACSA:        -amerikai típus: jobb szaporaság, 200 db tojás/év

-német típus: pingvinszerű testtartás

Hibridek

CHERRY VALLEY 2000: tojóhibrid, 275 db tojás

CHERRY VALLEY SUPER M: húshibrid

Pézsmakacsa

 

Jellegzetesen vörös színű, vadas ízű húsa van (a Mulard húsa márványozott is).

1980 Mulard kitenyésztése Franciaországban. A tojó költéskor melankolikus hangot ad (törökkacsa). A csőr környékén szemölcsök találhatók – szemölcsös kacsa. Jól fejlett karmok a lábon ← faodvakban fészkel. Keresztezték a pekingi kacsával

– Mulard fajhibrid:        -1 vonal – pézsmaréce – jó májtermelés

                                               -2-3 vonal – pekingi kacsa – hús és tojóvonal

nem tud szaporodni – nagyfokú sterilitás. Tojókat pecsenyeként, hímivart májtömésre.

Jellemzők:

Úszóhártyás láb, mely karmokban végződik → tud fára mászni, faodvakban fészkel

D-Amerikában házisították

Teste hosszú, csőre töve piros és szemölcsökkel borított (a háziasítotton fejlettebbek)

Ivari dimorfizmus nagy: gácsér 3,5-5 kg, tojó 1,5-2,5 kg

Szárny fesztávolsága nagy: a gácsérnál elérheti a 150 cm

Mindkét ivar hangtalan

Rejtőzködő fészekrakó tulajdonság

A háziasítottnál színváltozatok fedezhetők fel

Tojásmennyiség: h2 – 0,16

Életkor az első tojásrakáskor – 0,49

Testtömeg – 0,4-0,5

Pekingi kacsa

Pézsmaréce

ivarérettség

22-24 hét 

28-30 hét 

tojástermelés

 40-42 hét

44 hét 

tojástermelés

 200-220 db

185-195 db 

termékenység

 95%

88% 

keltethetőség

 78-81%

75-80% 

tak. fogyasztás 24 hetes korig

 23kg

15kg 

Értékmérő tulajdonságok:

Tojástermelő képesség: 24 óra vagy kevesebb kell 1 tojás kialakulásához

Perzisztencia: 23 és 21 hét – köztük szünet és vedlés (12 hét). Ez után a tojástermelés és a termékenység csökken

Intenzitás: a 2. ciklus után javul. A periódusok 5-10 nap

Ivarérettség: általában a 23. héten, amikor a megvilágított órák száma eléri a 16 órát

Fény: mesterséges megvilágítást ne használjunk. Az egész tojástermelés alatt kell a 16 óra megvilágítás

Hőmérséklet: 26-27 °C fölött leáll a tojásrakás

Termékenység: az ivararány 1:4-5 természetes pároztatásnál, max. 100 tojó/csapat. Mulard: mesterséges termékenyítés Z gácsér spermatermelése rövidebb, mint a tojó ivarérettségi időszaka. Az 5-15. termelési hétnél a legjobb a tojástermelés, a termékenység és a keltethetőség

Hústermelő képesség: a mellizomzat az értékes

Növekedési erély: 10-11. héten a legintenzívebb a hústermelő képesség

Vágótulajdonságok: -vágási kihozatal 60%

-bőr nélküli mellfilé: Pekingi – 11%, Mulard – 14%, pézsmaréce – 14%

-hasűri zsír: Pekingi – 2,3%, Mulard – 1,2%, pézsmaréce – 2,9%

Toll: iparilag felhasználható, de nem tépik az állatokat

Májtermelés: Mulard. A fehérje- és zsírbeépülés a döntő. A tojók mája véreres lesz – kevésbé értékes. A hússzín barna lesz a tömés alatt. 1-2 tömés naponta, 13 nap a töméshossz: van előtömés (felkészítési szakasz), ez nincs benne a 13 napban. Nagy mértékű a ráhízás, lehet 60% is

Minőség:

Máj

Lipidek

legjobb

Landeszi lúd

770g 

55% 

Mulard

 680g

60% 

Pézsma

 550g

63% 

Lipidolvadási veszteség: a sütés során kikerülő zsiradék

105 °C

Lúd

42%

Pézsmaréce

44%

legjobb

Mulard

35%

Takarmányértékesítő képesség:        pekingi           2,3-2,6 kg - legjobb

Barbari          2,6-2,8 kg

Mulard          2,5-2,7 kg

Életképesség, ellenálló képesség: nevelési idő alatt max. 3,5-4 % az elhullás. Az első hét nap a kritikus

Tenyésztési módszerek:

Tömegszelekció: csak ez használható (a családszelekció drága), nagy h2 értékű tulajdonságoknál. Folyamatos tenyészkiválasztás. Pedigré szaporítás

50 gácsér x 200 tojó →4500 ismert származású utód (ivararány 1:1)

$

2250 gácsér és 2250 tojó                (ebből selejtezek)

jelölés elvesztése miatt                       250        out      250

növekedési erély alapján                   1200        out    1000

ivarérés alapján                               400           out      200

termékenységvizsgálat                     200           out      400

kifejlettkori testtömeg                       150           out      200

$

marad:                                            50 gácsér   és     200 tojó

Takarmányozás:         indítótáp           19-20% nyersfehérje

                                   nevelőtáp          15-16%                                                                                                           tojótáp                   15%                                                                           

Húshasznú Barbari és Mulard felnevelése:

Barbari: zárt, intenzív nevelés, rácspadló: lehet   drótrácspadló, farácspadozat, műanyag rácspadló, bontható, szétszedhető rácselemek

Hizlalóistállók:   -hús: zárt, intenzív. Ugyanaz mint a pecsenyecsirke, pecsenyekacsa

-máj: utónevelés történhet legelőn, előtömés kezdődik a 12. héten. Tömőketrecek: csoportosan vagy egyedileg. Tömés: szemes kukorica, lágydara vagy a 2 együtt. Fontos a tömés alatt az istálló hűthetősége

Tenyész állatok felnevelése:

Zárt, intenzív. Ivar szerint külön neveljük őket.

Fogadás: rácspadlóra. 25-26. héttől 14-16 órás megvilágítás

Farokkurtítás kötelező a tojóknál

Csőrkurtítás a 16-18. napon

Tenyésztojás termelés:

Min. 70g a tojás

25. héten tojóházba helyezés

Perzisztencia: 44 hét = 23 + 21. Közte 12 hét szünet

A tojást hűtjük, nem mossuk csak fertőtlenítjük, majd tároljuk

Kelési idő 35 nap , 31. nap megy át a bújtatóba

Mulard – mesterséges termékenyítés ð zárt, intenzív tartás, külön neveljük a nemeket. A 3. héttől korlátozzuk a takarmányt. Folyamatos spermavétel. A tojás nagy önhője miatt az öntözés és hűtés mellett párásítunk is

Gyöngytyúk

 

Afrikából származik

Fajváltozatok, fajtaváltozatok és alfajok vannak

2 alcsalád:        -kontyos típusú gyöngytyúk: csak vadon élnek:   -fodros fejű gyöngytyúk

                                                                                                          -keselyű fejű gyöngytyúk

-sisakos típusú gyöngytyúk: ezt a típust tenyésztjük, tartjuk. Kb. 20 alfaj. fejen szarusisak rajta nincs toll, csak szőrképletek

A rómaiak kezdték el a gyöngytyúk tenyésztését. Azután szinte kihalt, de a VI. századtól ismét OK.

Vadas ízű, sötétebb húsa van

Elnevezések:

Napos gyöngytyúk: 72 óránál fiatalabb, 33g

Gyöngyöspipe: 6 hetes korig

Növendék: 6 hetes kortól a kifejlett korig

Tojó, növendék kakas: az ivarérett állatok neve

Tojó, kakas: a kifejlett állatok neve

Pecsenye gyöngytyúk: 12-13 hetes állat, 1,2-1,4 kg

Külső megjelenés:

A két ivar nagyon hasonlít – az ivari dimorfizmus kicsi. Kakas: nagyobb sisak és állebeny, a két lebeny közti rész türkizkék. A testnagyság alig különbözik – 10-20 dkg eltérés van. Testformája jellegzetes: a szárny szorosan a testhez simul. Láb színe: piros → palaszürke. A mell jól izmolt. A kifejlettkori testtömeg 1,7-1,8 kg

Ivararány: 1:3-4

Viselkedés: izgága, hirtelen vérmérsékletű állat. Jellegzetesen gyors járású

Értékmérő tulajdonságok:

Hústermelő képesség: a 12 hetes testtömeg 1,2-1,3 kg (a kifejlettkori 60-70%-a). takarmány fogyasztás: 4-4,4 kg/élőtömeg kg. Mellnövekedés a legintenzívebb. A 13. hét után csökken a fejlődés intenzitása. A tojónál a 10. hét után intenzív zsírbeépülés figyelhető meg

Szaporaság:

Tojástermelő képesség: extenzív. 70-90 db/év .

Perzisztencia: ESSOR                        36 hét               160-170 db/év

                                 BEGHIN                     38 hét               150-160

                                 Kékesszürke                 22-27 hét          80-120

45-52g/tojás. Jellegzetesen csúcsos, sötétbarna héj, rajta apró pöttyök. Május, júniusban kelt – májusban fog tojást termelni. Az 1. évben a legjobb a tojástermelés, utána 20-30% csökkenés. Héjszilárdság: kemény héjú tojás – héjszilárdságmérő

Termékenység 95% feletti is lehet, a keltethetőség 90-95%. Kor: a gyűjtött tojás max. 6-7 napos legyen. Tárolás: 15-18 °C, 75-80% páratartalom

Életképesség: jó embrionális életképesség. Fontos a bújtató relatív páratartalma, legalább 85% legyen Z kemény héj

Ellenállóképesség: 3-4 hetes kor után kivételes szervezeti szilárdság jellemzi

Tenyész és pecsenyegyöngyös nevelés:

Intenzív vagy extenzív nevelés, mindkettő 2 fázisos

Előnevelés: 5-6 hét. 3. hétig zárt tartás, azután kifutó, az 5-6. héttől a szabadba

Fogadás: -36 °C, lassabban csökkentjük a hőmérsékletet

                          -60-70% páratartalom

                          -5m3/testtömeg kg

                          -telepítési sűrűség: 18-22 db/m2

                          -csibegyűrű

                          -itatók: kúpos vagy súlyszelepes önitatók

Utónevelés: pecsenyegyöngyös – 6-13. hétig, tenyészgyöngyös – 6-22. hétig (a beólazásig). Ülőrúd-rendszer kialakítása: 18-20 cm/állat. Az istálló legalább 2/3-ban legyen. Legyenek fák a kifutón – emiatt a kifutó tetejét le kell fedni. 14-16 állat/m2

Törzsállomány:

2 féle nevelés lehet, de az intenzív nem terjedt el

Extenzív utónevelés:

Az épületnagyságot úgy válasszuk meg, hogy max. 2000-5000 db/épület

Vályúszerű tojófészek: 1m2/tojó

Természetes megvilágítás

Takarmány: 16% nyersfehérje. Nem csak tojótáp, 10-20% szemes búza

Intenzív is lehet: mélyalmos vagy ketreces

Gyöngytyúkfajták:

Fajta

KÉKESSZÜRKE GYÖNGYTYÚK: ezüstszürke. 1,5-2 kg hím, 2 kg tojó. 80-90 db tojás.

ü    Hibridek

·       ESSOR

·       HORTOBÁGYI HIBRID

·       GALOR: 4 vonalas hibridek. 170-180 db tojás/év

·       BEGHIN

Fajták:            -Kékesszürke   Hibridek:        -Beghin: 3 vonalas hibrid, 2 apai + 1 anyai

                                                           -Ezüstszürke

                                                           -Essor: 4 vonalas, 2 apai + 2 anyai

                                                           -Galor: 4 vonalas, 2 apai + 2 anyai

Találat: 15384