|  | ||||||||
|  | ||||||||
| | ||||||||
| | ||||||||
 |
kategória |  |
||||||||
|
|
||||||||||
 |
 |
|
|
|
|
|
||
|
|
A századforduló, s egyben a francia zene mindmáig legnagyobb
zeneköltője. Zeneszerző, zongoraművész, karmester, a romantika talaján új
utakat keres. Fiatalkorától kezdve a kor haladó költőinek és festőinek stílusát
követte, s kitartóan kereste azt a zenét, amely a maga nyelvén e művészek
világát tükrözi. Mintegy válaszul a mind teltebbé váló romantikus hangzásra,
világos, áttetsző, szinte pasztell színű képeket festett zenéjével. Az ütőket
és a harsány rézfúvókat többnyire csak szordínóval, azaz hangtompítóval
alkalmazta, de sokszor el is hagyta. Finom harmóniáit áttört vonóskari
hangzással, a hárfa lágy hangzuhatagával és a fafúvósok 646b12g bársonyos, mély
regiszterével szinte földöntúlivá varázsolta. Debussy nem törekszik egy-egy
dallam végigvezetésére. Mozaikszerűen, hangszínfoltokból építkezik,
megfoghatatlan és mégis valóságos, mint egy álom. Claud Monet kortárs festő
találóan fogalmazta meg Debussy zenéjének lényegét: "Harmóniái és hangszínei
önmagukban képesek hatni."
Zenei tanulmányait egy párizsi Conservatoireben végzi, azonban távol áll tőle az intézmény hagyományos zenei elemekre épülő művészi stílusa. 1880-82-ig Meckné - Csajkovszkij pártfogója - mellé szegődik házi zongorakísérőnek. Így eljut Oroszországba, ahol megismerkedik az "Ötök" zenéjével, s Muszorgszkij zenei világa különösen nagy hatást gyakorol rá. Saját műveinek előadójaként Európa több nagy városában megfordul, így 1910-ben Budapesten is.
Hatott rá a kelet-európai és a
kelet-ázsiai zenében jelen lévő pentatónia. Az 1889-es párizsi világkiállításon
volt alkalma megismerni a távolkeleti un. gamelán zenekart, ennek újszerű, s
érdekes hangzásvilágát, s ez a kultúra is erősen befolyásolta egyéni stílusának
kialakulását. (Gamelán = főleg ütősökből álló együttes, sokféle xilofon,
harangjáték, gong, dobok.)
"Egy faun délutánja"
"Ibéria" Három tételes szimfonikus mű.
Három tételes szimfonikus költemény.
Igazi impresszionista alkotás, szinte festői eszközökkel jeleníti meg a tenger örökmozgását, a szél és a hullámok hol szelíd, hol viharos mordulását. A zene azonban nem pusztán tájfestést jelent, hanem a természet szépsége és nagysága által kiváltott emberi érzéseket fejezi ki. A mű hangszerelése tipikus példája a Debussy-féle zenekari hangzásnak. A vonóskar mellett nagy létszámú fa- és rézfúvós kar, két hárfa, cseleszta (harangjáték), három üstdob és sokfajta ütőhangszer jut kiemelkedő szerephez.
|
1. tétel: 2. tétel: 3. tétel: |
Hajnaltól délig a tengeren. A természet ébredését először a nagybőgőn és üstdob játékában, majd a cselló és a brácsa szólamaiban felhangzó pentaton dallamív festi meg. A tenger ébredését a vonósok és a fafúvósok játéka jeleníti meg. A nap ragyogását a tenger szikrázó fényeit villantja fel a vonóskaron felcsendülő zene. A hullámok játéka. Ebben a tételben a víz hullámainak játékos csapkodását érzékelteti a hangszer segítségével. A szél és a tenger párbeszéde. A szél morgását a vonós hangszerek motívumai ábrázolják, majd a kürtökön a tenger nyugalmának szép akkordjai tűnnek fel. A szél és a tenger összhangját a két hárfa játéka, majd a harangjáték csengése még kedvesebbé teszi. |
Szintén impresszionista alkotás, három tételének konkrét címe, témája van.
1. Felhők (I. tétel)
A tétel vontatott, fátyolos és halkszavú. A szürke égbolt képét vetíti elénk a lassan úszó, melankolikus vonulású felhőkkel. A zenei képlete szinte megjeleníti az egyhangú felhővándorlást, a folyamatos, egyenlő hangértékek tovavonulása, kitartó egyformasága a felhők lassú vonulását érzékelteti. Egyszer csak megáll a folyamatos mozgás, s felhangzik az angolkürt hangja, mint egy sikolyra emlékeztető felkiáltásként. (Debussy mesélte az egyik barátjának, hogy e tétel ötletét egy nyári élménye adta: a viharűzte felhők monoton hangulatot idéző képébe belehasított egy hajókürt éles hangja.)
2. Ünnepek (II. tétel)
Az első tétel harsány ellentéteként csattan fel, pattogóan táncos és élesebb hangú, élénk mozgású, gyors tétel, amely - Debussy szavai szerint - vidám népünnepélyt, felvonulást ábrázol. Míg az előző a borús természetet, ez a kicsattanóan vidám embertömeget idézi fel. Amaz szürke színekben úszó képet tár elénk, ez éles fényhatásokkal színes tömeg kavargását kelti életre. Kortársai szerint Debussy szenvedélyesen vett részt a július 14-i nemzeti ünnepen az utca vidám forgatagában, s ez ihlette e zenekari kép megírására. Több más művében is fel- feltűnnek az ünnepi Párizs emlékei. A színes ünneplő városok képe festő kortársai vásznain is gyakran megjelenik. A tételben fölhangzik fuvolán és oboán Carmagnole francia forradalmi dal dallamának változata, 9/8-os ütemben.
A Carmagnole emlék a Nagy Forradalomra utal, de csakhamar kibontakozik hátteréből a zeneszerző Párizsának zenei hangja is . Szüntelenül vibráló triolák felszínén megjelenik egy lenge keringő dallam, melynek változatai a táncszédület extatikus csúcsához vezetnek, s hirtelen csend támad: valahonnan a távolból egyenletes léptű induló zene, fojtott trombiták feszes ritmusa közeledik, s végül eggyé olvad a táncmotívumokkal.
3. Szirének (III. tétel)
A tétel a tenger képét varázsolja elénk, s a szirének énekének a megszólaltatására a zenekarhoz női kar csatlakozik. A Szirének tétele a Felhők leverő szürkeségét és az Ünnepek tarka szín- és fénykavalkádját egyesíti ezüstös csillogásban. A Noktürnök triptichonja csak e harmadik tétellel teljes és egész.
Hároméves Züzü nevű kislányának ajánlotta. Méltó párja Schumann Gyermekjelenetének, Muszorgszkij Gyermekszoba-dalainak. De mint az előzőek, ez sem gyermekeknek szóló alkotás, mert oly differenciált és fejlett hangszertudást igényel, és olyan mély előadói készséget feltételez, hogy egy gyermek számára aligha megközelíthető. Debussy szvitjében azt az élményt fogalmazza zenévé, ahogyan a felnőtt látja a gyermeket.
Mindkettő sorozat, több zongoraművet foglal magába. Néhány jellemző cím a zongoraművek közül: Kertek esőben, Léptek a hóban, Ezt látta a nyugati szél, Ködök stb.
A szimbolista irodalom jellegzetes termékének, Maeterlinck drámájának nyomán írta. Egy színházban látta a prózai előadást, és ez szerelem volt első pillantásra. De a színházi találkozástól az opera bemutatójáig 10 év telt el, mivel a tépelődő emberek szokása szerint újraírja, átkomponálja, bővíti, majd megrostálja a vezérkönyv anyagát. Közben Maeterlinckkel is pereskedni kezd, aki megbánva első könnyelmű fellobbanását, szeretné visszavonni a librettót. Debussy azonban ügyvédje jelenlétében Maeterlinck levelével bizonyítja, hogy a drámaíró a szöveg felhasználási jogát teljes egészében őrá ruházza. Ilyen bonyodalmak közepette kerül bemutatásra e remekmű 1902-ben a párizsi Opéra Comique színpadán, mely a későbbiekben komoly európai sikert mondhat a magáénak.
Debussy merész és újító törekvései megalapozták egy újfajta zenei kifejezésmód kibontakozását. Az ő művészetéből táplálkoznak a XX. századi zene nagyjai: Bartók, Kodály, Sztravinszkij.
Találat: 1325
