A képszerűség elemei, stíluseszközei

képszerűség: a közlés képfelidéző ereje és érzelemkifejező volta

szóképek: elemi szóképek:    

. metafora, metonímia, szinesztézia, allegória, szimbólum

→ 2 fogalom jelenség társításán alapulnak

. trópus = fordulat (görög)

. névátvitel, amelyben a fogalmak azonosí 626b18g tásával új gondolati, érzelmi, hangulati többlettartalom válik lehetségessé

. szépirodalomban sok szókép → egyszerre több valóságsíkot képesek felidézni

+ költői szóképek:

. hasonlat, körülírás, eufemizmus + festői erejű szavak, evokáció, tájnyelvi kifejezések

összekapcsolás módja szerint: metafora és metonímia

. a képszerűség alapvető eszköze . = névcsere (görög)

. névátvitel tartalmi hasonlóság . névátvitel

vagy hangulati egyezés alapján . a metaforától eltérően itt

. pl.: szőlőszem, galamblelkű; üt az óra, a 2 fogalom valóságosan érintkezik

csípős nyelvű . mindig egytagú, csak a képi fogalmat

→ szerkesztettsége szerint lehet: nevezzük meg

egytagú & teljes (kibontott) . pl: farmer:

eredeti jelentése: gazdálkodó

csak a hasonló - a hasonló és a → elhomályosult

van meg nevezve hasonlított is szerepel ma: ruhanemű, anyagnév

. előfordulhat önállóan mint elemi kép & szinekdoché

lehet összetett képrendszer magja - a fogalmak rész-egész vagy

↓ nem-faj felcserélésén alapulnak

szinesztézia - pl.: Az egész világ tudja. A falu

- hangulati egyezésen alapuló metaforák szájára vette. Kétezer lelkes község.

között fordul elő - része lehet egy képsornak (mint

- synaethesia = együttérzés, összeérzés (görög)                        a metonímia), jelentését a stíluselemek

- különböző érzékterületekről vett fogalmak kombinációja révén nyeri el

társítása egy képben a szövegben

- pl.: nehéz szag, meleg szín, súlyos gond

megszemélyesítés

- tárgyak, természeti vagy elvont

fogalmak élőként való bemutatása

- cél: a mondanivaló megelevenítése,

életre keltése

- pl.: fúj a szél, csípős szél, perzsel a nap

allegória

- mindig egy elvont fogalmat társít

egy érzéki képpel

- legtöbbször erkölcsi vagy politikai célzatú

jelentése mindig értelmi, logikai

- pl.: Arany J.: Toldi: álom-allegória

szimbólum: . a szóképek külön csoportja

. = bélyeg, jegy, ismertetőjel (görög)

. benne a kifejező kép önállóvá válik

. egész gondolatsor, összetett érzelmek, sejtelmes hangulatok képze-tét kelti a kép révén

. lehet köznyelvi (kenyeret keres, halál kaszája, tiszta szívből) és művészi → szimbólumrendszer (szimbolisták, a Nyugat költői)

hasonlat: . a képszerűség gyakori stíluseszköze

. a közös vonás kiemelésére állítunk párhuzamba 2 fogalmat

. 3 elem van megnevezve az összehasonlításban: a fogalom, a közös jegy és a kép

. grammatikai jellemző: "mint" vagy "akár" kötőszó

. a tagok megőrzik önállóságukat

. pl.: Ordít, mint a fába szorult féreg. Puha, mint a vaj.

körülírás: . a mindennapi közlésben és a művészi hatás kedvéért is előfordul

. nem nevezzük meg a fogalmat, hanem valamilyen jellemzőjével, más szavakkal fejezzük azt ki

. pl.: csillagok hona = ég; virágnyílás = tavasz; sarkára áll = erélyes

eufemizmus: . tapintatból vagy meggondolásból enyhítő, szépítő módon fogalmazunk

. pl.: megboldogult, jobb létre szenderült, megpihent, elköltözött = meghalt

stílusárnyalat: . a szó érzelmi, hangulati értéke

. lehet pozitív vagy negatív festőisége

szóhasználat: lehet szépítő, ünnepélyes, kedveskedő, gúnyos, humoros

evokáció: . művészi szóhasználat ritkább esetei

= előhívás, idézés (latin)

. archaizálás: régies szavak, kifejezések szövegbe illesztése → korfestés eszköze (Ady E. kuruc-versei)

. allúzió (= rájátszás): más költők, írók szavainak új szövegkörnyezetbe állítása → összetettebbé válik a jelentés

. anakronizmus: az író "időtévesztéssel" olyan fogalmat használ, amely az ábrázolt korban nem ismeretes (Arany J.: Buda halála: billikom = hun vitézek)

szófajok aránya: . befolyásolja a művészi szöveg stílushatását

. névszók gyakorisága (nominális stílus) → a látvány személy- telenebb felidézése

. igék & igenevek túlsúlya (verbális stílus) → a mozgás vagy a cselekvésben kifejeződő tulajdonság ábrázolása

. megkülönböztető jelző (kék virág) → szűkíti a fogalmat + költői vagy festői jelzőként elképzeltet, és érzelmi-hangulati többlettel gazdagítja a jelentést

. oxymoron: jelző és jelzett szó fogalmai ellentétesek, kizárják egymást → különösen erős stílushatás (néma jaj, édes kín)

. állandó jelző → eposzokban a tömör jellemzés eszköze