|  | ||||||||
|  | ||||||||
| | ||||||||
| | ||||||||
 |
kategória |  |
||||||||
|
|
||||||||||
 |
 |
|
|
|
|
|
||
|
|
|
||||||||||||||
Romantikus zeneszerző, a francia zene forradalmára, nyelvújítója.
Nevéhez fűződik a XIX. századi programzene elindulása, új formája.
Már kora gyermekkorában
megmutatkozik érdeklődése a zene iránt, édesapja azonban egészen más pályára
szánja fiát. Párizsban orvostanhallgató, amikor végleg elhatározza, hogy apja
akarata ellen 858f56i ére mégis a zenészi hivatást választja. Késői tanulással alapozza
meg zeneszerzői tudását, életpályáját, majd hírnevét. Szertelen, furcsa formájú
- gyakran programokkal ellátott - műveiben főként hangszerelési újításait, a
zenekar újfajta kezelését csodálták kortársai és utódai. Meghangszerelte a
Rákóczi indulót és belefoglalta a "Faust
elkárhozása" c. szimfonikus művébe.
Leghíresebb műve, amelyben először alkalmazta a tételeken végigvonuló vezérmotívumot, mely mindig új hangulatot, érzelmet hoz. Ez az egységet teremtő, visszatérő téma Berlioznál egyedülálló és egyéni. Az elsők között volt, aki a művész legbensőbb érzéseit, szenvedéseit zenei vallomássá, programzenei alkotássá formálta. A programnak nagy jelentőséget tulajdonítva, szinte rákényszeríti a hallgatót, hogy együtt örüljön, együtt szeressen és szenvedjen az alkotóval. Személyes gondolatait, lelkivilágának legmélyebb rezdüléseit tárja elénk. Berlioz kibővítette a szimfónia keretét. Úttörő művének, az 5 tételből álló "Fantasztikus szimfóniá"-nak programja reménytelen szerelmének visszatérő látomása. Az 5 tételes zenemű szöveges programja szerint tehát egy szerelmében csalódott művész narkotikus látomásairól, vízióiról szól a szimfónia.
|
I. tétel: II. tétel: III. IV. tétel: V. tétel: |
Álmodozások, szenvedélyek Szerelmének képe zenei gondolatban jelenik meg, és ez a dallam mindenhová követi. Az álmodozás, az öröm, a gyengédség, a féltékenység, a fájdalom tombolása és a könnyek hordozója lesz ez a zenei rögeszme, a szeretett nő képe, a "fixa idea". Schumann szerint: "... Olyan tapadó, kínzó gondolat, amelyet az ember napokig nem képes kiverni a fejéből." A bál A művész a zene forgatagába menekül, de ide is követi a "hűtlen kedves", s elrabolja nyugalmát. Jelenet a mezőkön A végtelen nyugalmat, a két pásztor furulyázását a feltörő kétely, a féltékenység fertőzi. A távoli mennydörgés, a fülledt csend fojtogatja. Menet a vesztőhelyre Álmában megöli hűtlen kedvesét. Halálra ítélik, viszik a vesztőhelyre. Vad indulatú, kísérteties látomásként jelenik meg ismét "ő". Boszorkányszombat Ujjongva vijjogó, ijesztő szörnyek, boszorkányok gyülekeznek temetésre. Gúnyos, félelmetes itt a "kedves" utolsó megjelenése. |
Az a tény, hogy Berlioz programot adott művének, még nem jelent újat, hiszen ezt már láttuk Vivaldinál és Beethovennél is. De az, hogy a szimfónia valamennyi zárt tételében vissza-visszatérjen ugyanaz a zenei motívum, az már új jelenség a zeneirodalomban. A "Fantasztikus szimfónia" tételeiben pedig a reménytelen szerelem motívuma rendre visszatér.
Berlioz a "Fantasztikus szimfónia" bemutatásának előestéjén ismerte meg Liszt Ferencet, akire nagy hatással volt a fiatal és tehetséges zeneszerző életföltáró, érzelmeket megjelenítő alkotása. Berlioz zenekara nagyméretű, szokatlan hangszerelést és technikát, sok ütőhangszert használva különleges, szélsőséges hangzást ért el. Kora ünnepelt karmestere volt.
Találat: 1442
