|  | ||||||||
|  | ||||||||
| | ||||||||
| | ||||||||
 |
kategória |  |
||||||||
|
|
||||||||||
 |
 |
|
|
|
|
|
||
|
|
12 évesen Bolognában a konzervatórium növendéke, példaképe Haydn és Mozart. 21 éves, amikor Velencében bemutatják két fiatalkori operáját, mindkettőt nagy sikerrel: "Tan 232h78c kréd", "Olasz nő Algírban".
1814-ben Nápolyba megy, ahol
szintén meghódítja a közönséget, és a nápolyi Operaház vezetőségét is.
Megszüntetett egy ősi nápolyi "intézményt", amelyet a szaknyelv így nevez:
cadenza. Vagyis: szabad rögtönzés (improvizáció azokon a helyeken, ahol az ária
bizonyos pihenőket vagy kitartott hangokat engedélyez. Jó nápolyi szokás
szerint itt az énekes és énekesnő cadenzát énekelt, vagyis szabadon, ad libitum
csapongott hangterjedelme, képessége és fantáziája szerint. Rossini ezt a
rögtönzési lehetőséget megszüntette. A parancs félreérthetetlen: azt énekeld,
amit én leírok!
Hamarosan Rómába utazik, ahol életének talán legdöntőbb fordulata következik be. Találkozik azzal a drámaíróval, aki Mozartnak is egy remekműhöz adott impulzust. Kezébe kerül Baumarchais vígjátéka, s megszületik Rossini fő műve, "A sevillai borbély" c. opera buffa. A szövegkönyv briliáns, a zenei csúcsok szinte maguktól adódnak.
Jelentősebb operái még: "A tolvaj szarka", és a "Tell Vilmos", mely utóbbi világraszóló sikert jelentett a mester számára.
Rossini szerepe és jelentősége szinte felbecsülhetetlen az utána következő generáció számára. Hosszú évtizedek pangása után új lendületet adott az olasz dalműnek. Stílusának legérdekesebb oldala a ritmus rendkívüli változatossága, a gyorstempójú áriák, a virtuóz dallamkezelés. Az ékítmények pontos kiírásával azonban elejét veszi az önkényeskedő, rögtönző sztárkultusznak. Egy új (mégis tradicionális) stílus savával-borsával szolgált: feszes ritmusai, ragyogó (olykor harsány) zenekari színei már-már a burleszk határán járó humora és széles dallamívei az ifjabb nemzedéket jósolják: Bellinit, Donizettit.
Szigorú kritikusai nem látnak benne mást, mint a napóleoni háborúból ocsúdó Európa nagy mulattatóját. Persze ez is hozzátartozott szerepéhez, de a nagyobbik hangsúly mégis azon van, hogy egy új olasz virágzás alapjait vetette meg, amelynek szépségében, erejében, változatosságában és igazságában mindmáig gyönyörködünk.
Találat: 1189
