A "görög" piramisok titka

A "görög" piramisok titka

Megoldódni látszik egy régi rejtély: egy új módszerrel meghatározható régi építményeknek az életkora. Az eljárás azért forradalmian új, mert eddig többnyire csak az építményben vagy annak közelében talált mütárgyak kormeghatározásából tudtak az épület 232g64c korára következtetni. Ez meglehetösen bizonytalan eljárás, hiszen legfeljebb arról ad felvilágosítást, hogy melyik az a legkésöbbi idöpont, amikor az épületet használták.
Az építmények korának meghatározására most alkalmazott fizikai jelenséget, a termolumineszcenciát már régóta használják régészeti feltárások során elökerülö, föként agyag tárgyak kormeghatározására. Maga a fizikai jelenség azzal magyarázható, hogy az agyagban elöforduló bizonyos kristályokban - például a földpátban, a mészköben és a kvarcban - a természetes háttérsugárzás hatására gerjesztett elektronok jönnek létre, a rácshibákon befogódnak, majd melegítés hatására kiszabadulnak a csapdából, és fénykisugárzással újra alapállapotba kerülnek. Változatlan erösségü háttérsugárzás mellett a kisugárzott fény mennyisége arányos a földben eltöltött idövel.

A kor divatja: az egyiptomiakkal egy idöben
Görögország földjén is emeltek piramisokat

Robert Galloway edinburghi és Pericles Liritzis athéni kutató most üledékes közetekböl faragott építökövek kormeghatározására alkalmazta ezt a módszert. Ehhez azt a tényt használták fel, hogy észrevehetö különbség mutatható ki az építmény külsö és belsö falairól vett minták termolumineszcenciájában. Ez abból adódik, hogy a napfénynek kitett külsö felületeken a sugárzás már "kiszabadította" a gerjesztett elektronok nagy részét, a sötét belsö falakról származó mintákban viszont befogódva maradtak. A kettö közti különbség így egyértelmüen kapcsolatba hozható az építmény emelésének idöpontjával.
A kutatók elöször két rejtélyes görögországi piramis korának a meghatározására alkalmazták a módszert. Ezek egyike Hellinikonban, a másik a Peloponnészoszi-félszigeten levö Liguriszban található. Építésük idejét eddig - a környéken végzett ásatások során feltárt agyagedények kormeghatározása alapján - nagyjából Kr. e. 400-ra tették. A termolumineszcens módszer azonban ennél jóval régebbi kort jelzett: a hellinikoni piramist Kr. e. 2730-ban, míg a liguriszit Kr. e. 2260-ban emelhették, vagyis nagyjában az egyiptomi piramisokkal egy idöben.
Galloway szerint ez megerösíti a Kr. u. II. században élt görög író, Pauszániusz leírását, aki szerint a hellinikoni piramist azoknak a hösöknek az emlékére emelték, akik az argoszi király, Danaosz unokáinak, Proitosznak és Akriziosznak a testvérháborújában estek el, nagyjában a termolumineszcens módszerrel meghatározott korban.

(New Scientist)