A magyar nemzeti opera kialakulása
A
zene sajátos eszközeivel sürgette a nemzeti függetlenségi törekvéseket is.
Nálunk például Vörösmarty, Petőfi, Arany, Jókai irodalmi alkotásokkal, Székely
Bertalan, Madarász, Munkácsy ne 656i81g mzeti témájú festményekkel, Liszt, Erkel a
verbunkos tánczenére épülő magyaros műzenével segítették a nemzeti romantika
kibontakozását. A XIX. sz.-i magyar
zenét, annak minden műfaját a verbunkos zenéből fogant nemzeti stílus határozza
meg. A század magyar műzenéjét két műfaj jellemezte: a népies műdal és a
nemzeti opera.
A népies műdal
A XIX. sz.
jellegzetes magyar költészete, mely a célból született, hogy megteremtse
nemzeti kultúránkat, s városainkból kiszorítsa a német dalokat, a német
szellemet. Felemás értéke abból adódik, hogy sem a népdal, sem az európai rangú
műdal kategóriájába nem sorolható, mert szerzői zeneileg képzetlen műkedvelő
komponisták. A népies műdal, más néven magyar nóta így - bár a maga idejében
Európa szerte tévesen ezt tekintették magyar népzenének - a mulató úri
társaságok zenéje maradt.
Szerzői között
voltak tehetséges, ösztönös muzsikusok is. Pl.: Egressy Béni sikeresen
zenésítette meg Vörösmarty verseit, többek között a Szózatot. Szentirmay Elemér
dalai a kor legnépszerűbb szerzeményei voltak.
A nemzeti opera
A
független magyar nemzeti zenekultúra megteremtéséért folytatott harc a
reformkor eszmei törekvéseinek egyike. Cél a független nemzeti kultúra és az
állandó magyar színtársulat létrejötte. A nemzeti opera megteremtése Erkel
Ferenc nevéhez fűződik, aki stílussá formálta a verbunkos zenét, így alkotta
meg énekes és hangszeres műveit. Operáiban az olasz műfaj megtelik magyar
tartalommal, és magyar verbunkos zenei elemekkel. Az 1848-as szabadságharc
előtt és után a magyar történelem tragikus eseményeinek idézésével ez a zene
nagy művészi hatással táplálta a nemzeti öntudatot a Habsburg hatalommal
szemben.
