|  | ||||||||
|  | ||||||||
| | ||||||||
| | ||||||||
 |
kategória |  |
||||||||
|
|
||||||||||
 |
 |
|
|
|
|
|
||
|
|
Az orosz zenei romantika legsokoldalúbb nagy alkotói egyénisége.
Művészetében egyesíti a nyugati romantika vívmányait az orosz nemzeti
hagyományokkal. Csajkovszkij volt az első igazi orosz zeneszerző. Jómódú,
középosztálybeli családból származott, s már gyermekkorában megnyilvánult
rendkívüli érzékenysége a zene iránt. A pétervá 919f55j ri konzervatóriumban Anton
Rubinstein tanítványaként tökéletesen elsajátította a zene tudományát.
Szentpétervári tanulmányait követően tizenkét évig a moszkvai konzervatóriumban
dolgozott, mint pedagógus. Művei kezdetben kedvezőtlen hazai fogadtatásra
találtak. Eme kudarc a túlfeszített munka, labilis lelki alkata és egy
elhibázott házasság 1877-ben idegösszeomlásba sodorták. A kivételes tehetséggel
megáldott orosz mester tragikusan ellentmondásos személyiség maradt. A lelki
nyugalom pillanatai ritkák voltak nála. Érzékeny lelki alkata,
homoszexualitása, emberi kapcsolataiban nehézségeket okozott. A zenéjéből áradó
szépség, tisztaság és harmónia azonban gyakran segített e nehézségek és lelki
problémák leküzdésében. Lenyűgöző zenei stílusa tette lehetővé, hogy pártfogóra
talált egy gazdag özvegyasszony, Nagyezsda Filaretovna von Meck személyében,
aki bőkezű támogatásával kisegítette anyagilag is válságos helyzetéből, s
megteremtette számára a gondtalan alkotói munka lehetőségét. Visszatérő
depressziós rohamai számára Firenze városa megkönnyebbülést jelentett. 1878-ban
költözött oda egy Mme von Meck által számára bérelt lakásba. Itt szokatlanul
jól érezte magát, a várost 1879-ben hagyta el. Ettől kezdve állandóan
utazgatott, mint műveinek dirigense beutazta Európát megismerkedett Brahmssal,
Grieggel, Mahlerrel. 1880-tól kezdve neve világhírűvé vált. A muzsika majdnem
minden műfajában alkotott maradandót. 1893-ban, élete utolsó évében sikere,
népszerűsége és az iránta tanúsított tisztelet meghaladta a zeneszerzőknél
szokásos mértéket. Alkotó erejének a csúcsán volt, ötvenhárom évesen is
bővelkedett művészi tervekben. Egy alattomos kolerafertőzés azonban idő előtt
véget vetett életének.
Csajkovszkij célja ugyanaz, mint az Ötöknek - az orosz népzenén alapuló zeneművészet megteremtése -, zenei neveltetése és sajátos lelki alkata folytán azonban közelebb állt a nyugat-európai romantikához, mint az Ötök csoportja. Máig sem szúnő népszerűségének magyarázata, hogy a maga érzés- és gondolatvilágát a legközérthetőbb hangon tudta a közönség elé tárni műveiben. zenei stílusának eredetisége az orosz népi melódiakincsen alapuló, közvetlen hangú zeneművészet. Művészete leginkább abban különbözik orosz kortársaitól, hogy a nemzeti hangot alárendelte az egyéni, emberi általános érvényű igazságok művészi ábrázolásának. A nyugati zenekultúrák közül a francia állt a legközelebb hozzá (Gounod, Bizet, Massenet), s részben az olasz zene is (Verdi), ám a német zene újító törekvéseivel, Wagner reformjával nem értett egyet.
Zenei példaképe és eszményképe Mozart volt, zenéjének örömtelisége, kristályszerű csillogása, a belőle áradó humanizmus maradandó értéket jelentett számára.
Témájuk legtöbbször az emberi lét örök problémájával, az élet-halál kérdésével foglalkozik: "Vihar", "Hamlet", "Rómeó és Júlia" nyitányfantázia.
Hat szimfóniája közül főként az utolsó három vált a 19. század szimfonikus zenéjének igazi csúcspontjává.
|
"IV. f-moll szimfónia" |
|
az ember úrrá lesz a sors erői felett. |
|
"V. e-moll szimfónia" |
||
|
"VI. h-moll patetikus szimfónia" |
|
ez a mű a hattyúdala, melyben a hős elbukik a végzettel vívott küzdelemben. |
"B-moll zongoraverseny"
"D-dúr hegedűverseny"
E versenyművek a zeneirodalom legtisztább és legpompásabb értékei közé tartoznak, s a mai hangversenyélet állandó repertoárdarabjai.
"Évszakok"
"Gyermekalbum"
Csajkovszkij kitűnő zenei dramatikus is volt. Tíz operát komponált, melyek közül kettő - az "Anyegin" és a "Pique Dame" - a világ zenedrámáinak ékszerei. Mindkét esetben lélektani operát írt, s mindkettő alapjául Puskin műve szolgált. További operái - "Az orleansi szűz", Mazeppa", "A varázslónő", "Jolanta" - többnyire nem jutottak túl az orosz operaszínpadokon.
Annál inkább betörtek az ismertség világába Csajkovszkij balettjei - "Hattyúk tava", "Csipkerózsika", "Diótörő" -, melyek mesés hangvételű zenéjük szépségével nyűgözik le a közönséget, s nem egyszer azzal, hogy ihletésüket tisztán az orosz népművészetből merítik.
Az Ötök csoportja volt a másik zenei szárny, amely az orosz nemzeti művészet megteremtéséért harcolt.
Tagjai: Milij Balakirev, Cezar Kjui, Rimszkij Korszakov, Alexander Borogyin, Mogyeszt Muszorgszkij.
Találat: 1595
