kategória | ||||||||||
|
||||||||||
|
||
A vezető beállítódottsága
McGregor állította először, hogy az az attitűd, amely szerint egy vezető megítéli az embereket, nagymértékben befolyásolja viselkedését. Ezt az attitűd-viselkedés kapcsolatot "önme 141e42b gvalósító próféciának" nevezte.
McGregor két beállítódottságú vezetőt különböztetett meg. X és Y beállítódottságút.
Az X beállítódottságú vezető e feltételezések szerint viselkedik:
Ø Az általános alkalmazott eredendően nem szereti a munkát, s amennyire csak lehet, kerüli.
Ø A legtöbb alkalmazottat kényszeríteni, dirigálni és szorosan ellenőrizni kell ahhoz, hogy erőfeszítést tegyen a szervezeti cél elérésére.
Ø A legtöbb alkalmazottban kevés az ambíció, és az állásuk biztonságára nagyobb súlyt helyeznek, mint bármi másra.
Ø A legtöbb alkalmazott messze elkerüli a felelősségvállalást.
Ezek alapján az X beállítódottságú vezető autokrata vagy direktív stílust alkalmaz a vezetői viselkedésben.
Az Y beállítódottságú vezető viselkedése ezzel szemben sokkal kevésbé lesz autokrata a következő feltételezések alapján:
Ø A fizikai és szellemi erőfeszítés olyan természetes emberi megnyilvánulás, mint a játék vagy a pihenés.
Ø A legtöbb ember előnyben részesíti az önirányítást és az önkontrollt.
Ø Az emberek megtanulják elfogadni, sőt keresni a felelősségvállalást, ha arra bátorítják őket.
Ø Az emberek szívesen mutatnak találékonyságot, képzelőerőt és kreativitást a szervezeti problémák megoldásában.
Livingston szerint a vezetés önmegvalósító próféciája a következőképpen működik: Az, amit a vezető elvár alárendeltjétől, és a mód, ahogyan bánik velük, erősen meghatározza azok teljesítményét, viselkedését. A vezetők tevékenységében az objektív lehetőségek a meghatározóak.
A vezetői hatékonyságot a vezető és a vezetettek adottságai, tapasztalatai, elvárásai kölcsönösen befolyásolják.
A vezető motivációja
Amikor a vezető viselkedését és annak indítékait vizsgáljuk, soha nem feledkezhetünk meg arról, hogy a vezető is ember. Ennek megfelelően rá is vonatkoznak azok a motivációk, amik a munkavégző emberre. McClelland szerint "három elsődleges motiváló tényező"-t kell alaposan vizsgálni. McClelland elméletét teljesítménymotivációs elméletnek is szokták nevezni:
Az eredményesség (a teljesítmény) igénye: a mérhető, személyes teljesítés igénye. Kihívást, versenyhelyzetet keresnek, ugyanakkor számukra elérhető célokat tűznek ki. Gondolkodásukat jellemzi: jobban teljesíteni, mint mások, elérni vagy meghaladni a kitűzött célt, törekedni új felmutatására, hosszú távú feladatok kitűzése.
A kapcsolódás (a barátság) igénye: annak az igénye, hogy valakivel vagy valakikkel együtt legyünk és kölcsönösen kötődjünk egymáshoz. A nagy kapcsolódási igényű emberek jellemzője: egy csoport vagy csapat része akar lenni, élvezni akarja mások szeretetét és elfogadását, pozitív interperszonális kapcsolatokat tart fenn, a munkahelyén foglalkozik emberekkel, minimalizálja a konfliktusokat.
A befolyás vagy a hatalom igénye: ez az az igény, hogy elérjen valamilyen befolyásolási célt. Eszközrendszere változatos, de mindig arra irányul, hogy a másik embert kézben tartsa, viselkedését vagy életfeltételeit szabályozza. A magas hatalmú ember arra törekszik, hogy jó hírnevet vagy pozíciót szerezzen, uralkodjon a szituációkon.
A vezető motiváltsága:
Kifelé irányuló: a közösség szolgálata, megbecsültség, hatalom.
Befelé irányuló: önmaga megvalósítása, önmegbecsülés, önállóság.
Alapvető: viszonylagos biztonság, magasabb életszínvonal.
Találat: 2265