Március, II - Áprily Lajos
Álltam tavaszsugáron ég
alatt,
Kelö vetések zöldje
tarkitotta
Az új életre ébredö
vidéket;
Fejem fölött egyhangú
károgással
Gyors szárnyalású varjúhad
repült
Észak felé.
Az erdö
Biztatás - Áprily Lajos
Hagyd ott a várost.
Csend-övembe jöjj,
hagyd ott az ingerült és
hetyke szókat.
Itt fákat, felhöt,
forrást üdvözölj,
s hallgasd a zengö,
mámoros rigókat.
1966.
április 4.
Tanács - Áprily
Lajos
Ha csacskaszáju ember tör
reád
s vég nélkül váltaná a szót
veled,
hagyd, hogy kerepeljen,
kiméld a szád,
elég, ha közben elzsibbad
füled.
1965.
július
Talajvizek - Áprily Lajos
A sík mezökön fényes
fátylon át
talajvizek csillognak messze
körben.
Hiú örömmel tükrözi magát
a nap ezernyi villogó
tükörben.
1966.
március
Romok - Áprily
Lajos
A várrom homlokán komor köd
ül,
alatta élek, fészkemböl
kiverten.
Melyik a komorabb két rom
közül:
a téli vár ott fenn vagy itt
a lelkem?
Sárréti zongoraszó - Áprily Lajos
Ólmos esö szaporít
pocsolyákat az utca sarában,
búskomor arcu lapályt
fátylaz a téli homály.
Őszi mocsári sarak
lázadnak a híg televényben,
Dante-bugyorba való
szörnyeteg itt ez a sár.
Jozafát - Áprily Lajos
Ó, én is laktam fényes
palotában
s a bútalanság volt fehér
arám,
szirom-szönyegre lépett
könnyü lábam
kábító rózsafák pazar során.
Lotus ringott a kert
tündér-tavában,
nyelvét nem öltögette du
Cinkék - Áprily
Lajos
Az ablakomra jár a völgy
fölött
eledelért a vígan surranó
raj.
A repülésük százszor
összeköt
túl minden tavaszt szomjazó
bokorral.
Vers-bírálat - Áprily Lajos
Csupa muzsika. Kissé halk s
hideg.
Mügonddal formálsz,
mint a régiek.
De mit ér dallam és
zengö bilincs,
ha énekednek új értelme
nincs?
Sötétben - Áprily Lajos
Maradjunk így, gyertyát se
végy elö,
legyen sötétség, lelkem így
pihen.
Olyan rejtö és olyan
ölelö -
talán anyám testében volt
ilyen.
Éjjeli szél - Áprily Lajos
Üvöltözött, száguldott és
dobolt,
házunkra zúdult vad
hullámverése.
Félelmetes volt és
gyönyörü volt:
a végtelenség
tenger-lüktetése.
Apámra gondolok - Áprily Lajos
Kövön ülök az esti
hüsre várva,
a nyúló árnyékot
figyelgetem.
Visszagondolok rég-halott
apámra,
kinek korához már közeledem.
Így ült, talán az árnyékot
figyelve,
a városvégen, korhadó
Nulla dies sine linea - Áprily Lajos
Csak egy vonal, mondod, csak
egy vonás,
a holnapról egy percnyi
látomás.
Csak egy jelecske,
könnyü és finom,
mint homokos parton a
lile-nyom.
Csak egy rovás, amelyet
karcsu kés
Üzen az ösz, II - Áprily Lajos
Minden hegyet felhö
takar,
hideg záportól hül a
föld.
A mennydörgéstelen vihar
völgyünk felett végigsüvölt.
1966.
augusztus 31.
Bartimeus - Áprily Lajos
Szép volt, anyám, mikor a
két szelíd kéz
megérintette fénytöl
szüz szemem,
világgá lett a bús
világtalanság,
s öröm borzongott át a
lelkemen.
Koldus-kövem felett, a tér
derengett,
arco
Éberség - Áprily Lajos
Álmodni szült anyám. Hol itt
az álom?
Itt rémség várt, vad,
vérbüzös verem,
tüzek hörögtek végig a
világon.
S futottam, jaj,
rettentö éberen.
A völgybe vissza - Áprily Lajos
Felhö-toronyból tompa
kürt rivall:
portyázni készül a szabad
vihar.
A felleghídja lebocsátva
már,
kibomlott hajjal száll a
szélfutár.
Parancs szemén és lobbanó
harag:
"Mit álmélk
Éjjeli zene, I - Áprily Lajos
Még ne aludj. Figyelj az
éjbe
s ne bánd, ha álmatlan
halad:
tavaszi záporok zenéje
dalol az ablakunk alatt.
Már hold szitál az
utcasorra,
fáradt felhöt szalaszt
a szél,
s a mámoros f
EBERGASSING Baka István
Az ebergassingi távvezeték
(villany) alatt két
elszenesedett
holttest, fölöttük
robbanószerek,
úgy látszik, Gassingban
sem éberek
a policájok, bár most épp
elég,
hogy nem robbant fel
semm
