KÖVETSÉGEK, KAMARÁK, EGYESÜLETEK

KÖVETSÉGEK, KAMARÁK, EGYESÜLETEK

Magyarországon számos olyan szervezet van , amely arra hivatott volt létrejönni, hogy segítse az olasz-magyar kapcsolatokat, illetve azok további, jövőbeli fellendülését szolgálja. Ilyen a Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara (CCIU), az Olasz Külkereskedelmi Intézet (ICE), az ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. és a "Danubio" Olasz-Magyar Egyesület (ARIUD). Jelen fejezetben ezen szervezetek tevékenységének részletes ismertetésére vállalkoztam, majd végezetül szólnék néhány szót az olasz nagykövet úrról, Paolo Guido Spinelliről is.

A Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara

Camera di Commercio Italiana per l'Ungheria (CCIU)

A Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara egy 1992-ben Budapesten alapított, 1998 szeptembere óta az olasz kormány hivatalos elismerésével működő priv 414d34e át szövetség, amely a közel 200 tagvállalatból álló olasz-magyar vállalkozói közösség találkozási helyeként szolgál, elősegítve annak integrációját és fejlődését.

A Kamara fő célja a közös problémák meghatározása és a közös érdekek képviselete a két ország illetékes hatóságainál és intézményeinél.

Közreműködésük a gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok, főképpen az Olaszország és Magyarország közötti kommunikációs infrastruktúra fejlesztésére, valamint a kis- és középvállalkozások támogatására irányul. A Kamara meggyőződése, hogy az olasz gazdaságot jellemző kis- és középvállalkozósok fontossága az elkövetkező években központi szerephez jut a magyar gazdaságban is. Ehhez a folyamathoz kívánnak hozzájárulni olyan olasz vállalkozások működési lehetőségeinek elősegítésével, melyek szeretnének nemzetközivé válni és ehhez a törekvésükhöz Magyarországot tartják ideális partnernek. Ugyanakkor a Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara, az olasz kamarai rendszer tagjaként, az olasz piacra való nyitás lehetőségét teremti meg a magyar vállalkozók számára.

A Kamara szeretné elősegíteni a tapasztalatok és üzleti lehetőségek cseréjét, illetve egyesítését, melyre kivételesen jó alkalmat szolgáltatnak a havonta megrendezett társasági vacsorák, az üzleti találkozók, a különböző konferenciák, szemináriumok. Ezek a rendezvények jó alkalmat biztosítanak arra, hogy a vállalkozók olyan körülmények között tegyék meg az első lépéseket egymás irányába, amely segíti a bizalom légkörének kialakulását. Az aktuális és széleskörű információk nyújtását a kéthavonta megjelenő folyóirat, az "Il Ponte". A Kamara tagvállalatai által kínált tanácsadásnak köszönhetően  széleskörű szolgáltatások rendszerét alakították ki mindazon magyar vállalatok számára, akik Olaszországban szeretnének működni, s valamennyi olasz vállalkozás számára, melyek gazdasági és kereskedelmi tevékenységet szeretnének indítani Magyarországon.

A Kamara szolgáltatásai körébe tartozik még a szakfordítás, tolmácsolás, üzleti információk felkutatása is. A kamarai tagoknak több szakértő áll a rendelkezésükre a kérések teljesítése, a segítségnyújtás érdekében. 

Alessandro Felice

Alessandro Felice 1994-ben költözött Magyarországra, hogy egy magyarországi olasz céget vezessen és ma már a Kamara elnökeként segíti a két ország vállalatainak együttműködését.

Mint már a legelején is írtam: a magyarországi olasz vállalatok túlnyomó többsége termelő kisvállalkozás. Amint az kiderül Felice úr egy áprilisi interjújából, ami idevonzza az olasz befektetőket, az a versenyképes környezet, a stabil jogrendszer, a viszonylag mérsékelt társasági adó, az energiaárak és munkaerő-piaci költségek. Persze vannak megoldásra váró feladatok is, amelyeket szintén kifejtettem már korábban, és ezeket Felice úr is hangsúlyozta, vagyis a rossz útviszonyok ellen kellene tenni valamit, illetve a magyar bürokrácián kellene "segíteni", mert még mindig túl sok a papírmunka.

Felice úr arra a kérdésre, hogy véleménye szerint milyen lehetőségei lehetnek a magyaroknak az itáliai piacokon, igen negatív választ adott. Szerinte Olaszország az egyik legrosszabb helyezést kaphatná a külföldi beruházások vonzásának versenyében. Az unióban például Itáliában a legmagasabbak az energiaárak, de a munkaerő költsége és az adók  sem teszik vonzóvá az országot. A jó minőségű, Magyarországon gyártott hungarikumokra pedig lenne kereslet. Elmondása szerint a magyar termékek minőségével nincs gond, de a marketing területén még fejlődésre lenne szükség. A piacra jutási stratégiák és a termékek csomagolása elmarad az Európában megszokottól. Tehát nem lehet elégszer ismételni: van még mit tanulnunk!

ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht.

Az 1993-ban alapított ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium háttérintézménye. Kapcsolatokat teremt a belföldi vállalkozók, az állami és regionális közigazgatási intézmények és a külföldi partnerek között.

Az elmúlt évek során kiépült, államigazgatáshoz és a piaci szereplőkhöz fűződő formális és informális kapcsolataival, a megszerzett gazdasági és piaci ismereteivel egyedülálló szolgáltatást nyújt.

Kereskedelem-fejlesztő tevékenységei körébe az alábbiak tartoznak:

Export lehetőségek felkutatása és közvetítése magyar vállalatoknak

Üzleti partnerkeresés és -közvetítés

Információk gyűjtése és továbbítása a kis- és középvállalkozói kör számára a magyarországi és Uniós támogatási, pályázati lehetőségekről

Tájékoztatás, tanácsadás külkereskedelem-technikai, vámügyi, jogi, adózási, valamint a különféle állami támogatási rendszerekkel kapcsolatos kérdésekben

Üzletember-találkozók szervezése a közvetlen informálódás és kapcsolatfelvétel érdekében

Regionális vállalati és projekt-specifikus adatbázisok működtetése

Exportcélú promóciós kiadványok és kommunikációs projektek kivitelezése

Tőkekivitel támogatását felölelő tevékenységek

Külpiaci információk nyújtása a szomszédos országokba irányuló tőkebefektetési lehetőségekről

Elektronikus tájékoztatás a tőkekihelyezéssel kapcsolatos információkról, törvényekről, illetve a befektetési és privatizációs projektek lehetőségeiről

Beszállítói tevékenység támogatásához kapcsolódó feladatok

A hazai kis- és közepes beszállító vállalatok külpiacra jutásának elősegítése, nemzetközi és hazai kiállításokon, vásárokon való megjelenésük támogatása

• Befektetők szervezése a tőkehiányos beszállító vállalatok fejlesztési feladatainak megoldásához és a piacbővítésük elősegítése
• Rendszeres kapcsolattartás a nagyvállalatokkal, az integrátorokkal és a beszállító alvállalkozásokkal, illetve a beszállítói státuszt elérni akaró vállalkozásokkal
• Hazai és nemzetközi kapcsolattartás nagyvállalatok és beszállítók között, partnerkapcsolatok kiépítése
• Kiemelt ágazati partnerközvetítés (autóipar, gépipar, elektronika, műszergyártás, textilipar, K+F, logisztika területén)
• Ellentételezési feladatokból adódó koordináció, regisztráció és adatbázis karbantartás
• A beszállítói adatbázisok alapján célzott partnerkeresés és -közvetítés
• A "Minősített Magyar Beszállító" és az "Év Beszállítója" díjakhoz kapcsolódó minősítésben való részvétel
• Beszállítói, ágazati, vállalati adatbázisok létrehozása, az adatokkal történő szolgáltatás, az adatok folyamatos frissítése
• Regionális vállalati és projekt-specifikus adatbázisok működtetése
• A magyar állami és az Európai Uniós támogatások, pályázati lehetőségek ismertetése
• Tájékoztatás, tanácsadás külkereskedelem-technikai, vámügyi, jogi, adózási, valamint a különféle állami támogatási rendszerekkel kapcsolatos kérdésekben
• Magyar termékek külpiaci értékesítési lehetőségeinek ismertetése
• Figyelemfelhívás az ITDH szolgáltatásaira (pl. online Partnerkereső
• Az ITDH-hoz beérkező külföldi megkeresések és nemzetközi tenderek széleskörű terjesztése a magyar vállalatok körében
• A megkereséseket üzleti hírlevelükben regisztrált ügyfelei rendelkezésére bocsátják
• Partnerközvetítés külszolgálati irodáinkon keresztül

Tőkebehozatal ösztönzését elősegítő tevékenységek

• Egyablakos rendszer működtetése, mely leegyszerűsíti a külföldiek tájékozódását a befektetési lehetőségeket illetően és felgyorsítja a potenciális befektetők döntési folyamatait
• Magyar beszállítók felkutatása külföldi befektetők számára
• Információk nyújtása a magyar befektetési, jogi, adózási és pénzügyi környezetről
• Információ nyújtása a kormány befektetést támogató programjáról
• A barna- és zöldmezős, valamint a vegyesvállalati befektetések döntés-előkészítő munkájának menedzselése
• Telephely-keresés, javaslat a befektetési helyszín kiválasztására
• Cégadatbázisok készítése
• Regionális projektek menedzselése
• Az önkormányzatok felkészítése a befektetők fogadására
• A külföldi befektetők számára hasznos információkkal foglalkozó, több nyelvű, elektronikus és nyomtatott kiadványok megjelentetése, amelyeket az ITDH a honlapján, az irodahálózaton és az általa szervezett rendezvényeken keresztül terjeszt.

3. ICE - Istituto nazionale per il Commercio Estero / Olasz Külkereskedelmi Intézet

Az ICE egy olasz ügynökség, melyet az olasz kormány bízott meg a kereskedelem fellendítésével, üzleti lehetőségek és ipari kooperációk felkutatásával Olaszország és más államok között. Az Intézet segíti az olasz vállalatok nemzetköziesedését és megszilárdulásukat a külföldi piacokon.

Az ICE tevékenységeit részben államilag, részben pedig magánkézből finanszírozzák.

A külföldi cégeknek - ha az olasz piacról és üzleti lehetőségekről kívánnak tájékozódni - első dolguk kell, hogy legyen kiválasztani azokat az olaszországi területeket, ahol tevékenykedni szeretnének (,mert mint tudjuk, Olaszország gazdaságilag meglehetősen széttagolt).

Az ICE, amelynek 104 irodája van 80 országban szerte a világon, információkkal és segítséggel szolgál mindazon cégeknek, amelyek üzletet kívánnak kötni olasz vállalatokkal, vagy Olaszországban készülnek céget alapítani.

Az ICE szolgáltatásai:

• Információk nyújtása az olasz gazdálkodási szemléletmódról, az olasz gazdaság alapjairól, a külkereskedelemről, és a félsziget politikájáról.
• Egy másik nagyon fontos feladat, amely az ICE tenni valóinak körébe tartozik: naprakész információkkal szolgálni az olasz törvényekről és szabályokról, ezzel is segítséget nyújtva a jelenlegi vagy jövőbeli külföldi befektetőknek.
• A másik módja, hogy kapcsolatot létesítsen egy külföldi vállalat az olasz partnerekkel az, hogy megnézi az illetékes weboldalakat, amelyeket az ICE ajánl figyelmébe az illető külföldi vállalkozásnak az adott szektor termelőiről. Az ICE ezért dolgozik együtt közvetlenül az olasz cégekkel, amelyek mind a vállalatukról, mind pedig az adott szektor tulajdonságairól, érdekességeiről, adatairól adnak széleskörű felvilágosítást.
• Az ICE nemcsak a külföldi cégeknek ad felvilágosítást az olasz vállalatokról, hanem fordítva is: az olasz cégeket is információkkal látja el az adott ország termelő, kereskedő vállalatairól.
• Az Intézet társasági összejöveteleket, kongresszusokat szervez, ezzel is  erősítve a kapcsolatot Olaszország és más államok között.

Az ICE jövőbeli tervei

Az "Il Ponte" 2005.évi áprilisi-májusi számában a budapesti ICE iroda új igazgatója, Alessio Ponz de Leon Pisani vázolja fel részletesen az Intézet jövőbeli terveit.

Értékelése az olasz-magyar gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokról: "Magyarországot és Olaszországot szoros történelmi és kulturális, de legfőképpen gazdasági szálak fűzik össze. A két ország közötti kereskedelmi adatokat elemezve rögtön világossá válik, milyen fontos szerepet tölt be országunk ezen a piacon. Olaszország Magyarország legfőbb kereskedelmi partnereinek egyike. A két ország közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok kiemelkedően magas szintjét bizonyítja úgy az olasz multinacionális vállalatok és bankok (Italgas, Agip, Pirelli, Parmalat, Fiat, Iveco, Merloni, Enichem, Benetton, Ferrero, San Paolo-IMI, Banca Intesa, Generali Assicurazioni, stb.), mint számos kis- és középvállalkozás jelenléte, amelyek Magyarországra helyezték át teljes tevékenységüket vagy annak egy részét. Fontos tényező az is, hogy az olasz Ministero delle Attivitá Produttive (Ipari és Kézműves Minisztérium) által megfogalmazott stratégia irányvonalak Közép-Kelet-Európát és a Balkáni-térséget az elsődleges prioritású földrajzi területek közé sorolják, ahová a következő években a Made in Italy népszerűsítése érdekében pénzügyi és szervezeti források összpontosítását tervezi."[i]

Az olasz export 35%-a befektetett eszköz és ez a tendencia lesz jellemző a jövőben is. Az olaszok úgy gondolják, hogy a legfontosabb tényező, amire tekintettel kell lenni annak érdekében, hogy az olasz gazdasági társaságok teljes egészében ki tudják használni a magyar piac által nyújtott lehetőségeket - az a pénzügyi támogatás, amely az Európai Unió Strukturális- és Kohéziós alapjain keresztül áramlik Magyarországra. A magyar kormány a Nemzeti Fejlesztési Tervben meghatározta az elsődleges célkitűzéseket és öt intézkedési Operatív Programot határozott meg:

• Gazdasági versenyképesség: célja a magyar gazdasági rendszer versenyképességének javítása és a feldolgozóipar fejlesztése, különösen a kis- és középvállalkozásoknál

• Agrár- és vidékfejlesztés: célja a mezőgazdasági termelés korszerűsítése új termelő technológiák bevezetésén keresztül
• Humán erőforrás - fejlesztés: célja a foglalkoztatási ráta növelése, valamint a munkaerő versenyképességének javítása
• Környezetvédelem és infrastruktúra: célja a közlekedési infrastruktúra- valamint a környezetvédelmi befektetések ösztönzése
• Regionális fejlesztés: célja a magyar régiók közötti fejlettségbeli különbségek csökkentése, elsősorban a környezeti és turisztikai infrastruktúra fejlesztésén keresztül.

Az olaszoknak meggyőződésük, hogy a meglévő eszközök, melyek jó lehetőséget biztosítanak Magyarország gazdasági fejlődéséhez, hozzájárulnak az olasz jelenlét megerősítéséhez is.

Együttműködési lehetőségek a K+F szektorban

A magyar kormány több alkalommal is a magas technológiai tartalommal rendelkező gazdasági szektorok gyors fejlesztését jelölte meg céljaként. Magyarország lassan visszafejleszt bizonyos - egyre kevésbé versenyképes - hagyományos termelő ágazatokat és magas technológia szektorok fejlesztésére összpontosít, amelyet K+F részben Magyarországra települő külföldi társaságok is erőteljesen támogatnak.

Mára az autógyártás, a gyógyszeripar, az elektronikaipar, az informatika, a telekommunikáció és a tudományos berendezések előállítása kerültek előtérbe és váltak húzóágazattá, amelyeket az országba továbbra is beáramló külföldi közvetlen befektetések is gerjesztenek.

A kutatással és fejlesztéssel foglalkozó olasz vállalatok és központok számára is nagy lehetőségek mutatkoznak. Természetesen tudniuk kell megragadni ezeket. Született egy, a globalizációról törvényjavaslat, amely kiemeli az Ipari és Kézműves Minisztérium azon szerepét, hogy elősegítse és fokozza az ICE, az egyetemek, valamint mindazok közötti együttműködést, akik a globalizáció fejlesztésére irányuló kutatás és tervezés területén tevékenykednek.

A cél olyan beruházások támogatása, amelyek elősegítik az olasz termelő rendszer globalizációs folyamatait, a vállalatok globalizációját célzó innovatív stratégiák alkalmazását, valamint az egyetemek és a vállalatok közötti együttműködést a globalizációs projektek megvalósításában és kulturális tevékenység végzéséhez potenciális külföldi partnerek felkutatásában

Sportello Unico

A "Sportello Unico" irodák megnyitása az első lépést jelentheti azon intézmények és hivatalok erőteljesebb integrációja felé, amelyek Olaszország érdekében és képviseletében a vállalatok tevékenységét támogatják külföldön.

A külföldi Sportello Unico irodák tájékoztatást és segítséget nyújtanak, tanácsadással szolgálnak olasz és külföldi vállalatok és piaci szereplők számára; teszik ezt annak érdekében is, hogy elősegítsék a külföldi tőke Olaszországba történő áramlását.

A Sportello Unico irodák tevékenységében, melyet diplomáciai képviseletekkel és konzulátusokkal együttműködésben végez, az ICE, az Ente Nazionale per il Turismo (Olasz Nemzeti Idegenforgalmi Hivatal), az Olasz Kereskedelmi Kamarák, a vállalatok fejlesztéséért valamint a külföldi tőke Olaszországba vonzásáért felelős Sviluppo Italia SpA (Olasz Fejlesztési Rt.), valamint a nemzeti szervezetek és intézmények helyi irodái is részt vesznek.

Fenti tevékenységben minden olyan vállalat, illetve alany részt vehet, ami, illetve aki a globalizáció területén működik, valamint kapcsolódhatnak hozzá a Sportello Unico irodával földrajzilag egy helyen működő országos és regionális hivatalok, hitelintézetek és piaci szereplők által létrehozott garancia-biztosítók.

Az ICE feladatai 2005-ben

A magyar Nemzeti Fejlesztési Tervben meghatározott célkitűzésekkel és Magyarország stratégiai gazdasági ágazatai fejlődésével összhangban az ICE magyarországi tevékenysége a 2005-2006. években a következő területekre koncentrálódik:

Autógyártás: Az autógyártás a magyar gazdaság egyik húzóágazatává vált, ami elsősorban a világméretű autóipari óriáscégek által végrehajtott jelentős befektetéseknek köszönhető.

Infrastruktúra: Magyarország az Európai Unió infrastrukturális politikájával összhangban a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére irányuló ambiciózus tervet dolgozott ki, amelynek befejezését 2015-re tervezi. A terv teljesítésével 2530 km hosszú autópálya-hálózat jön létre. A magyar kormány támogatásáról biztosította a Budapest Önkormányzat által kidolgozott infrastrukturális fejlesztési tervet. A terv egy új Duna-híd, az ötödik metróvonal, valamint Budapestet a Ferihegyi-repülőtérrel összekötő vasútvonal megépítését irányozza elő 2013-ig. Az ICE feladata az lesz, hogy mindezen projektekben ösztönözze a tervezéssel és megvalósítással foglalkozó olasz vállalatok részvételét a projektek megvalósítási pályázataiban, valamint elősegítse kapcsolatfelvételüket a nyertes pályázókkal esetleges alvállalkozói szerződések megkötése céljából.

Környezetvédelem: Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozásával a többi új tagországhoz hasonlóan, Magyarországnak is teljesíteni kell az Unió 2010-ig érvényben lévő 6. Környezetvédelmi Akcióprogramjában lefektetett irányelvek alapján megfogalmazott közösségi környezetvédelmi szabályozásokat. Mivel Magyarország nem alkalmazta megfelelőképpen a saját Környezetvédelmi Nemzeti Programjában (2003-2008.) előírt környezetvédelmi normatívákat, különös figyelmet kell fordítania az Európai Unió Környezetvédelmi Programjában meghatározott célkitűzések pontos teljesítésére. Ennek következtében tehát az ágazatban működő olasz vállalatok részére elérkezett a lehetőség, hogy megszilárdítsák helyzetüket a magyar piacon.

Információs technológia: a magyar gazdaság legdinamikusabban fejlődő ágazata, amely évi átlagos fejlődése 9%.

Mezőgazdasági gépgyártás: figyelembe véve, hogy milyen fontos szerepet tölt be a mezőgazdaság a magyar gazdaságban, és mekkora szükség van az ágazat korszerűsítésére és gépesítésére, a magyar mezőgazdasági gép- és berendezésgyártás még mindig nem elegendő. Ennek megfelelően tehát nagy lehetőségek nyílnak meg az olasz cégek előtt, amelyeket az Európai Unió által a magyar mezőgazdasági vállalatok korszerűsítésére rendelkezésre bocsátott strukturális alapok hivatottak elősegíteni.

Mezőgazdasági termékek: A Magyarországra irányuló olasz export igen kis százalékát teszi ki a mezőgazdasági termékek exportja, noha a helyi piac befogadóképessége és az olasz kínálat ezt nem indokolná. Ennek megfelelően nagyobb erőfeszítések szükségesek az olasz gasztronómia és a mediterrán étkezési kultúra megismertetésére.

4. Olasz Nagykövetség

A két ország gazdasági kapcsolataiban kiemelt szerep jut az olasz nagykövetségnek. Az Olasz Köztársaság magyarországi nagykövete Paolo Guido Spinelli. A továbbiakban egy vele készített interjút fogok ismertetni, amely elmondja, hogy ő személy szerint hogyan látja a két ország közötti kapcsolatokat, milyennek ítéli meg a magyarországi befektetési lehetőségeket, illetve arról is szólt néhány szót, hogy szerinte milyen hatásai vannak Magyarország Európai Unióba való belépésének.

Az olasz nagykövetség épülete Budapesten a Stefánia utcában

Paolo Guido Spinelli a két ország gazdasági kapcsolatáról:

Paolo Guido Spinelli

"Mély gyökerei vannak Magyarországon az olasz vállalakozói jelenlétnek, ez nyilvánvalóan a két ország közötti hagyományos történelmi kapcsolatokon alapul. Jelenleg Olaszország a harmadik helyen áll Magyarország kereskedelmi partnerei között. Az olasz jelenlét meglehetősen széles körű, szerteágazó és egyenlően oszlik meg a főváros és a távolabbi megyék között.

Ha a Magyarországon működő olasz vállalatok méretét vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy többnyire kis- és közepes vállalkozásokról van szó. Ez a körülmény alapvető szerepet játszik a két ország közötti kapcsolatokban: a KKV vállalkozói forma mind Olaszországban, mind Magyarországon a nemzetgazdaság alapvető szövetét alkotja. Az ide érkező kisebb cégek származási helyét nézve szembetűnő, hogy míg régebben félszigetünk északkeleti részének vállalatai ruháztak be Magyarországon és teremtettek itt kereskedelmi kapcsolatokat, az utóbbi években erősödtek a szálak Olaszország más vidékeivel is.

A Magyarországon jelenlévő olasz vállalatok közül nem hiányoznak azonban a nagy cégek sem: a hitel- és pénzügyek területén a San Paolo-IMI (Inter-Európa Bank) és a Gruppo Banca Intesa (CIB); a vegyipar, kőolajipar és energetika területén itt van az Agip, a Dunastyr és a Tigáz (az ENI-csoport tagjai) és a SIAD, valamint az Iveco, a Pirelli, az A.S.T.-Silco-Inox, a Sole, a Merloni, a Benetton, stb.

Véleményem szerint azonban a "Sistema Italia" ("olasz rendszer") rendelkezik az eddiginél nagyobb lehetőségekkel is, és még nagyobb számban érdeklődhetnének az olasz vállalatok egy olyan ország iránt, amelynek óriási fejlődési perspektívái vannak. Ezért az olasz nagykövetség elsőbbséget biztosít annak a tevékenységnek, hogy Olaszország és Magyarország között mind politikai, mind vállalkozói síkon egyre több és jobb kapcsolatot létesítsen a legkülönbözőbb területeken intézményes kétoldalú látogatások, konferenciák, találkozók szervezésével, és azzal, hogy mindennapos, állandó segítséget nyújtsunk azoknak a magyar vállalatoknak, amelyek Olaszországban kívánnak működni és azon olasz cégeknek, amelyek megjelennek itt, a magyar piacon."

A Nagykövet úr a magyarországi befektetési lehetőségekről:

"Kétségkívül nagyon sok pozitív érv szól az itteni beruházások mellett. Először is megemlíteném a földrajzi közelséget. Bár manapság a távolság nem gördíthet akadályt egy vállalat tevékenysége elé, de tagadhatatlan, hogy a magyar és az olasz határ közelsége elősegíti a kereskedelmi forgalmat és lehetővé teszi azt is, hogy az olasz vállalkozók mintegy ingázzanak a két ország között. Ez sok más országgal megvalósíthatatlan lenne.

Miután Magyarország az Európai Unió tagja lett, újabb vonzerő jelentkezett az olasz vállalkozások számára: sok területen egyre fejlettebb a jogharmonizáció (áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlása, a közösségi normák alkalmazása, stb.).

Létezik bizonyos előny - Olaszországgal és más országokkal is összevetve a helyzetet -, amelyet az alacsonyabb termelési költségek jelentenek, bár a tendencia az emelkedés irányába mutat. Mindehhez hozzá kell még tenni, hogy a magyar cégeknél nagyon alacsony a munkahelyi konfliktusok száma, ami részben annak tulajdonítható, hogy a magyar rendszerben nem működnek erős szakszervezetek. Végül szeretném hangsúlyozni, hogy Magyarország remek földrajzi helyzetben van a kelet-közép-európai régióban. Manapság amikor valaki beruház, nemcsak egy adott országra gondol, hanem megvizsgálja azt is, hogy az az ország milyen környezetben található. Egy magyarországi beruházás szerintem kitűnő nyitás az egész kelet-közép-európai régió felé is.

A jelentősebb nehézségek között azonban meg kell említenem, hogy nem mindig teljesen átláthatók a közigazgatási eljárások, a bürokratikus szervezet nem nagyon hajlik az állampolgár "szolgálatára", az infrastruktúra és a közlekedési hálózat még nem felel meg a szükségleteknek, jelentős a különbség a főváros és az ország többi része, különösen a délkeleti vidék által nyújtott szolgáltatások között. Ez utóbbi terület még érezhetően elmaradt a fejlődésben."

Paolo Guido Spinelli a magyar gazdaság súlyáról és helyzetéről az Európai Unión belül:

"Amint a Gazdasági Minisztérium legfrissebb adataiból kiderül, Magyarország az első helyen áll az Európai Unió országai között, amelyet a leginkább kedvelnek a nemzetközi befektetők. Ez az adat bizonyára jórészt pénzügyi megfontolások gyümölcse, amely kapcsolódik a magyar valutapiac és a magyar részvények által biztosított magas hozamhoz. Ennek ellenére tagadhatatlan, hogy a siker mögött kevésbé "spekulatív" jellegű meggondolások is állnak. A nagy vállalatok éppúgy, mint a kis és közepes vállalatok ebben az országban nagy növekedési lehetőségeket látnak minden területen, az ipartól a szolgáltatásokig, az ingatlanpiactól a nagy infrastrukturális munkákig, a környezetig és így tovább.

Olaszország néhány nagyvállalatával hagyományosan jelen van Magyarországon, de jelenlétét főként a kis és közepes vállalatok ezrei biztosítják, amelyek láthatóan tökéletesen megértették ezt e szerepet, amelyet az önök hazája tölthet be, úgy is mint fejlődő piac, és úgy is mint a kelet-közép-európai régióban stratégiai helyzetben lévő ország.

Az EU-ba való belépés óta Magyarország szerepe egyre inkább a kivételes helyzetben lévő partneré, ami a vele határos államokkal fenntartott kapcsolatokat illeti. Ha valaki Magyarországon kezd tevékenykedni, akkor egyrészt hasznot húzhat a belső keresletnek köszönhetően lendületes növekedésben lévő magyar piacból, másrészt vállalatát jó helyzetbe hozhatja Európának ezen érzékeny pontján.

Ha azután tekintetbe vesszük ,hogy a "Made in Italy" termékek kínálatát a magas színvonal és minőség jellemzi, azaz megcélozhatnak egy, az átlagosnál magasabb jövedelemmel rendelkező közönséget, és ha arra gondolunk, hogy az eljövendő években várhatóan emelkednek a magyarországi jövedelmek, akkor elmondhatjuk, hogy Magyarország nagyon érdekes piac az olasz vállalatok számára."

A Nagykövet úr véleménye az Európai Unió Magyarország és Olaszország kapcsolatára gyakorolt hatásáról:

"Ha felületesen közelítünk a kérdéshez, arra is gondolhatunk, hogy a kétoldalú kapcsolatok a bővítés után kevésbé fontosak, mint korábban, ugyanis sok minden a jövőben egyre inkább az európai intézményeken és szervezeteken keresztül fog bonyolódni.

Én azonban más véleményen vagyok. Úgy gondolom, hogy Magyarország belépése az unióba erősíti a kapcsolatokat. Először is, mert az államok közötti jogharmonizáció és együttműködés légköre természetes módon elősegíti majd a kereskedelmi kapcsolatok fejlődését. Európában egyre nagyobb szükség van szövetségek kialakítására, kapcsolatok szövésére, csoportok megteremtésére.

Olaszországra és Magyarországra egyaránt jellemző a nemzeti büszkeség. Olaszország egyike az Európai Uniót alapító országoknak, és ezért mindig is hűen és meggyőződéssel vállalat szerepet az európai építkezési folyamatban. De ugyanúgy szilárdan hisz abban, hogy az Európai Unió nem fog tudni eltekinteni az egyes nemzeti sajátosságoktól, amelyeket őriznie és hasznosítania kell, mint egy közös és kitörölhetetlen örökséget. Elmondhatjuk tehát, hogy mindkét ország hisz az egyesült Európában, amely az egyes országok sajátosságain alapul."[ii]

Az olasz nagykövetség tervei 2005-re

A Spinelli nagykövet úr által kijelölt célkitűzések legfőképpen a kétoldalú politikai párbeszéd erősítését, valamint az olasz-magyar együttműködés lehetőségeit keresik nemzetközi aktualitású témakörökben, például a Balkán térséget illetően.

Ezen túlmenően a nagykövet úr kiemelt jelentőséget tulajdonít a két ország közötti kulturális kapcsolatoknak, ezért a nagykövetségnek egyik legfőbb feladata az lesz, hogy a lehető legtöbb segítséget nyújtsák az Olasz Kultúrintézet munkájához.

2. Kétoldalú kulturális kapcsolataink, "Danubio" Olasz-Magyar Egyesület

Tekintettel arra hogy a kultúra mind Magyarország, mind pedig Olaszország életében és történelmében jelentős szerepet tölt be, mindenképp fontosnak tartom , hogy legalább pár sorban kitérjek a két ország közötti ez irányú kapcsolatokra.

Kétoldalú kulturális kapcsolataink az évszázados hagyományok alapján - a Római Magyar Akadémia, illetve a magyarországi Olasz Kulturális Intézet aktív közreműködésével - napjainkban is intenzíven fejlődnek. A jelenleg érvényes kormányközi kulturális és oktatási csereprogram 2002-2003. évekre szólt, 2004-től pedig megújításra szorul, amelyet megújítást az Olasz Kultúrintézet és a Danubio végzi.

1998-ban kormányközi egyeztetés kezdődött az érettségik és egyetemi diplomák kölcsönös elismeréséről. Jelentős az olasz hozzájárulás a magyar köztisztviselők európai uniós képzéséhez a 2000. július 21-én aláírt közigazgatási együttműködési egyezmény alapján. Ennek teljesítéseként Kovács László és Franco Frattini miniszterek 2003. április 8-án újabb szándéknyilatkozatot írtak alá, amely a tagállamként való működés intézményes hátterének kialakításában, az állam regionális reformjához és a közigazgatás decentralizációjához nyújt segítséget.    

"Danubio" Olasz-Magyar Egyesület (ARIUD)

A "Danubio" Olasz-Magyar Egyesület (ARIUD), mely néhány éve alakult Goriziában, olasz , illetve magyar magánszemélyek kezdeményezésére, kettős hivatást szándékozik betölteni. Egyrészt az és olaszországi magyarok és a Magyarország iránt érdeklődő olaszok, valamint magyarországi olaszok és olaszosok összefogását koordinálását szeretné megvalósítani. Másrészt az olasz-magyar kapcsolatok előmozdítását és fejlesztését kívánja minden téren szolgálni, az európai együttműködés keretében. Az Egyesület jelenleg Budapesten, Goriziában és Triesztben működik, valamint képviseli a Trivenetói Olasz-Magyar Egyesületet Gorizia és Trieszt megyékben.

Az ARIUD jó kapcsolatban van, többek között, a Magyarországi Olasz Kultúrintézettel, a Velencei Magyar Tiszteletbeli Konzulátussal, a Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamarával, a Trieszti Egyetem Goriziai Intézményeivel, az Olasz ENSZ-Diákmozgalommal (MSOI), a goriziai és győri Isonzó Baráti Körrel.

Az elmúlt években az ARIUD sokféleképpen járult hozzá az olasz-magyar kapcsolatok fejlesztéséhez:

Diákcserék elősegítése goriziai és magyarországi iskolák között

Magyarországgal kapcsolatos konferenciák szervezése Goriziában különféle egyesületek együttműködésével.

Magyar egyetemisták részvételének biztosítása az arezzói Európa-Kör által szervezett éves Nemzetközi Szemináriumon

Olasz egyetemisták fogadása Budapesten és magyarországi látogatásuk megszervezése

Olasz-magyar, illetve magyar-olasz fordító- és tolmács-szolgálat biztosítása

Olasz nyelvű könyvek és folyóiratok ajándékozása a Pannonhalmi Bencés Gimnázium Diákkönyvtára számára

Tanulmány készítése a magyar fiatalok felé irányuló olasz kultúrpolitikai kezdeményezésekről

Kezdeményezések

Az alábbi kezdeményezéseket tervezi a Társaság:

Ifjúsági kulturális kezdeményezések megvalósítása a Magyarországi Olasz Kultúrintézettel együttműködve

Magyar kulturális est megszervezése Redipugliában, a "Béke Emléknap" alkalmából

Nemzetközi ifjúsági találkozó szervezése az I. világháborúról, az Olasz ENSZ-Diákmozgalom (MSOI) közreműködésével a Goriziai Egyetemen

Nyári olasztanfolyam szervezése a goriziai egyetemen

Tervek

találkozási pontok, alkalmak biztosítása olaszországi magyarok és magyarországi olaszosok számára

olasz és magyar intézmények, szervezetek közti cserekapcsolatok előmozdítása

magyar nyelvű könyvtár és folyóirattár létrehozása Trivenetóban

olasz-magyar turisztikai, kulturális és gazdasági dokumentációs központ létrehozása

rendszeres értesítő megjelentetése nyomtatott és e-mail változatban

rendszeres sajtószemle összeállítása a Magyarországra vonatkozó olasz, illetve az Olaszországra vonatkozó magyar sajtótermékekből

az olasz-magyar kapcsolatokkal foglalkozó fiatal kutatók tanulmányainak, szakdolgozatainak, írásainak kiadása

a magyar kultúra megismertetése Olaszországban

kapcsolattartás olaszországi és magyarországi intézményekkel, hivatalokkal (diplomáciai és gazdasági képviseletek, kulturális intézmények, gazdasági kamarák, stb.)

kétoldalú gazdasági kezdeményezések támogatása

magyar-olasz termékkiállítás és vállalkozói találkozók szervezése Goriziában.