kategória | ||||||||||
|
||||||||||
|
||
Gazdasági, társadalmi és politikai viszonyok Athénban, az i.e. VI.-V. században
Az i.e. VIII.-VI. században meginduló gyarmatosítás hatására átalakul a poliszok gazdasága és társadalma (Spárta kivétel!).
Megélénkül a kereskedelem, fejlődik a kézművesség. A gyarmatokon termelték a gabonát, ezért a poliszok mezőgazdasága áttérhetett az éghajlatnak megfelelő növények (olajbogyó, déligyümölcsök) termesztésére.
A poliszok társadalma:
Földbirtokos arisztokrácia - politikai hatalom
Kereskedők
DÉMOSZ Kézművesek
Parasztok csatlakoznak, mert ellentétben állnak a földbirtokosokkal
Rabszolga - ekkor még csak háztartási
A gazdasági hatalom a démosz kezébe kerül, emiatt megindul a harc a politikai hatalomért.
I.e. 621. Drakon: A kilenc athéni arkhon egyike volt. Írásba foglaltatta a törvényeket, így határt szabott az arisztokrácia önkényének.
I.e. 594. Szolon: Ő is arkhon volt. Két intézkedése jelentős:
állami pénzen kiváltotta az adósrabszolgákat, eltörölte az adósságokat.
vagyoni alapon négy osztályba sorolta Athén lakóit. Évi jövedelem mérő búzában:
500 felett-
300-500 között
200-300 között
200 alatt-
Ez lett az alapja a katonáskodásnak, az adózásnak és a politikai hatalomból való részesülésnek, a tisztségviselésnek. Ez nagy lépés volt, mert nem származás, hanem vagyon szerint lehetett beleszólni a politikába.
I.e. 560-527 Politikai egyensúlyhelyzet alakult ki: a türannisz-rendszer, amely egy arisztokrata egyeduralma, aki a démosz érdekeit védi. A legismertebb türannosz Peiszisztratosz volt. Fontosabb intézkedései:
- nincstelenek földhöz juttatása
- munkalehetőségek teremtése nagy építkezésekkel. Ekkor épül az athéni Akropolisz.
- Dionüszosz-kultusz megteremtése (Dionüszosz a mámor és a bor istene) Ezzel fejlődött a kultúra, mert ekkor tartották a drámaversenyeket.
I.e. 527 után a démosz már elég erős a hatalomátvételhez.
I.e. 510-ben elűzik az utolsó türannoszt.
I.e. 508 Kleiszthenész reformjaival teljessé válik a demokrácia. Reformjai:
Felosztotta Athént 10 phülére. Egy phülé három részből állt: egy tengerparti rész (innen jöttek a kereskedők), egy szántóföldi rész (innen jöttek a parasztok), egy városi rész (innen jöttek a kézművesek és az arisztokraták). Minden phüléböl 50 képviselő ment az ötszázak tanácsába. A területi felosztásból kifolyólag a démosz a tanácsban többségben volt. Az ötszázak tanácsának feladata a törvények előkészítése és végrehajtása volt. Aki tagja volt az ötszázak tanácsának, az tagja volt a legfőbb hatalmi szervnek, a népgyűlésnek is. Ha a népgyűlés nem ülésezett Pnüx dombján, akkor az ötszázak tanácsát hívták össze.
A népgyűlés tagja lehetett minden 20 év feletti athéni férfi. A népgyűlésen nem vehetett részt: nő, gyerek, rabszolga, metoikosz (idegen).
A népgyűlés feladata a törvények meghozatala volt. Dönthetett háború és béke kérdésében. Hozzá tartozott az igazságszolgáltatás ügye, irányította a kül- és belpolitikát. Sorsolással és választással kijelölte a főbb tisztségviselőket. Az arkhonok szerepe formálissá vált. Az arkhonokat és az esküdtbírákat sorsolták, a 10 athéni sztratégoszt (hadvezér) választották, mert ott fontos volt, hogy rátermett legyen.
Kleiszthenész reformja volt a cserépszavazás is. Kizárta a türannisz-rendszer visszatérését: a zsarnokságra törő személy nevét fel kellett írni egy cserépre. Megfelelő "szavazatszám" esetén az illetőt 10 évre kitiltották Athénból. Egyetlenegyszer éltek vele.
A hatalom a nép kezében volt: demokrácia. Ennek két fő alapelve volt: a szabadság és a politikai egyenlőség.
Szabadság: érvényesültek az alapvető demokratikus szabadságjogok, szabad volt a beleszólás a politikába.
Politikai egyenlőség: a népgyűlés tagjai politikailag egyenlőek voltak. Nem teljes egyenlőség, de akkor nagy dolog volt.
Az egyéni érdek fölé helyeződött a közösségi érdek.
A demokrácia gazdasági hátterét Periklész sztratégosz idején a klasszikus rabszolgaság jelentette, azaz főleg a perzsa háborúban szerzett rabszolgák, akik a termelő munkát végezték, így az athéniak ráértek politizálni.
Találat: 1379