online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

Online dokumentumok - kep
  

A patríciusok és a plebejusok harca Rómaban

történelem



felso sarok

egyéb tételek

jobb felso sarok
 
Vilagvalsag; hatasa (1929-33)
A MOSZKVA ELLENI ÁLTALÁNOS TÁMADÁS MEGHIÚSULÁSA. A 'VILLÁMHÁBORÚ' CSŐDJE
A SZOVJET FEGYVERES ERŐK MEGERŐSÖDÉSE
Reformació és ellenreformació Európaban
A SZOVJETUNIÓ A NAGY HONVÉDŐ HÁBORÚ KÜSZÖBÉN
Harcom ADOLF HITLER
A VÖRÖS HADSEREG GYŐZELMEINEK HATÁSA A NEMZETKÖZI HELYZETRE
A KIRÁLYI INTÉZMÉNY ÉS A KÖZIGAZGATÁS
A MEGSZÁLLÓK TÖMEGES KIŰZÉSÉNEK KEZDETE
AZ ÁRPÁD-SÁVOS ZÁSZLÓ KORAI TÖRTÉNETE
 
bal also sarok   jobb also sarok

A patríciusok és a plebejusok harca Rómában

Elözmény: Róma hódító háborúkba kezdett. A háborúkban a plebejusok vettek részt. A Kre. V. sz. háborúi megterhelték a parasztokat. Sokan az eladósodás következtében adósrabszolgaságba süllyedtek. Az elszegényedö parasztok földet akartak, és az adósrabszolgaság ellen harcoltak.

A gazdagodó iparos és kereskedö plebejusok a politikai hat 636b13g alomban szerettek volna részesedni: állami hivatalokat próbáltak elnyerni és a szenátusba bejutni. A plebejusok az elsö eredményeket akkor érték el, amikor Kre. 494-ben kivonultak a Szent hegyre, hogy új városokat alapítsanak. A patríciusok a nép visszatérése érdekében kénytelenek voltak beleegyezni abba, hogy a plebejusok néptribunusokat válasszanak. Ezek az elsö plebejus hivatalnokok személyükben sérthetetlenek voltak, és jogukban állt a patrícius hivatalnokok rendelkezését érvényteleníteni, ha azok a nép érdekeivel  ellenkeztek. Ez volt a vétójog, amely katonai ügyekre nem terjedt ki. (Eleinte 2, késöbb 10 néptribunust választottak) A plebejusok harcának újabb állomását jelentette, hogy Kre. 451 - 450-ben egy tíztagú bizottság írásba foglalta a törvényeket. 12 táblás törvények!

Ezzel a patríciusok önkényes bíráskodását sikerült korlátozni. Az állandó háborúk további társadalmi változásokhoz vezettek. A patríciusok kénytelenek voltak a plebejusokat egyre nagyobb számban bevonni a katonáskodásba. Az új katonai rendszer alapja a vagyon lett.(Tuliuszi alkotmány Kre. 443), mert a katonák saját költségükön fegyverezték fel magukat. Ezért vagyon szerint osztották be az állampolgárokat az egyes osztályokba (klasszisokba). Egy idö múlva a katonai beosztás a politikai jogokat is meghatározta, ezért kialakult a Centúriák szerinti népgyülés. Ennek hatásköre egyre bövült, és késöbb ez a consul v dictator által összehívható népgyülés választotta az állam föhivatalnokait. Mivel a vagyonosok több centúriát(századot) alkottak, itt is a gazdagoknak volt döntö befolyásuk. A plebejusok politikai elöretörését a patríciusok azzal igyekeztek ellensúlyozni, hogy egy új, csak patríciusoknak fönntartott ún. censori hivatalt szerveztek. A Kre. IV. században Róma sorozatos háborúkban kiterjesztette hatalmát Itália nagy részére. Heves harcok bontakoztak ki a Samisokkal Campania birtokáért. Közben a latinok is fellázadtak ellene. A külpolitikai helyzet a Kre. III. század közepére megváltozott. Róma Itália uraként fontos hatalmi tényezö lett a Földközi-tenger  medencéjében egyenrangú hatalom Makedóniával, Szíriával, Egyiptommal és Karthágóval. A háborúknak a földszerzés miatt nagy volt a belpolitikai hatásuk.

A rómaiak a meghódított területek egy részét "állami földnek" nyilvánították. A háborúk során a meghódított területek 1/3-ad részét kisajátították. Csak a többi maradt az öslakosság kezében. Az állami földek legnagyobb részét a patríciusok bérelték, és meggazdagodásuk fö forrása lett. De a parasztok is földhöz jutottak, mert a római uralom biztosítására katonai telepeket(kolóniákat) hoztak létre. A hódító háborúkkal a római társadalom viszonyai is átalakultak. Kre. 366-ban beleegyeztek abba, hogy az egyik consul plebejus legyen. Ez a plebejusok érvényesülését szolgálta. Kre. 367-ben megoldódott a földkérdés a Licinius féle földtörvény értelmében az állami földekböl legfeljebb 500 jugerum nagyságú birtokot bérelhetett egy-egy személy. A vagyonosok ezt a törvényt késöbb semmibe vették. Kre. 326-ban eltörölték az adósrabszolgaságot. Kre. 300-ban a papi tisztségek is megnyíltak a plebejusok elött. Végül Kre. 287-ben eltörölték a népgyülési határozatok szenátusi jóváhagyásának kötelezettségét is. Jogilag megszünt a különbség a 2 osztály között, de a Római polgárjog (szavazati, tisztségviselési, fellebbezési, törvényes házasságkötési és tulajdonjog) csak a jómódú plebejusoknak jelentett elönyt. A plebejusok összeolvadtak a patríciusokkal és egy új osztályt hoztak létre a nobilitaszt, amely vagyon alapján gyakorolta a hatalmat. Ez tartotta kezében a vezetö tisztségeket és a földbirtokok túlnyomó részét. A szegény plebejusok számára az egyenjogúság nem sokat ért. A plebejus szó elvesztette jogi megkülönböztetö jelentését, de a politikai küzdelem új keretekben folyt tovább. Ezután a vagyont és a politikai hatalmat kezében tartó nobilitasz ellen a szegény plebejusok küzdöttek.

Találat: 5451


Felhasználási feltételek