online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
  

A taplalkozassal kapcsolatos problémak

gyermekek



Fájl küldése e-mail



egyéb tételek

 
Természetes taplalas
A szoptatas és etetés targyi feltételei
Az elvalasztas
A taplalkozassal kapcsolatos problémak
 
 

A táplálkozással kapcsolatos problémák


Az étvágy személyenként változó. Van aki többet eszik, van aki kevesebbet és mégis megfelelően fejlődik. Honnan lehet megítélni, hogy egy gyermek eleget eszik-e? Ahhoz, hogy választ kapjunk, vizsgáljuk meg a jó evő gyermek jellemzőit.


A jó evő gyermek jellemzői:

○ fejlődése a fejlődés minden területen megfelelő,

○ az étkezések idejére megéhezik,

○ örömmel fogyasztja el az ételt,

○ ha nem kér többet, azt határozottan jelzi környezetének,

○ az étkezések után elégedett.




Mitől válik egy gyermek jó evővé? Egy gyermek sem születik annak. Ahhoz, hogy jó evővé váljon fontos, hogy aktív résztvevője lehessen az étkezéseknek, maga szabhassa meg mennyit és milyen tempóban eszik, az étkezés befejezését ő kezdeményezhesse és az étel ízével és látványának gusztusos kínálásával keltse fel az étkezés örömét.


A gyermekkorban megjelenő táplálkozással kapcsolatos problémák igen sokfélék és rendkívül gyakoriak lehetnek.


Gyermekkori táplálko 919g66j zási problémák:

○ válogatósság,

○ „rossz evés”,              leggyakoribb problémák

○ étvágytalanság,

○ kövérség,

○ gyarapodási kudarc,

○ „kórós bukás” – rumináció.


A gyermekkori táplálkozási problémák jelentkezésekor az első feladat megvizsgálni, hogy nincs-e szervi oka a probléma kialakulásának, nincs-e organikus elváltozás vagy betegség a hátérben. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ez igen kis %-ban fordul elő, de ki kell zárni a lehetőséget. Ha nincs, nevelési problémára kell gondolni.



8.1. Válogatósság


Sokan attól félnek, hogyha alkalmazkodnak a gyermek ízléséhez az étkezéssel kapcsolatosan válogatóssá nevelik. A válogatósság kialakulásának forrása azonban nem ez, hanem ha a gyermek nem eszik meg valamit, azonnal mást adnak neki helyette. A másik lehetséges ok az utánzás, vagyis válogatós szülőnek, válogatós lesz a gyereke is.

A válogatóság kialakulásának megelőzése és kezelése során fogadjuk el harag és indulat nélkül, hogy van olyan étel, amit a gyermek nem szeret. Ne adjunk azonnal másikat, ha nem akarja elfogadja az elé rakott ételt. Ha lehet, ne lássa, tapasztalja, hogy a szülei is válogatnak.



8.2. „Rossz evés”


Egy gyermek sem születik „rossz evőnek”, hanem azzá válik. Csecsemőkorban ez a fajta táplálkozási probléma igen ritka, többnyire az első év végén, második év kezdetén jelenik meg.

Okai között szerepel, hogy a gyermeknek többet kell megennie, mint amennyit kíván; sok kellemetlen élmény éri ezzel kapcsolatosan,; beleerőszakolják rábeszéléssel („na a mama kedvéért”, figyelem eltereléssel („ott repül a kismadár”), ígérgetéssel, jutalmazással („ha megeszed, kapsz csokit”), ijesztgetéssel („megeszi a kiscica”), szeretet megvonással („ha nem eszed meg, nem szeretlek”), bünetéssel („addig nem kelhetsz fel az asztaltól, míg meg nem etted”). Ezekkel a módszerekkel lehet, hogy megeszi a gyermek az ételt, de nem saját jó érzéséből, örömmel. Kötelességnek érzi az étkezést, és „rossz evővé” válik.

A „rossz evés” kialakulásának megelőzése és kezelése kapcsán fontos, hogy annyit egyék a gyermek, amennyit jó étvággyal, szívesen elfogyaszt; engedjük meg, hogy maga tapasztalhassa meg, hogyha nem eszik éhes lesz, az éhséget pedig csak evéssel lehet csillapítani.



8.3. Étvágytalanság


Étvágytalanná válhat a gyermek rossz közérzet, betegség vagy rossz lelki állapot hatására. Azonban ez a fajta – átmeneti étvágytalanság – abban különbözik a „valóditól”, hogy ebben az esetben az ok megszűnése után étvágya helyre áll.

Az étvágytalanság az előbbi táplálkozási problémákhoz hasonlóan, csecsemőkorban ritka, inkább kisdedkorban jellemző kialakulásának kezdete.

Oka csecsemőkorban az lehet, hogy a csecsemő az étkezés kellemetlen élményét társítja a kellemetlen ingerekkel és visszautasítja a szopást. A másik ok az anya türelmetlen magatartása, melynek hatására a csecsemő szorongani kezd és visszautasítja a táplálékot. Kisgyermekkorban a fizikális fejlődés lassabban megy végbe, a gyermeknek kevesebb táplálékra van szüksége. A felnőttek ezt a természetes saját igényt nem mindig veszik figyelembe. Az okok között szerepelhetnek még pszichés zavarok, nevelési hibák – erőltetés; az étkezési szokások helytelen kialakítása, pl. mese, játék étkezés közben, nassolás stb.; büntetés; jutalmazás; ijesztgetés; rábeszélés; szeretet megvonás; figyelem elterelés.

A nem evés lehet büntetés a szülőknek, nevelőknek a gyermek részéről, a helytelen nevelési eljárásért. Ez a gyermek részéről nem tudatos.

A szülő – gyermek kapcsolatának zavarára utaló étvágytalanság a gyermekek többségénél, a helyes gondozónői magatartás következtében a bölcsődében nem mutat eltérést, ha igen rövid időn belül megszűnik.

Étvágytalanság kialakulása esetén semmi esetre se erőltessük az evést, engedjük megtapasztalni a gyermeknek, hogyha nem eszik éhes lesz. Ha pszichés zavar okozza a problémát, javasoljuk, vagy  kérjük más szakember segítségét. Ha nevelési probléma okozza, nyújtsunk mintát és adjunk tanácsot a szülőknek, a helyes nevelői magatartással kapcsolatosan. Alakítsunk ki minél jobb kapcsolatot a gyermekkel.





8.4. Kövérség - obesitas


Az előzőekben már volt róla szó, hogy az elfogyasztott táplálék mennyisége életkoronként és gyermekenként változik. Van olyan gyermek, aki kevesebbet eszik és van olyan is aki, többet még sem hízik el. Azonban, ha a gyermek testsúlya legalább 40 %-al meghaladja az életkorához és testmagasságához előírt „ideális” súlyt, a gyermeket túlsúlyosnak kell tekintenünk.


A kövérség egyéb jelei lehetnek, hogy:

○ a táplálkozási időn kívül, ha a gyermeknek nem adnak ételt, azt elveszi,

○ a gyermek az ételféleségek között nem válogat, bármit megeszik, amit adnak neki,

○ szinte egész nap eszik.


Az egyéb jelek időszakosan is jelentkezhetnek, ha a gyermek túlzott izgalmai állapotban van, vagy unatkozik.


A kövérség típusai és okai:

„normális kövérség” – sem egészségügyi, sem pszichológiai oka nincs. A gyermek közvetlen környezetében ez a szokás, nevelési probléma,

„fejlődési obezitas”családi problémák következménye, a szülők közötti tartós feszültség hatására jön létre, minkét szülő, de elsősorban az anya hajlamos arra, hogy gyermekét „túlgondozza”, így elégítse ki frusztrált, szeretet igényét. Az anya a mértéktelen etetéssel saját szükségletét elégíti ki, nem a gyermekét. A gyermek megtanulja, hogy frusztrált helyzetben feltétlenül enni kell, a lelki kielégülés eszközévé válik az evés,

„reaktív obesitas”súlyos emocionális stressz hatására jön létre, pl. egyik szülő halála (elsősorban a gyermeket gondozóé), testvér születése stb.


A „fejlődési-„ és „reaktív obesitas” esetében a fő ok érzelmi károsodás, a táplálkozás az önnyugtatás, önvigasztalás eszközévé válik, és ha ez sokáig fenn marad, beépül a személyiségbe, és személyiségjeggyé válik.



8.5. Gyarapodási kudarc


Jellemzője, hogy a csecsemő súlya nem növekszik, pedig az anya elmondása szerint a gyermek megfelelően táplálkozik. A csecsemő nem fogadja el az anyától a táplálékot. Az anya néhány, rövid idejű szopás után úgy ítéli meg, hogy a csecsemő eleget szopott és abbahagyja a szoptatást. A csecsemő azonban éhes, de az elutasító, gépies magatartás, bánásmód táplálkozásra alkalmatlan helyzetet teremt. A bizonyíték, hogyha más eteti meg a gyermeket a csecsemő mohón, és kétségbeesetten táplálkozik



8.6. „Kórós bukás”


A csecsemő megfelelően táplálkozik, még sem fejlődik. Az elfogyasztott táplálékot emésztetlenül visszaöklendezi. Ezt a táplálkozási zavart „pszichogén hányás”-nak is nevezik.

Az első életévre jellemző, az étkezés után azonnal vagy rövid időn belül bekövetkezhet. Ez a tevékenység a gyermek számára kellemes. Ujját a szájába veszi, szopogatja, és közben felöklendezi az ételt.

Ha túl gyakran fordul elő, oka az anya – gyermek, gondozónő – gyermek kapcsolat zavara. Az anya vagy gondozó alig tud kapcsolatot teremteni a csecsemővel, – vizsgálatok szerint -  attól fél, hogy a csecsemő gondozás közben meghal. Az anya vagy gondozó éretlen az anyai szerepvállalásra. A csecsemő ennek hatására befelé fordul, amikor a külső környezetből jövő ingerek fájdalmasak, örömtelenek.


A probléma kezelése során lényeges a gyermek számára megfelelő aktivitási lehetőség biztosítása, élménnyújtás; az anya támogatása, segítségnyújtás a csecsemő gondozásában.



Általánosságban elmondhatjuk, hogy a táplálkozás körüli problémáknak, ha nincs organikus oka, az a gyermek érzelmi károsodására utal.


Általános nevelési feladatok:

○ enni nem kell, hanem szabad,

○ a gyermek egyéni igényeit kell figyelembe venni,

○ megfelelő étkezési szokásokat kell kialakítani, lényeges a rendszeresség,

○ fontos a tiszta, gusztusos, szép tálalás,

○ sem kimerült, sem felfokozott hangulatba ne kerüljön a gyermek étkezés előtt,

○ a gyermekben ki kell alakítani az önellenőrzést, úgy, hogy bízzuk rá mennyit kér enni,

○ étkezések között ne tömjük kekszekkel. Édességekkel,

○ az étel fogyasztásáért nincs büntetés és jutalom.


Találat: 3973