online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
  

CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY (1773-1805)

irodalom

Fájl küldése e-mail



egyéb tételek

 
Pilinszky Janos 1921-1981
A magyar nyelv gyökrendszerének alapjai
Petöfi Sandor forradalmi latomas költészete
A realizmus
Honoré de Balzac Goriot apó címü müvének elemzése és értelmezése
JÓKAI MÓR: A KŐSZÍVŰ EMBER FIAI
Jules Verne: A dunai hajós
KATONA JÓZSEF Bank ban
Vörösmarty Mihaly 1800-1855
CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY (1773-1805)
 
 

csokonai vitéz mihály (1773-1805)


Debrecenben született 1773. november 17-én. Apja Csokonai József, egy református lelkész fia. Tekintélyes vagyont gyűjtött össze. 1786-ban meghalt és az özvegynek két fiával együtt el kellett hagynia addigi otthonukat, s egy kis nádfedeles házban húzták meg magukat.

Debrecenben nevelkedett. A korabeli Mo. egyik legerősebb kisugárzású szellemi központja is volt. 1780-tól a kollégium tanulója, 1788-ban a főiskolai tanfolyamra iratkozott be, majd teológushallgató lett. 1790-ben diáktársaival önképzőkört szervezett. Tudott: latin, fr 323c21d ancia, német, görög, ismerkedett az angollal a héberrel és a perzsával. 1794-ben a gimnáziumi poéta-osztály vezetésével bízták meg. 1792-től Kazinczy levelezett, s ezekben az években nőtt nagy költővé. 1795-ben kizárták a kollégiumból. Debrecenből jogot tanulni ment Sárospatakra, 1796-ben abbahagyta tanulmányait s ezzel lezárult deákpályája.

1796 őszén Pozsonyba sietett abban a reményben, hogy az ott megnyíló országgyűlés nemesi résztvevői között mecénásokat találhat. Egyszemélyes verses hetilapot indított Diétai Magyar Múzsa címmel. A példányokat nem tudta eladni, kudarcot vallott. 1797 tavaszán Komáromba ment a franciák ellen készülő nemesi bandériumok zászlóavató ünnepségére. Itt ismerkedett meg Vajda Juliannával - Lillával - egy jómódú kereskedő leányával, boldog szerelem bontakozott ki köztük. A keszthelyi Georgikonban szeretett volna professzor lenni. Míg Csokonai állás után járt a lányt szülei 1798-ban férjhez adták egy gazdag dunaalmási kereskedőhöz.



Komárom után néhány évig a Dunántúlon bolyongott. Sárközy alispán jutatta be 1799. május 26-tól február 21-éig helyettes tanárnak a csurgói gimnáziumba. Lelkesen vágott bele a pedagó-

giai munkába. 1800 februárjában gyalog nekivágott Debrecennek, hogy hazatérjen meghalni. Az 1802. július 11-i hatalmas debreceni tűzvész, melyben Darabos utcai házacskájuk nagy része is elpusztult, a nyomor szélére sodorta. Tüdőbaja is egyre súlyosbodott. Utolsó éveiben új verset már alig írt. 1804. április 15-én Nagyváradon Rhédey Lajos gróf feleségének templomi temetésén felolvasta nagy filozófiai költeményét a Halotti verseket. A hűvös időben megfázott, tüdőgyulladást kapott, s nyomban ágynak esett. 1805. január 28-án Debrecenben fejezte be fiatal életét.


Műfaji sokféleségek:

A kor szinte minden műfaji törekvése fellelhető műveiben - akár egy versen belül is. Ismeri a barokkos hagyományokat, Debrecenben magába szívta a klasszicista verstant. Szerelmes verseiben ott él a Rokokó miniatűrjeinek kecsessége, zeneisége és motívumai ( Lilla dalok, Tartózkodó kérelem). 1795 után az iskolás klasszicizmuson túllépve érlelődik meg gondolati lírája, amelyben a felvilágosodás nézeteit szólaltatja meg ( Voltaire) - Az estve, A Konstancinápoly. Elmagányosodása miatt versei a Rousseau-i szentimentalizmus panaszhangján szólalnak meg - A Tihanyi eghohoz. A népies hangvétel sem hiányzik műveiből - Dorottya, Szegény Zsuzsi.

Líra: Dal (Lilla dal), népies helyzetdal (Szegény Zsuzsi), jellemrajz (Zsugori úr), filozófiai mű (Az estve)

Epika: Víg eposz, Béka egér harca

Dráma: A cultura

A műfajok keveredés is megfigyelhető, ez már a romantika felé mutat.


Felvilágosodás eszméje: Csokonai Debrecenben kiváló poétikai képzésben részesült. Két verstípust tanult:

1: pictura vers - ember, évszak leírása

2: sentencia vers - antik vers, gondolati jellegű.

Kettő vegyítéséből jönnek létre 1790 után a nagy gondolati versei, amelyben a felvilágosodás gondolatai jelennek meg.

Pl.: A Konstancinápoly: volteire-i egyházellenességről szól.



Csokonai szerelmi költészete:

1 egység: 1795 előtti versek: Rózsi, Laurához - később Vajda Júliával megismerkedik és átírja őket Lilla versekké. Kb. 20 darabot írt.  Témájukban mindig a boldogság figyelhető meg, finom erotika mellett. A kis miniatűröket azaz kis képeket kedvel ( pásztorlányka, szerelmes pár) Jellemző még az idill mellett a páratlan zeneiség és a mitológizálás (Flora istennő, Vénusz) is. Pl.: Tartózkodó kérelem

2. egység: 1802. az un. "Anakreóni dalok" 21 darabot írt. Hasonló érzésűek voltak, de ezeket anakreóni sorokban írta ( 4 szótagos negyedfeles jambikus sorok). Pl.: A boldogság, A pillantó szemek

3. egység: Lilla csalódás után: lazán kapcsolódnak a szerelemhez, szerelemről való lemondásról ír. Leghíresebb verse: A reményhez



felvilágosodás költője

Csokonai a debreceni kollégium diákja volt hosszú éveken át, a poétai osztályba járt.

Itt meg kellett tanulnia a "verscsinálás" mesterségét. A dolgozatoknak 2 fő típusa volt:

- a sentencia - bölcseleti jellegű alkotás;

- pictura - tájak, évszakok, típusok stb. leírása.

E két típus vegyítéséből nő ki a 90-es évek első felének filozófiai lírája, amelyben a felvilágosodás legfőbb gondolatait szólaltatja meg.

Csokonai ismerte Rousseau és Voltaire műveit, az Enciklopédiát, Helvetiust, Diderot-t.

Kiemelkedő alkotásai a Konstancinápoly és Az estve, egyúttal a felvilágosodás 2 irányát is tükrözik

¯ ¯

a voltaire-i egyházellenesség                                 Rousseau felfogását a társadalomról

csípkelődő gúnya, racionalizmusa                          a romlott társ.-mal szemben a természet harmóniáját hirdeti

Mindkét mű végleges formája 1794-re tehető.

Az estve

A vers központi motívuma (Rousseau nyomán):

a természet romlatlansága - a társ. romlottsága.

A szerkezete: ún. hídforma (pictura-szentencia-pictura).

1. Tájleírással indul:

A romlatlan természet idilljét festi elénk ( Young és Hervey hatása a képeiben).

Az alkonyt látjuk - a nap még lemenőben is páratlan.

Az alkony átmeneti napszak: átmenet nap és éj közt - ilyenkor gyönyörű a természet, de az elmúlás melankóliával telíti a tájat.

A képet rokokó finomság, könnyedség jellemzi:

színek (vörös, arany);

hangok (hangu. és hangf. szavak - hangicsáló madár és bömbölő medve)

illatok ( balzsamos harmat, rózsák)

mozgások (lelassult) harmóniája.

Ide vágyik, ebbe az idillbe. Mélabúja, bánata ide húzza.

Áhitatosan gyönyörködik ebben az idillben:

édes koncertek, minden bút eltemet, zefírek, mennyei illat,

fűszerszámozott theátrum;

II.

A könnyedséget, bájt felváltja a komorság. Az estve sötétsége, komorsága a világ bajait és saját búját juttatja eszébe. A természeti képet felváltja a társadalmi rút:

hangicsáló, zsongó természet - lárma, csörtetés, zsibongás

gráciák repülése - részeg tolongás

arany, sárga, vörös színeket - a sötétség

harmónia, idill - disszharmónia.

III.

A vers sentencia-része rousseau-i  eszmefuttatást tartalmaz:

A természetben élő ember szabad és boldog volt - most: a társ.-ban élő embert megrontja a     magántulajdon, mely minden rossz forrása.

A költő a két kor összehasonlításában a negatív festés eszközével él.

Gondolatmenetében kifejti a magántul. kialakulásának következményeit:

- harcok, perek folynak miatta;

- az emberiség megosztottá vált (gazdag-szegény, urak-szolgák);

- védelmében korlátozó törvények születnek;

- az anyagi gyarapodás vágya szülte a dézsmát, porciót; - a különb. adókat;



- az emberek között bizalmatlanságot szül;

- tolvajjá haramiává tesz;

- a természetet is korlátozó tilalmak alá vetik.

IV.

Mi marad ezek után? - sóhajt fel fájdalmasan a költő - ismét term.leírás következik, megszólít:

néhány kincs, mely még romlatlan, és még nem sikerült magántulajdonba venni:

- a holdvilág,

- a levegő,

- a természet zsongása.

V.

A verset patetikus befejezés zárja: hirdeti, hogy a természet szerint minden ember egyenlőnek születik (a felvilág. gondolata).


Konstancinápoly

A voltaire-i egyházellenesség szólal meg benne.

Szerkezetére a hídtechnika jellemző (pictura-sentencia-pictura).

I.

Picturával indít: a város leírásával.

A rendezőelv: távolról halad közelre;

kintről - befelé

¯ ¯

ámulatot keltő, gazdag világ; intim, belső szféra, a palota belseje, a hárem, az ámulatot kincs, gyöngy, paripák, brilliánsok, felváltja a csintalan pajzánság (dáma-bibliotéka)

Majd ismét kifelé tekint - de a látvány már a vallás témáját előlegezi meg (mecsetek,kupolák).

II

Az átvezető sorok után következik a sentencia rész: (Óh, e népre, óh mely sűrű felhőt von

A szentség színével bémázolt babona!)

Az időbeliség felváltja a térbeliséget - múlt/jelen/jövő képei következnek:

A múlt:

Negatív festéssel rajzolja meg a múlt vallás nélküli ideális állapotát, amikor az ember még a természetben élt.

A jelenbe egy ellentétes kötőszó ("de") vezet át, majd következik a tételes valláskritika:

- a vakbuzgóság, babonásság, elfogultság elítélése;

- a vallásra aránytalanul és indokolatlanul sok pénzt pazarolnak;

- a vallás szellemi nyomorban tart, elvész a racionalitás;

- a gyakori böjtök a testet roncsolják (aszkézis, zarándokok);

- képmutatást szül.

A költő a sötét-világos metaforájára épít.

III

Majd következik az emelkedett hangú zárásban a jövő:

megszólítja a Természetet, gondolatai a jövőről optimisták: meg fog születni:

- a szeretet, a barátság, a testvériség.

A "sötétséget" (setét kárpitok) felváltja a fény.

Ám mindezek megvalósulását csak a későbbi koroktól reméli.

( Batsányi: "előbb,mint e század)

A jövőben talán az ő hírneve is élni fog, az ő nevét is megőrzi majd.

A vers egzotikus környezetbe helyezett felvilágosult mondanivalót rejt. Erre utal: a templom, harang, böjt, pap kifejezés.

A hangnem folyamatosan változik:

ámulat-csodálkozás-pajzán vidámság-irónia-gúny-ódai emelkedettség.



a magány-versek


Lilla (Vajda Julianna - 1797) elvesztését, csalódottságát a világban, társadalmi kitaszítottságát (nincs állása, barátai, el nem ismertség) fájdalmas szenvedéssel élte meg Csokonai. Ez új irányt adott költészetének. kevesebbet írt, de mélyen átérzett, sablontalan költemények születtek ódái elégikus hanggal telítődnek (elegiko-ódák).

I

Ebből az életérzésből született A tihanyi Ekhóhoz c. verse, mely 1803-ban bekerült a Lilla-dalok közé. (Eredetileg A füredi parton címet viselte a korábbi változat.)

Formailag ún. ekhós vers: az utolsó sorok az előzőnek az ismétlései, bár az eredeti ekhós versekben a visszhang más-más értelemben ismétlődik meg.


. 1-2.vsz.:

A nimfa megszólításával, könyörgéssel indul.

Indoklásul felvázolja saját élethelyzetét ellentétre épít:

és mások

magányos        társaságban vannak, vígadnak a kies Füreden, boldogok;

sorsüldözött, boldogtalan,

reménytelen, vígasztalan;

A 2.vsz.-ot a nimfa ismételt megszólítása zárja - panaszát neki mondta el a költő.

A szerkezeti rész szentimentális motívumai igaz érzelmekkel telítődnek:

- sorsüldözött, magányos lélek,

- halvány hold, éjszaka,

- elhagyatva sírni, jajongani a természetben.

. 3-6.vsz.

Ismét megszólít: most a természetet - ez a nimfa lakhelye

kemény, ridegséget árasztó zordon ez,

mégis több érzés van ebben a világban, mint az emberiben, emberekben.

¯

- akik ellenségesek vele, kinevetik, kicsúfolják (3.vsz.)



- még a hajdani barátok is elpártolnak tőle (4.vsz.)

(rárohannak, támadják)

- értetlenül, közönyösen néznek rá (5.vsz.)

kihalt belőlük az együttérzés

- Lilla - aki az egyetlen vígasz lehetett volna - sincs mellette (6.vsz.)

a költő nem őt okolja ezért ("áldott lélek"),

nem ő a hibás, hanem a társadalom kegyetlensége ("tirann törvények").

rousseau-i gondolatok.

. 7-9.vsz.

Ilyen érzésektől hajtva a terméseztben keres menedéket, az emberektől távol.

Erre utal - erémi szállás, remetelak, barlang a setét hegyekben, kőpárna, teljes magány.

Ez a világ olyan, akár Rousseau ermenoville-i magánya.

Cs. költői öntudata szólal meg, amikor magát R. mellé emeli (mint egy R. Ermenovillében).

Paradoxon és ironikus, hogy a felvilágosodás emberideálját (ember és polgár leszek) itt, a terméseztben, a társadalmon kívül akarja megvalósítani (társ.kritika).

. 10.vsz.

A jelen pesszimizmusát felváltja a jövő optimizmusa

lesz kor, amikor elismerik majd, a távoli jövő tisztelni fogja

(sírhalmom...szent lesz tisztelt hamvamért)

s ez kárpótolja a jelenért.


A hangulati kettősséget bonyolultabb verszene, strófaszerkezet festi alá. Trocheikus (7-8-10 sztgos) sorok váltakoznak, a 8. sorok kiemelkednek. Rímei kereszt- és párosrímek (ababccdd).


A Magánossághoz

1798-ban írta Kisasszondon.

Ihletforrásai között szerepet játszott a Sárközy István somogyi kúriáját körülölelő őspark vonzó szépsége, lelki fájdalmát zsongító magánya és a hír Lilla házasságáról.

A vers a szentimentalizmus jegyében született: a 18.sz. vége felé valóságos kultusza volt az emberek elől elrejtőző magányosságnak, mely Csokonainál a gyógyító önmeggyőzés eszközévé válik     

I. 1.vsz.

A magányt szólítja meg, hívja; sorra veszi jótékony hatásait: gyógyít, álomvilágba repít, ringató, óvó, akár az anya (ölében...).

Kéri (nemcsak mint ember, hanem poétaként is), hogy ne hagyja el, ha rátalált.

II. 2-3.vsz.

Két versszakon keresztül a Magány "lakhelyét" írja le.

Holdvilágos, mesés tájképet fest de:

a klasszicizáló tájleírás csodás erdőképpé válik egyedi motívumaival (kákasátor, szőke           bikkfák).

Filozófiai mélységet is rejt magában:

a Magány nimfái (a lét szépségei és értékei) csak érzékeny és művelt embereknek mutatják meg magukat

III. 4-5.vsz.

Ebben az egységben azt mutatja meg, mi nem a Magány itthona.

Az idilli, nyugodt tájat a zaj, tülekedés világa váltja fel.

A Magány kerüli a nagyvilágot, a királyi udvarokat, a fösvények, nagyravágyók világát, a nyüzsgést, a városokat.

(Rousseau-i gondolat: a civilizáció és a természet szembeállítása.)

IV. 6-7.vsz.

Szemléletváltás következik

a magány jótéteményei következnek:

- vígaszt, bíztatást adhat,

- a bölcseket naggyá teszi - ihlető magány,

- a magány a poéta számára is termékeny lehet

a romantikus zsenikultusz egy korai jelentkezése: a semmiből világokat teremtő zseni.

V. 8-10.vsz.

A Magány istenasszonyát szólítja - kinek jellemzése éppen ellentéte a Reményének:

- nem kecsegtet, nem tettet, nem csalfa;

- csendet, nyugalmat, békét ad (mint a Rajna bukkanásai);

- végül a legteljeebb magányt adja, mely a halál után következik be.

VI. 11.vsz.

Az 1. vsz. érzelmi íve tér vissza:

háromszor szólítja meg az "áldott Magányt",

háromszor sír fel a nyugtató, vágyott Magány után a szenvedésektől gyötört költő.

De itt már nem a természet idilljét hívja, hanem a végső magányt, az elmúlást.

Strófaszerkezete: 11 és 8 sztgos sorok váltakoznak;

a rímképlet is ehhez alkalmazkodik (kereszt- és párrímek váltják egymást -ababccdd

Műfaja: elegiko-óda.



: 2338