online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

Online dokumentumok - kep
  

A tradicionalis novella- és regényforma lehetőségei: Móricz Zsigmond (1879-1942) palyaja

irodalom





bal sarok

egyéb tételek

jobb sarok
 
Pilinszky Janos 1921-1981
Petöfi Sandor forradalmi latomas költészete
Honoré de Balzac Goriot apó címü müvének elemzése és értelmezése
Anticka literatúra, Orient
DRÁMAI KÖLTEMÉNY
Arany Janos
A METONIMIKUS ÉS METAFORIKUS TÖRTÉNETALAKÍTÁS AZ EPIKAI MŰVEKBEN
A NOVELLA MŰFAJA: A NOVELLA ROMANTIKUS VÁLTOZATA
 
bal also sarok   bal jobb sarok

A tradicionális novella- és regényforma lehetőségei: Móricz Zsigmond (1879-1942) pályája


Móricz Zsigmond: Sárarany (1911)

A magyar modern költészet születése köthető Ady Új Versek c. kötetéhez.

A magyar elbeszélő irodalomban ez a pillér Ady szerint: Hét krajcár



  • Ez egy új társadalomszemlélet megnyilatkozása.
  • A paraszti azonosságtudat közvetlensége föloldódik az érzelmességben.

Móriczot Osvát szavai vonzzák a modernek közé; ekkor elfordul a népnemzeti harmóniától, és a Hét krajcár melodrámájától is.

a Sárarany utóélete

  • A regénynek nagy sikere lett (részint erotikus híre miatt): a megjelenés évében négy kiadása fogy el.
  • A kritikai visszhangja viszont szerényebb (meghökkentek, vagy hiányolták a távlatot).
  • A kortársak a nyers parasztszemléletben és a konvenciótlan erotikaábrázolásban látják a regény titkát.

Turi Dani helyzetképe széles történelem- és társadalomrajzzá tágul.

Első fejezet: a falukép mögött megjelenik a Karay-család, amely a Károlyi-család történetét jeleníti meg.

Harmadik fejezet: gazdasági helyzetkép, amelyben megjelenik a pogánykultusz és a napkeleti lelkivilág mitologikus védelme.

Az első és a harmadik fejezet akár a Puszták népe történelmi szociológiájának is lehetne az előképe.

Móricz hátat fordít a filozofikus társadalmi regény naturalista eszményének, és teljesen átadja magát az ösztönélet naturalista indíttatású ábrázolásának.

A regényben a hős szenvedélyének egy forrása van, mégis sokarcú: "Turi Dani egymás mellett és egymás után sok konfliktust él át." (207.)

  • házassági válság
  • egy lehúzó erejű kicsinyes közösség és önmaga győzni akarása
  • át kell élnie azt a pillanatot, amelyben fölszabadulnak irracionális erői, és gyilkossá lesz

"Ezt a hármas szorítást nem bírja ki Turi Dani, sárrá válik benne az arany. Alkotója szerint, mert a sár a világa is, amely lehúzza, és magába fullasztja." (207.)

Kiczenko Judit : Légy jó mindhalálig

A XX. század művészgenerációjának a tagjai mérhetetlenül különböznek egymástól, de összeköti őket valamilyen apokaliptikus látomás: a vi 545j98f lágot kaotikusnak érzik (tapasztalják a kazuális és teleologikus összefüggések fölbomlását).

A hétköznapok egyszerű embere is döbbenettel éli át annak a megrendülését, ami addig meghatározta egzisztenciáját. "Az öngyilkosság, az alkoholizmus, a narkománia, az elmebetegség, az erőszak s a deviancia minden más formája elképesztő méreteket öltött." (54.)

A művészek magatartása:

  • Lázadnak; ezt legitimálja Charles Péguy: "Bergson tépte szét bilincseinket."
  • Két magyar lázadó:

Ø     Ady az utolsó magyarként látja magát.

Ø     Móricz: "Úgy tűnt föl előttem hirtelen az élet, mintha vízre volna építve az egész és nem sziklára, vagy legalább szilárd talajra." (54.)

  • A legtöbben a társadalmi szerződésen kívül, vagy az fölé helyezik magukat.
  • Úgy érzik, a kialakult helyzetben ártatlanok; állandósul bennük a kiszolgáltatottság és a félelem érzése.
  • Jellemző az otthontalanság érzése: mindenki "emigrál", főleg Bécsbe, Németországba és Párizsba.

Az új tudja magáról, hogy új, de úgy érzi, hogy (az akár halott) régi föl akarja őrölni őt, ezért szorong. Közben alkot, lázad és leszámolásra készül. Ezt jelzi az is, hogy soha nem volt ennyi és ilyen erős apa-fiú konfliktus megfogalmazva, egészen az apagyilkosságig.

". érdemes figyelni arra, hogy Nyilas Misi (maga Móricz is) egy erős apa fia, másrészt szorongásai" (56.) kiváltója nagy mértékben az iskola és a kollégium.

A művészek válaszolnak a kor kihívásaira, bár sokszínűen.

A Légy jó mindhaláligra főleg két folyamat jellemző:

  • a naiv, primitív művészetet előtérbe állító (a figyelem az ősi, az eredeti felé fordul)
  • az új embert, az új genezist hirdető

A primitív művészet felé való orientálódás:

  • Több oka is van; pl. a világ kiismerhetetlenségéből fakadó szorongó félelem (Móricznál ez különösen fontos: Nyilas Misi állandóan a félelem és a tárgytalan szorongás nyomásában él, és ennek egyik oka az idegenbe szakadás).
  • Pl. Paul Cézanne, Paul Gauguin (Tahiti), Mednyánszky László
  • Móricz is az ős-típusokat, ős-meséket keresi, illetve a régi nyelvet.

Emellett fontos még a mozgás szemléltető ábrázolásának az elkerülése, a statikusság ábrázolása. "S e fenti törekvések logikai irányából talán más értelmezést kell nyerjenek Móricz ösztönemberei, barbárai, szegényemberei, akik zabálnak, gyilkolnak, szeretkeznek, s ugyanők manipulálatlanok és manipulálhatatlanok, az együgyűségig jók, alázatosak, mint a táj, az évezredek »változó redői« , amelyből vétettek." (59.)

A naiv és a primitív azonos a gyermekivel (pl. Csibe

: kitör a háború. Móricz önként megy oda, és tudósít.

"Sok cikket, novellát írtam, amiben a leghatározottabban küzdöttem a háború gondolata ellen. Soha egy sem jelent meg. Már a lapban, ahova dolgoztam, tüntetésből kiadták egy elbeszélésemet, amelynek csak az első tíz sorát s az utolsó öt sorát hagyta meg a cenzúra, a többi szöveg helyén fehér hasábot nyomott a nyomda." (61.)

Az avantgárdhoz kötődők egy részének a hite: a háború okozta, és az egész emberiséget átfogó megrendülés szükségszerűen meghozza a megváltódást. A művészek ismét mernek foglalkozni olyan témákkal, amelyek már rég tartalmukat vesztették. Pl.

  • Babits: Húsvét előtt
  • Móricz

Ø     "A nagy irgalmatlanságban, ahol emberentúli igáiban gyűrűz a hangyák szürke sora, a lelkek egymáshoz fűződnek, a szenvedők szeretik egymást." (62-63.)

Ø     "Ebben a borzasztó bizonytalanságban nincs semmi, csak egy bizonyos, az, hogy Isten itt van. De hogy van az, hogy soha azelőtt nem látták az Istent?" (63.)

A Légy jó mindhalálig szövetét tehát a következő élmények adják:

  • általános, tárgyiasult vagy tárgyatlan szorongás
  • káosz-élmény (amelyet a háború apokalipszis-vízióvá növel)
  • a naiv felé fordulás
  • érintkezés a megváltódás eszméjével

Móricz 1919-ben a börtön után Leányfalura költözik, ahol rengeteget alszik. Először meséket akar írni, majd belekezd egy drámába. Amikor "fölébred", nagy tempóban kezdi írni a Légy jó mindhaláligot.

Misi a kiszolgáltatottság, az otthontalanság, a szorongás és a sebezhetőség szimbóluma - ez indokolhatja a sírásmotívum folyamatos jelenlétét.

A regény témáját adó élmény olyan személyes volt, hogy Móricz több módon is megpróbálta objektiválni.

  • archetipikus gyerekhős
  • 30 évvel visszavetíti a történetet

A megírás idejére bekövetkezett események már magukban foglalják a tragikust, de a mű (és az elbeszélő) még meg nem történtnek tekinti azokat; ez pedig a befogadó szintjén egy különös együttest eredményez (tragikus, groteszk, ironikus, önironikus és lírai).



A műben több közhelyszerű metafora is van.

  • hófehér lapok ~ tabula rasa
  • pergamen kötés ~ nemes
  • de a kötés lopott, amint Misi is lopta a szeretetet Törökéktől

A cím fölidézi:

  • A Jelenések könyvét (Jel2, 10): "Légy hív mind halálig, és néked adom az életnek koronáját."
  • Tartalmat és grammatikai formáját tekintve: a kanti erkölcsi imperatívuszt.

A hős szorongása abból fakad, hogy be van zárva tér és idő nyomasztó keretébe; ami ezt jelképezi:

  • kalitka-képzet
  • karcer-jelenet
  • Misi állandó futás- és rohanáskényszere
  • Misi kétségbeesett küzdelme, hogy leszakadhasson a kényszerpályájáról, és alhasson

A bezártság föloldása: a tér- és idődimenziók tágítása.

  • A Csokonai-analógia száz évvel tágítja az időt.
  • Nagy úr elmélkedése a magyarság múltjáról és jelenéről: egy szélesebb dimenzióba helyezi Misit.
  • A földrajzóra az évezredek jelentéktelenségét hangsúlyozza az evolúció milliónyi évével szemben.
  • Misi igazi kiszabadulása a karcerben következik be: innen látja azt a tornyot, ami az égbe tör, a transzcendens felé.

Mivel a háború és a meghurcoltatás élménye még túl közeli volt, Móricz megkettőzte a jót hordozó új embert: Misi és nagybátyja alakjában. "Ezzel is megteremtve a lehetőséget a [.] kettős hangnem számára. Miközben Misi patetikusan hitet tesz, nagybátyja szeretettel, de hangsúlyozott iróniával hallgatja őt, illetve közbevetéseivel próbálja profanizálni a jelenetet." (68.)

Kulcsár Szabó Ernő : Beszédaktus, szerepkör, irónia (Az Isten háta mögött mint elbeszélés)

Az 1948 utáni irodalmi kánonalkotás megkülönböztetett szerephez juttatja Móricz életművét. Ugyanakkor előtte ez a művészet árnyékot vetett Krúdy, Kosztolányi és Márai prózaírására.

A korábbi irodalomtörténet is sokat tett Móricz elismertetéséért: monográfusai sokáig a modernség legjelentősebb prózaírójának tartották; okok:

  • a szociális érzékenységű kritikai ábrázolás esztétikai többletértéke
  • a népi elkötelezettségű eszmeiség
  • a krónikás hitelességű elbeszélés leleplező ereje
  • a stílus realista eszköztelensége
  • drámai feszültségteremtő technika

Az igazság kíméletlen kimondására törekszik. "Ez a látás, ez a művészi felfogás szabadítja meg Móricz Zsigmondot igazán a Jókai rózsaszíneitől és Mikszáth kedélyességétől, s vezeti a kritikai realizmus magaslataira. [.] Ady költészetének tartalmilag Móricz példája felel meg legteljesebben." (158.)

A kultusz utáni "visszahatás" okai:

  • Az irodalomtörténet-írás egy ideológiai realizmusfogalommal dolgozik (a realizmus fogalma itthon tisztázatlan).
  • Az író azon hívei, akik Móriczban a magyar Ugar harsonását ünnepelték, és munkásságát az irodalom mimetikus illúzióját hangsúlyozó prózaírás körébe utalták.

Az Isten háta mögött (1911)

  • Móricz művei közül többet is a mimetikus paradigmához soroltak, inkább kevesebb, mint több joggal; ilyen Az Isten háta mögött c. mű is.
  • Ezt a regényt a magyar kisváros és a kisvárosi értelmiség leleplezőjének tartják, de ez az a mű, amely "leginkább ellenáll a róla alkotott sematikus irodalomtörténeti ítéletnek". (159.)
  • A struktúrája zárt: úgy kelti a megalkotottság képzetét, hogy közben hatékonnyá teszi a fikció szociológiai karakterét megszólaltató világ mimetikus illúzióját is.
  • Ugyanakkor nem használja a realizmus történeti stílusformáinak az eszközeit.

Esemény, történet, epikus folyamat

Az elbeszélői stratégiák legalább két komponens összjátékától függnek.

  • elbeszélői nézőpont
  • beszédhelyzet

"Értelmet bármely esemény csupán a megalkotott történet közegében nyerhet." (160.)

Az Isten háta mögött viszont szokatlan epikai alkatú: "az auktoriális jelentésintenciók és a történéssor közti térben Móricz rendkívüli mértékben megnöveli az értelemkölcsönző szereplői megnyilatkozások jelentőségét". (161.)

A történéssor igen redukált; ezt oksági összefüggések szervezik egységbe (a metonímia elve az uralkodó)

Szerep van a metaforikus jelentésképző eljárásoknak is - a regény a metaforikus megoldásokhoz az epikus folyamat hangsúlyos részein nyúl, és ezzel is távolodik a realista elbeszéléstől.

  • Pl. a "Bovary úr" megszólítás, amely a regény kezdetekor, a végén, és a tanítóéknál zajló nagyjelenet előtt is utal a Flaubert-regénnyel való összevethetőségre.
  • Ez fölkelti az olvasói figyelmet, ugyanakkor a cselekmény nem tesz eleget a várakozásoknak.
  • Vagyis: ". Az Isten háta mögött kétértelmű kapcsolatot tart a Flaubert-regénnyel: igazolja is, de cáfolja is a két mű közti megfelelésekre berendezkedő olvasás jogosultságát." (162.)
  • Veres Pál megszégyenülését (vagyis a házasságtörést) azonban mindháromszor megakadályozza valami külső körülmény.

A házasságtörés mellett az igazgatót meghazudtoló Laci büntetése is elmarad.

  • Ennek nem az a szerepe, hogy bemutassa a kisvárosi lét érdektelenségét, hanem a befogadásnak egy belső horizontváltását készíti elő: a szereplőknek az eseményekhez való viszonya a fontos.
  • Az eseményszintet pedig a történések bekövetkezésének a hiánya jellemzi.
  • Ami ezt bizonyítja: az eseményszinten bekövetkező változásoknak nincs következménye, bár a cselekmény két halálesettel zárul.

Ø     A közjegyzőné halála járulékosan kapcsolódik a cselekményhez.

Ø     Az albíró esete az ironikus bekövetkezést az epizódértékűség szintjére szállítja; ok: saját végzete értelmezhetőségét ő maga fosztja meg a méltóságától, amikor azt mondja, hogy a házasságtörésnél nincs közönségesebb ebben a társaságban.

Az epikus folyamat elsősorban a nyelvi vagy beszédcselekvésekből nyeri a fontos jelentésképző nyomatékokat. Minden fontos fejlemény ebből következik (pl. az ítéletre váró diákok tudják, hogy jövőjükről egy nyelvi cselekvés fog dönteni).

A regényben nincs egyetlen szereplő sem, aki "a történetek dekonstrukciójában keresné önmaga identitásának kifejezését". (163-164.)

A műben jellemző a beszédcselekvések harca; vagyis: "a jelentésstabilizáció egy-egy formájának érvényesítésére tett kísérletek összeütközése". (164.)

A megjelenített eseményeket a szereplők eltérő módon értelmezik; ok: bizonyos információk rejtve maradnak (pl. a kántor ágyba vitele vagy a Lacival történtek). Így csak "az elbeszélő van abban a helyzetben, hogy az asszertív beszédcselekvés eszközeivel beavatkozhatnék a két elbeszélés párharcába". (165.)

Veres nyelvi készlete: egy sajátos vidékies-kisúri frazeológia századfordulós készlete, amely egy törékeny fölényt eredményez. "Sajátos működésű és főleg törékeny ez a fölény, mert nyílt konfliktushelyzetben maga Veres sem folyamodik annak nyelvi eszköztárához. Vagy az előbbi típusú feloldásba menekül, vagy pedig ellenáll a dialógusnak." (167.) Közlésmódja kiegyenlítő típusú beszédaktusokból épül föl.



Szerepkör, elbeszélés, értékrend

Veres és a felesége beszédmódja között érvényességbeli különbség van: Veresné érvelése romba dönti a férje világát, ám a dolgok kimondása nem semmisíti meg a dolgok állását, így végül a tanító kerekedik felül.

Veres abban a biztos tudatban él, hogy a szavaknak nem kell elérniük a világot. "A kijelentés érvénye a szavak és a világ közti távolság alakításától függ." (170.)

A mű hősei elsősorban a beszédcselekvés erejével próbálnak érvényt szerezni a maguk elbeszélésének.

"Móricz e regényében az a különös helyzet áll elő, hogy az elbeszélő csak úgy biztosíthatja a narratív séma felismerésén alapuló befogadhatóságot, ha a történetet egyidejűleg távolítja, de közelíti is az elbeszéléshez." (172.)

A regény elsődleges valóságát a beszédaktusok harca képezi.

Az a poétikai eredetű többértelműség, hogy pl. Verest másként látja a tanári kar, Veresné vagy Laci, magyarázható a szereplők eltérő nézőpontjaival.

Viszont az olvasó olyan eseményekről is tudomást szerez, "amelyeknek a tényleges lefolyása nem bizonyítható be a szereplők rendelkezésére álló eszközökkel (például a kántor ágyba cipelésének körülményei), már nem a szereplők, hanem az olvasó tájékoztatását szolgálja". (173.)

A nézőpont váltakozik, de ennek észlelését megnehezíti, hogy Móricz elbeszélője gyakran nem jelzi a módosulásokat. Pl. a regény kezdete: a kisváros tere Veres perspektívájából látszik, de ezt a képzetet eleinte több információ is cáfolja (pl. az elbeszélő belelát Veres gondolataiba).

"A szereplői és az elbeszélői tudat határainak elmosódottsága sajátos kettős szólamot hozhat létre." (177-178.)

"Az epikai »sematizmust« Az Isten háta mögött persze épp azzal kerüli el, hogy az alakokat nem leírt, megjelenített vagy jellemzett habitusukkal »cselekedteti«, hanem egyénített beszédaktusok révén teszi értelmezhetővé a személyiségüket." (179.)

A naturalista jelzésszerűség mindenhol a biológiai láthatóságot hangsúlyozza.

  • Veres, a pap és a zsidó romlott fekete fogsora - Veresné aranyfoga
  • Dvihallyné sovány, ráncos, kilúgozott keze - Veresné kemény húsú karja

A klasszikus történet: egy be nem következő házasságtörés története - egy Dekameron-típusú helyzetsablonból építkezik. A házasságtörés mindháromszor meghiúsul, de egy mellékszál visszakapcsolódik ehhez a központi cselekményszálhoz: az albíró a közjegyzőnét csábítja el, így a történet nem érvényteleníti az alapképletet.

A regény jelentésképzése ironikus; ebben meghatározó szerepe van a Veres-féle pozíció kétes értékű megerősítésének.

Az Isten háta mögött néhány poétikai sajátossága határozottan eltávolítja a regényt a múlt századi realizmus elbeszélésképletétől.

  • visszafogott történetmondás
  • tiszta jelenetszerűség
  • nézőpont-váltakozás
  • a típusok helyett a szerepkörök használata

"Az Isten háta mögött [.] nem a Sárarany értelmében vett naturális regény, de a realista epika értékszemléletének módosításában nagymértékig támaszkodik a naturalizmus nivelláló technikáira." (183.)

"A közismert történetsablon keltette várakozások megsemmisülése olyan képletek összeomlásával jár együtt, amelyek a múlt századi regényben többnyire egy kiküzdött, kompromisszumos életformának voltak a poétikai biztosítékai. Mert míg ott a kompromisszumok az élet továbbvihetőségének értékformáit teremtik meg, az itt továbbvitt élet tartalmaira a teljes kiüresedés távlatából vetül fény." (184.)

A regény Móricz "legnyugat-európaibb" művének tekinthető, "mert Flaubert-hez tudatosan kapcsolódva akaratlanul is annak az epikatörténeti fordulatnak vált részesévé, amely alapvető változtatást hajtott végre a múlt századi elbeszélő sematika szerkezetén: magát a bekövetkezést kiiktatva a jelentésteljes kiegyenlítődés alól húzta ki a talajt". (185.)

A regény azon művek közé tartozik, amelyek a realista érdekkiegyenlítés érvényét ironizálva kérdőjelezték meg.

Szegedy-Maszák Mihály , A "Tündérkert" műfaja és világképe

Az értelmezés alapjául szolgáló föltevések

kiindulópont

  • A szöveg megformáltságára irányuló regényolvasás általában jogos igény.
  • A szövegről csak értelmezett formában beszélhetünk.
  • A magyarázat szükségképpen a történetiség függvénye.
  • Az olvasó mindig újraértelmez, így nem képzelhető el végleges szövegmagyarázat.
  • Az értelmezés attól is függ, hogy a befogadó hogyan ítéli meg saját helyzetét.

a Tündérkert értelmezése

  • Csak úgy lehetséges, ha ismerjük a benne megnyilvánuló elbeszélő jelrendszert.
  • Azon is múlik, milyen más szövegekhez képest olvassuk.

Nyelvi megformáltság, tér és idő

három alapvető szókép

  • szinekdoché (rész-egész összefüggést jelöl): alig fordul elő
  • metonímia: formaalkotó elv (érvényesülnek a történés oksági viszonyai)
  • metafora

Ø     alárendelt szerepű (ezért a mű jelrendszere tisztán epikus jellegű)

Ø     amit jelöl vele: az elbeszélő viszonya a történéshez és a szereplőkhöz

Ø     a szereplők közül főleg Báthory Gábor használja (ő "visszaél" a szóval, és ő használja először a "tündérkert" kifejezést is)

Elsődleges formaszervező elv: a történés folytonossága. Ez minősíti a regény világképét is.

"A Tündérkertnek az a sajátos jellemzője, hogy késlelteti a jelentést, átminősíti a főalak változását és a cselekmény célelvű folyamatát." (78.) Pl. Báthory emberi gyarlóságait az állandó ismétléssel erősíti.

A történet időtartama viszonylag rövid (kb. egy év): az időrend szinte töretlenül egyenes vonalú, de az elbeszélés üteme nagyon bonyolult.

  • 1-7. fejezet: lassú elbeszélés (két hét eseményeit mondja el).
  • A regény felétől kihagyásosabbá válik az elbeszélés, és az üteme elveszti az állandóságát. Pl. Kornis-Kende-féle összeesküvés: gyors; Nagy Szeben csellel való bevétele: lassú; a nyár vége gyorsan eljön.
  • Ezen ingadozások oka: a történetmondó gyakran belülről nézi az alakjait, és az egyes szereplők időszemlélete nagyon eltérő.

A mű második felében nagyobb szerepe van a belső történésnek; pl. Báthory a felesége szerint egy év alatt kb. hat esztendőt öregszik. Illetve: "»Minden nap egy esztendő, s minden éjszaka az örökkévalóság volt neki.« Egyre többet él a saját múltjában vagy álmaiban." (80.) A mítosz közegében mozog: helyzetét egyre gyakrabban múltbeli vagy kitalált alakok helyzetével azonosítja.

hitelesítés

  • Ami ezt erősíti: a tulajdonnevek, történeti hely és idő, az időpontok és színterek megjelölése.
  • Szerepe: elfeledtetni velünk, hogy szöveget olvasunk.

A regény a XVII. században játszódik. Ebből két következtetés vonható le.

  • A könyv a történeti tapasztalatok hitelességét akarja hangsúlyozni.
  • A mű a keletkezése előtti idő történeti tapasztalatait ábrázolja, és a múltba vetítés a belső cenzúra eredménye. "A kettős forradalom elbukása után Móricz elveszíthette hitét abban, hogy korának magyar társadalma képes a fejlődésre, s kételyét a múltra is vonatkoztathatta." (81.)

A jellemek összetettsége

Báthory Gábor (főszereplő)



  • A saját akaratán kívül nem ismer más törvényt.
  • Lelkileg egyáltalán nem kiegyensúlyozott. "Mélypontjain »sártömeggé« válik, máskor viszont a pillanat vágya élteti, a mámor világában él." (81.)
  • Személyiségében nincs folytonosság.
  • Csak indulatot ismer, felelősséget nem.
  • Ábrándjai nagyzolók; ok: nem különbözteti meg egymástól a szót és a tettet.
  • Uralkodása kiszámíthatatlanságot eredményez. A teljes bizonytalanságot a fejedelem szeszélyes változékonysága segíti elő.
  • Állhatatlan; ezt az önellenőrzés teljes hiánya okozza.
  • Alkati beállítottság szempontjából: hűbéri eszméket testesít meg. Sőt a másokkal való kapcsolatát ember-állat viszonyként képzeli el.
  • Nem képes a rokonszenvre (ellentétben a fejedelemasszonnyal, Bethlennel és Bethlennével).
  • A regény második felében jelleme összetetté válik. "Sorsa azáltal kap tragikus árnyalatot, hogy minél kevésbé önnön élvezetét hajszolja, annál jobban elmagányosodik." (83.)
  • Ugyanakkor továbbra sem tud különbséget tenni mítosz és történelem között.
  • A szászság és a nemesség erejének a megtörésével túllép a hedonizmuson, de a Kárpátokon túli hadjárata nem sikerül, ezért elhatalmasodik benne az önkény.
  • Elmagányosodik, és ennek hatására egyre jobban magába fordul.
  • Mozgó személyiség, ezért alapmagatartása ismeretében sem számítható ki minden lépése.

A jellemekből hiányoznak az egyértelmű tulajdonságok: a túlzott önértékelés magánnyal és az azonosság elvesztésével jár.

Móricz túljut korábbi naturalizmusán: alakjai már képesek belső mozgásra.

Imreffy (kancellár): jelleme egysíkú.

Bethlen Gábor

  • Báthory értékrendje vele szembeállítva fejti ki a hatását.
  • Bethlen és Báthory viszonyának az alakulása: négy szakasz.

Ø     Bethlen: a kis ország ki van szolgáltatva a nagynak, ezért nem háborúzhat, csakis polgári erényekből meríthet. Báthory ezzel szemben megtagadja ezeket a föltételeket, és jelentősen csökkenti Bethlen működési körét.

Ø     Bethlen nem kezdeményező, inkább elmenekül (jellemzése egy közmondással: ha egy bolond egy nagy követ dob a kútba, száz okos sem húzza ki).

Ø     Utolsó párbeszéd: a viszony bonyolultabbá válik. Bethlen jellemének az összetettsége arra vezethető vissza, ahogyan változik a véleménye a fejedelemről.

Ø     A viszony módosulása: abban a jelenetben, amely elmondja a székely kapitány fejedelmi rangra emelését.

Ha Báthory és Bethlen csak rész-egész összefüggésben állna az általa képviselt értékrenddel, a mű szerkezete a következőhöz hasonlítana:

  • Báthory csak a saját akaratát ismeri el törvénynek - ezzel önmagát és a környezetét is rombolja.
  • Bethlen gyakorlatiassága a körülmények ismeretére irányul, ezért újra föl tudja építeni az őt körülvevő világot.
  • Báthory bukása és Bethlen hatalomra jutása pozitív értékű.

De a szöveg értékrendszere több, egymásnak ellentmondó következtetésnek is megfeleltethető.

az ellentmondások okai

  • Móricz a háború előtt kezdi el írni a regényt, de csak később fejezi be (a háború elvesztése, a forradalmak bukása és a békeszerződés után).
  • "Bethlen értékrendjének önellentmondása onnan származik, hogy egyszerre tagadja meg és veszi át Báthory értékrendjét." (93.)

A jellemek összetettsége a történetmondó beszédhelyzete révén válik lehetővé.

"A belső nézőpont és a külső beszédhelyzet teszi lehetővé, hogy az olvasó kétségbe vonja a szereplők önértékelésének a hitelét." (95.) Pl.

  • A fejedelemasszony vallásosnak hiszi magát, de nem tud megbocsátani a megtérő bűnösnek.
  • Bethlen fölismeri, hogy az erény őre a korlátoltság, de nem tudja levetkőzni az önmegtartóztatást.
  • Bethlen felesége a leghatározottabb személyiség (minden váratlan eseményt értéktelennek ítél).

Móricz a belső látószöget nemcsak a jellemzés eszközeként használja, hanem önálló föladata van a jelenetek megszerkesztésekor is.

A mű értékszerkezete

A szöveg példázatos jellegű, ezért szükség van az elvonatkoztatásra; ok: "a példázat eszmék hirdetésére szolgáló eszköz, a nyelv fölhívó szerepét juttatja szóhoz". (98.)

A példázatszerűség következménye: a műben a történelem az élet tanítómestereként jelenik meg.

"A történet egyetlen vonal benyomását kelti, nyilvánvalóan érvényesül benne a célszerűség. Ez a célelv azonban a Tündérkert végére nehezen megfejthetővé válik, a szöveg eltér a várható megoldástól, s egészében »a többféle igazság mélyebb igazság« törvényét igazolja." (100.)

"A hagyományos értékrend megszakításának és megőrzésének lehetőségét Móricz dilemmaként ábrázolja, s így eltávolodik a XIX. századi regénynek egyik elterjedt szabályától, mely a történet befejezését erkölcsi elégtétellel társította. Bethlen igazságot tesz, de ő maga is szűk körűnek, prózainak érzi saját ítélkezését. A Tündérkert vége bizonyos mértékig rácáfol az előzményekre: Báthory törekvése értékesebbnek minősül, mint korábban." (100.)

Báthory a kockázat világában él: hisz az akarat szabadságában, az egyén korlátlan lehetőségeiben.

Bethlen célja a végletek kibékítése, de ez is csak ábránd.

Jelképes értelmű, hogy sem Báthory, sem Bethlen nem hagy hátra utódot, így senki nem folytatja a kezdeményezésüket.

A regény jelrendszere közelebb áll a XIX. századi hagyományokhoz, mint a XX. századiakhoz.

"A Tündérkert szerzője Kemény második alkotó korszakának, realista igényű nagyepikájának szerkezeti megoldásait tartotta szem előtt, szakítván azzal a megszokásrendszerrel, amelyet olvasóink Jókai művészetének hatására alakítottak ki." (102.)

A Tündérkert és a Jókai által intézményesített regényforma különbségei:

  • Móricz jellemei nem oszlanak egyértelműen pozitív és negatív értékű csoportokra.
  • Az alakok kétértelműsége lassítja az olvasást, mert a befogadónak töprengnie kell azon, hogyan vélekedjen a szereplőkről.
  • Ezáltal föl lehet lépni a szövegszerűbb olvasás igényével. "A Tündérkert ki tudja elégíteni ezt az igényt: újraolvasáskor a szövegnek mélyebb jelentése válik hozzáférhetővé." (102.)




















Ezek nem egymással vitázó nézetek, hanem átfogóbb értelmezések.

Találat: 2384







Felhasználási feltételek