online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

Online dokumentumok - kep
  

A NÉPEK ÖNRENDELKEZÉSI JOGÁNAK MEGJELENÉSE A NEMZETKÖZI JOGBAN

jogi





felso sarok

egyéb tételek

jobb felso sarok
 
A büntetöügyekben eljaró hatósagok
A NEMZETKÖZI VITÁK BÉKÉS ELINTÉZÉSE ELVÉNEK FEJLŐDÉSE, A NEMZETKÖZI JOGVITA FOGALMA
AZ ENSZ KÖZGYŰLÉSÉNEK SZERVEZETE ÉS HATÁSKÖRE
AZ 1971. ÉVI NEW YORK-I EGYEZMÉNY
A NEMZETKÖZI BÍRÓSÁG ÍTÉLETEI ÉS AZ ÍTÉLETEK VÉGREHAJTÁSA
AZ EMBERI JOGOK EURÓPAI EGYEZMÉNYE: AZ EMBERI JOGOK VÉDELMI MECHANIZMUSA
A DIPLOMÁCIAI ÉS A KONZULI KAPCSOLATOK JOGÁNAK TÖRTÉNETI FEJLŐDÉSE
A MENEKÜLTEK ÉS A KÜLFÖLDI HADERŐK TAGJAI
Közös tulajdon megszüntetése esetén a bírósag a közös tulajdon targyait vagy azok egy részét csak megfelelő ellenérték fejében adhatja egy vagy több t
A NEMZETKÖZI FELEŐSSÉG VÉGREHAJTÁSA?
 
bal also sarok   jobb also sarok

A népek önrendelkezési jogának megjelenése a nemzetközi jogban



A népek önrendelkezési joga alapelvének elismerése a nemzetközi jog 1945 utáni fejlődésének egyik legjelentősebb megnyilvánulása. Az önrendelkezési jog alapján bővült ki és alakult át a nemzetközi közösség, jelentek meg a nemzetközi politika színterén az újonnan függetlenné vált államok, sőt in nuce a westfáliai békével létrehozott modell, azaz az államok társadalma és ennek joga 919g61j meghaladásának lehetőségét is magába foglalta.

Az ENSZ Alapokmánya kimondja:

"Az egyesült nemzetek célja, hogy a nemzetek között a népeket megillető egyenjogúság és önrendelkezési jog tiszteletben tartásán alapuló baráti kapcsolatokat fejlessze."

"Abból a célból, hogy létrejöhessenek az állandóságnak és a jólétnek azok a feltételei, amelyek a nemzetek között a népeket megillető egyenjogúság és önrendelkezési jog elvének tiszteletben tartásán alapuló békés és baráti kapcsolatokhoz szükségesek, az ENSZ elő foga mozdítani."



".az emberi jogoknak és alapvető szabadságoknak mindenki részére, nemre, nyelvre vagy vallásra tekintet nélkül történő általános tiszteletben tartását."

Amikor a népek önrendelkezési jogáról beszélünk, mint a nemzetek közötti baráti kapcsolatok egyik conditio sine qua non-járól, akkor az utóbbi formula az államközi kapcsolatokat jelenti. Az Alapokmány preambuluma politikai, erkölcsi, filozófiai megfontolásokból az "Egyesült nemzetekre" történő utalással kezdődik, de utolsó fordulatában visszatér a tradicionális formulához: a nemzetek nevében a kormányok fogadják el az alapokmányt. A "nemzetek" kategóriahasználatát az is indokolhatta, hogy a san francisco-i konferencia résztvevői között (akkor még) nem államok is szerepeltek (India, Fülöp-szigetek, Ukrajna, Fehér-Oroszország). Az Alapokmány az önrendelkezési joggal kapcsolatban nem mentes az ellentmondásoktól: míg egyrészt a célok szintjén deklarálja, ugyanakkor szabályozza az önkormányzattal nem rendelkező területek helyzetét, valamint a nemzetközi gyámsági rendszert.

Az önrendelkezési jog legfontosabb mérföldkövei a következők:

nyilatkozat a gyarmati országoknak és népeknek nyújtandó függetlenségről, melyet a Közgyűlés 1960-ban fogadott el (dekolonizációs határozat)

az 1966-os polgári és politikai jogok nemzetközi egységokmánya, illetve a gazdasági, kulturális és szociális jogok nemzetközi egységokmánya

az államok közötti baráti kapcsolatok és együttműködés ENSZ Alapokmánnyal egyező elveiről szóló 1970-ben elfogadott közgyűlési nyilatkozat, melyet a helsinki záróokmánnyal (1975) együtt kell értelmezni

A népek önrendelkezési joga elvének általános elismerése ellenére mégsem alakult ki konszenzus az alapelv jogi következményeivel kapcsolatban, jelesül ki az alanya, milyen jogokat foglal magába és ezeknek mi a jogi természete, melyek gyakorlásának módozatai. A népek önrendelkezési jogának kérdésében vitális érdekek ütköztek, ahol az antikolonializmus, illetve az emberi jogok tiszteletben tartása integrálódott a nemzetközi közösségen belüli alapvető konfliktusba: a hidegháborúba. Nem lehet elfelejtkezni arról az alapvető tényről sem, hogy az önrendelkezési jog elve a fennálló - és a nemzetközi jog által védelmezett - status quo megváltoztatásához vezethet, mely kihívás a nemzetközi kapcsolatok destabilizálódását okozhatja.



Történelmi adalék:

A francia forradalomban született meg a nemzetállam eszméje, melyben az állam a nemzet perszonifikációját jelenti, a gyakorlatban pedig az azonosult nemzethez tartozók egyesülésének követelésével. (mindez politikai és jogi indokot szolgáltatott az olasz egység megteremtéséhez)

Az USA háborús céljait Wilson elnök 14 pontja (1918) fogalmazta meg, mely tartalmazta Közép- és Kelet-Európa ujjászervezését az itt élő nemzetek óhajaival egyezően.

Az "Oroszország népeinek jogairól szóló nyilatkozat", melyet a Népbiztosok Tanácsa 1917- ben adott ki, kifejezésre juttatta a nemzetek önrendelkezési jogának eszméjét, mely a wilsoni felfogástól alapvetően különbözik. E nyilatkozatban Lenin gondolatai tükröződnek, mely e jog érvényesítésének területeként a gyarmatbirodalmakat és a félgyarmati országokat (Kína, Perzsia) valamint Közép-Európát jelölte meg. Ezen kívül egyértelmű ideológiai tartalma van: nem abszolutizálható, csak eszköz lehet, értéke és elismerése attól függ, hogy mennyiben járul hozzá a világforradalom győzelméhez.

Az újonnan függetlenné vált országok szemében pedig a népek önrendelkezési joga egyértelműen antikolonialista posztulátummá változott. E folyamatot követte az ENSZ gyakorlata, ilyen értelemben határozták meg az önrendelkezési jog elvének tartalmát az előzőekben felsorolt ENSZ határozatok.       


Találat: 3269







Felhasználási feltételek