online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
  

MIKROÖKONÓMIA

gazdaság

Fájl küldése e-mail



egyéb tételek

 
SZÜKSÉGLET ÉS IGÉNYFELMÉRÉS
A pénzpiac. Az arupiac és pénzpiac együttes egyensúlya, az IS-LM-rendszer.
TÁRGYI ESZKÖZÖK
MAGYAR REKLÁMETIKAI KÓDEX
A munkapiac. Egyensúly a munkapiacon.
Mikroökonómia
A SZÁMVITELI TÖRVÉNY CÉLJA, SZÁMVITELI ALAPELVEK, A BESZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉG, A BESZÁMOLÓK FORMÁI, FELTÉTELEI
MIKROÖKONÓMIA
 
 

MIKROÖKONÓMIA


ALAPFOGALMAK


Közgazdaságtan tárgya:

Az újratermelési folyamatokban felmerülő döntési alternatívákkal és azok gazdasági társadalmi következményeivel foglalkozik.


Újratermelés



Termelés Csere Fogyasztás



javak előállítása                               

cél: a szükséglet terepe a PIAC - szükségletben

kielégítés                                         jelentkezik

- jövedelem

2. anyagilag korlátozott                          által korlátozott


rangsorolás döntés


Jellemző: a szűkösség – erőforrások korlátozottan állnak rendelkezésre, dönteni kell a hasznosításról


Döntés központjában: racionalitás


Gazdasági racionalitás:

racionális minden olyan cselekedet, amelynek célja a minél jobb eredmény elérése, illetve a rosszabb elkerülése.


fogyasztói: szükséglet maximalizálása

üzleti: Л maximalizálás


Közgazdasági elemzés 3 szintje:


mikro: központban az egyéni döntéshozók, egyéni alternatívái állnak:

fogyasztó – vállalat – állam

makro: összevont mutatók alapján vizsgálja a gazdaságot

internacionális: nemzetgazdaságok együttműködésének hatásait vizsgálja.


Mikroökonómia: az egyéni döntéshozók döntéseit, alternatíváit, általánosítható viselkedéseit vizsgálja.




Piac: a potenciális eladók és vevők találkozási színtere, ahol előre ismert szabályok alapján bonyolítják le tranzakcióikat; az adás – vételek összesége.



Piaci tényezők




Kereselet (D) Kínálat (S) (Supply)

(Demand)

Ár(P)

vevő eladó

közvetítő

Kereslet (D): vásárlói hajlandóság és képesség valamely termék iránt

Kínálat (S): adott termék előállítására vonatkozó hajlandóság és képesség.

Ár (P): az a pénzösszeg, amit a vevő az áru megszerzéséért hajlandó fizetni. Alapja: határhaszon.


Marshall-kereszt


E = egyensúlyi pont

P

 
Px = egyensúlyi ár

S

 
Qx = egyensúlyi kereslet és kínálat











I.           HÁZTARTÁS GAZDÁLKODÁSA



Háztartás: együtt lakó emberek, akik döntéseiket belső rend szerint hozzák, de következményeit együtt viselik.


Szerepe:

javak végső fogyasztója

munkaerőt biztosítja a gazdaság számára

megtakarításai hitel lehetőséget jelentenek a gazdaság számára


Döntéseit motiváló tényezők:

szükséglet

jövedelem


Cél: a hasznosság maximalizálása


Hasznosság közgazdasági tartalma: az a kielégülés érzet, amelyet a fogyasztó valamely jószág vagy szolgáltatás elfogyasztása révén nyer (U = utility).


Vizsgálata:

kardinális

ordinális


Kardinális (hasznosság) megközelítése, feltételezi


hogy a fogyasztó a hasznosságot képes mérni, tőszámokkal kifejezni

összehasonlíthatók a javak

egyik jószág hasznossága nem függ a másiktól

minél nagyobb az elfogyasztott mennyiség, annál nagyobb az összhaszon – egy ponton eléri a telítettségi pontot

az egyes darabok összhaszonhoz való hozzájárulása a fogyasztás sorrendjében csökkenő, ez a csökkenő határhaszon elve (Gossen I. törvénye).


Összhaszon (TU): egy adott jószágmennyiség elfogyasztásából származó összes kielégülésérzet. Telítettségi pont: a teljes haszon maximuma.


Határhaszon (MU): egy pótlólagos termékegység elfogyasztásának hatására az összhaszonban végbemenő változás.


MUx=


Az összhaszon maximalizálása több termék esetén: mindaddig növelhető az összhaszon, ameddig a fogyasztói szerkezet átrendezése során nyert haszon meghaladja a feláldozott haszon mértékét. Egy ponton bekövetkezik a kiegyenlítődés. (Gossen II. törvénye)


U

 
Q

MU

TU

Tu

 














X

 

MU

 





Pénz bekapcsolásával: az utolsó pénzegység által nyerhető határhaszon (MU) minden jószágnál ugyanakkora, akkor maximális a haszon.


Ordinális megközelítés:


Lényege: a fogyasztó különböző jószágkombinációt (jószágkosarat) fogyaszt – ez számára mekkora szükségletkielégítést jelent, az alapján rangsorolja a kosarakat.


A rangsorolás = preferencia rendezés





A preferenciarendezés axiomái:


teljesség – a fogyasztó bármit, bármikor legyen képes viszonyítani.

reflexivitás: minden fogyasztói kosár legalább olyan jó, mint önmaga.

tranzitivitás: A > B, B >C, → A >C


Feltételei:


dominancia elve – a többet preferálja a kevesebbel szemben

a lexikografikus rendezés kizárva

nem létezik externália – az élvezet csak a saját fogyasztásból származik

konvexitás érvényesül – az átlagot preferálja a szélsőségekkel szemben.


Közömbösségi görbe (megszerkesztése): azon pontok mértani helye, amelyek – azonos hasznosságot fejeznek ki két dimenziós térben.

Y

 


J kosár

X

Y

Rangsor

a




b




U2

 
c




U1

 
d




e




X

 
f





Közömbösségi görbe jellemzői:


negatív hajlásúak

nem keresztezhetik egymást

origótól távolodva növekvő hasznosságot jelent

konvex az origóra nézve


Előnykiegyenlítődés: (Gossen II. törvénye)


Összhaszon maximális, ha: =


Elmozdulás iránya → másik „u” görbére

azonos „u” görbén


Helyettesítési határrátája: MRS

(marginal rate of substitucion): azt az arányt fejezi ki, amely megmutatja, hogy a fogyasztó egy bizonyos jószágot, egy másik jószág mekkora mennyiségére hajlandó elcserélni ahhoz, hogy az összhaszna ne változzon (ugyanazon a közömbösségi görbén maradjon).


MRS = a közömbösségi görbéhez húzott érintő meredeksége – megmutatja a két termék helyettesíthetőségét.


MRS = ││= =


A fogyasztó hasznát befolyásoló tényezők:

szükséglet által meghatározott hasznossága a terméknek

az ár

jövedelem I (Income) = költségvetési korlát



Y

 
Költségvetési egyenlet: I = (X•Px+Y•Py)










(IY) Költségvetési egyenes jellemzői:


a fogyasztói lehetőségek határa

azon jószághalmazok mértani helye, amelyet a fogyasztó megvásárolhat jövedelme teljes elköltése mellett

meredekségét az árarányok határozzák meg


Költségvetési egyenes elmozdulásai:


jövedelemváltozás – „O”-tól való távolság változik (I’,I’’)

árváltozás   – az egyenes meredeksége változik

a tengelymetszet változik, ahol az ár megváltozik

ha mindkét termék ára azonos arányban és irányban változik az egyenes meredeksége nem, csak metszete változik


Y

 
A jövedelemváltozás és a fogyasztói kereslet


ICC

 
Feltétel: - Io jövedelemből indulunk ki

- az árak változatlanok


U2

 
Normál javak: jövedelem és a kereslet

U1

 
változása azonos irányú.


I’’

 

I

 

X

 
pozitív meredekségű Engel-görbe és

fogyasztási függvény


Inferior javak: kereslete a jövedelem növekedésével csökken


YD

negatív lejtésű fogyasztási függvény


A javak bizonyos jövedelmek mellett normál, - adott jövedelem szint felett inferior jellegűek

ICC (Income Consumption Curve) = jövedelem-fogyasztás görbe, a különböző jövedelemhez tartozó optimális fogyasztási pontokat köti össze



Árváltozás hatása a keresletre


Feltétel: - az Y változatlan

- egy termék ára (Px) változik, a többi jószágé rögzített

- a fogyasztói szokás változatlan


Pxo <Px1


PCC = (árfogyasztás-görbe) (Prince Consumption Curve):

azon jószágkombinációk pontjainak mértani helye amelyek a fogyasztó optimális választását tükrözik a termék árának változása mellett.


Egyéni keresleti görbe:

egy termék ára és a termékből megvásárolt mennyiség közötti viszony

Egyéni keresleti görbe












Paradox árhatások:


Minőségi hatás: PD

∆P = minőségi változás feltételezése

PD

2. Spekulációs hatás: PD – további áremelésre spekulál

3. Veblen hatás: PD – presztizs fogyasztás

4. Giffen hatás: PxDx - Dy


X0-X’ = teljes árhatás:

a megvásárolt jószág mennyiség azon változása, amely a jószág árának megváltozása miatt következett be.


2 összetevője:

helyettesítési hatás: x árának változására megváltozik a fogyasztás összetétele, megváltoztak az arányok

jövedelmi hatás: x árának változására megváltozik a reáljövedelem

Egy termék árváltozása a fogyasztás teljes szerkezetét megváltoztatja (ΔPxΔDy;ΔDx)


A piaci keresleti görbe


A piaci keresleti görbe (DD): az egyéni keresleti görbék horizontális összegzéséből vezethető le. Egy termék ára és a fogyasztók által vásárolt összes mennyiség viszonya.
















A kereslet rugalmassága


A kereslet rugalmassága:

a keresletnek azt a százalékos változását, amely egy adott független változó százalékos változásának hatására következik be, a kereslet adott tényező szerinti rugalmasságának (elaszticitásának) nevezzük.


Általános képlete:

Ex1 =

Árrugalmasság megmutatja, hogy az ár 1%-os változásának hatására hány %-kal változik a kereslet. (normál javaknál negatív az értéke)


Expx = =

Lehet:

tökéletes rugalmasság Expx > 1 az ár %-os változásánál nagyobb a kereslet változása.

végtelen rugalmatlanság Expx < 1 %-os változást eredményez a kereslet

egységnyi Ex px = 1


Az árrugalmasság mértékét meghatározó tényezők:

a helyettesítő termékek megléte

a helyettesítő termékek árának közelsége

a rendelkezésre álló reakció idő

a termékek árának nagysága a fogyasztó jövedelméhez képest


2. A jövedelem rugalmassága: azt fejezi ki, hogy a fogyasztó jövedelmének 1 %-os változása, adott áru keresletében hány %-os és milyen irányú változással jár. (normál javaknál pozitív az értéke)


ExI =

3. A kereszt (ár) rugalmasság: a termék keresletének változása más termék árának változásával függ össze.

ExPy =

Lehet:

pozitív: egymást helyettesítő termékeknél

negatív: kiegészítő termékeknél

független: 0 rugalmasság

A fogyasztói többlet


Az a pénzmennyiség, amellyel a fogyasztó egy jószágfajta bizonyos egységért többet lenne hajlnadó fizetni, mint az aktuális piaci ár.                      


Fogyasztói többlet


 

D

 

  Q

Px

n

Többlet













P

 

P075

 






Q

 







II.        VÁLLALAT


Kialakulása:


- Modern polgári viszonyok között jön létre

pénzügyi elszámolás elterjedt

hitelezési gyakorlat jellemző


- Hagyományos önálló szervezetektől független

- Nyitott, árutermelést folytató, üzleti vállalkozás.


Üzleti vállalkozás mozzanatai (kritériumai):

önálló gazdálkodás, szervezés, kombinálás, döntési kényszer

pénzügyi jövedelemszerzés

döntései következményeit, a kockázatot maga viseli

erőforrások felhasználása


Üzleti vállalkozás > vállalat

- egyéni vállalkozás      - nyitott szervezet

- társulás - nem kisvállalkozás


A vállalat a fejlett üzleti vállalkozás szervezeti formája, jövedelmi célok által vezérelt fejlődő szervezet, rendszer, amely erőforrásokat alakít át kibocsátásokká.


A vállalat környezete


Környezete: -   piaci szereplők és tranzakcióik

- nem piaci tényezők (állam, természet, társadalmi szervek stb.)

Legfontosabb környezete a piac.


A piac: egymástól viszonylag független, egyenrangú felek összessége, akik önkéntes alapon lépnek egymással kapcsolatba.


A vállalat két piaca:      Erőforrás piacon - vevő

Termékpiacon - eladó





Pénzfolyamatok →








A piac: egyrészt 1. vevők piaca

2. eladók piaca


másrészt 1. reálfolyamatok

2. pénzfolyamatok egysége




A vállalat társadalmi funkciója


Funkciója: erőforrásokat (inputokat) alakít át (outputokká) kibocsátásokká!


Tevékenységét: célok vezérlik.


Célrendszer:


1. Saját belső célok: - tulajdonosok; Л maximalizálása

dolgozók: jövedelem max.

vezetői célok

Piaci alkalmazkodás – verseny

Külső környezet: állami szabályozás, telephelyi környezet stb., reklám, többletszolgáltatást nyújt


Alapvető cél: Л maximalizálás


(Л) profit = bevétel-kiadás

maximalizálás a racionálisan gazdálkodó vállalat alapvető célja

döntési kényszer oka: - erőforrások felhasználása

- piaci alkalmazkodás


Döntés: adott piaci viszonyok között milyen reagálási lehetőség áll a vállalat rendelkezésére.


Időtáv: - naptári

- közgazdasági; piaci alkalmazkodás lehetősége





Input

Output

Technológiai színvonal

a. Nagyon rövid

fix

készlet eladás

változatlan

b. Rövid

legalább 1 fix vagy

legalább 1 változik


megváltozik

változatlan

c. Hosszútáv

összes változik

megváltozik

változatlan

d. Nagyon hosszú

megváltozik

új termék

új technológia


A döntés (megfontolás) kulcskérdése a hatékonyság





Technikai:                                          Gazdasági:

A termelési tényezők azon kombinációja, amikor Az a technológiailag hatékony eljárás,

egyetelen termelési tényezőből sincs felesleges, amely adott outputhoz a legkisebb

kihasználatlan kapacitás.                       költésget tartalmazza vagy adott költségge

a legnagyobb eredményt éri el.

Pareto-optimum





A termelési függvény


Tartalmazza: a termelési tényezők (K, L) lehetséges kombinációi és a maximális kibocsátás közötti technikai-gazdasági összefüggést.


Q = f(K,L)


Egytényezős termelési függvény:


egyik tényező fix (K) – a másik (L) változó




Parciális termelési függvény: Q = f(L, K) → Q = f(L)

a termelés a munka speciális függvénye.













Határtermék (MP): valamely termelési tényező (L) egységnyi változáskor az össztermékben bekövetkezett változás.


MPL =


Átlagtermék (AP): termelési tényező egységére jutó áltagos kibocsátás


AP =

Termelés rugalmassága:

Ep = = = =







Isoquant-görbe


Azon pontok mértani helye, amelyek az azonos outputhoz tartozó összes tényező kombinációt tartalmazzák


K

 

III.

 


II.

 
Gerincvonalak

k6

 

III.

 

I.

 











I görbe tulajdonságai

negatív hajlásúak

0-ra konvexek

0-tól távolodva magasabb termelési szintet képviselnek

görbék nem metszik egymást

a termelési tényezők nem helyettesítik tökéletesen egymást.


I görbe és a határtermék viszonya


Gerinvonalak (ridge lines)

a tényezők (K és L) helyettesíti lehetőségeit próbálják behatárolni.


Isoquant térkép szférái: (I: térkép = a termelési függvényt reprezentáló színvonalak sorozata)






Tartományok:

I.            Gerincvonalak közötti tartomány releváns tartomány a tényezők határterméke, határtermelékenysége pozitív, a tényezők helyettesítik egymást azonos output mellett és bármelyik tényező növelésével(miközben a másik változatlan) nő az output

MPL

>0

MPK


II.         Gerincvonalakon kívül:

(x tengely mentén) túlzott munkaráfordítás MPL < 0,

(y tengely mentén) túlzott tőkeráfordítás MPK < 0,


III.       Gerincvonalak és I görbe találkozása

- x tengely felett: MPL = 0

- y tengely mellett: MPK = 0


A technikai helyettesítés határrátája MRTS (Marginal rate of Substitution):

MRTS: az az arányszám, amely megmutatja, hogy adott inputtényezőt egységnyi (végtelen kis) mértékben csökkentve, a másik tényező hányszorosát kell venni ahhoz, hogy az össztermelés ne változzon.


MRTS = = = = =

MRTS = I görbe adott pontjában húzott érintő meredekségének (-1) szeresével





A tényezőárak szerepe az optimális program kialakításában


Költségvetési egyenlet: a vállalat összköltéségét a különböző ráfordítási elemek függvényeként fejezi ki


TC = K ∙ PK + L ∙ PL


ISOCOST egyenes – a költségvetési egyenlet negatív meredekségű egyenes

- TC/PK és TC/PL pontokban metszi a koordináta tengelyt


A tőke (K) és munka (L) azon kombinálcióinak mértani helye, amelyek összköltsége azonos

Meredekségét a K és L árarányai határozzák meg.

Elmozdulhat – költség hatására 0-tól a távolság változik

- árak hatására meredeksége változik.













Optimális inputkombináció: az az inputarány, ahol az inputtényezők egységnyi költségnövekményére jutó határérték azonos, azaz a tényezőkre költött pénz határterméke egyenlő



MRTS = = = =


Minimális az összköltség, ha a tényezőárak aránya egyenlő a tényezők technikai helyettesítésének határrátájával.

=

Maximális output-ot a költségvetési I egyeneshez húzható legmagasabb Isoquant görbe képviseli








A termelési hozadék




A termelés rövidtávú alakulásának vizsgálata.


Feltétel, törvényszerűség:

a termelési függvény adott Q = f(K,L)

a technológia változatlan (K fix)

L ráfordítás folyamatosan növelhető, a termelés növelésének nincs akadálya

a vállalat árelfogadó – kompetitív piac




A hozadéki függvény: valamely tényező parciális termelési függvénye, amely a tényező hozadékát, azaz változásának a termelésre gyakorolt hatását fejezi ki, egyéb tényezők változatlansága mellett.





L

Q

APL =

MPL =
















































I: a munka II: a munka III: a munka csökkenő

növekvő csökkenő, de és negatív hozadéka

hozadéka pozitív hoza

déka

(EL > 1)           (0 < EL <1) (EL < 0)


A határtermék (MP) és az átlagtermék (AP) viszonya


MPL > APL APL növekvő tendenciájú

MPL < APL                       APL csökkenő tendenciájú

MPL = APL      max hozadéki optimum

MPL = 0 < APL hozadéki maximum







A termelés költségei


A vállalat befektetései, ráfordításai



FLOW                                                 STOCK

(folyamatos ráfordítások)                      (adott időpontban jelentkező)

adott időszakban jelentkeznek, a           hosszabb időn keresztül használja

termék értékesítése során megtérülnek   a vállalat fokozatosan használódnak el

fokozatosan térülnek meg (épületek,

költségek: - gazdasági költségek gépek)

explicit, implicit                  

számviteli költségek


Vállalat bevétele


Gazdasági költség Gi Л

Explicit költség Implicit költség


Számviteli költség Normál Л Gi Л


Számviteli Л


Explicit költség (kifejezett): adott időszakban jelentkező kiadás, amely számlákon megjelenik, a termék értékesítése során megtérül.


Implicit költség: azt az összeget jelenti, amely azért merül fel, mert a vállalat elvonta befektetéseit más befektetési lehetőségektől, de számlán nem jelenik meg (pl: i/k, saját bér, ami haszonélvezeti költség, amortizáció)


Gazdasági költség = [explicit + implicit költség]

Alternatív költség (opportunity cost) = Számviteli költség + normál Л


Számviteli költség: (kisebb, mint a gazdasági költség) adott időszakban (évben) jelentkező számvitelileg nyilvántartható költség – számlákon + belső nyilvántartásban jelentkező.


Számviteli Л = [ gazdasági Л + normál Л ]







A költségek időtáv szerinti vizsgálata



Rövid távon                  Hosszú távon

K0 adott TC = f (Q)

Q = f (L,K0)

Összköltség = TC


Fix költség = FC VC = változó

(fixed cost) (variable cost)

VC = f (Q,K0)


FC = állandó költség: a vállalat rövid távon fix inputtényezőinek egyéni gazdasági költsége.

VC = változó költség: a rövid távon változó inputtényezők vállalati gazdasági költségeinek összege.

MC = határköltség (rövidtávú): az az arányszám, amely megmutatja, hogy hány egységgel változik az összköltség (TC) illetve a változó költség (VC) a termelés egységnyi növelésével.


MC = = =

MC = ∙ PL =

Az MC: a tényező határterméke reciprokának és árának szorzata ha MP MC

AC = átlagköltség (average cost): a (TC) összköltség termékegységre jutó nagysága, a termelés adott volumene esetén.


AC =

AFC = átlagos fix költség (average fixed cost): a termék egységére jutó összköltség.


AFC =

AVC = átlagos változó költség (average variable cost): a változó költség termelékenységre jutó összege


AVC =


Ha az összes változó tényező = L

Munka átlagterméke: APL =

AVC = ∙ PL


Q

 






























Következtetés:

MPL max = MC min

APL max = AVC min

AVC min az MC min és AC min között van

MC minimumpontjában metszi az AC és AVC görbéket

AC = MC: Ezen technikai optimum a fedezeti pont

MC = AVC: Üzembezárási pont


Hosszútávú költségfüggvények


Feltétel: - inputtényezők tetszőleges változtatása

egy technológiai korszak

termelési függvény változatlan

nincs állandó költség


LTC = hosszútávú költségfüggvény ( long-run total cost): a vállalat különböző termelési szintjéhez tartozó költség alakulása


LAC = hosszútávú átlagköltség (long-run average cost): hosszútávú összköltség és a termelési volumen hányadosa


LAC =


LMC = hosszútávú határköltség (long-run marginal cost): azt fejezi ki, hogyan alakul egy-egy pótlólagos termék költsége a termelés méretének hosszútávú növelése folytán


Hosszútáv lehet üzemméret

által jellemezhető

sorozatnagyság


A rövid és hosszútávú költséggörbék kapcsolata:


a LAC hosszútávú átlagköltséggörbe a rövidtáv AC görbék burkoló görbéje










a görbék alakja eltérő hosszútávon “u” helyett inkább “L” kiegyenlítettebb a költség elosztás, “laposabbak” a görbék









A vállalati kínálat alakulása kompetitív piacon


Vállalat és Piac lehet



Kompetitív vagy versenypiac                 Nem kompetitív

Ár adottság a szereplők számára                           

A piaci kapcsolat korlátlan                        - Monopol Korlátozott vagy

A kínálat alkalmazkodik a kereslethez - Origopolium kizárt a verseny


Feltételek:

a termékek – homogének – egymást helyettesítik

a piac soktényezős;

a piacra a belépés és kilépés szabad;

a szereplők tökéletes információval rendelkeznek;

vállalatok célja: Л max.

az árat a piac határozza meg, egy vállalat számára

adottság






A profit közgazdasági tartalma




TЛ = összes profit (total profit): TR – TC = TЛ

Összes bevétel (TR) – összes kiadás költség TC (implicit költséget is tartalmazza.)


TЛ = TR – TC


TЛ = Gazdasági Profit


AЛ = átlagos profit: a termékenységre jutó gazdasági profit


AЛ =

MЛ = határprofit: az összprofit (Л) változásának az az összege, amely Q termelés egységnyi változásának eredménye


MЛ = =






A vállalat bevételei


TR = Teljes bevétel (total revenue): az eladott áruk és szolgáltatások árbevétele.


TR = P∙Q TR = f (Q,P)


MR = Határbevétel: megmutatja, hogyan változik a bevétel a termelés mennyiségének (kínálat) függvényében. Tiszta verseny esetén: MR = P


Maximális Л kompetitív piacon: a termelést addig fokozza a vállalat, amíg határköltsége (MC), eléri a határbevételt (MR).


Лmax = MC = MR = P

 

































Kompetitív vállalat Л maximalizáló outputja














Kompetitív vállalat rövid távú kínálata













Kínálati függvény: rövid távon a határköltség függvény Ü pont felett


F: A vállalat fedezeti pontja a vállalat átlagköltsége (AC) és határköltsége (MC) egybeesik


MC = AC

Hosszútávú fennmaradás feltétele


Ü: üzembezárási pont: a termelés átlagos változó költségének minimuma egyenlő a piaci árral.


AVCmin = P = MC


AVC < P MC = S



A termelési tényezők piaca


Téma: a vállalat viselkedése a tényezőpiacon – mint vásárló




Termelési tényezők



Föld “A”                      Munkaerő “L” Tőke “K” Vállalkozó “E”











Keletkezésük módja szerint


Elsődleges (természeti)  Másodlagos

Tőketényező (emberi munkával létrehozott)

- Munka - Termelt (fizikai tőke)

- Természeti tényezők   - Pénztőke, értékpapír

- Vállalkozási képesség

Jellemzői:                                  Sajátosságai:

- nem gazdasági okokból keletkezik - egyidejűleg: input és output javak

- külső környezeti adottság a természet                        - fokozatosan elhasználódnak, de pótolhatók

- az ember: alanya és nem tárgya a társadalomnak - mennyiségük rövidtávon igazodik a kereslethez

- sajátos forma a “pénz és értékpapír” tőke


Az erőforrások kereslete


Inputkereslet vizsgálatának szintjei:


egy inputtényezőt feltételezve ;

összekapcsolt termelési tényezők optimalizálását;

iparági vállalatok egyéni keresletek eredőjeként a termelési tényezők piacának keresleti görbéje


A termelési tényezők keresletének sajátosságai


→ a vállalatok kereslete “származékos kereslet”

→ a profitmaximalizáló outputnak megfelelően vásárolja az inputokat a vállalat

→ kapcsolata kettős paici kapcsolat



input output

input “S” jelzés

input “Pi    adottság output “Px



Származékos kereslet:

a vállalat azért és annyiért keres adott inputtényezőt, mert az általa termelt outputot a vevők meg akarják venni – olyan áron, amely számára hosszútávon legalább a normálprofitot biztosítja.

(MC = MR = P)

Optimális input meghatározása kompetitív körülmények között


Vizsgálat feltételei:

a vállalat egyetlen féle, végtelen osztható terméket gyárt;

a vállalat mindkét piacon tökéletesen versenyző;

az erőforrások mennyiségét végtelenül kis mértékben is képes megváltoztatni;

a vállalat termelési függvényét a releváns tartományban vizsgáljuk;

a vállalat profitmaximalizáló.







Az input optimális összetétele:

K

 
MRTS = =












Az inputköltség minimalizálása (adott output mellett) illetve az output maximalizálása (adott költségösszeg és adott árarányok mellett) az inputtényezők olyan kombinációját jelenti, amikor a tényezők áregységre jutó fizikai határtermék azonos (tetszőleges “n” inputtényezőt feltételezve).




A maximalis output létrehozásához szükséges optimális inputmennyiség meghatározása

Outputpiaci feltétel:


MC = = = MR =

Optimum:


= MC = MR = Px


Inputtényező Az eladott Határbevétel Az output piaci ára

határtermékének késztermék

egységre jutó költség határköltsége


Kérdés?


– inputárak (PL, PK) határozzák meg az output árat?

– outputárak (Px) az input felhasználást?


Mindkét ár adottság kompetitív piacon – a két pólus között optimalizálja saját helyzetét a vállalat.



ha ΔL = 1 MC = = MR PL = MPL ∙ MR


ΔL∙ PL = MFCL = MPL ∙ MR = MRP

MFC = MRP


Tényező ár = tényező határköltsége Határtermék bevétel

PL = W MFC MPL ∙ MR

(Marginal Factor Cost)


Következtetés: A profitmaximalizáló cég, akkor és annyiban akarja adott (k, l) inputtényezőjének felhasználását egy pótlólagos egységgel növelni, ha az így elérhető pótlólagos jövedelem (MPL ∙ MR) fedezi a költségének növekményét, a tényező határköltségét (MFCk,l = faktorális határköltség).

MRP = Marginal Revenue Product


A profitmaximáló output általános inputfeltétele, hogy a tényező határköltsége egyenlő legyen a tényező – határtermék – bevételével.






Kompetitív piaci feltétel:                                  MR = Px

MFC = VMP


VMP = Value Marginal Product: az adott inputtényező határtermékének piaci eladási egységáron számított értéke.


A pénzbefektetés értékelésénél figyelembe kell venni:

az elvesztett kamatot

az időtávot

és a várható hozamot.


A befektetés üzleti értékének kiszámításához a jelentérték számítást vesszük figyelembe, az eljárás a diszkontálás.


PV0 =


PV (Present Value) jelenérték; jövőbeli pénzösszeg vagy pénzösszeg sorozat értéke mai pénzben kifejezve.


FV (Future Value) jelenbeli pénzmennyiség jövőbeli értéke

r = piaci kamatláb

t = időtáv, futamidő















III. AZ ÁLLAM MIKROGAZDASÁGI SZEREPE


A piac nem tökéletes:   - egyenlőtlenségek keletkeznek az ellátásban

a javak egy csoportja közösségben kerül felhasználásra

a gazdasági tevékenységeknek lehetnek nem szándékolt mellékhatásai


A társadalmi igazságosság gyakran állami beavatkozást igényel. Ehhez az államnak bevételekkel kell rendelkeznie és kiadásokat kell folyósítania.



Fogyasztási javak csoportosítása


gazdasági javak szabad javak



magán (privát) javak vegyes javak közjavak


Magánjavak (privát goods): azon gazdasági javak, amelyekből egyes fogyasztók fogyasztása csökkenti a többiek számára fennmaradó készletet – a fogyasztásból való kizárás. Rivalizálás lehetséges (egyik fogyasztó fogyasztása, hatással van a többire).


Tiszta közjavak (pure public goods): azon gazdasági javak, amelyekből az egyes fogyasztók fogyasztása nem befolyásolja a többiek lehetőségeit. Nincs rivalizálás; a társadalom egyetlen tagja sem zárható ki a fogyasztásból.


Vegyes javak: a kettő közötti átmenet, mindkét szempontból lehet korlátozás.


Vegyes javak fő csoportjai:


Rivalizálás:

Jelentős extern (környezeti adottság) hatással bírók – nem privát javak;

Térbeli korlátozott haszonhatású javak (lokális)

Túlzsúfoltságra hajlamos közjavak.



Ellenértékhez kötés:

Díjköteles javak – névleges díjak, a pazarlás megakadályozására költséghez való hozzájárulás;

Ingyenes rendelkezésre bocsátott javak


A gazdasági tevékenységek nem szándékolt mellékhatása (externália) lehet pozitív és negatív. Az államnak a pozitív hatásokat erősítenie kell, ehhez támogatásokat (szubvenciót) nyújt a negatív hatásokat mérsékelnie kell, ezt fokozott adózással éri el.










MAKROÖKONÓMIA


Makroökonómia a nemzetgazdasági szintű gazdasági kapcsolatok hatásait vizsgálja,


Jellemzői: - aggregált (összevont) mutatók

- részterületek egy rendszerben való áttekintése


Fő kérdés:

összkereslet

foglalkoztatottság

pénzmennyiség meghatározás

infláció okai

növekedés


ALAPFOGALMAK


Kibocsátás: a nemzetgazdaság által időszak (1 év) alatt létrehozott áruk és szolgáltatások összesége, halmaza



Fizikai formája              Pénzbeni kifejezése

Jövedelem

                                



Reálkibocsátás

Termelési eszközök                             munka tőke vállalkozói jövedelem

Fogyasztási cikkek                              (W) (Л) (i, járadék)



ralizált kibocsátás = jövedelem (Y)



Reál jövedelem Nominál (folyóáron)

(változatlan áron)

Y felhasználás: fogyasztás

megtakarítás


Megtakarítás rendeltetése a BERUHÁZÁS, állóeszköz létesítése

Beruházás



pótló                 bővítő

Amortizációból            Л-ból


Bo beruházás








Makrogazdasági szereplők




Vállalat Háztartás Állam Külföld Bank

Termelő                       (magán) - kormány - nem állandó - Bankok

eszközök L bizt. - regionális lakók - Pénzintézetek

Fogyasztási C vásárló - önkormányzatok - nem intergrál-

cikkek elő- megtakarító - intézetek ható vállalatok

állítója (C)

Közszektor


Magánszektor


Szereplők kapcsolata

(Makrogazdasági körforgás)



Tv

 
C

Tr

 


G

 

Th

 
Állam

SA

 


Sh

 



I

 
Háztartás Bankrendszer Vállalat

Sk

 


x

 

W

 

IM

 

Külföld


Makroszintű jövedelem: Y = C + I +G + (X – IM)

I = Sh + Sv + SA + Sk



Vagyonmérleg (Stock): időpontban a gazdaság vagyoni helyzetét mutatja.


Aktivák                       Vagyonmérleg Passzívák

Reáleszközök                           Tartozások

Követelések                             Tiszta vagyon


Jövedelmmérleg (Flow): a vagyoni helyzet változását mutatja











Makrogazdasági tevékenység számbavétele


Problémák:

merítés

ár, árszínvonal változása

nem anyagi tevékenység értékelése

háztartás értékelése

externáliák hatásának értékelése

halmozódás


Rendszer



SNA                                                                MPS

1. Bruttó: GO                                                   Társadalmi termék

2. Félbruttó: GDP/GNI/GNDI              Végtermék

3. Nettó: NDP/NNI/NNDI                              Nemzeti jövedelem

Jellemzők

1. GO: Minden értéket alkotó               1. Csak az anyagi javak előállítását

tevékenységet tartalmaz tartalmazza


2. Hazai mutató                                                2. Csak hazai mutatók

GDP = GO – Folyó felhasználás                    Végtermék = Társadalmi termék – folyó felhasználás

Nemzeti mutató: GNI/GNDI

az ország állampolgárai és

jogi személyei által előállított étékek.

3. NDP = GDP –amortizáció                            3. Nemzeti jövedelem = végtermék – amortizáció


GDP = bruttó hazai termék, az országban adott évben előállított végső felhasználásra szánt termékek és szolgáltatások összértéke.


NDP = az ország területén keletkezett nettó jövedelmek összege.


GNI = bruttó nemzeti jövedelem, az ország állampolgárai által (országhatártól függetlenül) adott évben realizált jövedelem.


NNI = nettó nemzeti jövedelem, amortizációval csökkentett belföldiek által realizált jövedelem.


GNDI = bruttó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem, amellyel az adott évben az ország állampolgárai rendelkeznek.


NND = nettó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem, az ország állampolgárai által adott évben felhasználható jövedelem.









I. PÉNZRENDSZER


Pénz: az áruforgalom lebonyolításának eszköze, törvény által elismert fizetési eszköz, amely alkalmas az értékek nyilvántartására.


Jellemzői: - áruként jött létre (szükséglet kielégítés)

- nem közönséges áru


Pénzfunkciók:

Forgalmi eszköz (pl.: árucsere közvetítője (A – P)

Értékmérő: két áru cseréjében a csere mércéjét megszabja (A:P)

Mérce alapja lehet: - termelői munka költsége

- a fogyasztói hasznosság


Fizetési eszköz (R):

árumozgástól elválik a pénz mozgás (R).

A – R – A’

Felhalmozás – vagyonképzés eszköze (Y)

a pénz nem fogyasztásra költik, jövőbeni szükséglet kielégítére fordítják.

Világpénz – nemzetközi viszonyokban tölti be 1-4 funkciót.


Pénzrendszerek 3 történelmi korszaka:


I. világháború előtt – aranypénzrendszer a pénz funkcióit az aranypénz töltte be.

II. világháború után – pénzhelyettesítők látják el a pénzfunkciókat – aranyra cserélhetők (1944-1971 az USA $)

1970-es évektől – hitelpénz alakul ki → modern pénz (hitelnyújtás útján keletkezik és a hitel törlesztésével megszűnik létezni)


Pénzteremtés módja – külfödi fizetési eszköz, arany, deviza vásárlása

- értékpapír (váltó, állampapír) felvásárlása


Money tömeg mérése és szabályozása


a. Értelmezés - M1 = (Kp) készpénz + látra szóló betétek (likvid)

- M2 = M1 + kvázi pénzek összege


Kvázi pénz:      nem azonnal elkölthető pénz.

igazi pénzre szóló követelés;

korlátozott felhasználhatóságú pénz;

határidős betétek.


Σ M(q) szabályozása: eredete szerint = Jegybank + kereskedelmi bankok

kulcs tényező: Jegybank


Eszközei: 1. Kötelező tartalékráta (t)

KTR =maximális arány előírása

2. Jb-i kamatláb változátatása

Kb → Jbp-nak kamatlábat fizet

3. Nyílt piaci művetek:

Jb – értékpapírt, devizát ad el és vesz az országban.

Jbp = jegybankpénz (készpénz)           Kbp = kereskedelmi bankpénz (számlapénz)


Gazdasági szektorok: Háztartás, Vállalat, Állam, Bankrendszer, Külföld

makrogazdaság számára a szektorok közötti kapcsolat meghatározó;

pénzzel összefüggésben kitüntetett szerepe van a Bankrendszernek.


Bankrendszer: pénzügyi rendszer, amely a pénzáramlás feltételeit biztosítja.


Pénzügyi rendszer: 1. Monetáris pénzügyi intézmények

Bankrendszer ---------- döntő elem

két szint



Jegybankok Kereskedelmi bankok


Monetáris pénzügyi intézmények


2. Pénzügyi rendszer része a nem monetáris intézmények: OTP, Biztosítók.

(nem vesznek részt a pénzteremtésben)

3. Tőzsde, brókercégek, bankfelügyelet stb.


Bankrendszer két szintű, ha      külön Jegybank

külön Kereskedelmi Bank létezik


egy szintű, ha jegybanki + kereskedelmibanki tevékenység együtt létezik.


Modern pénz:


formája – készpénz (bankjegy és érme)

- számlapénz

eredete - Jegybank pénz, Jb által kibocsájtott pénz

- Kereskedelmi Bank pénz (számlapénz)


Monetáris és reálfolyamatok kapcsolata:


A szükséges pénz meghatározása: M*v = P* Y

v = pénz forgási sebessége

Annyi pénzt kell kibocsátani, amennyi a reálfolyamat igénye















II.        MAKROGAZDASÁGI EGYENSÚLY


Egyensúly



Kínálat (S)                               Részpiacok Kereslet (D)

Áru Pénz Munkapiac

YD = YS MD = MS LD = LS



ÁRUPIAC

Feltétel: Háztartás és Vállalat tevékenykedik




I

 
Háztartás Bankrendszer Vállalat




Makrojövedelem kétszereplő esetén: Y = C + I

I = SH + SV


Makro egyensúly (ES)



Kereslet (D) = Kínálat (S)

Y = C + I = Y = C + SH + SV


fogyasztási beruházási fogyasztás megtakarítás

kereslet kereslet (W) (S)



Kereslet


(D) Kereslet az árupiacon: két tényező - fogyasztás (C)

- beruházás (I)


I. Fogyasztási függvény


Fogyasztási függvény alakja:     - adott időszak jövedelmétől

- múltbeli jövedelmektől

- várható jövedelmektől függ


Egyszerűsítő feltételek:


(Keynesi abszolút jövedelem hipotézis):

A mindenkori fogyasztás a mindenkori jövedelemtől függ.

Rövidtávon vizsgáljuk a fogyasztást.


A fogyasztási függvény minden tervezett jövedelmhez a tervezett fogyasztást rendeli hozzá.


C = C (Y)


C-t a jövedelem (Y) függvényében vizsgáljuk bizonyos jövedelmi szintnél a fogyasztás lassulását tapasztaljuk telítettség keletkezik










Fogyasztási határhajlandóság (ĉ): mennyivel nőnek a fogyasztási kiadások (a tervezett) jövedelem egységnyi növekedése mellett.


ĉ = 0 < ĉ < 1


Fogyasztási hányad (c): adott jövedelem és a belőle megvalósított fogyasztási aránya.


c =


Autonom fogyasztás (C0): a jövedelmtől független fogyasztás.


Fogyasztási függvény: C (Y) = C0 + č ∙ Y


2. A beruházási kereslet


Beruházás = tőkejavak vásárlása, létesítése

nettó = új berendezések, új gépek

Beruházási döntés problémái, dilemmái:


A beruházó akkor dönt a beruházásról, ha annak hasznát magasabbnak itéli más jövedelmeknél.


Várható Л > i


Kiszámításnál: stock input összevetése flow outputtal,

időszakonként különböző


Pénzösszeg a bankban kamatoztatható – jelenbeni M = későbbi kamatoztatott M-mel (diszkontálás).


Diszkontálás: valamely jövőbeni időpontra várt jövedelem jelenlegi érétkének kiszámítása.


PV0 = Y0 = = a beruházás diszkontált hozama


A beruházások diszkontált hozamáról nem tényadatok, hanem csak kalkulált várakozások állnak rendelkezésre.


Beruházásokkal kétféle költség merül fel:

létesítési – ezt viszonyítjuk a diszkontált hozamhoz

működtetési


A diszkonttényezőnek azt a nagyságát, amely esetén a beruházási költség = a várakozások alapján számított diszkonthozammal a tőke határhatékonyságának nevezzük! (Keynes)


A beruházás és a várakozások


Beruházás tényezői:



Pszichológiai tényező (β)                      Kamatláb (i)

ha nőnek a várakozások nő a beruházás

nő a tőke határhatékényoság adott “i” mellett


A beruházás kereslet I = I (β, i)


várakozásoktól (β)                              (“i”) piaci kamatlábtól függ

egyenes arányban                                fordított arányban változik


Makroökonómiai kereslet általános képlete: YD = C + I = C(Y) + I(i,β)




Kínálat az árupiacon


Makroökonómiai kínálat (S) = Jövedelem (Y)


Y = C + (SH + SV)

fogyasztás megtakarítás

S = S (Y)





Megtakarítási függvény: tervezett jövedelemhez a tervezett megtakarítást rendeli hozzá.


S = Y – C(Y) = S (Y) S (Y) = š ∙ Y – S0




















A függvény negatív szakasza = (“autonom” megtakarítás) “tartozás” abszolút értékben megegyezik az autonom fogyasztással.


Megtakarítási határhajlandóság (ŝ): mennyivel nőnek a szándékolt megtakarítások, ha a tervezett jövedelem egy egységgel nő.


ŝ = 0 < š < l


Megtakarítási hányad (ŝ): megtakarítás és jövedelem aránya




s = s + c = 1





Árupiaci kínálat:YS = C(Y) + S(y)


Árupiaci egyensúly az IS görbe (invesment-saving)


C(Y) + I (i,β) = C(Y) + S(Y)

(YD) kereslet = (YS) kínálat


ES → I(i,β) = S(Y)



Az árupiacon akkor van egyensúly, ha a szándékolt megtakarítás megegyezik a szándékolt beruházással.

Egyensúly három tényezőtől függ


kamatláb “i” reáljövedelem (kibocsátás)(Y) várakozások (nem vizsgáljuk)


ES feltétele meghatározott megtakarítási függvény mellett:


adott “i” mellett meghatározott kibocsátás szükséges

adott kibocsátás (Y) meghatározott “i” mellett


A reáljövedelem (Y) és kamatláb (i) összegyensúlyi pontjainak halmaza az IS.


IS görbe meredeksége negatív árupiaci egyensúly mellett “i” a reáljövedelem (Y) csökkenő függvénye.












Növekvő jövedelem, növekvő megtakarítás mellett az árupiaci egyensúly csak úgy tartható fenn, ha csökken a kamatláb és fordítva.


Egyensúlyi helyzet


YD = C(Y) + (i,β) lineáris függvény:


YD = C0 + cY + I (i,β)


ES: YD = YS = Y Y = C0 + cY + I (i,β)


Y = YD

 

YD

 
átrendezve: Ye = (C0 + I (i,β)










= jövedelmi multiplikátor, megmutatja, hogy az autonom tényező változása mértékének hányszorosa a jövedelemváltozás.



PÉNZPIACI EGYENSÚLY



Kereslet (MS)    MD = MS Kínálat (MS)

MD = MD (Y,i)              adott



Feltétel:

Pénz fogalma = M2

Értékpapír – végtelen lejáratú, fix kamatozású homogén értékpapírok.

Kérdés: Miért tartanak pénzt a gazdaság szereplői?




Tranzakciós pénzkereslet: a gazdasági szereplők vásárlásai és tartozásai céljából tartani kívánt pénzmennyiség. MDt = MDt(Y)


Óvatossági motívum: a gazdasági szereplők előre nem látható kiadások fedezetére kívánnak tartani.      MD0 = MD0 ,(i,y)


Spekulációs motívum: az a pénzmennyiség, amiben a gazdasági szereplők vagyonukat nyereségszerzés céljából tartani kívánják. MDS = MDS (i)


Vagyontartás formája – spekulációs szempontból

Pénz (M) Értékpapír

Mikor dönt az értékpapír mellett?

Ha később haszonnal tudja tovább adni


A pénzpiaci egyensúly


MD (Y,i) = → LM görbe

reáljövedelem reálpénz adott

kamat


LM görbe (Liqudity Money) a reáljövedelem-kamatláb mindazon kombinációja, amelyek mellett a pénzkereslet és a pénzkínálat egyenlőek egymással.


Y nő ↑ következménye:            MD

csökken Értékpapír kereslet

Értékpapír kínálat - árfolyam csökken

(i) piaci kamatláb


LM görbe meredeksége – pozitív













Növekvő (csökkenő) reájövedelem mellett a pénzpiaci egyensúly csak növekvő (csökkenő) kamatlábbal biztosítható. Y - i


Árupiac és pénzpiac együttes egyensúlya

LM

 

i

 
1 (i,β) = S(Y) = MD (Y,i) =










Mitől függ?


Adott: (M) pénz és (P) árszínvonal

Beruházás: I (S,i) S(Y) két piac együttes egyensúlya

MD (Y,i) ES (i,Y)


I. tartomány:

Árupiacon Pénzpiacon

(IS felett)           (LM alatt)

túlkínálat < S     túlkereslet < D


i> a reáljövedelemhez (Y) i < i*

ID (beruházási kereslet) < I* MD > MD*


II. tartományban: túlkínálat

III. tartományban: árupiacon - pénzpiacon

túlkereslet túlkínálat


IV. tartományban: túlkereslet


III. MUNKANÉLKÜLISÉG


Egyensúly: LS = LD = Lf


Kínálati oldal LS:


Kormányzatok véleménye: “hivatalosan elismert” munkanélküli akinek az adott időszakban nincs munkája, bár munkát keres.


Munkanélkülivé válás (Abraham):

: dolgozni kíván, aktívan keresi a munkahelyet 4 hete

: ideiglenesen elbocsátott

: készen áll arra, hogy 30 napon belül dolgozzon.






Munkanélkülivé válás forrásai:


1. állás otthagyók - munkahely változtatással kapcsolatban, költség,

időt igénylő

- saját elhatározás, szándékolt

2. munkapiacra újonnan belépők

3. munkapiacra visszalépők

I. Önkéntes (frikciós)

4. állást elvesztők (elbocsátottak) – II. Kényszerű – igazi munkanélküliség

az állást kereső, dolgozni szeretne, de nem talál munkát – adott feltételek mellett.


Hivatalos munkanélküliség ráta            


u =


Fogalalkoztatási mobilitás


Foglalkoztatási mobilitás: az azonos folalkozású munkahelyek változtatásának gyakorisága


Munkaképes korúak



Aktív Inaktív


Forrása:

- népesség változása

(demográfia) foglalkoztatottak munkanélküliek


szándékolt kényszerű


ÁTJÁRHATÓSÁG



Fiatal felhagy a tanulással munkát keres









Munkanélküli fiatal tanulni kezd (felsőoktatás, átképzés)


Foglalkoztatás mobilitás – a frikciós munkanélküliséghez kapcsolódik.


Frikciós munkanélküliek          

száma “u” =


Pl: Foglalkoztatottak száma 5 M fő, munkahelyet változtatók 10 %, munkahely keresési idő 3 hónap.


munkanélküli “u” = = = 125 e fő


Keresleti oldal LD:

LD = f (a termelési szintnek Q)


Konjuktúrális munkanélküliség: nemzetgazdaság reálfolyamatából adódó.


Strukturális munkanélküliség: munkakereslet (LD) és munkakínálat (LS) szerkezetileg tér el egymástól. Strukturális változtatás (a munkaerő oldaláról):


Strukturális munkanélküliség időtartama függ:

helyváltoztatás igényétől;

foglalkoztatás adaptálhatóságától – képzés, átképzés milyenségétől;

információáramlás milyenségétől


A munkanélküliség elméleti magyarázata


Munkapiacra hat az árupiac helyzete;

Általában túlkereslet vagy túlkínálat jellemző.


Következő esetek lehetségesek:


ÁRUPIAC MUNKAPIAC


Munkapiac

túlkereslet

túlkínálat

túlkereslet

visszafogott infláció


túlkínálat

klasszikus munkanélküliség

Keynes-i munkanélküliség






Klasszikus munkanélküliség













Ł = rendelkezésre álló aktív munkaerő állomány

Népesség függvénye


LS = f

Ł – L* = szándékolt munkanélküliség


A klasszikus munkanélküliség szándékolt munkanélküliség.


Keresési modell


Elmélet szerint: az válik munkanélkülivé, aki teljes munkaidejét jobb munkahely megtalálására áldozza.


Kiinuló pontja:


munkapiac tökéletlensége

piaci információ tökéletlensége

Munkavállalók – elfogadható bért keresnek

Munkanélküliség költsége – az elveszett bér hozama: többletbér, amelyhez keresés révén jut (Phelps)


Morley: ez a fajta munkanélküliség, frikciós és szándékolt, a munkás hasznot is húz belőle.


Hallgatólagos szerződések figyelembe vétele


Lehetőség:


Implicit – szerződés:

árukereslet munkakereslet

megrendelés jó bérért alkalmazás, de máskor munkanélküliség.

Alacsony bérért állandó munkahely


Természetes munkanélküliség = bizonyos számú ember mindig munkanélküli, hosszabb távon állandóan érvényesülő állástalanság.



Természetes munkanélküliség ráta =









Keynesi munkanélküliség


A kényszerű munkanélküliségre keresi a választ,



Gondolatmenete


sem az árakra sem a bérekre nem jellemző a flexibilitás;

a nominálbérek rövidtávon változatlanok;

bérstabilitás árstabilitás stabil kereslet


Oka: állam célja (stabil) előre becsülhető feltételeket teremteni a gazdasági szereplők számára.


Keynes-i feltételek:

A nominálbérek és az árak lefelé merevek

Rövidtávú alkalmazkodást vizsgál

A tőkeállomány változatlan


Következtetés:


Lefelé merev árak áru és munkapiac – sokan keresnek munkát

Stabil nominál bérek túlkínálat


Ár és bér miatt tartós túlkínálat

ok elégtelen kereslet


Elégtelen kereslet Termelés Foglalkoztatás Munkanélküliség

Kényszerű

Foglalkoztatás szintjének emelése: kereslet ösztönzése.


W (bér) P növekedése


Foglalkoztatottság nagyobb kibocsátás növelése


Teljes foglalkoztatottság: akkor érvényesül, ha az árupiaci kereslet növekedése nem változatja a kibocsátást meg.


Kényszerű munkanélküliség: ha a reálbér kismértékű csökkenése adott nominálbér mellett, mind a munkakereslet, mind a munkakínálat a tényleges foglalkoztatásnál nagyobb.


A keynesi teljes foglalkoztatás nem azonos a munkapiaci egyensúlyi foglalkoztatással.

Oka: lefelé merev reálbérszint.

Kétfajta munkanélküliség összehasonlítása:

klasszikus önmegtisztító piac esetén a munkakínálat nem elegendő a teljes foglalkoztatáshoz, munkanélküliség szándékos;

keynesi elégtelen makrokereslet miatt, nemcsak szándékos kényszerű munkanélküliség is létezik.




Text Box: Ys



 


















Munkanélküliség elleni terápia a munkanélküliség értelmezésétől függ:


Klasszikus munkanélküliség: (S) kínálat ösztönzés, adók csökkentése, beruházás támogatása.


2. Keynes-i munkanélküliség (D) kereslet ösztönző gazdaságpolitika

fogyasztási és beruházási kereslet ösztönzés

külső beavatkozás – költségvetési kiadások növelése szükséges jövedelem növekedésre


Okun törvénye: a munkanélküliségi ráta 1 % pontos csökkentése a jövedelemnek a potenciális jövedelemhez viszonyított 3-4 % pontos növekedése szükséges.


IV. INFLÁCIÓ


Inflációs áremelés = az árszínvonal tartós emelkedése


Árszínvonal (P) a termékek árainak súlyozott számtani átlaga: nemzetgazdaság különböző területeire vonatkoztatható (termelési eszközök, fogyasztási cikkek stb…)


(Defláció: az árszínvonal tartós süllyedése).


Inflációs ráta (αp) az árszínvonalváltozást a korábbi árszínvonalhoz viszonyítjuk.


αp =


Inflációs fajtái:

1. Kúszó: mértékletes árszínvonal emelkedés, sokkhatások nélkül.

2. Vágtató: két- vagy háromszámjegyű infláció, a pénz gyors elértéktelenedése, a vagyon külfüldi valutában vagy értéktárgyakban való örzésére ösztönöz.

3. Hiper: olyan mértékű pénz elértéktelenedés, amely a gazdaság zavartalan működését nem biztosítja – a gazdaság szétzilálódása.





1. Az infláció okának magyarázata


Infláció megközelítése:


Árupiaci                       Pénzpiaci Két piac együttes hatásaként


Keynes-i                      Monetarista


Keynes-i inflációs magyarázat


Jellemzője:


kihasználatlan kapacitások

munkapiacon egyensúlytalanság = munkanélküliség

adott árszínvonal mellett YD = YS




Kiindulási kereslet nő autonom tányező miatt:


Keresleti infláció


optimálistább beruházás (β)

autonom fogyasztás növekedése (C)


Hatása:


IS jobbra tolódik – IS

YD – összkereslet is jobbra tolódik

ES helyreállítása – P0 < P1



csökken a reálbér

nő a munkakereslet (LD ) Y


Kínálati infláció


Nominálbérek emelkedése


Kikötés: a nominálbérek lefelé merevek * alá a reálbér nem csökken


Folyamat:


*<- kiindulás (W) bérnövekedés

csökken a munkakereslet LD

csökken a kibocsátás Y






az összkínálati görbe (YS) felfelé mozdul

túlkereslet érvényesül

nő az árszínvonal Px < P’ (P*) ES-nek megfelelően



Kapacicitáskihasználatlanság jellemezte gazdaságban a nominálbérek emelkedése inflációs folyamatok kialkulásához vezet.


Nominálbérek emelkedése (W) árszínvonal emelkedés (P)

(W) ← szakszervezeti követelések

ár- bér spirál    (W’’) (P’)


A nominálbérek és az árszínvonal egymást követő emelkedését ár-bér spirálnak, a szerződésekben figyelembe vett inflációt anticipált vagy várt inflációnak nevezzük.



Infláció elleni intézkedés:


Nominálbérek befagyasztása – növekvő árszínvonal mellett


P* < P’1 → () reálbércsökkenés

(LD) munkakereslet növekedés

(Y) kibocsátás növekedés

túlkereslet csökken


Reálbércsökkenés ()

keresletcsökkenés (YD)

jövedelem, kibocsátás csökkenés (Y)

dekonjuktura


Ha a reálbér a minimális szint körül van az árszínvonalak emelkedése miatti növekvő munkakereslet, az összkanálatot kisebb mértékben növeli, mint a kereslet csökkenés miatti csökkenés. A nominálbérek befagyasztása inkább dekonjuktúrát eredményez, mint az inflációt csökkentené.



2. Pénzpiac és árupiac kapcsolata


Inflációs folyamat tartóssága attól függ – milyen hatást gyakorol a monetáris szféra a reálszférára


Infláció: pénz és árupiac működése alapján

Munkanélküliség: munka és árupiac alapján magyarázható

Inflációs ráta és munkanélküliségi ráta kapcsolata


munka és pénzpiac viszony: Phillips-görbe





Phillips-görbe


Nominál bérek növekedése (W) munkakínálat növekedése (L)

(P áremelkedés mellett) munkakereslet növekedés (LD)












növekvő nominálbér (W) – (U) csökkenő munkanélküliség

6%-os munkanélküliségi ráta – stabil nominál bérek



Phillips-görbe az inflációs ráta és a munkanélküliség kapcsolatát mutatja.


Munkanélküliség csökkentése:

munkahelyteremtő beruházások Lf túlkereslet YD

árupiaci túlkereslet P ↓ Lf

Gazdasági valóság ellentmond Phillips-görbének.


V. A MODERN GAZDASÁG ÁLLAMI BEFOLYÁSOLÁSA


Piacgazdaságban az állam alapvető feladatai:

a gazdasági rendszer működési rendjének biztosítása (jogi, törvényi feltételek)

tőkeáramlás segítése (közjavak biztosítása)

újraelosztási feladatok (egyenlőtlenség mérsékése)

stabilizációs funkció (hullámzás csökkentése, belső-külső biztonság)


A feladatok ellátásához az államnak bevételekre van szüksége. Legfontosabb bevétele az adó.


Adó: kényszer újtán beszedett pénzösszeg amellyel szemben közvetlen ellenszolgáltatás nem követelhető. Formái:      - egyösszegű adó (jövedelemtől független)

- jövedelemtől függő adó

lineáris, ha állandó az adókulcs

progresszív, ha növekvő az adókulcs

regresszív, ha csökkenő az adókulcs.


Az adó csökkenti a lakosság rendelkezésére álló jövedelmet, de növeli az állami költségvetés bevételeit.


Állami költségvetés: az állam pénzügyi mérlege, amelynek egyik oldalán a bevételek, a másik oldalán a kiadások jelennek meg.




Legfontosabb kiadások: - az államháztartás, államigazgatási szervek fenntartása (G)

lakosság támogatása (TR)


Ha a bevételek meghaladják a kiadásokat szuficites ha a kidások haladják meg a bevételeket deficites a költségvetés.


Költségvetési politika: a gazdasági szereplők döntéseinek az állami költségvetés bevételei és kiadásai révén való befolyásolása.


Irányzatai: 1. keresletnövelő (Keynes) vagyis az állami megrendelések növelése

az adók csökkentésével a kínálat növelése.


Veszélyei: 1. az állami megrendelés csökkenti a magánberuházásokat

a kiadások adóbevételt igényelnek, csökken a kereslet dekonjunktúra indulhat el.

2. az adók mérséklése növeli a jövedelemtulajdonosoknál maradó pénzt

- csökken a költségvetés bevétele, az állami elosztás a szociálisan rászorulókra külön figyelmet kell fordítani.






Találat: 3149