| kategória | ||||||||||
|
| ||||||||||
|
| ||
|
||||||||||
Számítógép architektúrák osztályozása (Flynn-féle, illetve korszerü osztályozás)
Flynn féle csoportosítás a hatvanas évekböl:
o Értelmezett fogalmak:
SI - Single Instruction Stream: egyetlen vezérlö egyetlen utasításfolyamot bocsát ki
MI - Multiple Instruction Stream: a vezérlö több, egymástól elkülönülö folyamatot bocsát ki
SD - Single Data Stream: A müveletvégzö egyetlen adatfolyamot hajt végre, dolgoz fel.
MD - Multiple Data Stream: A müveletvégzök több adatfolyamot dolgoz fel.
o A fogalmak kombinációi:
Az architektúrák:
SISD: szekvenciális architektúra
SIMD: multiple 3D feldolgozás
MISD
MIMD
o Értékelése: Hátránya, hogy nem mutatja
Sem a párhuzamosság forrását (adat)
Sem pedig a szintjét (szál/utasítás)
Párhuzamos architektúrák korszerü csoportosítása
![]()
Adatpárhuzamos Funkcionálisan
párhuzamos
![]()

Vektorprocesszorok
Asszociatív és neurális processzorok
SIMD
Szisztolikus architketúrák
Utasításszinten párhuzamos Szálszinten Folyamatszinten

![]()
architektúrák párhuzamos párhuzamos
Futószalag VLIW Szuperskalár
(Very Long Instruction Word)
Utasításszinten párhuzamos architektúrák (Instruction Level Parallelism - ILP)
Az ILP architektúrák fö fejlödési útja
|
Neumann-féle szekvenciális architektúra 1950 |
Futószalagos (pipeline) processzorok 1985 |
Szuperskalár processzorok 1990 |
Szuperskalár processzorok MM/3D kiegészítéssel 1994 |
|
Soros kibocsátás, soros végrehajtás |
Soros kibocsátás, párhuzamos végrehajtás |
Párhuzamos kibocsátás, párhuzamos végrehajtás |
Párhuzamos kibocsátás, párhuzamos végrehajtás, utasításokon belüli párhuzamosság (SIMD) |
|
Szekvenciális feldolgozás |
Idöbeli párhuzamosság |
Idöbeli párhuzamosság, kibocsátásbeli párhuzamosság |
Idöbeli párhuzamosság, kibocsátásbeli párhuzamosság, utasításon belüli párhuzamosság |
|
Egyetlen processzorban egyetlen, nem futószalagos végrehajtó egység |
Futószalagos processzor, több, nem futószalagos végrehajtó egységgel |
Több futószalagos végrehajtó egységet tartalmazó VLIW és szuperskalár processzorok |
MM/3D kiegészítéssel rendelkezö szuperskalár processzorok |
1. 1950 Neumann-féle szekvenciális architektúra: soros kibocsátás és végrehajtás
2. 1985: Futószalag processzorok: Idöbeli párhuzamosság
Megvalósítási technikái:
Futószalag (idöbeli párhuzamosság)

Többszörözés (térbeli párhuzamosság)

A A végrehajtó egység szakosodott, pl.: fixpontos / lebegöpontos
A futószalag processzorok teljesítményét:
hatékony memória alrendszerrel (gyorsító tárak), és
hatékony ugrás elöre jelzéssel juttatták el az ezen az úton elérhetö teljesítmény határáig
3. 1990: Kibocsátásbeli párhuzamosság - szuperskalár processzorok
A futószalagos végrehajtó egységeket többszörözték, tehát az idöbeli párhuzamossághoz hozzáadódott a térbeli párhuzamosság
Elözmények:
o Mivel a többszörözött futószalagelvü végrehajtóegységek óraciklusonként egynél több utasítást is képesek lettek végrehajtani, a soros kibocsátás szük keresztmetszetet eredményezett. Ennek feloldására vezették be a párhuzamos kibocsátást
Fejlödési irányok:
o Statikus ütemezésü VLIW processzorok (egyszerübb)
o Dinamikus ütemezésü szuperskalár processzorok (bonyolultabb)
A szuperskalárok fejlödése
Elsö generációs szuperskalárok:
o Közvetlen (nem pufferelt) utasítás-kibocsátás
o Elágazásbecslés
o Korszerü memória alrendszer
Második generációs szuperskalárok:
o Pufferelt (közvetett) utasítás kibocsátás
o Regiszter-átnevezés
Ezzel az általános célú programok vonatkozásában kimerültek az ILP processzorokban rejlö teljesítménynövelési lehetöségek (ILP).
4. 1995: Utasításbeli párhuzamosság jellemzi: MM/3D kiterjesztés.
A SIMD elv alkalmazásával gyorsul a vektorgrafikus müveletvégzés
Találat: 955