online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

Online dokumentumok - kep
  

Monitorok és nyomtatók



felso sarok

egyéb tételek

jobb felso sarok
 
 
bal also sarok   jobb also sarok

Monitorok és nyomtatók


Monitorok
A monitor a perifériák között a kiviteli eszközök csoportjába tartozik. Müködési elv szerint háromféle típust különböztethetünk meg.
CRT (Cathode Ray Tube, katódsugárcsöves) Az ilyen típusú monitorokban a televíziókhoz hasonlóan egy elektronnyaláb rajz 414i86e olja meg a képet a képernyön. Az elnevezés onnan ered, hogy az elektronnyalábot egy katódsugárcsö állítja elö. A katódsugárcsö miatt ezek a monitorok viszonylag nagy méretüek.
LCD (Liquid Cristal Display, folyadékkristályos) Müködésük azon alapszik, hogy elektromosság hatására némelyik folyadékkristályos anyagnak megváltozik a fényáteresztö képessége. Ezek a monitorok vastagsága néhány cm. Az LCD monitorokon megjelenö kép élvezhetösége függ a nézés irányától.
TFT (Thin Film Transistor, vékonyfilm tranzisztor) A müködési elv lényegében LCD alapokon nyugszik, de itt minden egyes képpontnak egy-egy tranzisztor felel meg.

RGB A monitorok, mint a fényt kibocsátó eszközök általában, a színeket az additiv (összegzö) színkeverés elvének megfelelöen három alapszínböl állítják elö. Ezek az alapszínek a vörös, zöld és kék. Az alapszínek teljes hiánya jelenti a feketét, míg, ha minden színt maximális intenzitással használunk, akkor a fehéret fogjuk kapni.
Frissítési frekvencia. Ez az adat a CRT monitorok esetében fontos. Az elektronsugár nem rajzol maradandó képet a képernyöre, hanem a képet mindig frissíteni kell. Gondoljunk például arra, hogy egy parázsló végü bottal körözünk a sötétben. A frissítési frekvencia azt mondja meg, hogy másodpercenként hányszor rajzolja meg az elektronsugár a képet. Tipikus értéke ma 80 Hz körüli érték. A Hz a Hertz rövidítése, ami számunkra most az egy ütem/másodperc-et jelenti. Jó tudni, hogy az alacsonyabb frekvenciának egészségügyi következménye (fejfájás, szemkárosodás) is lehet, ezért javasolt 70 Hz-nél magasabb frekvencián használni monitorunkat.
Válaszidö. Az LCD alapú monitoroknál érdekes lehet, hogy egy képpont mennyi idö alatt képes megváltoztatni a színét. Ez a mai monitoroknál 10 ms vagy kevesebb.
Felbontás. Minden monitor esetén fontos adat az úgynevezett felbontás. A felbontás a megjelenö kép szélességét és magasságát adja meg képpont (pixel) egységben. Minél nagyobb a felbontás, annál finomabb grafikus megjelenést kapunk, de például az ikonok annál kisebbek lesznek. A 640×480 a VGA szabványnak megfelelö felbontás, amit minden monitornak támogatni kell, hiszen mindenféle meghajtóprogram nélkül is látnunk kell valamilyen képet. Vegyük észre, hogy legtöbb értékpár 4:3 arányt jelent, amit a hagyományos televízióknál is láthatunk. Manapság már gyakran találkozhatunk a 16:9 és 16:10 oldalarányú monitorokkal is. Az LCD és plazmatévék gyakorlatilag mindegyike 16:9 oldalarányú, hiszen ezek a készülékek föként filmek megjelenítésére szolgálnak.
Színmélység. Azt adja meg, hogy a monitor hányféle színt képes megjeleníteni. Értékét bitekben szokás megadni. Például a 16 bites színmélység 216 = 65536 színt jelent. A 16 bites színmélységet szokták high color, a 24 bitest pedig true color néven is említeni.
Képátló. A monitorok fizikai méretének jellemzésére a képernyöátló méretét szokták megadni inch egységben. 1″= 25,4 mm. A jellemzö értékek 15″, 17″, 19″ és 21″.
Jó tudni, hogy a megjeleníthetö kép mérete valójában a képernyöátló méreténél kisebb. Tipikus érték például, hogy egy 17″-os CRT monitor látható területe csak 16″-os.
LR (Low Radiation, alacsony sugárzás). A müködési elvböl adódóan a CRT monitorokon láthatjuk ezt a jelzést. Ez annyit jelent, hogy viszonylag kevés sugárzás éri szemünket. A monitornak és a gépünkben található grafikus kártyának is támogatnia kell a választott felbontást, frissítési frekvenciát és színmélységet. A CRT monitorok gyakorlatilag minden felbontás mellett szép képet nyújtanak, míg a TFT monitoroknak van egy optimális felbontásuk.
A frissítési frekvencia és a felbontás egymás ellen ható beállítások. Nem minden felbontáshoz választható minden frissítési frekvencia. Például a következöket olvas¬hatjuk egy monitor* leírásában.
1280xl024/65Hz, 1152×864/77Hz, 1024×768/86Hz, 800×600/109Hz
Ez annyit jelent, hogy minden felbontáshoz a mellette álló frissítési frekvencia választható maximális értékként. Az alacsonyabb értékek természetesen mindenhol választhatóak.
A megjelenítés föleg elöadásokon, oktatásban használt eszköze, a projektor. A projektor vetítéssel, fénysugár útján állítja elö a képet. Általában többféle bemenettel is rendelkezik, hogy csatlakoztathassunk hozzá számítógépet, kamerát esetleg DVD lejátszót. A projektort a sugárzási teljesítményével jellemzik lumen egységben. Egy fényforrásból a tér minden irányába kisugárzott és a szem által érzékelt sugárzási teljesítményt fényáramnak nevezzük. Egysége a lumen (lm). Egy 100 wattos izzólámpa fényárama kb. 1380 lm. A projektorokra jellemzö érték kb. 2000 lm.

Nyomtatók
A nyomtató a kiviteli perifériák csoportjába tartozik. Müködési elv szerint a következö típusokat különböztethetjük meg.

Mátrixnyomtató. Az írógéphez hasonló elv szerint müködik. Az írógép esetében elöre megadott jeleket tartalmazó "kalapácsok" ütnek a festékszalagra, míg a mátrixnyomtatók esetében apró tük ütnek a festékszalagra, és így áll elö a kép. Tehát az írógéppel ellentétben nincs kötött karakterkészletük, a tük segítségével tetszöleges jel képe elöállítható, illetve nem túl nagy felbontású grafika is nyomtatható velük. A 9, 12 vagy a 24 tüt tartalmazó modellek a leginkább elterjedtek. Müködési elvéböl adódóan ez a nyomtatótípus az egyetlen, amelyik képes egyszerre több példányt nyomtatni. A nyomtató zajos müködésü és viszonylag olcsó az üzemeltetése.
A sornyomtató tulajdonképpen a mátrixnyomtató egy különleges esete. Az ilyen nyomtatók egyszerre egy egész sort helyeznek el a papíron. Itt valójában nem is tük ütnek a papírra, hanem egész karakterképek az írógépekhez hasonlóan.
A mátrixnyomtatókkal az egyedi lapok mellett az úgynevezett leporellóra is nyom-Inihalunk. Az ilyen papírok mindkét szélén egy lyuksor (perforáció) található, amelyikbe a papír továbbítását végzö traktor kapaszkodhat.
Tintasugaras nyomtató. Az ilyen nyomtatóknál a papír elött mozgó nyomtatófej nagyon apró tintacseppeket lö a papírra. A tintacsepp kilövésére két fö módszer használatos. A tinta kis mennyiségét hirtelen felhevítik és a keletkezö göz lövi ki a tinacseppet (bubble jet). A másik módszer azt a jelenséget használja ki, hogy az úgynevezett piezoelektromos kristályok elektromosság hatására változtatják térfogatukat (ink jet). A tintasugaras nyomtatókból manapság már csak a színesekkel találkozunk.
Olcsó áruk csábító, de vegyük figyelembe, hogy nagy mennyiség nyomtatására nem célszerü használni, mert fenntartása viszonylag drága. Speciális papírra fotóminöségü képet tud nyomtatni. Halk müködésüek, de viszonylag lassúak, különösen jó minöségü fotók nyomtatásánál.
A tintasugaras nyomtatók esetén fontos kérdés a tintapatronok kialakítása. A színes nyomtatók a fekete festéket önálló patronban tartalmazzák, mert az alapszínekböl való kikeverés egyrészt drága, másrészt sosem tökéletes. A jobb modellek esetén nem egy patronban találjuk az alapszíneket, hanem önálló patronokban, így egy szín elfogyása miatt nem kell a többit kidobni.
Lézernyomtató. Lényegét tekintve a fénymásolók müködési elvével megegyezö módon müködik. A lézerfény egy úgynevezett szelénhengerre rajzolja a nyomtatandó dokumentumot, ahol a dokumentum elektromos töltések formájában fog megjelenni. Erre a hengerre fog a megfelelö helyekre tapadni a tonerben található igen finom por alakú festék. A hengerröl a festék a papírra kerül és végül a nyomtató kb. 200 °C-on rásüti a papírra a festéket.
A lézernyomtatók drágábbak ugyan, mint a tintasugaras társaik, de gyorsak, csendesek és velük már több példány nyomtatása is gazdaságosabb, illetve színes változatuk is terjedöben van.
Hönyomtató. Ebben a nyomtatótípusban nincs festék. A festéket a papír tartalmazza, mely hö hatására válik láthatóvá. Például faxkészülékek és parkolóórák. Olcsók ugyan, de fontos tudni, hogy a nyomat tartalma viszonylag gyorsan elhalványul, esetleg az egész elsötétedik, amit erös fény, illetve höhatás gyorsít. Ezeket a nyomatokat óvni kell például a müanyagokkal, mübörökkel (pénztárcák anyaga!) való érintkezéstöl.
Rajzgép (plotter). Ez a típus müszaki rajzok, mérnöki tervek készítéséhez használatos. A sík-plotter esetén a toll egy asztal felett mindkét irányban mozoghat. A dobplotter esetén egyik irányú mozgást a toll, a másik irányút pedig a papír végzi.
DPI. A nyomtatók minöségét a szkennereknél is használt DPI (Dot Per Inch) egységben szokás jellemezni. A nyomtatók esetén ez azt adja meg, hogy a nyomtató hány különbözö pontot képes elhelyezni l inch (2,54 cm) hosszúságú szakaszon. A mai irodai nyomatok esetén ez 600-1200 DPI körüli érték.
CMYK. A nyomtatók a szubsztraktív (kivonó) színkeverés elve szerint állítják elö a színes képeket. Ilyenkor a nyomat a fehér fényböl bizonyos színeket elnyel, és a visszavert maradékból áll elö a kép. Az alapszínek keveréke ekkor feketét jelent. A szín¬keveréshez használt alapszínek: CMYK azaz Cyan, Magenta, Yellow, Black. Elvben a fekete kikeverhetö lenne a másik három alapszínböl, de ez tökéletesen sosem sikerül, illetve a fekete hasz¬nálatát gazdaságossági okok is indokolják. A jobb nyomtatók esetén a három színes festék egymástól függetlenül cserélhetö.
Nyomtatási sor. A nyomtató lassabban dolgozik mint számítógépünk, ami különösen nagyobb dokumentumok esetén feltünö. A nyomat elkészüléséig természetesen nem kell a gépen folyó munkának állni. Az egyes alkalmazások a nyomtatnivalókat átadják az operációs rendszernek, ami sorba állítja ezeket és egymás után kinyomtatja. A nyomtatási sort megtekinthetjük, ha a Start menüböl a Nyomtatók és faxok pontot választjuk, majd duplán kattintunk a nyomtató ikonjára, vagy ha a tálcán az óra melletti nyomtatóikonra kattintunk. A nyomtatási sorból törölhetünk is várakozó munkáját, ha van hozzá megfelelö engedélyünk. A nyomtató és a számítógép kapcsolata többféle is lehet. Manapság a nyomtatók legnagyobb része USB porton át csatlakozik a számítógéphez. Figyeljük meg egy készüléken, hogy ilyenkor a nyomtatón a B típusú csatlakozót találjuk, ami közelebb áll a négyzet alakhoz, mint a gépen található USB csatlakozó. Régebben a párhuzamos portot is használták, de ma már egyre ritkább. A nyomtató rendelkezhet önálló hálózati kártyával is. Ebben az esetben nem számítógéphez, hanem hálózati kábelen keresztül (UTP) közvetlenül a számítógépes hálózathoz csatlakozik. Ekkor a nyomtató önálló IP címmel rendelkezik, és ennek segítségével érik el a hálózat számítógépei. Ne keverjük össze a hálózati nyomtatót, a hálózaton át elérhetö megosztott nyomtatóval. A hálózati nyomtató közvetlenül a hálózatra csatlakozik, míg a megosztott nyomtató a hálózat egyik számítógépéhez.



Találat: 422


Felhasználási feltételek