online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

Online dokumentumok - kep
  

A rezgömozgas, Az elektromos mezö , Elektromagneses indukció



felso sarok

egyéb tételek

jobb felso sarok
 
 
bal also sarok   jobb also sarok

A rezgömozgás, Az elektromos mezö , Elektromágneses indukció

A rezgömozgás:

A rezgömozgást végzö testnek a nyugalmi helyzettöl mért maximális kitérése a rezgömozgás amplitúdója. Jele: A. Az az idö, amelynek elteltével a rezgö test kitérése és sebessége újra a kezdeti értékekkel egyezik meg, a rezgésidö, jele: T. Az egy másodpercre jutó rezgések száma a frekvencia, jele: f. A rezgésidö és a frekvencia között igen egyszerü kapcsolat van: T = 1/f.

Harmonikus rezgömozgás:

Harmonikus rezgömozgásról beszélünk, ha a kitérés az idö sinusos függvénye. Az a w t szög a rezgés fázisa.

A sebesség-idö függvény:

Az A × w kifejezést sebesség amplitúdónak is nevezzük, ez a rezgömozgást végzö test legnagyobb sebessége.

A gyorsulás-idö függvény

Az A × w2 kifejezést gyorsulás amplitúdónak is nevezzük, ez a rezgömozgást végzö test legnagyobb gyorsulása.

A kitérés-idö függvény:

Elöfordulhat az is, hogy a T = 0 idöpontban a körmozgást végzö testhez húzott sugár nem vízszintes, hanem azzal j szöget zár be. Ez a j szög a kezdöfázis vagy fázisállandó.

Kényszerrezgések:

Ha egy rugó kézben tartott végét period 959d39j ikusan fel le mozgatunk, megfigyelhetjük, hogy a frekvencia növelésével a létrejött rezgés amplitúdója is nö, és egészen nagy amplitúdó is kialakulhat. Ha tovább növeljük a frekvenciát a gerjesztett rezgés amplitúdója, csökkeni fog.

Az egészen nagy amplitúdó létrejötte a rezonancia. Ekkor a kényszerítö rezgés frekvenciája közelítöleg megegyezik a rezgöképes rendszer szabad rezgésének a frekvenciájával az úgynevezett "saját frekvenciával".

Hullámok:

Egy hosszú rugó rögzítetlen végét ütemesen mozgassuk fel és le, megfigyelhetjük, hogy a rugón hullámhegyek illetve völgyek futnak végig, ha a fel le mozgatás harmonikus, akkor a rugó egyes pontjai is ugyanolyan frekvenciájú és amplitúdójú harmonikus rezgömozgást végeznek csak idöben kissé késöbb, mint a kezdöpont. Találhatunk olyan pontokat a rugón, amelyek azonos ütemben mozognak. Két ilyen szomszédos azonos ütemben mozgó pont távolsága a hullámhossz.

Ha a rezgésállapot terjedési sebessége c, ekkor a hullámhossz az a távolság, melyet a zavar pontosan a T rezgésidö alatt tesz meg, azaz l = c × T.

Hullámmozgás terjedési irányára meröleges kitéréssel mozgó "zavar" transzverzális, míg a terjedési iránnyal megegyezö kittéréssel mozgó "zavar" longitudinális hullám.

A polarizáció:

Ha egy megfigyelt pont rezgési iránya mindig egyetlen egyenesbe esik lineárisan poláros hullámról, beszélünk. Ha egy megfigyelt pont rezgésének iránya egyenletesen körben jár, akkor cirkulárisan poláros a hullám.

A hullámok visszaverödése:

A beesö és visszavert hullámok terjedési iránya a beesési merölegessel azonos szöget zár be.

A hullámok törése:

Ha egy hullám új közegbe ér, akkor a beesési és törési szögek sinusai úgy aránylanak egymáshoz, mint a terjedési sebességeik.

Az interferencia:

A hullámok találkozása az interferencia, ha a hullámok azonos fázisban (hegy a heggyel) találkoznak, akkor erösítik, ha ellentétes fázisban (hegy a völggyel), akkor gyengítik egymást. Általában az interferencia észlelhetöségének feltétele az, hogy a két hullámforrás fáziskülönbsége idöben állandó, ez az úgynevezett koherencia-feltétel.

Az elektromos mezö

Elektromos alapjelenségek:

Az elektromos állapotban lévö test elektromosan töltött illetve a testnek elektromos töltése van. Az azonos töltésü anyagok taszítják, az ellentétesek pedig vonzzák egymást. Töltés a semmiböl nem keletkezhet, nem is tünhet el. Zárt rendszer töltése állandó.

Coulomb törvénye:

Coulomb törvénye szerint két pontszerü Q1 és Q2 töltés között ható erö egyenesen arányos a két töltés szorzatával, és fordítottan arányos a közöttük lévö távolság négyzetével, azaz F = k × Q1 × Q2/r2. A k arányossági tényezö értéke közelítöleg k = 9 × 109 N×m2/C2.

Az elektromos tér:

Az elektromosan töltött testeket elektromos erötér (mezö) veszi körül. Az elektromos tér egy adott helyén az oda helyezett próbatöltésre ható erö és a próbatöltés hányadosa független a próbatöltés nagyságától, így csak az elektromos tér adott helyére jellemzö. E = F/Q. A téreröség vektormennyiség, iránya a pozitív próbatöltésre ható erö irányával egyezik meg, egysége N/C.

Ha egy pontban egyszerre több töltés erötere is jelen van, akkor az eredö térerösség az egyes térerösségek vektori összege.

Erövonalak:

Az erövonalak olyan elképzelt görbék, amelyek a pozitív töltésböl indulnak, a negatív töltésen végzödnek, és az erövonal érintöje minden pontban a térerösségvektor. Minden ponton csak egy erövonal halad át. Ha a térerösség E nagyságú és a felület A nagyságú, akkor a felületet metszö erövonalak száma y = E × A. Ez a mennyiség az elektromos fluxus, jele: y, egysége: Nm2/C.

Zárt felületre az elektromos fluxus egyenlö a bezárt össztöltés 4kp-szeresével. y = 4kpQ. Ez a Gauss-tétel, avagy Maxwell elsö törvénye.

Az elektromos mezö munkája:

Az elektromos tér eröt fejt ki a benne lévö Q töltésü próbatestre, ezért a próbatest mozgatásakor általában munkát végzünk F = Q × E. Ha a nyugvó töltések által keltett elektromos térben egy rögzített A pontból egy B pontba viszünk Q töltést, akkor a végzett munka független az A-ból B-be vezetö útvonaltól, és csak az A és B pont helyétöl függ, azaz WAB/Q = állandó.

Zárt görbe mentén a Q töltésen végzett összes munka zérus, azaz zárt hurokra a körfeszültség nulla. Ez az elektrosztatika 2. alaptörvénye, avagy Maxwell 2. törvénye.

A feszültség:

A feszültség egysége a volt, jele V. Az elektromos tér két pontja között 1 V a feszültség, ha 1 C töltést 1 J munkával vihetünk át egyik pontból a másikba.

Potenciál:

Az elektromos térben egy Q töltésen akkor végzünk munkát, ha van térerösség irányú elmozdulás. Ha az elmozdulás mindig meröleges a térerösségre, akkor nincs munkavégzés. Így az ilyen felületen elhelyezkedö pontok közötti feszültség nulla. Ezek a felületek úgy is jellemezhetök, hogy egy általunk kiválasztott nullaszinthez képest megadjuk azt a munkát, amelyet végeznünk kell a térben ahhoz, hogy a töltést a kérdéses felületre juttassuk. Ekkor azt mondjuk, hogy Q töltés helyzeti energiája egy adott szinten W, így a W/Q hányados erre a szintre jellemzö érték, neve potenciál, jele U: U = W/Q.

Kapacitás:

Ha egy fémtestre töltés viszünk, akkor a test potenciálja a rávitt töltéssel arányosa nö, feltéve, hogy a fémtest környezete közben nem változik. A magányos vezetöre jellemzö a rávitt töltés és a létrejött potenciál hányadosa, neve töltésbefogadó képesség vagy kapacitás, jele C. C = Q/U. A nagy kapacitás azt jelenti, hogy a testre sok töltés vihetö fel úgy, hogy a potenciálja kicsi marad. A kapacitás egysége a farad, jele F.

Kondenzátorok:

A síkkondenzátor lényegében két azonos kiterjedésü párhuzamos fémlemez, amelyeket +Q illetve -Q töltéssel látunk el. A síkkondenzátor kapacitása egyenesen arányos a felülettel és fordítottan arányos a lemezek távolságával.

Kondenzátorok kapcsolása:

Soros kapcsolás: kondenzátor kapcsolása két pont között soros, ha a két pont között nincs semmiféle elágazás. Sorosan kapcsolt kondenzátorok esetén az eredö kapacitás reciproka az egyes kapacitások reciprokainak az összege.

Párhuzamos kapcsolás: párhuzamos a kondenzátor kapcsolása, ha a csatlakozási pontok egy-egy oldalon, azonos potenciálon vannak. A párhuzamosan kapcsolt kondenzátorok kapacitásai összeadódnak.

Az elektromos áram:

Az elektromos töltések adott helyen való áthaladása az elektromos áram. Az áram intenzitását az áramerösség jellemzi, amely megmutatja, hogy mennyi töltés halad át az adott helyen egységnyi idö alatt. Jele: I, nagysága I = DQ/Dt, ahol DQ jelenti a vezetö teljes keresztmetszetén Dt idö alatt átáramló töltés mennyiségét. Az elektromos áramerösség egysége az amper, jele: A. Az 1 A erösségü áram esetén a vezetö minden keresztmetszetén 1 s alatt 1 C töltés halad át. Egyenáram esetén az I = DQ/Dt hányados állandó értéket ad, függetlenül a Dt nagyságától.

Ellenállás:

Egy hosszú fémes vezetön az áram erössége és a két végpont közötti feszültség egyenes arányosságot mutat: U/I = állandó. Az állandó értéke független a fogyasztóra kapcsolt feszültségtöl vagy a rajta átfolyó áramtól, így kizárólag az adott fogyasztóra jellemzö. Neve elektromos ellenállás, jele: R. Az ellenállás egysége az ohm. Jele: W. Egy vezeték ellenállása akkor 1W, ha 1V feszültség hatására 1A erösségü áram halad benne. Fémes vezetök ellenállása függ az anyagi minöségtöl és a hömérséklettöl.

Fogyasztók kapcsolása:

Soros: Egy áramkörben az ellenállások kapcsolása két pont között soros, ha a két pont között nincs semmiféle elágazás. Egy sorosan kapcsolt ellenállásokat tartalmazó áramkör eredö ellenállásán azt az ellenállást értjük, amelyet ugyanarra az U0 feszültségü telepre kapcsolva, ugyanaz az I áramerösség jön létre.

Párhuzamos: Párhuzamos az ellenállások kapcsolása, ha a csatlakozási pontok egy-egy oldalon, azonos potenciálon vannak. Kirchoff 1. törvénye. A csomóponti törvény: Egy hálózat minden elágazási pontjára (csomópontjára) igaz, hogy a beérkezö és kifolyó áramok elöjeles összege zérus. Ik = 0. Kirchoff 2. törvénye. A huroktörvény: egy hálózat bármely, zárt hurkot alkotó részében az ellenállásokra jutó feszültségek összege egyenlö a körben levö elektromotoros erök összegével. IjRj = U0, ahol Rj a telepek belsö ellenállását is tartalmazza.

Elektromágneses indukció:

A mágneses mezöben egy vezetéket mozgatunk v sebességgel, akkor a vezetö két végpontja között feszültség lép fel, ez az indukált feszültség. Ha zárjuk a vezetö két végét, akkor abban indukált áram folyik, ez a mozgatási indukció.

Önindukció:

Az elektromágneses nyugalmi indukció következtében, minden olyan tekercsben, melyben változik az áramerösség, indukált feszültség indukált áram jön létre.

Lenz törvénye:

Az indukált áram irányát Lenz törvénye szablya meg, mely szerint az indukált áram iránya mindig olyan, hogy az öt létrehozó áramerösség változást csökkenti.

Induktív ellenállás:

Ez a tekercsek váltakozó árammal szembeni többletellenállása, jele: XL.  A másik következménye az önindukció, a tekercsek áramkörbe való be és kikapcsolásakor lép fel.

Transzformátor:

A nyugalmi indukció elvén müködnek a transzformátorok (feszültség-átalakítók). Ez tette lehetövé a váltakozó áram elterjedését, csak váltakozó áram feszültségének átalakítására alkalmas.

Rezgökör:

Nagy frekvenciájú elektromos áram elöállítására alkalmas berendezések a rezgökörök.

Mágneses indukció:

A mágneses mezöt erökifejtés szempontjából az indukcióvektorral jellemezzük. Az indukcióvektor nagyságát az indukciófluxus segítségével határozzuk meg.

Találat: 2117


Felhasználási feltételek