online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   
kategória
 

Biológia
Filozófia
Gazdaság
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes Filmek Halászati Művészet a kultúra Szórakozás Zene

 
 
 
 













































 
 

Milyen tengelyeket ismer és mik azok feladatai?

vegyes

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
AZ IGAZI ELLENSÉG
Tömörítvény
Szervezéstudomany fejlődésének főbb fazisai
Bartha Miklós: Kazarföldön
Decoupage ötletek „Kis okos”
A legjobb baratnom a szomszédlany
ŐRLÉS
A deviancia szocialpszichológiaja
Milyen tengelyeket ismer és mik azok feladatai?
 
 

1.      Milyen tengelyeket ismer és mik azok feladatai?
Tengelyek fajtái:- álló  és forgó tengelyek- támasztó és nyomaték átvivő tengelyek- tömör és csőtengelyek- forgattyús tengelyek- hajlékony tengelyek, kardántengelyek
Feladatuk: Forgó mozgást végző, terhelést átvivő elemek megfogása, vezetése, közöttük energia továbbítása.

2.      Milyen modellek szükségesek a tengelyek méretezéséhez?
– Szerkezeti Modell(leegyszerűsített ábra) Terhelési modell(szerk. igénybevételt mutatja)– Számítási Modell(külső terhelésekből adódó igénybevételek számítása)

3.      Hogyan számítják a tengelyekben ébredő igénybevételeket?
– Tengelycsap átmérő:– Hajlító feszültség: – Csavaró feszültség:
– Egyenértékű feszültség:  v.

4.      Miért kell méretezni a tengelyeket alakváltozásra?
Hosszú karcsú tengelyek méretezésekor az alakváltozást is meg kell határozni, mert egyrészt a nagyméretű lehajtás terheléstorlódást és meghibásodást okoz a terhelést átadó elemeken, a csapágyakban (élenfutás), másrészt rezgéseket, rezonanciát okozhat (a kritikus fordulatszám közel van a tengely üzemi fordulatszámához).

5.      Hogyan számítható egy tengely kritikus fordulatszáma?
Hajlítás esetén: – Csavarás esetén:

6.      Csapágyak típusai és feladata:
Típusok:– gördülőcsapágyak– siklócsapágyak
Feladata: a tengelyek megtámasztása, vezetése, a rájuk ható terhelések felvétele, átadása a gép állványszerkezetének

7.      Milyen radiális és axiális gördülőcsapágyakat ismer?
Radiális csapágyak– Golyós csapágyak (mélyhornyú, beálló, ferde hatásvonalú, négypont érintkezésű)– Görgős csapágyak (hengergörgős, tű-, kúp- és beállógörgős)
Axiális csapágyak– axiális golyós– beálló görgős– hengergörgős– tűgörgős           axiális csapágyak
– kúpgörgős

8.      Milyen csapágyak alk 222d35c almasak mind axiális, mind radiális terhelés felvételére?
Mélyhornyú, beálló, ferde hatásvonalú, négypont érintkezésű golyóscsapágyak
– Beálló- és kúpgörgős csapágyak

9.      Hogyan számítható az egyenértékű terhelés?
– Egyenértékű terhelés: (Fr – radiális erő Fa – axiális erő)
– Statikus egyenértékű terhelés:(x,y – a csapágy típusától függő tényezők)
 (Csak radiális ill. csak axiális erő esetén P = Fr ill. P = Fa )

10.  Hogyan számítható a gördülő csapágyak élettartama?
A csapágy élettartama  körülfordulás ill.  üzemóra.

(golyóscsapágyra p = 3, gördülő csapágyra p = 10/3)

11.  Hogyan számítható a gördülőcsapágyak statikus teherbírása?
A gördülőcsapágyak statikus teherbírásának ellenőrzésekor az  tényezőt határozzák meg, és az üzemi viszonyokat figyelembe véve ez alapján értékelik a csapágyat. Normál igénybevételek esetén s0=0,8-1,2, erős dinamikus terhelés esetén ennél nagyobb érték szükséges.

12.  Miért és mivel kenik a gördülőcsapágyakat?
A gördülőcsapágyakat a súrlódás és a kopás csökkentése érdekében kenni kell. Főleg zsírkenést alkalmaznak (90%), de magasabb fordulatszámon már olajkenésre van szükség (az olaj átáramoltatható a csapágyon és így a hűtést is ellátja).

13.  Mekkora a különböző gördülőcsapágyak súrlódási ellenállása?
A gördülőcsapágyak a súrlódási ellenállása viszonylag kicsi, a csapágyfuratra vonatkoztatva 0,001..0,005 között mozog. A beálló golyóscsapágyé a legkisebb, szintén kicsi a mélyhornyú golyóscsapágyé és a hengergörgős csapágyé, a legnagyobb pedig az axiális hengergörgős és az axiális tűgörgős csapágyé.

14.  Miért kell a gördülőcsapágyakat védeni a szennyeződéstől?
Mert a szennyező anyagok megsértik a futófelületet,ezáltal jelentősen csökkentik élettartamát, valamint teherbírásat is. Rendszerint ajkas tengelytömítéseket használnak, amelynek hatékonyságát erősen szennyezett környezetben zsírgátas labirinttömítéssel fokozzák.

15.  Mikor használnak vezető csapágyat és miért?
Hosszú tengelyeknél választanak vezető csapágyat, amelyek a tengelyirányú terhelést is felveszik, a másik csapágyak pedig axiális irányban is elmozdulhatnak.

16.  Mik a siklócsapágyak előnyei és hátrányai a gördülőcsapágyakkal szemben?
Előnyök:– sokkal több területen használhatóak– olcsóbbak és csendesebbek– jól csillapítanak– teherbírásuk nagyobb– magasabb fordulatszámon is használhatók– nagy méretben és osztott kivitelben is készíthetők– egyes típusaik kenés nélkül is üzemeltethetők–gyors–szélsőségs körülmények között is–szennyezésre nem érzékeny–
Hátrányok:– nagyobb súrlódási tényező– kenéskimaradásra érzékenyek– készen általában nem szerezhetőek be– radiális és axiális erőfeszítésre általában külön csapágy szükséges– kopnak– nem feszíthetők elő

17.  Milyen követelményeket támasztanak siklócsapágy anyagokkal szemben?
– teherbírás– kopásállóság– beágyazó képesség– bejáródási hajlam– alkalmazkodás a terheléshez– szükségfutási tulajdonságok– korrózióállóság– berágódási ellenállás– kenőanyag tapadjon a felülethez

18.  Milyen csapágyfémeket ismer és hol használják azokat?
1. Fehérfémek (babbit):
ón és ólomötvözetek (melyek kis mennyiségben rezet, nikkelt ill. kadmiumot is tart.)– az ónötvözet jobb teherbírású, de drágább– az ólomötvözeteket az olaj savtartalma megtámadja, viszont lágyak és ezért beágyazó képességük, beágyazódási hajlamuk, alkalmazkodó képességük és szükségfutási tulajdonságaik, de tömörcsapágyak nem készíthetők belőlükFőleg nagy méretű siklócsapágyak bélése (generátor, ventilátor, gőzturbina) ill. kisebb teljesítményű belsőégésű motorok fő- és hajtórúd csapágyaink bélése (gépjármű, traktor)
2. Rézötvözetek:– ónbronzok (4-12% ónt tartalmazó rézötvözetek)   jó szilárdság, kopás- és korrózióállóság, de többi tulajdonságuk elmarad a fehérfémekétől– ólombronzok (10-30% ólom)   jó siklási tulajdonságok, más tulajdonságok is jók
– ónbronzokat sok területen felhasználják, de kedvezőtlen tulajdonságait kenéssel kompenzálni kell, az ólombronzokat nagy teherbírásuk miatt nagy terhelésű gépek (belsőégésű motorok, hajók, mozdonyok) csapágyazására használják
3. Lemezgrafitos öntöttvas (ma már ritka):
– jó szükségfutás, de rossz beágyazó és alkalmazkodó képesség

19.  Milyen anyagból készítenek nem kent siklócsapágy perselyeket?
Csak olyan anyag lehet, mely nem hoz létre erős adhéziós kötést az anyag felületével.
Ilyen anyagok:– műanyag (PA, POM, PETP)– kő– gumi– keményfém– kerámia– fém + műanyag kompozit

20.  Milyen műanyagokat használnak siklócsapágyak készítésére?
PA, POM, PETP, PTFE, HDPE, UHMWPE, PI, PEEK

21.  Mik a műanyagok előnyei, hátrányai a csapágyfémekkel szemben?
Előnyösebbek, mert:– korrózióállóak (ezért vízzel és más folyadékkal is kenhetőek)– egyszerűen és olcsón előállíthatóak– kis tömegűek– kis csúszási sebességen nagy terhelés felvételére képesek
Hátrányuk:– rossz hővezető képesség– kis szilárdság és hőállóság– nagy hőtágulás– kis méretstabilitás

22.  Mikor és mivel kenjük a siklócsapágyakat?
Általában szokták őket kenni, mert a kenés nagymértékben megnöveli a siklócsapágyak teherbírását, csökkenti a súrlódást és a kopást, valamint a berágódást is megakadályozza.
Zsírkenés:Egyszerű kialakítású, kis sebességű, gyakran szakaszos forgó vagy lengő mozgást végző csapágyaknál (csuklók), ahol nincs meg a hidrodinamikai kenés kialakításának feltétele, vagy nem akadályozható meg a kenőolaj kijutása a környezetbe
Olajkenés:– nagy teherbírású, gyorsan forgó tengelyekné;  – folyadéksúrlódási állapot (persely és a tengelycsap felületét kenőfilm választja el -> állandó üzemben nincs kopás)

23.  Mik a hidrodinamikai nyomás kialakulásának feltételei, és hogyan jön létre a hidrodinamikai kenésállapot?
Hidrodinamikai kenés esetén a csapágy mozgó felülete a hozzá tapadó viszkózus kenőanyagot szűkülő résbe kényszeríti, melyben nyomás alakul ki (mely a résbe be nem férő folyadékot kinyomja). A nyomás így elemeli a csapágy elemeket egymástól és így jöhet létre a folyamatos kenőfilm réteg. Felülettel párhuzamos mozgás esetén a folyadékfilm folyamatosan fenntartható, felületre merőleges mozgás esetén viszont csak a felületek közeledése esetén alakul ki a csökkenő vastagságú folyadékfilm addig, amíg szilárd test érintkezés nincs. A hidrodinamikai nyomás és a csapágyrésben kialakuló kenőanyag áramlás eloszlása a hidrodinamikai kenéselmélet alapján számítható, és így meghatározhatók a csapágy teherbírását, súrlódási tényezőjét és kenőanyag szükségletét jellemző hasonlósági számok.



24.      Mi a relatív játék és relatív excentritás?
– Relatív játék:       J – csapágyjáték D – átmérő
– Relatív excentritás:          , (csap és persely között lép fel)

25.      Hogyan számítható a siklócsapágy hidrodinamikai teherbírása?
        

26.      Hogyan számítható a hidrodinamikus kenésű csapágy súrlódási vesztesége?
    

27.      Mennyi kenőolaj kell a hidrodinamikai kenésállapot fenntartásához?
         

28.      Mikor kell a hidrodinamikus kenésű csapágyat szivattyús olajozással kenni?
Nagyobb terhelés esetén. Ekkor a viszkózus kenőanyagot szivattyúval nyomják a súrlódó felületek közé. A csapágy felületében nyomókamrát alakítanak ki, melyet perem vesz körül. A terhelés a csapágy hordozó felületén kialakuló nyomásdomb térfogatával arányos.
F = p*d*A = af*pk*At

29.  Hogyan számítható a csapágyátmérő a terhelés, a szélességi viszony és a felületi nyomás ismeretében?

30.  Mi korlátozza a minimális kenőfilm vastagságot?
– csapágy méretezése– csapágy hőmérséklete– kenőanyag viszkozitása

31.  Hogyan számítható a hidrodinamikai kenésállapot eléréséhez szükséges viszkozitás?

Felvéve az e és B/D értékhez tartozó St-t, számítható a szükséges viszkozitás:

32.  Miért nem szabad hornyokat kialakítani a hidrodinamikai kenésű csapágyak terhelt felületén?
A hidrodinamikai nyomás kialakulását korlátozzák a felületi egyenetlenségek, ezért a csapágy és a tengely terhelt felületét simára kell munkálni, és ezért nem szabad azon kenőhornyokat ill. táskákat kialakítani.

33.  Hol és miért használnak több hordozó felületű radiális siklócsapágyakat?
Főleg szerszámgépek főorsóinak csapágyazására használják, mégpedig azért, mert a tengely körül elhelyezett (beálló v. merev) saruk a csapágyat radiálisan erőfeszítik, ezzel növelve annak futáspontosságát.

34.  Mi a kiszorító hatás és mikor alakul ki?
A terhelés növekedés hatására a csapágy felületek közelednek egymáshoz, ami nyomásnövekedést okoz a kenőfilmben, és lassítja a kenőfilm vastagság csökkenést.

35.  Hogyan működik a hidrosztatikus csapágy?
A viszkózus kenőanyagot szivattyúval nyomják a súrlódó felületek közé. A kedvező teherbírás érdekében a csapágy felületében nyomókamrát alakítanak ki, amelyet tömítő perem vesz körül.

36.  Mi a hidrosztatikus csapágy előnye és hátránya a hidrodinamikus csapággyal szemben?
Előnyök
– erősen csillapítanak
– rövid ideig erős, lökésszerű terhelés felvételére is alkalmasak

37.      Hogyan számítható a hidrosztatikus csapágy teherbírása?
F = p*d*A = af*pk*At

38.  Hogyan számítható a hidrosztatikus csapágy kenőanyag szükséglete?

39.  Hogyan számítható a hidrosztatikus csapágy súrlódási vesztesége?
     
Csak a tömítő peremek mentén lép fel

40.  Ismertesse a kiegyenlítő, fogás-merev tengelykapcsolókat, és azok tulajdonságait!
Merev tengelykapcsolók: főleg erők és nyomatékok átvitelére, merev kapcsolat, tengelyhibákat nem enged meg
– héjas tengelykapcsoló (méretezése szorító erőre)
– tárcsás tengelykapcsoló (méretezése súrlódó erőre v. nyírásra)
Elmozdulást megengedő tengelykapcsolók: kiegyenlítik a tengely helyzethibáit (radiális, axiális ill. szöghiba)
– körmös tengelykapcsoló (axiális hibára)
– fogasgyűrűs tengelykapcsoló (mindenre)
– hordógörgős tengelykapcsoló (szöghibára)
– láncos tengelykapcsoló (mindenre)
– turboflex (acéltárcsás) tengelykapcsoló (mindenre)
– kardánkereszt, kardáncsukló (szöghibára)
– oldham tengelykapcsoló (radiális ill. axiális hibára)
– csőmembrán tengelykapcsoló (mindenre, de csak kis nyomaték esetén)

41.  Ismertesse az acélelemes rugalmas tengelykapcsolókat és azok tulajdonságait!
Fajtái:– Bibby– Forst– Cardeflex
Tulajdonságai:– progresszív v. lineáris karakterisztika– súrlódás, kicsit csillapít– nagy erőkre és teljesítményekre jók     

42.  Ismertesse a gumilemezes rugalmas tengelykapcsolókat és azok tulajdonságait!
Fajtái:– gumidugós– gumitömbös– csillagtárcsás– gumitárcsás– gumitömlős
Tulajdonságok:– jól csillapítanak– progresszív karakterisztika (sebességtől függ)

43.  Ismertesse a kapcsolható tengelykapcsolókat!

alakkal záró; erővel záró;–indukciós – centrifugál– biztonsági– szabadfutók

44.  Ismertesse a súrlódó tengelykapcsolókat és azok tulajdonságait!
Fajtái:– száraz és olajos lemezes– kúpos– conax
Tulajdonságaik:– terhelés alatt is ki- és bekapcsolhatók– súrlódás, kopás, melegedés– hőterhelést is számítani kell

45.  Ismertesse a centrifugál tengelykapcsolók működését és tulajdonságait!
Fajtái: röpsúlyos,portöltésű

Bizonyos fordulatszám felett kapcsolnak be, teherbírásuk a fordulatszám emelkedésével nő. Indító kapcsolók, kímélik a motort.

46.  Ismertesse a biztonsági tengelykapcsolók feladatát és tulajdonságait!
Bizonyos előre beállított nyomaték értéknél kioldódnak, védik a gépet a túlterheléstől.



47.  Ismertesse a szabadonfutó tengelykapcsolók feladatát és tulajdonságait!
Csak egy irányban visznek át nyomatékot. Van erővel és van alakkal záró változatuk (súrlódó ill. kilincsműves)

48.  Ismertesse a hajtások csoportosításait!
Mechanikus hajtások:– alakkal és erővel záró hajtások– állandó változtatható áttételű hajtások– választható és fokozat nélkül állítható hajtások– változó sebességű hajtásokHidraulikus hajtások Villamos hajtások Pneumatikus hajtások

49.  Ismertesse a fogaskerékhajtásokat!

        hengeres kerék– kúpkerék– csavarkerék– hipoidkerék–spiroid– helikoid– teroid

50.  Ismertesse a fogaskerék fogprofilokat!
Evolvens fogazat– körön legördülő egyenes pontjai írják le– csúcsos evolvens
– egyenes vágóélű szerszámmal előállítható (nagy pontossággal)– könnyen ellenőrizhető– a kapcsolódó fogaskerekek a tengelytávolság hibákra nem érzékenyek
Ciklois fogazat– körön legördülő kör pontjai írják le– csúcsos, nyújtott ill. hurkol ciklois– kis fogszámú fogaskerekekhez (óraművek)– pálcás ciklois fogazat, ciklóhajtómű nyújtott ciklois fogazata– körív profil (Wildhaber-Novikov)

51.  Ismertesse az evolvens fogazatot jellemző mennyiségeket!
–fogszám:z– modul:m– osztás:p– osztókör:d– fejkör:da– lábkör:df

52.  Ismertesse az elemi egyenes fogazatú hengeres kerék jellemző köreinek számítását!
– osztókör: d = mz;– fejkör: da = d+2m;– lábkör: df = d-2,5m

53.  Ismertesse az elemi ferde fogazatú hengeres kerék jellemző köreinek számítását!
– osztókör: d = mtz;– fejkör: da = d+2m;– lábkör: df = d-2,5m

54.  Ismertesse az alapkör jelentőségét és számítását!
Az alapkör átmérőjét az osztókör átmérő és a szerszám kapcsolószög határozza meg (db = d cos
a ill. ferde fogazat esetén a homlokkapcsolószög db = d cosat). Bizonyos kritikus fogszám alatt a működő fogprofil benyúlik az alapkörön belül, ahol már nem alakul ki evolvens fogprofil, és alámetszés keletkezik, ami kapcsolódási zavarokat okoz és gyengíti a fogtövet. Ez a kritikus fogszám egyenes fogú kerekeknél 17, ferdefogú kerekeknél pedig max 13-ig csökkenthető (a ferdeség növelésével).

55.  Mikor keletkezik alámetszés és hogyan akadályozható meg?
Az alámetszés profileltolással elkerülhető, vagyis gyártáskor a szerszámot a fogaskerék középpontjától radiális irányban annyira el kell távolítani, hogy a teljes működő fogprofil alapkörön kívül legyen. A profileltolás növeli a fogtő szélességét, a fogfej vastagságát viszont csökkenti, ez a fog kihegyesedéséhez vezethet (a minimálisan szükséges fejszalag szélesség 0,2 mm). Profileltolásnál megváltoznak a jellemző értékek is. Xm profileltolás esetén:
da = d+2m+2xm                       df = d-2,5m+2xm

56.  Ismertesse az általános fogazat jellemzőit!
– awtengelytávolság:aw cos
aw = acosa– a elemi tengelytávolság– áttétel i = u12 = z2/z1
– gördülőkörök átmérője           

57.  Mi a profil kapcsolószám és az átfedés?
Profil kapcsolószámA – kapcsolódás kezdőpontja E – kapcsolódás végpontja AE – kapcsoló szakasz pe = pt cos
at – kapcsoló osztásÁtfedés

58.  Hogyan értelmezik a relatív csúszást?
A fogaskerék foga érintkezési pontjainak tangenciális komponensei (a C főpontot kivéve) különböznek egymástól -> ezért a fogak csúsznak egymáson. A csúszás a C pontban előjelet vált, és annál nagyobb, minél távolabb van a kapcsolódási pont a C ponttól. A csúszás nagyságát a relatív csúszással jellemzik:

59.  Milyen károsodásokat szenved a fogaskerék?
Az Fn erő vonal mentén megoszló érintkezési feszültséget idéz elő a fog felületén, hajlító és nyomó feszültséget kelt a fogtőben valamint csúszó súrlódást és kopást okoz.

60.  Hogyan számítható a fogat terhelő normális irányú erő?

        Fn = Ft+Fr+Fa  (v. Fn = Ft2+Fr2+Fa2)

61.  Hogyan számítható a fogat terhelő normális irányú erő radiális komponense?

        Fr = Ft tgawt

62.  Hogyan számítható a fogat terhelő normális irányú erő axiális komponense?

        Fa = Ft tgb

63.  Milyen igénybevételekre méretezik a fogaskerekeket?
– fogtő feszültség– érintkezési feszültség– berágódás– kopás

64.  Mik a kúpfogaskerék pár jellemzői?

egymást metsző tengelyek között viszik át a nyomatékot– áttételük:– tengelyek által bezárt szög:- geometriai adatok számításánál hengeres kerekekre érvényes összefüggések használhatóak, ahol a kúpfogaskerekeket közös osztókúpjukra merőleges síkra vetített képzelt hengeres kerekekre vetítik (a képzelt kerekek fokszáma:, )
– rendszerint nem egyenes, hanem ferde v. ívelt fogazattal készítik



65.  Mik a hipoid fogaskerékpár jellemzői?
– kis méretű hajtóműveknél alkalmazzák
– a fogaskerekek tengelyei kitérők (így a kiskereket mindkét oldalon meg lehet csapágyazni -> egyenletesebb járás, nagyobb kapcsolószám, merevebb)
– rendszerint ívelt fogazat (fog közepére lokalizált hordkép, melynek kiterjedése a terheléssel növekszik)
– kitérő elrendezés miatt a foghossz mentén is van csúszás, ami növeli a súrlódás veszteséget, a hajtómű hőmérsékletét ill. a berágódás veszélyét, viszont csillapító hatása is van (-> zajszintcsökkenés)
– a berágódás megakadályozására különleges adalékkal (EP) ellátott hajtómű olajokkal kenik (hipoid olajok)

66.  Mik a csavarkerék pár jellemzői?

kitérő tengelyű, ferde fogazatú, hengeres fogaskerekek– fogai elvileg egy pontban érintkeznek (nagy igénybevétel -> jelentős teljesítmény átvitelére nem alkalmas)– csúszás a foghossz mentén (itt is) -> növeli a súrlódási veszteséget és a fogazat kopását– csak alárendelt célra használható (műszerek mozgatása, sebességmérő hajtása)

67.  Milyen csiga hajtópárokat ismer és azok miben térnek le egymástól?
Hengeres csigaAz egyenes v. íveltalkotójú csavarflületet hengeren alakítják ki, erre két oldalról ráhajol a csigakerék (egyenesen burkolt csiga hajtópár)
Globoid csigaA csavarfelületet körgyűrűn alakítják ki, ami a kerület mentén hozzásimul a csigakerékhez, miközben a csigakerék kétoldalt ráhajol a csigára (kétszeresen burkolt csiga hajtópár)

68.  Hogyan számíthatók a hengeres csigahajtópár jellemző mérete?
– alapprofilszög: a=20°
– fogszám (z1), átmérő hányados (q), modul (m), csigakerék fogszáma (z2)
– osztókör átmérő: d1 = qm       d2 = z2m– fejkör átmérő: da1 = d1+2m      da1 = d2+2m– lábkör átmérő: df1 = d1-2,5m:df1 = d2-2,5m– osztás px = m
p– menetemelkedéspz = z1px
– menetemelkedési szög            – áttétel- tengelytáv

69.  Hogyan számítható közelítőleg a hengeres csigahajtópár hatásfoka?
Ha a csiga hajt:    (súrlódás kúpszöge)

Ha a csigakerék hajt:

70.  Mik a bolygóművek jellemzői?

– nagy teljesítményű fogaskerék hajtómű– két szabadságfokú működésre is képes -> teljesítményösszegzésre és elágaztatásra is alkalmas– igen nagy áttételek megvalósítására is szolgál– hatásfoka is kedvezőbb lehet– felhasználásuk: a gépipar sokféle területén

71.  Mik a ciklohajtóművek jellemzői?

– nagy teljesítménysűrűségű- ez a legkisebb tömegű és térfogatú– speciális bolygómű, nyújtott ciklois fogazatú bolygókerekekkel beépítve– nagy teherbírás és áttétel– a ciklois fogazat csapágyazott görgőkhöz kapcsolódik, ahol a csúszósurlódás helyett gördülő súrlódás jelenik meg (hatásfokjavulás)– statikus teherbírása nagyobb, mint a névleges– a gördülő súrlódás lehetővé teszi a ciklohajtómű előfeszítését– elsősorban nagy pontosságú robotok és szerszámgépek esetén alkalmazzák (nagy nyomatékátvitel de megbízható hajtás)

72.  Mik a hullámhajtóművek jellemzői?
– nagy áttételű, nagy teherbírású– fogszám különbség maximum 2– alakkal zárás– rendszerint ellipszis alakú bütykös generátor (ritkábban mágneses, hidraulikus v. pneumatikus generátorok)– a hullámhajtómű teherbírását a rugalmas kerék kifáradási szilárdsága korlátozza– fogtörés nem fordulhat elő (egyidejűleg a fogak 30-40%-a kapcsolatban áll)– nagy áttételt és pontos mozgást igénylő hajtásoknál (robotok, szerszámgépek) alkalmazzák

73.  Milyen lánchajtásokat ismer és azokat mire alkalmazzák?
Típusok– csapos– hüvelyes– görgős– fogas
Felhasználás
Csapos és hüvelyes
– alárendeltebb célok–szennyezett környezet– kis sebességű hajtás, kis teljesítmény
Görgős és fogas– nagy teljesítményű hajtások– erős, dinamikus, lökésszerű igénybevételekre is jók– 30 ill. 35m/s legnagyobb láncsebesség

74.  Mik a görgős láncok jellemzői?
– a csuklóknál a csapok az egyik lánctagban, a hüvelyek a másikban vannak mereven rögzítve, a görgők a hüvelyen helyezkednek el (lazán illesztve)– a görgők kapcsolódnak a lánckerékhez -> védik a hüvelyeket a kopástól, kedvezőbb a súrlódási és a kenési állapot– teherbírását a láncszemek szilárdsága határozza meg– a görgős láncok elemei nemesített, a görgők edzett acélból készülnek– nagyobb erők és teljesítmények átvitelére többsoros láncokat használnak

75.  Mik a fogas láncok előnyei, hátrányai a görgős láncokhoz viszonyítva?
Előnyösebbek, mert– csendesebbek– nagyobb sebességgel futnak
Hátrányosabbak, mert– drágábbak– érzékenyebbek a hibákra és a környezeti hatásokra– gondosabb karbantartást igényelnek

76.  Mi a poligon hatás a lánchajtásoknál?
A láncok merev tagokból állnak, két tengely között a mozgás átvitelekor poligon hatás alakul ki. Emiatt a szögsebesség ingadozik, ami egyenetlen mozgást, járulékos terhelésnövekedést és magasabb zajszintet idéz elő. Minél kisebb a fogszám, annál nagyobb a poligon hatás (sebességingadozás) és annak káros következményei.

77.  Milyen szíjhajtásokat ismer?

– lapos szíjak– ékszíjak (keskeny, normál)– kettős, bordás és széles ékszíjak– ékbordás szíjak– kör keresztmetszetű szíjak– fogas szíjak

78.  Mik a lapos szíjhajtás jellemzői?

– kis méretek– kis megnyúlás– jó hatásfok (>98%)– kis kopás– ellenállás környezeti hatásokkal szemben– 70-100 m/s kerületi sebességig használhatók

79.  Mik az ékszíjhajtás jellemzői?
–a legelterjedtebb vonóelemes hajtás típus– az ékszíjak a szíjtárcsák ék alakú hornyaiba illeszkednek -> futófelületen nagy szorító erő -> azonos előfeszítő erő mellett megnöveli az átvihető kerületi erő nagyságát– anyaguk elasztomer, kord szálakat v. szövetet ágyaznak bele– teherbírását a kordszálak határozzák meg
Átvihető kerületi erő függ:– szakító erőtől– kistárcsa átmérőjétől– átfogási szögtől– szíjsebességtől-Hajlító igénybevétel + szíj és tárcsa közti rugalmas csúszás -> hőmérséklet növekedés-Átvihető teljesítménynek degresszív görbéje van.

80.  Mik a fogasszíj hajtás jellemzői?
– alakkal zárással adják át a kerületi erőt– a szíjtesten a trapéz v. körív keresztmetszetű fogak hosszirányra merőlegesen helyezkednek el– különböző fogosztásokkal és szíjszélességekkel gyártják– az átvihető erőt a szíjsebesség korlátozza (fogütközések, súrlódás nagyobb sebességnél gázos J)– kis osztású szíjakat kis irodagépek, háztartási gépek esetén, de a nagyobb osztásúak teljesítménye akár 100-200 KW is lehet

81.  Mik a dörzsszíj hajtás jellemzői?
Előnyei:– egyszerűek, olcsók– megbízhatók– áttételük állítható– túlterhelés ellen védettek
Hátrányai:– teherbírásuk és élettartalmuk kicsi– áttételük a terheléstől függ– nagy a csapágyterhelés
A hajtást a súrlódás viszi át

Találat: 5360