online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   
kategória
 

Biológia
Filozófia
Gazdaság
Gyógyszer
Irodalom Gyermekek Játék Könyvek Mesék Nyelvtan Oktatás óvoda Személyiségek Történelem Versek
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 













































 
 

Az angol reneszansz színhaz

irodalom

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
Pilinszky Janos 1921-1981
A realizmus
Katona József és a korabeli színjatszas
A DRÁMA VÁLTOZÁSA A XX
Barokk vonasok a Szigeti veszedelemben:
A helység kalapacsa (1844)
KATONA JÓZSEF: BÁNK BÁN
A 'haborús bunös' (Novella a Magyar örökség címu kötetbol)
Az angol reneszansz színhaz
 
 

Az angol reneszánsz színház

A reneszánsz színház és dráma elözményei, sajátosságai;

Shakespeare drámáinak újszerüsége. Shakespeare: Rómeó és Júlia – drámaelemzés /témája, szerkezete, cselekményvezetés, párhuzamos szálak, kettös konfliktus, a szereplök jelleme/

A reneszánsz kora:

A XIV-XVI. század kultúrtörténeti korszaka, egyben a kor müvészeti stílusa. Észak-Itáliában alakult ki, s egész Európában elterjedt. Társadalmi bázisa a gazdaságilag megerösödö polgárság, amely a feudális kultúrával szemben saját világszemléletét és eszmerendszerét alakította ki. A reneszánsz ideológia emberközpontú, megnött az egyéniség szerepe, tudatos programmá vált az ember harmonikus kimüvelése. A reneszánsz életszemlélete a humanizmus. Elöször a képzömüvészetek és az irodalom területén jelentkezett. (ld. Olasz festészet – Botticelli, Raffaello, Leonardo, Michelangelo, …), késöbb a tudományfejlödése is felgyors 838e43i ult (Kopernikusz, Gordano Bruno, Machiavelli, …)



Nyugat- és Közép-Európában más utat járt be a reneszánsz, a müvészetek kivirágzásához hiányzott a társadalmi háttér. A reneszánsz Itálián kívül a gótikával egy idöben azzal összefonódva létezett (Franciaország, Anglia, Németország,…) Hazánkba Mátyás király korában beáramló reneszánsz kibontakozását a török uralom megakadályozza..

Az angol reneszánsz:

Anglia a XVI. Század végére Európai nagyhatalommá vált, a spanyol állam félelmetes vetélytársa. Az angol reneszánsz irodalom fejlödése I. Erzsébet (1558-1603) uralkodása idejére tehetö, Anglia a tengerparti kereskedelem legfontosabb központjává vált. A gazdasági sikerek, a jólét emelkedése, az átmeneti belsö nyugalom (békekötés Skóciával), kedveztek a tudományok és az irodalom fejlödésének. Szaporodtak az iskolák, a könyvnyomtató mühelyek, új színházak épültek. A kultúrának ezen, századvégi virágzó idöszakát nevezzük angol reneszánsznak.

  A dráma Angliában lett az irodalom vezetö müfaja. A különféle drámai müfajok virágzásának oka a történelmi-társadalmi változásokban, rejlenek. Angliában lehetett leginkább érzékelni a közelgö polgári forradalom elöszelét.

Az angol és az újabb kori európai irodalom legzseniálisabb drámaírója William Shakespeare. (1564-1616)

Shakespeare:

Feltehetöleg 1564. április 23-án született, születési helye Stradford-upon-Avon. Anyja földbirtokos lány, édesapja gazdag polgár. Apja támogatta tanulmányait, azonban az iskola elvégzése után a család anyagi gondjai miatt az egyetemre már nem iratkozhatott be. Fiatalon, 18 évesen /1582-ben/ megnösült, feleségül vette a nála nyolc évvel idösebb Anne Hathawayt , akitöl három gyermeke született. 1586-87 táján elhagyta családját, valószínüleg egy vándor színtársulathoz szegödött. Elsö színházi sikereit az 1590-es évek elején érte el, darabjaira tódúlt a közönség. 1594-töl saját társulata volt. 1599-ben megépítette a Globe Színházat, s idöközben drámaírói sikerei révén meg is gazdagodott. Stradford legnagyobb házát, s több teleket és birtokot is megvásárolt.  - Élete során összesen 37 darabot írt.

Munkássága elsö felében (1591-1600) 22 darab született.

·         Királydrámái: II. Richárd; III. Richárd; IV. Henrik; János király;

·         Tragédiák: a Rómeó és Júlia;

·         Vígjátékok: Szentivánéji álom, Velencei Kalmár, Ahogy tetszik, és a Vízkereszt.

·         Mitológiai románc: Venus és Adonis (Ovidius története alapján) - 1593

·         Elbeszélö költeménye: Lucretia meggyalázása –1594

·         1594 táján írhatta szonettjeink nagyobb részét is.

Pályája második felében (1601-13) világszemlélete komorabbá vált, elsösorban tragédiákat írt.



  • Tragédiái: Július Caesar; Hamlet; Othello; Lear király; Macbeth; Antónius és Cleopátra;
  • új drámatípust teremt: Téli rege; A vihar;

Shakespeare színpada:

Shakespeare színpada közvetlenül a középkori színjátszásból fejlödött ki. Jellemzöje az örökös helyszínváltozás, illetve a különbözö helyszíneken egyidejüleg bemutatott eseménysorozat.

A XVI. századi Angliában már nem a vallásos ismeretterjesztés volt a célja. Hivatásos színtársulatok jöttek létre. 1599-ben épült a Globe Színház, mely kívül nyolcszögletü, belülröl kör alakú.

A színpad jellegzetes hármas beosztása lehetövé tette a színterek gyors váltását, a térbeli és idöbeli távolságok áthidalását. A három oldalról nyitott színpad benyúlt a földszinten álló közönség közé. Ez az un. elöszínpad, ahol a szabadban játszódó, vagy sok szereplöt felvonultató jelenetek számára szolgált. Az elöszínpad mögött volt a három oldalról zárt terem, a hátsószínpad, az épületek belsejében, szobáiban történö jelenetek bemutatására. Ezt függöny takarta, melyet a belsö jelenetek bemutatásakor húztak fel. A színpad fölötti erkélyen – felsö színpadon – mutatták be mindazt, ami a magasban, hegyen, várfokon, vagy az égen történt.

A shakespeari színpadon nem voltak díszletek, a darabok bevezetö sorai, illetve a színészek párbeszéde jelezte a színhelyt és az idöt. E kor színháza sok mindent rábízott a nézök fantáziájára.  A drámák nem felvonásokra, hanem színekre tagolódtak. A nöi szerepeket is fiúk játszották, színésznök még nem szerepeltek a reneszánsz kori angol színházak színpadán.

Bár a reneszánsz korban is fellépett az un. hármas egység – tér, idö, cselekmény egysége – igénye, az angolok ezt többnyire nem vették figyelembe. Az angol dráma nem alkalmazkodott merev szabályokhoz, kialakította a maga sajátos dramaturgiáját. Tudatos szerkezettel összefogott, sürített, pergö, mozgalmas cselekmény került a színpadra, megjelent a valódi dráma és az árnyalt jellemrajz. A tragédia komor hangulatát az un. clown-jelenetek (bolond, bohóc) oldották.

Rómeó és Júlia

Müfaja: szerelmi tragédia

Témája. a szeretet és gyülölet szembenállása.

Ez a mü az angol reneszánsz elsö olyan tragédiája, melynek középpontjában a szerelem áll. Azon új típusú viszony, mely a korábbi szokásokkal szembefordulva a kölcsönös vonzalomra épülö, szabad párválasztáson alapuló hitvesi szerelem jogát hirdeti. A fiatalok akaratlanul is szembe kerülnek a régi feudális erkölcsökkel, s önkéntelenül a reneszánsz szabadságvágy hordozói és hösei lesznek.

A föszereplök nem eszmékért, az ösi törvényekért küzdö tragikus hösök, csupán ábrándos kamaszok, akiket a rendkívüli erejü szenvedély teszi hössé. A mü egészén végigvonul a halál és a szerelem. - Két egymással szembenálló világ, erkölcsi rend teremti meg a tragikus szituációt. Egyik oldalon a feudális anarchia, a szülöi önkény, míg a másikon az új erkölcs, a reneszánsz rend és az érzelmek szabadsága.

I.   felvonás – expozíció: Megismerjük a két ellenséges családot (Montague és Capulet). A dráma  két viszálykodó ház szolgálóinak játékos perlekedésével indul. A viszály már enyhült, csak Capulet-ék unokaöccse veszi még komolyan. A kialakult helyzetet a veronai herceg közbelépése oldja fel. Rómeót Róza iránti reménytelen szerelme emészti. Paris – a herceg atyafia – feleségül kéri az éppen 14 évessé cseperedett Júliát, amiröl a lányt anyja értesíti.

      A bonyodalom kezdete:  Capulették házában bált rendeznek, itt találkozik egymással Rómeó és Júlia, akik azonnal egymásba szeretnek. Egymás után érdeklödve, környezetüktöl megdöbbenve tudják megy, hogy az ellenséges családból származik szerelmesük.

II.  felvonás – a bonyodalom kiteljesedik: Rómeó bemászik Capulették kertjébe, s szerelmet vall Júliának. Lörinc barát segítségét kéri. A dadus szegödik a szerelmesek üzenetvivöjéül. Lörinc barát Rómeót és Júliát titokban összeadja.


III. felvonás – a dráma fordulópontja: Benvolio és Mercutio (Rómeó barátai, a herceg rokonai) együtt sétálva összetalálkoznak Tybalttal, akiböl Mercutio kötekedést provokál. Rómeó megjelenik, de nem akar beszállni a vitába. Mercutio és Tybald összecsap. Tybald kardjával halálos sebet ejt Mercution, aki haldokolva mindkét családot megátkozza. Rómeó megvív Tybalttal, s halálosan megsebesíti. A hamarosan megérkezö herceg kideríti a történteket, s mivel Rómeó - megszegve parancsát - átvette az igazságszolgáltatás szerepét, számüzi Veronából. 

Júlia miután értesül a történtekröl, dadáját küldi el Rómeóhoz. Rómeó zaklatott, Lörinc barát Mantovába küldi, s ígéretet tesz a két család kibékítésére. Rómeó a dadával feleségéhez siet.

Páris ismételt leánykérését Capulették szívesen fogadják, s ki is tüzik az esküvö idöpontját.

Az ifjú pár búcsúzkodik, s ez után megkezdödik a félreértések és tévedések tragédiához vezetö sorozata. Júlia visszautasítja a Prissal kötendö házasságot. Apja felháborodását váltja ki és anyja segítségére sem számíthat. A dajka – pálfordulása a kétféle erkölcsi rend egyidejüségével magyarázható - dicséri Parist és a lányt engedelmességre buzdítja, hisz férje úgysem fog visszatérni. Júlia bánatával Lörinc baráthoz megy.

IV. felvonás – Júlia a dráma középpontjába kerül: Lörinc barát megpróbálja lebeszélni Parist a házassági tervéröl, de hiába. Júlia kész akár az öngyilkosságra is, de nem lesz hütlen férjéhez.

      Lörinc barát egy fözetet ad az ifjú asszonynak. Hajtsa fel, és ha megissza negyvennyolc órára tetszhalottá válik - így mindenki azt hiszi róla, hogy meghalt - ö közben értesíti Rómeót.

      Júlia hazatérve örömet színlel a szülei által tervezett, készülö esküvö kapcsán. Még az esküvöi ruháját is kiválasztja a dadussal. Másnap muzsikaszóra érkezik a völegény (Paris), de Júliát hiába ébresztgetik, a lány „halott”. Az esküvöi lakomából halotti tor lesz.

V. felvonás – a tragédia: Rómeó Mantovában is csak Júliáról ábrándozik, de szolgája – Boldizsár – asszonya halálhírét hozza. Lörinc levelét nem kapta meg, a döghalál miatt a hírvivö János barátot feltartóztatták. Rómeó a patikáriustól halálos mérget szerez, s így siet haza Veronába.

Lörinc barát elindul a kriptába, hiszen Júlia hamarosan magához tér. E közben Paris gróf és a visszatért Rómeó összetalálkozik a kriptában. Rómeó és Paris vívni kezdenek, mert Paris azt hiszi Tybald megölése után, most Júlia holttestét akarja a fiú meggyalázni. Rómeó megöli Parist.

Lörinc barát elkésik. Rómeó átölelve feleségét beveszi a patikáriustól szerzett halálos mérget. Júlia felébred, a barát hiába igyekszik elvinni a tragédia helyszínéröl. Visszatér halott férjéhez, és törével agyonszúrja magát. A kriptába megérkezik az örség, elfogják Lörinc barátot és Rómeó szolgáját. A tragédia híre elterjed, megérkeznek a Capulettek, a herceg és az öreg Montague. A barát mindenre fényt derít. A családok közötti ösi gyülölködést a szerelmesek hösi lázadása, s tragikus halála szünteti meg. Az utolsó jelenetben helyre áll a rend, de ezért borzalmas árat kellett fizetni.

A dráma érdekessége, hogy Rómeó távozás után egész visszatértéig két szálon fut a cselekmény, a két világ közötti áthidalhatatlan távolságot kiemelve. Júlia kettös játékot üz. Titokban kell tartsa házasságát, s közben egy újabb házasságba akarják kényszeríteni. Siratja férjét, azt hiszik Tybaldért zokog. Júlia 48 órás halálra készül, míg családja az esküvöre. Él, de halottnak hiszik. 

Rómeó él – Júlia tetszhalott; Rómeó megmérgezi magát – Júlia felébred; Júlia öngyilkos lesz A tragédia hatása megrendítö és felemelö.

A tragédiát kiváltó régi világ erkölcsi rendje és az új gondolkodásmód kettösségét jól szemlélteti maga Capulet, aki elvben az újat képviseli, de dührohamot kap, amikor Júlia ellent mond, s hogy engedelmességre tanítsa, a Parissal kötendö gyors érdekházasság idöpontját még elöbbre hozza egy nappal.

A kettösség jellemzö Parisra is, aki öszintén szereti Júliát, de eszébe sem jut, hogy erröl neki is beszéljen – csak apjától kéri meg – a lány akarata nem számít.

A mü csodás lírai költemény, tele nyelvi bravúrral, szójátékkal, metaforákkal, az érzelmek kifejezésére érzéki túlzásokkal. A nyelvi virtuozitás sajátos példája a dajka beszéde. Locsogó szószátyárkodása, állandó elkalandozó, a mondanivaló lényegét rejtegetetö jellemének ingatagságát érzékeltetik. Feltünö a müben a rímek gyakorisága.


: 1992