online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   
kategória
 

Biológia
Filozófia
Gazdaság
Gyógyszer Kozmetikumok Sport
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 













































 
 

A JOGI SZABÁLYOZÁSSAL KAPCSOLATOS MEGÁLLAPÍTÁSOK

gyógyszer

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
Cyakorlati útmutató a betegségek feldolgozasahoz
A CUKORBETEGSÉG SZEMÉSZETI SZÖVŐDMÉNYEI: A DIABÉTESZES RETINOPÁTIA
Gyógyító növények
Az Aloe Vera vegyi összetétele
GYÓGYSZEREINK ÉS A SZIMMETRIA
A rostokról és a cukorbetegségről az aloe vera termékek tükrében
Börcsomósodaskór
 
 

A JOGI SZABÁLYOZÁSSAL KAPCSOLATOS MEGÁLLAPÍTÁSOK

     A jog-összehasonlító áttekintésből megállapítható, hogy a kábítószer problémával kapcsolatos törvényeink, rendeleteink alapvetően harmonizálnak a vonatkozó ENSZ és egyéb nemzetközi normákkal, büntetőjogi rendelkezéseink kellően szigorúak. A hazai szabályozás egyes területein meglévő hiányosságok, negatívumok inkább abból fakadnak, hogy a hatályos jogi megoldások nem minden esetben harmonizálnak az elmúlt néhány évben jelentősen megváltozott társadalmi-gazdasági viszonyainkkal és az átalakult hazai drog-színtérrel.

- A kábítószer-problémával kapcsolatos joganyag egyre terjedelmesebb (lásd 5. számú melléklet), koherenciája nem tökéletes.

- A kábítószer és pszichotrop anyagok listája, illetve jegyzéke rendszeres

ellenőrzésre és kiegészítésre szorul.

- Az ENSZ előzőekben tárgyalt egyezményeinek végrehajtására még a rendszerváltás előtt megszületett jogszabályokból egyértelműen kiderült, hogy kábítószerek (pszichotrop anyagok) gyártásával, forgalombahozatalával, feldolgozásával csak állami szervek foglalkozhatnak.


- A Büntető Törvénykönyv "visszaélés kábítószerrel" (282. §) tényállása nem felel meg az alkotmányos büntetőjog követelményeinek. A Btk. 282. §­a ugyanis nem határozza meg a büntetőjogi felelősséggel ezen a területen összefüggő alapkategóriákat: a "kábítószer" fogalmát és- a "csekély" és "jelentős" kábítószer mennyiségeket (A kábítószer- és pszichotrop-anyagok listái, illetve jegyzékei ráadásul csak miniszteri szintű jogszabályok , mellékletei). Az idézett mennyiségek törvényi meghatározásának hiánya jogbizonytalanságot eredményez. A BTK 282. § és a 282/A. § tényállásainak szabályozása nem kellően differenciált.

- A "csekély" és "jelentős" mennyiségeknek a Legfelsőbb Bíróság 155. számú büntető kollégiumi állásfoglalásában meghatározott viszonyítási alapjának terminológiája (a halálos adag) a laikus közvélemény szamára aggodalmat keltő.

- Nincs megfelően szabályozva azoknak a szórakozóhelyeknek az ellenőrzési és szankcionálási lehetősége, ahol drog-árusítást folytatnak.

- Nincs egyértelmű büntetőjogi szabályozás a kábítószer hatása alatt gépjárművet vezetők járművezetéstől eltiltására vonatkozóan.

I.A kizárólag a kábítószer problémával kapcsolatos jogszabályok

- Az 1965. évi 4. törvényerejű rendelet a New Yorkban, 1961. március 30-án kelt Egységes Kábítószer Egyezmények kihirdetéséről

- Az ENSZ Egységes Kábítószer Egyezmény módosításáról és kiegészítéséről Genfben 1972: március 25-én keltjegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 1988. évi 17. tvr.

- 8/1968. (II. 9.) Korm.r. az "Egységes Kábítószer Egyezmény" végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátásáról

- 1/1968. (V. 12.) BM-EüM együttes rendelet a kábítószer termelésének, gyártásának; feldolgozásának, forgalomba hozatalának, raktározásának és használatának szabályozásáról

- 1979. évi 25. törvényerejű rendelet a pszichotrop anyagokról szóló, Bécsben, az 1971. évi február hó 21. napján aláírt egyezmény kihirdetéséről

 

- 4/1980. (VI. 24.) EüM-BM együttes rendelet a pszichotrop anyagok gyártásáról; feldolgozásáról, forgalomba hozataláról, behozataláról, kiviteléről, raktározásáról és használatáról

- 100/1996. (VII. 12.) Korm.r. a kábítószerek tiltott g 232f58c yártásához használt egyes vegyi anyagokkal végzett tevékenységek szabályozásáról

- 94/I997. (VI. 5.) Korm.r. a kábítószer előállítására alkalmas növények termesztésének; forgalmazásának és felhasználásának rendjéről

- A Kormány 10I3/`199I. (II. 28.) Korm: határozata a Kábítószerügyi Tárcaközi Bizottság felállításáról

- 20I311996. (I. 24.) Korm. hat. a kábítószerek és pszichotrop anyagok tiltott forgalmazása elleni 1988. december 20-án; Bécsben kelt ENSZ Egyezmény megerősítéséről

- 14/1996. (III. .l.) OGY hat. a kábítószerek és pszichotrop anyagok tiltott forgalmazása elleni, --1988. december 20-án Bécsben kelt ENSZ Egyezmény megerősítéséről

- Az Országgyűlés 111/1996. (XII. 19.) ÓGY határozata a kábítószer­ fogyasztás visszaszorítása érdekében létrehozandó országgyűlési eseti bizottság felállításáról

- Az Országgyűlés 4/1997. (II: 12:) OGY határozata a kábítószer ­fogyasztás visszaszorítása érdekében létrehozandó országgyűlési eseti bizottság felállításáról szóló 1 I/1996. (XII. 19.) OGY határozat kiegészítéséről

- 7/1993. (I. 13.) Korm.r: a Magyar Köztársaság Kormánya és Nagy­-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága Kormánya között a  kábítószerek és pszichotrop anyagok tiltott termelése, kereskedelme és a visszaélés megelőzése területén történő együttműködés tárgyában 1991. április 25-én aláírt Egyetértési kihirdetéséről Memorandum

II.A kábítószer-problémára is vonatkozó jogszabályok

- A szabálysértésekről szóló 1968. évi I: törvény (különösen: 90. §)

- A többször módosított 1972.évi II. törvény az egészségügyről, valamint a törvény végrehajtásáról szóló 16/1972. (IV. 29.) MT r., a törvény járványügyi rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 9/1972. (VI.27.)  EüM r. és a törvény gyógyító-megelőző ellátásra vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 15/1972. (VIII. 5.) EüM r.

-        

-  A büntetőeljárásról szóló; többször módosított 1973. évi I. törvény (különösen: 101. §, 102. §, 137. § (2) bak., 169. § (5) bak.)

- A Bűntető Törvénykönyvről szóló, többször módosított 1978. évi IV. törvény (különösen: 77. §, 263/C. §, 282. §, 282/A. §, 283. §, 286. §, 286/A. §, 287. §, 298. §, 303. §). A kapcsolódó Legfelsőbb Bírósági állásfoglalás: BK 155. ( 1995. március 27.)

- 1991. évi XI. törvény az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról- 1991. évi XVI. törvény a koncesszióról

- 1991. évi LXIV: törvény a Gyermek jogairól szóló New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről (különösen: 33. Cikk)

- 1991. évi LXIX. törvény a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről - Az 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű  adatok nyilvánosságáról (különösen: 2. § 2/b. pontja és a 3. § (2) bekezdése)

- 1993. évi XLVL törvény a statisztikáról

- 1994. évi L törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről (86. Cikk: A pénz tisztára mosása, 96Cikk: Kábítószerek)

- 1994. évi XXIV: törvény a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról - A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (különösen: 1. §2. §, 63. §, 64. §, 69. §, 89, §, 90. § és 91 . §)

- 1995. évi LXV. . törvény az államtitokról és a szolgálati titokról (különösen: Melléklet: Államtitokköri Jegyzék: 24., 104. és 137. pont)

- 1995. évi C. törvény a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a   vámigazgatásról és a törvény végrehajtásáról szóló 45/1996. (III. 25.) Korm.r. - 1995. évi CXXV. törvény a nemzetbiztonsági szolgálatokról (különösen: 4. § c .pont  és 5. § d. pont)

- 1997. évi XXXI: törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról (különösen: 6. § (4) és 11. §)

- 1997. évi XLVIL törvény: az egészségügyi és hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről

- Az 1979. évi 11. törvényerejű rendelet a büntetések és intézkedések végrehajtásáról (Bv. tvr.) és a tvr-t módosító 1993: évi XXXII. törvény (különösen: Bv. tvr.. 87. §;  88. § és 89. ; Tv.: 19. §)

- 49/1990. (IX. 15.) Korm.r. a népjóléti miniszter feladat- és hatásköréről

 

- A 161/1996. (XL 7.) Korm. rendelettel módosított 22/1992. (I. 28.) Korm.r. a helyi önkormányzatok polgármestereinek és jegyzőinek, valamint a köztársasági megbízottak népjóléti igazgatási feladat- és határkörének megállapításáról (különösen: 8. § f/ pontja)

- 138/1995. (XI. 22.). Korm.r. az 1996. évre szóló Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programról

- A Kormány 6/1996. (I. 18.) Korm. rendelete a szociális felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről

- A Kormány 173/1996. (XI. 29.) Korm. rendelete az 1997. évre szóló Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programról; valamint a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény végrehajtásáról szóló 170/1993. (XIL 3.) Korm.r. módosításáról

- A Kormány 4/1997: (I. 22.) Korm. rendelete az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről (különösen: 8. §)

- A Kormány 1109/1994. (XIL 2.) Korm. határozata a Gyermek- és Ifjúsági Koordinációs Tanácsról

- A Kormány 1040/1995. (V. 17.) Korm. határozata az Országos Bűnmegelőzési Tanács létrehozásáról

- Az 1/1993. (I. 13.) IM-BM-PM együttes rendelettel módosított 117/1984. (IK. 12.) IM-BM-PM-Legf.Ű. számú együttes utasítás a büntetőeljárás során lefoglalt dolgok kezeléséről és nyilvántartásáról (különösen: 26. §, 27: §,; 90. §, 95. §, 96. § és 97. §)

- 1/1975. (II. –5.) KPM-BM sz. együttes rendelet (KRESZ) /különösen: 4. § ( I ) bak. c. pontja

- Az 1/1996: (I. 18.) IM rendelettel módosított 13/1979. (VIII. 10.) 1M r. az elkobzás végrehajtásáról; valamint a büntetőeljárás során lefoglalt dolgok kezeléséről (különösen: 6. § (3) bak.)

- 2/1988. (V. 19.).) IM r. az igazságügyi szakértőkről

- 5/1995. (IL 22.) IM r. az elmeosztályon (alkohológiai osztályon) elhelyezés törvényességének ellenőrzéséről, valamint az alkoholista, illetőleg a kábítószer-élvező személy gyermeke tartásának biztosításáról szóló 6/ 1972. (XI. 23.) IM r. hatályon kívül helyezéséről

 

- A művelődési és közoktatási miniszter 9/1997. (II. 18.) MKM rendelete a metál-higiéniás szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről - A 6/1995: (II: 8.). NM r.-el módosított 5/1988: (V. 31.) SZEM r. a szerzett immunhiányos tünetcsoport terjedésének meggátlása érdekében szükséges intézkedésekről és a szűrővizsgálat elrendeléséről (különösen: 1. f. pontja)

- 7/1991. (IV. 26.) NM r. az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat szervezetéről és működéséről

- 4/1992. (L 8.) NM r: a gyógyszerekkel folytatott nagykereskedelmi tevékenységről (különösen: 3. § /6)

- 3/1995. (II. 8.) NM r. a gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról (különösen:3. § /3/)

- 43/1996. (XI. 29.) NM r. a gyógyszertárban forgalmazható  termékekről

- 34/1980. (VIII. 28.) MT rendelet a Magyar Népköztársaság Kormánya és az Osztrák Köztársaság Kormánya között a bűnügyi rendészeti és közlekedésrendészeti együttműködésről szóló, Bécsben, az 1979. évi november hó 27-én aláírt egyezmény kihirdetéséről

- 15/1993. (I. 27.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya között a szervezett bűnözés elleni harcban folytatott együttműködésről szóló Egyezmény kihirdetéséről

- 64/1993. (IV. 30.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és a Török Köztársaság Kormánya között a terrorizmus, a kábítószer tiltott forgalma és a szervezett bűnözés elleni harcban történő együttműködésről szóló Megállapodás kihirdetéséről

- 49/1994. (IV. 8.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság Belügyminisztériuma és a Ciprusi Köztársaság Belügyminisztériuma között a terrorizmus, a kábítószerek illegális forgalma és a szervezett bűnözés elleni harcban történő együttműködésről szóló Megállapodás kihirdetéséről

- 50/1994. (IV. 8.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság Belügyminisztériuma és a Spanyol Királyság Belügyminisztériuma közötti együttműködésről a tiltott nemzetközi kábítószer-kereskedelem, a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni harcban tárgyú Megállapodás kihirdetéséről

- 135/1994. (X. 26.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között a terrorizmus, a kábítószer tiltott forgalma és a szervezett bűnözés elleni harcban történő együttműködésről szóló Megállapodás kihirdetéséről

- 15/1995. (II. 22.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és a Görög Köztársaság kormánya között a terrorizmus, a kábítószer tiltott forgalma és a szervezett bűnözés elleni harcban történő együttműködésről és egyéb bűnözési formák elleni fellépésről szóló Megállapodás kihirdetéséről

- 120/1995. (X. 4.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között a terrorizmus, a kábítószer tiltott forgalma és az egyéb szervezett bűnözés elleni küzdelemben történő együttműködésről szóló, Budapesten, 1995. június 28-án aláírt Megállapodás kihirdetéséről

- 135/1995. (XI. 22.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és Ukrajna Kormánya között a szervezett bűnözés elleni harcban történő együttműködésről  szóló, Kijevben, 1995. május 19-én aláírt Egyezmény kihirdetéséről

- 91/1997. (VI. 4.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és a Cseh Köztársaság Kormánya között a terrorizmus elleni harcban, a kábítószer és a pszichotrop anyagok tiltott forgalma visszaszorításában és a szervezett bűnözés elleni harcban történő együttműködésről szóló, Prágában, 1996. február 16. napján aláírt Megállapodás kihirdetéséről

- 140/1997. (VIII. 6.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és a Kazahsztár Köztársaság Kormánya között a szervezett bűnözés, a kábítószerek és pszichotrop anyagok illegális forgalmazása, a terrorizmus elleni harc területén történő együttműködésről szóló, Budapesten, 1996. október 7-én aláírt Megállapodás kihirdetéséről.

III. Az új drogtörvényből

Visszaélés kábítószerrel

282. $267 (1) Aki a hatósági előírások megszegésével kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2)  Aki a hatósági előírások megszegésével kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

 

(3) A büntetés az (1) bekezdés esetén két évtől nyolc évig, a (2) bekezdés esetén öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt

a)     üzletszerűen,

b)     fegyveresen,

c)      hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként követik el,

d)     tizennyolcadik életévét betöltött személy tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával követi el, illetve az elkövetés folytán ilyen személy jut kábítószerhez,

e)     nem kábítószerfüggő személy kábítószerfüggő személy felhasználásával követi el.

(4) A büntetés a (2) bekezdés esetén öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha bűncselekményt oktatási, köznevelési,  gyermekjóléti, és gyermekvédelmi közművelődési feladatok ellátására rendelt épületek területén, annak környezetében, a fegyveres erők vagy a büntetés-végrehajtási szervezet objektumaiban követik el.

(5) A büntetés az (1) bekezdés esetén öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, a (2) bekezdés esetén tíz évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a bűncselekményt

a)     jelentős mennyiségű kábítószerre,

b)     bűnszervezet tagjaként vagy megbízásából követik el.

(6) Az (1)-(5) bekezdés szerint büntetendő az is, aki a kábítószerrel visszaélés bűncselekményének elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat.

(7) Aki kábítószer visszaélés elkövetésére felhív, ajánlkozik, vállalkozik, vagy a közös elkövetésben megállapodik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(8) Ha a kábítószerrel visszaélést csekély mennyiségű kábítószerrel követik el, a büntetés vétség miatt (1) bekezdés esetén két évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, a (2) bekezdés szerinti kínálás és átadás elkövetési magatartások esetén két évig terjedő szabadságvesztés.

(9) Aki

a)     a hatósági előírások megszegésével kábítószert fogyaszt,

b)     nagy nyilvánosság előtt kábítószer-fogyasztásra hív fel, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

282. $268 (1)  Az a kábítószerfüggő személy, aki a hatósági előírások megszegésével kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az a kábítószerfüggő személy, aki a hatósági előírások megszegésével kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) A büntetés bűntett miatt az (1) bekezdés esetén három évig, a (2) bekezdés esetén öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt üzletszerűen követik el.

(4) A büntetés bűntett miatt az (1) bekezdés esetén két évtől nyolc évig, a (2) bekezdés esetén öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt jelentős mennyiségű kábítószerre követik el.

(5) Az a kábítószerfüggő személy, aki a hatósági előírások megszegésével



a)     kábítószert fogyaszt, illetőleg saját fogyasztása céljából tart,

b)     csekély mennyiségű kábítószert saját fogyasztása céljából előállít, termeszt, megszerez,

c)      csekély mennyiségű kábítószert tizennyolcadik életévét betöltött személynek fogyasztás céljából kínál, átad, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(6) Nem büntethető a kábítószerfüggő személy

a)     az (5) bekezdés a)-b) pontja esetén, vagy

b)     ha kábítószer fogyasztásával összefüggő – kétévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő – más bűncselekményt követett el, feltéve, ha az elsőfokú ítélet meghozataláig okirattal igazolja, hogy legalább hat hónapig folyamatos, kábítószer függőséget gyógyító kezelésben részesült.

A törvényjavaslat jogerőre emelkedése előtt is már sok vitát váltott ki. A Parlamentben hónapokig tárgyalták a módosító indítványokat. Ez a törvény túl keményre, szigorúra sikerült. Az általános vélemény az (mellyel én is egyet értek), hogy ez a szigorú törvény inkább hátráltatja, mint segíti a drogkérdés megoldását.

Szemelvények a „TASZ KÖZOKIRATOK”-ból

(Budapest, 1999. október)

1. Szánjunk bármennyi pénzt a drogok elleni harcra, zárjunk be szinte minden fogyasztót, -s az eredmény nem marad el, mutatja az Egyesült Államok példája. Már amennyiben eredménynek tekinthető az a sok százezer börtönlakó. aki valamilyen kábítószerrel kapcsolatos szabály megszegéséért tölti büntetését. (1999-ben az év bármely napján 400 000 amerikai volt ilyen helyzetben.) A dollármilliárdok  közel sem csökkentették olyan mértékben a fogyasztást, mint azt remélték. Tény, hogy 1980-hoz képest a drogháború bizonyos eredményeket tudott felmutatni a fogyasztás csökkentésében; azonban ezek az eredmények eltörpülnek a halálesetek, a megnövekedett beszerzési bűnözés és a fogyasztók kriminalizálásából  fakadó károk mellett.

Világszerte terjedő nézet, hogy kudarcra van ítélve az a drogpolitika, amelynek szinte kizárólagos eszköze a büntetőjog. Mi ennek az oka?

§ A tiltó drogpolitika csoportosítja a rendelkezésre álló forrásokat. Aránytalanul sok pénzt költenek például a fogyasztók üldözésére, míg a közegészségügyi intézmények nem kapják meg a szükséges összegeket.

§ A forráselvonás következtében a megelőzésre és a felvilágosításra sem jut elég pénz.

§ Az ilyen drogpolitikát folytató országokban az egészségügyi intézmények a rendvédelmi szervek erős kontrollja alatt állnak, emiatt a drogfüggők a rendőrségtől való félelmük miatt sokszor nem mernek a terápiás helyekre menni.

§ A drogokhoz kapcsolódó legtöbb haláleset pontosan a totálisan tiltó politika eredménye. A rendőri akciók nyomán változnak a terjesztők, s változik az utcára kerülő drog hatóanyaga és tisztasága is. E bizonytalanság sokszor oka a túladagolásnak.

§ Az illegális drogüzletben – éppen annak illegális volta miatt – óriási összegek cserélnek gazdát. A hatalmas haszon miatt letartoztatott kábítószer kereskedő helyére akad újabb jelentkező.

§ A drogpiacon egyre keményebb és jobban felfegyverzett bandák jelennek meg. A szervezett bűnözés gyakran él ismert eszközeivel: a hatóságok korrumpálásával és a nyílt erőszakkal.

§ Az igazságszolgáltató intézményeket túlterhelik az egyre nagyobb számban indított kábítószeres eljárások.

     Ahol e totálisan tiltó politika kudarcát felismerték, ott új megoldásokat, utakat kerestek és keresnek. Létrejött egy olyan irányzat, mely a félelmek, előítéletek helyett a józan belátáson alapul, és fokozottan veszi figyelembe a kutatási eredményeket, a közegészségügyi megfontolásokat és az emberi jogi szempontokat.

2. Hazánkban a drogpolitikát a büntetőjog dominanciája jellemzi. A prevenció és a felvilágosítás források hiányában nem megfelelő színvonalú. Az ártalomcsökkentő programok nagy részét mostohagyermekként kezelik. Jelentős eredményt nem sikerült elérni, de mindenképen meg kell említeni a steril fecskendők ügyét. Az évek óta több magyar nagyvárosban működő tűcsere programnak – és annak a ténynek, hogy nálunk mindig is lehetett steril injekciós tűt kapni – köszönhetően 1999-ig mindössze egy magyar állampolgár fertőződött meg – ő is külföldön – intravénás droghasználat miatt HIV-vírussal. A methadon program pontos szabályozása azonban évek óta várat magára. Míg Nyugat-Európában a rendőrség nem nyomoz a terápiás helyeken, a büntetőjog túlsúlya miatt nálunk a rendvédelmi szervek részéről szinte állandó az igény az intézmények ellenőrzésére. Így a betegekben nehezen alakul ki az ilyen kezelések során oly fontos bizalom. A pszichiátriai osztályokon többnyire nem fogadják szívesen a gyógyulni vágyó drogosokat, a kevés ágy sokszor több hónapos várakozást eredményez. Még mindig nem megfelelő a felvilágosító és megelőző rendszer. A drogfogyasztók sokszor nincsenek tisztában az általuk használt szerek hatásaival. Kevés az írásos tájékoztató anyag. A drogproblémához képest az intézményrendszer fejletlen, nincs elegendő, megfelelően képzett szakember. Az az intézménylánc, amely Nyugat-Európában már létrejött, nálunk hiányos. A drogbetegeket szinte kizárólag a hagyományos egészségügyi intézményekben próbálják kezelni, kevés a drogambulancia, tanácsadóhely. Nincs elvonókezelésre szakosodott kórházi osztály, a rehabilitációs otthonokba hosszú várakozás után lehet bejutni, így a gyógyulásra kevés az esély. Speciális segítő programokra lenne szükség terhesek, prostituáltak és börtönben lévő drogfüggők számára. Elmondható, hogy az ártalomcsökkentő programokat nem szívesen finanszírozzák.

 

3..A büntetőjogi szigor fokozása – bár látványos lépés – a probléma megoldását nem viszi előre, és az ártalomcsökkentő programok sikerének az esélyét jelentősen csökkenti. Ha a drogkérdés pragmatikus és hatékony kezelésén fáradozunk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a külföldi példákat. Az Európa Parlament egy 1995-ös dokumentumában elismerte, hogy „a tagországok társadalmaiban mindig is igény lesz a drogokra… az eddig követett politikák képtelenek voltak megakadályozni az illegális drogkereskedelem virágzását”.

     Ha reálisan akarunk szembenézni a tényekkel, akkor látnunk kell, hogy a büntetőjog eszközei önmagukban nem alkalmasak a drogfogyasztás csökkentésére. A kábítószer függőségre nem a büntetés, hanem a gyógyítás, segítségnyújtás adhat megoldást. Azokat sem tekinthetjük bűnözőnek, akik a szereket kontrolláltan használják, vagy csak kipróbálják. Drogpolitikánk részévé kellene tennünk az ártalomcsökkenést, mint olyan eszközt, mely képes a kábítószer fogyasztás káros egészségügyi, szociológiai és kriminológiai következményeinek az enyhítésére.

BEFEJEZÉS

Dolgozatom zárásául szolgáljon egy szakember véleménye a Drogról, Droghelyzetről: (fénymásolatként tűzöm az anyaghoz a hitelességet bizonyító aláírás miatt)

Statisztikák  (Baranya megyei) 1996-1999

Szövegközti mellékletként kívánom bemutatni a fent említett statisztikákat ( 4 db táblázat 36-39. oldal).

A kezelésben (rehabilitációban) részesültek főbb kábítószer kategóriák és nemek szerint 1996. évben 


A kezelésben (rehabilitációban) részesültek főbb kábítószer kategóriák és nemek szerint 1997. évben 


A kezelésben (rehabilitációban) részesültek főbb kábítószer kategóriák és nemek szerint 1998. évben 


A kezelésben (rehabilitációban) részesültek főbb kábítószer kategóriák és nemek szerint 1999. évben 


A kábítószer – problémával kapcsolatos statisztikai adatok

( A táblázatokat a Belügyminisztérium, a Népjóléti Minisztérium, a Kábítószerügyi Tárcaközi Bizottság, valamint a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának a tájékoztatóiból vettem át.)

1. Nyilvántartott kábítószer fogyasztók száma Magyarországon

1994-1996 között

Drog kategóriák

1994

1995

1996

Opiát típus

 604

   749

1 212

    ebből heroin

159

286

502

Kokain típus

   20

     19

    39

Kannabisz típus

 142

   176

  292

Hallucinogének

   19

     67

    74

Anfetamin típus

   25

   108



  302

Nyugtató típus

  781

1 033

   981

Politoxikománia

  745

   922

1 066

Szerves oldószerek

   441

    145

    229

Egyéb (nem specifikált)

     29

      44

 1 220

ÖSSZES

2 806

3 263

5 479

Forrás: OSAP Jelentés  Kábítószer fogyasztók kezeléséről (OPNI)

Megjegyzés: Az adatszolgáltatásra kötelezettek: drogambulanciák, drogterápiás intézetek, alkohol és pszichiátriai járóbeteg rendelések és fekvőbeteg osztályok, krízis intervenciós osztályok  és az Erzsébet Kórház baleseti-belgyógzati osztálya. Az adatszolgáltatási fegyelem a kötelező statisztikai jelentési rendszer 1994-ben  történt bevezetése óta fokozatosan javult. A legtöbb beteget detoxifikáló budapesti Erzsébet Kórház 1996-ban jelentett először, ezzel erőteljesen, kb. 1200 fővel megemelve az éves statisztika számát, viszont nem adta meg a drogok szerinti bontást (ezért van a nagy szám az „egyéb” kategóriában).

2. Az első kezelési igény (azaz a kezelésre először jelentkezők)

Magyarország, 1994-1996

Időszak

Az év folyamán

kezelésben megjelent

összes beteg

Új betegek  (kezelésben

első alkalommal

megjelent)

Az első

kezelési igény

1994

2 806

   822

31,3 %

1995

3 553

1 374

39,2 %

1996

5 935

1 563

26,3 %

Forrás: OSAP Jelentés  Kábítószer fogyasztók kezeléséről (OPNI)

3. Életprevalencia érték 16 éves korban az ILLEGÁLIS drogokra:

(beleértve az anabolikus szteroidokat és szipuzást)

Magyarország, 1995

Országos átlag: 10,3

Kábítószer

Életprevalencia érték

opiatok

1,4

heroin

0,5

kokain

0,5

crack

0,3

amfetaminok

0,5

extasy

0,8

marihuana

4,8

LSD és más hallucinogének

1,4

„szipuzás”

5,3

Forrás: ESPAD: a magyarországi középiskolák alkohol és drogfogyasztása, 1995

Megjegyzés: az anabolikus szteroidok fogyasztása hazánkban nem áll ellenőrzés alatt. Az életprevalencia érték ezekre a szerekre: 1,4.



4. Intravénás droghasználat (invu) a kezelésben lévő kábítószeresek között:

Magyarország, 1994-1996

Időszak

Intravénás droghasználok

száma

Heroinfüggő intravénás droghasználok száma

1994

230

144

1995

498

208

1996

933

523

Forrás: OSAP Jelentés a Kábítószer fogyasztók kezeléséről (OPNI)

5. HIV/AIDS statisztika: 1986-1997

Regisztrált AIDS esetek

252

AIDS halálesetek száma

164

HIV pozitív intravénás drogfogyasztó

  * 1

Regisztrált HIV pozitív esetek

634

Forrás: Epnfo, 1997. április

Megjegyzés: * mindeddig összesen 1 AIDS-es intravénás droghalálozás történt, mint importált eset: 1991-ben.

6. Kábítószerrel kapcsolatos halálozás

I.

Halálesetek 1995-ben

Kábítószer

Életprevalencia érték

Opiat típus

    4

Kokain típus

-

Kannabisz típus

-

Hallucinogének

-

Amfetamin típus

     2

Nyugtató típus

 148

Politoxikománia

-

„szipu”

 12

nem specifikált

 38

Összes

204

Forrás: DOTE Igazságügyi Orvostani Intézet által gyűjtött adatok

Megjegyzés: Az országos adatgyűjtés bevezetése előtt a kísérleti év 1995 volt. Az 1996-os évtől kezdődően az OSAP keretében kötelező a jelentés a kábítószerrel kapcsolatos halálokról. A jelentésre kötelezettek: orvosszakértői intézetek, igazságügyi orvostani intézetek, rendőrorvosi hivatalok.

9. Az illegális kábítószerek utcai terjesztési árai

Magyarországon 1997-ben

Kábítószer (és mennyiség)

Ár (Forntban)

Heroin (1 gr.)

5 000 – 7 000

Kokain (1 gr.)

10 000 – 15 000

Marihuána (1 szál cigaretta)

300 – 500

Hasis (1 gr.)

1 000 – 1 500

LSD (1 db LSD bélyeg)

900 – 1 200

Extasy (1 db Extasy tabletta)

1 500 – 2 000

Forrás: ORFK Kábítószer Bűnözés Elleni Osztály

Megjegyzés: Az árak függnek a kereslet-kínálat alakulásától, a szer minőségétől és az eladás helyétől.

Találat: 1603