online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   
kategória
 

Biológia
Filozófia
Gazdaság Adminisztráció Auto építészet építőipari Gépészet Jogi Jogszabályok Közlekedés Mezőgazdaság Pénzügy Turizmus újságírás üzleti
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 













































 
 

A baleset-megelőzési tevékenység célja, feladata, szerepe, jelentősége és szervezése

auto

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
A közúti baleseti helyszín és a mentés
A hazai közlekedésbiztonsagi helyzet bemutatasa és elemzése. A hazai és nemzetközi baleseti helyzet összehasonlítasa
Gépkocsik passzív biztonsaga
Opel Astra 1.8 Sport
A vezetéstechnika és fejlesztésének szerepe a közlekedésbiztonsag javítasaban
 
 

A baleset-megelőzési tevékenység célja, feladata, szerepe, jelentősége és szervezése. Közlekedésbiztonsági programok

A Közlekedéstudományi Intézet (KTI) kutatása szerint 2003-ban Magyarországon a közúti közlekedési balesetek miatt 270 milliár 656j97g d Ft. veszteség érte a nemzetgazdaságot, mely a GDP mintegy 1 ,5%-ra tehető. A veszteség tételeihez számították a sérültek ellátása mellett a termelésből végleg, vagy átmenetileg kiesettek munkájának az értékét, a balesetek okozta torlódásokban elvesztegetett időt, a természetben és az épített környezetben keletkezett károkat. A KTI számításai szerint egy ember baleseti halála - a személyes tragédián túl átlagosan 95 millió Ft. anyagi kárt is okoz az országnak. (Megkérdőjelezhető persze, hogy egy halálos kimenetelű közúti baleset kifejezhető-e forintosított értékben.)

A balesetek számát, kimenetelük súlyosságát környezeti és emberi tényezők egyaránt befolyásolják.

A környezeti tényezők közé sorolható az úthálózat kiépítettsége, a közlekedésben résztvevő járműállomány összetétele, (aktív és passzív biztonság, évjárat, műszaki paraméterek stb.) műszaki állapotának együttese.

Sajnos az utóbbi években hazánk gazdasági helyzetéből fakadóan nem tudott a kívánatos mértékben áldozni az infrastruktúra fejlesztésére.



Még komolyabb gondok mutatkoztak az emberi tényezők helytelen működésére visszavezethető területeken. Adott infrastrukturális viszonyok mellet, a balesetek több, mint 90%-át emberi hiba okozza. Fontos ezért, hogy a közlekedő ember jelentőségét, az általános pszichés helyzetet, az egészségügyi állapotot, a vezetésre károsan ható szerek elterjedését bizonyos veszélyeztetett korosztályoknál, kellő súllyal vegyük figyelembe.

Az emberi tényezők hatásmechanizmusainak megismerésére, a tudatos döntések előkészítésére, ugyanúgy fel kell készíteni a járművezetőket, mint a közlekedési szabályok ismeretére.

Fő cél, hogy a közlekedésben résztvevők ismerjék, és akarják is betartani a közlekedési szabályokat, képesek legyenek alkalmazni a preventív vezetés alapvető szabályait. Fontos továbbá, hogy készek legyenek biztonságosan közlekedni belső kényszerből is és ne csak a szankcionálás veszélye vezérelje cselekedeteiket. Egy adott veszélyhelyzet feloldása érdekében képesek legyenek saját érdekeik, jogaik háttérbe szorítására is, a közlekedési partnerek és az anyagi javak megóvása érdekében.

A közúti közlekedés biztonságosabbá tétele tehát társadalmi szükségszerűség, melynek megvalósítása érdekében csak (államilag) koordinált, összehangolt tevékenységgel vehetjük fel hatékonyan a küzdelmet a közúti balesetek ellen. Itt kiemelném a járművezető képző iskolák fontosságát a balesetvédelem terén.

Közlekedésbiztonsági programok

A közlekedésbiztonsági programok a közlekedésbiztonság javítására szolgáló tervek.

A közlekedés elemei szerinti csoportosítás:

ˇ          Az emberi tényezőre vonatkozó programok

ˇ          A járműtényezőre vonatkozó programok

ˇ          Az útbiztonságra vonatkozó programok

A közlekedésbiztonsági programok csoportosíthatók aszerint is, hogy mekkora területre terjednek ki.

ˇ          Nemzetközi közlekedés biztonsági programok

ˇ          Nemzeti (országos) közlekedésbiztonsági programok

ˇ          Regionális közlekedésbiztonsági programok

ˇ          Helyi közlekedésbiztonsági programok

A közlekedésbiztonsági programok általános felépítése

A probléma felismerésével, rövid és tömör megfogalmazásával, a problémából fakadó emberi és anyagi veszteségek bemutatásával. (a balesetek bekövetkezésének) jellemzőhöz sajátosságai vannak (gócok, periodicitás, balesetben részesek megoszlása stb.).

Átfogó elemzéssel megállapítandó a diagnózis, azaz meg kell határozni azt az okot, többnyire okokat, amelyek a baleseteket okozzák.

A diagnózis megállapítása után következik a terápia meghatározása, azaz a lehetséges vagy szükséges beavatkozások megtervezése.

A megvalósítás tervezésénél személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeinek meglétére.

A projekt megvalósítása után - a várt eredményelérésének felmérése céljából - hatásellenőrzést kell végezni. A hatásellenőrzés célszerűen előtte-utána vizsgálaton alapul.

A program kialakításának módszertana

A prioritások meghatározásánál alapvetően két szempont veendő figyelembe:

ˇ          az egyes problémák által kiváltott veszteségek emberi életben és anyagi javakban: súlyossági jellemző,

ˇ          az egyes problémák felszámolásának vagy csökkentési lehetőségeinek költségvonzata és időhorizontja: gazdasági jellemző

A gazdasági jellemző meghatározása költség/haszon elemzéseket igényel. Haszon (elmaradó veszteség) többnyire csak becsülhető.

Egy programban több probléma kezelése esetében a prioritásokat (beavatkozási sorrendet) a súlyossági és a gazdasági jellemzők együttes és gondos figyelembevételével kell meghatározni.

A prevenció olcsóbb, mint a rehabilitáció, a közlekedésbiztonsági programok anyagi fedezetének a biztosítása problematikus. Ennek oka az, hogy az elmaradó veszteség haszna többnyire nem ott és azoknál jelentkezik, akik potenciális finanszírozók lehetnek.

A magyar Nemzeti Közlekedésbiztonsági Program tömörítvénye felsorolja a közlekedésbiztonság javítása érdekében állami (önkormányzati) felelősségi körbe utalt feladatokat:

ˇ          közúthálózat fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése,



ˇ          járművek biztonsági tulajdonságainak meghatározása és ellenőrzése,

ˇ          mentőszolgálat megszervezése,

ˇ          a közlekedés résztvevői beállítottságának és magatartásának befolyásolása

  • a közlekedésre neveléssel,
  • a közlekedési tájékoztatással és propagandával,
  • a közlekedési szabályokkal,
  • az ellenőrzéssel és a szankcionálással.

Általános helyzetkép a közlekedésbiztonságról.

A balesetek okozóival

A fő baleseti okok

A balesetek áldozatai

A balesetek helye

A balesetek időpontja

A rendőri ellenőrzés mértéke

Szükséges intézkedések a baleseti helyzet javítására

Integrált megközelítésre

Az emberi tényező

Az iskolai közlekedésre nevelés

Gépjárművezető-képzés, -vizsgáztatás, -utánképzés

A helyes közlekedési magatartást kikényszerítő intézkedések

A közutak biztonsági jellemzőinek kialakítása

A járművek biztonsági jellemzői

A mentés hatékonyságát

Biztonsági célú kutatás, fejlesztés nélkül nincsen közlekedésbiztonság, nincsen baleset-megelőzés. Ennek leglényegesebb területei:

ˇ          baleseti adatbank kialakítása, működtetése, az adatok és változásaik

ˇ          folyamatos értékelése,

ˇ          külföldi eredmények hazai adaptálása,

ˇ          baleseti okok feltárása,

ˇ          baleseti gócok meghatározása,

ˇ          közlekedési magatartásformák felmérése, értékelése, következtetések levonása és befolyásolásuk módszereinek meghatározása,

ˇ          ellenőrzési módszerek és technikák fejlesztése,

ˇ          szabályozások korszerűsítésének fejlesztésének szakmai megalapozása és előkészítése,

ˇ          módszertani útmutatók kidolgozása a helyi problémák kezelésével foglalkozók számára,

ˇ          költség/haszon számítási módszerek kidolgozása a beavatkozási prioritások meghatározására.

A jog szerepe a közlekedésbiztonság fejlesztésében

A közúti közlekedésről szóló 1988.évi I. törvény.

A törvény 1. §-ában megfogalmazott célja rögzíti, hogy a "közúti közlekedés alapvető feltételeinek, az abban részt vevő személyek és szervezetek jogainak és kötelezettségeinek a meghatározásával elősegítse a közúti személy- és áruszállítási szükségletek kielégítését, a közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi követelményeknek megfelelő korszerű járműállomány és közúthálózat kialakítását, működését, a közutak védelmét."



A közutat és a közforgalom elől el nem zárt magánutat a közlekedés céljából gyalogosként vagy - meghatározott feltételek teljesítése esetén járművezetőként bárki igénybe veheti. A meghatározott feltételek különféle közlekedésbiztonsági célokat szolgáló külön jogszabályokban öltenek testet.

Közúti járművek vezetőinek képzéséről

A közlekedési hatóság - mint jogalkalmazó - tevékenysége a közlekedésbiztonsággal összefüggésben

A minden államra jellemző állami funkciók kiemelt területe a biztonsági funkciók csoportja. Ezek olyan államigazgatási funkciók, amelyek az életet, a testi épséget, az embert és az emberi csoportokat vannak hivatva védeni.

Ilyenek a közlekedési veszélyek elleni védelem.

A közlekedés mérhetetlen haszna mellett veszélyeket is rejt magában, emberek életét, testi épségét, anyagi javaikat is veszélyeztetheti. Ezért indokolt a közlekedés felett felügyeletet gyakorolni.

Magyarországon a közlekedésbiztonságért döntően két államigazgatási szerv a felelős: a rendőrhatóság és a közlekedési hatóság.

A közúti közlekedésbiztonság tényezőit legegyszerűbben személyi és tárgyi kategóriákra lehet bontani.

ˇ          a közlekedő ember

ˇ          a jármű

ˇ          a pálya

ˇ          a közlekedési környezet

A baleset-megelőzési munka célja, jelentősége, hazai és nemzetközi kapcsolatrendszere

A közúti közlekedési balesetek megelőzésére, gyakoriságuk és súlyosságuk csökkentésére számos lehetőség kínálkozik. Ezek az úthálózattal, a járművekkel, a jogi szabályozással, az ellenőrzéssel, a közlekedők magatartásának befolyásolásával (oktatás, képzés, propaganda) és a mentéssel függnek össze. A balesetek elleni küzdelemben integrált megközelítésre van szükség.

ˇ          a prioritások (ún. beavatkozási "célterületek") a baleseti helyzet elemzése alapján kerüljenek megállapításra,

ˇ          anyagi források felhasználása optimális hatékonyságú legyen

ˇ          az egyes intézkedések végrehajtása összehangoltan, koordináltan történjék

A baleset megelőzés fontosabb területei.

1. Emberi tényező

2. Közút

3. Jármű

4. Jogi szabályozás

5. Mentés

6. Kutatás fejlesztés

A hatóság (Rendőrség és Közlekedési felügyelet) feladatai

A Rendőrség feladatait az 1994. évi XXXIV (törvény a rendőrségről) Törvény szabályozza.

A közlekedés szempontjából különösen fontosak a tv. V. fejezet 42§-46§ paragrafusai

A helyes (biztonságos) közlekedési magatartást "kikényszerítő" intézkedések:

Az állomány és a rendelkezésére álló eszközpark nagysága legyen összhangban a forgalom nagyságával, hogy a szabálysértések felderítésének valószínűsége jelentősen növekedjék.

Közlekedési szabálysértések és bűncselekmények központi számítógépes nyilvántartása, pontrendszeren alapuló szankcionálása.

A pontrendszer Magyarországon

A korábbi évek és külföldi tapasztalatok azt mutatták, hogy jó hatásfokkal csökkenthető a balesetek száma, ha a közlekedési szabálysértést vagy bűncselekményt elkövető után-képzés keretében szembesül cselekményével.

Az után-képzés, mint eljárás nem alkalmasság vizsgálat, hanem speciális képzés, amely célirányosan kidolgozott módszerek alkalmazásával "tükröt" tart az elkövető elé, aki szembesülhet cselekedetével. Az után-képzés feladata a közlekedési képzettség, kultúra és magatartás hiányosságainak megszüntetése, a helytelen beállítódások befolyásolása.

A közlekedésben deviáns magatartást mutató járművezetők utánképzése a Közlekedési Felügyeletek hatáskörébe tartozik.

Az OBB és a rendőrség feladatai a baleset megelőzési munkában: A tájékoztatás és propaganda feladat a közlekedés biztonság javításában.

Iskolarendszerű oktatás a közlekedés biztonság fejlesztése céljából.

A Nemzeti Alaptanterv (NAT) előírásai.


: 2169