online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   
kategória
 

Biológia
Filozófia
Gazdaság Adminisztráció Auto építészet építőipari Gépészet Jogi Jogszabályok Közlekedés Mezőgazdaság Pénzügy Turizmus újságírás üzleti
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 













































 
 

MIKROÖKONÓMIA

gazdaság

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
SZÜKSÉGLET ÉS IGÉNYFELMÉRÉS
A pénzpiac. Az arupiac és pénzpiac együttes egyensúlya, az IS-LM-rendszer.
TÁRGYI ESZKÖZÖK
MAGYAR REKLÁMETIKAI KÓDEX
A munkapiac. Egyensúly a munkapiacon.
Mikroökonómia
A SZÁMVITELI TÖRVÉNY CÉLJA, SZÁMVITELI ALAPELVEK, A BESZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉG, A BESZÁMOLÓK FORMÁI, FELTÉTELEI
MIKROÖKONÓMIA
 
 

MIKROÖKONÓMIA

ALAPFOGALMAK

Közgazdaságtan tárgya:

Az újratermelési folyamatokban felmerülő döntési alternatívákkal és azok gazdasági társadalmi következményeivel foglalkozik.

Újratermelés


        

Termelés                                     Csere                                Fogyasztás


1.     javak előállítása                                                                 

-         cél: a szükséglet                  terepe a PIAC                          - szükségletben

kielégítés                                                                             jelentkezik

                                                                                                       - jövedelem

2. anyagilag korlátozott                                                            által korlátozott

                                                        rangsorolás döntés        

Jellemző: a szűkösség – erőforrások korlátozottan állnak rendelkezésre, dönteni kell a hasznosításról

Döntés központjában: racionalitás

Gazdasági racionalitás:

racionális minden olyan cselekedet, amelynek célja a minél jobb eredmény elérése, illetve a rosszabb elkerülése.

-                     fogyasztói: szükséglet maximalizálása

-                     üzleti: Л maximalizálás

Közgazdasági elemzés 3 szintje:

-                     mikro: központban az egyéni döntéshozók, egyéni alternatívái állnak:

fogyasztó – vállalat – állam

-                     makro: összevont mutatók alapján vizsgálja a gazdaságot

-                     internacionális: nemzetgazdaságok együttműködésének hatásait vizsgálja.

Mikroökonómia: az egyéni döntéshozók döntéseit, alternatíváit, általánosítható viselkedéseit vizsgálja.

Piac: a potenciális eladók és vevők találkozási színtere, ahol előre ismert szabályok alapján bonyolítják le tranzakcióikat;  az adás – vételek összesége.

                           

                            Piaci tényezők


        

            Kereselet (D)           Kínálat (S) (Supply)

            (Demand)

                                  Ár(P)            

                   vevő                            eladó

                               közvetítő

Kereslet (D): vásárlói hajlandóság és képesség valamely termék iránt

Kínálat (S): adott termék előállítására vonatkozó hajlandóság és képesség.

Ár (P): az a pénzösszeg, amit a vevő az áru megszerzéséért hajlandó fizetni. Alapja: határhaszon.

Marshall-kereszt

 E = egyensúlyi pont

P

 
                                                                                   Px = egyensúlyi ár

S

 
Qx = egyensúlyi kereslet és kínálat


I.                   HÁZTARTÁS GAZDÁLKODÁSA

Háztartás: együtt lakó emberek, akik döntéseiket belső rend szerint hozzák, de következményeit együtt viselik.

Szerepe:

1.      javak végső fogyasztója

2.      munkaerőt biztosítja a gazdaság számára

3.      megtakarításai hitel lehetőséget jelentenek a gazdaság számára

Döntéseit motiváló tényezők:

1.      szükséglet

2.      jövedelem

Cél: a hasznosság maximalizálása

Hasznosság közgazdasági tartalma: az a kielégülés érzet, amelyet a fogyasztó valamely jószág vagy szolgáltatás elfogyasztása révén nyer (U = utility).

Vizsgálata:

1.      kardinális

2.      ordinális

1.      Kardinális (hasznosság) megközelítése, feltételezi

-         hogy a fogyasztó a hasznosságot képes mérni, tőszámokkal kifejezni

-         összehasonlíthatók a javak

-         egyik jószág hasznossága nem függ a másiktól

-         minél nagyobb az elfogyasztott mennyiség, annál nagyobb az összhaszon – egy ponton eléri a telítettségi pontot

-         az egyes darabok összhaszonhoz való hozzájárulása a fogyasztás sorrendjében csökkenő, ez a csökkenő határhaszon elve (Gossen I. törvénye).

Összhaszon (TU): egy adott jószágmennyiség elfogyasztásából származó összes kielégülésérzet. Telítettségi pont: a teljes haszon maximuma.

Határhaszon (MU): egy pótlólagos termékegység elfogyasztásának hatására az összhaszonban végbemenő változás.

                                    MUx=

Az összhaszon maximalizálása több termék esetén: mindaddig növelhető az összhaszon, ameddig a fogyasztói szerkezet átrendezése során nyert haszon meghaladja a feláldozott haszon mértékét. Egy ponton bekövetkezik a kiegyenlítődés. (Gossen II. törvénye)

U

 
Q

MU

TU

Tu

 
1

4

4

2

3

7

3

2

9

4

1

10

5

0

10

X

 

MU

 
6

-1

9

Pénz bekapcsolásával: az utolsó pénzegység által nyerhető határhaszon (MU) minden jószágnál ugyanakkora, akkor maximális a haszon.

2.      Ordinális megközelítés:

Lényege: a fogyasztó különböző jószágkombinációt (jószágkosarat) fogyaszt – ez számára mekkora szükségletkielégítést jelent, az alapján rangsorolja a kosarakat.

A rangsorolás = preferencia rendezés

A preferenciarendezés axiomái:

1.      teljesség – a fogyasztó bármit, bármikor legyen képes viszonyítani.

2.      reflexivitás: minden fogyasztói kosár legalább olyan jó, mint önmaga.

3.      tranzitivitás: A > B, B >C, → A >C

Feltételei:

-         dominancia elve – a többet preferálja a kevesebbel szemben

-         a lexikografikus rendezés kizárva

-         nem létezik externália – az élvezet csak a saját fogyasztásból származik

-         konvexitás érvényesül – az átlagot preferálja a szélsőségekkel szemben.

Közömbösségi görbe (megszerkesztése): azon pontok mértani helye, amelyek – azonos hasznosságot fejeznek ki két dimenziós térben.

Y

 


J kosár

X

Y

Rangsor

a

1

4

1

b

1

6

2

U2

 
c

2

3

1

U1

 
d

2

4

2

e

3

2

1

X

 
f

3

3

2

Közömbösségi görbe jellemzői:

-         negatív hajlásúak

-         nem keresztezhetik egymást

-         origótól távolodva növekvő hasznosságot jelent

-         konvex az origóra nézve

Előnykiegyenlítődés: (Gossen II. törvénye)

Összhaszon maximális, ha:   =

Elmozdulás iránya → másik „u” görbére

                                   azonos „u” görbén

Helyettesítési határrátája: MRS

(marginal rate of substitucion): azt az arányt fejezi ki, amely megmutatja, hogy a fogyasztó egy bizonyos jószágot, egy másik jószág mekkora mennyiségére hajlandó elcserélni ahhoz, hogy az összhaszna ne változzon (ugyanazon a közömbösségi görbén maradjon).

MRS = a közömbösségi görbéhez húzott érintő meredeksége – megmutatja a két termék helyettesíthetőségét.

MRS = ││= =

A fogyasztó hasznát befolyásoló tényezők:

-         szükséglet által meghatározott hasznossága a terméknek

-         az ár

-         jövedelem I (Income) = költségvetési korlát

Y

 
Költségvetési egyenlet: I = (X•Px+Y•Py)


(IY) Költségvetési egyenes jellemzői:

-         a fogyasztói lehetőségek határa

-         azon jószághalmazok mértani helye, amelyet a fogyasztó megvásárolhat jövedelme teljes elköltése mellett

-         meredekségét az árarányok határozzák meg

Költségvetési egyenes elmozdulásai:

-         jövedelemváltozás – „O”-tól való távolság változik (I’,I’’)

-         árváltozás   – az egyenes meredeksége változik

-         a tengelymetszet változik, ahol az ár megváltozik

-         ha mindkét termék ára azonos arányban és irányban változik az egyenes meredeksége nem, csak metszete változik

1.     

Y

 
A jövedelemváltozás és a fogyasztói kereslet


ICC

 
Feltétel:            - Io jövedelemből indulunk ki

- az árak változatlanok


1.     

U2

 
Normál javak:        jövedelem és a kereslet

U1

 
változása azonos irányú.

I’’

 

I

 

X

 
pozitív meredekségű Engel-görbe és

fogyasztási függvény

2.      Inferior javak: kereslete a jövedelem növekedésével csökken

YD

negatív lejtésű fogyasztási függvény

3.      A javak bizonyos jövedelmek mellett normál, - adott jövedelem szint felett inferior jellegűek

ICC (Income Consumption Curve) = jövedelem-fogyasztás görbe, a különböző jövedelemhez tartozó optimális fogyasztási   pontokat köti össze

2.      Árváltozás hatása a keresletre

Feltétel:            - az Y változatlan

- egy termék ára (Px) változik, a többi jószágé rögzített

- a fogyasztói szokás változatlan

Pxo <Px1

PCC = (árfogyasztás-görbe) (Prince Consumption Curve):

azon jószágkombinációk pontjainak mértani helye amelyek a fogyasztó optimális választását tükrözik a termék árának változása mellett.

Egyéni keresleti görbe:

egy termék ára és a termékből megvásárolt mennyiség közötti viszony

                                                                       Egyéni keresleti görbe

 


                                                                                 

Paradox árhatások:

1.      Minőségi hatás:      PD

      ∆P = minőségi változás feltételezése

                                   PD

2. Spekulációs hatás:    PD – további áremelésre spekulál

3. Veblen hatás:           PD – presztizs fogyasztás

4. Giffen hatás:             PxDx - Dy

X0-X’ = teljes árhatás:

a megvásárolt jószág mennyiség azon változása, amely a jószág árának megváltozása miatt következett be.

2 összetevője:

-         helyettesítési hatás: x árának változására megváltozik a fogyasztás összetétele, megváltoztak az arányok

-         jövedelmi hatás: x árának változására megváltozik a reáljövedelem

Egy termék árváltozása a fogyasztás teljes szerkezetét megváltoztatja (ΔPxΔDy;ΔDx)

A piaci keresleti görbe

A piaci keresleti görbe (DD): az egyéni keresleti görbék horizontális összegzéséből vezethető le. Egy termék ára és a fogyasztók által vásárolt összes mennyiség viszonya.


A kereslet rugalmassága

A kereslet rugalmassága:

a keresletnek azt a százalékos változását, amely egy adott független változó százalékos változásának hatására következik be, a kereslet adott tényező szerinti rugalmasságának (elaszticitásának) nevezzük.

Általános képlete:

Ex1 =

1.      Árrugalmasság megmutatja, hogy az ár 1%-os változásának hatására hány %-kal változik a kereslet. (normál javaknál negatív az értéke)

Expx = =

Lehet:

-         tökéletes rugalmasság Expx > 1 az ár %-os változásánál nagyobb a kereslet változása.

-         végtelen rugalmatlanság Expx < 1 %-os változást eredményez a kereslet

-         egységnyi Ex px = 1

Az árrugalmasság mértékét meghatározó tényezők:

-         a helyettesítő termékek megléte

-         a helyettesítő termékek árának közelsége

-         a rendelkezésre álló reakció idő

-         a termékek árának nagysága a fogyasztó jövedelméhez képest

-        

2. A jövedelem rugalmassága: azt fejezi ki, hogy a fogyasztó jövedelmének 1 %-os változása, adott áru keresletében hány %-os és milyen irányú változással jár. (normál javaknál pozitív az értéke)

ExI =

3. A kereszt (ár) rugalmasság: a termék keresletének változása más termék árának változásával függ össze.

ExPy =

Lehet:

-         pozitív: egymást helyettesítő termékeknél

-         negatív: kiegészítő termékeknél

-         független: 0 rugalmasság

A fogyasztói többlet

Az a pénzmennyiség, amellyel a fogyasztó egy jószágfajta bizonyos egységért többet lenne hajlnadó fizetni, mint az aktuális piaci ár.                      


Fogyasztói többlet

 

D

 

350

 
Q

Px

n

Többlet

1

75

300

225

2

75

250

175

3

75

200

125

4

75

100

25

P

 

P075

 
5

75

50

-25

Q

 


II.                VÁLLALAT

Kialakulása:

- Modern polgári viszonyok között jön létre

-         pénzügyi elszámolás elterjedt

-         hitelezési gyakorlat jellemző

- Hagyományos önálló szervezetektől független

- Nyitott, árutermelést folytató, üzleti vállalkozás.

Üzleti vállalkozás mozzanatai (kritériumai):

1.      önálló gazdálkodás, szervezés, kombinálás, döntési kényszer

2.      pénzügyi jövedelemszerzés

3.      döntései következményeit, a kockázatot maga viseli

4.      erőforrások felhasználása

Üzleti vállalkozás > vállalat

- egyéni vállalkozás      - nyitott szervezet

- társulás                      - nem kisvállalkozás

A vállalat a fejlett üzleti vállalkozás szervezeti formája, jövedelmi célok által vezérelt fejlődő szervezet, rendszer, amely erőforrásokat alakít át kibocsátásokká.

A vállalat környezete

Környezete: -   piaci szereplők és tranzakcióik

                     - nem piaci tényezők (állam, természet, társadalmi szervek stb.)

Legfontosabb környezete a piac.

A piac: egymástól viszonylag független, egyenrangú felek összessége, akik önkéntes alapon lépnek egymással kapcsolatba.

A vállalat két piaca:      Erőforrás piacon          -          vevő

                                   Termékpiacon              -          eladó


Pénzfolyamatok →


A piac: egyrészt           1. vevők piaca

                        2. eladók piaca

            másrészt           1. reálfolyamatok

                        2. pénzfolyamatok egysége

 A vállalat társadalmi funkciója

Funkciója: erőforrásokat (inputokat) alakít át (outputokká) kibocsátásokká!

Tevékenységét: célok vezérlik.

Célrendszer:

            1. Saját belső célok:                - tulajdonosok; Л maximalizálása

-         dolgozók: jövedelem max.

-         vezetői célok

2.      Piaci alkalmazkodás – verseny

3.      Külső környezet: állami szabályozás, telephelyi környezet stb., reklám, többletszolgáltatást nyújt

Alapvető cél: Л maximalizálás

(Л) profit = bevétel-kiadás

                       

            maximalizálás a racionálisan gazdálkodó vállalat alapvető célja

                       

            döntési kényszer oka: - erőforrások felhasználása

 -  piaci alkalmazkodás

Döntés: adott piaci viszonyok között milyen reagálási lehetőség áll a vállalat rendelkezésére.

Időtáv: - naptári

- közgazdasági; piaci alkalmazkodás lehetősége

Input

Output

Technológiai színvonal

a. Nagyon rövid

fix

készlet eladás

változatlan

b. Rövid

legalább 1 fix vagy

legalább 1 változik

megváltozik

változatlan

c. Hosszútáv

összes változik

megváltozik

változatlan

d. Nagyon hosszú

megváltozik

új termék

új technológia

A döntés (megfontolás) kulcskérdése a hatékonyság


Technikai:                                                                            Gazdasági:

A termelési tényezők azon kombinációja, amikor                     Az a technológiailag hatékony eljárás,

egyetelen termelési tényezőből sincs felesleges,                        amely adott outputhoz a legkisebb

kihasználatlan kapacitás.                                                         költésget tartalmazza vagy adott költségge

                                                                                              a legnagyobb eredményt éri el.

                                                           Pareto-optimum

A termelési függvény

Tartalmazza: a termelési tényezők (K, L) lehetséges kombinációi és a maximális kibocsátás közötti technikai-gazdasági összefüggést.

Q = f(K,L)

Egytényezős termelési függvény:

egyik tényező fix (K) – a másik (L) változó



Parciális termelési függvény: Q = f(L, K) → Q = f(L)

                                               a termelés a munka speciális függvénye.


Határtermék (MP): valamely termelési tényező (L) egységnyi változáskor az össztermékben bekövetkezett változás.

MPL =

Átlagtermék (AP): termelési tényező egységére jutó áltagos kibocsátás

AP =

Termelés rugalmassága:

Ep = =  =   =

Isoquant-görbe

Azon pontok mértani helye, amelyek az azonos outputhoz tartozó összes tényező kombinációt tartalmazzák

K

 
                                                          

III.

 


II.

 
                                                           Gerincvonalak

k6

 

III.

 

I.

 
                                                          


I görbe tulajdonságai

-         negatív hajlásúak

-         0-ra konvexek

-         0-tól távolodva magasabb termelési szintet képviselnek

-         görbék nem metszik egymást

-         a termelési tényezők nem helyettesítik tökéletesen egymást.

I görbe és a határtermék viszonya

Gerinvonalak (ridge lines)

a tényezők (K és L) helyettesíti lehetőségeit próbálják behatárolni.

Isoquant térkép szférái: (I: térkép = a termelési függvényt reprezentáló színvonalak sorozata)

Tartományok:

I.                    Gerincvonalak közötti tartomány releváns tartomány a tényezők határterméke, határtermelékenysége pozitív, a tényezők helyettesítik egymást azonos output mellett és bármelyik tényező növelésével(miközben a másik változatlan) nő az output

MPL

               >0

MPK

II.                 Gerincvonalakon kívül:

(x tengely mentén) túlzott munkaráfordítás MPL < 0,

(y tengely mentén) túlzott tőkeráfordítás MPK < 0,

III.               Gerincvonalak és I görbe találkozása

- x tengely felett:           MPL = 0

- y tengely mellett:        MPK = 0

A technikai helyettesítés határrátája MRTS (Marginal rate of Substitution):

MRTS: az az arányszám, amely megmutatja, hogy adott inputtényezőt egységnyi (végtelen kis) mértékben csökkentve, a másik tényező hányszorosát kell venni ahhoz, hogy az össztermelés ne változzon.

MRTS =  =  =  =  =

MRTS = I görbe adott pontjában húzott érintő meredekségének (-1) szeresével

A tényezőárak szerepe az optimális program kialakításában

Költségvetési egyenlet: a vállalat összköltéségét a különböző ráfordítási elemek függvényeként fejezi ki

TC = K ∙ PK + L ∙ PL

ISOCOST egyenes      – a költségvetési egyenlet negatív meredekségű egyenes

                                  - TC/PK és TC/PL pontokban metszi a koordináta tengelyt

A tőke (K) és munka (L) azon kombinálcióinak mértani helye, amelyek összköltsége azonos

-         Meredekségét a K és L árarányai határozzák meg.

-         Elmozdulhat           – költség hatására 0-tól a távolság változik

- árak hatására meredeksége változik.


Optimális inputkombináció: az az inputarány, ahol az inputtényezők egységnyi költségnövekményére jutó határérték azonos, azaz a tényezőkre költött pénz határterméke egyenlő

MRTS =   =  =   =

Minimális az összköltség, ha a tényezőárak aránya egyenlő a tényezők technikai helyettesítésének határrátájával.

 =

Maximális output-ot a költségvetési I egyeneshez húzható legmagasabb Isoquant görbe képviseli

A termelési hozadék

A termelés rövidtávú alakulásának vizsgálata.

Feltétel, törvényszerűség:

-         a termelési függvény adott Q = f(K,L)

-         a technológia változatlan (K fix)

-         L ráfordítás folyamatosan növelhető, a termelés növelésének nincs akadálya

-         a vállalat árelfogadó – kompetitív piac

A hozadéki függvény: valamely tényező parciális termelési függvénye, amely a tényező hozadékát, azaz változásának a termelésre gyakorolt hatását fejezi ki, egyéb tényezők változatlansága mellett.

L

Q

APL =

MPL =

0

0

-

-

1

10

10

10

2

40

20

30

3

54

18

14

4

60

15

6

5

54

10,8

-6


I: a munka        II: a munka                              III: a munka csökkenő

növekvő           csökkenő, de                           és negatív hozadéka

hozadéka         pozitív hoza

                                   déka

(EL > 1)           (0 < EL <1)                             (EL < 0)

A határtermék (MP) és az átlagtermék (AP) viszonya

            MPL > APL                        APL növekvő tendenciájú

MPL < APL                                APL csökkenő tendenciájú

MPL = APL      max               hozadéki optimum

MPL = 0 < APL                  hozadéki maximum

A termelés költségei

A vállalat befektetései, ráfordításai


FLOW                                                                                   STOCK

(folyamatos ráfordítások)                                                        (adott időpontban jelentkező)

adott időszakban jelentkeznek, a                                             hosszabb időn keresztül használja

termék értékesítése során megtérülnek                                     a vállalat fokozatosan használódnak el

fokozatosan térülnek meg (épületek,

költségek:                    -    gazdasági költségek                       gépek)

-         explicit, implicit                                                    

-         számviteli költségek

Vállalat bevétele


                        Gazdasági költség                                           Gi Л

                       

                        Explicit költség Implicit költség


                        Számviteli költség                  Normál Л                       Gi Л


                                                                                   Számviteli Л


Explicit költség (kifejezett): adott időszakban jelentkező kiadás, amely számlákon megjelenik, a termék értékesítése során megtérül.

Implicit költség: azt az összeget jelenti, amely azért merül fel, mert a vállalat elvonta befektetéseit más befektetési lehetőségektől, de számlán nem jelenik meg (pl: i/k, saját bér, ami haszonélvezeti költség, amortizáció)

Gazdasági költség = [explicit + implicit költség]

Alternatív költség (opportunity cost) = Számviteli költség + normál Л

                                  

                                   Számviteli költség: (kisebb, mint a gazdasági költség) adott időszakban (évben) jelentkező számvitelileg nyilvántartható költség – számlákon + belső nyilvántartásban jelentkező.

Számviteli Л = [ gazdasági Л + normál Л ]

                                              

           

 

A költségek időtáv szerinti vizsgálata


                        Rövid távon                                                    Hosszú távon

                        K0 adott                                                          TC = f (Q)

                        Q = f (L,K0)

                        Összköltség = TC


            Fix költség = FC          VC = változó

            (fixed cost)                  (variable cost)

                                               VC = f (Q,K0)

FC = állandó költség: a vállalat rövid távon fix inputtényezőinek egyéni gazdasági költsége.

VC = változó költség: a rövid távon változó inputtényezők vállalati gazdasági költségeinek összege.

MC = határköltség (rövidtávú): az az arányszám, amely megmutatja, hogy hány egységgel változik az összköltség (TC) illetve a változó költség (VC) a termelés egységnyi növelésével.

MC =  =  =  

MC = ∙ PL =

Az MC: a tényező határterméke reciprokának és árának szorzata  ha MP  MC

AC = átlagköltség (average cost): a (TC) összköltség termékegységre jutó nagysága, a termelés adott volumene esetén.

AC =

AFC = átlagos fix költség (average fixed cost): a termék egységére jutó összköltség.

AFC =

AVC = átlagos változó költség (average variable cost): a változó költség termelékenységre jutó összege

AVC =

Ha az összes változó tényező = L

Munka átlagterméke: APL =  

                                   AVC = ∙ PL           

Q

 
                                              


Következtetés:

1.         MPL max = MC min

-         APL max = AVC min

-         AVC min az MC min és AC min között van

2.         MC minimumpontjában metszi az AC és AVC görbéket

3.         AC = MC: Ezen technikai optimum a fedezeti pont

-         MC = AVC: Üzembezárási pont

Hosszútávú költségfüggvények

Feltétel:          -    inputtényezők tetszőleges változtatása

-         egy technológiai korszak

-         termelési függvény változatlan

-         nincs állandó költség

LTC = hosszútávú költségfüggvény ( long-run total cost): a vállalat különböző termelési szintjéhez tartozó költség alakulása

LAC = hosszútávú átlagköltség (long-run average cost): hosszútávú összköltség és a termelési volumen hányadosa

LAC =

LMC = hosszútávú határköltség (long-run marginal cost): azt fejezi ki, hogyan alakul egy-egy pótlólagos termék költsége a termelés méretének hosszútávú növelése folytán

Hosszútáv lehet                   üzemméret

                                                                   által jellemezhető

                                          sorozatnagyság

A rövid és hosszútávú költséggörbék kapcsolata:

-         a LAC hosszútávú átlagköltséggörbe a rövidtáv AC görbék burkoló görbéje


-         a görbék alakja eltérő hosszútávon  “u” helyett inkább “L”  kiegyenlítettebb a költség elosztás, “laposabbak” a görbék

A vállalati kínálat alakulása kompetitív piacon

Vállalat és Piac lehet


Kompetitív vagy versenypiac                                                   Nem kompetitív

-         Ár adottság a szereplők számára                                                             

-         A piaci kapcsolat korlátlan                        - Monopol                   Korlátozott vagy

-         A kínálat alkalmazkodik a kereslethez                    - Origopolium kizárt a verseny

Feltételek:

-         a termékek – homogének – egymást helyettesítik

-         a piac soktényezős;

-         a piacra a belépés és kilépés szabad;

-         a szereplők tökéletes információval rendelkeznek;

-         vállalatok célja: Л max.

-         az árat a piac határozza meg, egy vállalat számára

adottság

A profit közgazdasági tartalma

TЛ = összes profit (total profit): TR – TC = TЛ

Összes bevétel (TR) – összes kiadás költség TC (implicit költséget is tartalmazza.)

TЛ = TR – TC

TЛ = Gazdasági Profit

AЛ = átlagos profit: a termékenységre jutó gazdasági profit

AЛ =

MЛ = határprofit: az összprofit (Л) változásának az az összege, amely Q termelés egységnyi változásának eredménye

MЛ =  =

A vállalat bevételei

TR = Teljes bevétel (total revenue): az eladott áruk és szolgáltatások árbevétele.

TR = P∙Q        TR = f (Q,P)

MR = Határbevétel: megmutatja, hogyan változik a bevétel a termelés mennyiségének (kínálat) függvényében. Tiszta verseny esetén: MR = P

Maximális Л kompetitív piacon: a termelést addig fokozza a vállalat, amíg határköltsége (MC), eléri a határbevételt (MR).

Лmax = MC = MR = P

 


Kompetitív vállalat Л maximalizáló outputja

Kompetitív vállalat rövid távú kínálata


Kínálati függvény: rövid távon a határköltség függvény Ü pont felett

F: A vállalat fedezeti pontja a vállalat átlagköltsége (AC) és határköltsége (MC) egybeesik

MC = AC

Hosszútávú fennmaradás feltétele

 

Ü: üzembezárási pont: a termelés átlagos változó költségének minimuma egyenlő a piaci árral.

AVCmin = P = MC

AVC < P  MC = S

A termelési tényezők piaca

Téma: a vállalat viselkedése a tényezőpiacon – mint vásárló

Termelési tényezők


Föld “A”                      Munkaerő “L”                         Tőke “K”                    Vállalkozó “E”

Keletkezésük módja szerint

Elsődleges (természeti)                                    Másodlagos

Tőketényező (emberi munkával létrehozott)

- Munka                                                                     - Termelt (fizikai tőke)

- Természeti tényezők                                     - Pénztőke, értékpapír

- Vállalkozási képesség

Jellemzői:                                                                    Sajátosságai:

- nem gazdasági okokból keletkezik                            - egyidejűleg: input és output javak

- külső környezeti adottság a természet                        - fokozatosan elhasználódnak, de pótolhatók

- az ember: alanya és nem tárgya a társadalomnak   - mennyiségük rövidtávon igazodik a kereslethez

                                                                                  - sajátos forma a “pénz és értékpapír” tőke

Az erőforrások kereslete

Inputkereslet vizsgálatának szintjei:

1.      egy inputtényezőt feltételezve ;

2.      összekapcsolt termelési tényezők optimalizálását;

3.      iparági vállalatok egyéni keresletek eredőjeként a termelési tényezők piacának keresleti görbéje

A termelési tényezők keresletének sajátosságai

→ a vállalatok kereslete “származékos kereslet”

→ a profitmaximalizáló outputnak megfelelően vásárolja az inputokat a vállalat

→ kapcsolata kettős paici kapcsolat


input                                        output

                                                 

input “S” jelzés            

input “Pi    adottság      output “Px

           

           

Származékos kereslet:

a vállalat azért és annyiért keres adott inputtényezőt, mert az általa termelt outputot a vevők meg akarják venni – olyan áron, amely számára hosszútávon legalább a normálprofitot biztosítja.  

(MC = MR = P)

Optimális input meghatározása kompetitív körülmények között

Vizsgálat feltételei:

1.      a vállalat egyetlen féle, végtelen osztható terméket gyárt;

2.      a vállalat mindkét piacon tökéletesen versenyző;

3.      az erőforrások mennyiségét végtelenül kis mértékben is képes megváltoztatni;

4.      a vállalat termelési függvényét a releváns tartományban vizsgáljuk;

5.      a vállalat profitmaximalizáló.

Az input optimális összetétele:

K

 
MRTS =  =


Az inputköltség minimalizálása (adott output mellett) illetve az output maximalizálása (adott költségösszeg és adott árarányok mellett) az inputtényezők olyan kombinációját jelenti, amikor a tényezők áregységre jutó fizikai határtermék azonos (tetszőleges “n” inputtényezőt feltételezve).



A maximalis output létrehozásához szükséges optimális inputmennyiség meghatározása

Outputpiaci feltétel:

MC = = = MR =

Optimum:

 = MC = MR = Px

            Inputtényező                            Az eladott        Határbevétel                Az output piaci ára

            határtermékének                      késztermék

            egységre jutó költség               határköltsége

Kérdés?

1.      – inputárak (PL, PK)  határozzák meg az output árat?

2.      – outputárak (Px)  az input felhasználást?

Mindkét ár adottság kompetitív piacon – a két pólus között optimalizálja saját helyzetét a vállalat.

                   ha ΔL = 1  MC =  = MR  PL = MPL ∙ MR


           

ΔL∙ PL = MFCL = MPL ∙ MR = MRP

                                                                        

MFC = MRP

                                  

            Tényező ár = tényező határköltsége                                         Határtermék bevétel

                               

            PL = W            MFC                                                                          MPL ∙ MR

                        (Marginal Factor Cost)

Következtetés: A profitmaximalizáló cég, akkor és annyiban akarja adott (k, l) inputtényezőjének felhasználását egy pótlólagos egységgel növelni, ha az így elérhető pótlólagos jövedelem (MPL ∙ MR) fedezi a költségének növekményét, a tényező határköltségét (MFCk,l = faktorális határköltség).

MRP = Marginal Revenue Product

A profitmaximáló output általános inputfeltétele, hogy a tényező határköltsége egyenlő legyen a tényező – határtermék – bevételével.

Kompetitív piaci feltétel:                                     MR = Px

                                                                               

                                                                       MFC = VMP

VMP = Value Marginal Product: az adott inputtényező határtermékének piaci eladási egységáron számított értéke.

A pénzbefektetés értékelésénél figyelembe kell venni:        

-         az elvesztett kamatot

-         az időtávot

-         és a várható hozamot.

A befektetés üzleti értékének kiszámításához a jelentérték számítást vesszük figyelembe, az eljárás a diszkontálás.

PV0 =

PV (Present Value) jelenérték; jövőbeli pénzösszeg vagy pénzösszeg sorozat értéke mai pénzben kifejezve.

FV (Future Value) jelenbeli pénzmennyiség jövőbeli értéke

r = piaci kamatláb

t = időtáv, futamidő

III. AZ ÁLLAM MIKROGAZDASÁGI SZEREPE

A piac nem tökéletes:   -    egyenlőtlenségek keletkeznek az ellátásban

-         a javak egy csoportja közösségben kerül felhasználásra

-         a gazdasági tevékenységeknek lehetnek nem szándékolt mellékhatásai

A társadalmi igazságosság gyakran állami beavatkozást igényel. Ehhez az államnak bevételekkel kell rendelkeznie és kiadásokat kell folyósítania.

Fogyasztási javak csoportosítása


            gazdasági javak                                                                      szabad javak


magán (privát) javak    vegyes javak    közjavak

Magánjavak (privát goods): azon gazdasági javak, amelyekből egyes fogyasztók fogyasztása csökkenti a többiek számára fennmaradó készletet – a fogyasztásból való kizárás. Rivalizálás lehetséges (egyik fogyasztó fogyasztása, hatással van a többire).

Tiszta közjavak (pure public goods): azon gazdasági javak, amelyekből az egyes fogyasztók fogyasztása nem befolyásolja a többiek lehetőségeit. Nincs rivalizálás; a társadalom egyetlen tagja sem zárható ki a fogyasztásból.

 

Vegyes javak: a kettő közötti átmenet, mindkét szempontból lehet korlátozás.

Vegyes javak fő csoportjai:

1.      Rivalizálás:

-         Jelentős extern (környezeti adottság) hatással bírók – nem privát javak;

-         Térbeli korlátozott haszonhatású javak (lokális)

-         Túlzsúfoltságra hajlamos közjavak.

2.      Ellenértékhez kötés:

-         Díjköteles javak – névleges díjak, a pazarlás megakadályozására költséghez való hozzájárulás;

-         Ingyenes rendelkezésre bocsátott javak

A gazdasági tevékenységek nem szándékolt mellékhatása (externália) lehet pozitív és negatív. Az államnak a pozitív hatásokat erősítenie kell, ehhez támogatásokat (szubvenciót) nyújt a negatív hatásokat mérsékelnie kell, ezt fokozott adózással éri el.

MAKROÖKONÓMIA

Makroökonómia a nemzetgazdasági szintű gazdasági kapcsolatok hatásait vizsgálja,

Jellemzői:         - aggregált (összevont) mutatók

- részterületek egy rendszerben való áttekintése

Fő kérdés:

-         összkereslet

-         foglalkoztatottság

-         pénzmennyiség meghatározás

-         infláció okai

-         növekedés

ALAPFOGALMAK

Kibocsátás: a nemzetgazdaság által időszak (1 év) alatt létrehozott áruk és szolgáltatások összesége, halmaza


Fizikai formája                                                Pénzbeni kifejezése

                                                                            Jövedelem

                                                                  

Reálkibocsátás         

Termelési eszközök                             munka              tőke                 vállalkozói jövedelem

Fogyasztási cikkek                              (W)                 (Л)                  (i, járadék)


           

                                   ralizált kibocsátás = jövedelem (Y)


                                               Reál jövedelem            Nominál (folyóáron)

                                               (változatlan áron)

Y felhasználás: fogyasztás

                                   megtakarítás

Megtakarítás rendeltetése a BERUHÁZÁS, állóeszköz létesítése

                        Beruházás


pótló                                                        bővítő

Amortizációból                            Л-ból

                        Bo beruházás

Makrogazdasági szereplők


Vállalat            Háztartás                     Állam                           Külföld            Bank

Termelő                       (magán)                       - kormány                    - nem állandó           - Bankok

eszközök                     L bizt.                          - regionális                   lakók                       - Pénzintézetek

Fogyasztási                  C vásárló                     - önkormányzatok        - nem intergrál-

cikkek elő-                  megtakarító                  - intézetek                    ható vállalatok

állítója (C)                  

                       Közszektor

                                                                                 

                Magánszektor

    Szereplők kapcsolata

(Makrogazdasági körforgás)

           

Tv

 
C

Tr

 


G

 

Th

 
      Állam

SA

 


  

Sh

 


I

 
                           Háztartás                                  Bankrendszer                               Vállalat

 Sk

 


x

 

W

 
                                                                                    

IM

 
                                                                                 

                                                                                Külföld

Makroszintű jövedelem:           Y = C + I +G + (X – IM)

                                               I = Sh + Sv + SA + Sk

Vagyonmérleg (Stock): időpontban a gazdaság vagyoni helyzetét mutatja.

Aktivák                       Vagyonmérleg              Passzívák

Reáleszközök                                                             Tartozások

Követelések                                                               Tiszta vagyon

Jövedelmmérleg (Flow): a vagyoni helyzet változását mutatja

Makrogazdasági tevékenység számbavétele

Problémák:

-         merítés

-         ár, árszínvonal változása

-         nem anyagi tevékenység értékelése

-         háztartás értékelése

-         externáliák hatásának értékelése

-         halmozódás

Rendszer


SNA                                                                                                  MPS

1. Bruttó: GO                                                                                     Társadalmi termék

2. Félbruttó: GDP/GNI/GNDI                                                Végtermék

3. Nettó: NDP/NNI/NNDI                                                                Nemzeti jövedelem

                                                                    Jellemzők                               

1. GO: Minden értéket alkotó                                                 1. Csak az anyagi javak előállítását

    tevékenységet tartalmaz                                                                    tartalmazza

2. Hazai mutató                                                                                  2. Csak hazai mutatók

GDP = GO – Folyó felhasználás                                                       Végtermék = Társadalmi termék – folyó felhasználás

    Nemzeti mutató: GNI/GNDI                                                                     

    az ország állampolgárai és

    jogi személyei által előállított étékek.

3. NDP = GDP –amortizáció                                                              3. Nemzeti jövedelem = végtermék – amortizáció

GDP = bruttó hazai termék, az országban adott évben előállított végső felhasználásra szánt termékek és szolgáltatások összértéke.

NDP = az ország területén keletkezett nettó jövedelmek összege.

GNI = bruttó nemzeti jövedelem, az ország állampolgárai által (országhatártól függetlenül) adott évben realizált jövedelem.

NNI = nettó nemzeti jövedelem, amortizációval csökkentett belföldiek által realizált jövedelem.

GNDI = bruttó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem, amellyel az adott évben az ország állampolgárai rendelkeznek.

NND = nettó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem, az ország állampolgárai által adott évben felhasználható jövedelem.

  

I. PÉNZRENDSZER

Pénz: az áruforgalom lebonyolításának eszköze, törvény által elismert fizetési eszköz, amely alkalmas az értékek nyilvántartására.

Jellemzői:         - áruként jött létre  (szükséglet kielégítés)

                        - nem közönséges áru

Pénzfunkciók:  

1.      Forgalmi eszköz (pl.: árucsere közvetítője (A – P)

2.      Értékmérő: két áru cseréjében a csere mércéjét megszabja (A:P)

Mérce alapja lehet: - termelői munka költsége

                                         - a fogyasztói hasznosság

3.      Fizetési eszköz (R):

-         árumozgástól elválik a pénz mozgás (R).

A – R – A’

4.      Felhalmozás – vagyonképzés eszköze (Y)

-         a pénz nem fogyasztásra költik, jövőbeni szükséglet kielégítére   fordítják.

5.      Világpénz – nemzetközi viszonyokban tölti be 1-4 funkciót.

Pénzrendszerek 3 történelmi korszaka:

1.      I. világháború előtt – aranypénzrendszer a pénz funkcióit az aranypénz töltte be.

2.      II. világháború után – pénzhelyettesítők látják el a pénzfunkciókat – aranyra cserélhetők (1944-1971 az USA $)

3.      1970-es évektől – hitelpénz alakul ki → modern pénz (hitelnyújtás útján keletkezik és a hitel törlesztésével megszűnik létezni)

Pénzteremtés módja  – külfödi fizetési eszköz, arany, deviza vásárlása

- értékpapír (váltó, állampapír) felvásárlása

Money tömeg mérése és szabályozása

a. Értelmezés    - M1 = (Kp) készpénz + látra szóló betétek (likvid)

                        - M2 = M1 + kvázi pénzek összege

 

Kvázi pénz:      nem azonnal elkölthető pénz.

-         igazi pénzre szóló követelés;

-         korlátozott felhasználhatóságú pénz;

-         határidős betétek.

Σ M(q) szabályozása: eredete szerint = Jegybank + kereskedelmi bankok

                                                          

                                               kulcs tényező: Jegybank

Eszközei:        1. Kötelező tartalékráta (t)

                        KTR =maximális arány előírása

2. Jb-i kamatláb változátatása

                        Kb → Jbp-nak kamatlábat fizet

                        3. Nyílt piaci művetek:

                         Jb – értékpapírt, devizát ad el és vesz az országban.

Jbp = jegybankpénz (készpénz)           Kbp = kereskedelmi bankpénz (számlapénz)

Gazdasági szektorok: Háztartás, Vállalat, Állam, Bankrendszer, Külföld

-         makrogazdaság számára a szektorok közötti kapcsolat meghatározó;

-         pénzzel összefüggésben kitüntetett szerepe van a Bankrendszernek.

Bankrendszer: pénzügyi rendszer, amely a pénzáramlás feltételeit biztosítja.

Pénzügyi rendszer:        1. Monetáris pénzügyi intézmények

                                    Bankrendszer ---------- döntő elem

                                                          

                                                     két szint


                                   Jegybankok                 Kereskedelmi bankok

                                              

                                    Monetáris pénzügyi intézmények

2. Pénzügyi rendszer része a nem monetáris intézmények: OTP, Biztosítók.

(nem vesznek részt a pénzteremtésben)

3. Tőzsde, brókercégek, bankfelügyelet stb.

Bankrendszer két szintű, ha      külön Jegybank

                                               külön Kereskedelmi Bank létezik

                      egy szintű, ha jegybanki + kereskedelmibanki tevékenység együtt létezik.

Modern pénz:

 

 formája      – készpénz (bankjegy és érme)

                        - számlapénz

 eredete       - Jegybank pénz, Jb által kibocsájtott pénz

                        - Kereskedelmi Bank pénz (számlapénz)

Monetáris és reálfolyamatok kapcsolata:

A szükséges pénz meghatározása:        M*v = P* Y

v = pénz forgási sebessége

Annyi pénzt kell kibocsátani, amennyi a reálfolyamat igénye

II.                MAKROGAZDASÁGI EGYENSÚLY

Egyensúly

 

 


Kínálat (S)                                      Részpiacok                                  Kereslet (D)

           

                        Áru                  Pénz                Munkapiac

                                   YD = YS           MD = MS         LD = LS                      

ÁRUPIAC

Feltétel: Háztartás és Vállalat tevékenykedik


I

 
     Háztartás                       Bankrendszer                            Vállalat


Makrojövedelem kétszereplő esetén: Y = C + I

I = SH + SV

Makro egyensúly (ES)


            Kereslet (D)                                        =                                 Kínálat (S)

            Y = C + I                                            =                                 Y = C + SH + SV

                                                                                                                            

            fogyasztási       beruházási                                                       fogyasztás        megtakarítás

            kereslet            kereslet                                                                   (W)                   (S)

Kereslet

 

(D) Kereslet az árupiacon: két tényező - fogyasztás (C)

                                                                       - beruházás (I)

           

I. Fogyasztási függvény

Fogyasztási függvény alakja:     - adott időszak jövedelmétől

                                                           - múltbeli jövedelmektől

                                                           - várható jövedelmektől függ

Egyszerűsítő feltételek:

(Keynesi abszolút jövedelem hipotézis):

-         A mindenkori fogyasztás a mindenkori jövedelemtől függ.

-         Rövidtávon vizsgáljuk a fogyasztást.

A fogyasztási függvény minden tervezett jövedelmhez a tervezett fogyasztást rendeli hozzá.

C = C (Y)

C-t a jövedelem (Y) függvényében vizsgáljuk  bizonyos jövedelmi szintnél a fogyasztás lassulását tapasztaljuk  telítettség keletkezik


{


Fogyasztási határhajlandóság (ĉ): mennyivel nőnek a fogyasztási kiadások (a tervezett) jövedelem egységnyi növekedése mellett.

ĉ =            0 < ĉ < 1

Fogyasztási hányad (c): adott jövedelem és a belőle megvalósított fogyasztási aránya.

c =

Autonom fogyasztás (C0): a jövedelmtől független fogyasztás.

Fogyasztási függvény: C (Y) = C0 + č ∙ Y

2. A beruházási kereslet

Beruházás = tőkejavak vásárlása, létesítése

nettó = új berendezések, új gépek

Beruházási döntés problémái, dilemmái:

1.      A beruházó akkor dönt a beruházásról, ha annak hasznát magasabbnak itéli más jövedelmeknél.

Várható Л > i

2.      Kiszámításnál: stock input összevetése flow outputtal,

 

időszakonként különböző

3.      Pénzösszeg a bankban kamatoztatható – jelenbeni M = későbbi kamatoztatott M-mel (diszkontálás).

Diszkontálás: valamely jövőbeni időpontra várt jövedelem jelenlegi érétkének kiszámítása.

PV0 =   Y0 =  = a beruházás diszkontált hozama

A beruházások diszkontált hozamáról nem tényadatok, hanem csak kalkulált várakozások állnak rendelkezésre.

Beruházásokkal kétféle költség merül fel:

1.      létesítési – ezt viszonyítjuk a diszkontált hozamhoz

2.      működtetési

A diszkonttényezőnek azt a nagyságát, amely esetén a beruházási költség = a várakozások alapján számított diszkonthozammal a tőke határhatékonyságának nevezzük! (Keynes)

A beruházás és a várakozások

Beruházás tényezői:


Pszichológiai tényező (β)                                  Kamatláb (i)

ha nőnek a várakozások nő a beruházás

           

nő a tőke határhatékényoság adott “i” mellett

A beruházás kereslet I = I (β, i)

várakozásoktól (β)                              (“i”) piaci kamatlábtól függ

                                                                 

egyenes arányban                                fordított arányban változik


Makroökonómiai kereslet általános képlete:                    YD = C + I = C(Y) + I(i,β)

Kínálat az árupiacon

 

Makroökonómiai kínálat (S) = Jövedelem (Y)

Y = C + (SH + SV)

                                                                               

                                                           fogyasztás    megtakarítás

S = S (Y)

Megtakarítási függvény: tervezett jövedelemhez a tervezett megtakarítást rendeli hozzá.

S = Y – C(Y) = S (Y)  S (Y) = š ∙ Y – S0


A függvény negatív szakasza = (“autonom” megtakarítás) “tartozás” abszolút értékben megegyezik az autonom fogyasztással.

Megtakarítási határhajlandóság (ŝ): mennyivel nőnek a szándékolt megtakarítások, ha a tervezett jövedelem egy egységgel nő.

ŝ =             0 < š < l

Megtakarítási hányad (ŝ): megtakarítás és jövedelem aránya



s =  s + c = 1

 

 

 

Árupiaci kínálat:YS = C(Y) + S(y)

Árupiaci egyensúly  az IS görbe (invesment-saving)

C(Y) + I (i,β) = C(Y) + S(Y)

                                                                                          

(YD) kereslet = (YS) kínálat


ES → I(i,β) = S(Y)

Az árupiacon akkor van egyensúly, ha a szándékolt megtakarítás megegyezik a szándékolt beruházással.

Egyensúly három tényezőtől függ


kamatláb “i”                 reáljövedelem (kibocsátás)(Y)             várakozások (nem vizsgáljuk)

ES feltétele meghatározott megtakarítási függvény mellett:

-         adott “i” mellett  meghatározott kibocsátás szükséges

-         adott kibocsátás (Y)  meghatározott “i” mellett

A reáljövedelem (Y) és kamatláb (i) összegyensúlyi pontjainak halmaza az IS.

IS görbe meredeksége negatív  árupiaci egyensúly mellett “i” a reáljövedelem (Y) csökkenő függvénye.


Növekvő jövedelem, növekvő megtakarítás mellett az árupiaci egyensúly csak úgy tartható fenn, ha csökken a kamatláb és fordítva.

Egyensúlyi helyzet

YD = C(Y) + (i,β)  lineáris függvény:

YD = C0 + cY + I (i,β)

ES: YD = YS = Y     Y = C0 + cY + I (i,β)


Y = YD

 

YD

 
átrendezve: Ye = (C0 + I (i,β)



 = jövedelmi multiplikátor, megmutatja, hogy az autonom tényező változása mértékének hányszorosa a jövedelemváltozás.

PÉNZPIACI EGYENSÚLY


Kereslet (MS)                                      MD = MS                     Kínálat (MS)

                                                                                              

MD = MD (Y,i)                                                adott

Feltétel:

1.      Pénz fogalma = M2

2.      Értékpapír – végtelen lejáratú, fix kamatozású homogén értékpapírok.

Kérdés: Miért tartanak pénzt a gazdaság szereplői?

1.      Tranzakciós pénzkereslet: a gazdasági szereplők vásárlásai és tartozásai céljából tartani kívánt pénzmennyiség.      MDt = MDt(Y)

2.        Óvatossági motívum: a gazdasági szereplők előre nem látható kiadások fedezetére kívánnak tartani.      MD0 = MD0 ,(i,y)

3.      Spekulációs motívum: az a pénzmennyiség, amiben a gazdasági szereplők vagyonukat nyereségszerzés céljából tartani kívánják.    MDS = MDS (i)

                                   Vagyontartás formája – spekulációs szempontból

                       

Pénz (M)                                 Értékpapír

                                                                                             

                                                                                  Mikor dönt az értékpapír mellett?

                                                                                  Ha később haszonnal tudja tovább adni

A pénzpiaci egyensúly

MD (Y,i) = → LM görbe

        

reáljövedelem   reálpénz adott

kamat

LM görbe (Liqudity Money) a reáljövedelem-kamatláb mindazon kombinációja, amelyek mellett a pénzkereslet és a pénzkínálat egyenlőek egymással.

Y nő ↑ következménye:             MD

                                               csökken  Értékpapír kereslet

                                               Értékpapír kínálat  - árfolyam csökken

                                                (i) piaci kamatláb

LM görbe meredeksége – pozitív


Növekvő (csökkenő) reájövedelem mellett a pénzpiaci egyensúly csak növekvő (csökkenő) kamatlábbal biztosítható.  Y -  i

Árupiac és pénzpiac együttes egyensúlya

                                                                                                   

LM

 

i

 
1 (i,β) = S(Y) = MD (Y,i) =


Mitől függ?

 Adott: (M) pénz és (P) árszínvonal

Beruházás: I (S,i)            S(Y) két piac együttes egyensúlya

                        MD (Y,i)          ES (i,Y)

I. tartomány:

           

Árupiacon                                           Pénzpiacon

(IS felett)                                             (LM alatt)

túlkínálat < S                                       túlkereslet < D

 i> a reáljövedelemhez (Y) i < i*

 ID (beruházási kereslet) < I*           MD > MD*

II. tartományban: túlkínálat

III. tartományban: árupiacon - pénzpiacon

                                                 

                        túlkereslet        túlkínálat

IV. tartományban: túlkereslet

III. MUNKANÉLKÜLISÉG

Egyensúly: LS = LD = Lf

Kínálati oldal LS:

 Kormányzatok véleménye: “hivatalosan elismert” munkanélküli akinek az adott időszakban nincs munkája, bár munkát keres.

Munkanélkülivé válás (Abraham):

            : dolgozni kíván, aktívan keresi a munkahelyet 4 hete

            : ideiglenesen elbocsátott

            : készen áll arra, hogy 30 napon belül dolgozzon.

 Munkanélkülivé válás forrásai:

1. állás otthagyók                                - munkahely változtatással kapcsolatban, költség,

                                                              időt igénylő

                                                           - saját elhatározás, szándékolt

2. munkapiacra újonnan belépők

3. munkapiacra visszalépők

I. Önkéntes (frikciós)

4. állást elvesztők (elbocsátottak) –           II. Kényszerű – igazi munkanélküliség

                                                                      

az állást kereső, dolgozni szeretne, de nem talál munkát – adott feltételek mellett.

Hivatalos munkanélküliség ráta            

u =

Fogalalkoztatási mobilitás

Foglalkoztatási mobilitás: az azonos folalkozású munkahelyek változtatásának gyakorisága

Munkaképes korúak

 

 


                                   Aktív                                                                          Inaktív


Forrása:

- népesség változása

(demográfia)                foglalkoztatottak          munkanélküliek

           

                                                                       szándékolt                   kényszerű

ÁTJÁRHATÓSÁG

Fiatal felhagy a tanulással munkát keres


Munkanélküli fiatal tanulni kezd (felsőoktatás, átképzés)

Foglalkoztatás mobilitás – a frikciós munkanélküliséghez kapcsolódik.

Frikciós munkanélküliek          

száma “u”                                =

Pl: Foglalkoztatottak száma 5 M fő, munkahelyet változtatók 10 %, munkahely keresési idő 3 hónap.

munkanélküli “u” =  =  = 125 e fő

Keresleti oldal LD:

LD = f (a termelési szintnek Q)

1.      Konjuktúrális munkanélküliség: nemzetgazdaság reálfolyamatából adódó.

2.      Strukturális munkanélküliség: munkakereslet (LD) és munkakínálat (LS) szerkezetileg tér el egymástól. Strukturális változtatás (a munkaerő oldaláról):

Strukturális munkanélküliség időtartama függ:

1.      helyváltoztatás igényétől;

2.      foglalkoztatás adaptálhatóságától – képzés, átképzés milyenségétől;

3.      információáramlás milyenségétől

A munkanélküliség elméleti magyarázata

 Munkapiacra hat az árupiac helyzete;

 Általában túlkereslet vagy túlkínálat jellemző.

Következő esetek lehetségesek:

ÁRUPIAC                                         MUNKAPIAC

Munkapiac

túlkereslet

túlkínálat

túlkereslet

visszafogott infláció

-

túlkínálat

klasszikus munkanélküliség

Keynes-i munkanélküliség

1.      Klasszikus munkanélküliség


Ł = rendelkezésre álló aktív munkaerő állomány

                                  

                        Népesség függvénye

LS = f

Ł – L* = szándékolt munkanélküliség

A klasszikus munkanélküliség szándékolt munkanélküliség.

Keresési modell

Elmélet szerint: az válik munkanélkülivé, aki teljes munkaidejét jobb munkahely megtalálására áldozza.

Kiinuló pontja:

-         munkapiac tökéletlensége

-         piaci információ tökéletlensége

Munkavállalók – elfogadható bért keresnek

Munkanélküliség költsége – az elveszett bér hozama: többletbér, amelyhez keresés révén jut (Phelps)

Morley: ez a fajta munkanélküliség, frikciós és szándékolt, a munkás hasznot is húz belőle.

Hallgatólagos szerződések figyelembe vétele

Lehetőség:

1.      Implicit – szerződés:

árukereslet  munkakereslet

           

megrendelés jó bérért alkalmazás, de máskor munkanélküliség.

           

2.      Alacsony bérért állandó munkahely

Természetes munkanélküliség = bizonyos számú ember mindig munkanélküli, hosszabb távon állandóan érvényesülő állástalanság.

Természetes munkanélküliség ráta =

Keynesi munkanélküliség

A kényszerű munkanélküliségre keresi a választ,

Gondolatmenete

 sem az árakra sem a bérekre nem jellemző a flexibilitás;

a nominálbérek rövidtávon változatlanok;

 bérstabilitás árstabilitás  stabil kereslet

Oka: állam célja (stabil) előre becsülhető feltételeket teremteni a gazdasági szereplők számára.

Keynes-i feltételek:

1.      A nominálbérek és az árak lefelé merevek

2.      Rövidtávú alkalmazkodást vizsgál

3.      A tőkeállomány változatlan

Következtetés:

Lefelé merev árak  áru és munkapiac – sokan keresnek munkát

Stabil nominál bérek  túlkínálat

                                                           Ár és bér miatt tartós túlkínálat

                                                                                 

                                                                       ok elégtelen kereslet

Elégtelen kereslet  Termelés  Foglalkoztatás  Munkanélküliség

                                                                                             

                                                                                  Kényszerű

Foglalkoztatás szintjének emelése: kereslet ösztönzése.

                        W  (bér)   P növekedése

Foglalkoztatottság  nagyobb kibocsátás növelése

Teljes foglalkoztatottság: akkor érvényesül, ha az árupiaci kereslet növekedése nem változatja a kibocsátást meg.

Kényszerű munkanélküliség: ha a reálbér kismértékű csökkenése adott nominálbér mellett, mind a munkakereslet, mind a munkakínálat a tényleges foglalkoztatásnál nagyobb.

A keynesi teljes foglalkoztatás nem azonos a munkapiaci egyensúlyi foglalkoztatással.

Oka: lefelé merev reálbérszint.

Kétfajta munkanélküliség összehasonlítása:

-         klasszikus önmegtisztító piac esetén a munkakínálat nem elegendő a teljes foglalkoztatáshoz, munkanélküliség szándékos;

-         keynesi elégtelen makrokereslet miatt, nemcsak szándékos kényszerű munkanélküliség is létezik.

Text Box: Ys

 


Munkanélküliség elleni terápia a munkanélküliség értelmezésétől függ:

1.      Klasszikus munkanélküliség: (S)  kínálat ösztönzés, adók csökkentése, beruházás támogatása.

2. Keynes-i munkanélküliség (D)  kereslet ösztönző gazdaságpolitika

-         fogyasztási és beruházási kereslet ösztönzés

-         külső beavatkozás – költségvetési kiadások növelése szükséges  jövedelem növekedésre

Okun törvénye: a munkanélküliségi ráta 1 % pontos csökkentése a jövedelemnek a potenciális jövedelemhez viszonyított 3-4 % pontos növekedése szükséges.

IV. INFLÁCIÓ

Inflációs áremelés = az árszínvonal tartós emelkedése

Árszínvonal (P) a termékek árainak súlyozott számtani átlaga: nemzetgazdaság különböző területeire vonatkoztatható (termelési eszközök, fogyasztási cikkek stb…)

(Defláció: az árszínvonal tartós süllyedése).

Inflációs ráta (αp) az árszínvonalváltozást a korábbi árszínvonalhoz viszonyítjuk.

αp =

Inflációs fajtái:

1. Kúszó:         mértékletes árszínvonal emelkedés, sokkhatások nélkül.

2. Vágtató:       két- vagy háromszámjegyű infláció, a pénz gyors elértéktelenedése, a vagyon külfüldi valutában vagy értéktárgyakban való örzésére ösztönöz.

3. Hiper:          olyan mértékű pénz elértéktelenedés, amely a gazdaság zavartalan működését nem biztosítja – a gazdaság szétzilálódása.

1. Az infláció okának magyarázata

Infláció megközelítése:


Árupiaci                       Pénzpiaci                     Két piac együttes hatásaként


Keynes-i                      Monetarista

Keynes-i inflációs magyarázat

Jellemzője:

-         kihasználatlan kapacitások

-         munkapiacon egyensúlytalanság = munkanélküliség

-         adott árszínvonal mellett YD = YS

Kiindulási kereslet nő autonom tányező miatt:

1.      Keresleti infláció

-         optimálistább beruházás (β)

-         autonom fogyasztás növekedése (C)

Hatása:

1.

-         IS jobbra tolódik – IS

-         YD – összkereslet is jobbra tolódik

-         ES helyreállítása – P0 < P1

2.

-         csökken a reálbér

-         nő a munkakereslet (LD  )   Y

Kínálati infláció

2.      Nominálbérek emelkedése

Kikötés: a nominálbérek lefelé merevek * alá a reálbér nem csökken

Folyamat:

1.

*<- kiindulás (W) bérnövekedés

csökken a munkakereslet  LD

 csökken a kibocsátás  Y

2.

 az összkínálati görbe (YS) felfelé mozdul

 túlkereslet érvényesül

 nő az árszínvonal Px < P’  (P*) ES-nek megfelelően

Kapacicitáskihasználatlanság jellemezte gazdaságban a nominálbérek emelkedése inflációs folyamatok kialkulásához vezet.

Nominálbérek emelkedése (W) árszínvonal emelkedés (P)

                     (W) ← szakszervezeti követelések

ár- bér spirál    (W’’)  (P’)

A nominálbérek és az árszínvonal egymást követő emelkedését ár-bér spirálnak, a szerződésekben figyelembe vett inflációt anticipált vagy várt inflációnak nevezzük.

Infláció elleni intézkedés:

1.      Nominálbérek befagyasztása – növekvő árszínvonal mellett

-         P* < P’1 → () reálbércsökkenés

-         (LD) munkakereslet növekedés

-         (Y) kibocsátás növekedés

-         túlkereslet csökken

2.      Reálbércsökkenés ()

-         keresletcsökkenés (YD)

-         jövedelem, kibocsátás csökkenés (Y)

dekonjuktura

Ha a reálbér a minimális szint körül van az árszínvonalak emelkedése miatti növekvő munkakereslet, az összkanálatot kisebb mértékben növeli, mint a kereslet csökkenés miatti csökkenés. A nominálbérek befagyasztása inkább dekonjuktúrát eredményez, mint az inflációt csökkentené.

           

           

2. Pénzpiac és árupiac kapcsolata

Inflációs folyamat tartóssága attól függ – milyen hatást gyakorol a monetáris szféra a reálszférára

-         Infláció: pénz és árupiac működése alapján

-         Munkanélküliség: munka és árupiac alapján magyarázható

-         Inflációs ráta és munkanélküliségi ráta kapcsolata

munka és pénzpiac viszony: Phillips-görbe

Phillips-görbe

Nominál bérek növekedése (W)  munkakínálat növekedése (L)

(P áremelkedés mellett)  munkakereslet növekedés (LD)


-         növekvő nominálbér (W) – (U) csökkenő munkanélküliség

-         6%-os munkanélküliségi ráta – stabil nominál bérek

Phillips-görbe az inflációs ráta és a munkanélküliség kapcsolatát mutatja.

Munkanélküliség csökkentése:

-         munkahelyteremtő beruházások   Lf   túlkereslet  YD

-         árupiaci túlkereslet   P ↓    Lf

Gazdasági valóság ellentmond Phillips-görbének.

V. A MODERN GAZDASÁG ÁLLAMI BEFOLYÁSOLÁSA

Piacgazdaságban az állam alapvető feladatai:

-         a gazdasági rendszer működési rendjének biztosítása (jogi, törvényi feltételek)

-         tőkeáramlás segítése (közjavak biztosítása)

-         újraelosztási feladatok (egyenlőtlenség mérsékése)

-         stabilizációs funkció (hullámzás csökkentése, belső-külső biztonság)

A feladatok ellátásához az államnak bevételekre van szüksége. Legfontosabb bevétele az adó.

Adó: kényszer újtán beszedett pénzösszeg amellyel szemben közvetlen ellenszolgáltatás nem követelhető. Formái:      -    egyösszegű adó (jövedelemtől független)

                                   -    jövedelemtől függő adó

·     lineáris, ha állandó az adókulcs

·     progresszív, ha növekvő az adókulcs

·     regresszív, ha csökkenő az adókulcs.

Az adó csökkenti a lakosság rendelkezésére álló jövedelmet, de növeli az állami költségvetés bevételeit.

Állami költségvetés: az állam pénzügyi mérlege, amelynek egyik oldalán a bevételek, a másik oldalán a kiadások jelennek meg.

Legfontosabb kiadások:           -    az államháztartás, államigazgatási szervek fenntartása (G)

-         lakosság támogatása (TR)

Ha a bevételek meghaladják a kiadásokat szuficites ha a kidások haladják meg  a bevételeket deficites a költségvetés.

Költségvetési politika: a gazdasági szereplők döntéseinek az állami költségvetés bevételei és kiadásai révén való befolyásolása.

Irányzatai:        1. keresletnövelő (Keynes) vagyis az állami megrendelések növelése

2.      az adók csökkentésével a kínálat növelése.

Veszélyei:         1. az állami megrendelés csökkenti a magánberuházásokat

-         a kiadások adóbevételt igényelnek, csökken a kereslet  dekonjunktúra indulhat el.

2. az adók mérséklése növeli a jövedelemtulajdonosoknál maradó pénzt

- csökken a költségvetés bevétele, az állami elosztás a szociálisan rászorulókra külön figyelmet kell fordítani.

Találat: 2885