MIKROÖKONÓMIA

ALAPFOGALMAK

Közgazdaságtan tárgya:

Az újratermelési folyamatokban felmerülő döntési alternatívákkal és azok gazdasági társadalmi következményeivel foglalkozik.

Újratermelés

Termelés Csere Fogyasztás

javak előállítása                               

cél: a szükséglet terepe a PIAC - szükségletben

kielégítés                                         jelentkezik

- jövedelem

2. anyagilag korlátozott                          által korlátozott

rangsorolás döntés

Jellemző: a szűkösség - erőforrások korlátozottan állnak rendelkezésre, dönteni kell a hasznosításról

Döntés központjában: racionalitás

Gazdasági racionalitás:

racionális minden olyan cselekedet, amelynek célja a minél jobb eredmény elérése, illetve a rosszabb elkerülése.

fogyasztói: szükséglet maximalizálása

üzleti: Л maximalizálás

Közgazdasági elemzés 3 szintje:

mikro: központban az egyéni döntéshozók, egyéni alternatívái állnak:

fogyasztó - vállalat - állam

makro: összevont mutatók alapján vizsgálja a gazdaságot

internacionális: nemzetgazdaságok együttműködésének hatásait vizsgálja.

Mikroökonómia: az egyéni döntéshozók döntéseit, alternatíváit, általánosítható viselkedéseit vizsgálja.

Piac: a potenciális eladók és vevők találkozási színtere, ahol előre ismert szabályok alapján bonyolítják le tranzakcióikat; az adás - vételek összesége.

Piaci tényezők

Kereselet (D) Kínálat (S) (Supply)

(Demand)

Ár(P)

vevő eladó

közvetítő

Kereslet (D): vásárlói hajlandóság és képesség valamely termék iránt

Kínálat (S): adott termék előállítására vonatkozó hajlandóság és képesség.

Ár (P): az a pénzösszeg, amit a vevő az áru megszerzéséért hajlandó fizetni. Alapja: határhaszon.

Marshall-kereszt

E = egyensúlyi pont

P

P_x = egyensúlyi ár

S

Q_x = egyensúlyi kereslet és kínálat

I.           HÁZTARTÁS GAZDÁLKODÁSA

Háztartás: együtt lakó emberek, akik döntéseiket belső rend szerint hozzák, de következményeit együtt viselik.

Szerepe:

javak végső fogyasztója

munkaerőt biztosítja a gazdaság számára

megtakarításai hitel lehetőséget jelentenek a gazdaság számára

Döntéseit motiváló tényezők:

szükséglet

jövedelem

Cél: a hasznosság maximalizálása

Hasznosság közgazdasági tartalma: az a kielégülés érzet, amelyet a fogyasztó valamely jószág vagy szolgáltatás elfogyasztása révén nyer (U = utility).

Vizsgálata:

kardinális

ordinális

Kardinális (hasznosság) megközelítése, feltételezi

hogy a fogyasztó a hasznosságot képes mérni, tőszámokkal kifejezni

összehasonlíthatók a javak

egyik jószág hasznossága nem függ a másiktól

minél nagyobb az elfogyasztott mennyiség, annál nagyobb az összhaszon - egy ponton eléri a telítettségi pontot

az egyes darabok összhaszonhoz való hozzájárulása a fogyasztás sorrendjében csökkenő, ez a csökkenő határhaszon elve (Gossen I. törvénye).

Összhaszon (TU): egy adott jószágmennyiség elfogyasztásából származó összes kielégülésérzet. Telítettségi pont: a teljes haszon maximuma.

Határhaszon (MU): egy pótlólagos termékegység elfogyasztásának hatására az összhaszonban végbemenő változás.

MU_x=

Az összhaszon maximalizálása több termék esetén: mindaddig növelhető az összhaszon, ameddig a fogyasztói szerkezet átrendezése során nyert haszon meghaladja a feláldozott haszon mértékét. Egy ponton bekövetkezik a kiegyenlítődés. (Gossen II. törvénye)

U   Q	MU	TU
Tu
X   MU

Pénz bekapcsolásával: az utolsó pénzegység által nyerhető határhaszon (MU) minden jószágnál ugyanakkora, akkor maximális a haszon.

Ordinális megközelítés:

Lényege: a fogyasztó különböző jószágkombinációt (jószágkosarat) fogyaszt - ez számára mekkora szükségletkielégítést jelent, az alapján rangsorolja a kosarakat.

A rangsorolás = preferencia rendezés

A preferenciarendezés axiomái:

teljesség - a fogyasztó bármit, bármikor legyen képes viszonyítani.

reflexivitás: minden fogyasztói kosár legalább olyan jó, mint önmaga.

tranzitivitás: A > B, B >C, → A >C

Feltételei:

dominancia elve - a többet preferálja a kevesebbel szemben

a lexikografikus rendezés kizárva

nem létezik externália - az élvezet csak a saját fogyasztásból származik

konvexitás érvényesül - az átlagot preferálja a szélsőségekkel szemben.

Közömbösségi görbe (megszerkesztése): azon pontok mértani helye, amelyek - azonos hasznosságot fejeznek ki két dimenziós térben.

	Y

J kosár	X	Y	Rangsor
a
b
U2   c
U1   d
e
X   f

Közömbösségi görbe jellemzői:

negatív hajlásúak

nem keresztezhetik egymást

origótól távolodva növekvő hasznosságot jelent

konvex az origóra nézve

Előnykiegyenlítődés: (Gossen II. törvénye)

Összhaszon maximális, ha: =

Elmozdulás iránya → másik "u" görbére

azonos "u" görbén

Helyettesítési határrátája: MRS

(marginal rate of substitucion): azt az arányt fejezi ki, amely megmutatja, hogy a fogyasztó egy bizonyos jószágot, egy másik jószág mekkora mennyiségére hajlandó elcserélni ahhoz, hogy az összhaszna ne változzon (ugyanazon a közömbösségi görbén maradjon).

MRS = a közömbösségi görbéhez húzott érintő meredeksége - megmutatja a két termék helyettesíthetőségét.

MRS = ││= =

A fogyasztó hasznát befolyásoló tényezők:

szükséglet által meghatározott hasznossága a terméknek

az ár

jövedelem I (Income) = költségvetési korlát

Y

Költségvetési egyenlet: I = (X.P_x+Y.P_y)

(IY) Költségvetési egyenes jellemzői:

a fogyasztói lehetőségek határa

azon jószághalmazok mértani helye, amelyet a fogyasztó megvásárolhat jövedelme teljes elköltése mellett

meredekségét az árarányok határozzák meg

Költségvetési egyenes elmozdulásai:

jövedelemváltozás - "O"-tól való távolság változik (I',I'')

árváltozás   - az egyenes meredeksége változik

a tengelymetszet változik, ahol az ár megváltozik

ha mindkét termék ára azonos arányban és irányban változik az egyenes meredeksége nem, csak metszete változik

Y

A jövedelemváltozás és a fogyasztói kereslet

ICC

Feltétel: - I_o jövedelemből indulunk ki

- az árak változatlanok

U2

Normál javak: jövedelem és a kereslet

U1

változása azonos irányú.

I''

I'

X

pozitív meredekségű Engel-görbe és

fogyasztási függvény

Inferior javak: kereslete a jövedelem növekedésével csökken

YD

negatív lejtésű fogyasztási függvény

A javak bizonyos jövedelmek mellett normál, - adott jövedelem szint felett inferior jellegűek

ICC (Income Consumption Curve) = jövedelem-fogyasztás görbe, a különböző jövedelemhez tartozó optimális fogyasztási pontokat köti össze

Árváltozás hatása a keresletre

Feltétel: - az Y változatlan

- egy termék ára (P_x) változik, a többi jószágé rögzített

- a fogyasztói szokás változatlan

Px_o <Px₁

PCC = (árfogyasztás-görbe) (Prince Consumption Curve):

azon jószágkombinációk pontjainak mértani helye amelyek a fogyasztó optimális választását tükrözik a termék árának változása mellett.

Egyéni keresleti görbe:

egy termék ára és a termékből megvásárolt mennyiség közötti viszony

Egyéni keresleti görbe

Paradox árhatások:

Minőségi hatás: PD

∆P = minőségi változás feltételezése

PD

2. Spekulációs hatás: PD - további áremelésre spekulál

3. Veblen hatás: PD - presztizs fogyasztás

4. Giffen hatás: P_xD_x - D_y

X₀-X' = teljes árhatás:

a megvásárolt jószág mennyiség azon változása, amely a jószág árának megváltozása miatt következett be.

2 összetevője:

helyettesítési hatás: x árának változására megváltozik a fogyasztás összetétele, megváltoztak az arányok

jövedelmi hatás: x árának változására megváltozik a reáljövedelem

Egy termék árváltozása a fogyasztás teljes szerkezetét megváltoztatja (ΔP_xΔD_y;ΔD_x)

A piaci keresleti görbe

A piaci keresleti görbe (DD): az egyéni keresleti görbék horizontális összegzéséből vezethető le. Egy termék ára és a fogyasztók által vásárolt összes mennyiség viszonya.

A kereslet rugalmassága

A kereslet rugalmassága:

a keresletnek azt a százalékos változását, amely egy adott független változó százalékos változásának hatására következik be, a kereslet adott tényező szerinti rugalmasságának (elaszticitásának) nevezzük.

Általános képlete:

Ex₁ =

Árrugalmasság megmutatja, hogy az ár 1%-os változásának hatására hány %-kal változik a kereslet. (normál javaknál negatív az értéke)

Exp_x = =

Lehet:

tökéletes rugalmasság Exp_x > 1 az ár %-os változásánál nagyobb a kereslet változása.

végtelen rugalmatlanság Exp_x < 1 %-os változást eredményez a kereslet

egységnyi E_x p_x = 1

Az árrugalmasság mértékét meghatározó tényezők:

a helyettesítő termékek megléte

a helyettesítő termékek árának közelsége

a rendelkezésre álló reakció idő

a termékek árának nagysága a fogyasztó jövedelméhez képest

2. A jövedelem rugalmassága: azt fejezi ki, hogy a fogyasztó jövedelmének 1 %-os változása, adott áru keresletében hány %-os és milyen irányú változással jár. (normál javaknál pozitív az értéke)

E_xI =

3. A kereszt (ár) rugalmasság: a termék keresletének változása más termék árának változásával függ össze.

E_xP_y =

Lehet:

pozitív: egymást helyettesítő termékeknél

negatív: kiegészítő termékeknél

független: 0 rugalmasság

A fogyasztói többlet

Az a pénzmennyiség, amellyel a fogyasztó egy jószágfajta bizonyos egységért többet lenne hajlnadó fizetni, mint az aktuális piaci ár.                      

Fogyasztói többlet   D

  Q

P_x

n

Többlet

P

P075

			Q

II.        VÁLLALAT

Kialakulása:

- Modern polgári viszonyok között jön létre

pénzügyi elszámolás elterjedt

hitelezési gyakorlat jellemző

- Hagyományos önálló szervezetektől független

- Nyitott, árutermelést folytató, üzleti vállalkozás.

Üzleti vállalkozás mozzanatai (kritériumai):

önálló gazdálkodás, szervezés, kombinálás, döntési kényszer

pénzügyi jövedelemszerzés

döntései következményeit, a kockázatot maga viseli

erőforrások felhasználása

Üzleti vállalkozás > vállalat

- egyéni vállalkozás      - nyitott szervezet

- társulás - nem kisvállalkozás

A vállalat a fejlett üzleti vállalkozás szervezeti formája, jövedelmi célok által vezérelt fejlődő szervezet, rendszer, amely erőforrásokat alakít át kibocsátásokká.

A vállalat környezete

Környezete: -   piaci szereplők és tranzakcióik

- nem piaci tényezők (állam, természet, társadalmi szervek stb.)

Legfontosabb környezete a piac.

A piac: egymástól viszonylag független, egyenrangú felek összessége, akik önkéntes alapon lépnek egymással kapcsolatba.

A vállalat két piaca:      Erőforrás piacon - vevő

Termékpiacon - eladó

Pénzfolyamatok →

A piac: egyrészt 1. vevők piaca

2. eladók piaca

másrészt 1. reálfolyamatok

2. pénzfolyamatok egysége

A vállalat társadalmi funkciója

Funkciója: erőforrásokat (inputokat) alakít át (outputokká) kibocsátásokká!

Tevékenységét: célok vezérlik.

Célrendszer:

1. Saját belső célok: - tulajdonosok; Л maximalizálása

dolgozók: jövedelem max.

vezetői célok

Piaci alkalmazkodás - verseny

Külső környezet: állami szabályozás, telephelyi környezet stb., reklám, többletszolgáltatást nyújt

Alapvető cél: Л maximalizálás

(Л) profit = bevétel-kiadás

maximalizálás a racionálisan gazdálkodó vállalat alapvető célja

döntési kényszer oka: - erőforrások felhasználása

- piaci alkalmazkodás

Döntés: adott piaci viszonyok között milyen reagálási lehetőség áll a vállalat rendelkezésére.

Időtáv: - naptári

- közgazdasági; piaci alkalmazkodás lehetősége

A döntés (megfontolás) kulcskérdése a hatékonyság

Technikai:                                          Gazdasági:

A termelési tényezők azon kombinációja, amikor Az a technológiailag hatékony eljárás,

egyetelen termelési tényezőből sincs felesleges, amely adott outputhoz a legkisebb

kihasználatlan kapacitás.                       költésget tartalmazza vagy adott költségge

a legnagyobb eredményt éri el.

Pareto-optimum

A termelési függvény

Tartalmazza: a termelési tényezők (K, L) lehetséges kombinációi és a maximális kibocsátás közötti technikai-gazdasági összefüggést.

Q = f(K,L)

Egytényezős termelési függvény:

egyik tényező fix (K) - a másik (L) változó

Parciális termelési függvény: Q = f(L, K) → Q = f(L)

a termelés a munka speciális függvénye.

Határtermék (MP): valamely termelési tényező (L) egységnyi változáskor az össztermékben bekövetkezett változás.

MP_L =

Átlagtermék (AP): termelési tényező egységére jutó áltagos kibocsátás

AP =

Termelés rugalmassága:

E_p = = = ∙ =

Isoquant-görbe

Azon pontok mértani helye, amelyek az azonos outputhoz tartozó összes tényező kombinációt tartalmazzák

K

	III.

II.

Gerincvonalak

k6

III.

I.

I görbe tulajdonságai

negatív hajlásúak

0-ra konvexek

0-tól távolodva magasabb termelési szintet képviselnek

görbék nem metszik egymást

a termelési tényezők nem helyettesítik tökéletesen egymást.

I görbe és a határtermék viszonya

Gerinvonalak (ridge lines)

a tényezők (K és L) helyettesíti lehetőségeit próbálják behatárolni.

Isoquant térkép szférái: (I: térkép = a termelési függvényt reprezentáló színvonalak sorozata)

Tartományok:

I.            Gerincvonalak közötti tartomány releváns tartomány a tényezők határterméke, határtermelékenysége pozitív, a tényezők helyettesítik egymást azonos output mellett és bármelyik tényező növelésével(miközben a másik változatlan) nő az output

MP_L

>0

MP_K

II.         Gerincvonalakon kívül:

(x tengely mentén) túlzott munkaráfordítás MP_L < 0,

(y tengely mentén) túlzott tőkeráfordítás MP_K < 0,

III.       Gerincvonalak és I görbe találkozása

- x tengely felett: MP_L = 0

- y tengely mellett: MP_K = 0

A technikai helyettesítés határrátája MRTS (Marginal rate of Substitution):

MRTS: az az arányszám, amely megmutatja, hogy adott inputtényezőt egységnyi (végtelen kis) mértékben csökkentve, a másik tényező hányszorosát kell venni ahhoz, hogy az össztermelés ne változzon.

MRTS = = = = =

MRTS = I görbe adott pontjában húzott érintő meredekségének (-1) szeresével

A tényezőárak szerepe az optimális program kialakításában

Költségvetési egyenlet: a vállalat összköltéségét a különböző ráfordítási elemek függvényeként fejezi ki

TC = K ∙ P_K + L ∙ P_L

ISOCOST egyenes - a költségvetési egyenlet negatív meredekségű egyenes

- TC/P_K és TC/P_L pontokban metszi a koordináta tengelyt

A tőke (K) és munka (L) azon kombinálcióinak mértani helye, amelyek összköltsége azonos

Meredekségét a K és L árarányai határozzák meg.

Elmozdulhat - költség hatására 0-tól a távolság változik

- árak hatására meredeksége változik.

Optimális inputkombináció: az az inputarány, ahol az inputtényezők egységnyi költségnövekményére jutó határérték azonos, azaz a tényezőkre költött pénz határterméke egyenlő

MRTS = ∙ = = =

Minimális az összköltség, ha a tényezőárak aránya egyenlő a tényezők technikai helyettesítésének határrátájával.

=

Maximális output-ot a költségvetési I egyeneshez húzható legmagasabb Isoquant görbe képviseli

A termelési hozadék

A termelés rövidtávú alakulásának vizsgálata.

Feltétel, törvényszerűség:

a termelési függvény adott Q = f(K,L)

a technológia változatlan (K fix)

L ráfordítás folyamatosan növelhető, a termelés növelésének nincs akadálya

a vállalat árelfogadó - kompetitív piac

A hozadéki függvény: valamely tényező parciális termelési függvénye, amely a tényező hozadékát, azaz változásának a termelésre gyakorolt hatását fejezi ki, egyéb tényezők változatlansága mellett.

I: a munka II: a munka III: a munka csökkenő

növekvő csökkenő, de és negatív hozadéka

hozadéka pozitív hoza

déka

(E_L > 1)           (0 < E_L <1) (E_L < 0)

A határtermék (MP) és az átlagtermék (AP) viszonya

MP_L > AP_L AP_L növekvő tendenciájú

MP_L < AP_L                       AP_L csökkenő tendenciájú

MP_L = AP_{L      max} hozadéki optimum

MP_L = 0 < AP_L hozadéki maximum

A termelés költségei

A vállalat befektetései, ráfordításai

FLOW                                                 STOCK

(folyamatos ráfordítások)                      (adott időpontban jelentkező)

adott időszakban jelentkeznek, a           hosszabb időn keresztül használja

termék értékesítése során megtérülnek   a vállalat fokozatosan használódnak el

fokozatosan térülnek meg (épületek,

költségek: - gazdasági költségek gépek)

explicit, implicit                  

számviteli költségek

Vállalat bevétele

Gazdasági költség Gi Л

Explicit költség Implicit költség

Számviteli költség Normál Л Gi Л

Számviteli Л

Explicit költség (kifejezett): adott időszakban jelentkező kiadás, amely számlákon megjelenik, a termék értékesítése során megtérül.

Implicit költség: azt az összeget jelenti, amely azért merül fel, mert a vállalat elvonta befektetéseit más befektetési lehetőségektől, de számlán nem jelenik meg (pl: i/k, saját bér, ami haszonélvezeti költség, amortizáció)

Gazdasági költség = [explicit + implicit költség]

Alternatív költség (opportunity cost) = Számviteli költség + normál Л

Számviteli költség: (kisebb, mint a gazdasági költség) adott időszakban (évben) jelentkező számvitelileg nyilvántartható költség - számlákon + belső nyilvántartásban jelentkező.

Számviteli Л = [ gazdasági Л + normál Л ]

A költségek időtáv szerinti vizsgálata

Rövid távon                  Hosszú távon

K₀ adott TC = f (Q)

Q = f (L,K₀)

Összköltség = TC

Fix költség = FC VC = változó

(fixed cost) (variable cost)

VC = f (Q,K₀)

FC = állandó költség: a vállalat rövid távon fix inputtényezőinek egyéni gazdasági költsége.

VC = változó költség: a rövid távon változó inputtényezők vállalati gazdasági költségeinek összege.

MC = határköltség (rövidtávú): az az arányszám, amely megmutatja, hogy hány egységgel változik az összköltség (TC) illetve a változó költség (VC) a termelés egységnyi növelésével.

MC = = =

MC = ∙ P_L =

Az MC: a tényező határterméke reciprokának és árának szorzata ha MP MC

AC = átlagköltség (average cost): a (TC) összköltség termékegységre jutó nagysága, a termelés adott volumene esetén.

AC =

AFC = átlagos fix költség (average fixed cost): a termék egységére jutó összköltség.

AFC =

AVC = átlagos változó költség (average variable cost): a változó költség termelékenységre jutó összege

AVC =

Ha az összes változó tényező = L

Munka átlagterméke: AP_L =

AVC = ∙ P_L

Q

Következtetés:

MP_L max = MC min

AP_L max = AVC min

AVC min az MC min és AC min között van

MC minimumpontjában metszi az AC és AVC görbéket

AC = MC: Ezen technikai optimum a fedezeti pont

MC = AVC: Üzembezárási pont

Hosszútávú költségfüggvények

Feltétel: - inputtényezők tetszőleges változtatása

egy technológiai korszak

termelési függvény változatlan

nincs állandó költség

LTC = hosszútávú költségfüggvény ( long-run total cost): a vállalat különböző termelési szintjéhez tartozó költség alakulása

LAC = hosszútávú átlagköltség (long-run average cost): hosszútávú összköltség és a termelési volumen hányadosa

LAC =

LMC = hosszútávú határköltség (long-run marginal cost): azt fejezi ki, hogyan alakul egy-egy pótlólagos termék költsége a termelés méretének hosszútávú növelése folytán

Hosszútáv lehet üzemméret

által jellemezhető

sorozatnagyság

A rövid és hosszútávú költséggörbék kapcsolata:

a LAC hosszútávú átlagköltséggörbe a rövidtáv AC görbék burkoló görbéje

a görbék alakja eltérő hosszútávon "u" helyett inkább "L" kiegyenlítettebb a költség elosztás, "laposabbak" a görbék

A vállalati kínálat alakulása kompetitív piacon

Vállalat és Piac lehet

Kompetitív vagy versenypiac                 Nem kompetitív

Ár adottság a szereplők számára                           

A piaci kapcsolat korlátlan                        - Monopol Korlátozott vagy

A kínálat alkalmazkodik a kereslethez - Origopolium kizárt a verseny

Feltételek:

a termékek - homogének - egymást helyettesítik

a piac soktényezős;

a piacra a belépés és kilépés szabad;

a szereplők tökéletes információval rendelkeznek;

vállalatok célja: Л max.

az árat a piac határozza meg, egy vállalat számára

adottság

A profit közgazdasági tartalma

TЛ = összes profit (total profit): TR - TC = TЛ

Összes bevétel (TR) - összes kiadás költség TC (implicit költséget is tartalmazza.)

TЛ = TR - TC

TЛ = Gazdasági Profit

AЛ = átlagos profit: a termékenységre jutó gazdasági profit

AЛ =

MЛ = határprofit: az összprofit (Л) változásának az az összege, amely Q termelés egységnyi változásának eredménye

MЛ = =

A vállalat bevételei

TR = Teljes bevétel (total revenue): az eladott áruk és szolgáltatások árbevétele.

TR = P∙Q TR = f (Q,P)

MR = Határbevétel: megmutatja, hogyan változik a bevétel a termelés mennyiségének (kínálat) függvényében. Tiszta verseny esetén: MR = P

Maximális Л kompetitív piacon: a termelést addig fokozza a vállalat, amíg határköltsége (MC), eléri a határbevételt (MR).

	Лmax = MC = MR = P

Kompetitív vállalat Л maximalizáló outputja

Kompetitív vállalat rövid távú kínálata

Kínálati függvény: rövid távon a határköltség függvény Ü pont felett

F: A vállalat fedezeti pontja a vállalat átlagköltsége (AC) és határköltsége (MC) egybeesik

MC = AC

Hosszútávú fennmaradás feltétele

Ü: üzembezárási pont: a termelés átlagos változó költségének minimuma egyenlő a piaci árral.

AVC_min = P = MC

AVC < P MC = S

A termelési tényezők piaca

Téma: a vállalat viselkedése a tényezőpiacon - mint vásárló

Termelési tényezők

Föld "A"                      Munkaerő "L" Tőke "K" Vállalkozó "E"

Keletkezésük módja szerint

Elsődleges (természeti)  Másodlagos

Tőketényező (emberi munkával létrehozott)

- Munka - Termelt (fizikai tőke)

- Természeti tényezők   - Pénztőke, értékpapír

- Vállalkozási képesség

Jellemzői:                                  Sajátosságai:

- nem gazdasági okokból keletkezik - egyidejűleg: input és output javak

- külső környezeti adottság a természet                        - fokozatosan elhasználódnak, de pótolhatók

- az ember: alanya és nem tárgya a társadalomnak - mennyiségük rövidtávon igazodik a kereslethez

- sajátos forma a "pénz és értékpapír" tőke

Az erőforrások kereslete

Inputkereslet vizsgálatának szintjei:

egy inputtényezőt feltételezve ;

összekapcsolt termelési tényezők optimalizálását;

iparági vállalatok egyéni keresletek eredőjeként a termelési tényezők piacának keresleti görbéje

A termelési tényezők keresletének sajátosságai

→ a vállalatok kereslete "származékos kereslet"

→ a profitmaximalizáló outputnak megfelelően vásárolja az inputokat a vállalat

→ kapcsolata kettős paici kapcsolat

input output

input "S" jelzés

input "P_i"     adottság output "P_x"

Származékos kereslet:

a vállalat azért és annyiért keres adott inputtényezőt, mert az általa termelt outputot a vevők meg akarják venni - olyan áron, amely számára hosszútávon legalább a normálprofitot biztosítja.

(MC = MR = P)

Optimális input meghatározása kompetitív körülmények között

Vizsgálat feltételei:

a vállalat egyetlen féle, végtelen osztható terméket gyárt;

a vállalat mindkét piacon tökéletesen versenyző;

az erőforrások mennyiségét végtelenül kis mértékben is képes megváltoztatni;

a vállalat termelési függvényét a releváns tartományban vizsgáljuk;

a vállalat profitmaximalizáló.

Az input optimális összetétele:

K

MRTS = =

Az inputköltség minimalizálása (adott output mellett) illetve az output maximalizálása (adott költségösszeg és adott árarányok mellett) az inputtényezők olyan kombinációját jelenti, amikor a tényezők áregységre jutó fizikai határtermék azonos (tetszőleges "n" inputtényezőt feltételezve).

A maximalis output létrehozásához szükséges optimális inputmennyiség meghatározása

Outputpiaci feltétel:

MC = = = MR =

Optimum:

= MC = MR = P_x

Inputtényező Az eladott Határbevétel Az output piaci ára

határtermékének késztermék

egységre jutó költség határköltsége

Kérdés?

- inputárak (P_L, P_K) határozzák meg az output árat?

- outputárak (P_x) az input felhasználást?

Mindkét ár adottság kompetitív piacon - a két pólus között optimalizálja saját helyzetét a vállalat.

ha ΔL = 1 MC = = MR P_L = MP_L ∙ MR

ΔL∙ PL = MFC_L = MP_L ∙ MR = MRP

MFC = MRP

Tényező ár = tényező határköltsége Határtermék bevétel

P_L = W MFC MP_L ∙ MR

(Marginal Factor Cost)

Következtetés: A profitmaximalizáló cég, akkor és annyiban akarja adott (k, l) inputtényezőjének felhasználását egy pótlólagos egységgel növelni, ha az így elérhető pótlólagos jövedelem (MP_L ∙ MR) fedezi a költségének növekményét, a tényező határköltségét (MFC_k,l = faktorális határköltség).

MRP = Marginal Revenue Product

A profitmaximáló output általános inputfeltétele, hogy a tényező határköltsége egyenlő legyen a tényező - határtermék - bevételével.

Kompetitív piaci feltétel:                                  MR = P_x

MFC = VMP

VMP = Value Marginal Product: az adott inputtényező határtermékének piaci eladási egységáron számított értéke.

A pénzbefektetés értékelésénél figyelembe kell venni:

az elvesztett kamatot

az időtávot

és a várható hozamot.

A befektetés üzleti értékének kiszámításához a jelentérték számítást vesszük figyelembe, az eljárás a diszkontálás.

PV₀ =

PV (Present Value) jelenérték; jövőbeli pénzösszeg vagy pénzösszeg sorozat értéke mai pénzben kifejezve.

FV (Future Value) jelenbeli pénzmennyiség jövőbeli értéke

r = piaci kamatláb

t = időtáv, futamidő

III. AZ ÁLLAM MIKROGAZDASÁGI SZEREPE

A piac nem tökéletes:   - egyenlőtlenségek keletkeznek az ellátásban

a javak egy csoportja közösségben kerül felhasználásra

a gazdasági tevékenységeknek lehetnek nem szándékolt mellékhatásai

A társadalmi igazságosság gyakran állami beavatkozást igényel. Ehhez az államnak bevételekkel kell rendelkeznie és kiadásokat kell folyósítania.

Fogyasztási javak csoportosítása

gazdasági javak szabad javak

magán (privát) javak vegyes javak közjavak

Magánjavak (privát goods): azon gazdasági javak, amelyekből egyes fogyasztók fogyasztása csökkenti a többiek számára fennmaradó készletet - a fogyasztásból való kizárás. Rivalizálás lehetséges (egyik fogyasztó fogyasztása, hatással van a többire).

Tiszta közjavak (pure public goods): azon gazdasági javak, amelyekből az egyes fogyasztók fogyasztása nem befolyásolja a többiek lehetőségeit. Nincs rivalizálás; a társadalom egyetlen tagja sem zárható ki a fogyasztásból.

Vegyes javak: a kettő közötti átmenet, mindkét szempontból lehet korlátozás.

Vegyes javak fő csoportjai:

Rivalizálás:

Jelentős extern (környezeti adottság) hatással bírók - nem privát javak;

Térbeli korlátozott haszonhatású javak (lokális)

Túlzsúfoltságra hajlamos közjavak.

Ellenértékhez kötés:

Díjköteles javak - névleges díjak, a pazarlás megakadályozására költséghez való hozzájárulás;

Ingyenes rendelkezésre bocsátott javak

A gazdasági tevékenységek nem szándékolt mellékhatása (externália) lehet pozitív és negatív. Az államnak a pozitív hatásokat erősítenie kell, ehhez támogatásokat (szubvenciót) nyújt a negatív hatásokat mérsékelnie kell, ezt fokozott adózással éri el.

MAKROÖKONÓMIA

Makroökonómia a nemzetgazdasági szintű gazdasági kapcsolatok hatásait vizsgálja,

Jellemzői: - aggregált (összevont) mutatók

- részterületek egy rendszerben való áttekintése

Fő kérdés:

összkereslet

foglalkoztatottság

pénzmennyiség meghatározás

infláció okai

növekedés

ALAPFOGALMAK

Kibocsátás: a nemzetgazdaság által időszak (1 év) alatt létrehozott áruk és szolgáltatások összesége, halmaza

Fizikai formája              Pénzbeni kifejezése

Jövedelem

                                

Reálkibocsátás

Termelési eszközök                             munka tőke vállalkozói jövedelem

Fogyasztási cikkek                              (W) (Л) (i, járadék)

ralizált kibocsátás = jövedelem (Y)

Reál jövedelem Nominál (folyóáron)

(változatlan áron)

Y felhasználás: fogyasztás

megtakarítás

Megtakarítás rendeltetése a BERUHÁZÁS, állóeszköz létesítése

Beruházás

pótló                 bővítő

Amortizációból            Л-ból

B^o beruházás

Makrogazdasági szereplők

Vállalat Háztartás Állam Külföld Bank

Termelő                       (magán) - kormány - nem állandó - Bankok

eszközök L bizt. - regionális lakók - Pénzintézetek

Fogyasztási C vásárló - önkormányzatok - nem intergrál-

cikkek elő- megtakarító - intézetek ható vállalatok

állítója (C)

Közszektor

Magánszektor

Szereplők kapcsolata

(Makrogazdasági körforgás)

Tv

C

	Tr

G

Th

Állam

			SA

			Sh

I

Háztartás Bankrendszer Vállalat

	Sk

x

W

IM

Külföld

Makroszintű jövedelem: Y = C + I +G + (X - IM)

I = Sh + Sv + S_A + Sk

Vagyonmérleg (Stock): időpontban a gazdaság vagyoni helyzetét mutatja.

Aktivák                       Vagyonmérleg Passzívák

Reáleszközök                           Tartozások

Követelések                             Tiszta vagyon

Jövedelmmérleg (Flow): a vagyoni helyzet változását mutatja

Makrogazdasági tevékenység számbavétele

Problémák:

merítés

ár, árszínvonal változása

nem anyagi tevékenység értékelése

háztartás értékelése

externáliák hatásának értékelése

halmozódás

Rendszer

SNA                                                                MPS

1. Bruttó: GO                                                   Társadalmi termék

2. Félbruttó: GDP/GNI/GNDI              Végtermék

3. Nettó: NDP/NNI/NNDI                              Nemzeti jövedelem

Jellemzők

1. GO: Minden értéket alkotó               1. Csak az anyagi javak előállítását

tevékenységet tartalmaz tartalmazza

2. Hazai mutató                                                2. Csak hazai mutatók

GDP = GO - Folyó felhasználás                    Végtermék = Társadalmi termék - folyó felhasználás

Nemzeti mutató: GNI/GNDI

az ország állampolgárai és

jogi személyei által előállított étékek.

3. NDP = GDP -amortizáció                            3. Nemzeti jövedelem = végtermék - amortizáció

GDP = bruttó hazai termék, az országban adott évben előállított végső felhasználásra szánt termékek és szolgáltatások összértéke.

NDP = az ország területén keletkezett nettó jövedelmek összege.

GNI = bruttó nemzeti jövedelem, az ország állampolgárai által (országhatártól függetlenül) adott évben realizált jövedelem.

NNI = nettó nemzeti jövedelem, amortizációval csökkentett belföldiek által realizált jövedelem.

GNDI = bruttó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem, amellyel az adott évben az ország állampolgárai rendelkeznek.

NND = nettó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem, az ország állampolgárai által adott évben felhasználható jövedelem.

I. PÉNZRENDSZER

Pénz: az áruforgalom lebonyolításának eszköze, törvény által elismert fizetési eszköz, amely alkalmas az értékek nyilvántartására.

Jellemzői: - áruként jött létre (szükséglet kielégítés)

- nem közönséges áru

Pénzfunkciók:

Forgalmi eszköz (pl.: árucsere közvetítője (A - P)

Értékmérő: két áru cseréjében a csere mércéjét megszabja (A:P)

Mérce alapja lehet: - termelői munka költsége

- a fogyasztói hasznosság

Fizetési eszköz (R):

árumozgástól elválik a pénz mozgás (R).

A - R - A'

Felhalmozás - vagyonképzés eszköze (Y)

a pénz nem fogyasztásra költik, jövőbeni szükséglet kielégítére fordítják.

Világpénz - nemzetközi viszonyokban tölti be 1-4 funkciót.

Pénzrendszerek 3 történelmi korszaka:

I. világháború előtt - aranypénzrendszer a pénz funkcióit az aranypénz töltte be.

II. világháború után - pénzhelyettesítők látják el a pénzfunkciókat - aranyra cserélhetők (1944-1971 az USA $)

1970-es évektől - hitelpénz alakul ki → modern pénz (hitelnyújtás útján keletkezik és a hitel törlesztésével megszűnik létezni)

Pénzteremtés módja - külfödi fizetési eszköz, arany, deviza vásárlása

- értékpapír (váltó, állampapír) felvásárlása

Money tömeg mérése és szabályozása

a. Értelmezés - M₁ = (K_p) készpénz + látra szóló betétek (likvid)

- M₂ = M₁ + kvázi pénzek összege

Kvázi pénz:      nem azonnal elkölthető pénz.

igazi pénzre szóló követelés;

korlátozott felhasználhatóságú pénz;

határidős betétek.

Σ M_(q) szabályozása: eredete szerint = Jegybank + kereskedelmi bankok

kulcs tényező: Jegybank

Eszközei: 1. Kötelező tartalékráta (t)

KTR =maximális arány előírása

2. Jb-i kamatláb változátatása

Kb → Jbp-nak kamatlábat fizet

3. Nyílt piaci művetek:

Jb - értékpapírt, devizát ad el és vesz az országban.

Jbp = jegybankpénz (készpénz)           Kbp = kereskedelmi bankpénz (számlapénz)

Gazdasági szektorok: Háztartás, Vállalat, Állam, Bankrendszer, Külföld

makrogazdaság számára a szektorok közötti kapcsolat meghatározó;

pénzzel összefüggésben kitüntetett szerepe van a Bankrendszernek.

Bankrendszer: pénzügyi rendszer, amely a pénzáramlás feltételeit biztosítja.

Pénzügyi rendszer: 1. Monetáris pénzügyi intézmények

Bankrendszer ---------- döntő elem

két szint

Jegybankok Kereskedelmi bankok

Monetáris pénzügyi intézmények

2. Pénzügyi rendszer része a nem monetáris intézmények: OTP, Biztosítók.

(nem vesznek részt a pénzteremtésben)

3. Tőzsde, brókercégek, bankfelügyelet stb.

Bankrendszer két szintű, ha      külön Jegybank

külön Kereskedelmi Bank létezik

egy szintű, ha jegybanki + kereskedelmibanki tevékenység együtt létezik.

Modern pénz:

formája - készpénz (bankjegy és érme)

- számlapénz

eredete - Jegybank pénz, Jb által kibocsájtott pénz

- Kereskedelmi Bank pénz (számlapénz)

Monetáris és reálfolyamatok kapcsolata:

A szükséges pénz meghatározása: M*v = P* Y

v = pénz forgási sebessége

Annyi pénzt kell kibocsátani, amennyi a reálfolyamat igénye

II.        MAKROGAZDASÁGI EGYENSÚLY

Egyensúly

Kínálat (S)                               Részpiacok Kereslet (D)

Áru Pénz Munkapiac

Y^D = Y^S M^D = M^S L^D = L^S

ÁRUPIAC

Feltétel: Háztartás és Vállalat tevékenykedik

I

Háztartás Bankrendszer Vállalat

Makrojövedelem kétszereplő esetén: Y = C + I

I = S_H + S_V

Makro egyensúly (ES)

Kereslet (D) = Kínálat (S)

Y = C + I = Y = C + S_H + S_V

fogyasztási beruházási fogyasztás megtakarítás

kereslet kereslet (W) (S)

Kereslet

(D) Kereslet az árupiacon: két tényező - fogyasztás (C)

- beruházás (I)

I. Fogyasztási függvény

Fogyasztási függvény alakja:     - adott időszak jövedelmétől

- múltbeli jövedelmektől

- várható jövedelmektől függ

Egyszerűsítő feltételek:

(Keynesi abszolút jövedelem hipotézis):

A mindenkori fogyasztás a mindenkori jövedelemtől függ.

Rövidtávon vizsgáljuk a fogyasztást.

A fogyasztási függvény minden tervezett jövedelmhez a tervezett fogyasztást rendeli hozzá.

C = C (Y)

C-t a jövedelem (Y) függvényében vizsgáljuk bizonyos jövedelmi szintnél a fogyasztás lassulását tapasztaljuk telítettség keletkezik

Fogyasztási határhajlandóság (ĉ): mennyivel nőnek a fogyasztási kiadások (a tervezett) jövedelem egységnyi növekedése mellett.

ĉ = 0 < ĉ < 1

Fogyasztási hányad (c): adott jövedelem és a belőle megvalósított fogyasztási aránya.

c =

Autonom fogyasztás (C₀): a jövedelmtől független fogyasztás.

Fogyasztási függvény: C (Y) = C₀ + č ∙ Y

2. A beruházási kereslet

Beruházás = tőkejavak vásárlása, létesítése

nettó = új berendezések, új gépek

Beruházási döntés problémái, dilemmái:

A beruházó akkor dönt a beruházásról, ha annak hasznát magasabbnak itéli más jövedelmeknél.

Várható Л > i

Kiszámításnál: stock input összevetése flow outputtal,

időszakonként különböző

Pénzösszeg a bankban kamatoztatható - jelenbeni M = későbbi kamatoztatott M-mel (diszkontálás).

Diszkontálás: valamely jövőbeni időpontra várt jövedelem jelenlegi érétkének kiszámítása.

PV₀ = Y₀ = = a beruházás diszkontált hozama

A beruházások diszkontált hozamáról nem tényadatok, hanem csak kalkulált várakozások állnak rendelkezésre.

Beruházásokkal kétféle költség merül fel:

létesítési - ezt viszonyítjuk a diszkontált hozamhoz

működtetési

A diszkonttényezőnek azt a nagyságát, amely esetén a beruházási költség = a várakozások alapján számított diszkonthozammal a tőke határhatékonyságának nevezzük! (Keynes)

A beruházás és a várakozások

Beruházás tényezői:

Pszichológiai tényező (β)                      Kamatláb (i)

ha nőnek a várakozások nő a beruházás

nő a tőke határhatékényoság adott "i" mellett

A beruházás kereslet I = I (β, i)

várakozásoktól (β)                              ("i") piaci kamatlábtól függ

egyenes arányban                                fordított arányban változik

Makroökonómiai kereslet általános képlete: Y_D = C + I = C(Y) + I(i,β)

Kínálat az árupiacon

Makroökonómiai kínálat (S) = Jövedelem (Y)

Y = C + (S_H + S_V)

fogyasztás megtakarítás

S = S (Y)

Megtakarítási függvény: tervezett jövedelemhez a tervezett megtakarítást rendeli hozzá.

S = Y - C(Y) = S (Y) S (Y) = s ∙ Y - S₀

A függvény negatív szakasza = ("autonom" megtakarítás) "tartozás" abszolút értékben megegyezik az autonom fogyasztással.

Megtakarítási határhajlandóság (ŝ): mennyivel nőnek a szándékolt megtakarítások, ha a tervezett jövedelem egy egységgel nő.

ŝ = 0 < s < l

Megtakarítási hányad (ŝ): megtakarítás és jövedelem aránya

s = s + c = 1

Árupiaci kínálat:Y_S = C(Y) + S(y)

Árupiaci egyensúly az IS görbe (invesment-saving)

C(Y) + I (i,β) = C(Y) + S(Y)

(Y_D) kereslet = (Y_S) kínálat

ES → I(i,β) = S(Y)

Az árupiacon akkor van egyensúly, ha a szándékolt megtakarítás megegyezik a szándékolt beruházással.

Egyensúly három tényezőtől függ

kamatláb "i" reáljövedelem (kibocsátás)(Y) várakozások (nem vizsgáljuk)

ES feltétele meghatározott megtakarítási függvény mellett:

adott "i" mellett meghatározott kibocsátás szükséges

adott kibocsátás (Y) meghatározott "i" mellett

A reáljövedelem (Y) és kamatláb (i) összegyensúlyi pontjainak halmaza az IS.

IS görbe meredeksége negatív árupiaci egyensúly mellett "i" a reáljövedelem (Y) csökkenő függvénye.

Növekvő jövedelem, növekvő megtakarítás mellett az árupiaci egyensúly csak úgy tartható fenn, ha csökken a kamatláb és fordítva.

Egyensúlyi helyzet

Y_D = C(Y) + (i,β) lineáris függvény:

Y_D = C₀ + cY + I (i,β)

ES: Y_D = Y_S = Y Y = C₀ + cY + I (i,β)

Y = YD

YD

átrendezve: Y_e = (C₀ + I (i,β)

= jövedelmi multiplikátor, megmutatja, hogy az autonom tényező változása mértékének hányszorosa a jövedelemváltozás.

PÉNZPIACI EGYENSÚLY

Kereslet (M^S)    M_D = M_S Kínálat (M^S)

M^D = M^D (Y,i)              adott

Feltétel:

Pénz fogalma = M₂

Értékpapír - végtelen lejáratú, fix kamatozású homogén értékpapírok.

Kérdés: Miért tartanak pénzt a gazdaság szereplői?

Tranzakciós pénzkereslet: a gazdasági szereplők vásárlásai és tartozásai céljából tartani kívánt pénzmennyiség. M^D_t = M^D_t(Y)

Óvatossági motívum: a gazdasági szereplők előre nem látható kiadások fedezetére kívánnak tartani.      M^D₀ = M^D_{0 ,(i,y)}

Spekulációs motívum: az a pénzmennyiség, amiben a gazdasági szereplők vagyonukat nyereségszerzés céljából tartani kívánják. M^D_S = M^D_S (i)

Vagyontartás formája - spekulációs szempontból

Pénz (M) Értékpapír

Mikor dönt az értékpapír mellett?

Ha később haszonnal tudja tovább adni

A pénzpiaci egyensúly

M^D (Y,i) = → LM görbe

reáljövedelem reálpénz adott

kamat

LM görbe (Liqudity Money) a reáljövedelem-kamatláb mindazon kombinációja, amelyek mellett a pénzkereslet és a pénzkínálat egyenlőek egymással.

Y nő ↑ következménye:            nő M^D

csökken Értékpapír kereslet

Értékpapír kínálat - árfolyam csökken

nő (i) piaci kamatláb

LM görbe meredeksége - pozitív

Növekvő (csökkenő) reájövedelem mellett a pénzpiaci egyensúly csak növekvő (csökkenő) kamatlábbal biztosítható. Y - i

Árupiac és pénzpiac együttes egyensúlya

LM

i

1 (i,β) = S(Y) = M^D (Y,i) =

Mitől függ?

Adott: (M) pénz és (P) árszínvonal

Beruházás: I (S,i) S(Y) két piac együttes egyensúlya

M^D (Y,i) ES (i,Y)

I. tartomány:

Árupiacon Pénzpiacon

(IS felett)           (LM alatt)

túlkínálat < S     túlkereslet < D

i> a reáljövedelemhez (Y) i < i^*

I^D (beruházási kereslet) < I^* M^D > M^D*

II. tartományban: túlkínálat

III. tartományban: árupiacon - pénzpiacon

túlkereslet túlkínálat

IV. tartományban: túlkereslet

III. MUNKANÉLKÜLISÉG

Egyensúly: L^S = L^D = Lf

Kínálati oldal L^S:

Kormányzatok véleménye: "hivatalosan elismert" munkanélküli akinek az adott időszakban nincs munkája, bár munkát keres.

Munkanélkülivé válás (Abraham):

: dolgozni kíván, aktívan keresi a munkahelyet 4 hete

: ideiglenesen elbocsátott

: készen áll arra, hogy 30 napon belül dolgozzon.

Munkanélkülivé válás forrásai:

1. állás otthagyók - munkahely változtatással kapcsolatban, költség,

időt igénylő

- saját elhatározás, szándékolt

2. munkapiacra újonnan belépők

3. munkapiacra visszalépők

I. Önkéntes (frikciós)

4. állást elvesztők (elbocsátottak) - II. Kényszerű - igazi munkanélküliség

az állást kereső, dolgozni szeretne, de nem talál munkát - adott feltételek mellett.

Hivatalos munkanélküliség ráta            

u =

Fogalalkoztatási mobilitás

Foglalkoztatási mobilitás: az azonos folalkozású munkahelyek változtatásának gyakorisága

Munkaképes korúak

Aktív Inaktív

Forrása:

- népesség változása

(demográfia) foglalkoztatottak munkanélküliek

szándékolt kényszerű

ÁTJÁRHATÓSÁG

Fiatal felhagy a tanulással munkát keres

Munkanélküli fiatal tanulni kezd (felsőoktatás, átképzés)

Foglalkoztatás mobilitás - a frikciós munkanélküliséghez kapcsolódik.

Frikciós munkanélküliek          

száma "u" =

Pl: Foglalkoztatottak száma 5 M fő, munkahelyet változtatók 10 %, munkahely keresési idő 3 hónap.

munkanélküli "u" = = = 125 e fő

Keresleti oldal L^D:

L^D = f (a termelési szintnek Q)

Konjuktúrális munkanélküliség: nemzetgazdaság reálfolyamatából adódó.

Strukturális munkanélküliség: munkakereslet (L^D) és munkakínálat (L^S) szerkezetileg tér el egymástól. Strukturális változtatás (a munkaerő oldaláról):

Strukturális munkanélküliség időtartama függ:

helyváltoztatás igényétől;

foglalkoztatás adaptálhatóságától - képzés, átképzés milyenségétől;

információáramlás milyenségétől

A munkanélküliség elméleti magyarázata

Munkapiacra hat az árupiac helyzete;

Általában túlkereslet vagy túlkínálat jellemző.

Következő esetek lehetségesek:

ÁRUPIAC MUNKAPIAC

Klasszikus munkanélküliség

Ł = rendelkezésre álló aktív munkaerő állomány

Népesség függvénye

L^S = f

Ł - L^* = szándékolt munkanélküliség

A klasszikus munkanélküliség szándékolt munkanélküliség.

Keresési modell

Elmélet szerint: az válik munkanélkülivé, aki teljes munkaidejét jobb munkahely megtalálására áldozza.

Kiinuló pontja:

munkapiac tökéletlensége

piaci információ tökéletlensége

Munkavállalók - elfogadható bért keresnek

Munkanélküliség költsége - az elveszett bér hozama: többletbér, amelyhez keresés révén jut (Phelps)

Morley: ez a fajta munkanélküliség, frikciós és szándékolt, a munkás hasznot is húz belőle.

Hallgatólagos szerződések figyelembe vétele

Lehetőség:

Implicit - szerződés:

árukereslet munkakereslet

megrendelés jó bérért alkalmazás, de máskor munkanélküliség.

Alacsony bérért állandó munkahely

Természetes munkanélküliség = bizonyos számú ember mindig munkanélküli, hosszabb távon állandóan érvényesülő állástalanság.

Természetes munkanélküliség ráta =

Keynesi munkanélküliség

A kényszerű munkanélküliségre keresi a választ,

Gondolatmenete

sem az árakra sem a bérekre nem jellemző a flexibilitás;

a nominálbérek rövidtávon változatlanok;

bérstabilitás árstabilitás stabil kereslet

Oka: állam célja (stabil) előre becsülhető feltételeket teremteni a gazdasági szereplők számára.

Keynes-i feltételek:

A nominálbérek és az árak lefelé merevek

Rövidtávú alkalmazkodást vizsgál

A tőkeállomány változatlan

Következtetés:

Lefelé merev árak áru és munkapiac - sokan keresnek munkát

Stabil nominál bérek túlkínálat

Ár és bér miatt tartós túlkínálat

ok elégtelen kereslet

Elégtelen kereslet Termelés Foglalkoztatás Munkanélküliség

Kényszerű

Foglalkoztatás szintjének emelése: kereslet ösztönzése.

W (bér) P növekedése

Foglalkoztatottság nagyobb kibocsátás növelése

Teljes foglalkoztatottság: akkor érvényesül, ha az árupiaci kereslet növekedése nem változatja a kibocsátást meg.

Kényszerű munkanélküliség: ha a reálbér kismértékű csökkenése adott nominálbér mellett, mind a munkakereslet, mind a munkakínálat a tényleges foglalkoztatásnál nagyobb.

A keynesi teljes foglalkoztatás nem azonos a munkapiaci egyensúlyi foglalkoztatással.

Oka: lefelé merev reálbérszint.

Kétfajta munkanélküliség összehasonlítása:

klasszikus önmegtisztító piac esetén a munkakínálat nem elegendő a teljes foglalkoztatáshoz, munkanélküliség szándékos;

keynesi elégtelen makrokereslet miatt, nemcsak szándékos kényszerű munkanélküliség is létezik.

Munkanélküliség elleni terápia a munkanélküliség értelmezésétől függ:

Klasszikus munkanélküliség: (S) kínálat ösztönzés, adók csökkentése, beruházás támogatása.

2. Keynes-i munkanélküliség (D) kereslet ösztönző gazdaságpolitika

fogyasztási és beruházási kereslet ösztönzés

külső beavatkozás - költségvetési kiadások növelése szükséges jövedelem növekedésre

Okun törvénye: a munkanélküliségi ráta 1 % pontos csökkentése a jövedelemnek a potenciális jövedelemhez viszonyított 3-4 % pontos növekedése szükséges.

IV. INFLÁCIÓ

Inflációs áremelés = az árszínvonal tartós emelkedése

Árszínvonal (P) a termékek árainak súlyozott számtani átlaga: nemzetgazdaság különböző területeire vonatkoztatható (termelési eszközök, fogyasztási cikkek stb.)

(Defláció: az árszínvonal tartós süllyedése).

Inflációs ráta (α_p) az árszínvonalváltozást a korábbi árszínvonalhoz viszonyítjuk.

α_p =

Inflációs fajtái:

1. Kúszó: mértékletes árszínvonal emelkedés, sokkhatások nélkül.

2. Vágtató: két- vagy háromszámjegyű infláció, a pénz gyors elértéktelenedése, a vagyon külfüldi valutában vagy értéktárgyakban való örzésére ösztönöz.

3. Hiper: olyan mértékű pénz elértéktelenedés, amely a gazdaság zavartalan működését nem biztosítja - a gazdaság szétzilálódása.

1. Az infláció okának magyarázata

Infláció megközelítése:

Árupiaci                       Pénzpiaci Két piac együttes hatásaként

Keynes-i                      Monetarista

Keynes-i inflációs magyarázat

Jellemzője:

kihasználatlan kapacitások

munkapiacon egyensúlytalanság = munkanélküliség

adott árszínvonal mellett Y^D = Y^S

Kiindulási kereslet nő autonom tányező miatt:

Keresleti infláció

optimálistább beruházás (β)

autonom fogyasztás növekedése (C)

Hatása:

IS jobbra tolódik - IS

Y^D - összkereslet is jobbra tolódik

ES helyreállítása - P₀ < P₁

csökken a reálbér

nő a munkakereslet (L^D ) Y

Kínálati infláció

Nominálbérek emelkedése

Kikötés: a nominálbérek lefelé merevek * alá a reálbér nem csökken

Folyamat:

*<- kiindulás (W) bérnövekedés

csökken a munkakereslet L^D

csökken a kibocsátás Y

az összkínálati görbe (Y^S) felfelé mozdul

túlkereslet érvényesül

nő az árszínvonal P_x < P' (P*) ES-nek megfelelően

Kapacicitáskihasználatlanság jellemezte gazdaságban a nominálbérek emelkedése inflációs folyamatok kialkulásához vezet.

Nominálbérek emelkedése (W) → árszínvonal emelkedés (P)

(W) ← szakszervezeti követelések

ár- bér spirál    (W'') (P')

A nominálbérek és az árszínvonal egymást követő emelkedését ár-bér spirálnak, a szerződésekben figyelembe vett inflációt anticipált vagy várt inflációnak nevezzük.

Infláció elleni intézkedés:

Nominálbérek befagyasztása - növekvő árszínvonal mellett

P^* < P'1 → () reálbércsökkenés

(L^D) munkakereslet növekedés

(Y) kibocsátás növekedés

túlkereslet csökken

Reálbércsökkenés ()

keresletcsökkenés (Y^D)

jövedelem, kibocsátás csökkenés (Y)

dekonjuktura

Ha a reálbér a minimális szint körül van az árszínvonalak emelkedése miatti növekvő munkakereslet, az összkanálatot kisebb mértékben növeli, mint a kereslet csökkenés miatti csökkenés. A nominálbérek befagyasztása inkább dekonjuktúrát eredményez, mint az inflációt csökkentené.

2. Pénzpiac és árupiac kapcsolata

Inflációs folyamat tartóssága attól függ - milyen hatást gyakorol a monetáris szféra a reálszférára

Infláció: pénz és árupiac működése alapján

Munkanélküliség: munka és árupiac alapján magyarázható

Inflációs ráta és munkanélküliségi ráta kapcsolata

munka és pénzpiac viszony: Phillips-görbe

Phillips-görbe

Nominál bérek növekedése (W) munkakínálat növekedése (L)

(P áremelkedés mellett) munkakereslet növekedés (L_D)

növekvő nominálbér (W) - (U) csökkenő munkanélküliség

6%-os munkanélküliségi ráta - stabil nominál bérek

Phillips-görbe az inflációs ráta és a munkanélküliség kapcsolatát mutatja.

Munkanélküliség csökkentése:

munkahelyteremtő beruházások L_f túlkereslet Y^D

árupiaci túlkereslet P ↓ L_f

Gazdasági valóság ellentmond Phillips-görbének.

V. A MODERN GAZDASÁG ÁLLAMI BEFOLYÁSOLÁSA

Piacgazdaságban az állam alapvető feladatai:

a gazdasági rendszer működési rendjének biztosítása (jogi, törvényi feltételek)

tőkeáramlás segítése (közjavak biztosítása)

újraelosztási feladatok (egyenlőtlenség mérsékése)

stabilizációs funkció (hullámzás csökkentése, belső-külső biztonság)

A feladatok ellátásához az államnak bevételekre van szüksége. Legfontosabb bevétele az adó.

Adó: kényszer újtán beszedett pénzösszeg amellyel szemben közvetlen ellenszolgáltatás nem követelhető. Formái:      - egyösszegű adó (jövedelemtől független)

- jövedelemtől függő adó

lineáris, ha állandó az adókulcs

progresszív, ha növekvő az adókulcs

regresszív, ha csökkenő az adókulcs.

Az adó csökkenti a lakosság rendelkezésére álló jövedelmet, de növeli az állami költségvetés bevételeit.

Állami költségvetés: az állam pénzügyi mérlege, amelynek egyik oldalán a bevételek, a másik oldalán a kiadások jelennek meg.

Legfontosabb kiadások: - az államháztartás, államigazgatási szervek fenntartása (G)

lakosság támogatása (TR)

Ha a bevételek meghaladják a kiadásokat szuficites ha a kidások haladják meg a bevételeket deficites a költségvetés.

Költségvetési politika: a gazdasági szereplők döntéseinek az állami költségvetés bevételei és kiadásai révén való befolyásolása.

Irányzatai: 1. keresletnövelő (Keynes) vagyis az állami megrendelések növelése

az adók csökkentésével a kínálat növelése.

Veszélyei: 1. az állami megrendelés csökkenti a magánberuházásokat

a kiadások adóbevételt igényelnek, csökken a kereslet dekonjunktúra indulhat el.

2. az adók mérséklése növeli a jövedelemtulajdonosoknál maradó pénzt

- csökken a költségvetés bevétele, az állami elosztás a szociálisan rászorulókra külön figyelmet kell fordítani.