online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   
kategória
 

Biológia
Filozófia
Gazdaság Adminisztráció Auto építészet építőipari Gépészet Jogi Jogszabályok Közlekedés Mezőgazdaság Pénzügy Turizmus újságírás üzleti
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 













































 
 

Egy vallalat megalapítasanak története, avagy mi is a részvény?

gazdaság

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
A pénzpiac. Az arupiac és pénzpiac együttes egyensúlya, az IS-LM-rendszer.
A vallalat jellemzői, környezete
Dualizmus gazdasaga
Finanszírozasi rendszerek
A nyitott gazdasag alapvető összefüggései
A raktarozas gazdasagi mutatói
Az 1929-33-as gazdasagi vilagvalsag jelenségei és következményei
AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS ÚJ RENDSZERE, GAZDASÁGI ÖSSZEFÜGGÉSEI AZ EGÉSZSÉGÜGYI BELSŐ MECHANIZMUSA KÖZGAZDÁSZ SZEMMEL A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT
Egy vallalat megalapítasanak története, avagy mi is a részvény?
 
 

Egy vállalat megalapításának története, avagy mi is a részvény?

Folytassuk a bevezetö történetet, a színhelyet megváltoztatva, az Amerikai Egyesült Államokban. A tó partján ülö fiatalembert nevezzük Johnnynak. A következökben azt követjük nyomon, milyen lépésekkel valósítja meg Johnny minden amerikai állampolgár vagy vendég 828d31i munkás vágyát: megalapítani és sikerre vinni egy vállalatot, és - nem utolsósorban - ennek során meggazdagodni
Elöször is, a következö napokban Johnny a tóparton mindazokkal beszélgetésbe elegyedik, akik barátságos köszöntésére hasonlóképp válaszolnak. Megkérdezi tölük, ha lenne olyan vállalkozás, amely léghajóval a tó túlsó partjára vinne utasokat, hányan szánnák rá magukat a kalandra. Várakozásának megfelelöen föként a fiatalabb korosztály fogadja nagy lelkesedéssel az ötletet. Elég sok kedvezö választ kap a 35-50 éves korosztálytól is. Arra a kérdésre, vajon az emberek mennyit lennének hajlandók fizetni egy útért, változatos ajánlatokat kap. Amit most Johnny csinál, azt piackutatásnak - angolul marketingnek - nevezik. Johnny számára nem kétséges, hogy a szolgáltatásra igény van, csak az a kérdés, mennyibe is kerüljön egy út. A következö lépés: megérdeklödni, hogy milyen engedélyeket kell beszereznie ahhoz, hogy utasokat szállíthasson ezen az útvonalon, hol tanulhatja meg, miként is kell biztonságosan üzemeltetni a léghajót, valamint - legföképpen - mennyibe is kerül egy léghajó.
Az engedélyek megszerzése nem nagy dolog, a tanfolyam sem túl drága és a léghajó is csak 10.000 dollárba kerül. Az egyetlen probléma az, hogy Johnnynak csak 4.000 dollárja van. Körbejárja a környék bankjait, melyik is lenne hajlandó a hiányzó 6.000 dollárt kölcsönözni. Minthogy a bankárok híresek arról, hogy abszolút kockázatellenes neveltetést kapnak, bármennyire lelkesen is ecseteli Johnny a lehetséges üzleti hasznot, nem csoda, hogy egyikük sem hajlandó kölcsönt adni neki. Hogy az Olvasó megértse a bankár gondolkodásmódját, a következöket kell figyelembe vennie: A bankok fö feladata a pénzforgalom fenntartása és eközben haszon szerzése a legkisebb kockázat vállalása mellett. A bank begyüjti a pénzt, amit az emberek a takarékbetétkönyvbe tesznek - tegyük fel, hogy évi 10%-os kamatra -, és igyekszik azt reális haszonkulccsal megforgatni. Például kikölcsönzi öröklakás-tulajdonosoknak 12%-os évi kamattal. Mivel az öröklakások ára általában évröl évre emelkedik, ha netán a tulajdonos nem lenne képes fizetni a részleteket, a bank elkobozhatja a lakást és eladhatja más, fizetöképesebb vevönek. Így a bank tökéje nincs veszélyben.
A legtöbb bankárnak azonban fogalma sincs arról, mennyibe kerül egy használt léghajó. Ha Johnny vállalkozása nem sikerül, esetleg a léghajó még meg is sérül, még ha a bankár el is tudja adni a léghajót 5.000 dollárért, az akción akkor is vesztett 1.000 dollárt, és az a legkevésbé sem vigasztalja, hogy Johnny az összes befektetett pénzét elvesztette. Johnny tehát kapcsolatba lép azzal a néhány céggel, amelyek léghajót gyártanak. Végül az egyikkel - amelynek két vállalkozó szellemü fiatalember a tulajdonosa - egyezséget köt: fizet 3.000 dollárt, a maradék összeget pedig négy év alatt, évi 20%-os kamatláb mellett fizeti vissza. A záradékba belefoglalják, hogy Johnny hat hónap múlva kezdi fizetni az elsö részletet, és ha valamilyen oknál fogva két egymást követö hónapban nem fizet, akkor a hátralevö összeg azonnal egyben fizetendö, vagy a cég visszaveszi Johnnytól a léghajót - természetesen az addig fizetett pénzt megtartva.
Ha az üzletkötést megvizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy egy egyezség olyan klasszikus esetével van dolgunk, amelyben mindkét fél egyformán jól jár. Johnny meglévö készpénzéböl megtartott 1.000 dollárt, amit felhasználhat például hirdetésre vagy egyéb az üzlettel kapcsolatos dolgokra, és - bár nagy kamatot fizet a kölcsönzött összegért - számításai szerint, miután az üzlet elindul, a havonta befolyó pénzösszeg böven elegendö lesz arra, hogy a kialkudott havi részleteket kamattal együtt fizetni tudja. A léghajócég tulajdonosai is ragyogó egyezséget kötöttek. Kevés cég gyárt léghajót, így igen nagy haszonnal lehet értékesíteni. Johnny 3.000 dollárjával befektetett készpénzük legnagyobb része megtérül, így anyagot tudnak vásárolni újabb léghajók gyártásához. Az elsö évben visszakapják befektetett készpénzük maradékát, a továbbiakban pedig munkájuk hasznát és igen magas kamatot. Ha netán Johnny vállalkozása nem sikerülne, a befizetett részleteket megtartva a léghajót is visszavehetik. Ez utóbbi lehetöséget nem szívesen vennék, remélik, hogy Johnny vállalkozása sikeres lesz, és a késöbbiekben újabb léghajókat vásárol tölük. Megemlítendö még, hogy Johnny okosan elég idöt - hat hónapot - szánt arra, hogy a szükséges engedélyeket megszerezze, gyakorlati és elméleti oktatásban részt vegyen.
Négy hónap múlva - miután beköszöntött a nyár - Johnny az elsö felszálláshoz készülödik. A négy alkalmazottat - ennyi szükséges a léghajó biztonságos felszállásához - színes overállba öltözteti, az elözö napon színes szórólapokat oszt szét a tóparti szállodákban. A hatalmas színes ballon sok bámészkodót vonz a partra, de az emberek inkább csak kíváncsian kérdezösködnek. Johnny és a négy alkalmazott bárkinek szívesen ad felvilágosítást, hiszen minél több ember tud a léghajózás lehetöségéröl és arról, hogy milyen biztonságos az utazás, annál több ismerösüknek tudják elhíresztelni az újdonságot. Johnny tudja, hogy a hirdetés leghatásosabb és legolcsóbb formája az, ha a hír szájról szájra jár. Néhány óra múlva megjelenik egy fiatal házaspár, akik - mint Johnny az utazás közben megtudja - nászúton vannak, és elözö este látták a szálloda halljában Johnny hirdetését. Bár a léghajó hat utast, valamint Johnnyt képes egyszerre a túlsó partra szállítani, elhatározza, hol felszáll a házaspárral. Egy barátja, akit Johnny elözö nap megkért, fényképezi a felszállás minden mozzanatát. A barát egyébként újságíró, és Johnny reméli, hogy a másnap reggel a tó feletti elsö léghajós útról megjelenö, képekkel illusztrált újságcikk számos olvasóval és egyúttal jövöbeni lehetséges utassal tudatja az új szórakozási lehetöséget. Mellesleg Johnny ismét használja az ingyen hirdetés nagyon hatásos formáját. Egyetlen költsége az lesz, hogy egyik este a környék legdrágább éttermében újságíró barátjával megünnepeli a felszállást és a vállalkozás sikeres elindítását. Az est költségeit a cikk hatására remélhetöleg megjelenö utasok viteldíja többszörösen visszatéríti majd.
A léghajós út napról napra népszerübb lesz, a léghajó teljes kihasználtsággal naponta kétszer is átszáll a túlsó partra. Johnny fejében újabb tervek születnek, miként lehetne a vállalkozást kibövíteni. Azon gondolkodik, hogyan tudna valahonnan nagyobb összeget szerezni a terv megvalósításához. Bár a léghajó csak kétszer száll fel, a legénység (a négy alkalmazott 10 -15 perc alatt tud egy felszállást elökészíteni) egész napra kap fizetést. Ha Johnnynak több léghajója lenne, akkor egyrészt az ö munkaidejük kihasználtsága is jobb lenne, másrészt a napi profit is többszörözödne a léghajók számával egyenes arányban, leszámítva a léghajóval felszálló kormányos bérét - akit Johnny kapitánynak nevez ki.
A helyi bankok - arra hivatkozva, hogy a vállalkozás még túlságosan újkeletü és nagyban függ az idöjárástól - ezúttal sem hajlandók Johnnynak kölcsönt adni. Johnnynak két lehetöség ötlik eszébe: vagy megpróbál idegeneket bevonni a vállalkozásba, és ezáltal jelentös mennyiségü pénzt szerezni az üzlet kiterjesztéséhez, vagy - és ez az ötlet közelebb áll hozzá - felkeresni néhány rokonát és barátját, akikröl tudja, hogy több pénzük van, mint amennyit el tudnak költeni és meggyözni öket arról, hogy fektessék pénzük egy részét a vállalkozásba. Azt ígérné nekik, hogy a haszonból befektetésük arányának megfelelöen részesednek.
Az elsö ötletet - idegeneket meggyözni a vállalkozás sikeréröl - hamar elveti. Azok nem tudják hogy ö kitartó, lelkes üzletember. Belátja azt is, hogy a bankárok kifogásának is van némi alapja. Ha több száz embert próbálna bevonni a vállalkozásba, az igen jelentös energiába, idöbe és nem utolsósorban pénzbe kerülne, figyelembe véve a megfelelö jogi követelményeket. Miután kidolgoz egy pénzügyi tervet, kiszámítja a lehetséges profitot, nem kerül túl nagy fáradságába meggyözni néhány közeli barátot és rokont arról, hogy szálljanak be a vállalkozásba.
Egy hónapon belül összegyüjt tölük 100.000 dollárt és megalapítanak egy részvénytársaságot, amelyet Léghajó Kft.-nek neveznek el.
Egy pillanatra most megállunk a kft. - azaz a korlátolt felelösségü társaság - fogalmánál. Amíg Johnny a vállalat egyedüli tulajdonosa volt, addig bármilyen baleset vagy egyéb elöre nem látható következmény esetén korlátlan felelösséggel tartozott az esetleges károsultaknak. Bár Johnny megfelelö balesetbiztosítást kötött, megfelelö rendszabályokat állított fel és tudta, hogy tapasztalt navigátorral a léghajón egy ilyen rövid távú utazás reálisan biztonságosnak mondható, elkövette azt a hibát, hogy nem törödött azzal, hogy mi történhet egy véletlen baleset alkalmával. Úgy hitte - semmi vagyona nem lévén -, hogy nincs mit kockáztatnia, ha egy kártérítési pert el is veszítene. Nem tudta, hogy késöbbi jövedelmének nagy részét, egészen haláláig terjedöen, a bíróság megítélheti kártérítésként és lefoglalhatja a megítélt kártérítés összegéig. Mivel barátai és rokonai jelentösebb vagyonra tettek szert életük folyamán, legföbb feltételük az volt, hogy vagyonukat semmi se veszélyeztesse.
A korlátolt felelösségü társaság - amelynek rövidítése Angliában Ltd., Amerikában Inc. - a törvények szerint utolsó fillérjéig felelös a társaság által okozott bármilyen kárért, de a tulajdonosok, a saját - a céghez nem tartozó - vagyonukból semmit sem veszítenek el, még ha a cégnek nincs is elég pénze ahhoz, hogy egy esetleges vesztett pert a kártérítés erejéig ki tudjon fizetni.
Egy kft. a tulajdonosok számára részvényeket bocsát ki. A tulajdonosok százalékarányos tulajdonjoga a cégben függhet befektetett pénzük, vagy pénzük és a cég napi dolgainak lebonyolításában vállalt részvételük együttes arányától, esetleg egyéb kialkudott feltételektöl. A cég mindennapi tevékenységét az elnök irányítja, a megválasztott igazgatótanács - melynek tagjai lehetnek a részvénytulajdonosok vagy cégen kívüli személyek - hoz döntést a cég sorsát alapvetöen befolyásoló kérdésekben. Az igazgatótanács a cég sorsát eldöntö kérdésekben általában a részvénytulajdonosok többségének jóváhagyását is kéri. Így - ha a döntés szerencsétlen következményekkel járna -, megelözheti azt, hogy a részvénytulajdonosok pert indítsanak ellenük felelötlen döntéshozatal vádjával. Johnny diplomatikus lavírozással - hivatkozva arra, hogy az ötlet, valamint az üzlet eddigi felvirágoztatása az ö érdeme, továbbá a cég jövöbeni sorsa ugyancsak az ö munkájának eredményétöl függ, és a havi fizetés, amit az elkövetkezendö három évre kért magának, jóval alatta marad egy átlagos szakképzettségü dolgozó fizetésének - eléri, hogy a társtulajdonosok a részvények 40%-át kapják meg, ö pedig megtartja a 60%-ot.
A Léghajó Kft. kibocsát egymillió részvényt, amely egyenlö 100%-kal. A részvények száma egyébként szabadon választható meg, lényeg az, ha egyszer meghatározták, az 100%-ot képviseljen. Bár a kft. müködési szabályzata az alapítók elhatározása szerint rendelkezik a szavazati jog és egyebek kérdésében, általában az egy részvény : egy szavazati jog arány az elfogadott forma. Johnny az általában szokásos formának megfelelöen dolgozta ki a cég alapszabályzatát, amelyet a többiek nem elleneztek. Ezzel biztosította, hogy a vállalat a közeljövöben az ö döntései alapján müködjék, hiszen minden kft. azon az elven müködik, hogy ha a részvény-tulajdonosok legalább 51%-a megszavaz valamit, akkor az a döntés végleges.
Minthogy a tónál a nyári föidényböl még több mint két hónap van hátra, és állandóan több utas vár a léghajóra, mint amennyit Johnny át tud vinni, az újdonsült vállalatvezetö elhatározza, hogy további négy léghajót vásárol attól a cégtöl, amelyiktöl az elsöt vette. Az eredetihez hasonló feltételekkel köti meg velük a vételi szerzödést, azzal a különbséggel, hogy az évi kamat ezúttal 12%.
Az Olvasó meglepetéssel kérdezheti, miért választja Johnny a részlet- és kamatfizetést, noha van elég készpénze. Mint az elözöekben láttuk, egy új cégnek - még ha sikeres is - nem könnyü kölcsönt szereznie. Minden cég igyekszik minél hamarabb felfuttatni forgalmát, ehhez pedig gépek - Johnny esetében léghajó - vagy újabb alkalmazottak felvétele, a legtöbb esetben a kettö kombinációja szükséges. Ehhez pedig pénz kell. Minthogy Johnny tudja, milyen lépéseket kell tenni, hogy a cég ugrásszerüen megnövelje profitját, igyekszik annyi pénzt tartani a bankban, amennyit csak tud.
Az új léghajók megérkezésekor felvesz öt kapitányt az üzemeltetéshez, és kétszeresére növeli a felszállásnál segédkezö legénységet. Így munkaidejük is jobban kihasznált, van elég ideje pihenésre, és ha valamelyikük esetleg megbetegszik vagy kilép, van még elég ember a léghajók biztonságos üzemeltetéséhez. Johnny a nyár hátralevö részében már nem vesz részt a cég napi tevékenységében. Felvesz egy alkalmazottat, akinek feladata az egész folyamat irányítása, ellenörzése. Napjainak egy részét azzal tölti, hogy a közeli szállodákban igyekszik minél több embernek tudtára adni a léghajózás lehetöségét. A szállodai portásokkal szerzödést köt, akik elöre adják el a jegyet az egyes járatokra, az ár 15%-át jutalékként megtarthatják.
Egy kis helyi céggel szerzödést köt pamuttrikók készítésére három méretben. A trikókon nagy, színes léghajó, rajta a cég neve, alatta pedig a szöveg: Léghajóval átrepültem a tó felett. A trikót az utasok a jeggyel együtt kapják, de az indulási pontnál felállított sátorban külön is megvásárolható. Johnny célja a trikókkal - mint azt az Olvasó valószínüleg sejtette - az olcsó, de igen hatásos reklámozás. Ugyanakkor lépéseket tesz azért, hogy a következö évben a Léghajó Kft. egy még nagyobb és nyereségesebb cég legyen. Minthogy a szél a tó déli partjáról az északi felé fúj, a léghajózás útvonala mindig egyirányú, motorcsónakok bérlése a léghajók visszahozására pedig pénzbe kerül. Johnny arra gondol, ha építtet egy olyan csónakot, amilyet a vikingek használtak, akkor egyrészt nincs szüksége motorcsónakra, másrészt azokat invitálhatja romantikus csónakázásra, akik félnek felülni a léghajóra. Számítása szerint két csónakkal, amelyet 10-10 evezös hajt, az összes léghajót vissza tudja hozni a menetrend betartásával és sok utast is át tud szállítani. Egy csónaképítö céggel megállapodik az árban és a fizetési feltételekben.
A következö szezon igazolja várakozását, Johnny sietve, jelentös felárral rendel még két csónakot. Azt is megfigyeli, hogy a legtöbb utas a túlsó partra átkelve helyi busszal tekinti meg a félsziget nevezetességeit. Arra a következtetésre jut, hogy ö is szervezhetne ilyen busztúrát, így növelve a profitot. Hogy az ötletet különösebb beruházás és kockázatvállalás nélkül kipróbálja, bérel egy buszt és egy idegenvezetöt. Minthogy a szezon a vége felé közeledik, úgy dönt, hogy a cég saját buszát csak jövöre veszi meg.
A következö évben megnöveli mind a léghajók, mind a csónakok számát. A csónakvállalkozást elnevezi Viking Tour Kft.-nek, a buszos idegenvezetést pedig Johnny
s Tour Kft.-nek. A Léghajó Kft. leányvállalataiként jegyzi be ezeket a cég könyvébe. Közben már azt számolja, hogy ha egész napos idegenvezetéssel és kertvendéglöi vacsorával egybekötött léghajós vagy csónakos túrát ajánlana a déli partról, akkor mennyi pénzt kellene szereznie ehhez. Most, hogy Johnny már bebizonyította, milyen remek üzletember, a bankok hajlandók tárgyalni vele nagyobb összegü kölcsönröl. Johnny azonban elveti az ötletet, mivel a bankok túl szoros ellenörzést akarnak gyakorolni a vállalat felett. Más megoldást választ.
A világ vezetö tökés országaiban, ahol a gazdasági élet a kereslet-kínálat törvényei alapján zajlik, müködik az értéktözsde, ahol különbözö cégek részvényeit adják-veszik. A részvények árainak alakulása több tényezö összegzödésének eredménye, ezt az Olvasó részleteiben a következö fejezetekben fogja megismerni. A tözsdén jegyzett cégek többsége valamikor magánvállalkozásként kezdte, és amikor eljutottak egy olyan pontra, hogy belsö pénzügyi forrásokból már nem lehetett finanszírozni a cég növekedését, részvényeket adtak el a nagyközönségnek, a cég terveinek megvalósítását pedig az így összegyült pénzböl fedezték. A befektetök azért veszik
a részvényt, mert remélik, hogy a cég profitja és ezáltal a részvények ára
emelkedni fog.
Minthogy a részvénytulajdonosok nem ismerik egymást, az adásvételt értékpapír-kereskedö cégek bonyolítják le ügyfeleik számára. Aki tözsdén jegyzett cég részvényét akarja megvenni vagy eladni, az telefonál egy tözsdeügynöknek, aki ezt az ügyletet egy tözsdei munkatársa segítségével bonyolítja le. Kevésbé ismert, a tözsdén nem jegyzett cégek részvényei esetében a tözsdeügynök felhívja azon értékpapír-kereskedök ügynökeit, akik annak idején, amikor a cég elöször adott el részvényeket a nagyközönségnek, azt vállalják, hogy ezeknek az új értékpapíroknak állandó piacot teremtenek. Azaz, ha valaki részvényt akar eladni, attól megveszik; ha valaki részvényt akar venni, annak pedig eladnak egy kialkudott áron. Az ügylet régebben telefonon bonyolódott le, ma a modern technika alkalmazásával 1.000 részvény mennyiségig néhány másodperc alatt számítógépen zajlik le.
Térjünk vissza Johnnyhoz.
Miután tervét megbeszélte a jelenlegi társtulajdonosokkal, elment az egyik legismertebb értékpapír-kereskedö cég megfelelö osztályának vezetöjéhez és bemutatva neki a Léghajó Kft. elözö három évi gazdasági mérlegét, valamint felvázolva jövöbeni terveit, megkérdezte, hogy hajlandó-e részvényt eladni befektetöknek.
Miután nagy vonalakban egyezségre jutottak, a következö néhány hét alatt kidolgozzák a részleteket.
Johnny úgy számol, hogy legalább 3 millió dollárra van szüksége, hogy a terveket valóra váltsa. Miután a szükséges költségeket - prospektusok nyomtatása, az értékpapír-kereskedö jutaléka stb. - még további 300.000 dollárra becsülik, ezért 3.300.000 dollárnak megfelelö értékü részvényt kell eladni. A következö lépés annak kiszámítása, hogy ez az összeg a teljes részvénytöke hány százalékával egyenlö. Tegyük fel, hogy a harmadik év végén a Léghajó Kft. nettó profitja, a leányvállalatokat is beleértve, 250.000 dollár. Nettó profit = bevétel mínusz költségek. A tözsdei szakemberek egy cég értékét a profit figyelembevételével állapítják meg. A késöbbiekben látni fogjuk, hogy ez nem túl egyszerü feladat, és bár egy cég részvényeinek ára a tözsdén néhány hét alatt könnyen megduplázódhat, nyilvánvaló, hogy a profit ilyen rövid idö alatt nem sokat változik. E fejezetben nem boncolgatjuk a részvények árát meghatározó összes tényezöt, hanem azt a leegyszerüsített formát használjuk, amely a cég értékét úgy határozza meg, hogy a profitot megszorozza egy az iparágra elfogadott szorzószámmal. Ez a szám iparáganként változó, például Amerikában a bankok esetében a legalacsonyabb: 4-8, számítógépgyártó vagy szoftvercégek esetében sokszor 30-50.
Az értékpapír-kereskedö a Léghajó Kft. esetében a szorzószámot 40-ben állapította meg adott körülmények között, így a cég értékét 10 millió dollárra becsülték (250.000ˇ 40 = 10.000.000). Az eladásra szánt 3.300.000 értékü részvény az összes részvény 33%-a. Ha az Olvasó még emlékszik rá, a cég eredetileg 1.000.000 részvényt bocsátott ki, ennek 33%-a 330.000-rel egyenlö, így egy részvény ára 3.300.000 : 330.000 = 10 dollár.
A matematikai érdeklödésü olvasók valószínüleg izgatottan ugranak fel e percben, miután kiszámolták fejben hogy Johnny - bár a részvények 20%-át visszaadta a cégnek - maradék 40%-a papíron jelenleg 4 millió dollárt ér. Az eredeti befektetöket sem kell sajnálni, az ö maradék 27%-ot kitevö részvényeik értéke az eredeti befektetés jelentös arányú megtérülése.

Megjegyzendö, hogy sem Johnny, sem a társtulajdonosok egy centet sem látnak az eladott részvények árából, a pénz a társaságé lesz, amelynek ök most már a befektetö közönséggel együtt tulajdonosai. Ha a cég a befolyt összeget okosan használja fel, akkor részvényeik ára a jövöben növekedni fog. Készpénzt úgy tudnak nyerni az ügyletböl, hogy részvényeiket eladják a tözsdén a napi árfolyamon. Azaz egy olyan befektetésböl, amelyik eddig nem volt könnyen készpénzzé tehetö, most hogy tözsdén jegyzik a céget, részeiben vagy egészében könnyen eladható befektetés lett.
Miért hajlandók a befektetök 10 dollárt adni egy részvényért, amelyért annak idején Johnny csak fél centet, a társtulajdonosok pedig csak 25 centet fizettek? Ennek egyszerüen az a magyarázata; hogy a befektetök azt remélik, hogy a cég a pénzt hatékonyan fogja felhasználni, és a következö év végén a nettó profit esetleg megduplázódik, így részvényeik ára hasonló arányban nö. A befektetöket általában nem a múlt, hanem a jövö érdekli. Ha a cég képes lenne az elkövetkezö évben ismét megduplázni a profitot, elméletileg egy részvény ára 40 dollárt érne. A befektetö reméli, hogy a cég képes lesz fenntartani a nyereség növekedésének ütemét.
Azt hiszem, nyugodtan gratulálhatunk Johnnynak, aki 3.000 dolláros befektetéssel, szorgalommal és kitartással milliomos lett.
Álom? Sokak számára igen. De megvalósítható, ezt ezrek és ezrek példája tanúsítja szerte a világon. Hogy csak néhány vállalatot említsünk, amelyekröl az Olvasó is már bizonyára hallott: McDonald, Apple Computer Corporation, Xerox, Polaroid. Ezek mind egy ember, vagy egy kisebb csoport tevékenysége révén lettek mamutvállalatokká. Mindegyik sikertörténet lényege azonos: valaki rájött egy szolgáltatás szükségességére, vagy egyszerüen csak arra, hogy egy meglévöt miként lehet olcsóbban és hatékonyabban végezni, és energiát nem kímélve, minden akadályt leküzdve valóra váltotta ötleteit.
Mindannyiunk számára, akiknek nincs meg a megfelelö technikai érzékünk a fénymásológép, a másodpercek alatt kész képet adó fényképezögép és hasonló szerkezetek feltalálásához, azért van még remény. Egy 100 dolláros befektetés a Xerox, IBM vagy General Motors részvényeibe az elsö kibocsátáskor, 25-30 év múlva több tízezer dollárt ért.
A sikeres tözsdei befektetés titka egyrészt a megfelelö cégek részvényeinek jól idözített megvásárlása, másrészt annak felismerése, hogy mikor érik el a cégek növekedésük és ezáltal részvényeik árának csúcspontját. Egyszerü, nem? Elvben igen, a gyakorlatban nagyon keveseknek sikerül ezt tökélyre vinni.
Mivel az Olvasó már tudja, mi is a részvény, a következö fejezetben megismerkedik a részvények adásvételének mechanizmusával. Elöbb azonban megvizsgáljuk, hogy is kell értelmezni az újságban megjelenö tözsdei ártáblázatokat. Kiemelünk egy sort a legjelentösebb üzleti napilapból, a Wall Street Journalból (1988. október 31.):


52

weeks

Stock

Sym

Div

Yld%

PE

Vol 100s

Hi

Lo

Close

Net Chg

Hi

Lo

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

81 1/8

55

Gen Mot

GM

5.00

6.2



7

25569

80 3/4

76 5/8

80 1/2

+2 7/8

52 weeks Hi, Lo: ez az oszlop a részvény árának az utolsó évi legmagasabb és legalacsonyabb árát mutatja. Esetünkben a részvény 1987. október 31. és 1988. október 31. között legdrágábban 81 1/8 dolláron, legolcsóbban 55 dolláron cserélt gazdát.

Amerikában a részvények árát egész és törtszámok kombinációjával fejezik ki. A törtszámok: 1/8 és annak többszörösei, tizedes jegyekre átszámolva: 1:8 = 0,125. Példánkban 81 1/8 = 81 dollár és 12 cent.
Stock: Gen Mot. Mint látjuk, helyhiány miatt a legtöbb adat rövidítve szerepel. Stock = részvény neve, ez esetünkben a General Motors, a világ legnagyobb autógyárának részvénye.
Sym (symbol): a cégnév rövidítése, esetünkben GM. A részvények árait szerte a világon komputerükön keresztül másodpercröl másodpercre követni tudják mindazok, akik a New York-i tözsde telekommunikációs rendszerébe bekapcsolódtak. Minden, tözsdén jegyzett részvénynek saját 1-3 betüböl álló rövidítése van. Az érdeklödö ezt a rövidítést üti be a számítógépbe, ha meg akarja tudni a részvény árát. A General Motors betüjele: GM.
Div (dividend = osztalék): Nagyon sok cég profitjának egy részét osztalékként készpénzben szétosztja a részvénytulajdonosok között. Esetünkben a General Motors évi 5 dollárt fizet minden egyes részvényre. (Amerikában nem tizedesvesszöt, hanem tizedespontot használnak: 5.00 dollár = 5 dollár és 0 cent.) Yld (yield = hozam): Megmutatja, hogy a jelenlegi részvényár hány százaléka az osztalék. Úgy lehet értelmezni, mintha az Olvasó betenne 80 Ft-ot (a körülbelüli részvényár 1988. október 31-én) a takarékba és arra évi 5 Ft (az osztalék nagysága) kamatot kapna, ami így kb. 6,2%-os kamatlábnak (haszonnak) felel meg.
PE (price per earning ratio = részvény/jövedelem hányados, pontosabban: részvényár/egy részvényre jutó nettó profit): Mint e fejezet példájában láttuk, egy cég értéke = nettó profit x szorzószám. A cég értékét pedig részvényei száma és egy részvény árának szorzata adja meg. Fordítva: ha egy cég nettó profitját elosztjuk a részvények számával, megkapjuk az egy részvényre esö profitot. A General Motors esetében egy részvény árát (kb. 80 dollár) elosztva az egy részvényre esö profittal, 7-et kapunk. Mind a hozam, mind a P/E hányados fontos szerepet tölt be a részvényárak alakulásában. A késöbbi fejezetekben még visszatérünk rájuk.
Vol 100s (Volume in hundreds = részvényszám 100 egységben számítva): Példánkban az 1988. október 31-én eladott, illetve vett General Motors részvények száma százzal osztva. Esetünkben 26.569 ˇ 100 = 2.656.900 részvény cserélt gazdát. A statisztika nem tesz különbséget adás és vétel között.
Hi (High): a napi legmagasabb ár (ez 80 3/4 dollár volt.)
Lo (Low): a napi legalacsonyabb ár (ez 76 5/8 dollár volt).
Close: a tözsde zárása elötti legutolsó kötési ár (ez 80 1/2 dollár volt).
Net chg (net change = nettó változás): az utolsó ár 2 7/8 dollárral volt magasabb, mint az elözö napi zárási ár. Ha a szám elött egy mínuszjelet látnánk, az azt jelentené, hogy az ár alacsonyabb volt az elözö napinál.
Az Olvasó talán észrevette, hogy a napi áringadozás 4 dollár (kb. 5%-os) volt. Ha figyelembe vesszük, hogy a General Motorsnak kb. 310 millió részvénye van, az elözö naphoz képes a vállalat értéke közel 1 milliárd dollárral emelkedett. Egy iskolás gyerek számára is nyilvánvaló, hogy egy cég profitja egy nap alatt nem változhat ilyen arányban. Hogyan lehet az, hogy gazdasági szakértök, akik közül sokan évi több százezer dolláros fizetést kapnak azért, mert több milliárd dollár értékü értékpapír-állományt kezelnek bankok, mamutvállalatok stb. számára, hajlandók egyik napról a másikra ennyivel többet fizetni a General Motors részvényeiért? Erre a kérdésre a további fejezetek adnak választ.

Találat: 1430