online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   
kategória
 

Biológia
Filozófia Pszichiátria Pszichológia Szociológia
Gazdaság
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 













































 
 

A formalis kiscsoport belső rétegződése: a hivatalos, az érzelmi, a kommunikaciós és a feladat struktúra. A csoport képződmények: normak, légkör, közös értékek.

szociológia

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
A ciganysag Magyarorszagon . Ki a cigany?
KÁBÍTÓSZEREK - A KREATIVITÁS MÍTOSZA ÉS A ROMBOLÁS VALÓSÁGA
Szalasi viszonya kortarsaival
A tarsadalom, amelyben élünk
A tarsas kapcsolatok biológiai és pszichés szükségessége. A tarsas kapcsolat kialakulasnak külsődleges és belsődleges okai.
A tarsadalomban elfogadott normaktól eltérő magatartas
A csoport fogalma, csoportok felosztasa. A primer és szekunder illetve a formalis és informalis csoport.
ÁLLAMVIZSGA DOLGOZAT SZOCIÁLIS MUNKÁBÓL - Tarsadalmi összetartozas vagy kirekesztettség? – felmérés a kémeri romak tarsadalmi befogadasaról
Az emberi magatartas és tarsadalmi szabalyozasa
 
 

A formális kiscsoport belső rétegződése: a hivatalos, az érzelmi, a kommunikációs és a feladat struktúra. A csoport képződmények: normák, légkör, közös értékek.

A formális kiscsoport belső rétegződése

Négy szerkezeti sík különíthető el:

-        A hivatalos (tekintélyi) struktúrán a csoportfunkciók hivatalos felosztását tükröző alá-, fülé- és mellérendeltségi viszonyok és a szerepviszonyok összességét értjük. E struktúrán keresztül valósul meg a csoport vezetése, a csoporton belül folyó tevékenység szervezése, irányítása, ellenőrzése, a feladatok kiadása, a hivatalos információk továbbítása és a más csoportokkal való kapcsolattartás szabályozása.

-        Az érzelmi struktúra a csoport fejlődése során kialakuló informális társas kapcsolatok teljes rendszere. Ez a struktúra a stabilitás egyik lényeges meghatározója és mutatója. Rajta keresztül valósul meg ugyanis az értékképzés, a magatartás-befolyásolás, a modellkövetés, a véleményalakítás és nem utolsósorban a nem hivatalos információk terjesztése. Rendkívül változékony, számos objektív, de főleg szubjektív tényező által determinált k 919i88j épződmény. Alakulását a kollektíva tagjainak nemi, életkori, végzettségbeli összetétele éppúgy befolyásolja, mint a különböző csoportjelenségek (csoporthatékonyság, konformitás) működése. Magát a struktúrát sokféle zárt (három-, négy- vagy több főből álló) kötelék, csillagalakzat (egy központi helyzetű személy köré tömörülő több csoporttag), láncalakzat (több csoporttag láncszerű kapcsolódása), páros kapcsolat és ezek különböző kombinációi képezik. Akadnak egyedülálló személyek is, olyanok, akiknek egyetlen csoporttaggal sincs kapcsolatuk, tehát peremhelyzetűek. Összetétele jól tükrözi a csoport fejlettségét. A teljesen kezdetleges csoport halmazszerkezetű, benne zárt alakzat általában nincs, lánc- és csillagalakzat, valamint páros kapcsolat is csak elvétve fordul elő, a tagok többsége még magányos. A kialakulóban levő csoportot a laza szerkezet jellemzi, amelyben a páros és a láncszerű kapcsolatok dominálnak. A többé-kevésbé már összerázkódott (összeszokott) csoport jellemzője az egy központú, széles peremű szerkezet, amelyben már kialakult néhány - egymáshoz lazábban kötődő - és egy központ felé orientálódó zárt alakzat, mellette azonban még sok a magányos pár, az elszigetelt lánc- és a peremhelyzetű egyén. A stabil, kiteljesedett csoport érzelmi szerkezete tömbszerű a csoporttagság többségét átfogó központtal (vagy központokkal), benne peremhelyzetű tag, ill. magányos pár csak elvétve akad. Az érzelmi struktúra ismerete a csoportban való eligazodás, ill. a csoport vezetése szempontjából mindenképpen hasznos. Mivel az érzelmi szerkezet rendkívül változékony, a szociometriai felméréseket időközönként meg kell ismételni, s az eredményeket a régiekkel összevetni, hogy képet kapjunk az időközben végbement változásokról. Ez a módszer hasznos tapasztalatokhoz juttathatja a csoport vezetőjét, amelyeket eredményesen használhat fel bizonyos vezetői feladatok sikeres megoldásához (pl: teamek alakításánál a megfelelő személyek kiválasztásához, a hivatalos struktúra ésszerűsítéséhez, a személyes jellegű csoportproblémák és konfliktusok kezeléséhez).

-        A kommunikációs struktúra a csoport kommunikációs tevékenységének sajátosságait tükröző képződmény, amely három közlési síkra tagolható: a nyelvi (verbális), a metakommunikációs és a kontextuális (kontextus=szövegösszefüggés) síkra. A nyelvi sík a szavakkal, a metakommunikációs sík a szavakat kísérő nemverbális jelekkel való közlés sajátosságait tükrözi. A kontextuális sík azoknak a jelzéseknek a rendszerét foglalja magában, amely jeleket a csoport tagjai egymás informálására használnak, vagyis, amelyeknek kizárólag számukra van jelentése, a kívülálló számára nincs információértékük. A csoporton belüli nem hivatalos információáramlás a rokonszenvi hálózat fonalát követi. A kommunikációs struktúra gyakori fogyatékossága a lassúság (amikor az információ nem jut el időben az érdekeltekhez) és az egyoldalúság (amikor a hír csak egy irányban terjed), valamint a hiányosság (amikor a híranyag az átadás közben fokozatosan torzul).

-        A feladatstruktúra a közösen megoldandó feladatok teljes rendszere. Az tükrözi, hogy a csoportfeladatok hogyan oszlanak meg az egyes tagok között, kire milyen szerep jut a közös tevékenységben. Szoros kapcsolatot mutat a kommunikáció szerkezettel, a feladatmegoldás során ugyanis nem közömbös, hogy a csoporttagoknak milyen mértékben van lehetőségük a közvetlen kommunikálásra, a feladattal kapcsolatos információk megszerzésére, a kölcsönös informálódásra. Szoros a kapcsolat a feladatstruktúra és az érzelmi szerkezet között is. Minél szélesebb ugyani s az egymással rokonszenvezők köre, annál közvetlenebb és intenzívebb kommunikálás zajlik az együttműködők között, s ez nemcsak a tevékenység eredményességére, hanem az érzelmi szerkezet fejlődésére is kedvező hatással van.

Csoportképződmények

A formális kiscsoport életében a közös tevékenység, a kölcsönös egymásra hatás és együttműködés eredményeként fülönféle tárgyiasult képződmények, ún. objektivációk jönnek létre:

-        Csoportnormák a csoporton belül kialakult, mindenki által elfogadott és követett megállapodások, kollektív elvárások, működési elvek, értékítéletek, követelmények. A csoportnormák általában a munkamódszerekkel, a teljesítményszintekkel, a szokásokkal, a viselkedésformákkal, a bánásmóddal, az erkölcsi követelményekkel kapcsolatban alakulnak ki. Íratlan szabályok, olyan általános érvényű elvárások, amelyeket a kollektíva egésze támaszt az egyes tagokkal szemben. A normák a csoportban maradás feltételét jelentik, de a csoportba kerülésnél is viszonyítási alapként funkcionálnak. Teljesítésük elmulasztását (vagy megtagadását) a csoport a vétkes elszigetelésével, kiközösítésével, kitaszításával torolja meg. Csoportnyomásként működnek, fontos szerepet töltenek be a csoport kiegyensúlyozott életvitelében, működésében, és fokozzák a csoport összetartó erejét, a kohéziót (összetartó erő). A normák a csoport fejlettségének is fontos mutatói. Minél érettebb, kiforrottabb egy kollektíva, annál következetesebben jutnak érvényre benne az egységes követelmények. A jó csoport nemcsak elvárja, de ellenőrzi is a normák teljesítését. A csoportnormák megtartását a csoport fejlettségétől függően különböző szinten valósulhat meg. A magas fejlettségi szintet elért kollektívákban a normák interiorizálódnak (interiorizáció=belsővé tétel), azokat a csoporttagok magukéinak érzik, és ezért belső meggyőződésből (ún. csoportmorál szintjén) teljesítik. A kevésbé fejlett csoport tagjait inkább a kényszerűség sarkallja a követelmények megtartására. A konfliktuskerülés, a megtorolástól való félelem készteti őket az engedelmességre. A normák teljesítésének ezt a szintjét csoportfegyelemnek nevezik, ami lényegét tekintve megegyezik a befolyásolás folyamatainál említett behódolással (látszatviselkedéssel).

-        A csoportlégkör a kollektíva belső életére jellemző, működését, kapcsolatrendszerét és egész tevékenységét átható szubjektív természetű képződmény, amely a csoport alaphangulatában, kedélyállapotában, egységes érzelmi tónusában mutatkozik meg. Klíma, ill. a pszichikus atmoszféra elnevezéssel is illetik. A csoportlégkör természetesen nem az egyéni hangulatok összessége, hanem a csoportra mint egységes egészre vonatkozó sajátosság, amelyet a csoport tagjai állapotként élnek meg. A légkörben jut kifejezésre egyebek között a munkával, a munkahellyel, a munkafeltételekkel, a kollektívával, a kapcsolatrendszerrel, a vezetéssel való elégedettség szintje. a légkör nagyobb befolyással van az elégedettségre, mint fordítva. A jó légkörnek nem feltétlen következménye, de nem is elégséges feltétele a magasabb teljesítmény. A légkör alakulását jelentősen befolyásoló két tényező: a kohézió és az adhézió. A kohézió csoportösszetartó erő, a csoportfejlődésének egyik eredménye, amely egyrészt meghatározza a csoport hatékonyságát (az objektíven mérhető teljesítményt), másrészt kialakít egy - a csoportra jellemző és a kívülálló számára is érzékelhető - általános érzelmi alaphangulatot, amelyet a kollektíva tagjai szubjektíven élnek át. A kohézió mellett a légkör meghatározó szubjektív komponense az a pozitív érzelmi viszonyulás is, amelyet a csoporthoz tartozás érzésének, idegen szóval adhéziónak neveztek el. Az egyén csakis abban a csoportban érzi (érezheti) jól magát, amellyel azonosult, amelyben érzi a helyét, vagyis tudatában van annak, hogy az ő jelenléte nem egyszerű fizikai jelenlét, hanem jelentős lét. Ha a kollektívával kapcsolatos tapasztalatai ilyen vonatkozásban kedvezőek, ez kihat személyes hangulatára, ami viszont befolyással van az egész csoport légkörének az alakulására. A csoporthoz tartozás érzésének átélése annál erősebb, minél kielégítettebbek a személyes igények, és a kohézió is annál erősebb, minél több lehetőséget nyújt a kollektíva a személyes szükségletek kielégítésére. A kohéziót jelentősen befolyásolja az is, hogy az egyén milyen mértékben tud azonosulni saját szerepével, és hogy milyen mértékű az egyetértés a partnerek körében a szerepelvárások teljesítése kérdésben. Jó csoportlégkör csakis ott alakulhat ki, ahol minden szerepnek érésze az egyén beleszólási lehetősége a csoport életébe. Az adhézió fennmaradása szempontjából ezért különös jelentősége van a kommunikációs sűrűségnek és az abban elfoglalt egyéni pozíciónak. Minél nagyobb a kommunikációban való részvételi lehetőség, annál vonzóbb az egyén számára az adott kollektíva. A csoportlégkörnek jelentős meghatározója az érzelmi struktúra fejlettsége, a belső harmónia mértéke. A szorosabb társas kapcsolatokkal rendelkező csoportok nagyobb stabilitást, kohéziót és szolidaritást mutatnak és határozottabb tendenciát az egyetértésre, a konfliktusok kerülésére. Jelentős légkört befolyásoló tényezők a csoportnormák is. Nem állja meg a helyét az a feltevés, ahol nagy a fegyelem, ott nem jó a légkör, ahol pedig oldott a légkör, ott előbb-utóbb megjelenik a fegyelmezetlenség. A légkör alakulásának egyik determináló (determináns=valaminek az okát meghatározó tényező) tényezője a normák teljesítésének mikéntje. A csoportlégkörnek nem kevésbé fontos alakítója a vezetés módja. A csoportlégkör állapota közvetlenül nem mérhető, bár bizonyos külső jelekből következtetni lehet annak kiegyensúlyozott, oldott, labilis vagy éppen feszült voltára.



-        Csoportérték minden olyan, jelentősebb kollektív eredmény, teljesítmény, amely a csoport működése során jött létre, és amely a társadalom megítélésében is értéknek minősül. Csoportértéknek számít minden számottevő anyagi és szellemi produktum, ill. a csoport vagyonát képező, mindennemű anyagi érték. De csoportértékként kezelhetők a pozitív hagyományok, szokások, a kollektíva által kialakított és megszilárdított színvonalas normák, sőt a stabil légkör és a szilárd érzelmi struktúra is. A csoportértékek együttese alkotják a kollektíva sajátos értékrendjét, ami egyszersmind a csoport szociális fejlettségének, működőképességének, igényszintjének is megbízható mutatója.


Találat: 1441