online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   
kategória
 

Biológia állatok Fizikai Földrajz Kémia Matematika Növénytan Számítógépes
Filozófia
Gazdaság
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 













































 
 

Outpot perifériak

számítógépes

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
Könyvtarak
Átviteli minöséggel kapcsolatos kérdések
A magyar nyelv hangallomanya
PLC-S VEZÉRLÉSEK MEGBÍZHATÓSÁGÁNAK NÖVELÉSE
Adatbazis létrehozasa - Access
Rendszerindítas
Rekurzió (particiószam, Hanoi tornyai, postfix konverzió)
 
 

Outpot perifériák

Nyomtatók

Sornyomtatók

Egyszerre egy sor nyomtatását végzik. Elsősorban nagygépes, nagy terjedelmű, drága, de igen gyors készülékek. A sornyomtatók tipikus és igen gyakran alkalmazott fajtája a betűhengeres nyomtató: Fő része a betűhenger. Ez egy fémhenger, amelyen a nyomtatható összes karakter megtalálható, minden karakterből egy sor. A henger nagy sebességgel forog. Előtte a festékszalag, a papír, és a kiíró kalapácsok (annyi, ahány karakter van egy sorban). Amikor egy karakter-sor a kalapácsok elé ér, azok a kalapácsok ütnek, amelyik pozícióba azt a karaktert nyomtatni kell. Így egyszerre az azonos karakterek nyomtatódnak ki. Mire a henger egyszer körbefordul, egy sor kész.

Egy másik tipikus változat az íróláncos nyomtató. Ez a betűhenger helyett egy végtelenített láncot használ, amenyik vizszintesen mozog a papír előtt, nagy sebességgel. A láncon az összes nyomtatható karakter megtalálható, így egy körülfordulása alatt ezzel is egy teljes sort lehet nyomtatni

A sornyomtatók igen gy 616h78g orsak, nagyon sok adat nyomtatható ki rajtuk rövid idő alatt. Hátrányuk a zajos működés és a grafikus lehetőségek hiánya.

Mátrixnyomtatók

A mátrixnyomtatók egy a papír előtt vizszintesen mozgó írófejjel rendelkeznek. Az írófej egy tű-mátrixot tartalmaz, ami egy vagy több tűoszlopból és több tűsorból állhat. A nyomtatási képet a tűhegyek ütik, vagy égetik a papírra. Kétféle változatban készülnek: festékszalagos, illetve hőnyomtató tipusúak lehetnek. A festékszalagos változatban az írótűket egy-egy elektromágnes üti a szalagon keresztül a papírra, a hőnyomtatók speciális, hőhatásra elszineződő papírt használnak, amelyiken a megfelelő sorrendben felfűtött írótűk hagynak nyomot.  A nyomtatás minősége változtatható, de a jobb minőség a sebesség csökkenésével jár. Grafikus nyomtatásra is alkalmasak, üzemeltetésük olcsó, de a festékszalagos változataik zajosak és többszínű dokumentumok készítésére nem hsználhatók. Nyomtatási sebességüket karakter/s-ban szokták megadni, egyedi lapok és leporellók folyamatos adagolására is képesek. Felbontásuk maximuma 200 pont/inch körül van.

Tintasugaras nyomtató

A nyomtatás elve a mátrixnyomtatókéhoz hasonlít. A tűk helyett azonban a nyomtatófej fuvókái szórják a festéket a papírra. A tintacseppek kilövésére sokféle, különböző technikát használhatnak, gyártótól és típustól függően. Felbontásuk akár 800 pont/inch is lehet, ami nagyon jó minőséű nyomtatási képet eredményezhet. Egyidejűleg több, különböző színű tintát keverhetnek, így nem okoz gondot az árnyalt, színes képek jó minőségű nyomtatása sem. A színes változataik a CMYK (ciánkék, lila, sárga, fekete) színteret használják, ennek megfelelően a nyomtatófejek négy, színmodult tartalmaznak. Olcsó, csendes, nagyon jó minőségű eszközök, de üzemeltetésük a tintapatronok ára miatt drága.

Lézernyomtatók

Működési elvük a fénymásolókhoz hasonlít: Egy fényérzékeny, elektromosan feltöltött hengert egy forgó tükörrel a nyomtatandó jelnek megfelelő pontokban lézersugárral megvilágítják, aminek hatására ezekben a pontokban elveszíti a töltését. A hengerrel azonos elektromos töltésű festékpor előtt elforogva a  töltés nélküli pontokra a festékpor rátapad, amit a forgó henger átvisz a papírra. A papírra került festékport ezután egy felfűtött fixáló hengerrel kb. 200 °C-on ráégetik. A hengert törölve (erős fénnyel) és újra feltöltve folyamatosan alakul ki a mozgó papíron a nyomtatási kép.

 Hasonlóan a tintasugaras nyomtatókhoz, négy festékpatronnal (CMYK) megoldható a színes nyomtatás lézernyomtatóval is, ma még meglehetősen drágán.

A lézernyomtatók nagyon jó minőségű, gyors lapnyomtatók. A környezetszennyező festékpor és a fényhenger korlátozott élettartama valamelyest rontja az egyértelműen jó minősítést. A működési elvből következik, hogy a lézereknek több-kevesebb, de egy lapnyi adatot legalább tartalmazó saját memóriával is kell rendelkezniük.

 

Plotterek (rajzgépek)

Elsősorban vonalas grafikus képek tervrajzok, térképek) nyomtatására szolgálnak Sík és forgódobos változataik ismertek. A nyotatási kép egy, a papír előtt mozgó, tollakal felszerelt kocsi segítségével alakul ki, hosszabb-rövidebb egyenes vonaldarabokbók. Ha a vonaldarabok elég rövidek, tetszőleges, torzítás nélküli görbéket is tudnak rajzolni (szemünk felbontóképessége korlátos!). A kocsiba egyszerre többféle  tollat használhatunk, így színes rajzok készítése nem okoz problémát. A plottereket ma már többnyire tintasugaras nyomtatókkal ki lehet váltani, de nagyobb méretű tervrajzok készítéséhez még ezek az eszközök a legjobbak.

Képernyős megjelenítők

A számítógép rendszerekben két típus játszik jelentős szerepet: a katódsugár-csöves (CRT) és a folyadékkristályos (LCD) megjelenítők.

CRT megjelenítők

Működésük a TV készülékekhez hasonló, de jobb képmínőséget biztosítanak. A képernyőt jellemzi a képátló mérete, szabványos értékek: 14”, 15”, 17”, 19”, 21”. A CRT monitorok a képet pixel-eknek nevezett, sorokba rendezett képpontokkal jelenítik meg. A világító pixeleket úgy állíják elő, hogy a foszforral bevont képernyő felületére egy maszknak nevezett fémhálón át mozgó elektronsugarat bocsátanak, ami a maszk résein átjutva fénykibocsátásra kényszeríti a foszfort. Egy színes pixel három, piros, zöld és kék (RGB) ponthármasból áll. Ezt a három pontot elhelyezhetjük egy háromszög csúcsaiban, vagy sorban, egymás mellett. Ettől függően a képcsövet delta vagy in-line típusúnak mondjuk. A maszkot olyan fémből kell készíteni, hogy a hőtágulása minimális legyen , az „invar” képcső innen kapta a nevét. Létre lehet hozni a maszkot vékony, kifeszített drótszálakkal is, ilyen a Sony cég által kifejlesztett „trinitron” képcső. A trinitron képcső további jellemzője, hogy nem gömbfelületből, hanem hengerpalástból származik. A trinitron képcsöves monitorok jobb képminőséget biztosítanak, de drágábbak. Ma már megjelentek a piacon és várhatóan gyorsan elterjednek a teljesen sík felületű, „flat” monitorok is.



Az emberi szem az egymásra következő állóképeket folyamatos mozgásnak érzékeli, ha a képváltási frekvencia 12-15 kép/s. Ilyen frekvenciánál azonban a képben villogást észlelünk, ami kb. 50 kép/s-nál tűnik el. A monitornak tehát, hogy ne legyen zavaró a látvány, legalább 50 kép/s frekvenciával kellene működni. Egy egy teljes kép kirajzolásához azonban nagyon sok adat átvitelére van szükség, ezért a videoszabványokat úgy konstruálták meg, hogy a szabványos csatornák csak  25 teljes képet továbbítanak másodpercenként, de ezeket a megjelenítők félképenként másodpercenként 50-szer rajzolják ki. Speciálisan a monitor váltakozva, előbb a kép páratlan sorszámú sorait, majd a párosakat rajzolja ki, azaz legalább 50 félképet másodpercenként, hogy a látvány villogásmentes legyen. Ezt a technikát „interlaced”-nek nevezik. A számítógépes monitorokat azonban viszonylag közelről nézzük. A két félkép kirajzolása közötti időben a foszfor fénye annyival csökkenhet, hogy az már zavaró lehet. A számítógép a képhez szükséges adatokat gyorsabban  tudja adni, mint  más telekommunikációs csatornák. Ezért nyugodtabb képet kaphatunk, ha azt nem félképenként, hanem képenként rajzoljuk ki. Ezt a technikát „non interlaced” -nek nevezzük. Persze a legalább 50 képváltási frekvenciát ekkor is biztosítani kell, ami nagyobb felbontás esetén nem mindig teljesíthető. Választanunk kell tehát: nyugodtabb képpel, vagy nagyobb felbontással üzemeltetjük a monitorunkat.

A monitorok kezelőkapcsolóival (gombjaival) a fényerő, a kontraszt, a képhelyzet és a torzítások állíthatók. Ezek a kzelők lehetnek analóg, vagy digitális működésűek. A beállítások és a műveletek megjelenhetnek a képernyőn is, ezt a lehetőséget hívjuk OSD (On Screen Display)-nek

LCD monitorok

Bár ma még a CRT monitorok olcsóbbak és jobb minőségűek, a nagy, nehéz, energiaigényes katódsugárcsövek kora néhány év múlva valószínüleg lejár. Felváltjáj őket a vékony, könnyű, kis fogyasztású LCD megjelenítők. Nem lényegtelen előnyük a teljes sugárzásmentesség sem. Az LCD monitorok nem analóg, hanem digitális alakban kapják a kép adatait a számítógéptől. Az állóképekhez nincs szükség képváltási frekvenciára. Csak ha a kép változik, akkor lesz szükség a mozgás- és villogásfelbontás figyelembe vételére. Ez sokáig nehezen megoldható problémának látszott, TFT (Thin Film Transistor) technológia bevezetésével azonban megnyugtatóan megoldható. Ennek lényege az, hogy az LCD képernyő minden pixeléhez egy-egy tranzisztort rendelnek, aminek feladata a kép változásakor a pixel paramétereit megfelelően változtatni, biztosítani a mozgás- és villogásfelbontás megfelelő értékeit.

A LEP (Light Emitting Plastik) megjelenítők

Kísérleti stádiumban lévő fejlesztés. A megjelenítő rétek vékony, flexibilis plasztik, TFT-vel kiegészítve. Jellemzői:

-          nagyon vékony hordozóréteg, teljesen sík felület

-          kis energia igény

-          nem igényel háttérvilágítást, mint az LCD

-          fénykibocsátó, így minden szög alatt látható

Monitorvezérlők, adapterek



A monitorokon megjelenő kép nemcsak a monitortól függ. A monitorvezérlők szintén fontos egységei a képi megjelenítőknek. Minden monitorvezérlő megtaláljuk az alábbi komponenseket:


A video chip tulajdonképpen egy célprocesszor, aminek feladata a kép adatainak feldolgozása. A video RAM legalább egy teljes kép adatait tartalmazó speciális memória. Általában dupla-cellás, vagyis ugyanazon a címen két memóriaszót tartalmaz, így egyidejűleg írható és olvasható. A RAM-DAC a képet leíró digitális adatokat alakítja a monitor számára analóg RGB jelekké. LCD monitoroknál erre nincs szükség. A videokártyák a nagy adatforgalom miatt a számítógép leggyorsabb buszaihoz csatlakoznak (AGP, PCI). A gyorsítókártyák (2D,3D) a mozgóképek változó adatainak kiszámítását végzik el a CPU helyett, annál gyorsabban.

Driver-ek

A képi megjelenítés harmadik, fontos eszközei a vezérlőket kezelő programok, a video driver-ek. Bármilyen jó hardvert el lehet rontani rossz kezelőszoftverrel. A driver-ek megbízhatóbb működését szoftver szabványok is segítik:

-         VRML:3D-s alkalmazásfejlesztő nyelv Internetre,

-         DirectX, OPEN GL: gyorsabb video alkalmazások fejlesztését teszik lehetővé WINDOWS -os környezetben

Szabványok

MDA,  Hercules: ma már ritkán használt monochrom szabványok

CGA:   80x25 karateres szöveg,. 200x160-as felbontás 16 színnel

EGA:   64 színű paletta, 640x350-es felbontás, 16 szín, 60 Hz képfrekvencia

VGA:   640x480-as felbontás 16 színnel, 320x200-as 256 színnel, 262144 színű paletta, felülről   kompatíbilis az EGA-val

SVGA: Nem egységesen elfogadott szabvány. A VGA-nál jobb paraméterekre mondják (pl 800x800- as felbontás 24 bites színmélységgel)

XGA:  IBM szabvány PS/2-höz, 512k-1M VRAM, 1024x768- as felbontás 256 színnel, vagy 640x480-as felbontás 16 bites színmélységgel.


: 2043