online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   
kategória
 

Biológia állatok Fizikai Földrajz Kémia Matematika Növénytan Számítógépes
Filozófia
Gazdaság
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 













































 
 

Az egyed-kapcsolat modell

számítógépes

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
A magyar nyelv hangallomanya
Az ACCESS adattípusai
SSADM Strukturalt rendszerelemzési és -tervezési módszer
I/19 Vírusok és vírusvédelem
Fajltípusok
FOLYAMATVIZUALIZÁLÓ ÉS SCADA PROGRAM-RENDSZEREK
Létező adatbazis vagy objektumablak bezarasa, illetve megnyitasa - ACCESS
Processzus ütemezése
A DOS operaciós rendszer
WebLine architektúra
 
 

Az egyed-kapcsolat modell

1. Az adatmodellezésről általában

Az adatmodellezés a DB logikai vázának megalkotását jelenti. Ez fogalmi szintű művelet, mely az alábbi ábrával írható le:




A folyamat tehát felfogható úgy, hogy egy "a valóság egy darabjáról" - pl. egy cég nyilvá 636j91g ntartásáról szeretnénk adatmodellt és arról későnn egy DB sémát, azaz konkrét adatbázist készíteni. A DB séma már egy tényleges. értelmezhető kód.

A fázisok közötti átmenetek a következők:

a.) adatmodellező eszközöket használva (pl. ODL, E/K) készítkjük el az adatmodell leírását

b.) DDL segítségével alakítható ki a DB séma.

A folyamat legfontosabb része az a.)-ban zajló tevékenység; b.) ebből már nagyrészt automatikusan adódik.

Az adatmodellező eszköz többé-kevésbé formális jelölésrendszert biztosít adatok, kapcsolataik és a rajtuk végzett műveletek kifejezésére.

Az adatmodellezés egyes eszközeinek kapcsolata és eredménye:


2. Az Egyed/Kapcsolat (E/K) modell

Nevezik még Tárgy/Kapcsolat, vagy Entitás-relációs modellnek is.

Az E/K modell nem teljeskörű, mert nem tartalmaz műveleteket. Előnye viszont az, hogy látható formába önti a DB modelljét, vagyis jobban átlátható, mint az ODL formális leírásmódja. Elsődleges leírást ad, ami könnyen - jórészt gépiesen - finomítható igazi DB sémáig.

Az E/K modell alapfogalmai

1. Egyedhalmazok (tárgy-, entitáshalmazok)

Közelítőleg az egyedek az objektumoknak, az egyedhalmazok pedig az osztályoknak felelnek meg. (A különbség, mint tudjuk, az, hogy az objektumoknak mindig van azonosítójuk.)

Egyedhalmaz lehet bármi, aminek egyedei azonosíthatók.

Az E egyedhalmaz jelölése:                                   Például:

2. Attribútumok

Ezek az egyedek jellemzésére szolgáló egyszerű - azaz egyszerű típusú - tulajdonságok. (Egyes nézetek szerint attribútum nem lehet rekordtípus - aminek az ODL-ben nem volt akadálya.) Ha az E egyedhalmaz attribútumai rendre az A1,...,Ak attribútumok, akkor a formális jelöléssel: E(A1, ... , Ak).

Rajzban:


Példa: az ODL-nél megismert Film az E/K modellben


3. Kapcsolatok

Az egyedhalmazok közötti viszonyok kifejezésére szolgálnak. Jelentös eltérés az ODL-hez képest az, hogy az E/K modell megenged sokágú kapcsolatokat - nem úgy, mint az ODL, ami csak kétszereplős kapcsolatokat ábrázol.

Az E1,...,Em egyedhalmazok közti R nevű kapcsolat jelölése: R(E1,...,Em). (Az egyedhalmazok sorrendjének nincs lényegi szerepe.)


Rajzban a kapcsolat nevét rombuszba foglaljuk:


Példák

1. a Film-Színész kapcsolat:


Megj.: az ODL-ben a lakcím rekordként volt definiálva. Itt ez nem megy!

2. Nemzetközi munkamegosztás


Egy cég termékeit több országban is termelheti / értékesítheti. Ez egy m=3 komponensű kapcsolat.

3. a filmes példa továbbfejlesztése


A filmet egy adott stúdió forgatja; erre a produkcióra szerződik a színész. Ha a "gázsi" attribútumot szerepeltetni akarjuk az ábrán, akkor az csak a Szerződés nevű kapcsolathoz köthető, mert:

  egy filmhez több színész és így gázsi tartozik;

  egy stúdió több filmet forgat;

  egy színész több filmben játszik.

Tapasztalat: kapcsolatnak is lehet attribútuma. (Bár ez új egyedhalmaz felvételével kiváltható.)

Kapcsolatok típusa az E-K modellben

A kapcsolatok típusa megegyezik az ODL-ben ismertetett típusokkal, csak a jelöléstechnika más - a függvény-jellegre nyíl utal.

1:1 kapcsolat

N:1 kapcsolat


N:N kapcsolat

Az N:1 (több-egy) kapcsolat értelmes lehet kettőnél több komponensű kapcsolatnál is. (Lásd: filmes példa - nyíl a Stúdió felé.)

Általánosan: az R(E1,...,Ek) több-egy kapcsolatban a nyíl Ej felé mutat, ha tetszőlegesen választott eÎE (i¹j) egyedkollekcióhoz legfeljebb egy olyan ej van, amivel (e1,...,ej,...,en) Î R.

Azaz a maradék - nyíl által nem mutatott - komponenseket (egyedeket) egyféleképp egészíthetjük ki úgy, hogy egy relációt kapjunk.


Sokágú kapcsolat átalakítása kétágú (több-egy) kapcsolattá

Menete:


R' - melyet kapcsoló halmaznak szokás nevezni - elképzelhető úgy, mint egy k mutatót tartalmazó egyedhalmazt. R'-nek gyakran nincs attribútuma (ekkor gyenge egyedhalmazról beszélünk).

Példa: a Szerződés kapcsolat átalakítása N:1 típusúvá (számunkra ez jobb)




Öröklődés, alosztályok az E/K modellben

Tfh. az E1 egyedhalmaz szűkítése az E2-nek.

Ezt jelölhetjük ezekkel:


Az alárendelt egyedhalmaz örökli felmenői attribútumait. Egy "objektum" nem feltétlen egy "osztályyhoz" tartozik.

Példa: Film, Rajzilm, Krimifilm


Itt nincs szükség külön Krimirajzfilm egyedhalmazra. Pl. ha a "Macskafogó" a krimirajzfilm, akkor lesz egy neki megfelelő Rajzfilm és egy Krimifilm egyed is, melyek ugyanoda, ugyanarra a filmre fognak mutatni, azaz közös apjuk lesz.

Megszorítások az E/K modellben

1. Kulcsok

·  a rajzból indulunk ki, ezért fontos, hogy az egyszerű legyen - ami a séma egyszerűségét is   mutatja.

·  a rajzon csak egyetlen kulcsot jelölünk: ez az ún. elsődleges kulcs (primary key)

·  a nem elsődleges (azaz másodlagos) kulcsokat a modell külön leírásban tünteti fel.


Pl. a Filmet a címe és a gyártási éve azonosítja, tehát itt a (cím,év) pár az elsődleges kulcs (amit aláhúzással jelölünk).


2. Egyértékűség

·  ajánlás: használjunk egyértékű attribútumokat!

·  a NULL érték alapértelmezésben megengedett, kulcsokban azonban nem (aminek nem is lenne sok értelme, ha jól belegondolunk)

·  a NULL érték tiltását külön leírás tartalmazza

·  az N:1 jelleget nyilak fejezik ki.

3. Hivatkozási épség

A "pontosan egy" kapcsolatot lekerekített nyílhegy jelöli.

Példák:

1. Egy filmnek kötelezően van egy (pontosan egy) gyártó stúdiója


2. Minden stúdiónak pontosan egy elnöke van, azaz nem létezhet stúdió elnök nélkül. Egy elnök legfeljebb egy stúdióhoz tartozhat.


3. A kapcsolat fokának korlátozása

Pl.:

 (mindkét nyílfajta    értelmes)

 


Azt szabályozza, hogy egy egyedhez legfeljebb hány másik kapcsolódhat. A példában: egy flottához legfeljebb 3 hajóraj tartozhat.

Gyenge egyedhalmazok

Gyenge egyedhalmazról beszélünk, ha egy egyedhalmaz egyedei önmagukban nem, csak kapcsolataikon keresztül azonosíthatók.


Egy több komponensű kapcsolat átalakításakor a kapcsoló rekordot így jelöljük:




Ennek az azonosításban résztvevő kapcsolatait pedig így:


Követelmények:

·  ha az F egyedhalmaz hozzájárul az E gyenge egyedhalmaz kulcsához, akkor azt az megfelelő R (N:1) kapcsolattal együtt így kell ábrázolni (F  is lehet gyenge egyedhalmaz):


·  az E azonosítására szolgáló F-beli attribútumok elemei F kulcsának is.

Példa: szervezeti egységek részegységekből - csoportokból - épülnek fel. A csoportokat számukkal írjuk le (ez egyetlen attribútumuk):


A Csoport gyenge egyedhalmazt jelöl: ennyi attribútummal (szám) önmagában nem azonosítható, csak a "Része" kapcsolatot követve a Stúdió alapján.

Ha a Csoportba bekerülne a stúdiónév (azonosító!) is, akkor további redundancia-probléma is felmerülhetne (inkonzisztens nevek: a névváltozást nem minden előfordulásában követjük).

3. Adatmodellezési alapelvek

1. Valósághű modellezés

·  a fontos adatelemek és

·  a fontos kapcsolatok is legyenek benne a modellben!

2. A redundancia elkerülése

Ugyanazt a dolgot két vagy több helyen ne jelenítsük meg az ábrázolt modellben. Ez azért fontos a következők miatt:

· helygazdálkodás: nem ez a legfontosabb szempont, de mérlegelni kell;

· konzisztencia: a két vagy több helyen lévő azonos adatnak minden előfordulási helyén mindig ugyanolyan tartalmúnak kell lennie. Ha ez nem teljesül, akkor anomáliák lépnek fel;

· egyszerűség: a redundancia bonyolítja a modellt.

3. Megfelelő típusú elemek kiválasztása

Alapkérdések:

· mit reprezentálunk attribútumként?

· mit reprezentálunk kapcsolatként?

A megfelelő típusú elemek kiválasztásának szempontjai:

· az attribútum: egyszerűbb, mint a kapcsolat (hiszen ez direkt köthető alaptulajdonság)

· az egyedhalmaz, osztály (azaz a kapcsolat): bonyolultabb, de kifejezőbb.

Találat: 1954