online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   
kategória
 

Biológia állatok Fizikai Földrajz Kémia Matematika Növénytan Számítógépes
Filozófia
Gazdaság
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 













































 
 

A CRT unit fontosabb beépített konstansai, eljarasai, függvényei, hasznalata

számítógépes

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
Halózatok halózata: az internet
Szamítógép halózatok
IP labor A ping parancs végrehajtasi üzeneteinek elfogasa
Alkalmazasok
MILYEN HÍRFORRÁSOKAT ISMER? A HÍRFORRÁSOK KÖZÜL MELYEKET KELL ELLENŐRIZNI ÉS HOGYAN?
Szamrendszerek
Szamítógépes rendszer
Állomanykezelés
Az elsődleges operaciós rendszer telepítése és üzemeltetése
BGP - Border Gateway Protokol
 
 

A CRT unit fontosabb beépített konstansai, eljárásai, függvényei, használata

Minden program egyik legfontosabb része - a lényegi problémamegoldás és a hibakezelés mellett - a felhasználói felület, melyen keresztül a felhasználó a programmal kapcsolatot tart. Nagyon fontos a megfelelõ kialakítása, mivel a program használata során mindig tudni kell milyen lehetõségek állnak rendelkezésre a továbblépésre, illetve hogyan lehet javítani hiba esetén. A felhasználói felület kialakítása során két lehetõség közül választhatunk: szöveges és grafikus felület. Figyelembe kell venni a program által támasztott követelményeket - függvényábrázolást oktató programot nem célszerû szöveges felületen írni - és a számítógép hardver kiépítettségét (videokártya, monitor). A hardver tényezõk ma már kevésbé okozna 858d34i k problémát az SVGA monitorok széleskörû elterjedése miatt. Amennyiben a szöveges felület mellett döntünk, Turbo Pascal programok esetében a CRT unit tartalmazza a szükséges eljárásokat, függvényeket, konstansokat.

A szöveges felületet használó programok elsõ sora általában: Uses CRT; azaz a program elején meg kell hívni a CRT unit-ot, hogy eljárásait, függvényeit, konstansait használhassuk a programunk írása során.
A szöveges mód egyik fontos jellemzõje a képernyõ karakterfelbontása, amely megmutatja, hogy vízszintesen és függõlegesen hány karakter jeleníthetõ meg a képernyõn. A karakterfelbontás általában 80x25 karakter, azaz a képernyõ egy sorába 80 karaktert írhatunk és 25 sor fér el egyszerre a képernyõn. Ettõl eltérõ értékkel találkozhatunk EGA és VGA monitorok esetében.
 

Az EGA és VGA monitorok karakterfelbontásai:
 


Monitortipus

Oszlopok száma

Sorok száma

EGA

80

25

80

43

40

25

VGA

80

25

80

43

80

50

40

25

 
 A képernyõ tipusa meghatározza a karakterfelbontás mellett az alkalmazható karakter és háttérszínek számát is. Színes monitor esetén 16 féle karakterszínt és 8 féle háttérszínt állíthatunk be. Monokrom monitorok esetében (Hercules, MonoVGA) a különféle színeket árnyalatok jelzik.

Mind a karakterfelbontást, mind a karakter- és háttérszínt beállíthatjuk a CRT unit eljárásainak és konstansainak segítségével.
 

A CRT unit beépített konstansai:

A képernyõ üzemmódjához kapcsolódó beépített konstansok:
 

Konstans

Érték

Karakterfelbontás

Értelmezés

BW40

0

40x25

Fekete-fehér

BW80

2

80x25

Fekete-fehér

CO40

1

40x25

Színes

CO80

3

80x25



Színes

Mono

7

80x25

Egyszínû (Hercules, MDA)

Font8x8

256

80x43 
80x50

EGA: 80x43 üzemmód 
VGA: 80x50 üzemmód

 

 A színekhez kapcsolódó beépített konstansok:
 

Konstans

Érték

Szín

Konstans

Érték

Szín

BLACK

0

Fekete

LIGHTBLUE

9

Világoskék

BLUE

1

Kék

LIGHTGREEN

10

Világoszöld

GREEN

2

Zöld

LIGHTCYAN

11

Világostürkiz

CYAN

3

Türkiz

LIGHTRED

12

Világospiros

RED

4

Piros

LIGHTMAGNETA

13

Világoslila

MAGNETA

5

Lila

YELLOW

14

Sárga

BROWN

6

Barna

WHITE

15

Fehér

LIGHTGRAY

7

Világosszürke

BLINK

128

Villogás

DARKGRAY

8

Sötétszürke

 

 

 
A fenti konstansokat a szövegszín, háttérszín és képernyõüzemmód beállításánál használhatjuk. Ezen kívül beállíthatunk még néhény speciális jellemzõt a CRT unit beépített változóinak segítségével. A változók beállításai programunk futása során fejtik ki hatásukat.
 

A CRT unit beépített változói:

CheckBreak: boolean
A programok futása általában megszakítható a Ctrl+Break billentyûkombináció segítségével. A CheckBreak változó segítségével ennek figyelését le lehet tiltani, tehát ha a programunk elején a CheckBreak változónak False értéket adunk, akkor a Ctrl+Break billentyûkombinációval a programot nem lehet megszakítani. Ha a változó értéke True, akkor a Ctrl+Break billentyûkombinációval a program megszakítható. Alapértelmezés szerinti értéke: True.
A CheckBreak változó értékét akkor célszerû beállítani, amikor a program már "be van lõve", mert egy végtelen ciklus esetén hasznos lehet, ha meg tudjuk szakítani a program futását.

CheckSnow: boolean
CGA tipusú monitorok esetében befolyásolja a megjelenítés minõségét.

DirectVideo: boolean
A Write és Writeln eljárások mûködését befolyásolja. Ha értéke True, akkor a Write és Writeln eljárások közvetlenül írhatnak a videomemóriába (amelynek kezdõcíme: $B800:$0000), ha értéke False, akkor a képernyõre íráshoz az eljárások BIOS megszakításokat használnak. A videomemória közvetlen kezelése lényegesen gyorsabb mûködést eredményez, ezért csak nagyon indokolt esetben célszerû a változó értékét módosítani.



LastMode: Word
Az utoljára beállított szöveges üzemmód kódját tartalmazza. Alkalmazása akkor szükséges, ha a program felváltva használ szöveges és grafikus képernyõt.

WindMin: Word; WindMax: Word
A beállított szöveges ablak (lásd késõbb) bal felsõ és jobb alsó sarkának abszolút (teljes képernyõre vonatkoztatott) koordinátáit tartalmazzák. A WindMin a bal felsõ, a WindMax a jobb alsó sarok koordinátáit tárolja. A változók alsó byte-ja az X, a felsõ byte-ja az Y koordináta tárolására szolgál. Az értékek a Low és High függvényekkel nyerhetõk vissza.
Példa:
Uses CRT;
Var X_1, Y_1, X_2, Y_2: Byte;
Begin
   
    X_1:= Low(WindMin);
    Y_1:= High(WindMin);

   
    X_2:= Low(WindMax);
    Y_2:= High(WindMax);

    Writeln('A szoveges ablak sarkainak koordinatai:');
    Writeln('Bal felso sarok: X= ', X_1, 'Y= ', Y_1);
    Writeln('Jobb also sarok: X= ', X_2, 'Y= ', Y_2);
End.
 
 
 

A CRT unit eljárásai, függvényei:
 

A CRT unit eljárásait, függvényeit négy csoportba sorolhatjuk:
    1. Mûködési paraméterek beállítása
    2. Be- és kiviteli mûveletek
    3. Képernyõkezelés
    4. Egyéb eljárások, függvények

Mûködési paraméterek beállítása:
Ebbe a csoportba tanroznak azok az eljárások, amelyek a szövegszínt, háttérszínt, üzemmódot állítják be.

HighVideo eljárás:
A karakterszín intenzitásának növelése.

LowVideo eljárás:
A karakterszín intenzitásának csökkentése.

NormVideo:
Az alapértelmezés szereinti karakterszín és háttérszín beállítások visszaállítása. Az alapértelmezett karakterszín: LIGHTGRAY, az alapértelmezett háttérszín: BLACK.

TextBackground eljárás:
A háttérszín beállítása. Szintaxisa: TextBackground(Háttérszín);
A háttérszín beállításához használhatjuk a CRT unit beépített konstansai és azok értékét is. Tehát TextBackground(BLACK) és TextBackground(0) egyenértékû. A beállítás után a Write és Writeln eljárások a beállított háttérszínnel fogják a képernyõre írni az adatokat. Ha a teljes képernyõre szeretnénk a beállításokat érvényesíteni, alkalmazzuk a ClrScr eljárást.

TextColor eljárás:
A karakterszín beállítása. Szintaxisa: TextColor(Karakterszín);
A karakterszín beállításához használhatjuk a CRT unit beépített konstansai és azok értékét is. Tehát TextColor(BLUE) és TextColor(1) egyenértékû. A beállítás után a Write és Writeln eljárások a beállított karakterszínnel fogják a képernyõre írni az adatokat.

TextMode eljárás:
A képernyõ üzemmódjának (karakterfelbontás) beállítása. Szintaxisa: TextMode(Mod);
Az uzemmod beállításához használhatjuk a CRT unit beépített konstansait és azok értékét is. Tehát TextMode(Font8x8) és TextMode(256) egyenértékû. Az üzemmód megváltoztatását automatikus képernyõtörlés elõzi meg (mivel a karakteres videomemória mérete megváltozik).

Window eljárás:
A szöveges képernyõablak kijelölése. Szintaxisa: Window(X1, Y1, X2, Y2);
Ahol X1 és Y1 a képernyõablak bal felsõ sarka, X2, Y2 a képernyõablak jobb alsó sarka. A sarkok koordinátái mindig a teljes képernyõre vontakozó abszolút koordináták.
A szöveges képernyõn kijelölt alapértelmezett ablak mindig - a karakterfelbontáshoz igazodva - teljes méretû. Tehát, ha a karakterfelbontás 80x25, akkor az ablak koordinátái: 1,1,80,25. Az ablak méretét és helyzetét a Window eljárás segítségével megváltozathatjuk. A szöveges képernyõn egyszerre csak egy ablakot használhatunk. Miután az aktív ablak méretét módosítottuk a további eljárások ezen az ablakon belül relatív koordinátákkal dolgoznak.
 



 

Be- és kiviteli mûveletek:
A be- és kiviteli mûveletek csoportjába tartoznak azok az eljárások és függvények, melyek segítségével az I/O egységek kezelését tudjuk megvalósítani.

Read eljárás:
Egy vagy több változó értékének beolvasása a billentyûzetrõl. Szintaxis: Read(VáltozóLista);
A változók értékeit ENTER választja el, tehát ha több változót olvasunk be egyszerre (ami szerintem nem célszerû), akkor minden érték után le kell ütni az ENTER-t.

Readln eljárás:
Egy vagy több változó értékének beolvasása a billentyûzetrõl. Szintaxis: Read(VáltozóLista);
A változók értékeit vesszõvel választhatjuk el egymástól.

ReadKey függvény:
Egy karakter beolvasása a billentyûzetrõl. Szintaxisa: ch:= Keypressed; vagy Keypressed;
A második esetben a beolvasott karakter értéke elvész.

Keypressed függvény:
Billentyûlenyomás ellenõrzése. Szintaxisa: Log:= Keypressed vagy Keypressed;
Visszatérési értéke logikai (Boolean) érték, amely True, ha történt billentyûlenyomás, egyébként False;
Leggyakrabban ciklusfeltételben alkalmazzuk:
Repeat Until Keypressed;

Write eljárás:
Adatok írása a képernyõre. Szintaxisa: Write(Adatlista);
Az adatlistában szerepelhetnek konstans értékek, konstans azonosítók, illetve változóazonosítók. Megadhatjuk az egyes adatok után a mezõszélességet, amely meghatározza, hogy az adat hosszúságától függetlenül hány karakterhelyet foglalhat el a képernyõn. A mezõszélességet általában numerikus adatok esetében határozzuk meg, mivel alapértelmezés szerint az eljárás normál alakban írja a képernyõre a lebegõpontos számokat (változókat, konstansokat egyaránt). A mezõszélességet egy számmal adjuk meg, és kettõsponttal választjuk el az adattól. Pld: Writeln(A:10:2); ahol A Real tipusú változó.

Writeln eljárás:
Adatok írása a képernyõre. Szintaxisa: Writeln(Adatlista);
Használata hasonló az elõzõ eljáráshoz, közöttük a különbség, hogy a Writeln eljárás az adatsor képernyõre írása után elvégzi a soremelést, tehát a Writeln használata után a kurzor a következõ sor elejére ugrik.
 



 

Képernyõkezelés:
Ebbe a csoportba soroljuk azokat az eljárásokat, függvényeket, amelyek a kurzor mozgatásával, illetve a szöveges képernyõ sorainak, oszlopainak kezelésével kapcsolatos feladatokat látják el.

ClrScr eljárás:
A képernyõ törlése. Szintaxisa: ClrScr;
A képernyõ tartalmát törli, a kurzor az elsõ oszlop elsõ sorába ugrik. Az eljárás figyelmebe veszi a beállított háttérszínt ("iylen színûre törli a képernyõt").

ClrEol eljárás:
Az eljárás törli az aktuális (a kurzort tartalmazó) sor tartalmát, a kurzor pozíciójától a sor végéig. Szintaxisa: ClrEol;

WhereX függvény:
A kurzort tartalmazó oszlop sorszáma. Szintaxisa: X:= WhereX;
A függvény visszatérési értéke Byte tipusú.

WhereY függvény:
A kurzort tartalmazó sor sorszáma. Szintaxisa: Y:= WhereY;
A függvény visszatérési értéke Byte tipusú.

DelLine eljárás:
A kurzort tartalmazó sor törlése. Szintaxisa: DelLine;
A kurzor sorától lentebb lévõ sorok felfelé mozdulnak. Hasonló a ClrEol eljáráshoz, de a DelLine esetén a teljes sor törlére kerül, míg a ClrEol eljárás csak a sor tartalmát módósítja.

InsLine eljárás:
Üres sor beszúrása. Szintaxisa: InsLine;
A kurzort tartalmazó sor felé egy üres sort szúr be. A lentebb lévõ sorok lefelé mozdulnak.
 



 

Egyéb eljárások, függvények:
Ebbe a csoportba tartoznak a hangkeltéssel kapcsolatos, illetve a programfutás felfüggesztését segítõ eljárások.

Delay eljárás:
A program futásának felfüggesztése. Szintaxisa: Delay(Idotartam);
Az idõtartamot ezredmásodpercben kell megadni. Az Idotartam Word tipusú változó vagy konstans.

Sound eljárás:
A belsõ hangszóró bekapcsolása. Szintaxis: Sound(Frek);
A Frek egy Word tipusú változó vagy konstans, a hangmagasságot határozza meg.

NoSound eljárás:
A belsõ hangszóró kikapcsolása. Szintaxisa: NoSound;
Ha a Sound eljárással a belsõ hangszórót bekapcsoltuk, minden esetben alkalmazni kell a NoSound eljárást, mert a hangszóró mindaddig nem kapcsol ki, amíg ezt az eljárást meg nem hívjuk (vagy a gépet ki nem kapcsoljuk).
 


: 786