online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

Online dokumentumok - kep
  

Későromantika a zenében

művészet a kultúra





felso sarok

egyéb tételek

jobb felso sarok
 
Johann Sebastian Bach (1685-1750)
Reneszansz zeneszerzők
Arnold Schönberg (1874-1951)
A szazadforduló zenéje
Wolfgang Amadeus Mozart (1756 Salzburg - 1791 Bécs)
A képszerűség elemei, stíluseszközei
Claudio Monteverdi (1567-1643)
Richard Wagner (1813-1883)
A "görög" piramisok titka
 
bal also sarok   jobb also sarok

Későromantika a zenében



A XIX. sz. zenéjét a korábbi, egységesebb stílusokkal szemben (barokk, klasszikus) a sokféleség, sokszínűség jellemezte. A század végére a romantikus vonások fokozódnak, a zene egyre erősebb hatásokra törekszik, olykor szentimentalizmushoz vezet. Eljutnak a hangnemek teljes egybeolvasztásának, s ezzel a dúr-moll rendszer megszüntetésének küszöbéig.

A romantika késői korszakának három jelentős irányzata alakult ki: a wagnerizmus, a nemzeti zenekultúra kialakulására való törekvés, valam 212e47c int a verizmus.

Wagnerizmus

Richard Wagner újító törekvései, zenekarkezelése döntően befolyásolja az új   generációt. Követői óriási méretűre növelt zenekart használnak, a hangzás és a kontrasztok érdekében sokkhatásokkal élnek, s a zenéjükre általában a meghökkentés, a túlzások jellemzőek.




Richard Strauss:

német komponista, zenekarának kezelésében a hatáskeresés vezérli, virtuozitásban Wagnert is túlszárnyalja. Wagner "flitter" technikája - a  vonóskar virtuóz flitter-szerű csillogása - zenekarában szinte állandóan jelen van, s elsősorban a fafúvókon érvényesül. Legismertebb operája a "Rózsalovag".


Gustav Mahler:

osztrák zeneszerző, a századforduló időszakának egyik legproblematikusabb egyénisége. Művészetének ellentmondása: lírikus alkat, s ugyanakkor rendkívül felduzzasztott, un. "mamut" formákban tudja kifejezni magát. (Pl.: a VIII. Esz-dúr szimfóniában óriási zenekar és orgona két vegyeskar, egy gyermekkar, s nyolc szólista szerepel.) Mahler postakürttel, harangokkal, ütőkkel bővített nagyzenekara új színt hozott a zenébe.


Max Reger:




Richard Strauss és Gustav Mahler mellett a harmadik jelentős képviselője az utóromantikának.


A nemzeti kultúra kialakulására való törekvés



Ez a stílusirányzat főleg olyan országokban alakult ki, ahol az idegen elnyomás illetve a fejletlen társadalmi körülmények miatt  eddig nem jött létre megfelelő nemzeti zenekultúra.


Edward Grieg:

A norvégek mindmáig legnagyobb zeneszerzője, lírikus alkat. Legismertebb műve Ibsen, Peer Gynt-jéhez írt kísérőzenéje.


Rimszkij Korszakov:

Orosz zeneszerző, az ötök csoportjának - Muszorgszkij  mellett -legnagyobb hatású egyénisége. A csoport tagjai között zeneileg ő a legműveltebb, a legképzettebb komponista, ezért hangszerelte általában ő a pályatársai műveit. Jelentős operája: "Mese a szaltán cárról", "Aranykakas".


Bedřick Smetana:



Cseh zeneszerző, nevéhez fűződik Csehországban a romantikus nemzeti zenekultúra alapjainak lerakása. Operái, szimfóniái, kamaraművei jelentősek. "Eladott menyasszony" vígopera, "Moldva" szimfonikus költemény. Szépen áradó dallamos muzsikája minden bizonnyal az egyik legszebb példája a zenével kifejezhető hazaszeretetnek. A cseh hazán átfolyó Moldva a hazai táj szépségét dicséri, és a hősi múltra emlékeztet.


Leos Janacek:

Szintén cseh zeneszerző, nála sem a népdal-idézetekkel fejeződik ki a nemzeti jelleg, hanem a nép valóságos élete iránti érdeklődésében nyilvánul meg, ezt bizonyítja műveinek témaválasztása is.


Antonin Dvořak:

Smetana és Janacek mellett a cseh zene ismert képviselője. Művészetének nemzeti jellege nála is a témaválasztásban nyilvánul meg. ("Szláv táncok" zenekari sorozat) Zenéjére a romantikus szerzők közül Brahms volt a legnagyobb hatással. Operákat, szimfóniákat és egyéb zenekari kompozíciókat, kamarazenét, dalokat írt. "h-moll gordonkaversenye" mellett legnépszerűbb műve a " IX. e-moll Újvilág szimfónia", amely 3 éves amerikai tartózkodásának állít emléket, és a néger, valamint az indián zene hatását is mutatja. A szimfónia bemutatója 1893-ban volt New Yorkban.




Verizmus

(verizmus = realizmus, valószerűség)

Ez egy opera irányzat, mely a kor realista irodalmának (Zola, Ibsen stb.) volt a zenei megfelelője. A zenében lényegében nem hozott újat, de az operák témáját illetően nagymértékű változást fedezhetünk fel. Olaszországban született meg, a nagy operai hagyományok megnyilvánulásaként. A stílus jellemzője a mindennapi témák nyílt, olykor nyersen realisztikus ábrázolása. A polgárságnak egy új, alulról jövő rétege nőtt föl, amely nem tűrte az elvont, moralizáló bölcselkedést, a nagy eszmék, a hazafias gondolatok messze álltak tőle. A színpadtól a maga világának ábrázolását, a köznapi igazságok drámáját várta. Az új irányzat tehát ezt az igényt szolgálta ki. (vero = igaz) A verizmus gyökerei tulajdonképpen Franciaországba nyúlnak vissza, Bizet "Carmen" című operája indította útjára ezt a stílusirányzatot, de Olaszországban bontakozott ki legintenzívebben.

A mozgalom legsikeresebb zenés színpadi remekművei: Pietro Mascagni: "Parasztbecsület", s Ruggiero Leoncavallo: "Bajazzók" című egyfelvonásos operái. Mindkettő tárgya a szenvedélyes szerelem, mely féltékenységben nyilvánul meg, és véres bosszúba torkollik. Közös vonásuk az is, hogy az emberi sorsot - kiszakítva az élet teljességéből - végzetszerű, tragikus mivoltában, hőseiket olykor abnormális szenvedélyektől eltorzultan mutatják be.


Találat: 6002







Felhasználási feltételek