Joseph Haydn (1732. Rohrau - 18O9. Bécs)

Joseph Haydn (1732. Rohrau - 18O9. Bécs)

A bécsi klasszicizmus első nagy mestere, a klasszikus formák, műfajok megteremtője. A zenetörténészek a szimfóniák atyjának és a vonósnégyes megteremtőjének tekintik.

Gyermekkora, tanulóévei, első kompozíciói

1732-ben született Rohrauban, egy kis osztrák faluban. Apja falusi bognármester, aki földműveléssel is foglalkozott. Bár nem volt képzett muzsikus, de zenekedvelő ember lévén tudott hárfán játszani és szeretett énekelni. Anyja jómódú házból való szakácsnő. 17 gyermekük született, ebből 6 érte meg 747d34h a felnőttkort. Szülei felismerték zenei tehetségét, s Hainburg városába adták egyik rokonukhoz, aki ott iskolamester volt. Itt tanult énekelni, ismerkedett a hegedű és zongora játékkal, s 6 évesen már kottát olvasott.

174O. A bécsi István templom karnagya felvette a kórusába, s bekerült a templomi énekesek kollégiumába, Bécsbe. Szép szopránhangja révén a kórus legkiválóbb szólistái közé tartozott. Mária Terézia egy ízben pénzjutalomban is részesítette. Tanult: zongorát, hegedűt, zeneelméletet és komponálást.

l7 éves korában a hangja mutálni kezdett, ezért kitették a kórusból, s a kollégiumot is el kellett hagynia. Nyomorúságos évek következtek. Mindent elvállalt, hogy szűkösen megélhessen. (Kottát másolt, templomokban orgonált, komponálni kezdett.) Véletlenül akadt össze egy külvárosi színész-íróval, Kurz Bernardsonnal, aki megbízta "A sánta ördög" c. librettójának megzenésítésével. A műnek nagy közönségsikere lett, de a szöveg politikai értelme miatt az előadásokat betiltották. Kapcsolatba került Metastasióval, a kor leghíresebb operaszöveg-írójával, aki beajánlotta a Bécsben működő, nagy nevű olasz zeneszerző és énektanár, Porpora mellé zongorakísérőnek. Munkájáért a mester zeneoktatásban részesítette.

1759-ben Morzin gróf meghívta Csehországba, Lukavecbe, udvari zenekarának élére. Még ebben az évben megnősült, de házassága nem volt szerencsésnek mondható.

1761-ben az Esterházy-család szolgálatába lépett, s közel 3O évig volt az udvari zenekar karmestere és zeneszerzője.

Első kompozícióira nagy hatással voltak:

bécsi zenei élményei

a külvárosok népi komédiáinak zenéje

Porpora tanításának eredményeként az olasz zene hatása főként világi énekes műveiben.

A kísérletezés évei, a hangszeres klasszicizmus formáinak kialakítása

Esterházy zenekarában Kismartonban először csak másodkarmesterként működött, majd 5 év múlva lett a hercegi zenekar vezetője. Ideális vezető volt, akit a zenekar tagjai kedveltek, mivel kompozícióiba mutatós hangszerszólókat iktatott be az együttes művészei számára. Az első években főleg kamarazenét, szimfonikus műveket és misét komponált.

A herceg Esterházán, a mai Fertőd területén új kastélyt építtetett - versaillesi mintára - színházépülettel és muzsikaházzal. 1776-tól pedig állandó operaegyüttes állt rendelkezésére.

Az Esterházyaknál töltött első évtized alatt Haydn eléggé elszigetelődve élt, kortársainak zenéjéről csak keveset tudott. Viszont kísérletezhetett egy zenekar élén, s ennek eredménye a szimfónia és a vonósnégyesek klasszikus megformálása lett, mellyel egy újszerű zenekari stílus alapjait rakta le. Főleg ritmikában adott újat, a különböző ritmusokkal a mozdulatok, gesztusok kifejezésére törekedett. Kialakította a később klasszikussá váló szonátaformának a belső szerkezeti arányait. ("haydni ikervariációk" = a téma dúr és moll hangnembeli feldolgozása váltakozik.) A 6O-as évek romantikus irodalmi áramlata, a "Sturm und Drang" mozgalom hatással volt Haydn művészetére is. A kiegyensúlyozott, nyugodt fellépésű melódia és harmóniavilága egyre inkább nyugtalanságot, feldúlt érzelmeket fejezett ki, és feltűnően sok lett a moll hangnemű tétel.

Operai nyelvezetének kialakulása

Az Esterházy rezidencián gyakoriak voltak az ünnepségek, vendégjárások, ezért mindig kellett valami új muzsika, leginkább operabemutató ezekre az alkalmakra. Először főként külföldi operákat mutattak be, melyeket áthangszereltek, átalakítottak a helyi adottságoknak megfelelően, s néha a zenekara is ellátogatott Pozsonyba vagy Bécsbe. Egy bécsi zeneművész társaság megrendelésére írta a "Tóbiás megtérése "c. bibliai tárgyú, olasz szövegű oratóriumát, melynek szép sikere volt, s nevét Európa-szerte kezdték megismerni. 1779-ben szerződést kötött a bécsi Artaria kiadóval, így szerzeményei hiteles formában és jelentékeny anyagi haszonnal járva jelenhettek meg.

Operáinak nyelvezetére jelentős hatással volt:

az olasz opera buffa mestereinek (Cimarosa, Paisiello, Salieri) muzsikája. (Elsősorban a színpadi típusalkotást, valamint a hagyományossá vált szerepek dallami és formai sajátságait tanulta el a szerzőktől.)

saját szimfonikus stílusa, mivel a zenekar vezetése és a hangszerelés szempontjából már magasan felette állt kortársainak. (pl.: hangszeres jellegű áriákat írt.) Kialakult sajátos zenei nyelvezete, s a tematikus munka fokozott igényességében, egy téma vagy egy motívum sokoldalú kidolgozásában, különböző hangulatú megvilágításában a bécsi klasszicista szerkesztési technika első mestere lett.

Reprezentatív stílusának kifejlődése

Esterházai működésének utolsó éveiben javarészt külföldi megrendelőknek komponált. (pl.: a spanyolországi Cadix székesegyház részére: "A Megváltó 7 szava a keresztfán" c. zenekari művet, melyet később oratóriummá dolgozott át, majd a francia zenésztársaság rendelt nála 6 szimfóniát, ezek lettek a "Párizsi szimfóniák".)

A külföldi megrendelésre írott művek új feladatok elé állították. Mivel az idegen országok királyi udvarainak, muzsikusainak és zenekedvelőinek ízlését pontosan nem ismerte, ezért ösztönösen arra törekedett, hogy egyetemes, mindenféle hallgatóságra nagy hatást gyakorló zenei nyelvezetet alakítson ki. Hangszerelése rendkívül választékossá vált. Melodikájában sokszor törekedett zenei képszerűségre, hangutánzásra. Ezért van, hogy egyes művei kortársaitól jellegzetes címeket kaptak. (pl.: "Béka" "Pacsirta" kvartettek, "Medve", "Tyúk" szimfóniák stb.)

A nagy alkotások kora

179O-ben meghalt Miklós herceg, s utódja szélnek eresztette a zenekart. Csak néhány muzsikusnak, - így pl. Haydnnek is - folyósított továbbra is fizetést. Haydn Bécsbe ment, majd egy londoni hangverseny-vállalkozó angliai körútra szerződtette. Hatalmas sikereket ért el a művészetben és a társadalmi életben egyaránt. Műveit nagy tetszés övezte, a hangversenyeken ünnepelték. Az oxfordi egyetem díszdoktorrá avatta, maga a királyi pár is meghívta. Művészi élményben is volt bőven része: meghallgathatott néhány Händel oratóriumot, köztük a "Messiás"-t. A másféléves angliai útból diadalút lett. Jelentős anyagi haszonnal tért vissza Bécsbe. Ekkor fogadta tanítványai sorába Beethovent, azonban a két nagy muzsikus között - főleg eltérő egyéniségük miatt - nem tudott kialakulni ideális mester-tanítvány viszony.

Hamarosan újabb meghívás érkezett Angliából. Második londoni vendégszereplésének sikerét pedig már az előző koncertútja is biztosította. Händel óta Haydn volt az első külföldi zeneszerző, akit London népe a szívébe zárt. A királyi pár fel is szólította: telepedjék le náluk. Haydn azonban elhárította a meghívást.

Az Esterházy rezidencia újabb örököse II. Miklós lett, aki fel akarta támasztani a régi virágzó zenei életet. Haydn egy időre visszatért az együttes élére, de a régi feudális alárendeltséget azonban már nem tűrte.

"Doktor úr"-nak kellett szólítani, s mikor a herceg egyszer szakmába vágó megjegyzéseket tett, visszautasította, mondván: "Fenséges uram, ilyesmiben dönteni az én dolgom."

A 9O-es évek vége felé a hangszeres muzsikából már csak a vonósnégyes érdekelte. Egyik leghíresebb kései alkotása a "Gott erhalte" kezdetű császár-himnusz, mely a magyarok körében - főleg a szabadságharc leverése után - rendkívül népszerűtlen volt. Ez az ellenszenv világméreteket öltött, amikor a hitleri Németország - új szöveggel - hivatalos himnuszává tette.

Londoni Händel-élményeinek hatására azonban újult érdeklődéssel fordult az oratórium műfajához. G. von Swieten bécsi zenebarát szövegére írta a "Teremtés" c. oratóriumát. A bemutató hatalmas sikert hozott. Ezen felbuzdulva Swieten újabb librettót írt, "Évszakok" címmel. Ennek bemutatója Bécsben már nemzeti ünnep volt. Alkotó munkásságának utolsó periódusában alkotta minden műfajában a legtökéletesebb műveit. E kései műveinek stílusára rendkívüli hatással volt az angliai körútja, s az igényes polgári közönség, mely ellentétben a főúri rezidenciákkal, a muzsikától nem csupán szórakozást, hanem művészeti élményt várt, egyszerű, könnyen érthető, de hatásos műveket.

7O éves kora után már alig komponált. 18O5-ben elkészült alkotásainak jegyzéke, melyben felsorolta mindazokat a szerzeményeket, amelyekre hozzávetőlegesen emlékezett. Bécsi otthona a látogatók zarándokhelye lett. Európa minden részéből elhalmozták kitüntetésekkel. Megérhette műveinek olyan elismerését, amelyben kevés nagy zeneszerző részesülhetett.

18O9-ben halt meg Bécsben, holttestét később Kismartonban, az Esterházyak várkápolnájában temették el.

Haydn alkotásai műfajonként

Vokális művei

Világi vokális művek: kantáták, kórusművek, többszólamú dalok zongorakísérettel, kánonok, népdalfeldolgozások.

Operák, színpadi zenék

Alkotó munkásságában az opera volt az egyelten műfaj, amelynek fejlődésére bénítólag hatott elszigeteltsége. Igaz, nem volt olyan rendkívüli színpadi tehetség, mint Mozart.

"Aki hűtlen, pórul jár" vígopera (opera buffa)

"Orlandó lovag" hősi tragikomédia, Mozart "Don Giovanni"-jának előfutára.

"A filozófus lelke" (Orfeo és Euridike) Angliában írta.

Néhány báb (marionett) operát is komponált, pl.: "Philemon és Baucis". Ez aratta a legnagyobb sikert. Ezenkívül számos olasz operába írt ária-betéteket.

Oratóriumok

Händel óta Haydn a műfaj történetének legkiemelkedőbb alakja. Angliai utazása előtt mintaképe a nápolyi oratóriumstílus volt: "Tóbiás megtérése", mely még tele van opera szellemű áriákkal.

Haydn londoni tartózkodásának legdöntőbb zenei élményét Händel oratórium-művészete jelentette. Ott tapasztalta először a hatalmas kórus és zenekar lenyűgöző akusztikus hatását, amelyet a kislétszámú esterházai együttesek élén nem ismerhetett meg. Második londoni útjáról való visszatérése után átdolgozta a "Megváltó 7 szava a keresztfán" c. zenekari művét oratóriummá. Hatással volt még oratórikus műveire kortársa, Mozart "Varázsfuvola" c. operája, valamint a különböző népzenék is.

Haydn oratóriumainak alaphangját a lírikus és természetábrázoló részek adják meg. Az "Évszakok"-ban a természet és az ember ábrázolása már közvetlenebb. A nép mindennapi életét állítja elénk: a munkát és a mulatságot.

Haydn a Händeli hagyományokat leghívebben a kóruseffektusok középpontba állításával követte. (Vadász kórus, Tavasz kórus, Szüreti kórus)

Egyházi művek

missa brevis (rövid mise)

Misék 2 féle

missa solemnis (nagy mise)

"Te Deum" késői műve.

Hangszeres művei

Zongoraművek

5O szonátát írt zongorára.

Kamaraművek

Haydn a kamarazene megújítója. Életművének talán legfontosabb műfaja a kvartett, ebben még Mozart művészetét is felülmúlta. Szinte előzmények nélkül, egymaga fedezte fel a vonósnégyes hangzást, és művelte ki eszményi tökéletességűvé. Összesen 8O kvartettjét ismerjük.

"Orosz kvartettek" op.33. táncos karakterű, újfajta ritmika jellemzi.

"Nap kvartettek" op.2O 6 vonósnégyesből áll, az első kvartett címlapján egy felkelő nap található.

"Pacsirta kvartett" D-dúr vonósnégyes, melyben a hegedű szólama a pacsirta hangjára emlékeztet.

Utolsó alkotói periódusának vonósnégyeseiben inkább összefoglal, mint újít. Mindenben a legjobb megoldást keresi, s mindent a legegyszerűbb módon akar elmondani. Gyakran alkalmazott formáló eszköze a matematika, amikoris egyetlen zenei gondolatból fejleszti ki a teljes tétel mondanivalóját.

Egyéb kamaraművei

a vonóstriók, vonósduók, zongoratriók, divertimertók. A "G-dúr zongoratrió" utolsó tétele Magyar rondó. (A 18. sz. végén a verbunkoszene motívumait megismerték és különleges színként felhasználták műveikben a nyugati zeneszerzők is.)

Szimfóniák

Összesen 1O4 darabot tartanak számon, ezek 3 vagy 4 tételesek. A klasszikus szimfónia megteremtése az ő nevéhez fűződik.

"Reggel"

"Dél" Ezek első szimfóniái.

"Este"

Moll szimfóniái:

"d-moll"                 (Lamentáció) romantikus

"e-moll"                 (Gyász)

"fisz-moll"  (Búcsú)

"f-moll"                  (A szenvedély)

6-dúr szimfónia A 6 párizsi szimfónia reprezentatív stílusának termékei.

"Oxford-szimfónia"

Amikor az oxfordi egyetem díszdoktorává avatták, az ünnepségre a 92. számú G-dúr szimfóniát választotta, s innen kapta a mű az "Oxford-szimfónia" elnevezést.

Bevezetését legnagyobbrészt a vonós hangszerek játsszák, a hangzás szinte kamarazeneszerű, a teljes zenekar csak néhány ütemre szólal meg a bevezetés csúcspontján.

A korai klasszikus szimfóniákra jellemző volt, hogy a legsúlyosabb tétel a nyitótétel, s a finálénak funkciója a feloldás, a könnyed befejezés volt. Ez azonban Haydn és Mozart késői szimfóniáiban kezd megváltozni, s lassan megindul az a Beethovenig tartó fejlődés, melynek során a zárótételek egyre nagyobb hangsúlyt kapnak, s szinte már a nyitótételek egyenrangú párjává nőnek fel. Ezt a fejlődést mutatja az Oxford szimfónia fináléja is. A szigorúbb, igényesebb megformálás mellett azonban a Haydn finálék továbbra is a humornak, a frappáns zenei ötleteknek legfőbb területei maradnak.

12 londoni szimfónia (Katona, Óra, Üstdobpergés, London...)