online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
  

MOZGÓKÉP- ÉS MÉDIAISMERET

marketing



Fájl küldése e-mail




egyéb tételek

 
EGYSZERŰSÍTETT ÜZLETI TERV
Az üzleti tervkészítés módszertana
MOZGÓKÉP- ÉS MÉDIAISMERET
 
 




Útmutató és tanmenetjavaslat

a

MOZGÓKÉP- ÉS MÉDIAISMERET

8. évfolyam

című tankönyvhöz




























Bevezetés


A világban való mozgásunkat folyamatosan, de a XIX. század végétől egyre inkább képi kódok is meghatározzák. Képekben fogalmazzuk meg történeteinket, képekkel üzenünk. Kommunikációs és egyben narratív környezetünk is átalakult. Az ebben a kódolt világban való kulturális, kommunikációs iránytalálásra vezeti rá a diákot a mozgókép- és médiaismeret című tantárgy, és ezt a feladatot vállalja a Nemzeti Tankönyvkiadónál a 8. évfolyam számára készült Mozgókép- és médiaismeret tankönyv.

A zsúfolt, információkkal, üzenetekkel halmozott világban fel kell készíteni a diákot arra, hogy a jelek között ne vesszen el, hogy egyrészt magatartását, másrészt művészi, befogadói érzékenységét fejlessze. A mozgóképkultúra ismeretanyagának célja, hogy a diákokat a mozgóképi szövegek esetében is reflektált olvasóvá tegye, tehát a nézővé érés folyamatának felépítése, az érett néző-olvasó szerep megtalálása, kialakítása, a képolvasás módszereinek átadása a diák számára. A médiaismeret a nyilvánosság és a média kapcsolatának vizsgálatával azt a célt tűzi ki, hogy a diákot tudatosabb kommunikátorrá nevelje. Érzékelje a nyilvánosság működésének társadalmi-kommunikációs rendszerét, feladatát, az abban való részvétel kötelezettségeit, felelősségét, illetve minden képi elemmel szemben a reflektált olvasói-kritikai reagálás legyen rá jellemző.

A könyv a kerettanterv „A” változatát követi, a kerettantervi alap mellett azonban nem csak a tantervben megadott elméleti szempont mentén halad. A kerettanterv vezérfonala nagyon nagy anyagot követel, elméletileg stabil fogalmakra épít. A kérdés az, hogy miképp lehet e 36 órás tantárgy esetében a megadott ismereteket fel-, a fogalmakat beépíteni. A tananyag az alább vázolt módszertani megoldásokkal teljesíti a tantárgyi követelményeket:

Ismeret-befogadás: E tankönyv folyamatosan adagolja az ismereteket úgy, hogy egy-egy elméleti részt rendszeresen feladatok törnek meg, melyek arra „kényszerítik” a tanulót, hogy az adott problémát saját élményein keresztül is érzékelje. A tankönyv egyszerre tudás- és befogadáscentrikus. A tudás, illetve ismeret nem marad meg a közléssel kijelentett tudásfogalomnál. Egy-egy téma, fogalom csak akkor válik igazi tartalommá, ha a gyerek részéről reflektált élménnyel, megvizsgált sat tapasztalattal találkozik. Ezért nagyon figyelünk a gyerekek befogadási szokásaira. Egyrészt a diákok ismereteit, általában a tömegkultúrából nyert élményeit a bevezetett fogalmak, rendszerek mentén újrarendezzük, másrészt ezen tapasztalatokra építve nyitunk a magas kultúra felé.

Ismeret-invenció: A tankönyv a fenti célok eléréséért a tanári közlés és a gyermeki invenciók párbeszédét szeretné létrehozni. Ezért a minden egyes közléshez kapcsolódó kérdések, gyakorlatok feloldják a puszta közlést, és valamilyen példán, élményen keresztül újragondoltatják a tanulóval a problémát, s ez a módszertani megoldás egyben kondicionálja az ismereteket.

Ismeret-kondicionálás: A beépítés technikái lényegében a tankönyv sokszínű módszerességét jelentik. A képolvasási gyakorlatok, elemzések mindig más-más módon, egyre több fogalmat, szempontot alkalmaznak. Az egyes fejezetek továbbviszik, ismétlik a már használt szempontokat, egyre rétegzettebb látásmódot kialakítva.

A tankönyv szerkezete természetesen a tantárgy két fő területére épül. A film- és a médiaismeret jól elkülöníthető szerkezeti részei a tankönyvnek. A két ismeretanyag azonban szoros tematikus és fogalmi kapcsolatban van. A fejezeteket alapproblémák fogják át. A kép és kommunikáció, valamint a térélmény folyamatos átgondolására késztetjük a diákokat. Ebben az értelemben a két ismeretanyag folytatása egymásnak. A technikai kép és mozgókép nyelvi kódjainak feltérképezése, a reprodukció és az ábrázolás gesztusának elkülönítése, a technikai kép típusainak felismerése, tulajdonságaik elkülönítése a képelméleti alapozás mellett a diákok környezeti érzékenységét is megszólítja. A fejezetek a képek világát nemcsak a jelértelmezés, az olvasás élménye felől közelítik meg, hanem a környezet és a kultúra részeként is megfigyelik. A médiaismereti rész folytatja a képi környezet vizsgálatát. A tankönyv így egyre rétegzettebb, egyre összetettebb környezet- és valóságképet tár a diák elé. A természeti, technikai, virtuális környezet feltérképezése után a képi-kommunikációs környezet társadalmi szerepét vizsgálja az anyag.

A tankönyv egyes fejezeteinek célja, feladata a tankönyv szerkezetében, logikájában:


Bevezető


A munkát azzal az alapproblémával kezdjük, hogy az ember képes a természeti világgal szemben fellépni. Alakítja, formálja a környezetet. Ennek a folyamatos formáló-ábrázoló emberi tevékenységnek egyik fontos eszközévé vált a kép. A fejezet arra fordítja a diák figyelmét, hogy válassza el a természeti környezetet és a technikai-civilizációs teret egymástól. Egyben előkészíti, elindítja azt a módszertani folyamatot, amelyben kettéválasztjuk kép és valóság, kép és stabilitás fogalmát.


A technikai képrögzítés alapjai


Kép és valóság: A természetes kép és technikai kép fogalmának szétválasztása után a fejezet rámutat arra, hogy a képek világa hogyan rétegzi környezetünket, hogyan töri, alakítja a valóságot. Első lépésben azzal foglalkozunk, hogy a természetes lenyomatok, a mesterséges képek (rajzok, festmények), a perspektíva alkalmazása, a különböző optikai eszközök, például a camera obscura alkalmazása, hogyan vezetnek a technikai képek megjelenéséhez. Majd a technikai képek, a fotó, a film, az elektronikus kép tulajdonságai, a valóság szubjektivizálódásának, a szimuláció és a virtuális valóság jelenségeinek hatása a téma.

A fotó alaptulajdonságai; Olvassunk képeket! A két fejezet a kép és a képolvasás alapfogalmait (reprodukció, ábrázolás, keret, plán, nézőpont) vezeti be, illetve gyakoroltatja a diákokkal. Majd képelemzésekkel arra késztetik a tanulókat, hogy különítsék el reprodukció és ábrázolás fogalmát, értékeljék a kép technikai kódjait mint az ábrázolás eszközeit, valamint megtegyék az első lépéseket az elemzés felé. A két fejezet, a fotóelemzések előkészítik, megalapozzák a mozgóképi szövegek olvasásának módszerét.

A dokumentum és a manipulált kép: A fejezet, bár új tényanyagot is közöl, egyben összegzése is az eddigi részeknek. A kép stabilitásának „felszámolása” ebben a fejezetben fejeződik be.


A mozgókép


A mozi élménye: A fejezet egyrészt arra mutat rá, hogy a „mozizás” közösségi élmény is. A filmnézés technikai feltételeit, a hozzá kapcsolódó társadalmi szokásokat és a diák egyéni elvárásait helyezi egymás mellé. A mozi mint intézmény és mint élmény egyszerre témája a fejezetnek.

A film születése: A filmtörténet kezdetét nem csak történeti, kronológiai megközelítésből dolgozzuk fel. A képolvasás, képelemzés eszközeit is alkalmazva a régi képekhez, filmekhez való viszonyt is erősítjük.


A mozgókép alaptulajdonságai


A mozgókép kettős természete: Rövid elméleti összefoglaló, amelyet A fotó alaptulajdonságai című fejezet már megalapozott. A fejezet a mozgóképre is bevezeti a reprodukció és ábrázolás fogalmát. Az alaptételeket lényegében a következő fejezetek mélyítik el.

A beállítás: A fejezet háromszorosan is visszanyúl a korábbi részekhez. Egyrészt alappéldája a Lumière testvérek A vonat érkezése című filmje. Ezzel a filmtörténeti anyagot szemlélteti, folytatja. A film beállításának elemzésekor a tanulónak már alkalmaznia kell mindazokat a megfigyelési szempontokat, amelyeket a fotóelemzésekkor begyakoroltunk. S végül e fejezet is szabadon helyez egymás mellé példákat (A vonat érkezéseHyppolit, a lakáj – Mátrix). A módszer célja, hogy a tanuló érzékelje: a szerkesztés, a kifejezőeszközök alkalmazása minden korban erőteljes alkotói törekvés.

A montázs: A fejezet a montázst mint szerkezeti és gondolati rendszert építi föl. Az első lépésben egy – elméleti meghatározásában nem könnyű – montázsfajtával, az asszociációs montázzsal dolgozik. Huszárik Zoltán Capriccio című filmje, az asszociációs montázs technikája jól példázza, hogy miképp jön létre grafikai jelentéskapcsolat. A filmet a gyerekek nem mindig szeretik, befogadása nehéz. A film elemzése azonban már nagyon szabad, termékeny munkát hoz.

A nézői figyelem irányítása: Rövid összegző rész és feladat.

Dokumentumfilm és fikciós film A fejezet módszeresen elkülöníti a két filmtípust, és kezdi elkülöníteni a dokumentum és a fikció kódjait. Ezzel előkészíti a mozgóképi elbeszélés, a játékfilm kérdéseit feldolgozó fejezeteket, de a médiaszövegek olvasásához is bevezetőt ad.


A mozgóképi elbeszélés


Történet és cselekmény: A történet és cselekmény című fejezet nem csak fogalmi megalapozás az elbeszélés filmnyelvi lehetőségeinek vizsgálatához. Az elbeszélés egyrészt mint gondolkodásunk, szocializációnk egyik ősi módszere lesz téma, másrészt az anyag, illetve a kérdések egy újabb „környezeti” problémára is szeretnék felhívni a figyelmet. A feladatok az egyre növekvő és szaporodó történetekkel, így egy folyamatosan körülöttünk mozgó narratív környezettel – annak előnyével, hátrányával szembesítik a diákokat. Beállítás és jelenet; A mise-en-scene és az elbeszélő montázs eszközei; Filmtér; Filmidő

A fejezetek lépésről lépésre vezetik be a filmi elbeszélés fogalmait, a tér- és időfolyamat kialakításának eszközeit. Ezzel egyben előkészítik a következő két fejezetet, amelyek immár alkalmazzák a megismert fogalmakat, eljárásokat, ugyanakkor már a filmelemzés irányába terelik a diákokat.

Charlie figurája a térben: Az igazi izgalmas alkotás nemcsak megjeleníti felépíti a maga térélményét, hanem jelentéssel ruházza fel azt. A fejezet egyrészt Chaplin Aranyláz című filmjének elemzése mentén halad, másrészt olyan részletet, illetve példasort helyez egymás mellé, amelyek rámutatnak, hogy a térszervezés nagyon erős jelentéssel bírhat, reflektálhat a cselekményvilágra. A megoldás már a műalkotás teljességének vizsgálatát, a különböző filmnyelvi eszközök (mise-en-scene, tér- és időszervezés) közötti kapcsolatot elemzi, vagyis már az alkotás összetettebb elemzésére sarkallja a diákot.

A tér- és időszervezés jellegzetességei a Volt egyszer egy vadnyugat című filmben: A fejezet először átismétli és újragondolja a filmtér és filmidő eszközeit, tehát összegzi az előző fejezeteket, majd egy rövid példával tér- és időszervezés összetettségére mutat rá.

A mozgóképi szövegek rendszerezése – Összefoglaló kérdések: A kerettanterv határozott szempontok mentén kéri az anyag rendszerezését. Ezeket a kategóriákat (műfaj, hordozó, dokumentum-fikció) a tankönyv a korábbi fejezetekben már bevezette. Ezért itt most összegző, ismétlő kérdések késztetik a diákot a rendszerezésre.


Médiumok, tömegkommunikáció


Bevezető: A médiaismeret új megközelítést vezet be. Az eddigi formai-esztétikai szempontok mellett most a társadalomtudományi megközelítés, olvasat kap hangsúlyt. A bevezető egyrészt ezt a fordulatot segíti, másrészt rámutat az eddig és az elkövetkezőkben tanultak összefüggéseire, kapcsolatára. A képolvasás stratégiája, a filmnyelvi eszközök alkalmazása a kép és egyén, a befogadás felől, annak megerősítéséért dolgozik. Ez az anyagrész éppen arra mutat rá, hogy egy szerteágazó, individualizált világban a kommunikáció (pl. az eddigi órai megbeszélések) mennyiben jelent összetartó erőt.

A kommunikáció: Az alapfogalmak bevezetése, a Jacobson-modell alkalmazása mellett a fejezet azt dolgozza fel, hogy az embert körülvevő kommunikációs mező, jel-, illetve információállomány miért és hogyan sokszorozódik.

A tömegkommunikáció: Az előző fejezet gondolatmenetét követi. Immár a tömegméretű információáramlás a téma. A fejezet rámutat az egyre bővülő, globalizált információs-kulturális-gazdasági térre, ugyanakkor elindítja azt a folyamatot, amelynek célja, hogy a tanuló közvetlen, lokális környezetét információs térként lássa.

A nyilvánosság: A történeti bevezető, a reprezentatív és polgári nyilvánosság fogalmának szétválasztása után a fejezet a korlátozott szabadság elvére irányítja a figyelmet. A fogalom többször visszatér majd. Jogi, kulturális és a befogadást alapvetően irányító szabályozónak tekintjük.

A modern nyilvánosság a technikatörténet tükrében: a könyvnyomtatástól az internetig: Táblázatos áttekintés, amelyben a technikatörténeti fordulatok és az információ sokszorozódásának egyes lépései kerülnek egymás mellé.

Az internet nyilvánossága: A rövid anyagrész a nyilvánosság fogalmát viszi tovább. Míg korábban megtanultuk azt, hogy miképp jelent kommunikációs erőt is a nyilvánosság, ez a fejezet megmutatja, hogy az internet miképp alapja egy egyre tágabb kommunikációs rendszernek, illetve hogy miképp és miért töri az internet a nyilvánosságot. Kötjük a magatartás, a törvényesség és a szabályozók fogalmát az internethez.

A média funkciói: A fejezet elkülöníti a média funkcióit. A gyerekeknek önálló munkával kell felmérnie, hogy környezetük miképp viszonyul a médiához, milyen funkciókkal írja azt le. Másrészt a gyakorlatok már a funkciók keveredésével is foglalkoznak.


A nyomtatott médium


A nyomtatott médium néhány jellegzetes szövegtípusa: Az anyagrész tárgya a nyomtatott médium, a sajtó rövid története, illetve az információáramlás felgyorsulásában, a modern polgári nyilvánosság kialakulásában betöltött és működő szerepének hangsúlyozása. Emellett a rövid történeti megközelítés arra is rávilágít, hogy a tájékoztatás és szórakoztatás funkciója már korábban szétvált, és mindkét funkció történeti hagyományokkal bír.

A nyomtatott médium jellegzetes ábrázolási eszköze: A közéleti és tabloid újságírás formai és tartalmi különbségeit elemzi a fejezet. A fejezet, mint maga a tankönyv is, nem kritikai úton, hanem semlegesen, elemző szándékkal helyezi egymás mellé a közéleti és bulvársajtót. A cél ugyanis az, hogy rávilágítsunk: a médiaformák mögött nemcsak technikai megoldások állnak, hanem különböző társadalmi tapasztalatok, igények is.


A hír, a hírműsor


A hír, hírérték, a kommentár fogalmakat magyarázza a fejezet. Tartalmilag azonban több, a tankönyvben már elindított témát folytat. Ez a fejezet is rámutat a helyi médiumok szerepére, felelősségére, illetve arra, hogy a hírközlés a lokális környezet stabilitásában is szerepet játszik.


A reklám


A fejezet a fogyasztás és felhívás aktusát választja szét. Abban szeretnénk reflexívvé tenni a diákot, hogy a befolyásolás egy-két eszközének vizsgálatával lássa, hogy a reklám választás és kényszer műfaja egyszerre.


A mediatizált közlésmód


Az Adó, vevő, üzenet, A befolyásolás technikái, illetve a Közszolgálati és kereskedelmi média című fejezetek a korábbi fogalmi megalapozás, a műfajvizsgálatok, illetve -elemzések után a média különböző ágaira összefoglaló szempontok alapján tekintünk.


A valóság médiareprezentációja


A reprezentáció is átfogó, összetett elemzési szempont. A diáknak a tanultak alapján már tapasztalnia kellett, hogy az eddig bevezetett kulcsfogalmak, szempontok folyamatosan arra vezetnek bennünket, hogy a médiumok szerkesztett, irányított, tematizált világot tárnak elénk. A reprezentáció mint megközelítési mód egyrészt újra rámutat arra, hogy a médiumok milyen ábrázolási technikák mentén alakítják, tematizálják a világ eseményeit, másrészt a tematizálás megszorításait, kötelezettségeit mutatja fel a diáknak.

Médiaszövegek rendszerezése – Összefoglaló kérdések: A tankönyv lezáró feladatai, kérdései azt vizsgálják, hogy a diák tudja-e szabadon, önállóan használni az eddig tanultakat. A feladatsor a kerettantervben a továbbhaladás feltételeiként megjelölt ismereteket, képességeket ismétli át.

A tankönyv anyagának, módszereinek áttekintésekor fontos kérdés, hogy milyen példatárral dolgoztunk, miért a megjelölt filmekre esett a választás. A kiemelt művek mindegyikére jellemző, hogy nem esnek egybe az átlagos diákok kulturális igényeivel, befogadási tapasztalatával. (Huszárik Zoltán: Capriccio, Lumière testvérek: A vonat érkezése, Chaplin: Aranyláz, Székely István: Hyppolit, a lakáj, S. Leone: Volt egyszer egy vadnyugat.) A filmválasztásl éppen ez volt az egyik szempont, hogy olyan alkotásokkal dolgozzunk, amelyek markáns, könnyen feldolgozható példák, másrészt egyfajta kulturális metszetet adnak, valamint – és ez a legfontosabb szempont – alakítják, formálják a befogadást. A megjelölt filmek mindegyikének ritmusa lassabb a ma megszokottnál, illetve a Huszárik-film nem adja meg az elbeszélő film megszokott kapaszkodóit. A filmek ezen tulajdonságait is használjuk, mivel szeretnénk a befogadást lassítani, tisztítani. Ezekhez a filmekhez, a bennük felmutatott szakmai, filmnyelvi, művészi működéshez kapcsolódnak a gyakorlatokban, feladatokban megtalálható filmek. A feladatok már a diákok filmes tapasztalatait, filmélményeit veszik alapul. Az alappéldák, valamint a rájuk kapcsolt befogadói tapasztalat érzékelteti a diákokkal, hogy a vizsgált problémák nem újak, de érvényesek. Ennek a megoldásnak gyakorlati haszna van. Az alappéldák megmaradhatnak, azonban a diákok mai, folyamatosan változó élményeit nehéz bemérni. Remélhetőleg a feldolgozott, újra és újra hivatkozásként elővett példákhoz olyan modelleket, elemzési szempontokat rendeltünk, amelyek a továbbiakban is alapot jelentenek az állandóan cserélődő filmalkotások feldolgozásához.

A gyakorlottabb tanároknak a Tanári kézikönyv más elemzési példákat is felajánl (Antall Nimród: Kontroll, Bergman: Varázsfuvola, Fellini: Amarcord, Országúton, Hitchcock: Hátsó ablak, Wachowski testvérek: Mátrix). A filmek, a filmes eszközök elemzésekor még nem választjuk el a tömeg- és szerzői filmet.

A tankönyv különböző feladatokat, módszereket kínál a kerettantervben előírt belépő tevékenységformákhoz.

„Művek, műsorok, ill. azok részleteinek csoportos vagy kiscsoportos megtekintése”:

A könyv a film esetében alapvető módszerként kezeli a részlettekkel való felidézést. A térszervezéssel kapcsolatban különböző filmrészleteket elemez. Erre a módszerre azért is szükség van, mert egymástól nagyon eltérő műfajú, stílusú filmek kerülnek így egymás mellé. A széles stílus- és műfaji példatárral a tankönyv az egysíkú nézői tevékenység áttörésére, átstrukturálására törekszik. A nagyon fontos filmidézeteket, azok beállításstruktúráját, a tér- és időszervezés jellegzetességeit a tankönyvi ábra is felidézi.

(Jellemző példák: A beállítás című fejezet 36–37. oldalon lévő feladatai; A filmtér című fejezet 52. oldalán vő feladatai.

A Charlie figurája a térben című fejezet: Az anyag különböző Chaplin-filmidézetekkel dolgozik, azok párhuzamán, különbségein keresztül mutat rá a film térszervezése, a cselekményvilág kialakítása, valamint a művészi üzenet közötti kapcsolatra.

A tér- és időszervezés jellegzetességei a Volt egyszer egy vadnyugat című filmben: A fejezet egyrészt egy filmrészletből kiindulva mutat rá egy film időszervezési satosságaira, másrészt nyit más filmek felé is. (Pl. Herendi Gábor is Valami Amerika és Antall Nimród Kontroll című filmje felé.)

A tankönyv többször kéri a diákot, hogy keressen részletet, dolgozzon részlettel. Vagyis nem csak szemléltető eszközként, példaanyagként kerül a részlet a tankönyv ismeretanyagába, feladatsorába. A diák által kiválasztott részlet megmutatja, hogy a diák beépítette-e az adott ismeretet, tud-e önállóan példát hozni egy problémára. (Pl. 52. oldal: b, e, 59. oldal: a.)

A médiaismeret esetében a tankönyv már nehezebben tudja a filmrészletek vetítését irányítani. Közkézen mozgó médiaszövegeket tartalmazó kazetta, kiadvány ma még nincs a piacon. Másrészt a médiaszövegek aktualitása rövid, példaértéke gyakran felszámolódik. Ebben a részben inkább arra törekedtünk, hogy a feladatokban a diákot szólítsuk fel arra, hogy keressen, gyűjtsön aktuális példát, részletet. (Pl. 25. oldal: b, 67. oldal: a, 86. oldal: d, 87. oldal:
b, c.)

„Mozgóképi szövegek feldolgozása egyéni, kiscsoportos vagy csoportos formában.”

A kreativitást, intuíciót követelő feladatokat hol egyénileg, hol csoportosan oldják meg. Hogy egy feladat megoldása egyéni vagy csoportmunkában történjék, azt a könyv alapvetően a szaktanárra bízza. Néha azonban ad példát a két munkaformára, kijelöli a csoportos tevékenységet. Ez a tankönyv szövegében is határozottan megmutatkozik. Az egyéni feladatoknál a könyv egyes szám második személyben szólítja meg a diákot. A csoportfeladatoknál vagy a vitára ösztönzés esetében többes számú a megszólítás.

A kreatív feladatok egy-egy megoldás sajátos kidolgozását kérik a tanulóktól. Például a taumatróp esetében megbeszéljük, hogy mi ez az eszköz, milyen szerepet játszott a filmtörténetben, majd a tankönyvi ábra segít a diáknak, hogy maga is elkészítse. Ennek a feladattípusnak fejlettebb, merészebb megoldása a tankönyv sarkában lévő zsebmozgó, ahol a diáknak már összetettebb kreatív tapasztalattal kell rendelkeznie. Fel kell ismernie a fáziskép működését, és önállóan kell folytatnia a zsebmozgót. (Pl.: 30. oldal: c, kreatív feladat, egyéni kerettervezés, átkeretezés, eszközkészítés, 17 oldal: a, 20. oldal: b, 30. oldal: a, 78. oldal: c.)

A tankönyvi segítség mellett vannak olyan feladatok, amelyek teljes önállóságot adnak a diáknak, ilyen például a logótervezés (94. oldal: d). A kreatív feladat elvégzése azonban nagyon komoly elméleti tapasztalatot is mutat. A terv alapján, illetve a diák magyarázatából megtudhatjuk, hogy mennyire van tisztában az adott fejezett alapfogalmaival, a csatorna-image fogalmával, kialakításának eszközeivel.

(Egyéb példák: kreatív csoportos: 28. oldal: b, 49. oldal: g, 80. oldal: a, 41. oldal: a, 49. oldal: g, 50. oldal: b; vita, megbeszélés: 41. oldal: a, 78. oldal: a; a 4 /a feladat összekapcsolja a kiscsoportos kreatív munka és a vita lehetőségét.)

„Az ábrázolás eszközeinek tanulmányozása.” (Pl.: 49. oldal: g, 50. oldal: b.)

„Rövid tanulói beszámoló, kiselőadás, demonstráció.” (P.: 16. oldal: a; 39. oldal: f; 74. oldal: a.)

„Projektmunka: az órakeretet meghaladó és hosszabb időszakra.” (Pl.: 75. oldal: a, 75. oldal: c, 89. oldal: c, 94. oldal: d és a hosszabb időszakokra kiterjedő gyűjtések

Tanmenetjavaslat 1.


A javaslat az „A” változatban kijelölt, a tankönyv szerkezetében, tartalomjegyzékében is jól követhető ismeretanyag rendszerét osztja fel. Az éves lebontás esetében figyelembe vettük a heti egy-, illetve kétórás megoldásokat is. A tanmenet külön-külön egyórás egységekben gondolkodik, a duplaórás változat automatikusan benne rejlik. Arra figyeltünk azonban, hogy a vetítések páratlan órára essenek, így egy duplaórában megoldhatók. A tanmenetben az anyag arányosítására is szempont volt:

óra, összesen 6 óra: Bevezető, megalapozó szakasz.

óra, összesen 15 óra: Mozgóképi alapismeretek.

22–36. óra, összesen 15 óra: Médiaismeret.

A modultárgyak, így a mozgókép- és médiaismeret esetében is a számonkérés mikéntjét (jeggyel, írásban, részt vett – nem vett részt) az iskola pedagógiai programja tartalmazza. Ezért a tanmenetjavaslat is két lehetőséget nyújt. Az alapmegoldás az anyag arányait, óralebontását, az összefoglalás, ismétlés lehetőségét tartalmazza. A tanmenet mellett futó másik terv pedig azt a beosztást mutatja, amelyet akkor kell alkalmazni, ha az iskola programja szerint a tanulókat osztályozni kell.


Óraszám

Tananyag

A számonkérés egyik lehetséges ütemezése

Ismeretanyag, fogalmak


Bevezető: Kép és környezet


Ember és környezet.

Környezetünk rétegei.

– A képekkel épített, telített és zavart környezet.

– Környezet és néző, olvasó-megfigyelő, fogyasztó


Kép és a valóság leképezése




– Az ábrázolás gesztusa.

– Természetes képek, lenyomatok.

rnyék, tükörkép.

– A perspektíva.

Camera obscura

A technikai kép megszületése: a fotó és a mozgókép.

– Szem működése, a szem tehetetlensége


A technikai kép és a valóság leképezése, megsokszorozása


– A technikai kép: fotó, mozgókép, elektronikus kép, digitális kép.

A kép szubjektivizálódása

Reprodukció.

Szimuláció.

– Virtuális valóság.



Óraszám

Tananyag

A számonkérés egyik lehetséges ütemezése

Ismeretanyag, fogalmak


A fotó alaptulajdonságai


– A fotó kettős természete: reprodukció és ábrázolás.

– A reprodukció jegyei, kódjai.

– Az ábrázolás eszközei.

– Keret.

– Plán, plántípusok.

– A technikai kép időkezelése.


Képolvasási gyakorlatok


– Az eddig tanult fogalmak alkalmazása.

– A fotó mint részlet és mint értelmezhető világ.


A dokumentum és a manipulált kép


– A képfelület mint dokumentum.

– Az átalakított képfelület.

– A manipuláció rétegei.


Mozi, mozgókép,
a mozi intézménye, élménye

Röpdolgozat: egy még nem elemzett fotó leírása a bevezetett fogalmak alkalmazásával A házi dolgozat témája kiadható.

– Intézmény és élmény.

– A vetítés tere.

– A vetítés technikái.

– A közönség.

– A néző.

– A nézői szabadság kontrollja.

– Technika, látvány.

– Közönség, rajongó.


A film születése


– A film technikatörténete: találmányok, technikai érdekességek.

– Talbot, Muybridge, Edison és a Lumière fivérek szerepe.


A mozgókép kettős természete

A beállítás

Házi dolgozat, otthoni vizsgálat, kutatómunka a család vagy valamilyen más kisebb közösség filmnézési szokásairól.

– Mozgókép: a mozgás reprodukciója, ábrázolás és mozgás.

– A beállítás mint gondolati egység.

– A beállítás fogalma, alaptulajdonságai.

– A beállítás típusai.

– Beállítás és fáziskép.

– Beállítás és keret.

– Beállítás és „időkeret”.

– Vetítés: ajánlott film: Lumière testvérek: A vonat érkezése.



Óraszám

Tananyag

A számonkérés egyik lehetséges ütemezése

Ismeretanyag, fogalmak


A montázs


– Beállítás és montázs.

– A montázs mint gondolati rendszer.

– Vetítés: ajánlott film: Huszárik Zoltán: Capriccio (18’).


A montázs


– Filmelemzés.

– A beállítások szerepe, kapcsolata a Huszárik-filmben.


Részösszefoglalás

A nézői figyelem irányítása


Montázstípusok:

• asszociációs montázs (grafikai illesztés, utalás, ritmus),

• elbeszélő montázs (grafikai illesztés, tér- és időszervezés, ritmus).


Dokumentumfilm és fikciós film


– A két fogalom elkülönítése.

– A fikció fogalmának átgondolása.

– A játékfilm-fikciós film tanításának előkészítése.

– Dokumentum.

– Fikció.

– Mise-en-scene.


Cselekmény, történet


– Az elbeszélés mint a megértés egyik formája.

– Történet (fabula).

– Cselekmény (szüzsé).

– Expozíció, próbatétel, fordulat, tetőpont, lezárás, epizód.


Vetítés


– Egy játékfilm vetítése, amely rámutat az eddig bevezetett fogalmakra, illetve a tér- és időszervezés vizsgálatának alappéldája lesz.

– Ajánlott film: Chaplin: Aranyláz (70’)


A filmi elbeszélés alapeszközei
1.: Beállítás, jelenet, mise-en-scene, elbeszélő montázs


– A filmi elbeszélés alapeszközei a vetített példán és egyéb részleteken bemutatva.

– Beállítás, jelenet, mise-en-scene, elbeszélő montázs jellegzetességei az adott filmben.



Óraszám

Tananyag

A számonkérés egyik lehetséges ütemezése

Ismeretanyag, fogalmak


A filmi elbeszélés alapeszközei
2.: Filmtér és filmidő fogalma


– A filmi elbeszélés alapeszközei a vetített példán és egyéb részleteken bemutatva.

– Filmtér és filmidő.

– Folyamatvágás.

– Kronológia, flash back, flash foward.


Térszervezés és cselekményalakítás kapcsolata a játékfilmben


– A vetített film elemzése.

– A tér- és időszervezés mint elemzési módszer.

– Figurák térben és időben.

– A vetített film tér- és időrendszerének elemzése.

– Térszervezés és cselekményvilág kapcsolata.

– Az adott figura térben való mozgása.


Tér- és időszervezés kapcsolata a játékfilmben

A mozgóképi szövegek rendszerezése – Összefoglalás.



– A vetített film és más filmek részleteivel:

– Tér- és időszervezés kapcsolata.

– Tér, idő és cselekményvilág.


A mozgóképi szövegek rendszerezése Összefoglalás

Dolgozat

– Hordozók.

– Dokumentum-fikció.

– Műfajok.


A kommunikáció


– A tér fogalmának továbbgondolása.

– Környezetünk és kommunikációnk összefüggése.

– Állati és emberi kommunikáció: zárt és nyitott üzenetek.

– Kommunikációs alapfogalmak, Jacobson-modell: feladó (közlő), címzett (vevő), jel (kód), csatorna.


A tömegkommunikáció fogalma


– A végtelenített kommunikáció.

– A közvetett és közvetlen kommunikáció összeérése.

– A kommunikáció technikai feltételei.

– A tömegkommunikáció.

– A tömegkommunikáció ágai: sajtó, rádió, televízió, internet.



Óraszám

Tananyag

A számonkérés egyik lehetséges ütemezése

Ismeretanyag, fogalmak


Tömegkommunikáció és közösség

A nyilvánosság fogalma, története


– A tömegkommunikációval megteremtett környezet és közösség. Globális kultúra, lokális kultúra, globalizáció.

– Tömegkommunikáció és nyilvánosság.

– A nyilvánosság története: reprezentatív nyilvánosság, polgári nyilvánosság.

– A korlátozott szabadság elve és a nyilvánosság.

– A nyilvánosság technikatörténete.


A nyilvánosság terei

Röpdolgozat: a kommunikáció és a tömegkommunikáció alapfogalmai

– Feladatok, gyakorlatok: az egyéni felelősség és a nyilvánosság működése, felelőssége.

– Az internet nyilvánossága.

– A virtuális közösség.


A média funkciói


– A média elkülönített funkciói.

– A média funkcióinak összefüggései, találkozási pontjai: informálás, dokumentáció, kultúraközvetítés, szórakoztatás, szolgáltatás, piaci funkció.


A nyomtatott médium jellegzetes szövegtípusai


– A sajtó rövid története.

– Sajtó és nyilvánosság.

– Életmód, olvasói igények. Különböző sajtótermékek.


A nyomtatott médium jellegzetes ábrázolási eszközei


– A hagyományos-közéleti újságírás.

– A bulvársajtó-tabloidok.


Hír, hírműsor


– A hírérték.

– A hírérték.

– A hírközlés többszörös társadalmi feladata: tájékoztatás, a nyilvánosság szervezése, felügyelete, érzelmi funkció – együttérzésre sarkall, a világ mozgásának, dinamikájának üzenete.


Hír, hírműsor

A reklám

– Feladatmegoldás.

– Hír és kommentár elkülönítése.

– Kép és szöveg szerepe a hírközlésben.


A reklám

A mediatizált közlésmód: adó, vevő, üzenet.

– Közlés, felhívás- és a fogyasztást elindító ingerek elkülönítése.

– Hirdetés, reklám, célcsoport.



Óraszám

Tananyag

A számonkérés egyik lehetséges ütemezése

Ismeretanyag, fogalmak


A mediatizált közlésmód: adó, vevő, üzenete

A befolyásolás technikái.

– Az eddigi fogalmak, szempontok együttes alkalmazása.

– A tömegkommunikáció: mediatizált üzenet; intézmény- és fogyasztó viszonya.

– Szabadság – korlátozás.

– Befolyásolás – érdekérvényesítés.

– A nyilvánosság szabad tere – a hatalom felügyelete.


A befolyásolás technikái

Közszolgálati és kereskedelmi média.

– A szabadidő mint életritmusunk része.

– A szabadidő mint áru, szabadidő és fogyasztás.

– A médiafogyasztási szokások.

– A csatornaimage.


Közszolgálati és kereskedelmi média

Összefoglalás.

– A közszolgálati média.

– Demokrácia és közszolgálat.

– Állampolgár és közszolgáltatás.

– Információ és közszolgáltatás.

– A kereskedelmi média.

– Információ és kereskedelem.

– Információ és fogyasztó.

– A közszolgálati és kereskedelmi média összehasonlításának szempontjai.


A valóság médiareprezentációja

Dolgozat.

– A valóság mint a teljesség.

– A valóság mint részletek kapcsolata.

– Reprezentáció: válogatás, képviselet, ábrázolási technika.

– Életmódok, életkorok, nemek, kisebbségek.


A médiaszövegek rendszerezése – Összefoglalás

A valóság média-reprezentációja.

Összefoglaló feladatok:

• médiaszövegek vizsgálata a fikció és dokumentum fogalma mentén,

• médiaszövegek vizsgálata az újságírás szempontjai alapján,

• műfaji elkülönítés.


Tanmenetjavaslat


A tantárgy módszertani erősödésével, fejlődésével az alapismeretek egyre rutinosabban, gyorsabban épülnek majd be. Így a szabadabb filmelemzésre is lesz igény. Ez a javaslat is az ismeretanyag, az „A” változat rendszerét követi épp úgy, mint az első változat, de magába foglalja egy szerzői film elemzésének a lehetőségét is Ez a megoldás már feltételezi, hogy a gyerekek a megismert mozgóképi eszközöket szabadabban tudják alkalmazni. Gyakorlottabb, az alapmetódust rutinosabban alkalmazó tanárok számára ajánljuk.


Óraszám

Tananyag

A számonkérés ütemezése a
2. változatban




Bevezető: Kép és környezet



Kép és a valóság leképezése



A fotó alaptulajdonságai



Képolvasási gyakorlatok



Mozi, mozgókép, a mozi intézménye, élménye

Röpdolgozat: egy még nem elemzett fotó leírása a bevezetett fogalmak alkalmazásával.

A házi dolgozat témája kiadható


A film születése



A mozgókép kettős természete

A beállítás



A montázs

Házi dolgozat, otthoni vizsgálat, kutatómunka a család vagy valamilyen más kisebb közösség filmnézési szokásairól


A montázs



Részösszefoglalás, A nézői figyelem irányítása



Dokumentum, fikció



Cselekmény, történet



Vetítés



Vetítés



A filmi elbeszélés alapeszközei: beállítás, jelenet, mise-en-scene, elbeszélő montázs



A filmi elbeszélés alapeszközei: filmtér, filmidő



Térszervezés és cselekményalakítás a játékfilmben

A mozgóképi szövegek rendszerezése – Összefoglalás.


A mozgóképi szövegek rendszerezése – Összefoglalás

Dolgozat.



Óraszám

Tananyag

A számonkérés ütemezése a
2. változatban


Vetítés

Egy szabadon választott szerzői film elemzése az eddigi tapasztalatokra, ismeretanyagra építve. Javaslatokat, elemzésvázlatokat a Tanári kézikönyv tartalmaz.



Vetítés



Filmelemzés



Filmelemzés



Kommunikáció és tér



A tömegkommunikáció fogalma



Tömegkommunikáció és közösség



A nyilvánosság fogalma, története



A média funkciói



A nyomtatott médium jellegzetes szövegtípusai, ábrázolási eszközei



Hír, hírműsor



Hír, hírműsor

Összefoglalás.


A reklám

Dolgozat.


A mediatizált közlésmód: adó, vev , zenet

A reklám.


A befolyásolás technikái

A mediatizált közlésmód: adó, vevő, üzenet


Közszolgálati és kereskedelmi média

A befolyásolás technikái.


A valóság médiareprezentációja

Közszolgálati és kereskedelmi média.


A médiaszövegek rendszerezése Összefoglalás

A valóság médiareprezentációja.


Raktári szám: R 453

Találat: 4078