online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

Online dokumentumok - kep
  
felso sarok kategória jobb felso sarok
 

Biológia
Filozófia
Gazdaság
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment Humán erőforrás Marketing Politikatudomány
Receptek
Vegyes

 
bal also sarok   jobb also sarok
felso sarok   jobb felso sarok
 




































 
bal also sarok   jobb also sarok

MOZGÓKÉP- ÉS MÉDIAISMERET

marketing





felso sarok

egyéb tételek

jobb felso sarok
 
EGYSZERŰSÍTETT ÜZLETI TERV
Az üzleti tervkészítés módszertana
MOZGÓKÉP- ÉS MÉDIAISMERET
 
bal also sarok   jobb also sarok




Útmutató és tanmenetjavaslat

a

MOZGÓKÉP- ÉS MÉDIAISMERET

8. évfolyam

című tankönyvhöz




























Bevezetés


A világban való mozgásunkat folyamatosan, de a XIX. század végétől egyre inkább képi kódok is meghatározzák. Képekben fogalmazzuk meg történeteinket, képekkel üzenünk. Kommunikációs és egyben narratív környezetünk is átalakult. Az ebben a kódolt világban való kulturális, kommunikációs iránytalálásra vezeti rá a diákot a mozgókép- és médiaismeret című tantárgy, és ezt a feladatot vállalja a Nemzeti Tankönyvkiadónál a 8. évfolyam számára készült Mozgókép- és médiaismeret tankönyv.

A zsúfolt, információkkal, üzenetekkel halmozott világban fel kell készíteni a diákot arra, hogy a jelek között ne vesszen el, hogy egyrészt magatartását, másrészt művészi, befogadói érzékenységét fejlessze. A mozgóképkultúra ismeretanyagának célja, hogy a diákokat a mozgóképi szövegek esetében is reflektált olvasóvá tegye, tehát a nézővé érés folyamatának felépítése, az érett néző-olvasó szerep megtalálása, kialakítása, a képolvasás módszereinek átadása a diák számára. A médiaismeret a nyilvánosság és a média kapcsolatának vizsgálatával azt a célt tűzi ki, hogy a diákot tudatosabb kommunikátorrá nevelje. Érzékelje a nyilvánosság működésének társadalmi-kommunikációs rendszerét, feladatát, az abban való részvétel kötelezettségeit, felelősségét, illetve minden képi elemmel szemben a reflektált olvasói-kritikai reagálás legyen rá jellemző.

A könyv a kerettanterv "A" változatát követi, a kerettantervi alap mellett azonban nem csak a tantervben megadott elméleti szempont mentén halad. A kerettanterv vezérfonala nagyon nagy anyagot követel, elméletileg stabil fogalmakra épít. A kérdés az, hogy miképp lehet e 36 órás tantárgy esetében a megadott ismereteket fel-, a fogalmakat beépíteni. A tananyag az alább vázolt módszertani megoldásokkal teljesíti a tantárgyi követelményeket:

Ismeret-befogadás: E tankönyv folyamatosan adagolja az ismereteket úgy, hogy egy-egy elméleti részt rendszeresen feladatok törnek meg, melyek arra "kényszerítik" a tanulót, hogy az adott problémát saját élményein keresztül is érzékelje. A tankönyv egyszerre tudás- és befogadáscentrikus. A tudás, illetve ismeret nem marad meg a közléssel kijelentett tudásfogalomnál. Egy-egy téma, fogalom csak akkor válik igazi tartalommá, ha a gyerek részéről reflektált élménnyel, megvizsgált sat tapasztalattal találkozik. Ezért nagyon figyelünk a gyerekek befogadási szokásaira. Egyrészt a diákok ismereteit, általában a tömegkultúrából nyert élményeit a bevezetett fogalmak, rendszerek mentén újrarendezzük, másrészt ezen tapasztalatokra építve nyitunk a magas kultúra felé.

Ismeret-invenció: A tankönyv a fenti célok eléréséért a tanári közlés és a gyermeki invenciók párbeszédét szeretné létrehozni. Ezért a minden egyes közléshez kapcsolódó kérdések, gyakorlatok feloldják a puszta közlést, és valamilyen példán, élményen keresztül újragondoltatják a tanulóval a problémát, s ez a módszertani megoldás egyben kondicionálja az ismereteket.

Ismeret-kondicionálás: A beépítés technikái lényegében a tankönyv sokszínű módszerességét jelentik. A képolvasási gyakorlatok, elemzések mindig más-más módon, egyre több fogalmat, szempontot alkalmaznak. Az egyes fejezetek továbbviszik, ismétlik a már használt szempontokat, egyre rétegzettebb látásmódot kialakítva.

A tankönyv szerkezete természetesen a tantárgy két fő területére épül. A film- és a médiaismeret jól elkülöníthető szerkezeti részei a tankönyvnek. A két ismeretanyag azonban szoros tematikus és fogalmi kapcsolatban van. A fejezeteket alapproblémák fogják át. A kép és kommunikáció, valamint a térélmény folyamatos átgondolására késztetjük a diákokat. Ebben az értelemben a két ismeretanyag folytatása egymásnak. A technikai kép és mozgókép nyelvi kódjainak feltérképezése, a reprodukció és az ábrázolás gesztusának elkülönítése, a technikai kép típusainak felismerése, tulajdonságaik elkülönítése a képelméleti alapozás mellett a diákok környezeti érzékenységét is megszólítja. A fejezetek a képek világát nemcsak a jelértelmezés, az olvasás élménye felől közelítik meg, hanem a környezet és a kultúra részeként is megfigyelik. A médiaismereti rész folytatja a képi környezet vizsgálatát. A tankönyv így egyre rétegzettebb, egyre összetettebb környezet- és valóságképet tár a diák elé. A természeti, technikai, virtuális környezet feltérképezése után a képi-kommunikációs környezet társadalmi szerepét vizsgálja az anyag.

A tankönyv egyes fejezeteinek célja, feladata a tankönyv szerkezetében, logikájában:


Bevezető


A munkát azzal az alapproblémával kezdjük, hogy az ember képes a természeti világgal szemben fellépni. Alakítja, formálja a környezetet. Ennek a folyamatos formáló-ábrázoló emberi tevékenységnek egyik fontos eszközévé vált a kép. A fejezet arra fordítja a diák figyelmét, hogy válassza el a természeti környezetet és a technikai-civilizációs teret egymástól. Egyben előkészíti, elindítja azt a módszertani folyamatot, amelyben kettéválasztjuk kép és valóság, kép és stabilitás fogalmát.


A technikai képrögzítés alapjai


Kép és valóság: A természetes kép és technikai kép fogalmának szétválasztása után a fejezet rámutat arra, hogy a képek világa hogyan rétegzi környezetünket, hogyan töri, alakítja a valóságot. Első lépésben azzal foglalkozunk, hogy a természetes lenyomatok, a mesterséges képek (rajzok, festmények), a perspektíva alkalmazása, a különböző optikai eszközök, például a camera obscura alkalmazása, hogyan vezetnek a technikai képek megjelenéséhez. Majd a technikai képek, a fotó, a film, az elektronikus kép tulajdonságai, a valóság szubjektivizálódásának, a szimuláció és a virtuális valóság jelenségeinek hatása a téma.

A fotó alaptulajdonságai; Olvassunk képeket! A két fejezet a kép és a képolvasás alapfogalmait (reprodukció, ábrázolás, keret, plán, nézőpont) vezeti be, illetve gyakoroltatja a diákokkal. Majd képelemzésekkel arra késztetik a tanulókat, hogy különítsék el reprodukció és ábrázolás fogalmát, értékeljék a kép technikai kódjait mint az ábrázolás eszközeit, valamint megtegyék az első lépéseket az elemzés felé. A két fejezet, a fotóelemzések előkészítik, megalapozzák a mozgóképi szövegek olvasásának módszerét.

A dokumentum és a manipulált kép: A fejezet, bár új tényanyagot is közöl, egyben összegzése is az eddigi részeknek. A kép stabilitásának "felszámolása" ebben a fejezetben fejeződik be.


A mozgókép


A mozi élménye: A fejezet egyrészt arra mutat rá, hogy a "mozizás" közösségi élmény is. A filmnézés technikai feltételeit, a hozzá kapcsolódó társadalmi szokásokat és a diák egyéni elvárásait helyezi egymás mellé. A mozi mint intézmény és mint élmény egyszerre témája a fejezetnek.

A film születése: A filmtörténet kezdetét nem csak történeti, kronológiai megközelítésből dolgozzuk fel. A képolvasás, képelemzés eszközeit is alkalmazva a régi képekhez, filmekhez való viszonyt is erősítjük.


A mozgókép alaptulajdonságai


A mozgókép kettős természete: Rövid elméleti összefoglaló, amelyet A fotó alaptulajdonságai című fejezet már megalapozott. A fejezet a mozgóképre is bevezeti a reprodukció és ábrázolás fogalmát. Az alaptételeket lényegében a következő fejezetek mélyítik el.

A beállítás: A fejezet háromszorosan is visszanyúl a korábbi részekhez. Egyrészt alappéldája a Lumière testvérek A vonat érkezése című filmje. Ezzel a filmtörténeti anyagot szemlélteti, folytatja. A film beállításának elemzésekor a tanulónak már alkalmaznia kell mindazokat a megfigyelési szempontokat, amelyeket a fotóelemzésekkor begyakoroltunk. S végül e fejezet is szabadon helyez egymás mellé példákat (A vonat érkezése - Hyppolit, a lakáj - Mátrix). A módszer célja, hogy a tanuló érzékelje: a szerkesztés, a kifejezőeszközök alkalmazása minden korban erőteljes alkotói törekvés.

A montázs: A fejezet a montázst mint szerkezeti és gondolati rendszert építi föl. Az első lépésben egy - elméleti meghatározásában nem könnyű - montázsfajtával, az asszociációs montázzsal dolgozik. Huszárik Zoltán Capriccio című filmje, az asszociációs montázs technikája jól példázza, hogy miképp jön létre grafikai jelentéskapcsolat. A filmet a gyerekek nem mindig szeretik, befogadása nehéz. A film elemzése azonban már nagyon szabad, termékeny munkát hoz.

A nézői figyelem irányítása: Rövid összegző rész és feladat.

Dokumentumfilm és fikciós film A fejezet módszeresen elkülöníti a két filmtípust, és kezdi elkülöníteni a dokumentum és a fikció kódjait. Ezzel előkészíti a mozgóképi elbeszélés, a játékfilm kérdéseit feldolgozó fejezeteket, de a médiaszövegek olvasásához is bevezetőt ad.


A mozgóképi elbeszélés


Történet és cselekmény: A történet és cselekmény című fejezet nem csak fogalmi megalapozás az elbeszélés filmnyelvi lehetőségeinek vizsgálatához. Az elbeszélés egyrészt mint gondolkodásunk, szocializációnk egyik ősi módszere lesz téma, másrészt az anyag, illetve a kérdések egy újabb "környezeti" problémára is szeretnék felhívni a figyelmet. A feladatok az egyre növekvő és szaporodó történetekkel, így egy folyamatosan körülöttünk mozgó narratív környezettel - annak előnyével, hátrányával - szembesítik a diákokat. Beállítás és jelenet; A mise-en-scene és az elbeszélő montázs eszközei; Filmtér; Filmidő

A fejezetek lépésről lépésre vezetik be a filmi elbeszélés fogalmait, a tér- és időfolyamat kialakításának eszközeit. Ezzel egyben előkészítik a következő két fejezetet, amelyek immár alkalmazzák a megismert fogalmakat, eljárásokat, ugyanakkor már a filmelemzés irányába terelik a diákokat.

Charlie figurája a térben: Az igazi izgalmas alkotás nemcsak megjeleníti felépíti a maga térélményét, hanem jelentéssel ruházza fel azt. A fejezet egyrészt Chaplin Aranyláz című filmjének elemzése mentén halad, másrészt olyan részletet, illetve példasort helyez egymás mellé, amelyek rámutatnak, hogy a térszervezés nagyon erős jelentéssel bírhat, reflektálhat a cselekményvilágra. A megoldás már a műalkotás teljességének vizsgálatát, a különböző filmnyelvi eszközök (mise-en-scene, tér- és időszervezés) közötti kapcsolatot elemzi, vagyis már az alkotás összetettebb elemzésére sarkallja a diákot.

A tér- és időszervezés jellegzetességei a Volt egyszer egy vadnyugat című filmben: A fejezet először átismétli és újragondolja a filmtér és filmidő eszközeit, tehát összegzi az előző fejezeteket, majd egy rövid példával tér- és időszervezés összetettségére mutat rá.

A mozgóképi szövegek rendszerezése - Összefoglaló kérdések: A kerettanterv határozott szempontok mentén kéri az anyag rendszerezését. Ezeket a kategóriákat (műfaj, hordozó, dokumentum-fikció) a tankönyv a korábbi fejezetekben már bevezette. Ezért itt most összegző, ismétlő kérdések késztetik a diákot a rendszerezésre.


Médiumok, tömegkommunikáció


Bevezető: A médiaismeret új megközelítést vezet be. Az eddigi formai-esztétikai szempontok mellett most a társadalomtudományi megközelítés, olvasat kap hangsúlyt. A bevezető egyrészt ezt a fordulatot segíti, másrészt rámutat az eddig és az elkövetkezőkben tanultak összefüggéseire, kapcsolatára. A képolvasás stratégiája, a filmnyelvi eszközök alkalmazása a kép és egyén, a befogadás felől, annak megerősítéséért dolgozik. Ez az anyagrész éppen arra mutat rá, hogy egy szerteágazó, individualizált világban a kommunikáció (pl. az eddigi órai megbeszélések) mennyiben jelent összetartó erőt.

A kommunikáció: Az alapfogalmak bevezetése, a Jacobson-modell alkalmazása mellett a fejezet azt dolgozza fel, hogy az embert körülvevő kommunikációs mező, jel-, illetve információállomány miért és hogyan sokszorozódik.

A tömegkommunikáció: Az előző fejezet gondolatmenetét követi. Immár a tömegméretű információáramlás a téma. A fejezet rámutat az egyre bővülő, globalizált információs-kulturális-gazdasági térre, ugyanakkor elindítja azt a folyamatot, amelynek célja, hogy a tanuló közvetlen, lokális környezetét információs térként lássa.

A nyilvánosság: A történeti bevezető, a reprezentatív és polgári nyilvánosság fogalmának szétválasztása után a fejezet a korlátozott szabadság elvére irányítja a figyelmet. A fogalom többször visszatér majd. Jogi, kulturális és a befogadást alapvetően irányító szabályozónak tekintjük.

A modern nyilvánosság a technikatörténet tükrében: a könyvnyomtatástól az internetig: Táblázatos áttekintés, amelyben a technikatörténeti fordulatok és az információ sokszorozódásának egyes lépései kerülnek egymás mellé.

Az internet nyilvánossága: A rövid anyagrész a nyilvánosság fogalmát viszi tovább. Míg korábban megtanultuk azt, hogy miképp jelent kommunikációs erőt is a nyilvánosság, ez a fejezet megmutatja, hogy az internet miképp alapja egy egyre tágabb kommunikációs rendszernek, illetve hogy miképp és miért töri az internet a nyilvánosságot. Kötjük a magatartás, a törvényesség és a szabályozók fogalmát az internethez.

A média funkciói: A fejezet elkülöníti a média funkcióit. A gyerekeknek önálló munkával kell felmérnie, hogy környezetük miképp viszonyul a médiához, milyen funkciókkal írja azt le. Másrészt a gyakorlatok már a funkciók keveredésével is foglalkoznak.


A nyomtatott médium


A nyomtatott médium néhány jellegzetes szövegtípusa: Az anyagrész tárgya a nyomtatott médium, a sajtó rövid története, illetve az információáramlás felgyorsulásában, a modern polgári nyilvánosság kialakulásában betöltött és működő szerepének hangsúlyozása. Emellett a rövid történeti megközelítés arra is rávilágít, hogy a tájékoztatás és szórakoztatás funkciója már korábban szétvált, és mindkét funkció történeti hagyományokkal bír.

A nyomtatott médium jellegzetes ábrázolási eszköze: A közéleti és tabloid újságírás formai és tartalmi különbségeit elemzi a fejezet. A fejezet, mint maga a tankönyv is, nem kritikai úton, hanem semlegesen, elemző szándékkal helyezi egymás mellé a közéleti és bulvársajtót. A cél ugyanis az, hogy rávilágítsunk: a médiaformák mögött nemcsak technikai megoldások állnak, hanem különböző társadalmi tapasztalatok, igények is.


A hír, a hírműsor


A hír, hírérték, a kommentár fogalmakat magyarázza a fejezet. Tartalmilag azonban több, a tankönyvben már elindított témát folytat. Ez a fejezet is rámutat a helyi médiumok szerepére, felelősségére, illetve arra, hogy a hírközlés a lokális környezet stabilitásában is szerepet játszik.


A reklám


A fejezet a fogyasztás és felhívás aktusát választja szét. Abban szeretnénk reflexívvé tenni a diákot, hogy a befolyásolás egy-két eszközének vizsgálatával lássa, hogy a reklám választás és kényszer műfaja egyszerre.


A mediatizált közlésmód


Az Adó, vevő, üzenet, A befolyásolás technikái, illetve a Közszolgálati és kereskedelmi média című fejezetek a korábbi fogalmi megalapozás, a műfajvizsgálatok, illetve -elemzések után a média különböző ágaira összefoglaló szempontok alapján tekintünk.


A valóság médiareprezentációja


A reprezentáció is átfogó, összetett elemzési szempont. A diáknak a tanultak alapján már tapasztalnia kellett, hogy az eddig bevezetett kulcsfogalmak, szempontok folyamatosan arra vezetnek bennünket, hogy a médiumok szerkesztett, irányított, tematizált világot tárnak elénk. A reprezentáció mint megközelítési mód egyrészt újra rámutat arra, hogy a médiumok milyen ábrázolási technikák mentén alakítják, tematizálják a világ eseményeit, másrészt a tematizálás megszorításait, kötelezettségeit mutatja fel a diáknak.

Médiaszövegek rendszerezése - Összefoglaló kérdések: A tankönyv lezáró feladatai, kérdései azt vizsgálják, hogy a diák tudja-e szabadon, önállóan használni az eddig tanultakat. A feladatsor a kerettantervben a továbbhaladás feltételeiként megjelölt ismereteket, képességeket ismétli át.

A tankönyv anyagának, módszereinek áttekintésekor fontos kérdés, hogy milyen példatárral dolgoztunk, miért a megjelölt filmekre esett a választás. A kiemelt művek mindegyikére jellemző, hogy nem esnek egybe az átlagos diákok kulturális igényeivel, befogadási tapasztalatával. (Huszárik Zoltán: Capriccio, Lumière testvérek: A vonat érkezése, Chaplin: Aranyláz, Székely István: Hyppolit, a lakáj, S. Leone: Volt egyszer egy vadnyugat.) A filmválasztásl éppen ez volt az egyik szempont, hogy olyan alkotásokkal dolgozzunk, amelyek markáns, könnyen feldolgozható példák, másrészt egyfajta kulturális metszetet adnak, valamint - és ez a legfontosabb szempont - alakítják, formálják a befogadást. A megjelölt filmek mindegyikének ritmusa lassabb a ma megszokottnál, illetve a Huszárik-film nem adja meg az elbeszélő film megszokott kapaszkodóit. A filmek ezen tulajdonságait is használjuk, mivel szeretnénk a befogadást lassítani, tisztítani. Ezekhez a filmekhez, a bennük felmutatott szakmai, filmnyelvi, művészi működéshez kapcsolódnak a gyakorlatokban, feladatokban megtalálható filmek. A feladatok már a diákok filmes tapasztalatait, filmélményeit veszik alapul. Az alappéldák, valamint a rájuk kapcsolt befogadói tapasztalat érzékelteti a diákokkal, hogy a vizsgált problémák nem újak, de érvényesek. Ennek a megoldásnak gyakorlati haszna van. Az alappéldák megmaradhatnak, azonban a diákok mai, folyamatosan változó élményeit nehéz bemérni. Remélhetőleg a feldolgozott, újra és újra hivatkozásként elővett példákhoz olyan modelleket, elemzési szempontokat rendeltünk, amelyek a továbbiakban is alapot jelentenek az állandóan cserélődő filmalkotások feldolgozásához.

A gyakorlottabb tanároknak a Tanári kézikönyv más elemzési példákat is felajánl (Antall Nimród: Kontroll, Bergman: Varázsfuvola, Fellini: Amarcord, Országúton, Hitchcock: Hátsó ablak, Wachowski testvérek: Mátrix). A filmek, a filmes eszközök elemzésekor még nem választjuk el a tömeg- és szerzői filmet.

A tankönyv különböző feladatokat, módszereket kínál a kerettantervben előírt belépő tevékenységformákhoz.

"Művek, műsorok, ill. azok részleteinek csoportos vagy kiscsoportos megtekintése":

A könyv a film esetében alapvető módszerként kezeli a részlettekkel való felidézést. A térszervezéssel kapcsolatban különböző filmrészleteket elemez. Erre a módszerre azért is szükség van, mert egymástól nagyon eltérő műfajú, stílusú filmek kerülnek így egymás mellé. A széles stílus- és műfaji példatárral a tankönyv az egysíkú nézői tevékenység áttörésére, átstrukturálására törekszik. A nagyon fontos filmidézeteket, azok beállításstruktúráját, a tér- és időszervezés jellegzetességeit a tankönyvi ábra is felidézi.

(Jellemző példák: A beállítás című fejezet 36-37. oldalon lévő feladatai; A filmtér című fejezet 52. oldalán vő feladatai.

A Charlie figurája a térben című fejezet: Az anyag különböző Chaplin-filmidézetekkel dolgozik, azok párhuzamán, különbségein keresztül mutat rá a film térszervezése, a cselekményvilág kialakítása, valamint a művészi üzenet közötti kapcsolatra.

A tér- és időszervezés jellegzetességei a Volt egyszer egy vadnyugat című filmben: A fejezet egyrészt egy filmrészletből kiindulva mutat rá egy film időszervezési satosságaira, másrészt nyit más filmek felé is. (Pl. Herendi Gábor is Valami Amerika és Antall Nimród Kontroll című filmje felé.)

A tankönyv többször kéri a diákot, hogy keressen részletet, dolgozzon részlettel. Vagyis nem csak szemléltető eszközként, példaanyagként kerül a részlet a tankönyv ismeretanyagába, feladatsorába. A diák által kiválasztott részlet megmutatja, hogy a diák beépítette-e az adott ismeretet, tud-e önállóan példát hozni egy problémára. (Pl. 52. oldal: b, e, 59. oldal: a.)

A médiaismeret esetében a tankönyv már nehezebben tudja a filmrészletek vetítését irányítani. Közkézen mozgó médiaszövegeket tartalmazó kazetta, kiadvány ma még nincs a piacon. Másrészt a médiaszövegek aktualitása rövid, példaértéke gyakran felszámolódik. Ebben a részben inkább arra törekedtünk, hogy a feladatokban a diákot szólítsuk fel arra, hogy keressen, gyűjtsön aktuális példát, részletet. (Pl. 25. oldal: b, 67. oldal: a, 86. oldal: d, 87. oldal:
b, c.)

"Mozgóképi szövegek feldolgozása egyéni, kiscsoportos vagy csoportos formában."

A kreativitást, intuíciót követelő feladatokat hol egyénileg, hol csoportosan oldják meg. Hogy egy feladat megoldása egyéni vagy csoportmunkában történjék, azt a könyv alapvetően a szaktanárra bízza. Néha azonban ad példát a két munkaformára, kijelöli a csoportos tevékenységet. Ez a tankönyv szövegében is határozottan megmutatkozik. Az egyéni feladatoknál a könyv egyes szám második személyben szólítja meg a diákot. A csoportfeladatoknál vagy a vitára ösztönzés esetében többes számú a megszólítás.

A kreatív feladatok egy-egy megoldás sajátos kidolgozását kérik a tanulóktól. Például a taumatróp esetében megbeszéljük, hogy mi ez az eszköz, milyen szerepet játszott a filmtörténetben, majd a tankönyvi ábra segít a diáknak, hogy maga is elkészítse. Ennek a feladattípusnak fejlettebb, merészebb megoldása a tankönyv sarkában lévő zsebmozgó, ahol a diáknak már összetettebb kreatív tapasztalattal kell rendelkeznie. Fel kell ismernie a fáziskép működését, és önállóan kell folytatnia a zsebmozgót. (Pl.: 30. oldal: c, kreatív feladat, egyéni kerettervezés, átkeretezés, eszközkészítés, 17 oldal: a, 20. oldal: b, 30. oldal: a, 78. oldal: c.)

A tankönyvi segítség mellett vannak olyan feladatok, amelyek teljes önállóságot adnak a diáknak, ilyen például a logótervezés (94. oldal: d). A kreatív feladat elvégzése azonban nagyon komoly elméleti tapasztalatot is mutat. A terv alapján, illetve a diák magyarázatából megtudhatjuk, hogy mennyire van tisztában az adott fejezett alapfogalmaival, a csatorna-image fogalmával, kialakításának eszközeivel.

(Egyéb példák: kreatív csoportos: 28. oldal: b, 49. oldal: g, 80. oldal: a, 41. oldal: a, 49. oldal: g, 50. oldal: b; vita, megbeszélés: 41. oldal: a, 78. oldal: a; a 4 /a feladat összekapcsolja a kiscsoportos kreatív munka és a vita lehetőségét.)

"Az ábrázolás eszközeinek tanulmányozása." (Pl.: 49. oldal: g, 50. oldal: b.)

"Rövid tanulói beszámoló, kiselőadás, demonstráció." (P.: 16. oldal: a; 39. oldal: f; 74. oldal: a.)

"Projektmunka: az órakeretet meghaladó és hosszabb időszakra." (Pl.: 75. oldal: a, 75. oldal: c, 89. oldal: c, 94. oldal: d és a hosszabb időszakokra kiterjedő gyűjtések

Tanmenetjavaslat 1.


A javaslat az "A" változatban kijelölt, a tankönyv szerkezetében, tartalomjegyzékében is jól követhető ismeretanyag rendszerét osztja fel. Az éves lebontás esetében figyelembe vettük a heti egy-, illetve kétórás megoldásokat is. A tanmenet külön-külön egyórás egységekben gondolkodik, a duplaórás változat automatikusan benne rejlik. Arra figyeltünk azonban, hogy a vetítések páratlan órára essenek, így egy duplaórában megoldhatók. A tanmenetben az anyag arányosítására is szempont volt:

óra, összesen 6 óra: Bevezető, megalapozó szakasz.

óra, összesen 15 óra: Mozgóképi alapismeretek.

22-36. óra, összesen 15 óra: Médiaismeret.

A modultárgyak, így a mozgókép- és médiaismeret esetében is a számonkérés mikéntjét (jeggyel, írásban, részt vett - nem vett részt) az iskola pedagógiai programja tartalmazza. Ezért a tanmenetjavaslat is két lehetőséget nyújt. Az alapmegoldás az anyag arányait, óralebontását, az összefoglalás, ismétlés lehetőségét tartalmazza. A tanmenet mellett futó másik terv pedig azt a beosztást mutatja, amelyet akkor kell alkalmazni, ha az iskola programja szerint a tanulókat osztályozni kell.


Óraszám

Tananyag

A számonkérés egyik lehetséges ütemezése

Ismeretanyag, fogalmak


Bevezető: Kép és környezet


Ember és környezet.

Környezetünk rétegei.

- A képekkel épített, telített és zavart környezet.

- Környezet és néző, olvasó-megfigyelő, fogyasztó


Kép és a valóság leképezése




- Az ábrázolás gesztusa.

- Természetes képek, lenyomatok.

rnyék, tükörkép.

- A perspektíva.

- Camera obscura

- A technikai kép megszületése: a fotó és a mozgókép.

- Szem működése, a szem tehetetlensége


A technikai kép és a valóság leképezése, megsokszorozása


- A technikai kép: fotó, mozgókép, elektronikus kép, digitális kép.

- A kép szubjektivizálódása

- Reprodukció.

- Szimuláció.

- Virtuális valóság.



Óraszám

Tananyag

A számonkérés egyik lehetséges ütemezése

Ismeretanyag, fogalmak


A fotó alaptulajdonságai


- A fotó kettős természete: reprodukció és ábrázolás.

- A reprodukció jegyei, kódjai.

- Az ábrázolás eszközei.

- Keret.

- Plán, plántípusok.

- A technikai kép időkezelése.


Képolvasási gyakorlatok


- Az eddig tanult fogalmak alkalmazása.

- A fotó mint részlet és mint értelmezhető világ.


A dokumentum és a manipulált kép


- A képfelület mint dokumentum.

- Az átalakított képfelület.

- A manipuláció rétegei.


Mozi, mozgókép,
a mozi intézménye, élménye

Röpdolgozat: egy még nem elemzett fotó leírása a bevezetett fogalmak alkalmazásával A házi dolgozat témája kiadható.

- Intézmény és élmény.

- A vetítés tere.

- A vetítés technikái.

- A közönség.

- A néző.

- A nézői szabadság kontrollja.

- Technika, látvány.

- Közönség, rajongó.


A film születése


- A film technikatörténete: találmányok, technikai érdekességek.

- Talbot, Muybridge, Edison és a Lumière fivérek szerepe.


A mozgókép kettős természete

A beállítás

Házi dolgozat, otthoni vizsgálat, kutatómunka a család vagy valamilyen más kisebb közösség filmnézési szokásairól.

- Mozgókép: a mozgás reprodukciója, ábrázolás és mozgás.

- A beállítás mint gondolati egység.

- A beállítás fogalma, alaptulajdonságai.

- A beállítás típusai.

- Beállítás és fáziskép.

- Beállítás és keret.

- Beállítás és "időkeret".

- Vetítés: ajánlott film: Lumière testvérek: A vonat érkezése.



Óraszám

Tananyag

A számonkérés egyik lehetséges ütemezése

Ismeretanyag, fogalmak


A montázs


- Beállítás és montázs.

- A montázs mint gondolati rendszer.

- Vetítés: ajánlott film: Huszárik Zoltán: Capriccio (18').


A montázs


- Filmelemzés.

- A beállítások szerepe, kapcsolata a Huszárik-filmben.


Részösszefoglalás

A nézői figyelem irányítása


Montázstípusok:

. asszociációs montázs (grafikai illesztés, utalás, ritmus),

. elbeszélő montázs (grafikai illesztés, tér- és időszervezés, ritmus).


Dokumentumfilm és fikciós film


- A két fogalom elkülönítése.

- A fikció fogalmának átgondolása.

- A játékfilm-fikciós film tanításának előkészítése.

- Dokumentum.

- Fikció.

- Mise-en-scene.


Cselekmény, történet


- Az elbeszélés mint a megértés egyik formája.

- Történet (fabula).

- Cselekmény (szüzsé).

- Expozíció, próbatétel, fordulat, tetőpont, lezárás, epizód.


Vetítés


- Egy játékfilm vetítése, amely rámutat az eddig bevezetett fogalmakra, illetve a tér- és időszervezés vizsgálatának alappéldája lesz.

- Ajánlott film: Chaplin: Aranyláz (70')


A filmi elbeszélés alapeszközei
1.: Beállítás, jelenet, mise-en-scene, elbeszélő montázs


- A filmi elbeszélés alapeszközei a vetített példán és egyéb részleteken bemutatva.

- Beállítás, jelenet, mise-en-scene, elbeszélő montázs jellegzetességei az adott filmben.



Óraszám

Tananyag

A számonkérés egyik lehetséges ütemezése

Ismeretanyag, fogalmak


A filmi elbeszélés alapeszközei
2.: Filmtér és filmidő fogalma


- A filmi elbeszélés alapeszközei a vetített példán és egyéb részleteken bemutatva.

- Filmtér és filmidő.

- Folyamatvágás.

- Kronológia, flash back, flash foward.


Térszervezés és cselekményalakítás kapcsolata a játékfilmben


- A vetített film elemzése.

- A tér- és időszervezés mint elemzési módszer.

- Figurák térben és időben.

- A vetített film tér- és időrendszerének elemzése.

- Térszervezés és cselekményvilág kapcsolata.

- Az adott figura térben való mozgása.


Tér- és időszervezés kapcsolata a játékfilmben

A mozgóképi szövegek rendszerezése - Összefoglalás.



- A vetített film és más filmek részleteivel:

- Tér- és időszervezés kapcsolata.

- Tér, idő és cselekményvilág.


A mozgóképi szövegek rendszerezése - Összefoglalás

Dolgozat

- Hordozók.

- Dokumentum-fikció.

- Műfajok.


A kommunikáció


- A tér fogalmának továbbgondolása.

- Környezetünk és kommunikációnk összefüggése.

- Állati és emberi kommunikáció: zárt és nyitott üzenetek.

- Kommunikációs alapfogalmak, Jacobson-modell: feladó (közlő), címzett (vevő), jel (kód), csatorna.


A tömegkommunikáció fogalma


- A végtelenített kommunikáció.

- A közvetett és közvetlen kommunikáció összeérése.

- A kommunikáció technikai feltételei.

- A tömegkommunikáció.

- A tömegkommunikáció ágai: sajtó, rádió, televízió, internet.



Óraszám

Tananyag

A számonkérés egyik lehetséges ütemezése

Ismeretanyag, fogalmak


Tömegkommunikáció és közösség

A nyilvánosság fogalma, története


- A tömegkommunikációval megteremtett környezet és közösség. Globális kultúra, lokális kultúra, globalizáció.

- Tömegkommunikáció és nyilvánosság.

- A nyilvánosság története: reprezentatív nyilvánosság, polgári nyilvánosság.

- A korlátozott szabadság elve és a nyilvánosság.

- A nyilvánosság technikatörténete.


A nyilvánosság terei

Röpdolgozat: a kommunikáció és a tömegkommunikáció alapfogalmai

- Feladatok, gyakorlatok: az egyéni felelősség és a nyilvánosság működése, felelőssége.

- Az internet nyilvánossága.

- A virtuális közösség.


A média funkciói


- A média elkülönített funkciói.

- A média funkcióinak összefüggései, találkozási pontjai: informálás, dokumentáció, kultúraközvetítés, szórakoztatás, szolgáltatás, piaci funkció.


A nyomtatott médium jellegzetes szövegtípusai


- A sajtó rövid története.

- Sajtó és nyilvánosság.

- Életmód, olvasói igények. Különböző sajtótermékek.


A nyomtatott médium jellegzetes ábrázolási eszközei


- A hagyományos-közéleti újságírás.

- A bulvársajtó-tabloidok.


Hír, hírműsor


- A hírérték.

- A hírérték.

- A hírközlés többszörös társadalmi feladata: tájékoztatás, a nyilvánosság szervezése, felügyelete, érzelmi funkció - együttérzésre sarkall, a világ mozgásának, dinamikájának üzenete.


Hír, hírműsor

A reklám

- Feladatmegoldás.

- Hír és kommentár elkülönítése.

- Kép és szöveg szerepe a hírközlésben.


A reklám

A mediatizált közlésmód: adó, vevő, üzenet.

- Közlés, felhívás- és a fogyasztást elindító ingerek elkülönítése.

- Hirdetés, reklám, célcsoport.



Óraszám

Tananyag

A számonkérés egyik lehetséges ütemezése

Ismeretanyag, fogalmak


A mediatizált közlésmód: adó, vevő, üzenete

A befolyásolás technikái.

- Az eddigi fogalmak, szempontok együttes alkalmazása.

- A tömegkommunikáció: mediatizált üzenet; intézmény- és fogyasztó viszonya.

- Szabadság - korlátozás.

- Befolyásolás - érdekérvényesítés.

- A nyilvánosság szabad tere - a hatalom felügyelete.


A befolyásolás technikái

Közszolgálati és kereskedelmi média.

- A szabadidő mint életritmusunk része.

- A szabadidő mint áru, szabadidő és fogyasztás.

- A médiafogyasztási szokások.

- A csatornaimage.


Közszolgálati és kereskedelmi média

Összefoglalás.

- A közszolgálati média.

- Demokrácia és közszolgálat.

- Állampolgár és közszolgáltatás.

- Információ és közszolgáltatás.

- A kereskedelmi média.

- Információ és kereskedelem.

- Információ és fogyasztó.

- A közszolgálati és kereskedelmi média összehasonlításának szempontjai.


A valóság médiareprezentációja

Dolgozat.

- A valóság mint a teljesség.

- A valóság mint részletek kapcsolata.

- Reprezentáció: válogatás, képviselet, ábrázolási technika.

- Életmódok, életkorok, nemek, kisebbségek.


A médiaszövegek rendszerezése - Összefoglalás

A valóság média-reprezentációja.

Összefoglaló feladatok:

. médiaszövegek vizsgálata a fikció és dokumentum fogalma mentén,

. médiaszövegek vizsgálata az újságírás szempontjai alapján,

. műfaji elkülönítés.


Tanmenetjavaslat


A tantárgy módszertani erősödésével, fejlődésével az alapismeretek egyre rutinosabban, gyorsabban épülnek majd be. Így a szabadabb filmelemzésre is lesz igény. Ez a javaslat is az ismeretanyag, az "A" változat rendszerét követi épp úgy, mint az első változat, de magába foglalja egy szerzői film elemzésének a lehetőségét is Ez a megoldás már feltételezi, hogy a gyerekek a megismert mozgóképi eszközöket szabadabban tudják alkalmazni. Gyakorlottabb, az alapmetódust rutinosabban alkalmazó tanárok számára ajánljuk.


Óraszám

Tananyag

A számonkérés ütemezése a
2. változatban




Bevezető: Kép és környezet



Kép és a valóság leképezése



A fotó alaptulajdonságai



Képolvasási gyakorlatok



Mozi, mozgókép, a mozi intézménye, élménye

Röpdolgozat: egy még nem elemzett fotó leírása a bevezetett fogalmak alkalmazásával.

A házi dolgozat témája kiadható


A film születése



A mozgókép kettős természete

A beállítás



A montázs

Házi dolgozat, otthoni vizsgálat, kutatómunka a család vagy valamilyen más kisebb közösség filmnézési szokásairól


A montázs



Részösszefoglalás, A nézői figyelem irányítása



Dokumentum, fikció



Cselekmény, történet



Vetítés



Vetítés



A filmi elbeszélés alapeszközei: beállítás, jelenet, mise-en-scene, elbeszélő montázs



A filmi elbeszélés alapeszközei: filmtér, filmidő



Térszervezés és cselekményalakítás a játékfilmben

A mozgóképi szövegek rendszerezése - Összefoglalás.


A mozgóképi szövegek rendszerezése - Összefoglalás

Dolgozat.



Óraszám

Tananyag

A számonkérés ütemezése a
2. változatban


Vetítés

Egy szabadon választott szerzői film elemzése az eddigi tapasztalatokra, ismeretanyagra építve. Javaslatokat, elemzésvázlatokat a Tanári kézikönyv tartalmaz.



Vetítés



Filmelemzés



Filmelemzés



Kommunikáció és tér



A tömegkommunikáció fogalma



Tömegkommunikáció és közösség



A nyilvánosság fogalma, története



A média funkciói



A nyomtatott médium jellegzetes szövegtípusai, ábrázolási eszközei



Hír, hírműsor



Hír, hírműsor

Összefoglalás.


A reklám

Dolgozat.


A mediatizált közlésmód: adó, vev , zenet

A reklám.


A befolyásolás technikái

A mediatizált közlésmód: adó, vevő, üzenet


Közszolgálati és kereskedelmi média

A befolyásolás technikái.


A valóság médiareprezentációja

Közszolgálati és kereskedelmi média.


A médiaszövegek rendszerezése - Összefoglalás

A valóság médiareprezentációja.


Raktári szám: R 453

Találat: 4601