kategória | ||||||||||
|
||||||||||
|
||
Jöhettek nyúlak, özek: nem csahol,
leszállhatsz már, morzsát lesö rigója.
Viszi a Duna árja valahol,
nyírfák alatt üres a házikója.
Egy csepp se buggyant véréböl, mikor
a müút szörnyetegje elütötte.
Az ár, több napja már, jeget sodor,
zengö jégtáblák zsonganak fölötte.
S ki a folyótól rémülten szaladt,
ha biztatták, ugorjék hüs vizébe,
békésen úszik most a jég alatt,
halakat csal lengö feketesége.
Tán foszlására vár a halsereg.
Hol foszlik el: homokon, parti hóban?
Kö-szobrát senki sem formálja meg,
mint Scott kutyájáét Edinboroughban.
Hadd állítsak hát emléket neki:
már látom öt titokzatos homályban,
amint barátaimat követi
a holt hüségesek komor sorában.
Találat: 1515