Hallali - Áprily Lajos

Hallali - Áprily Lajos

Ez aztán harsány, szent vasárnap:

vadász-örömre gyúlt a Nap,

piros rohamra harsonáznak

szívem fölött a sugarak.

Illanna, bújna, bajt elözne,

s elébe nyíl-zápor szakad.

Alvó erdök piros kis öze,

döbbent szívem - add meg magad.

Ma nem pihensz avar-homályon,

fény-kedvedért most meglakolsz:

fényárvizes vad rónaságon

sötét ladikban ül a Sors.

Nézd: már az erdön láng szivárog,

az odvakat szikrák verik,

aranyos börü indiánok

már gyújtogatják a prairie-t.

Lángszöke nád lobogva lázad,

nézd: máglya már a tar csalit! -

Piros sugarak harsonáznak

fölötted itt ma hallalit.