Gaia Valeria Nonia - Áprily Lajos

Gaia Valeria Nonia - Áprily Lajos

Vésett betük jelentik, asszonyom,

a cirkuszban te bérelt helyen ültél,

a legelökelöbb látósoron,

s gladiátorok harcáért hevültél.

Egy könnyed sem hullt emberért, vadért,

asszony voltál, de férfi volt a lelked.

A vért szeretted látni ott, a vért,

s vonagló testek görcseit figyelted.

Ha üvöltött körül a férfi-had,

belesüvöltöttél szilaj zajába:

A meghalástól félsz? Szégyelld magad!

Így kell kimúlni cirkuszban, te gyáva?

Kegyetlen szíved akkor is dobolt,

mikor porondról vitték már a holtat.

S én azt hiszem: szeretödet, ha volt,

azon az éjjel forróbban karoltad.