Visegradi vadaszat - Áprily Lajos

Visegrádi vadászat - Áprily Lajos

Bronzos a bükkerdö, köd-kígyó kúszik az aljban,

gyenge novemberi fény játszik a rom-falakon.

Hallgat a sürü - de hirtelenül hang csattan az ormon:

nyomra talált odafenn s özeket $ 222e44c 9;z a kopó.

Cseng a szilaj csaholás, nyiffantva csapódik a völgybe,

megkettözve zaját, csendül a katlanos öl.

S - álom-e? -: megzendül az egész hegy az öszi Dunáig,

mély hangon s magasan vad kutyafalka csahol.

Izgatnak, hajráznak, uszítnak a vári pecérek,

kürtnek üzenget a kürt: rettenetes zenekar.

Néma rigó rebben, csataráz, menekülnek az özek,

csörtet a vaddisznó, róka buvik ravaszul,

nagy, busa, barna fejét felkapja a távoli dombon

s fúva, riadva fülel társai közt a bölény.

Szarvas iramlik a hajsza elöl ki a bükk-ciheresbe,

botlik a holt rönkben s tétova lesz az iram.

Jaj, ha elébe kerül a kopó, mielött szabadulna!

Kürtszó búg a tetön - hallali, hallali szól?

Már ritkulnak a fák s tisztássá tágul az erdö,

s újra feszül a futás. Most! A szügyében a nyíl.

Felszökken magasan s rogyadozva a gyepre ledobban,

súlyos agancsa a dér-verte harasztra ledöl.

Már odalobban a cserje közül társával az íjas,

arca hevült, csupa láz, villog a tüz a szemén,

ifju alak, de hatalmas az íj a kemény-inu kézben,

holló képe ragyog szíj-öve érclemezén.

Zúdul a bösz kutya-had, rátörne a vadra dühében,

nyalja a füben a vért, teste körül szimatol,

ám odaérnek a szélre a fürge királyi pecérek,

van szitok, éles a fütty s szíjra kerül a kopó.

Majd az a hollós int, jelt adva a megpihenésre,

ö meg elindul a völgy: Szentgyörgypuszta felé,

óva, figyelve kíséri a sürü bozótban a jáger,

ajzottan, hevesen száll le a telkemen át,

szép szattyán csizmáit a sár beborítja bokáig -

- Hol van a víz? - Felség, itt fut az aljban az ér. -

Díszes, aranyveretes tülkét a vizembe meríti,

felszegi büszke fejét s issza lihegve, mohón,

csurran a víz, karján hidegen leszivárog a cseppje,

s csurran a bö veriték homloka bátor ivén.

Nyakra borult haja barnavörös színt villog a fényben,

s fénylik a bükkerdö bronz-koszorúja, körül.