A faklya éneke - Áprily Lajos

A fáklya éneke - Áprily Lajos

Meggyújtottak s azóta égek

tüzijátékul? Őr-jelül? -

Félelmetes feketeségek

tolongtak tüz-övem körül.

Farkasszemeknek rém a fényem,

bolyongóknak bíbor remény.

A vándor megállott az éjben

és szólt: Nem félek, ott a fény...

Indul a tüz-király, üzenve

testem hajnalszél rázza meg.

Ő sujtott így fogyó tüzembe,

hogy annyi mámorral liheg?

Már-már alig több vézna testem,

mint egy arany fenyöszurok.

S cikázó láng ropogja vesztem,

mohón lobogva pusztulok.

De míg a test üszökre válna,

míg még lihegve éghetek,

a lassan foszló éj-homályba

sustorgó lángokat vetek.

1950. október