A fasizmus hatalomra jutasa Németorszagban

A fasizmus hatalomra jutása Németországban

Az I. világháború után az egymást követő válságok, a megoldatlan nemzetiségi problémák, a társadalmi elégedetlenség idején jelentkezett először az az ideológia, amely az erős kézzel megteremtett rend, a totális állam keretei között látta megoldhatónak a felgyülemlett gondokat.

1. A fasiszta ideológia térnyerése

A fasizmus kezdetben az 1920-as évek Olaszországában, Mussolini mozgalmát jelentette, majd ezt követően terjedt el Európa több országában és Ázsiában:

-Japánban Tanaka tábornok vezetésével a 20-as évek végén

-Németországban az 1930-as években a német nemzetiszocializmus (nácizmus) jelentette a legtotálisabb formáját.

-Fasiszta jellegű szervezetek működtek azonban Európa majd minden országában.

A háborúban vesztes, vagy a győzelem eredményével elégedetlen országokban a fasizmus létrejöttében nagy szerepe volt

-a nemzeti öntudat megrendülésének,

-a polgári demokratikus berendezkedésben való csalódottságnak,

-a középréteg és a munkásság körében kialakult létbizonytalanságnak,

-a feszítő szociális ellentéteknek.

2. A fasiszta ideológia jellemzői

A fasizmus egyfajta "boldogságvallást" jelentett az embereknek: mindenki azt olvashatta ki az ideológiailag heterogén programokból, amit éppen szeretett volna.

A fasizmus olyan tömegmozgalom, amelynek ideológiájára jellemző:

-   &nb 252h71c sp;   &nb 252h71c sp;  a rendkívüli képességekkel rendelkező vezérben való feltétlen hit (vezérelv)

-   &nb 252h71c sp;   &nb 252h71c sp;  a jogállamiság felszámolása

-   &nb 252h71c sp;   &nb 252h71c sp;  az erőtlennek tartott polgári demokrácia tagadása, a pluralizmus megszüntetése, az államhatalom diktatórikus kiépítése (=az "erős kéz politikája")

-   &nb 252h71c sp;   &nb 252h71c sp;  a fasiszta párt és az állam összefonódása

-   &nb 252h71c sp;   &nb 252h71c sp;  az állam teljhatalma az önkormányzatok felett

-   &nb 252h71c sp;   &nb 252h71c sp;  a sovinizmus: más népek rovására történő terjeszkedést is jogosnak tartó, túlhangsúlyozott nacionalizmus, amely a nemzeti közösséget gyakran faji közösségként határozza meg (s ebből kizár más népeket)

-   &nb 252h71c sp;   &nb 252h71c sp;  a nemzetietlennek tartott ideológiák (liberalizmus, kommunizmus) gyűlölete és a szociális igazságtétel ígérete

àa totális hatalom kiépítése a gazdaság, a társadalom és a kultúra terén egyaránt

A fasiszta tömegmozgalmak (pártok) általában parlamentáris úton, de a terrorisztikus eszközök felhasználásával érték el fő céljukat: az államhatalom megszerzését. Alapvető támaszuk a kispolgári réteg.

3. Az NSDAP megalakulása

Az 1929/33-as gazdasági válság rendkívül súlyosan érintette Németországot:

-az USA-kölcsönök elapadtak

-megnövekedett a munkanélküliség

-az életszínvonal meredeken csökkent

-a kis- és középüzemek tönkrementek

A weimari köztársaság rendszere súlyos válságba került.

A hatalmon levő polgári középpártok elveszítették tömegtámogatásukat, megerősödött a munkásmozgalom, megnőtt a szélsőséges pártok népszerűsége, a tömegek az "erős kéz" politikáját igényelték. Ezt kínálta számukra az NSDAP (Német Nemzetiszocialista Munkáspárt=náci párt), amely 1919-ben alakult Münchenben, a következő személyek vezetésével

- Adolf Hitler (a "Führer"=vezér)

- Ernst Röhm (az SA=Sturm Abteilung=rohamosztag vezetője)

- Herman Göring (később porosz miniszterelnök, légimarsall)

- Joseph Goebbels (később propagandaminiszter)

- Rudolf Hess (Hitler helyettese, személyi titkára)

A párt vezetője 1920-ban Adolf Hitler lett.

-A nácik (a konzervatív katonai körökhöz hasonlóan) minden bajért az 1918-as forradalmakat és a weimari köztársaságot tették felelőssé. Követelték:

-a versailles-i békeszerződés hatályon kívül helyezését

-az életteret biztosító nagy német birodalom létrehozását.

1920-ban azonban a náci párt korai és előkészítetlen hatalomátvételi kísérletét, mely egy müncheni sörözőből indult ki, ezért "müncheni sörpuccs" néven vált ismertté, a hatalom könnyűszerrel leverte. Hitler is börtönbe került, itt fogalmazta meg a későbbi pártprogramot, mely könyv formájában jelent meg "Mein Kampf (Harcom) címmel.

4. A "Mein Kampf": a német fasiszta párt alapelvei és pártprogramja

A ~ megfogalmazza a hitleri nácizmus alapelveit, és egyben meghatározza a későbbi hitleri No. külpolitikáját. A program főbb pontjai a következők

a)A teljesítési politika tagadása

A teljesítési politika (értsd: a versailles-i békepontok betartása), mely a weimari köztársaság liberális nagypolgárságához kapcsolódott, hibás volt és eredménytelen. Az ellenállás lehetőségét a politikusok elmulasztották.

b)A háború előtti német külpolitika bírálata: a gyarmati irányú terjeszkedés elítélése

A gyarmati terjeszkedés és az arra létrehozott szövetségi rendszer felállítása hibás lépés volt. A szövetségesek gyengék voltak, a célba vett gyarmatok nem fedték Németország valós igényeit. Németországnak Angliát maga ellen hangolva amúgy sem volt semmi esélye az I. vh. megnyerésére.

c) Alternatíva a weimariakkal szemben: a Harmadik Birodalom kiépítése

No.-nak nem gyarmatok kellenek, hanem 3 lépcsőben Európában kell egyesítenie a németeket:

1.   &nb 252h71c sp;  lépcső: a versailles-i béke megszegéseà a fegyverkezési szabadság visszaállítása, a Rajna-vidék remilitarizálása

2.   &nb 252h71c sp;  lépcső: az 1914-es határokon túl a pángermán elmélet alapján egyesíteni  a németeket (Ausztria, Csehszlovákia, Lengyelország)

3.   &nb 252h71c sp;  lépcső: etnikai határokon túllépő német világbirodalom, a "Harmadik Birodalom" létrehozása

d) A terjeszkedő politika (Weltpolitik) indoklása

àaz élettérelmélet (Lebensraum): No. túlnépesedése miatt új termőföldekre van

szükség.

àhadászati meggondolás: Tartós hatalmi állást csak nagy terület és tekintélyes népesség biztosíthatàhódítani kell, és lehet is, hisz az államhatárok kijelölése az erősebb jogán történik. (àA versailles-i békét meg fogja szegni!)

e)A terjeszkedés iránya Kelet-Európa (Drang nach Osten)

A gyarmatok alkalmatlanok az európai letelepedésre, ráadásul angol érdekeket sértenek. Anglia semlegességét biztosítani kellàeurópai hegemóniára kell törni, kiütve ezzel Franciaországot a nyeregből. A terjeszkedés első lépcsője K-Eu. (lsd.:c pont, 2. lépcső)

f)Terjeszkedés a fajelmélet (rasszizmus) alapján

Hitler állításai:

-   &nb 252h71c sp;   &nb 252h71c sp;  a német felsőbbrendű faj (árja faj/tiszta faj)

-   &nb 252h71c sp;   &nb 252h71c sp;  másodrendű fajok: a rokon népekà a germán eredetűek, flamandok, skandinávok

-   &nb 252h71c sp;   &nb 252h71c sp;  alsóbbrendű szolgafajok: pl. a szlávok. Sorsuk: szolgálni, majd feleslegessé válásuk után kihalni. Ezzel egyben megszűnne a pánszláv veszély is.

-   &nb 252h71c sp;   &nb 252h71c sp;  kiirtandó fajok: főleg a zsidó (és a cigány)

(Miért éppen a zsidók?

Bűnbakot kellett találni a fennálló gazdasági-társadalmi bajok indoklására. Az antiszemitizmus eddig sem volt ismeretlen. A kispolgári rétegekben élt a kapzsi tőkés, és a másik oldal, a zsidó munkásvezér figurája - vagyis a nagykapitalizmus és a kommunizmus elrettentő képe. Ezt a szembenállást Hitlernek csak élesztgetnie kellett, szerinte a tömegnek csak egyetlen, konkrét ellenséget szabad felmutatni, különben megzavarodik.)

g) A lehetséges szövetségesek kérdése

Anglia megpuhítható, mert Európában nem zavarná No. elsősége, sőt, Fro. félreállítása miatt a német-angol szövetség egyenesen kívánatos.

Olaszország Fro. másik ellenfele a "megcsonkított béke" (à az I.vh. után nem kapta meg, amire vágyott) alapján. Megnyerése érdekében No. hajlandó lemondani Dél-Tirolról Olaszo. javára.

Hitler 5 év múlva szabadult, és e program alapján kezdte meg hatalmának megalapozását. Elveinek érvényesítésében a gazdasági válság segítette.

Hitlernek a társadalom valamennyi rétege számára volt ígérete:

-a munkásoknak több bér

-a parasztságnak föld és kedvező öröklési jog

-a kisiparosoknak és kiskereskedőknek adócsökkentés àesély a nagytőkés ellen

-az értelmiségnek álláslehetőség

-a leszerelt tiszteknek új hadsereg

-a nagybirtokosoknak és a nagytőkéseknek új piacok és a marxizmus kiirtása

-mindenkinek: a társadalombiztosítás, az egészségügy, a közoktatás fejlesztése

Összefoglalva: az NSDAP ideológiájának fő vonásai a kommunistaellenesség, az antikapitalista és a szociális demagógia, a sovinizmus, a rasszizmus, és ezen belül az antiszemitizmus voltak.

5. Hitler hatalomra jutása

A baloldali és a polgári pártok nem ismerték fel a náci pártban rejlő veszélyt, és abban bíztak, hogy demagóg politikájának lelepleződése majd lehetetlenné teszi a pártot.

A német finánctőke és az arisztokrácia - félve egy baloldali fordulattól- támogatta a náci pártot. A Ruhr-vidék iparmágnásai, a junkerek (nagybirtokosok) és a szélsőjobb szövetséget kötött Hitler hatalomra segítésére à Harzburgi Front, 1931.

E támogatást a náci párt elsősorban rohamcsapatai (SA, SS) fejlesztésére és  propagandatevékenységre fordította, nagy sikerrel.

1932 júliusi választások: az NSDAP 11,7 millió szavazatot kapott a polgári koalíció 10 millió szavazatával szemben à Hindenburg köztársasági elnök mégsem nevezi ki Hitlert kancellárrá à tartott a náci pártdiktatúra kiépítésének veszélyétől.

De!: a polgári kormányokat (a Papen- majd a Schleicher-kormány) a Birodalmi Gyűlés többször leszavazta, képtelenek voltak a kormányzásra.

1932 novemberében ismét választások: most is az NSDAP lett a győztes, ám jelentős mértékben veszített szavazatokat. Előre törtek viszont a kommunisták.

A baloldali veszély miatt aggódó vezető tőkés körök nyomására Hindenburg Hitlert nevezte ki birodalmi kancellárrá (1933. jan. 30.).

A kommunizmus elleni győzelemben bízva a pápa is áldását adja a náci pártra!!!

6. A totális diktatúra kiépítése

Hitler, akit ekkor a nagytőkések és a junkerek még "bármikor félreállíthatónak" véltek, rövid idő alatt totális diktatúrát épített ki.

-1933. február: A Reichstag felgyújtása miatti politikai pánikhangulatot kihasználva a parlamenttel megsemmisíttette a kommunista képviselők mandátumait.

-1933. március: Elfogadtatta az úgynevezett "felhatalmazási törvényt", amely megadta a jogot a kancellárnak a törvényerejű rendeletekkel történő kormányzásra. Ettől kezdve a náci végrehajtó hatalom kontroll nélkül működött. Még 1933-ban:

- korlátozták a polgári szabadságjogokat,

- betiltották a pártokat és a szakszervezeteket.

-megszüntették a tartományok széles körű belső önállóságátàcentralizácó

à1933 december: az NSDAP törvényesen állampárttá vált.

-1934 június 29-30-án, a "hosszú kések éjszakáján" félreállítják a párt "belső ellenzékét". Miután az SA a szociális ígéretek betartását követeli, az SS lemészárolja Röhmöt és az SA elégedetlenkedőit.

-1934 augusztusában, Hindenburg halála után Hitler saját kezében egyesítette az

államfői, a kormányfői (kancellári) hatalmat: hivatalos címe "Vezér és

kancellár" (Führer) lett. (Ezt a lépést népszavazás  erősítette meg.)

- 1935: a "nürnbergi törvények"megfosztották a zsidókat állampolgárságuktól

- 1938-tól Hitler a fegyveres erők főparancsnoka is.

d/A gazdaság

A nácik jelentős eredményeket értek el a gazdasági válság felszámolásában

-A munkanélküliséget infrastrukturális beruházásokkal (autópályák, stadionok

építése) és a hadiipar fejlesztésével szűntették meg.

-Bevezették a kötelező munkaszolgálatot (1935), ezért ezrek dolgoztak ingyen pl. az

útépítéseken. (Politikai ellenfeleiket, a rendszer bírálóit a már 1933-ban

megszervezett koncentrációs táborokban dolgoztatták.)

-Kényszer-kartellezési törvény: az ipari vállalatok kényszerű egybeolvasztása

(Az ipari termelés 1928-tól 1938-ig 107 %-kal nő.)

-Munkafrontokat(=korporációkat)állítanak fel náci vezetés alattàtermelés ellenőrzése

-Megkülönböztetik az ún. alkotó tőkét (=germán tőke) és a spekulatív tőkét (=zsidó,

ill. nem germán tőke). Ez utóbbit igyekeznek megszerezni.

-A Birodalmi Bank stabilizálja a márkát, ellenőrzi a hitelek felhasználását.

-A gazdasági tervek végcélja az ország katonai erejének növelése volt

-törekedtek arra, hogy Németország minél nagyobb mértékben önellátóvá váljon.

e/Fenyegető külpolitikai lépések

A nyugati hatalmak azt remélték, hogy a nemzetiszocialista Németországot majd a Szovjetunió ellen fordíthatják, ám elszámították magukat, mert az 1930-as években Németország törekvései már az általuk kialakított hatalmi rendet veszélyeztették:

-1933-ban az No.kilépett a Népszövetségből, egyre agresszívebbé vált.

-No. "korrigálta" a versailles-i béke számára sérelmes pontjait:

-1935: általános hadkötelezettség visszaállítása

-1935:a Saar-vidék népszavazás utján való visszaszerzése

-1936: Rajna-vidék remilitarizálása

-légierő felállítása (és kipróbálása a spanyol polgárháborúban!

-1938. március: Anschluss

-1938. október: a Szudéta-vidék bekebelezése.

Ezután a hagyományos német külpolitikai alapelv, a Drang nach Osten (Irány kelet!) az élettér-elmélet értelmében megkezdődött a német nép felkészítése a háborúra.

"Szorgalmi" annak, aki továbbra sem érti, miért tűrték ezt el Hitlernek a 30-as évek Németországában

Az első világháborút követő válsághelyzet több európai államban fasiszta mozgalmak kialakulásához vezetett, olyan politikai csoportosulásokhoz, amelyek szélsőségesen nacionalista, antiliberális, antimarxista és agresszív, expanzív politikát folytattak.

A fasiszta ideológia új rendet, új civilizációt hirdet, amely felváltja az első világháborúban hitelét vesztett liberális burzsoázia által vezetett kapitalizmust és az általa képviselt nacionalizmust.

A fasizmus hívei szocialistának vallották magukat, ennek megfelelően programjukban valóban találhatók sajátos antikapitalista és szociális ígéretek is. A fasizmus, ahol hatalomra jutott, szigorú egypártrendszert vezetett be, s szintén szigorú hierarchia alapján pártjaik élén a "vezér" (Führer, Duce) állt.

A német fasiszták antikapitalista jelszavaik ellenére hamar szövetséget kötöttek a nagytőkével, a hadsereggel és a jobboldali pártokkal. Ezek ugyanis szintén az internacionalizmuson alapuló, az annexiót elítélő marxista pártokat tekintették fő ellenségüknek. A középrétegeket, a kispolgárokat képviselő nemzetiszocializmusban az első világháborúban vereséget szenvedett polgári pártok és jobboldali körök saját terjeszkedő nacionalizmusuk folytatását látták, valamint felhasználhatónak vélték a nácikat arra, hogy azok eltakarítsák a az egyre erősödő proletariátus marxista-kommunista pártjait.

Miért enged utat a "liberális" (és ezen legfőképpen a piaci szabadelvűséget kell érteni) burzsoázia a fasizmusnak?

Az első vh. előtt a nagyburzsoázia piacszerző gazdaságpolitikáját még képes úgy beállítani, mintha az a "haza", a "nemzet" felvirágoztatását szolgálná. Hangsúlyozza az össztársadalmi érdeket. Hitelét növelendő liberális eszmékkel takarózik: általános választójogot, azaz politikai egyenlőséget ígér a haza minden polgárának, amiért cserébe már elvárható piacszerző politikájának támogatása, amit egyébként meg is kap. Nyíltan azonban nem vállalja, hogy piacszerzésen tkp. a háborús politikát érti, mert tart a háborúellenességet, a munkások internacionalizmusát valló erős proletariátustól.

A világháborúban azonban ugyanez a burzsoázia színt vall: szinte belelovallja "szeretett" nemzetét a háborúba, amit No. elveszít, s ezzel helyzete még a háború előttinél is súlyosabbá válik.

A háború után hátrányos helyzetbe került Németo. továbbra sem mond le terjeszkedő politikájáról, de vezető politikai elitje, a liberális nagyburzsoázia elveszti hitelét, többé nincs az a parlament, amely áldását adja az ő területszerző politikájára. Emellett részben ez az a réteg, amely kénytelen a weimari köztársaság alatt teljesíteni a versailles-i béke által megkívánt megalázó pontokat is. Ezzel leszerepel a közvélemény előtt. (Ugyanakkor gazdasági súlya megmarad, hiszen No. gazdasági helyreállítása a Dawes-tervvel megindul.) A világválság viszont soha nem látott gazdasági zuhanást és munkanélküliséget okoz az országban, úgyhogy a burzsoázia által kínált jogi egyenlőség kevésnek bizonyul, a tömegek a szociális jólétet és valódi társadalmi egyenlőséget hirdető ideológiák felé fordulnak, azoktól várják életszínvonaluk javítását. Ha a burzsoázia új lendületet akar adni terjeszkedő nacionalizmusának, ha tömegbázist akar, választania kell a szocializmust valló kommunisták és nemzetiszocialisták között.

Mit hirdet a kommunizmus? Szociális egyenlőséget, internacionalizmust, háborúellenességet, a magántulajdon megszüntetésével a társadalmi tulajdon kialakítását, proletárdiktatúrát.

Mit hirdet a nemzetiszocializmus? Szociális egyenlőséget, nacionalizmust, a terjeszkedés szükségességét, a kistulajdonosi réteg támogatását, hatalmat.

Mit akar a burzsoázia? Terjeszkedni, védeni vagyonát, nemzeti eszméit és a hatalmát.

Világos, hogy kit választ szövetségeséül, ha muszáj. Több a közös vonás a nácikkal, viszont veszélytelenebbnek és gyengébbnek is tartják őket a 30-as évek elején, mint a szervezett proletariátust. Ezért mennek bele a Harzburgi Front megkötésébe 1931-ben.

A nácik hamar alkalmazkodnak a lehetőségekhez, kicsit finomítanak a nagytőkéről vallott nézeteiken:

Eszerint az alapvető ellentét nem a munkaadó, vagyis a nemzeti tőkés és a munkás közt áll fenn, hiszen mindkettőnek érdeke a nemzeti kilábalás a válságból. Az ellentétek a nemzet és nemzetközi tőke (értsd:angol, fr.), azaz a "szegény nemzet"=No. és az őt erre a sorsra juttató "gazdag nemzetek"=Fro., NBr. között húzódik meg. Ezt az ellentétet a nemzetközi tőke rovására, azaz terjeszkedés útján lehet megszüntetni. (Ugyanezen elvet vallják egyébként az olaszok és a japánok is.)

Ezzel a kispolgári és középrétegek szociális igényei kiegyeztek a nagyburzsoázia hódító törekvéseivel, ráadásul együttesen léphettek fel a magántulajdont fenyegető kommunizmussal szemben is. A nyugati nagyhatalmak sem tartották Hitlert túl veszélyesnek, ezért erősödését sokáig nem akadályozták meg. (Csak Churchill ágált ellene elejétől fogva!) Arra azonban senki sem számított, hogy Hitler a szociális ígéreteit nagyrészt be tudja tartani, és eddig soha nem tapasztalt , jól szervezett propagandakampányával akkora tömeget állít maga mellé, hogy megállíthatatlanná válik.