online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
  

ZRÍNYI MIKLÓS: SZIGETI VESZEDELEM

irodalom



Fájl küldése e-mail




egyéb tételek

 
Babits Mihaly
Jules Verne: A dunai hajós
Kanyadi Sandor 1929 -
MIKSZÁTH KÁLMÁN: A BÁGYI CSODA
SAMANIZMUS
A DRÁMA VÁLTOZÁSA A XX
KATONA JÓZSEF: BÁNK BÁN
Arany Janos 1817-1882
REALIZMUS 1830-1870
A DZSUNGEL KÖNYVE Rudyard Kipling regénye nyoman - zenés jaték -
 
 

ZRÍNYI MIKLÓS: SZIGETI VESZEDELEM


Tételek:


1. Valószerűség és eszményítés a barokk eposzban

2. Mítosz és történelmi hitelesség a barokk eposzban

3. Imitáció a barokk eposzban

4. Eposzi hős a barokk korban

5. A barokk Heroizmus

6. Világképteremtés a barokk eposzban

7. A barokk eposz szerkezete


A barokk kiemelkedő alakja, nemzeti irodalmunk egyik büszkesége Zrínyi Miklós, akinek egyéniségében elválaszthatatlanul ötvöződött a barokk költő, a hadvezér és a politikus. Önvallomásában azonban így ír:





„Az én professiam avagy mesterségem nem az poesis, hanem nagyobb s jobb országunk szolgálatjára annál.”


Bár hadvezéri sikereire volt elsősorban büszke, hírnevét mégis írói művészete örökítette meg igazán. Zrínyi a régi magyar irodalom legnagyobb alakja, egyrészt teljes és átfogó, reális és jövős politikai koncepciója révén, másrészt pedig a világirodalom egyik legnagyobb műfajának egyikét, 656b14g az eposzt valósította meg világirodalmi szinten, elsőként magyarul.


Költői pályája nem az eposz megírásával kezdődött, már fiatalon lírai hangú verseket írt Draskovich Eusebiahoz, későbbi feleségéhez, akit verseiben Violának nevez. Hadtudományi munkákat is írt, mint például a Tábori kis tracta (1646-1651) című művét, amely egy nagyobb katonai kézikönyv része,és amely a hadsereg szabályzatáról szól. Az török áfium ellen való orvosság (1660-1661) című röpiratában pedig egy állandó nemzeti hadsereg felállításának gondolatát veti fel.


Az 1640-es évek közepén a törökökkel vívott, a Habsburgok által nem támogatott harcok folyamán Zrínyi ráeszmélt arra, hogy a magyarság csak saját erejéből, nemzeti összefogással képes megszabadulni a töröktől. A magyar fő - és középnemesek biztatására írta meg a Szigeti veszedelem című eposzát.


A műnek Kazinczy a Zrínyiász elnevezést adta. Hagyomány szerinti keletkezési ideje 1645-46 tele, valójában 1647-48 telén íródott.

A mű témája Szigetvár 1566-os ostroma.


A költő dédapja hőstettének bűvöletében nőtt fel (családi történetek, elbeszélések), de már az ostrom évében, 1566-ban magyar és horvát nyelvű históriás énekek keletkeztek Szigetvár ostromáról.


A mű mintájául szolgálnak az antik korból származó homéroszi eposzok (pl. Iliász), Vergilius Aeneis című műve,Tasso Megszabadított Jeruzsálem című eposza, Ariosto, Marino olasz barokk eposzai, Tinódi énekei, s Balassi és Rimay János vitézi költészete.


Az eposz Szigetvár 1566-os ostromát, a várvédőknek, elsősorban a költő dédapjának, Zrínyi Miklósnak a küzdelmeit és halálát, a török felett aratott győzelmét mondja el. A mű cselekménye röviden összefoglalva: Isten megharagszik a bűnbe süllyedt magyarságra, s ezért elküldi a pokolból Alekto fúriát, hogy gerjessze haragra az alvó szultánt a magyarok ellen. Szulimán hatalmas seregével támad a keresztény magyarokra, ádáz elhatározása iszonyú veszélyt vet Magyarországra, de az erős vár a déli határvidéken összeszedve minden erejét és bátorságát, képes úrrá lenni a hatalmas veszélyen,képes győzelmet aratni a török seregek fölött. A költő egy paradox tételt akar elfogadtatni:a maroknyi magyar seregnek sikerült felmorzsolnia a nagy Szulimán seregét,s bár mind egy szálig elvesztek, mégis ők kerültek ki erkölcsi győztesként. Az eposzban a megoldás az erkölcsi erénynek köszönhető.


A Szigeti veszedelem műfaja barokk eposz, amelyben az eposzi kellékek és a végcélzat szoros összefüggésben állnak egymással. Megtartja az eposzi kellékeket, és alkotóan alárendeli ezek sorrendjét a végcélzatnak.


Az eposz olyan verses formájú nagyepikai alkotás, amelynek rendkívüli képességekkel felruházott hőse, többnyire isteni erőktől is támogatva, valamely, a közösség számára sorsdöntően fontos tettet visz véghez. Az eposzi kellékek azok a szabályok, formai-tartalmi elvárások, amelyeket az eposzíróknak Homérosz óta tiszteletben kellett tartaniuk. Ezek egy része az alkotás kultikus tiszteletéből, másrészt pedig a műfaj szóbeli jellegéből adódik. Ezek a következők: propozitio (a téma megjelölése), invocatio (segélykérés), „in medias res” – kezdés, csatajelenetek, anticipáció (előreutalás), retardáció (késleltetés), homéroszi (részletező) hasonlatok, eposzi jelzők, állandó, ismétlődő fordulatok, motívumok, toposzok (pl. a vendéglátás, párbaj, hallottsiratás stb.), enumeratio (seregszemle), „deus ex machina” (isteni közbeavatkozás, mitológiai apparátus), peroratio (befejezés).




Zrínyi eposzának műfaji hitelessége és korszerűsége a korabeli esztétikai normákon túl a XVII. századi Magyarország történelmi helyzetéből is fakadt. A ”magyar romlásnak századában” ugyanis megnőtt az egyéni önfeláldozás, a mártírokéhoz hasonló hősiesség szerepe és értéke.


Zrínyi egy magasabb művészi igazság érdekében lazán kezeli a történelmi hitelességet (például Szulimán halálát a szigetvári hősnek tulajdonítja, a vár elestét pedig egy véletlennek-a galamb berepül a szultán sátrába-). A szigetvári hősöket „erkölcsileg megemeli” a költő, ők a keresztény hit és a haza védelmezőinek közössége, akik olyan egységes és erkölcsös értéket képviselnek, amely méltóvá teszi őket arra, hogy hősiességükkel és mártírhalálukkal az egész magyarság számára elnyerjék Isten bűnbocsánatát („Imitatio Christi”-, „Athleta Christi”-eszmény). Ez az erkölcsi érték méltó arra is, hogy követendő mintát adjon a XVII. század magyar nemességének. A paradox tétel egyben megfelel az ellentétekből felépülő, megharcolt barokk harmóniának is. Az eposz minden eleme ennek a tételnek van alárendelve.


Szerkezetét tekintve az eposz hármas tagoltságot mutat: az 1-7 énekek az ostrom előtti állapotokat, a 8-14 énekek magát az ostromot mutatják be, míg a 15. ének olyan, mint egy barokk oltárkép, melyen Isten angyalai a megholt daliák lelkeit a mennybe emelik. Az alkotás 1566 számozott strófából áll, vagyis számszimbolikájával is utal a szigetvári ostrom évére.


Az eposz barokk világképét az e világ és a tapasztalaton túli világ kettős szintje határozza meg. A valóságos világ két szférája ezen belül a magyar és a pogány seregek világára oszlik, illetve az misztikus szféra, a vallásos világ is tovább tagolódik a mennybéli és a pokolbeli szférára. Mindkét világ hierarchikusan tagolt, a szintek egymásra épülnek, de átjárhatóak (pl. Isten elküldi angyalát Alekto fúriáért). Ez a hierarchia a lovagi hősköltészet hagyományait is követi(Isten,haza,király,becsület, tisztesség áldozatvállalás). Az alá - és főlérendeltségi viszonyok az emberi közösségeken belül is érvényesülnek (Zrínyi, Deli Vid, Farkasics).


Keresztény szemléletet tükröz az is, hogy valóságos és irracionális eseményeket vallásos, misztikus szférába emel a költő. Jellegzetesen barokk motívum a lélek megdicsőülése (apoteózisa), amely azt sugallja,hogy az emberi élet nem ér véget a halállal, sőt a halál után kezdődik el a keresztény ember élete. A bűn - és bűnhődés - motívum az eposz világképének legjellemzőbb jegye: a magyarok bűnt követtek el, mert letértek az igaz útról,büntetésük jogos,de a mártíromság révén ott a bűnbocsánat,a lélek üdvözül. A kereszt háromszori meghajlása előreutal a bűnbocsánatra, az áldozat elfogadására.



Az eposzban a költő az egész keresztény mitológiai apparátust mozgósítja(Isten, Mihály angyal, angyalok, szentek), az invokációban pedig a pogány múzsát Szűz Máriával helyettesíti, hozzá könyörög, s ezzel már az eposz elején a kereszténység közös ügyeként tünteti fel dédapja hőstettét. A vértanúhalálban, a kirohanásban mindezeken túl ott van a reneszánsz hirdette ésszerűség is:a vitézek kirohantak, mivel nem volt más választásuk.


Zrínyi megtartja a klasszikus eposzok több kötelező formai hagyományát, az eposzi kellékeket: propozítio („Fegyvert s vitézt éneklek…), invocatio („Adj pennámnak erőt…), enumeráció (a török és a magyar sereg bemutatása), deus ex machina, peroratio („Véghöz vittem immár nagyhírű munkámat…”), eposzi jelzők, hasonlatok stb. Az enumerációban a meggyőzés szándéka érvényesül: a szigetváriakat „megemeli”, abszolút hősöknek, a jellem oszlopainak ábrázolja, akik, bár kevesen vannak, de erkölcsi fölényük miatt őket illeti a győzelem. Zrínyi Miklós nemcsak Krisztus harcosa, hanem becsületes, igazságos katona, akire vitézei felnéznek, tisztelik, szeretik. Vitézeihez intézett szavaiból megismerjük a szigetvárin hős emberi arcát is, patriarchális és mélyen emberi a viszony, amely őt a katonáihoz fűzi. Szulimán szintén nagy hadvezér, de feltűnő az az embertelen magány, amely mindvégig körülveszi. Kegyetlen, erőszakos ember, aki a saját fiát is megölette. Emberei félnek tőle, kerülik. A seregek szintjén hasonló a helyzet. A költő mellékepizódokat iktat be, hogy árnyaltabban ábrázolhassa a szembenálló feleket. Radivoj és Juranics életüket áldozzák egymásért, a barátságért, Deli Vid és Cumilla hitvesi szeretete példaértékű. A török táborban ezzel szemben csak önzést, féktelen hatalomvágyat, gyűlöletet tapasztalunk: Rusztán béget saját felesége mérgezi meg, kihaltak belőlük az emberi érzések, a közösség egy demoralizálódott, pusztulásra ítélt csőcselék, akiknek ereje a sokaságban, és nem az egyéni értékekben rejlik. Ezért is kell veszíteniük.


Barokk formai jegyek az eposzban a monumentális kompozíció (1566 strófa), a többsíkú szerkesztés, a hatalmas seregszemle, a dinamikus csatajelenetek, párbajok, a mozgalmasság (pl. a szultán lovának a bemutatása), a vizualitás, a túlzás, felnagyítás (Zrínyi megöli a szultánt), az ellentétezés, a szenvedélyesség. A mozgalmasság, a képszaporaság, a dinamizmus diszharmóniát, feszültséget, különös belső drámaiságot teremt. Érzékiség és vallásos áhítat feszülnek egymásnak az eposzban, ez megfigyelhető a szóhasználatban is: szóhalmozás, pátoszos hangnem és erős hatású naturalisztikus szavak keveredése. A meglepő társítások (pl.”megkoronázott malasztjának”), a mértéktelen metafora használat, a virágszínekkel való szimbolizálás („ártatlanság fehér lilioma”) a vizualitás és az illúziókeltés nyelvi eszközei. A művészi szintre emelt göcsei népnyelv váltakozik a barokk szóvirágos metaforakultuszával.


Az eposz verselése, a felező magyar 12-es kitűnően illik a harcok hangulatához. Egy bokorrímmel ellátott versszak négy négyütemű 12-es sorból tevődik össze.


A Szigeti veszedelem a maga korában jórészt visszhang nélkül maradt, majd a XVIII. század fedezte fel újra, és Kazinczy adta ki másodszor.




: 9683