online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

Online dokumentumok - kep
  

A DRÁMA XX SZÁZADI VÁLTOZATA

irodalom



bal sarok

egyéb tételek

jobb sarok
 
Petöfi Sandor forradalmi latomas költészete
Katona József és a korabeli színjatszas
Anticka literatúra, Orient
Wass Albert
TAMÁSI ÁRON: KIVIRÁGZOTT KECSKESZARVAK
ZRÍNYI MIKLÓS: SZIGETI VESZEDELEM
AZ ANEKDOTIKUS REGÉNY
Janus Pannonius 1434-1472
DRÁMAI KÖLTEMÉNY
 
bal also sarok   bal jobb sarok

A DRÁMA XX SZÁZADI VÁLTOZATA

ÖRKÉNY ISTVÁN: Tóték 1964-ben keletkezett kisregényét átírta drámává 1967-ben. Az eddigi drámákhoz képest sok minden változott:

1.    & 333h76d nbsp;   & 333h76d nbsp;   & 333h76d nbsp;   & 333h76d nbsp; a hagyományos dráma nagy emberi és társadalmi konfliktusok megjelenítésére hivatott - az új drámákban nemigen találunk igazi konfliktusokat. (tragédiái hétköznapiak, amelyek komikusak is)

2.    & 333h76d nbsp;   & 333h76d nbsp;   & 333h76d nbsp;   & 333h76d nbsp; fontos volt a történet, megrendítő kellett legyen - a külső történések mellékesek, a dialógusokban a magányos ember monológja jelenik meg

3.    & 333h76d nbsp;   & 333h76d nbsp;   & 333h76d nbsp;   & 333h76d nbsp; jellemek, szituáció, cselekmény menete konkrét élethelyzetet ábrázol - újabban általános érvényű

4.    & 333h76d nbsp;   & 333h76d nbsp;   & 333h76d nbsp;   & 333h76d nbsp; lineáris idő-tér-cselekmény bonyolítás - felbomlik a kronológia, sajátos időkezelés jellemző, jelen idejű kibontakozás, a narrátor jelenléte.

A második világháború folyamán egy hegyvidéki faluban Tót Lajos tűzoltóparancsnok és családja vendégül látja az orosz fronton katonáskodó fiuk parancsnokát, egy őrnagyot, aki szabadságra érkezik haza. Tóték abban reménykednek, hogy megnyerik az őrnagy jóindulatát, és így biztonságosabb beosztást szerezhetnek a fronton fiuknak. A tiszt idegeit azonban igencsak megviselte a partizánok ellen viselt háború, és furcsa kívánságaival teljesen átalakítja a család életét. Tóték folyton "dobozolnak" (dobozokat gyártanak kötszereknek), hogy a vendég kedvébe járjanak. Csak a regény végén lázadnak fel: Tót Lajos a dobozkészítéshez használt hatalmas margóvágóval négy darabra aprítja a visszatérő őrnagyot.

A kezdeti szituáció tulajdonképpen teljesen reális, csak egyes vonásait rajzolja el az író a történet elbeszélése folyamán fokozatosan a mulatságos felé. A helyzet képtelenségét fokozza, hogy az olvasó már az elbeszélés elején megtudja: a fiú, Tót Gyula zászlós halott, a család áldozatvállalása tehát teljesen értelmetlen. Tóték azonban ezt nem tudják Az abszurd itt az élet valóságos helyzeteiben jelentkezik, a valószerűséget dokumentumok - levél- és táviratszövegek - erősítik. A regény legtöbb szereplője is alig tér el a valóságos emberek átlagától. A történet tehát konkrét időben és térben játszódik ugyan, de leszűkítenénk és elszegényítenénk a jelentését, ha egyszerűen a háborús időknek és a Horthy-rendszernek a modelljét látnánk benne. A nyomasztó kiszolgáltatottság és a lázadás kétségbeesett és nevetséges módja érzékelteti, hogy Kelet-Közép-Európáról van szó.

Örkény műve azonban ennél is több és általánosabb értelemmel bír: az őrnagy és Tóték viszonyában a hatalom és az áldozat viszonyát vizsgálja. Az őrnagy nem érzi magát felsőbbrendű embernek, aki már eleve lenézi a civileket. Éppen ellentéte a vele érkező másik őrnagynak. Mintha maga is áldozat volna. Elesett, eltorzult, beteg ember. Alacsony termetéért próbálja magát kárpótolni torz mániáival (guggolva kell mellette menni, hogy ne látszódjon kicsinek). Mikor valamennyire kipihente magát, tevékenységre vágyik. Úgy gondolja, hogy a munka még akkor is megoldja az emberi problémákat, ha értelmetlen. Azért válik önkényúrrá, mert Tóték szolgai készsége, alázata szinte felkínálja neki ezt a lehetőséget. Butaságukkal, naiv reményeikkel szinte ők hívják elő, nemegyszer ők teremtik és formálják agresszivitását, ők adják az ötleteket szeszélyeihez. Tót Lajos ugyan bensőleg kezdettől fogva ellenáll az őrnagy erőszakos kívánságainak, mindig csak egy hajszálnyit enged, azt is legtöbbször csak felesége és leánya unszolására teszi. A regény tehát a hatalom és áldozat viszonya több értelmezési lehetőséggel bír:

A) Az őrnagy alakjában maga a hÁború jelenik meg, a háború tébolya, mely az emberben éppen emberi tartását rombolja szét.

B) A fasizmus és a kisember viszonyáról szól. Megmutatja, hogy az eredetileg egészséges gondolkodású tömegek milyen buzgalommal szolgálják ki a történelem agresszív erőit, a hatalomra került őrülteket.

C) A mű a kommunista diktatúra világát idézi fel. Az őrnagy tulajdonképpen jót akar, meg van arról győződve, hogy a dobozolást társadalmi mértékben kell megszervezni. Ennek a nagy célnak az érdekében szentesíti az eszközöket.

D) A hatalom és az áldozat viszonya nemcsak nagyobb társadalmi méretekben alakulhat ki, hanem kisebb közösségekben, egy családon belül, egy munkahelyen, sőt mindenféle emberi kapcsolatban is.

E) A mű kétféle életminőség ütközéséről is szól: a mániákus, "értelmiségi" őrnagy behatolásáról Tóték tespedő kispolgáriságába.

F) Az elbeszélés érzékelteti a konzervatív, hagyományosan kialakult hierarchiák nagy szerepét és erejét a társadalmi életben.

G) Örkény műve azt mutatja be, hogyan vált át a hatalom - hatalmaskodásba, s az elnyomottak szolgalelkűsége, gyávasága, saját nyugalmas életvegetációjuk védelme hogyan segíti az önkényt létrejönni. Az emberi természet hajlamos arra, hogy úgy próbálja saját vélt érdekeit "megvédeni", hogy önmagát alárendeli a rossznak, alkalmazkodik hozzá, és alantas megalázkodásának magyarázatául még valami magasabb értelmet is keres. Csak végső esetben lázad fel.

H) Arról szól a dráma, hogy mennyire eltorzulhat az ember függő helyzetében, hogy a félelem présében hogyan omolhat össze a jellem, hogyan változhat meg az emberi természet. Mindannyian belenyomorodnak, beletorzulnak az önként vállalt szolgaságba. A nevetséges helyzetek sokaságában érződik valami borzongató abszurdum: az ember önfeladásának lehetősége. Tót kivetkőzik régi önmagából, önmaga teljes elvesztését éli meg. A végső, sokszorosan elkésett kísérlet a megszabadulásra már csupán groteszk csattanó, mert ilyen kétségbeesett és hebehurgya gesztusokkal nem szabadíthatnánk meg magunkat őrnagyainktól.

I) Az írónak a cselekvésbe vetett hitét fejezi ki a regény

SÜTŐ ANDRÁS eleinte a próza terén alkotott, ma inkább drámáiról ismert. Drámáinak hősei a maguk különböző módján az Édent akarják megteremteni. Vágyakozásaikban, törekvéseikben, álmaikban ez az Éden mindig eltérő formákat ölt. Sütő hőse az az ember, aki élni akar emberi lehetőségével, aki nem kiszolgáltatottja, hanem formálója kíván lenni sorsának és vállalja mindennek a következményét.

Kolhaas Mihály az Egy lócsiszár virágvasárnapja című dráma főszereplője, becsületes lócsiszár, számára a paradicsom a törvényesség, a méltányosság az igazság rendje lenne, amelyben semmi sérelem nem érheti a törvénytisztelő, szorgalmas, istenfélő és erkölcsös embert. Azért válik tragikus hőssé, mert cselekedeteivel elindul az eszményei felé vezető úton, de ezt az utat kudarcok és tragikus bukások szegélyezik. Mégis csakis ezen az úton, a küzdelem és újrakezdés útján vívhatja ki az ember az életének értelmet adó emberi méltóságot, emelheti fel a fejét és egyenesítheti ki a gerincét. A lócsiszár tragikus történetében Sütő nemcsak a feudális önkényt bírálja, hanem általánosabb emberi helyzeteket rajzol meg, azt a drámahelyzetet, amelyben a mindenkori ember megpróbál elégtételt szolgáltatni igazságérzetének. Igazságkeresése útján csorbát szenvedhet embersége. Hiába küzd nemes célért, ha közben kénytelen erőszakos eszközökhöz folyamodni.

Sütő András írói világképének, legjelentősebb alkotásainak központi kérdése egyén, közösség és hatalom viszonya a nagy társadalmi átalakulások történelemalakító sodrásában..


Találat: 2046


Felhasználási feltételek