online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

Online dokumentumok - kep
  

Karl Mannheim: Korunk diagnózisa





bal sarok

egyéb tételek

jobb sarok
 
 
bal also sarok   bal jobb sarok

Karl Mannheim: Korunk diagnózisa


I.         Az tsd technikák jelentösége:


Feltételezett diagnózis: beteg társadalmunk haladási iránya - átmeneti kor laissez faire-töl - tervszerü tsd:

-kisebbség diktatúrája

újfajta kormányzás (demokrácia+ ellenörzés)


Tömegtársadalom: irányítása - tsd technikákkal (emberi magatartást befolyásolása ellenörzési célból)




a jelenkorban a kisebbség uralmát erösítik:

haditechnika

tömegkommunikáció       nagy hatalom + a döntések kulcspozíciója

nagyipar, bürokrácia


A totalitáriánus rendszerek elsösorban a tsd technikáktól függ

(tsd technikák pszichikai szinten hatnak - a legerösebb irányító erö)


II.       A harmadik út: a militáns demokrácia:


tsd technika: önmagában nem rossz/nem jó - attól függ, mire használjuk


minden tervezés eredendöen rossz: az élet legfontosabb nem érdemes beleavatkozni, a spontaneitás ellen hat ( liberalizmus- be nem avatkozás, totalitarianizmus- túlzott beavatkozás)

a komplex tsd életképtelen, ha csak a konformitás táplálja: megjelenik a heterogenitás- differencia- tsd azért müködik, mert a tevékenységek kiegészítik egymást

a tervezés a demokráciában is létezik: megvalósítója a parlamentáris gépezet

forradalom helyett reform: megmaradnak az elözö rendszer erényei

tsd technikák: nem elég érteni, szellemi irányítást igényel

a liberalizmus összekeverte a toleranciát a semlegességgel: tolerancia - méltányos lehetöség minden 828i83i kinek az igazság bebizonyítására, nem az, hogy nem hiszünk a saját igazunkban

a demokrácia csak militáns formában müködhet: militáns - erények értékek védelme (új értelmezés); alapvetö értékekben - konszenzus, bonyolult értékeknél - a szubjektív vélemény meghagyása


Korunk kérdései:


a tervezés - összehangolással és szabadsággal?

b tervezés - el tudunk-e tekinteni a beavatkozástól?

c tervezés - igazságosság, különbségek csökkentése

d          demokrácia - semlegességtöl a militánsig

III.     A stratégiai helyzet


liberalizmus: a dolgok magára hagyásával jobb koordinálás

fasizmus: egyre nagyobb csalódást okoz

kommunizmus: tévhit- a diktatúra csak a rendszer kibontakozásáig szükséges


Stratégia: autoritásért vívott harc, benne a döntések tudatosan vállalt elvekre alapozódjanak


a tervezetlen kapitalizmus alakuljon át - demokratikusan tervezett, szociális célokat kitüzö rendszerré


ÉRTÉKVÁLSÁG


I.         Ellentétes életfilozófiák


Egyszerre egy helyen: kereszténység, liberalizmus, felvilágosodás, szocializmus, fasizmus


Ellentétek mutatkoznak az egyes területeken - szabadság, fegyelem, munka, szexualitás


Egyetértés van: rossz az a tsd - ahol bizonytalanok, tisztázatlanok, kialakulatlanok a normák



II.       Vita a szellemi válságok okairól


A tsd pszichikai tevékenységének van egy koherens rendszere. Az értékelés legfontosabb elemei: értékteremtés, értékterjesztés, összhang, asszimiláció, standardizálás

A legfontosabb a tsd értékelésének - zökkenömentessége.


Az értelmezést megzavaró tényezök:


1.     a tsd gyors és ellenörzés nélküli növekedése:  az elsödleges attitüdöket - másodlagos csoporteszmények váltják föl - de ezeket nem tudjuk használni

(pl. kereszténység - felebaráti szeretet szomszédsági alkalmazásának kiterjesztése a világra)

2.     az egyszerübb normákat a bonyolultabbak váltják föl (az igazságosságtól az igazságtalanság irányába pl. magányjog)

3.     megváltozott a munkához és a szabadidöhöz való viszony

4.     különbözö értékrendü csoportok egyre gyakrabban találkoznak - nem tudnak asszimilálódni, alkalmazkodni

5.     autoritások, szankciók új formái, új módszerek a létezö autoritások és szankciók igazolására - ma: vallási és politikai pluralizmus- egybemosódnak

6.     az értékek tudatos és racionális mértlegelése és elfogadása - csak akkor jó, ha az asszimilálás lehetséges

7.     az értékek racionális megítéléséhez egy nevelö oktatási rendszert kell kialakítani

8.     a tsd akkor müködik, ha értékei, intézményei, oktatási rendszere összhangban van



III.     A demokratikus tervezés jelentése az értékelés szférájában


1.     Nem kell félni az állásfoglalástól - a demokráciában létezik a közmegegyezés; a konszenzushoz tudatosság és bátorság kell

2.     a demokrácia (dem) akkor müködik, ha megvan a kellö önfegyelem a konszenzushoz - a mindennapi élet szintjén is

3.     minél nagyobb egyetértést kell teremteni az alapvetö értékek ügyében

demokrácia: a különbözö szinteken megvalósuló konszenzusok spontán integrációja



VII.          Új tsd filozófia felé


Kérdés - tömeghez vagy az uralkodó kisebbséghez kell csatlakozni


Reneszánsz, liberalizmus - ezek után a kereszténység már nem a tsd integráció fö eszköze:

1.     - a spiritualizáció egyre jobban a tsd egymással versengö intézményeire hárul

a keresztény egyház kivonult a tsd élet fö vonulataiból

a megrendült pozíciójú egyházak az uralkodó osztály szellemi és érdekeivel azonosulnak

a vallásosság összefonódik a konzervativizmussal


2.     - Miért nem müködött a liberalizmus vallás nélkül?

a liberalizmus addig müködik jól, ameddig nem válik szükségessé egy alapvetö megegyezés

új pártrendszer: felelös bírálattal

a hosszú távú tervezés esetében a napi döntések felelösséggel párosulnak

a tervezett tsd-ban szükség  van az egyesítö célra


3.     - Katolicizmus, protestantizmus és a tervezett demokratikus rend


A katolicizmus elönyei:

kitartott a prekapitalista, preindividualista felfogás mellett (az intézmény funkciók szerint vizsgálja)

vallási élmények összekapcsolása a racionalizmussal


hátrányai - a középkori tsd szervezési mintákat használj a jelenben


A protestantizmus elönyei:

egyéni szabadság, önrendelkezés, együttmüködés, segítségnyújtás- elörelátás, rendszerbefoglalás


hátrányai - maga is hozzájárul a kapitalizmus és az individualizmus kialakulásához



4.     vallási és erkölcsi ajánlások a dem. tervezett rendben


alapvetö értékekben - konszenzus

bonyolult értékek - liberális szabadság az egyénnek

a liberalizmus értéksemlegessége nem elfogadható

az egyház csak elveket és nem konkrét mintákat közvetítsen


5.     közeledés egy etika felé


megszünik a formális etika uralkodó volta a materiális etikával szemben

formális etika: tudatosan tartózkodik a konkrét tanácsadástól


6.     Feszültéség a magánéleti és tervezett tsd rend között


szükséges objektivizmus

szükséges szubjektivizmus

ezen ellentét dinamikus feloldása:

oktatási rendszer - felfogja tsd mintában rejlö tartalmat

a tervezett tsd elfogadása - legyen lelkiismereti kérdés


7.     Etikai szabályok a tsd kontextusban


teológiai gondolkodást össze kell hangolni a szociológiaival - mert a normák tartalma csak tsd kontextusban válik értelmezhetövé (ismerni kell a kontextust)


8.     A szociológia és a teológia együttmüködése


a szociológia kivétel nélkül vizsgáljon minden tsd jelenséget a maga módszerével, és ne szelektáljon vallási alapon

a teológus az elvégzett kutatás eredményét használja föl


9.     A keresztény archetípus fogalmi meghatározása


ha a kereszténység az igazságot egyértelmüen meghatározottnak tekinti- akkor a szoc. nem tud segíteni

ha a kereszténység inkább irányt mutat, és paradigmákban gondolkodik - a szoc. tud segíteni

keresztény törvények: nem absztrakt törvények (példázatok - adott korban, adott tsd-ból)

ha a tsd változás "egyszerü" - a példázatok az adott korban jól értelmezhetöek

ha a tsd változás bonyolult - a szociológia segíthet



II.       Keresztény értékek és változó környezet


1.     A történelem újraértelmezésének módszerei


hívök és szociológusok - összefogásuk csak akkor, ha már elvégezték az újraértelmezés feladatát a bonyolult civilizációs helyzetben

a haladás filozófiája tévedett - mert mintáit a történelemre, az erkölcs és kultúra fejlödösére is kiterjesztette

jelenvalóság: visszatérést jelent ua.  a centrális értékekhez, a szubsztancia újraértelmezéséröl van szó


2.     Tervezés és vallásosság


a tervezéssel kapcsolatos attitüdök:

ellenséges (a tervezéssel szemben)



a tsd csak az erös vallási szabályozás mentheti meg

a mélyebb vallási tapasztalatokat tartalmazó tsd tervezhetö


3.     Szabadságért való tervezés - a vallásosság szempontjából


minden más tervezése mellett szabad teret kell adni a vallás spontán fejlödésének

a vallást ébren tartja, keretet ad neki - a TRADÍCIÓ

a szociológus kérdése: a modern nagyvárosban van-e súlya a személyes kapcsolatoknak, fejlödhetnek-e a szabad közösségek


4.     A vallás négy lényeges szférája:


az egyes álláspontok szerint:

az egyén közösségben él az Istennel

a vallásosság a személyes kapcsolatokban van jelen

a vallási realitások a tsd életben öltenek

a vallásosságot a konvenció tartja fenn (vasárnapi mise)


a vallás mindezekben a formákban létezik - a tervezést pluralisztikusan, a formák figyelembevételével kell elvégezni


5.     Vallásosság, álvallásosság


különbséget kell tenni a vallási újjászületés mesterséges és tényleges forrásai között


6.     Az értékelés és a paradigmatikus kapcsolat


keresztény értékek két oldala:

a magatartást szabályozni kell

kifejeznek valamilyen élményt

utilitartisták: az élet célja - az örök alkalmazkodás egy örökké változó helyzetben (a sikeres alkalmazkodás még nem jelenti azt, hogy jól cselekedtünk)

a keresztény az alkalmazkodási módok közül az választja, amelyik összhangban van az alapvetö élményével

a vallásosság középpontjában nem az etikai élmény áll, hanem az élmény paradigma szerinti értelmezése

keresztény értékek:

pardigmatikus alapélményeket közvetít

a végbement releváns változásokról intellektuálisan tudósít


Alkalmazkodás: nem csupán kompromisszum, elvégzi a helyzet által teremtett feladatot.



7. A paradigmatikus élmények szociológiai jelentése


manapság "elszellemtelenedés" megy végbe, semmivé válnak az ösi archetípusok, amelyek az ember alapélményeit adták

a paradigmatikus jelentés a folyamatos dolgokat jellemzi - a kollektív cselekvés egy tetöpont (cél) felé halad, és ez a dramatizálódás teszi lehetövé a tényleges részvételt (nagyipari munka: nincs közös, mindenkit érintö cél - pl. mozi: mindegy, hogy mit, de valamit nézzünk - pótlék)

az alapélmény legnagyobb ellensége a GÉPESÍTETT BARBARIZMUS


Összegzés: ... + apátia - oka: a paradigmatikus élmény hiánya + a kereszténynek szükségszerüen konzervatívnak kell lennie.


10.  A kialakult tsd minta gazd. vonatkozásai


tervezett szabadság mintája:

nem feltétlenül keresztény, de megteremti annak feltételeit

felismeri a tervezés szükségességét

a gazdasági kérdéseket illetöen minden érintettet be kell vonni az egyeztetésbe

meg kell találni a stratégia hanyatlást okozó pontjai találni

az oktatáspolitikát egyeztetni kell az elvekkel


11.  A tervezésnek nemcsak a gazd.-ra , hanem a tsd struktúrára és tsd politikára is ki kell terjednie

le kell írni a hatalom alkalmazásainak formáit

vallás, oktatás, sajtó - egységes irány érdekében egyeztetni

a tsd átfogó képe nélkül nem lehet sikeresen szembenézni a problémákkal

a problémák forrása gyakorta nem a kapitalizmus, hanem az urbanizáció

a felebaráti szeretetet meg kell tanulni alkalmazni a komplex tsd szintjén

a tsd-ban csak az elsödleges erényeket szem elött tartó intézményeket lehet megtürni

a tradicionális értékek újratermelése csak csoportmunka formájában valósulhat meg

a vizsgálódás három nagy területe:

általános etika

személyes kapcsolatok etikája

szervezeti kapcsolatok etikája



I.         Általános etika


a.      a túlélést szolgáló értékek problematikája


Olyan értékek - amelyek a fennmaradást vagy az élet biztosítását szolgálják


Kérdések: hol szerepelnek az értékek hierarchiájában - a hasznosság szempontjából vizsgálandó:

- jó-e a demokrácia, ha nem maradunk életben

érdemese-e életben maradni, ha nincsen szabadság


Választás a hierarchiában - szempontok: hasznosság, demokrácia, hatékonyság


b.     az aszketizmus problematikája


Max Weber: a takarékoskodó attitüd járult-e hozzá a kapitalizmus kialakulásához


a takarékoskodó szellem az élet egyéb területire is kiterjedt ( fogyasztói szokás, kultúra, jellem, szabadidö)  - így válhatott általánossá

kérdések: hogyan érvényesülnek az aszketikus normák a mindennapi életben, az aszketizmus eltünésével mi lép annak helyébe


c.      a hasadt tudat


az élet nagy része harc a túlélésért, és ehhez az önérvényesítés is hozzá tartozik - ennek három etikai értelmezése:

nácik: alapelve az emberi magatartás alapelve

az önérvényesítés erkölcsileg jogtalan (képmutatáshoz vezet)

az önérvényesítést nem szabad teljesen elfojtani, hanem egyre tudatosabb ellenörzésre van szükség (hiánya az oktatásban = demokrácia halála)



II.       Személyes viszonyok etikája


a.      a magatartás problémája a modern világban:


a magánszféra elmosódik a tömegszórakoztatás és a tömegeksztázis térnyerésével

magánszféra: bizonyos belsö élményeket kivonunk a külvilág hatása alól, és megtartjuk magunknak - ennek következtében önálló személyiség alakul ki, spirituálisan különválunk másoktól (ahol ez nincsen meg, ott az emberek a kölcsönös alkalmazkodás révén hasonlóvá válnak)

a magánszféra kialakulása: burzsuázia kialakulásával megszületik a magánkereskedö - munkahelye elkülönül az otthontól - meggazdagodva saját szobára tesz szert (különbözö helyek - különbözö szererpek)

a magánszféra fejlödése: elöször az szerzeteseknél jelenik meg - ez ültetik át a protestánsok a privát életbe

a magánszféra kialakulása szorosan összefügg a városi élettel ( kézmüvesek - volt idejük elmélkedni a munka közben) - a nagyipari termeléssel megszünt a töprengés, az elmélkedés lehetösége

az elmélyedést kiszorította az izgalomra, tömegeksztázisra való törekvés

életünk a primitív eksztatikus vallási csoportok életéhez hasonlít (nincs magánélet)


b.     A tömegeksztázis problémája - nem teljesen elutasítandó, mert emocionális élményeket testesít meg (kérdés, hogy spiritualizálható-e)



III.     Szervezett viszonyok etikája


a termelés nagyüzemi keretek között zajlik - hatással van a magatartásra

a gyors ipari fejlödéssel nem maradt idö az erkölcsi és lélektani követelmények felismerésére

a fejlödés ellenében hat, ha a "nyeri meg" a dolgozó lelkét

a szervezeti müködés feltételei:

a munka objektív és hatékony müködése

ki kell elégíteni a lélektani szükségleteket

általános követelmények: figyelem, szankciók, magatartási szabályok, egyéni és kollektív felelösségek, erkölcsi, anyagi ösztönzés, munka értelmessége, presztízse, a hierarchiában elfoglalt hely

probléma: a pszichológiai szükségletek csak akkor tisztázódnak, amikor már benne vagyunk az adott helyzetben


A szervezetben megfigyelhetö tendenciák:


1.     átmenet a pénzügyi jólétböl az organikus jólétbe, az emberi értékek gazdagságába

2.     csökken az anyagi megbecsülés jelentösége

3.     túlzott biztonságvágytól - az integrált attitüdök világa felé

4.     pénzügyi spekulációtól - az élet más területein meglévö kreativitás felé

5.     közeledés egy demokrácia felé: funkciók szerint decentralizált tsd (ellenörzött) , oktatási cél: a tsd érvényesülés  vágya


Szabadság, hatalom és demokratikus tervezés



A világ szimptómái


A tsd rendszer felépítéséhez:


rendelkezni az új világ vezéreszméivel

ismerni a jelenlegi rendszer fogyatékosságait

milyen módon és eszközzel lehet a változást elérni

célmegehatározás elött diagnózis


A körülményekhez való nem megfelelö alkalmazkodás oka:


áttérés rövid idö alatt: parochiális világból - a Nagy Társadalomra

a tsd irányítás nélkül fejlödött:

új szervezeti minták sikertelensége - dezintegrációhoz vezet

új szervezeti minták csak részben sikeresek - dezintegrációhoz vezet


Az uralkodó tsd strulktúra meggyengül, helyébe nem lép semmi - dezintegrált tsd- ban élünk.


A dezintegrálódás okai és területei:




1.     a kisebbség uralmát megtestestesítö tsd technikák:


a nagyipari termeléssel csak a mennyiségi növekedés következett be (ruha, lakás, élelem), a tsd technikák párhuzamos fejlödése elmaradt

tsd technika: az ember viselkedését befolyásoló módszerek összessége, amely egy cél érdekében integrál

a tsd technikák a kisebbség kezében összpontosulnak- ezt segíti a hadiipar, a tömegkommunikáció, a bürokrácia, az oktatás egy kézben való összpontosulása - döntések a kulcspozícóban lévök kezében


2.     Az új technikák és a hatalmi komplexum


a technikák - mindig összekapcsolódnak a hatalommal

a felhalmozott tudás mindig a hatalmat növeli

az ismeretek bövítését a hatalom finanszírozza

a tökés tsd - terjeszkedö elvü - ma már nincs hová, az európai hatalmak, ha kizsákmányolásra törekszenek, a zsugorodás jellemzi majd öket, az osztályok kapcsolata egyre merevebbé válik. A közösségi gazdaság - szabadverseny - monopólium


3.     A közösségi gazdaság - szabadverseny - monopólium


jelenleg két tervgazdaság közötti átmenet:

helyi, nem profittermelö mezögazdsági és kézmüves közösség

nemzeközöi cserén alapuló, területeket integráló tervgazdaság (fejlett technikával)


A folyamat: magántulajdon szerzése - kockázat - profit - a vállalkozások megnövekedtek - számuk csökkent - eltünt a szabadverseny - bürokrácia hatalomhoz jutott - dezintegráció


4.     Az önszabályozó kis csoportok kiszorítása:


egyenletesség, kiegyensúlyozottság - míg a közösségek mértükböl adódóan áltláthatóak voltak

személyes kapcsolatok: mindenki tudta, hogy mit várhat a másiktól, mit várnak töle (tudták a szerepüket)

a metropoliszok megjelenésével ez mind megszünik - nincs közös élet, kölcsönös funkcionális függés


5.     A tradícionális csoportellenörés rendszerének dezintegrációja:


tradícionális cselekvés:

megkíméli az embert a döntéstöl

ha valami elavultá vált, helyére új cselekvési forma lépett

ellenörzö szerepet töltött be - ezek csak, akkor müködnek, ha lassú a tsd változás)


gyors változás: hadsereg, gyárak - az ember a gépezet része- visszatetszést vált ki, csökken a munka hatákonysága


a tsd nagy közössége nem egyenlö a kis csoportokkal - más bánásmódot, ellenörzést igényelnek


6.     Az átfogó kondícionálás kudarca:


a szervezetek által hordozott funkciókat koordinálni kell, ha nem: nem válnak aközösség szerves részévé, az ember a manipuláció áldozata lesz

az ellenörzés meggyengülése = a demokrácia meggyengülésével

csak egyéni szabadságok vannak - mindenkinél máshol vannak a határok - átláthatatlanság


7.     A kooperatív ellenörzési rendszer dezintegrációja:


eltünnek a kooperatív ellenörzési technikák

a csoportellenörzés két formája:

parancsolás-engedelmesség (elönye: hatékonyság, hátránya: embertelen)

a cselekvés fejlesztése, irányítása - kooperáció

modern tsd problémája: nagyméretü közösségbe lehet-e konszenzusra jutni

jelenlegi választási rendszer- pártok, emberek, módszerek által többszörös manipuláció


8.     A személyiség dezintegrációja:


az intézmény befolyásolja a személyiség alakulását: dezintegrált intézmény - dezintegrált személy

a nagyméretü szervezeteknek nincsen szabályozórendszerük - az oktatás nem ad ehhez mintát

a régi elöírások elvesztették érvényüket - helyükre újak nem lépnek - dezintegráció - morális megrendülés - felerösödik a diktátor, messiás iránti vágy


9.     A vallási kötelékek dezintegrációja:


vallás (szociológiai éretelmezé): szoros kötödés valamihez, amit a dolgok legföbb okának tartunk

vallás: - szorosabb kötelék, mint a konvenció

a legmélyebb integráló eszköz

a kölcsönös kötelezettségek akkor érvényesülnek, ha a lelkiismeretben gyökereznek

paradoxon: ma a vallási integráció csak más vallások elnyomásával jöhet létre - a jövöben csak úgy spiritualizálható a tömeg, hogy tagjai nem állnak egymással szemben



A politika megreformására


1.     Politika és intézményes ellenörzés:


- e kettö párosítása (sok esetben):


érintetlen tradícionási keretek

szabad tér az eljárásmódok kísérletezésében


Történeti áttekintés:


a.      törzsi szervezetek: rokonsági hálozaton alapszik, nagyobb klán esetében vezér, kölcsönös kapcsolatok szabályozzák

b.     abszolútizmus:  a középkori rendszer összeomlása után, a területi egységeket teljesen jogköre alá akarta utalni (a leghatalmasabb úr) - hasonlít a totalitarianizmushoz, bukását a technikai fejlödés okozta

c.      liberalizmus: a burzsuázia megvalósítja az ipari forradalmat - szabad piac, egyéni és csoportközi kapcsolatok spontán módon alakulnak, az állam csak a törvényességre felügyel, kisméretü vállalkozások - gyors alkalmazkodás

d.     a vállaltok mérete növekszik - az egyéni vállalkozások tere beszükül - a katasztrófa elkerülésére állami beavatkozás - a liberalizmus megszünik, amikor a vállalkozásokat támogatni kell

e.      két út kínálkozik:


totalitarianizmus

szabadságot szolgáló tervezés


A modern állam: szolgáló; fiatalok, idösek, rászorultak védelme, közotatás, közszolgálat, tömegtájékoztatás - jelen van a tsd élet minden területén



2.     A preventív tervezés politikájának maximái:


a.      csak erös központi hatalom tud tervezni

b.     a centralizáció szükséges: a tervezéshez nélkülözhetetlen a különféle intézkedések összehangolása

c.      egy tsd-ban a centralizáció csak bizonyos alapvetö politikai kérdések esetében elengedhetetlen

d.     egy tervezö tsd-ban a kormányzat és a közösség nem különül el egymástól

e.      az állam jogszerü beavatkozása a gazdasági életben szabályozó technikáival és hatalmával a termelés teljes körü müködésének biztosítását és a monopóliumok önkénye felett gyakorolt ellenörzést szolgálja


3.     A tsd struktúra ellenörzése:


az ellenörzés új formái - új manipulációs eszközök - politikai egyensúlyteremtés + a tsd-ben lévö hatalmi központok felhasználása (szükségessége - városi fejlett kapitalizmus)

demokrácia feladata - a tsd egymást sakkban elemei mögé látni, figyelemmel tartani azokat

egyensúly megteremtése:

a tsd különbésgek mechanikus felszámolása (oroszok)

az osztálystrutúra megmarad, akaratlagos tsd mozgások engedélyezése

egyetértés - bizonyos homogenitás esetén

a túlzott hatalmi koncentráció diktatúrához vezet

hatalommal való visszaélés: a félelemmel való manipulálás, szándékos bizonytalanságkeltés



4.     A gazdaság ellenörzése:


a gazdasági rendszer a stabilitás legföbb eleme

tévhit: a gazdasági tervezés =  a tsd tervezéssel

a legnagyobb problémák: egyenlötlenség, szegénység, az eröforrások hibás elosztása, foglalkoztatási bizonytalanság - csak addig orvosoljuk, míg új munkahelyek megszerzését,  az életszínvonal növekedését eredményezi

a Harmadik Út stabilizációs rendelkezései:

konjunktúra-ciklus orvoslása - munkanélküli segély

konjunktúra-ciklus orvoslása - közmunka: akkor, ha a magánbefektetések nem tartanak lépést a közmegtakarításokkal

"vegyes rendszer": alapvetö iparágak állami tulajdonban (szénipar, energiaipar), úttörö vállalkozások magánkézben

bér- és árellenörzés, beruházások ellenörzése, majd a nagyméretü vállalatok tulajdonba vétele - akkor válik szükségessé, ha nincsen a kölcsönösség érdekében kompromisszum

tévhit: a tulajdonvágy az ösztönben gyökerezik - valójában a tradícióban



5.     A fegyvere erök feletti rendelkezés:


a fegyveres erök ritkán válnak a zsarnokság eszközévé - oka: a hadsereg egy szervezett hierarchia, erös szabályokkal mindenki korlátozott tevékenységet folytat

a vesztes háború tisztjei önálló hadsereget szervezheznek (terrorcsoport) - veszélyt jelent a tsd-ra

kettös tendencia:

nukleáris fegyverek - szükségtelen a nagy hadsereg, a jövö hadsereg: kicsi, gépesített, szakképzett katoknákból

a totoális hadviselés megköveteli a civil lakosság részvételét a háborúban - a jövöben még szorosabb kapcsolat - a hadsereg vezetése ne különüljön el a tsd-tól - demokratikus szervezés osztálykonfliktus nélkül




6.     Közszolgálat


a bürokrácia központi irányítása, ellenörzö szerepe kiemelten fontos

Max Weber: politikacsinálás - csak a vezetöket cseréli le, a gépezet nagy része marad, és ugyanúgy szolgál tovább - más politikai célokkal

A közhivatalnoktól elvárt képességek: kezdeményezöképesség, vállalkozó szellem, konstruktív, képzett, tájékozott , rugalmasság, gyors döntési képesség


7.     Sajtó, rádió feletti demokratikus ellenörzés (új hatalmi intézményekkel)


a.      sajtószabadság:


funkciója: infóközlés + vitalehetöség + vélemények ütköztetése

a funkció nem ellátható, ha a kiváltságosok csoportja birtokolja

megbízott emberek semleges ellenörzötestülete kell (demokratikus célok biztosítása)

a sajtó fontossága megnött, de a véleményközlés lehetösége csökkent


b.     a rádió menedzsmentje:


BBC-elvek szerint - vélemények sokszínüsége, parlamenti testület ellenörzése


c.      a propaganda természetet:


tévhit: a propaganda hazugságok terjesztése

alapfogalom - reálszint: mentális légkör, amelyben tetteket és összefüggéseket reálisnak tartunk (reális - attól függ, milyen értékeket tulajdonítunk nekik)

fasiszták: más vélemény - nem meggyözni, elhallgattatni

demokrácia: integratív értékek középpontba állítása


d.     a vita demokratikus világa:


reálszintek versengenek egymással

nézetetek ütköznek - összehangoltság spontán módon


e.      lojatitás és konszenzus:


közvélemény: több, mint média + propaganda - hangulat, attitüd, erkölcsi érték - szomszédsági viszony, kocsma, klub

a közvélemény a törzsi tsd jellemzöje - a demokráciának fenn kell tartania ez a spirituális hatalmat



A NEVELÉS MINT ALAPOZÁS


I.         Az iskola feladatai: átfogó koncepció


Iskora: olyan tsd intézmény - család és állam között, melynek feladata a gyeremek felnöttkori életformára való begyakoroltatása.


az egyén másodlagos (intézményi) kapcsolatokban éli az életét (ez egyre fontosabb) - az iskola erre készít fel - személyes és intellektuális példaképek segítségével

a nevelési filozófia összhangban - a dinamikus tsd-mal

ez a szemlélet - az embert élete végéig tanulónak tekinti


II.       A változást szolgáló nevelés


iskola: dinamikus nevelési eszköz + változás mozgatója

cél: új típusú ember - kezeli a tsd szervezés technikáját, új ismereteket szerez - iskola fokozza a kapcsolatait az élet más területeivel

a család által elhagyott  funkciókat az iskolának kell átvennie

régen az olvasás csak a kiválasztottaknak - ma már mindenkinek - megszünt a tanulással kapcsolatos túlzott tekintély és félelem

formális iskolai képzés: felnöttségre nevel +tsd megértésre



III.     Az élet demokratikus értelmezése


azt jelenti, hogy többféle módon lehet élni

az életforma meghatározója:

korábban: szokás, divat, tradíció

liberalizmus: az egyénre bízták

Harmadik Út: nyílt vita, alternatívák közötti akaratlagos választás


IV.            Folyamatosság a nevelésben:


a nevellés tsd megalapozása - szükséges a folyamatos müködés

a képzést lefedi a háromlépcsös oktatási rendszer

kell egy szervezet, amely a nyílvánossággal kapcsolatot tart


V.      A felnöttnevelés új feladata:


alkalmazkodás az új társadalom változó igényihez

iskola feladata: a múlt örökségének örzése + új rend felépítése

ízlés + szabadidö: igényes formáját az iskolának kell kialakítania (a demokrácia aktuális kérdéseinek ismeretéhez - meg kell szabadulni a divatos hóbortoktól)

liberalizmus: túl sokat vár a diákoktól (a tudás önálló integrálását)

totalitarianizmus: kész szintéziseket tölt a diákok fejébe

Harmadik Út: a tudás integrálása a tanár feleadata, alternatívák közötti választás, a tudás változásának hangsúlyozása, szintézis a diák feladata, egyéni ítéletalkotás a cél


VI.            A népegyetemek feladata:


oktatás: magas szinten - a teológia nyelve; alcsonyabb szinten - szimbólumok, mesék, legendák nyelvén

a felnöttnevelés célja: tudás integrálása + a tds vezetö rétege a tsd összes rétegéböl kerüljön ki

a tsd akkor elfogadható - ha a speciális képzés mellett mindenki alapképzésben részesül


VII.          Az egyetemi reform szükségessége


az egyetem három célja:

szakismeretek

oktatás + kutatás

általános müveltség


a képzés jelenleg szakbarbárokat hoz létre - nincs meg bennük a szakmai továbblépéshez szükséges filozófia tudás, a tsd problémák megértésének készsége


kérdések: kell- e tanár-diák csere, nemzetközi egyetem


VIII.        A demokratikus nevelés néhány redisztributív aspektusa


akik féltik szerzett jogaikat - gyanakvással fogadják a demokratikus változásokat

szerintük - a tömeg képtelen helyesen élni a tanulás lehetöségével, mert fogyatékos (a magasabb rétegekból származó magasabb IQ-val rendelkeznek)


1.     Demokratizálás nivellálás nélkül


az emberek szélesebb körü bevétele a kultúrába - felszabadítja öket, csökken a kisebbségi érzésük

a tsd létrán felkapaszkodók gyakran jobb agyi tevékenységet folytatnak, mint a jó helyzetben lévök

a jövedel - forráselosztás segít a tanulás javításában

az olvasmányok egyre jobban figyelembe veszik az olvasó elvárásait  (egyszerü, világos stílus) - csökken a tanulási egyenlötlenség, a nemzeten belüli nemzetek száma


2.     A kultúra sikeres demokratizálása


demokratizálás: nem a színvonal csökkenése, kulturális sokszínüség

kulturális monotónia ellen + színvonalcsökkenés ellen - érelmiség

teret kell biztosítani az egymással versengö csoportoknak

kis csoport - az intellektuáli, produktív munka fö helye - a tömegkommunikáció segít a terjesztésben



A SZABADSÁG FEGYELME



I.         Szabadság és fegyelem a csoportszervezetben


legmerevebb szervezetek: a hadsereg jellemzöit az élet minden területére kiterjesztik

legrugalmasabb szervezetek: a tsd alcsoportokat csapatoknak tekinti

(a tagok egyenrangú partnerek)


II.       Jelenlegi szabaságfelefogások:


1.     Anarchista szemlélet - a szabadság teljességével a spontán önszabályozás jön létre; minél nagyobb az elnyomás, annál több az egyénben a negatívum

2.     Totalitariánus megközelítés - a rend spontán módon nem alakulhat ki , a Führer militarisztikus parancsuralma érvényesül

3.     Liberális megközelítés - az anarchisták szemléletét alkalmazza a tömegtársadalomra

4.     Pultokratikus felfogás - a vagyonos emberek kis csoportja a tsd változásokat figyelmen kívül hagyva saját ideológiáit ülteti át a gyakorlatra


III.     Szabadság és fegyelem a demokrácia tervezett viszonyai között


csoportok és alcsoportok természete és céljai  határozzák meg

cél: egyén választási + önkifejezési szabadsága

a tömegtsd-ban a csoportok jogait is szavatolni kell (fontos a csoportok közötti egyensúly egy adott felügyeleti szerv által felügyelete)

a manipuláció addig jó - míg a csoport szabadságát biztosítja


IV.            A választás szabadsága a tervezés korában


megnött a tudatosan választható lehetöségek  száma (okai - tömegkomm., ár- és jövedelmi viszonyok)

duális mentalitás alaku ki:

saját érdekeink követése

intézmények közösségi értéke szempontjából korlátozzuk az egoizmusunkat



Találat: 760







Felhasználási feltételek