|  | ||||||||
|  | ||||||||
| | ||||||||
| | ||||||||
|
|
||||||||||
|
||||||||||
Karl Mannheim: Korunk diagnózisa
I. Az tsd technikák jelentösége:
Feltételezett diagnózis: beteg társadalmunk haladási iránya - átmeneti kor laissez faire-töl - tervszerü tsd:
-kisebbség diktatúrája
újfajta kormányzás (demokrácia+ ellenörzés)
Tömegtársadalom: irányítása - tsd technikákkal (emberi magatartást befolyásolása ellenörzési célból)
a jelenkorban a kisebbség uralmát erösítik:
haditechnika
tömegkommunikáció nagy hatalom + a döntések kulcspozíciója
nagyipar, bürokrácia
A totalitáriánus rendszerek elsösorban a tsd technikáktól függ
(tsd technikák pszichikai szinten hatnak - a legerösebb irányító erö)
II. A harmadik út: a militáns demokrácia:
tsd technika: önmagában nem rossz/nem jó - attól függ, mire használjuk
minden tervezés eredendöen rossz: az élet legfontosabb nem érdemes beleavatkozni, a spontaneitás ellen hat ( liberalizmus- be nem avatkozás, totalitarianizmus- túlzott beavatkozás)
a komplex tsd életképtelen, ha csak a konformitás táplálja: megjelenik a heterogenitás- differencia- tsd azért müködik, mert a tevékenységek kiegészítik egymást
a tervezés a demokráciában is létezik: megvalósítója a parlamentáris gépezet
forradalom helyett reform: megmaradnak az elözö rendszer erényei
tsd technikák: nem elég érteni, szellemi irányítást igényel
a liberalizmus összekeverte a toleranciát a semlegességgel: tolerancia - méltányos lehetöség minden 828i83i kinek az igazság bebizonyítására, nem az, hogy nem hiszünk a saját igazunkban
a demokrácia csak militáns formában müködhet: militáns - erények értékek védelme (új értelmezés); alapvetö értékekben - konszenzus, bonyolult értékeknél - a szubjektív vélemény meghagyása
Korunk kérdései:
a tervezés - összehangolással és szabadsággal?
b tervezés - el tudunk-e tekinteni a beavatkozástól?
c tervezés - igazságosság, különbségek csökkentése
d demokrácia - semlegességtöl a militánsig
III. A stratégiai helyzet
liberalizmus: a dolgok magára hagyásával jobb koordinálás
fasizmus: egyre nagyobb csalódást okoz
kommunizmus: tévhit- a diktatúra csak a rendszer kibontakozásáig szükséges
Stratégia: autoritásért vívott harc, benne a döntések tudatosan vállalt elvekre alapozódjanak
a tervezetlen kapitalizmus alakuljon át - demokratikusan tervezett, szociális célokat kitüzö rendszerré
Egyszerre egy helyen: kereszténység, liberalizmus, felvilágosodás, szocializmus, fasizmus
Ellentétek mutatkoznak az egyes területeken - szabadság, fegyelem, munka, szexualitás
Egyetértés van: rossz az a tsd - ahol bizonytalanok, tisztázatlanok, kialakulatlanok a normák
II. Vita a szellemi válságok okairól
A tsd pszichikai tevékenységének van egy koherens rendszere. Az értékelés legfontosabb elemei: értékteremtés, értékterjesztés, összhang, asszimiláció, standardizálás
A legfontosabb a tsd értékelésének - zökkenömentessége.
Az értelmezést megzavaró tényezök:
1. a tsd gyors és ellenörzés nélküli növekedése: az elsödleges attitüdöket - másodlagos csoporteszmények váltják föl - de ezeket nem tudjuk használni
(pl. kereszténység - felebaráti szeretet szomszédsági alkalmazásának kiterjesztése a világra)
2. az egyszerübb normákat a bonyolultabbak váltják föl (az igazságosságtól az igazságtalanság irányába pl. magányjog)
3. megváltozott a munkához és a szabadidöhöz való viszony
4. különbözö értékrendü csoportok egyre gyakrabban találkoznak - nem tudnak asszimilálódni, alkalmazkodni
5. autoritások, szankciók új formái, új módszerek a létezö autoritások és szankciók igazolására - ma: vallási és politikai pluralizmus- egybemosódnak
6. az értékek tudatos és racionális mértlegelése és elfogadása - csak akkor jó, ha az asszimilálás lehetséges
7. az értékek racionális megítéléséhez egy nevelö oktatási rendszert kell kialakítani
8. a tsd akkor müködik, ha értékei, intézményei, oktatási rendszere összhangban van
III. A demokratikus tervezés jelentése az értékelés szférájában
1. Nem kell félni az állásfoglalástól - a demokráciában létezik a közmegegyezés; a konszenzushoz tudatosság és bátorság kell
2. a demokrácia (dem) akkor müködik, ha megvan a kellö önfegyelem a konszenzushoz - a mindennapi élet szintjén is
3. minél nagyobb egyetértést kell teremteni az alapvetö értékek ügyében
demokrácia: a különbözö szinteken megvalósuló konszenzusok spontán integrációja
VII. Új tsd filozófia felé
Kérdés - tömeghez vagy az uralkodó kisebbséghez kell csatlakozni
Reneszánsz, liberalizmus - ezek után a kereszténység már nem a tsd integráció fö eszköze:
1. - a spiritualizáció egyre jobban a tsd egymással versengö intézményeire hárul
a keresztény egyház kivonult a tsd élet fö vonulataiból
a megrendült pozíciójú egyházak az uralkodó osztály szellemi és érdekeivel azonosulnak
a vallásosság összefonódik a konzervativizmussal
2. - Miért nem müködött a liberalizmus vallás nélkül?
a liberalizmus addig müködik jól, ameddig nem válik szükségessé egy alapvetö megegyezés
új pártrendszer: felelös bírálattal
a hosszú távú tervezés esetében a napi döntések felelösséggel párosulnak
a tervezett tsd-ban szükség van az egyesítö célra
3. - Katolicizmus, protestantizmus és a tervezett demokratikus rend
A katolicizmus elönyei:
kitartott a prekapitalista, preindividualista felfogás mellett (az intézmény funkciók szerint vizsgálja)
vallási élmények összekapcsolása a racionalizmussal
hátrányai - a középkori tsd szervezési mintákat használj a jelenben
A protestantizmus elönyei:
egyéni szabadság, önrendelkezés, együttmüködés, segítségnyújtás- elörelátás, rendszerbefoglalás
hátrányai - maga is hozzájárul a kapitalizmus és az individualizmus kialakulásához
4. vallási és erkölcsi ajánlások a dem. tervezett rendben
alapvetö értékekben - konszenzus
bonyolult értékek - liberális szabadság az egyénnek
a liberalizmus értéksemlegessége nem elfogadható
az egyház csak elveket és nem konkrét mintákat közvetítsen
5. közeledés egy etika felé
megszünik a formális etika uralkodó volta a materiális etikával szemben
formális etika: tudatosan tartózkodik a konkrét tanácsadástól
6. Feszültéség a magánéleti és tervezett tsd rend között
szükséges objektivizmus
szükséges szubjektivizmus
ezen ellentét dinamikus feloldása:
oktatási rendszer - felfogja tsd mintában rejlö tartalmat
a tervezett tsd elfogadása - legyen lelkiismereti kérdés
7. Etikai szabályok a tsd kontextusban
teológiai gondolkodást össze kell hangolni a szociológiaival - mert a normák tartalma csak tsd kontextusban válik értelmezhetövé (ismerni kell a kontextust)
8. A szociológia és a teológia együttmüködése
a szociológia kivétel nélkül vizsgáljon minden tsd jelenséget a maga módszerével, és ne szelektáljon vallási alapon
a teológus az elvégzett kutatás eredményét használja föl
9. A keresztény archetípus fogalmi meghatározása
ha a kereszténység az igazságot egyértelmüen meghatározottnak tekinti- akkor a szoc. nem tud segíteni
ha a kereszténység inkább irányt mutat, és paradigmákban gondolkodik - a szoc. tud segíteni
keresztény törvények: nem absztrakt törvények (példázatok - adott korban, adott tsd-ból)
ha a tsd változás "egyszerü" - a példázatok az adott korban jól értelmezhetöek
ha a tsd változás bonyolult - a szociológia segíthet
II. Keresztény értékek és változó környezet
1. A történelem újraértelmezésének módszerei
hívök és szociológusok - összefogásuk csak akkor, ha már elvégezték az újraértelmezés feladatát a bonyolult civilizációs helyzetben
a haladás filozófiája tévedett - mert mintáit a történelemre, az erkölcs és kultúra fejlödösére is kiterjesztette
jelenvalóság: visszatérést jelent ua. a centrális értékekhez, a szubsztancia újraértelmezéséröl van szó
2. Tervezés és vallásosság
a tervezéssel kapcsolatos attitüdök:
ellenséges (a tervezéssel szemben)
a tsd csak az erös vallási szabályozás mentheti meg
a mélyebb vallási tapasztalatokat tartalmazó tsd tervezhetö
3. Szabadságért való tervezés - a vallásosság szempontjából
minden más tervezése mellett szabad teret kell adni a vallás spontán fejlödésének
a vallást ébren tartja, keretet ad neki - a TRADÍCIÓ
a szociológus kérdése: a modern nagyvárosban van-e súlya a személyes kapcsolatoknak, fejlödhetnek-e a szabad közösségek
4. A vallás négy lényeges szférája:
az egyes álláspontok szerint:
az egyén közösségben él az Istennel
a vallásosság a személyes kapcsolatokban van jelen
a vallási realitások a tsd életben öltenek
a vallásosságot a konvenció tartja fenn (vasárnapi mise)
a vallás mindezekben a formákban létezik - a tervezést pluralisztikusan, a formák figyelembevételével kell elvégezni
5. Vallásosság, álvallásosság
különbséget kell tenni a vallási újjászületés mesterséges és tényleges forrásai között
6. Az értékelés és a paradigmatikus kapcsolat
keresztény értékek két oldala:
a magatartást szabályozni kell
kifejeznek valamilyen élményt
utilitartisták: az élet célja - az örök alkalmazkodás egy örökké változó helyzetben (a sikeres alkalmazkodás még nem jelenti azt, hogy jól cselekedtünk)
a keresztény az alkalmazkodási módok közül az választja, amelyik összhangban van az alapvetö élményével
a vallásosság középpontjában nem az etikai élmény áll, hanem az élmény paradigma szerinti értelmezése
keresztény értékek:
pardigmatikus alapélményeket közvetít
a végbement releváns változásokról intellektuálisan tudósít
Alkalmazkodás: nem csupán kompromisszum, elvégzi a helyzet által teremtett feladatot.
7. A paradigmatikus élmények szociológiai jelentése
manapság "elszellemtelenedés" megy végbe, semmivé válnak az ösi archetípusok, amelyek az ember alapélményeit adták
a paradigmatikus jelentés a folyamatos dolgokat jellemzi - a kollektív cselekvés egy tetöpont (cél) felé halad, és ez a dramatizálódás teszi lehetövé a tényleges részvételt (nagyipari munka: nincs közös, mindenkit érintö cél - pl. mozi: mindegy, hogy mit, de valamit nézzünk - pótlék)
az alapélmény legnagyobb ellensége a GÉPESÍTETT BARBARIZMUS
Összegzés: ... + apátia - oka: a paradigmatikus élmény hiánya + a kereszténynek szükségszerüen konzervatívnak kell lennie.
10. A kialakult tsd minta gazd. vonatkozásai
tervezett szabadság mintája:
nem feltétlenül keresztény, de megteremti annak feltételeit
felismeri a tervezés szükségességét
a gazdasági kérdéseket illetöen minden érintettet be kell vonni az egyeztetésbe
meg kell találni a stratégia hanyatlást okozó pontjai találni
az oktatáspolitikát egyeztetni kell az elvekkel
11. A tervezésnek nemcsak a gazd.-ra , hanem a tsd struktúrára és tsd politikára is ki kell terjednie
le kell írni a hatalom alkalmazásainak formáit
vallás, oktatás, sajtó - egységes irány érdekében egyeztetni
a tsd átfogó képe nélkül nem lehet sikeresen szembenézni a problémákkal
a problémák forrása gyakorta nem a kapitalizmus, hanem az urbanizáció
a felebaráti szeretetet meg kell tanulni alkalmazni a komplex tsd szintjén
a tsd-ban csak az elsödleges erényeket szem elött tartó intézményeket lehet megtürni
a tradicionális értékek újratermelése csak csoportmunka formájában valósulhat meg
a vizsgálódás három nagy területe:
általános etika
személyes kapcsolatok etikája
szervezeti kapcsolatok etikája
I. Általános etika
a. a túlélést szolgáló értékek problematikája
Olyan értékek - amelyek a fennmaradást vagy az élet biztosítását szolgálják
Kérdések: hol szerepelnek az értékek hierarchiájában - a hasznosság szempontjából vizsgálandó:
- jó-e a demokrácia, ha nem maradunk életben
érdemese-e életben maradni, ha nincsen szabadság
Választás a hierarchiában - szempontok: hasznosság, demokrácia, hatékonyság
b. az aszketizmus problematikája
Max Weber: a takarékoskodó attitüd járult-e hozzá a kapitalizmus kialakulásához
a takarékoskodó szellem az élet egyéb területire is kiterjedt ( fogyasztói szokás, kultúra, jellem, szabadidö) - így válhatott általánossá
kérdések: hogyan érvényesülnek az aszketikus normák a mindennapi életben, az aszketizmus eltünésével mi lép annak helyébe
c. a hasadt tudat
az élet nagy része harc a túlélésért, és ehhez az önérvényesítés is hozzá tartozik - ennek három etikai értelmezése:
nácik: alapelve az emberi magatartás alapelve
az önérvényesítés erkölcsileg jogtalan (képmutatáshoz vezet)
az önérvényesítést nem szabad teljesen elfojtani, hanem egyre tudatosabb ellenörzésre van szükség (hiánya az oktatásban = demokrácia halála)
II. Személyes viszonyok etikája
a. a magatartás problémája a modern világban:
a magánszféra elmosódik a tömegszórakoztatás és a tömegeksztázis térnyerésével
magánszféra: bizonyos belsö élményeket kivonunk a külvilág hatása alól, és megtartjuk magunknak - ennek következtében önálló személyiség alakul ki, spirituálisan különválunk másoktól (ahol ez nincsen meg, ott az emberek a kölcsönös alkalmazkodás révén hasonlóvá válnak)
a magánszféra kialakulása: burzsuázia kialakulásával megszületik a magánkereskedö - munkahelye elkülönül az otthontól - meggazdagodva saját szobára tesz szert (különbözö helyek - különbözö szererpek)
a magánszféra fejlödése: elöször az szerzeteseknél jelenik meg - ez ültetik át a protestánsok a privát életbe
a magánszféra kialakulása szorosan összefügg a városi élettel ( kézmüvesek - volt idejük elmélkedni a munka közben) - a nagyipari termeléssel megszünt a töprengés, az elmélkedés lehetösége
az elmélyedést kiszorította az izgalomra, tömegeksztázisra való törekvés
életünk a primitív eksztatikus vallási csoportok életéhez hasonlít (nincs magánélet)
b. A tömegeksztázis problémája - nem teljesen elutasítandó, mert emocionális élményeket testesít meg (kérdés, hogy spiritualizálható-e)
a termelés nagyüzemi keretek között zajlik - hatással van a magatartásra
a gyors ipari fejlödéssel nem maradt idö az erkölcsi és lélektani követelmények felismerésére
a fejlödés ellenében hat, ha a "nyeri meg" a dolgozó lelkét
a szervezeti müködés feltételei:
a munka objektív és hatékony müködése
ki kell elégíteni a lélektani szükségleteket
általános követelmények: figyelem, szankciók, magatartási szabályok, egyéni és kollektív felelösségek, erkölcsi, anyagi ösztönzés, munka értelmessége, presztízse, a hierarchiában elfoglalt hely
probléma: a pszichológiai szükségletek csak akkor tisztázódnak, amikor már benne vagyunk az adott helyzetben
A szervezetben megfigyelhetö tendenciák:
1. átmenet a pénzügyi jólétböl az organikus jólétbe, az emberi értékek gazdagságába
2. csökken az anyagi megbecsülés jelentösége
3. túlzott biztonságvágytól - az integrált attitüdök világa felé
4. pénzügyi spekulációtól - az élet más területein meglévö kreativitás felé
5. közeledés egy demokrácia felé: funkciók szerint decentralizált tsd (ellenörzött) , oktatási cél: a tsd érvényesülés vágya
A tsd rendszer felépítéséhez:
rendelkezni az új világ vezéreszméivel
ismerni a jelenlegi rendszer fogyatékosságait
milyen módon és eszközzel lehet a változást elérni
célmegehatározás elött diagnózis
A körülményekhez való nem megfelelö alkalmazkodás oka:
áttérés rövid idö alatt: parochiális világból - a Nagy Társadalomra
a tsd irányítás nélkül fejlödött:
új szervezeti minták sikertelensége - dezintegrációhoz vezet
új szervezeti minták csak részben sikeresek - dezintegrációhoz vezet
Az uralkodó tsd strulktúra meggyengül, helyébe nem lép semmi - dezintegrált tsd- ban élünk.
A dezintegrálódás okai és területei:
1. a kisebbség uralmát megtestestesítö tsd technikák:
a nagyipari termeléssel csak a mennyiségi növekedés következett be (ruha, lakás, élelem), a tsd technikák párhuzamos fejlödése elmaradt
tsd technika: az ember viselkedését befolyásoló módszerek összessége, amely egy cél érdekében integrál
a tsd technikák a kisebbség kezében összpontosulnak- ezt segíti a hadiipar, a tömegkommunikáció, a bürokrácia, az oktatás egy kézben való összpontosulása - döntések a kulcspozícóban lévök kezében
2. Az új technikák és a hatalmi komplexum
a technikák - mindig összekapcsolódnak a hatalommal
a felhalmozott tudás mindig a hatalmat növeli
az ismeretek bövítését a hatalom finanszírozza
a tökés tsd - terjeszkedö elvü - ma már nincs hová, az európai hatalmak, ha kizsákmányolásra törekszenek, a zsugorodás jellemzi majd öket, az osztályok kapcsolata egyre merevebbé válik. A közösségi gazdaság - szabadverseny - monopólium
3. A közösségi gazdaság - szabadverseny - monopólium
jelenleg két tervgazdaság közötti átmenet:
helyi, nem profittermelö mezögazdsági és kézmüves közösség
nemzeközöi cserén alapuló, területeket integráló tervgazdaság (fejlett technikával)
A folyamat: magántulajdon szerzése - kockázat - profit - a vállalkozások megnövekedtek - számuk csökkent - eltünt a szabadverseny - bürokrácia hatalomhoz jutott - dezintegráció
4. Az önszabályozó kis csoportok kiszorítása:
egyenletesség, kiegyensúlyozottság - míg a közösségek mértükböl adódóan áltláthatóak voltak
személyes kapcsolatok: mindenki tudta, hogy mit várhat a másiktól, mit várnak töle (tudták a szerepüket)
a metropoliszok megjelenésével ez mind megszünik - nincs közös élet, kölcsönös funkcionális függés
5. A tradícionális csoportellenörés rendszerének dezintegrációja:
tradícionális cselekvés:
megkíméli az embert a döntéstöl
ha valami elavultá vált, helyére új cselekvési forma lépett
ellenörzö szerepet töltött be - ezek csak, akkor müködnek, ha lassú a tsd változás)
gyors változás: hadsereg, gyárak - az ember a gépezet része- visszatetszést vált ki, csökken a munka hatákonysága
a tsd nagy közössége nem egyenlö a kis csoportokkal - más bánásmódot, ellenörzést igényelnek
6. Az átfogó kondícionálás kudarca:
a szervezetek által hordozott funkciókat koordinálni kell, ha nem: nem válnak aközösség szerves részévé, az ember a manipuláció áldozata lesz
az ellenörzés meggyengülése = a demokrácia meggyengülésével
csak egyéni szabadságok vannak - mindenkinél máshol vannak a határok - átláthatatlanság
7. A kooperatív ellenörzési rendszer dezintegrációja:
eltünnek a kooperatív ellenörzési technikák
a csoportellenörzés két formája:
parancsolás-engedelmesség (elönye: hatékonyság, hátránya: embertelen)
a cselekvés fejlesztése, irányítása - kooperáció
modern tsd problémája: nagyméretü közösségbe lehet-e konszenzusra jutni
jelenlegi választási rendszer- pártok, emberek, módszerek által többszörös manipuláció
8. A személyiség dezintegrációja:
az intézmény befolyásolja a személyiség alakulását: dezintegrált intézmény - dezintegrált személy
a nagyméretü szervezeteknek nincsen szabályozórendszerük - az oktatás nem ad ehhez mintát
a régi elöírások elvesztették érvényüket - helyükre újak nem lépnek - dezintegráció - morális megrendülés - felerösödik a diktátor, messiás iránti vágy
9. A vallási kötelékek dezintegrációja:
vallás (szociológiai éretelmezé): szoros kötödés valamihez, amit a dolgok legföbb okának tartunk
vallás: - szorosabb kötelék, mint a konvenció
a legmélyebb integráló eszköz
a kölcsönös kötelezettségek akkor érvényesülnek, ha a lelkiismeretben gyökereznek
paradoxon: ma a vallási integráció csak más vallások elnyomásával jöhet létre - a jövöben csak úgy spiritualizálható a tömeg, hogy tagjai nem állnak egymással szemben
A politika megreformására
1. Politika és intézményes ellenörzés:
- e kettö párosítása (sok esetben):
érintetlen tradícionási keretek
szabad tér az eljárásmódok kísérletezésében
Történeti áttekintés:
a. törzsi szervezetek: rokonsági hálozaton alapszik, nagyobb klán esetében vezér, kölcsönös kapcsolatok szabályozzák
b. abszolútizmus: a középkori rendszer összeomlása után, a területi egységeket teljesen jogköre alá akarta utalni (a leghatalmasabb úr) - hasonlít a totalitarianizmushoz, bukását a technikai fejlödés okozta
c. liberalizmus: a burzsuázia megvalósítja az ipari forradalmat - szabad piac, egyéni és csoportközi kapcsolatok spontán módon alakulnak, az állam csak a törvényességre felügyel, kisméretü vállalkozások - gyors alkalmazkodás
d. a vállaltok mérete növekszik - az egyéni vállalkozások tere beszükül - a katasztrófa elkerülésére állami beavatkozás - a liberalizmus megszünik, amikor a vállalkozásokat támogatni kell
e. két út kínálkozik:
totalitarianizmus
szabadságot szolgáló tervezés
A modern állam: szolgáló;
fiatalok, idösek, rászorultak védelme, közotatás, közszolgálat,
tömegtájékoztatás - jelen van a tsd élet
2. A preventív tervezés politikájának maximái:
a. csak erös központi hatalom tud tervezni
b. a centralizáció szükséges: a tervezéshez nélkülözhetetlen a különféle intézkedések összehangolása
c. egy tsd-ban a centralizáció csak bizonyos alapvetö politikai kérdések esetében elengedhetetlen
d. egy tervezö tsd-ban a kormányzat és a közösség nem különül el egymástól
e. az állam jogszerü beavatkozása a gazdasági életben szabályozó technikáival és hatalmával a termelés teljes körü müködésének biztosítását és a monopóliumok önkénye felett gyakorolt ellenörzést szolgálja
3. A tsd struktúra ellenörzése:
az ellenörzés új formái - új manipulációs eszközök - politikai egyensúlyteremtés + a tsd-ben lévö hatalmi központok felhasználása (szükségessége - városi fejlett kapitalizmus)
demokrácia feladata - a tsd egymást sakkban elemei mögé látni, figyelemmel tartani azokat
egyensúly megteremtése:
a tsd különbésgek mechanikus felszámolása (oroszok)
az osztálystrutúra megmarad, akaratlagos tsd mozgások engedélyezése
egyetértés - bizonyos homogenitás esetén
a túlzott hatalmi koncentráció diktatúrához vezet
hatalommal való visszaélés: a félelemmel való manipulálás, szándékos bizonytalanságkeltés
4. A gazdaság ellenörzése:
a gazdasági rendszer a stabilitás legföbb eleme
tévhit: a gazdasági tervezés = a tsd tervezéssel
a legnagyobb problémák: egyenlötlenség, szegénység, az eröforrások hibás elosztása, foglalkoztatási bizonytalanság - csak addig orvosoljuk, míg új munkahelyek megszerzését, az életszínvonal növekedését eredményezi
a Harmadik Út stabilizációs rendelkezései:
konjunktúra-ciklus orvoslása - munkanélküli segély
konjunktúra-ciklus orvoslása - közmunka: akkor, ha a magánbefektetések nem tartanak lépést a közmegtakarításokkal
"vegyes rendszer": alapvetö iparágak állami tulajdonban (szénipar, energiaipar), úttörö vállalkozások magánkézben
bér- és árellenörzés, beruházások ellenörzése, majd a nagyméretü vállalatok tulajdonba vétele - akkor válik szükségessé, ha nincsen a kölcsönösség érdekében kompromisszum
tévhit: a tulajdonvágy az ösztönben gyökerezik - valójában a tradícióban
5. A fegyvere erök feletti rendelkezés:
a fegyveres erök ritkán válnak a zsarnokság eszközévé - oka: a hadsereg egy szervezett hierarchia, erös szabályokkal mindenki korlátozott tevékenységet folytat
a vesztes háború tisztjei önálló hadsereget szervezheznek (terrorcsoport) - veszélyt jelent a tsd-ra
kettös tendencia:
nukleáris fegyverek - szükségtelen a nagy hadsereg, a jövö hadsereg: kicsi, gépesített, szakképzett katoknákból
a totoális hadviselés megköveteli a civil lakosság részvételét a háborúban - a jövöben még szorosabb kapcsolat - a hadsereg vezetése ne különüljön el a tsd-tól - demokratikus szervezés osztálykonfliktus nélkül
6. Közszolgálat
a bürokrácia központi irányítása, ellenörzö szerepe kiemelten fontos
Max Weber: politikacsinálás - csak a vezetöket cseréli le, a gépezet nagy része marad, és ugyanúgy szolgál tovább - más politikai célokkal
A közhivatalnoktól elvárt képességek: kezdeményezöképesség, vállalkozó szellem, konstruktív, képzett, tájékozott , rugalmasság, gyors döntési képesség
7. Sajtó, rádió feletti demokratikus ellenörzés (új hatalmi intézményekkel)
a. sajtószabadság:
funkciója: infóközlés + vitalehetöség + vélemények ütköztetése
a funkció nem ellátható, ha a kiváltságosok csoportja birtokolja
megbízott emberek semleges ellenörzötestülete kell (demokratikus célok biztosítása)
a sajtó fontossága megnött, de a véleményközlés lehetösége csökkent
b. a rádió menedzsmentje:
BBC-elvek szerint - vélemények sokszínüsége, parlamenti testület ellenörzése
c. a propaganda természetet:
tévhit: a propaganda hazugságok terjesztése
alapfogalom - reálszint: mentális légkör, amelyben tetteket és összefüggéseket reálisnak tartunk (reális - attól függ, milyen értékeket tulajdonítunk nekik)
fasiszták: más vélemény - nem meggyözni, elhallgattatni
demokrácia: integratív értékek középpontba állítása
d. a vita demokratikus világa:
reálszintek versengenek egymással
nézetetek ütköznek - összehangoltság spontán módon
e. lojatitás és konszenzus:
közvélemény: több, mint média + propaganda - hangulat, attitüd, erkölcsi érték - szomszédsági viszony, kocsma, klub
a közvélemény a törzsi tsd jellemzöje - a demokráciának fenn kell tartania ez a spirituális hatalmat
Iskora: olyan tsd intézmény - család és állam között, melynek feladata a gyeremek felnöttkori életformára való begyakoroltatása.
az egyén másodlagos (intézményi) kapcsolatokban éli az életét (ez egyre fontosabb) - az iskola erre készít fel - személyes és intellektuális példaképek segítségével
a nevelési filozófia összhangban - a dinamikus tsd-mal
ez a szemlélet - az embert élete végéig tanulónak tekinti
II. A változást szolgáló nevelés
iskola: dinamikus nevelési eszköz + változás mozgatója
cél: új típusú ember - kezeli a tsd szervezés technikáját, új ismereteket szerez - iskola fokozza a kapcsolatait az élet más területeivel
a család által elhagyott funkciókat az iskolának kell átvennie
régen az olvasás csak a kiválasztottaknak - ma már mindenkinek - megszünt a tanulással kapcsolatos túlzott tekintély és félelem
formális iskolai képzés: felnöttségre nevel +tsd megértésre
III. Az élet demokratikus értelmezése
azt jelenti, hogy többféle módon lehet élni
az életforma meghatározója:
korábban: szokás, divat, tradíció
liberalizmus: az egyénre bízták
Harmadik Út: nyílt vita, alternatívák közötti akaratlagos választás
IV. Folyamatosság a nevelésben:
a nevellés tsd megalapozása - szükséges a folyamatos müködés
a képzést lefedi a háromlépcsös oktatási rendszer
kell egy szervezet, amely a nyílvánossággal kapcsolatot tart
V. A felnöttnevelés új feladata:
alkalmazkodás az új társadalom változó igényihez
iskola feladata: a múlt örökségének örzése + új rend felépítése
ízlés + szabadidö: igényes formáját az iskolának kell kialakítania (a demokrácia aktuális kérdéseinek ismeretéhez - meg kell szabadulni a divatos hóbortoktól)
liberalizmus: túl sokat vár a diákoktól (a tudás önálló integrálását)
totalitarianizmus: kész szintéziseket tölt a diákok fejébe
Harmadik Út: a tudás integrálása a tanár feleadata, alternatívák közötti választás, a tudás változásának hangsúlyozása, szintézis a diák feladata, egyéni ítéletalkotás a cél
VI. A népegyetemek feladata:
oktatás: magas szinten - a teológia nyelve; alcsonyabb szinten - szimbólumok, mesék, legendák nyelvén
a felnöttnevelés célja: tudás integrálása + a tds vezetö rétege a tsd összes rétegéböl kerüljön ki
a tsd akkor elfogadható - ha a speciális képzés mellett mindenki alapképzésben részesül
VII. Az egyetemi reform szükségessége
az egyetem három célja:
szakismeretek
oktatás + kutatás
általános müveltség
a képzés jelenleg szakbarbárokat hoz létre - nincs meg bennük a szakmai továbblépéshez szükséges filozófia tudás, a tsd problémák megértésének készsége
kérdések: kell- e tanár-diák csere, nemzetközi egyetem
VIII. A demokratikus nevelés néhány redisztributív aspektusa
akik féltik szerzett jogaikat - gyanakvással fogadják a demokratikus változásokat
szerintük - a tömeg képtelen helyesen élni a tanulás lehetöségével, mert fogyatékos (a magasabb rétegekból származó magasabb IQ-val rendelkeznek)
1. Demokratizálás nivellálás nélkül
az emberek szélesebb körü bevétele a kultúrába - felszabadítja öket, csökken a kisebbségi érzésük
a tsd létrán felkapaszkodók gyakran jobb agyi tevékenységet folytatnak, mint a jó helyzetben lévök
a jövedel - forráselosztás segít a tanulás javításában
az olvasmányok egyre jobban figyelembe veszik az olvasó elvárásait (egyszerü, világos stílus) - csökken a tanulási egyenlötlenség, a nemzeten belüli nemzetek száma
2. A kultúra sikeres demokratizálása
demokratizálás: nem a színvonal csökkenése, kulturális sokszínüség
kulturális monotónia ellen + színvonalcsökkenés ellen - érelmiség
teret kell biztosítani az egymással versengö csoportoknak
kis csoport - az intellektuáli, produktív munka fö helye - a tömegkommunikáció segít a terjesztésben
legmerevebb szervezetek: a hadsereg jellemzöit
az élet
legrugalmasabb szervezetek: a tsd alcsoportokat csapatoknak tekinti
(a tagok egyenrangú partnerek)
II. Jelenlegi szabaságfelefogások:
1. Anarchista szemlélet - a szabadság teljességével a spontán önszabályozás jön létre; minél nagyobb az elnyomás, annál több az egyénben a negatívum
2. Totalitariánus megközelítés - a rend spontán módon nem alakulhat ki , a Führer militarisztikus parancsuralma érvényesül
3. Liberális megközelítés - az anarchisták szemléletét alkalmazza a tömegtársadalomra
4. Pultokratikus felfogás - a vagyonos emberek kis csoportja a tsd változásokat figyelmen kívül hagyva saját ideológiáit ülteti át a gyakorlatra
III. Szabadság és fegyelem a demokrácia tervezett viszonyai között
csoportok és alcsoportok természete és céljai határozzák meg
cél: egyén választási + önkifejezési szabadsága
a tömegtsd-ban a csoportok jogait is szavatolni kell (fontos a csoportok közötti egyensúly egy adott felügyeleti szerv által felügyelete)
a manipuláció addig jó - míg a csoport szabadságát biztosítja
IV. A választás szabadsága a tervezés korában
megnött a tudatosan választható lehetöségek száma (okai - tömegkomm., ár- és jövedelmi viszonyok)
duális mentalitás alaku ki:
saját érdekeink követése
intézmények közösségi értéke szempontjából korlátozzuk az egoizmusunkat
Találat: 665
