online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

Online dokumentumok - kep
  
bal sarok kategória jobb sarok
 

Biológia
Filozófia
Gazdaság
Gyógyszer Kozmetikumok Sport
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
bal also sarok   bal jobb sarok
bal sarok   jobb sarok
 




































 
bal also sarok   bal jobb sarok

Izombetegségek - A neuromuscularis synapsis betegségei

gyógyszer





bal sarok

egyéb tételek

jobb sarok
 
Cyakorlati útmutató a betegségek feldolgozasahoz
Betegség és ri tua lé
Penicillin
A vaPl
Gyógy- és fűszernövények
Alapapolasi és szpecialis apolasi technikak
Az egészséges csecsemő szomatomentalis fejlődésének legfontosabb allomasai. Szoptatasa, taplalasa, folyadék és energia szükséglete.
MIKRO ALGÁK
Következmények: civilizaciós betegségek, öregedés, immunológiai kórképek
 
bal also sarok   bal jobb sarok

Izombetegségek




1. A neuromuscularis synapsis betegségei



Myasthenia gravis pseudoparalytica





Definició a neuromuscularis synapsis immunológiai megbetegedése, ami a postsynapticus membránon az acetylcholin receptorok (AchR) számának csökkenésésével jár.


Ábra A (P. Berlit és W. Seeger (1991) ábrája nyomán)

Pathogenesis: a thymus törzs-sejtjeiböl antigén-specificus T-helper sejtek képzödnek, amelyek a B-lymhocytákat AchR-ellenes antitestek termelésére késztetik. Utóbbiak károsítják a motoros véglemezt (1. ábra).


Aetiológia: ismeretlen eredetü autoimmun betegség. A thymus törzs-sejtjeinek genetikusan determinált fejlödési hibája lehetséges (halmo­zódik a HLA B8 és DR2+3). Gyakran társul más autoimmun betegségekkel: SLE, rheumatoid arthritis, pajzsmirigy be­tegségek és/vagy endokrin ophthalmopathiák.


Klinikum: a nap folyamán fokozódó és terhelés-függö izomgyengeség, különös tekintettel a tartási funkciókra (szemhéj-emelés, nyakizmok, stb.), a bulbaris izomzatra (az arcizmok petyhüdtsége, dysarthria, nyelészavar) és a proximalis végtagizomzat fáradékonyságára.

Klinikai próbák: tartós felfelé tekintés, a karok tartása felemelt helyzetben, a fej emelése fekvö helyzetben.



Formái:


I.     Ocularis myasthenia 20 %


II.a Enyhe, generalizált myasth. 60 %

II.b Mérsékelt, generalizált myasth. a légzöizmok

elöbb-utóbb bekövetkezö

III. Acut, súlyos myasthenia részvételével

20 %

IV. A I. vagy II. lefolyása során a III.


Gyermekeknél:


- Neonatalis myasthenia, ami az AchrR-elleni antitesteknek az anyából transplacen­- tarisan történö passzív átvitele révén (kb. 15 %-ban) jön létre, és átmeneti tünetekkel jár.

- Congenitalis myasthenia (az AchR veleszületett anomáliái).

- Juvenilis myasthenia.


Diagnózis:


EMG myasthenia teszt: 3 vagy 10 Hz-es tartós, repetitiv ingerlésre 10 %-nál nagyobb                 amplitudó csökkenés következik be.

Tensilon teszt: eröteljes, röviod cholinesterase gátlás - 2-5 percre drámaian csökkenti a    tüneteket.

AchR elleni antitestek kimutatása: a különbözö formákban 50-98 %-ban pozitiv.


Az elülsö mediastinum CT vagy MR vizsgálata: thymus hyperplasia 70 %-ban,                          thymoma 10 %-ban derül ki.


Kezelés:


Thymectomia: minél elöbb, 50 éves korig, talán a tisztán ocularis forma kivételével. Tünetmentesség 20 %-ban, javulás 50 %-ban várható. A thymoma abszolut indikáció.

Cholinesterase gátlók:

- Neostigmin (Stigmosan): gyors, de rövid hatás, kb. 2 óráig, i.v., i.m. vagy per os.

- Pyridostigmin (Mestinon): lassúbb, kb. 4 órás, retard formában 6 órás hatás; napi 500 mg-ig.

Corticosteroidok: 2 mg/kg két hétig. Átmeneti rosszabbodás         lehetséges!

Azathioprin: 2-3 mg/kg, tartós kezelésre.

Cyclosporin A: alternativ immunosuppressiv szer.

Plasmapheresis: myastheniás crisis, therapia-resistentia és            újszülöttkori myasthenia esetekben.


Egyes gyógyszerek a myastheniás tüneteket kiváltják (penicillamin, phenytoin, Chloroquin), mások a meglevö myastheniás tüneteket súlyosbítják (ld. az 1. táblázatot!).




1. táblázat       A myastheniás betegek gyógyszeres kezelésének

szempontjai




A myastheniát

súlyosbító

gyógyszerek

Helyettesítö

gyógyszerek

Antibioticumok

aminoglycosidok

tetracyclin

polymyxin

penicillin

(nagy dosisban)

cephalosporinok

ampicillin

erythromycin

co-trimoxazol

nitrofurantoin

Anticonvulsivumok

phenytoin

barbiturátok

carbamazepin

Szív- és keringési

szerek

beta blockolók

antiarrhythmiás

szerek

ganglion-bémítók

digitalis

reserpin

Antirheumaticumok

penicillamin



acetylsalicylsav

phenylbutazon

indomethacin

Antiparkinson

szerek

amantadin

L-DOPA

Psychiátriai

szerek

tranquillansok

neurolepticumok

lithium

atosil

benzodiazepinek

(alacsony dosis-

ban, felügyelett

mellett)

Narcoticumok és

izom-relaxansok

ketamin

aether

pancuronium

d-tubocurarin

halothan

fentanyl

N2O

suxamethonium

vecuronium

(felügyelet mellett)

Egyebek

corticosteroidok, ACTH

oralis contraceptivumok

pajzsmirígy hormonok

laxansok (Mg!)






Cave!


Cholinergiás crisis: generalizált izomgyengeség fasciculatiókkal, miosis, nyálfolyás, hasi görcsök, verejtékezés és légzési elégtelenség (antidotum: atropin sulphat).

Myastheniás crisis: az ismert myastheniás tünetek hirtelen, kifejezett fokozódása.

Oscilláló crisis: a kétfajta crisis tüneteinek kevert, váltakozó jelentkezése.




1.2 Lambert-Eaton syndroma



Ábra B (P. Berlit és W. Seeger (1991) ábrája nyomán)

Definició: myasthenia-szerü, de a neuromus­cularis synapsis prae­synapticus membránját károsító autoimmun betegség, ami gyakran jelentkezik malignomák, különösen kissejtes bron­chus carcinoma mellett (2. ábra). Az antitestek az Ach felszabadulást beindító terminálok Ca-csator­náit blockolják. Inkább 40 éves kor fölött, rosszindulatu daganatok, valamint autoimmun betegségek kíséröjeként fordul elö.

A kóros fáradékonyság különösen a medenceöv izmaiban feltünö (lépcsön felfelé menés!). Az ismételt igénybevétel átmenetileg inkább javítja.


EMG: repetitiv ingerlésre az alacsony amplitudó (a myastheniával ellentétben) nem csökken, hanem átmenetileg növekszik!


Cholinesterase gátlókra nem javul, viszont corticosteroidokra, azathioprinre és plasmapheresisre jól reagál. A tumor eltávolítása után javulhat.















2. Myositisek



Definició: a véredényeket környezö interstitialis kötöszövet gyulladásos megbetegedése infiltratióval, az izomrostok endomysialis részvételével.


Aetiológa:

- Kórokozókkal kapcsolatos (baktériumok, parasiták, virusok,                   gombák)

- Autoimmun (polymyositis)

- Generalizált immun-vasculitisek keretében (dermatomyositis, kevert kötöszöveti be- tegség, Sharp syndroma).


Ábra C (P. Berlit és W. Seeger (1991) ábrája nyomán)

Klinikum: többnyire az alsó végtagok proximalis izmaiban kezdödö izomgyengeség (4. ábra), spon­tán my­al­­giával és nyomásérzékenységgel, ami heteken belül a karok és a nyak izomzatára is felterjed, de a lefolyás során nyelészavar is jelentkezhet. Izomatrophia és reflex-eltérések csak késön mutatkoznak. Dermatomyositisben jellemzö az erythema, az oedema és a fényérzé-

kenység is (3. ábra).

(R.A. Brumback (1993) ábrája után)

Ábra D

A nö : férfi arány 2 : 1. Kezdet a

40-60. életévek között.


Diagnózis:


Labor: magas We,

magas sarcoplasma enzym értékek (CK, aldolase, LDH, GOT, GPT),

a vizeletben myoglobin.


Immunológiai diagnosztika: rheuma factor, ANF, egyéb autoantitestek, immunglobulinok és complement.


EMG: kis rövid, polyphasisos potenciálok, pathológiás spontán aktivitás.


Izombiopsia: lymphocytás perifascicularis infiltratumok, gyulladásos szöveti reactio.


Virológia: Coxsackie B (Bornholm betegség, föleg gyermekeknél), Influenza, Parainfluenza, Adeno- és Echo-virusok, HSV, EBV (benignus acut myositis, acut rhabdomyositis vagy postinfectiosus myopathia).


Bakteriológiai, mykologiai és parasitológiai vizsgálatok: föleg külföldi utazás                  (trópusok!) után jelentkezö szokatlan myositisek esetén indokoltak.


Lágy Rtg felvételek az izomzatról (intramuscularis vagy subcutan meszesedés).




Tumorkeresés: poly- és dermatomyositisben - föleg az idösebbeknél -

5x gyakoribb a malignoma, mint az átlag lakosságban.


Kezelés:


Corticosteroidok: napi 500 mg-ig, együttesen a következökkel:

Azathioprin: 2-3 mg/kg

Plasmapheresis     az acut és a th.-resistend formáknál

Cyclophosmamid

Cyclosporin A: alternative az azathioprinnel

Acyclovir: herpes virus infectióban

Célzott antibioticus th.: a bacterialis kórokozók által elöidézett            myositisekben.


Különleges formák


Ocularis myositis: kettöslátás, retrobulbaris fájdalom, exophthalmus. Az orbitalis CT-n izomduzzadás látható. Immunológiai kórképekeben, parainfectiosus jelleggel vagy malignomák kíséretében megjelenö formák is ismertek.

Eosinophil myositis: fájdalmas izomduzzadások, hypereosinophil syndromában.

Záradéktestes myositis: többnyire idösebb egyénekben, a distalis izomcsoportok érintettek.

Granulomatosus myositis: M. Boeck, hyperthyresosis, paraneoplasiák.

Myositis ossificans: gyermekeknél generalizált formában, trauma után.

Immunvasculitiseknél jelentkezö myositis: SLE, Sjögren syndroma, Wegener granulomatosis, kevert collagenosis, scleroderma mellett.





3. Szerzett myopathiák



Definició: proximális- és többnyire alsó végtag-túlsúlyú izomgyengeségel járó állapotok, amelyek toxicus vagy metabolicus zavarok, ill. E-vitamin hiány miatt jöhetnek létre.


Elöfordulás:


- Chronicus alcohol abusus (acut vagy chr. myopathia,                esetenként alcoholos polyneuropathiával kombináltan)

- Hyperthyreosis (élénk saját reflexek!)

- Hyperparathyreoidismus (atrophia, fasciculatio, reflex-csökkenés)

- Morbus Cushing

- Morbus Addison

- Gyógyszer mellékhatás (corticosteroidok, antilipaemiás                          szerek, beta blockolók, Chloroquin)

- E-vitamin hiány



4. Progressiv izomdystrophiák - Dystrophia

musculorum progressiva (DMP)



Definició: a vázizomzat sorvadásával járó, genetikusan determinált megbetegedései. Rendszerezésük történhet az izomatrophiák az öröklödési sajátosságai, illetve klini­kuma alapján. Az egyes formákat az eltérö kezdeti életkor és prognosis, valamint a kísérö tünetek különbözöségei jellemzik.


Ábra E (R.A. Brumback (1993) ábrája után)

Az öröklödés alapján

megkülönböztetnek


- X-chromosomához kötött,

- autosomalis recessiv, és

- autosomalis dominans öröklödésü formákat, továbbá

- nem progressiv, congenitalis myopathiákat.


Pathogenesis: az izomanyagcsere veleszületett, genetikus zavara.


Klinikum


Csak a gyakoribb kórképeket említjük.


1./ A DMP leggyakoribb és legfontosabb     változata a két medenceövi forma:

a malignus, infantilis Duchenne, és

az enyhébb, juve­nilis kezdetü Becker typus.


A pathológiás gén mk. esetben az X-chromosoma rövid karján, az Xp21 locuson van.

A '80-as évek nagy felfedezése volt, hogy az izomrost membrán dystrophin nevü, nagy fontosságú structur-proteinje a Duchenne typusban hiányzik, a Becker typusban pedig defectuosus jellegü.


Tünetek: izomsorvadás és -gyengeség mutatható ki a csípö izmaiban ("kacsázó" járás, pozitiv Trendelenburg tünet - 6. ábra), a hát hosszú feszítö izmaiban (hyper­lordo­sis), a hasizmokban ("darázsderék") és a comb feszítöiben (lépcsön járási nehézség). A betegek eröteljesnek látszó, de valójában sorvadt "vádlijában", a m. gastrocnemiusok helyén zsír és kötöszövet szaporodik fel ("pseudohypertrophia"), aminek nem izom-, hanem kocsonyás kötöszöveti tapintata van. - Fekvö vagy guggoló helyzetböl a beteg csak a saját testén megtámaszkodva és felkapaszkodva, fokozatosan tud felállni (Gowers jel - 5. ábra).


(P. Berlit és W. Seeger (1991) ábrája alapján).

A csípö-abductorok (elsösorban a m. gluteus medius)

paresise miatt, járás közben a medence a lendített láb

oldalán lesüllyed, ami "kacsázó" járást eredményez.

Ha a beteg álló helyzetben az egyik lábát felemeli, ak-

kor a medence azonos oldali lebillenése miatt az ellenoldali farredö eltünik.

Ábra F

A malignus Duchenne formában a hormonális zavarok, a szívizom részvétele és a mérsékelt oligophrenia is gyakori. Ezek a betegek a 10. életévük után általában tolószékbe kényszerülnek, és a 2-3. évtizedben többnyire meghalnak. A Becker forma kórjóslata kedvezöbb.


2./ A facio-scapulo-humeralis formában a sorvadás az arc alsó felének izmaiban, valamint a proximalis kar- és vállizmokban kezdödik. A m. trape­zi­us, pectoralis, serratus és más vállizmok atrophiája miatt a váll abnormálisan mozgékonnyá válik, és scapula ala­ta jön léte. Érdekes, hogy a m. delto­ide­us megkimélt marad (7. ábra). A késöbbi lefolyás során contracturák fejlödnek ki.


3./ A scapulo-peronealis formában a proximalis kar-, és a distalis lábszárizmok érintettek.


4./ A törzs-végtagövi forma a medence-, vagy ritkábban a vállöv izmaiban kezdödik. Átmenetileg kifejezett asymmetriák is elöfordulnak , ami diagnosztikus nehézségeket okozhat. A pseudohypertrophia ritka.


5./ Az ocularis formában ptosis, és lassú progressióval a külsö szemmozgató izmok müködésének egyre kifejezettebb beszükülése, majd megszünése alakul ki. A lassú kialakulás miatt kettöslátás nincs, és -- mivel csak a külsö szemizmokat érinti - pupilla-zavart sem okoz.


6./ Az oculo-pharyngealis formában a szemtüneteken kívül nyelészavar és a mimikai izmok gyengesége is kialakul a kórlefolyás során.


(P. Berlit és W. Seeger (1991) ábrája alapján).


Ábra G


Diagnózis:


Biopsia: dystrophin festés (specifikus!), enzym- és histochemi vizsgálatok (u.n. myo-­     gen laesióra utalnak, ami jól megkülönböztethetö a neurogen laesiótól).

Molekularis genetikai vizsgálatok

EMG: myopathiás minta (alacsony polyphasisos potenciálokkal, teljes interferentia mintával).

Labor: kifejezetten emelkedik a CK, kevésbé az LDH, aldolase és a transaminánsok aktivitása.

EKG és echocardiographia: a szívizom részvétele különösen a Duchenne, a Becker és a scapulo-peronealis formákban gyakori.




Genetaikai tanácsadás: a nemhez kötötten, csak férfiakban elöforduló medenceövi, Duchenne és Becker typusokban a betegség tünetmentes nöi átvivöi az u.n. carrierek. Ezek a genetikai módszereken kívül a serum CK és myoglobin szint emelkedése, az izombiopsiás lelet, valamint az EMG és EKG jellegzetességek alapján is szürhetök. A genotypus mind a medenceövi formákban, mind a dystrophia myotonicában (ld. késöbb) igen jellegzetes. Magzatvíz punctio vagy chorion-boholy biopsia segítségével pedig a születendö gyermek betegsége állapítható meg

Kezelés: biztosan hatásos eljárás még nem ismert, a gén-therapia kísérleti stádiumban van. A rhythmus-zava­rok megelözésére célzott szív­szerek, nem kimerítö gyógytorna, orthopaediai segédeszközök, psychothera­pia és szociális gondozás, ajánlott.




5. Myotonia dystrophica (Steinert-Curschmann)



Definició: átmenet a myopathiák és a myotoniák között. Autosomalis domináns öröklödésü izomdystrophia, ami myotoniával is együttjár, és ezeken kívül még cataracta, belsö fül-eredetü nagyothallás és a gonadok insufficientiája is csatlakozik hozzá.

(P. Berlit és W. Seeger (1991) ábrája alapján)

Ábra H

Aetiológiája: gén-mutáció, a Chr.19q13 locuson taláható CTG expansio.



Klinikum: pubertástól a kéz és a nyelv izomzatának myotoniás tünetei (ld. késöbb!) je­lent­keznek, a 20-30. életévekben pedig izomdystrophia alakul ki facies myopathicával (két oldali ptosis, atrophiás rágó- és arcizomzat, nyitott száj és lecsüngö állkapocs), a distalis végtagizmzat atrophiájával és paresisével (steppelö járás). - Idöközben kopaszság, here-atrophia ill. ovarium elégtelenség, cataracta (80 %-ban), nagyothallás, szív-rhythmuszavarok, valamint esetenként diabetes és intellectualis hanyatlás fejlödhet ki. A hormonális, fül- és szemtünetek az izomelváltozásokat meg is elözhetik. A kórkép progressiója akár 20 évnél hosszabb idön át is folytatódhat.


Diagnózis:


Labor: az izom-enzymek közül csak a CK emelkedik enyhe fokban; esetenként a sexual-hormonok és a glucose anyagcsere zavara mutatható ki.

EMG: myopathiás minta mellett - föleg a tü-elektróda beszúrásakor - myotoniás kisülések (u.n. salvék) jelentkeznek, amelyek az EMG hangszórójában a zu hanóbombázó víjjogó hangjára emlékeztetnek.

Molekularis genetikai analysis.

EKG: vezetési zavarok.


Réslámpával cataracta, audiometriásan idegeredetü halláscsökkenés, izomszövettanilag pedig dystrophiás elváltozások mutathatók ki.


Kezelés:


- Membrán-stabilizálók (pl. phenytoin) a myotoniás komponens kezelésére. Egyébként sz.sz. tüneti gyógyszerek.

- Gyógytorna, orthopaediai rendszabályok (pl. peroneus sin, stb.).

- Indokolt esetben sexual-hormonok, cardiacumok, antidiabeticumok.


Cave! Ezekben a betegekben a sedativumok hatása túlzott lehet, a narcosis pedig malignus hyperthermiát okozhat!




6. Myotoniák



Definició: jobbára öröklödö jellegü izombetegségek, amelyeket az izomcontractio utáni relaxatio elhúzódása jellemez.


Pathogenesis: physiológiás innervatio vagy elektromos ingerlés, ill. mechanicus irri­ta­tio (pl. kopogtatás) hatására egyaránt repetitiv izom-contractio (=tartós izom-összehú­zó­dás) alakul ki, amit elhúzódó elernyedés követ. Ezekben a kórképekben nyilvánvalóan az izommembrán elekt­ro­­lyt trans­port­jának zavaráról van szó, tehát az "ion-csatorna betegségek" (channelopathies) csoportjába sorolhatók.


Aetiológiája nem minden részletében tisztázott. Öröklött és szerzett formái vannak.


Klinikum: typusos jele a myotoniás reactio, ami azt jelenti, hogy a beteg a megszorított tárgyat vagy kezet jó ideig nem tudja elengedni, a megkopogtatott izomban pedig púp-szerü összehúzódás, tónu­sos görcs keletkezik.

- A myotoniás reactiót a hideg-hatás fokoz­za, a többszöri ismétlés pedig csökkenti.

A kéz és nyelv izmait mindig vizsgálni kell!


Formái:


1./ Myotonia congenita Thomsen: a Cl--csatorna betegsége (a conductantia csökkenése jellemzi). Autosomalis domináns öröklésü, gyermekkorban kezdödik, generalizált. A betegek gyakran athletikus alkatúak, szellemileg intaktak. A prognosis jó. A kórkép leírója maga is ebben a betegségben szenvedett.


2./ Paramyotonia congenita Eulenberg: a Na+-csatorna defectusa okozza. Szintén autosomalis domináns öröklésü, és gyermekkori kezdetü. Elsösorban a hideg provokálja. Rohamszerü petyhüdt paresi­sekkel járhat[1], és a paradox myotonia olykor csak ismételt innervatio után jelentkezik.


3./ Neuromyotonia: tartós izommerevség, amit myotoniás reactio és rendszerint myo­kymia[2] kísér. Enyhe polyneuropathia is társul hozzá. A 2-3. dekádban, észrevétlenül kezdödik, lassan progrediál. A kezdeti tünetekhez késöbb - a proximalis és az axialis izmok merevsége miatt - lassú mozgás, a kézujjakban karom-állás, valamint lábujjhegyen-járás is társul. Ritkán öröklött, nagyobb részben szerzett, de specifikus okot még nem sikerült kimutatni.


4./ Stiff-man syndroma: a központi idegrendszer ismeretlen eredetü, chronicus, pro­gressiv, fluctuáló súlyosságú functio-zavara. Az izomzat - mindenekelött a törzs- és a nyakizmok - szerzett, tartós merevsége áll fenn, amit külsö ingerekre bekövetkezö, fáj­dalmas izom­spasmusok, és alkalmanként myoclonusok kísérnek.


Diagnózis EMG


Kezelés:


Phenytoin: myotonia cong., neuromyotonia

Mexiletin (Mexitil): myotonia cong., paramyotonia.

Diazepam, baclofen, bromocriptin: stiff-man syndroma

Corticosteroidok: myotonia cong.



7. A kálium anyagcsere zavaraihoz társuló


periodikus bénulások



Definició: átmeneti, subacut petyhüdt bénulások, amelyek a serum kálium szint jellegzetes változásaival kapcsolatosak. Szintén channelopathiákról van szó, amelyeknek három változata ismeretes, a hypokalaemiás, hyperkalaemiás és a normokalaemiás periodicus paralysis . Mor­phológiai eltérés kezdetben nincs, de a kórlefolyás során vacuolaris, proximalis myo­pathia fejlödik ki.


Aetiológia: többségében - autosomalis domináns módon - öröklött, férfiakban gyakoribb. Ritkán elöfordulnak szerzett formák is, amelyek gyógyszerhatás (hashajtó abusus, diureticumok, stb.) révén, gyomor-bél affectiókban, vesebetegségekben, Conn syndromában és hyperthyreosisban jelenhetnek meg.


Klinikum:


A bénulások 1-2 havonta jelentkeznek. Tartamuk

a hyperkalaemiás formában néhány perc - néhány óra,

a hypokalaemiásban 8-40 óra,

a normokalaemiásban pedig 2-20 nap.

Kiváltó lehet a megterhelést követö pihenés, a hypokalaemiás formában a nagyobb szén­hydrát felvétel, a másik kettöben pedig az éhezés és a hideg.

A serum kálium szint a roham alatt a névnek megfelelöen kórosan alacsony, magas vagy normális, az aldo­steron pedig a hypokalaemiás formában magas, hyperkalaemi­ában pedig alacsony.


Kezelés: roham alatt

hypokalaemiában KCl per os,

hyperkalaemiában Ca-gluconat i.v.,

normokalaemiás bénulásban pedig NaCl i.v.

Megelözésre az elsö két formában acetazolamid, a harmadikban fludrocortison.




8. Mitochondrialis myopathiák



Definició: mitochondrialis enzym-defektus következtében létrejövö izombetegségek, túlnyomóan autosomalis recessiv öröklödéssel.


Klinikum: tartósabb igénybevételre feltünö fáradékonyság és izomláz-szerü fájdalom.


Diagnózis: a serum lactat szintje már nyugalomban is, méginkább terhelésre, emelkedik. Kóros az ischaemia teszt, mérsékelten emelkedett lehet a CK. Elektronmikroszkóposan mitochondrium elváltozások, lipid felszaporodás és esetleg a "ragged red fibres" ("tépett vörös rostok") jelenség látható. Histochemiailag a pyruvat anyagcsere és/vagy a légzési lánc enzymeinek defektusa mutatható ki.


A metabolikus myopathiák különféle encephalopathiákkal (MELAS, MERRF, Kearns-Sayre syndroma, stb.) társulva is megtalálhatók.



Sok esetben rokon (vagy azonos?) a normokalaemiás periodicus paralysissel (ld. lentebb!), amikor "Paralysis periodica paramyotonicá"-nak nevezik.

Myokymia: az izmok nyugalomban jelentkezö folyamatos, akaratlan, hullámzó vagy remegö mozgása, aminek hátterében a motoros egység-potentiálok csoportos kisülése, repetitiv tüzelés mutatható ki.

A hyper- és normokalaemiás periodicus paralysis (továbbá a paramyotonia congenita és bizonyos más, ritka myoto­niák) okozója a Na+ - csatornát alkotó fehérje a-alegységének defectusa, amit többnyire a Chr 17q23 locus génjének pont-mutatiója idéz elö. A különbözö hypokalaemiás formák oka nem egységes, többségük a Ca++ - csatornák funkciózavarával függ össze.

Találat: 14017