KÖTELEZŐ KÖNYVVIZSGÁLAT

KÖTELEZŐ KÖNYVVIZSGÁLAT

Jelenleg Romániában a kötelezö könyvvizsgálat elvégzését a Kormány 2005/1752-es rendelete, valamint a 2002/133-as törvény alapján kell elvégezni. E törvényes keret határozza meg azoknak a cégeknek a körét, melyek könyvvizsgálat alá esnek.

1. A jogszabályi környezet

A külsö könyvvizsgálónak és belsö auditornak ismernie kell a könyvvizsgálati mun­ká­ra vonatkozó jogszabályi elöírásokat, és figyelemmel kell kísérnie azok módo­sí­tá­sait. A mó­dosult jogszabályok miatt ugyanis változhat a könyvvizsgálat szerepe, elvégzésének mód­ja és státusa. Mára a vállalatirányítás került a figyelem középpontjába, melyben az igaz­gatóság és az általános ellenörzési környezet egyre fontosabb szerepet játszik.

Romániában az elmúlt tizenöt év során jelentösen megváltoztak a gazdasági vezetés kö­rül­mé­nyei, a vállalatirányítás követelményei, és ez az átalakulás tovább folytatódik.

A vállalkozások müködését és a könyvvizsgálati munkát különbözö szabályozásbeli hatások érik:

vállalatirányítási követelmény 141h73b ek;

nemzeti jogalkotás;

valamennyi szervezetre vonatkozó közös szabályok, pl. a munkavédelemre és levegöszennyezésre vonatkozó elöírások;

valamely vállalkozás meghatározott tevékenységeit szabályozó, meghatározott típusú törvények;

ágazatspecifikus szabályok;

nemzetközi szabályok.

A külsö könyvvizsgálónak és a belsö auditornak ismernie kell az ágazat jogszabályi kereteit is, hiszen minden szervezet egyik alapvetö célja, hogy betartsa a rá vonatkozó elöírásokat.

Vállalatirányítás

A vállalatirányítás területét a könyvvizsgálónak ismernie kell, hiszen ma ez a terület az, amely leginkább hangsúlyozza a belsö audit és a külsö könyvvizsgálat jelentöségét.

Minden szervezet helyesen cselekszik, ha a vállalatirányítás világos és jól mérhetö alapon való értékeléséhez elismert modelleket alkalmaz.

Az alább látható integrált rendszert a Támogatási Szervezet Bizottsága, COSO (Committee of Sponsoring Organisations tette közzé.

COSO-jelentés - Belsö ellenörzés - Integrált rendszer, Szponzoráló Szervezetek Bizottsága

A COSO-jelentés a belsö ellenörzést olyan folyamatként jellemzi, melyet az igaz­ga­tó­ság tagjai, a vezetés vagy más alkalmazottak végeznek annak érdekében, hogy ésszerü bizonyosságot szolgáltassanak a kitüzött célok eléréséröl:

a müködés hatékonysága és eredményessége;

a pénzügyi beszámolókészítés megbízhatósága;

a törvények és jogszabályok betartása.

A modell fö területei:

o Az ellenörzési környezet a vállalkozás értékei, etikája, könyvvizsgálati bizott­sá­ga, az igazgatóság tagjai, az ügyvezetés filozófiája és müködési stílusa, szerkezete, tisztségviselöi és a humáneröforrás-politikája jelentik.

o A kockázatbecslés a célok kitüzését, a kockázat felmérését és a módosítások kezelését jelenti.

o Az ellenörzési tevékenység típusai: a felsö szintü felülvizsgálat, a tevékeny­sé­gek megszervezése, az információfeldolgozás, a fizikai ellenörzés, a teljesítmény­mutatók, a feladatkörök szétválasztása, az informatikai rendszer ellenörzése és a tervezés.

o Információ és kommunikáció

o Figyelemmel kísérés. Ide tartozik a figyelemmel kísérés megkezdése, a speciális eljárások, beszámoló a hiányosságokról.

Az Ellenörzési Bizottság, CoCo (Criteria of Control Committee) szintén hasznos modellel szolgál:

Forrás: ACCA, Könyvvizsgálat és belsö felülvizsgálat, tankönyv; Magyar Könyvvizsgálói Kamara, Budapest, 200, 2 p.

A vállalatirányítás országonként különbözö, de a legfontosabb cél mindenütt azonos: a vállalat müködése feleljen meg a tulajdonosok, hitelnyújtók, hitelezök és a köz érdekeinek.

Az igazgatóság föbb funkciói

A vállalati stratégia, fontosabb akciótervek, kockázati politika, éves pénzügyi és üzleti tervek áttekintése és irányítása; teljesítménycélok meghatározása; a végrehajtás és a vállalati teljesítmény figyelemmel kísérése, föbb tökeráfordítások, tökekivonások és beszerzések felügyelete.

A kulcsfontosságú vezetök kiválasztása, javadalmazása, figyelemmel kísérése, és ha szükséges, cseréje, az utódlás tervezésének felügyelete.

A kulcsfontosságú vezetök és az igazgatóság díjazásának áttekintése, a hivatalos és átlátható igazgatósági kinevezési folyamat biztosítása.

Az ügyvezetés, az igazgatóság tagjai és a tulajdonosok közötti esetleges érdekellentétek figyelemmel kísérése, beleértve a társaság vagyonával való visszaélést, illetve a kapcsolt vállalkozásokkal folytatott ügyletek során való visszaélést.

A vállalkozás számviteli és pénzügyi beszámolókészítési rendszere integritásának biztosítása, beleértve a független könyvvizsgálatot, valamint annak a biztosítása, hogy rendelkezésre álljanak a megfelelö ellenörzési rendszerek, különös tekintettel a kockázatfigyelési és pénzügyi ellenörzési rendszerekre és a törvények betartására.

A vállalatirányítási gyakorlat hatékonyságának figyelemmel kísérése, és a szükséges módosítások elvégzése.

A közzétételi és kommunikációs folyamatok felügyelete.

Az Európai Unió vállalatirányítási elvei megteremtik a jó vállalatirányítási gyakor­lat kialakításának közös alapját. A vállalatirányítási elvek azonban nem helyettesíthetik a magánszektornak egy részletesebb, gyakorlatiasabb vállalatirányítás kialakítására irányuló kezdeményezéseit. Ilyen a Nemzetközi Vállalatirányítási Hálózat, ICGN (International Corporate Governance Network ICGN), amely 1995-ben alakult nagyobb intézményi befektetök, befektetök képviselöi, társaságok, pénzügyi közvetítök, tudósok és más, a globális vállalatirányítási gyakorlat fejlesztése iránt elkötelezett személyek kezdemé­nye­zé­sére. Célja: elösegíteni a vonatkozó témakörökröl folytatott nemzetközi párbeszédet.

1. Kommunikáció a vállalat irányításával megbízott személyekkel

1998 augusztusában a Nemzetközi Könyvvizsgálati Bizottság (IAPC) jóváhagyta a 260. témaszámú, Kommunikáció a vállalat irányításával megbízott személyekkel címü Nemzetközi Könyvvizsgálati Standardot.

A standard megköveteli a könyvvizsgálótól, hogy rendszeresen tájékoztassa a vállalat irányításával megbízott személyeket az irányítás érdeklödésére számot tartó ügyek­röl.

A könyvvizsgáló tájékoztatást ad az ügyvezetésnek a következökröl:

a könyvvizsgálat általános módszerei és átfogó hatóköre annak valamennyi várható korlátaival, illetve további lehetséges követelményeivel együtt;

a gazdálkodó szervezet pénzügyi kimutatására lényeges hatást gyakorló (vagy valószínüleg gyakorló) föbb számviteli politikák és a számviteli gyakorlat megvá­lasz­­tása vagy módosítása;

a pénzügyi kimutatásokban közzéteendö jelentösebb kockázatok, illetve veszélyek, mint például a peres ügyek lehetséges hatása a pénzügyi kimutatásokra;

a gazdálkodó szervezet pénzügyi kimutatásait jelentösen befolyásoló (vagy valószínüleg jelentösen befolyásoló) könyvvizsgálati helyesbítések, függetlenül attól, hogy azok könyvelésre kerültek-e vagy sem;

a gazdálkodó szervezetnek a vállalkozás folytatására irányuló képességét kellö­en kétségessé tevö eseményekre és körülményekre vonatkozó lényeges bizony­ta­lan­ságok;

a gazdálkodó szervezet ügyvezetésével való nézeteltérés a szervezet pénzügyi kimutatásaira vagy a könyvvizsgálói jelentésre egyedileg vagy összességében valószínüsíthetöen jelentösen kiható ügyekben - a tájékoztatás vegye figyelembe az ügy fontosságát, valamint azt, hogy megoldották-e vagy sem;

a könyvvizsgálói jelentés várható módosításai;

egyéb ügyek, például a belsö ellenörzés lényeges gyengeségei, az ügyvezetés integritását érintö kérdések, valamint az ügyvezetést érintö feltárt csalás, hamisítás;

valamennyi további, a megbízási feltételekben rögzített kérdés.

A belsö ellenörzés szerepe a könyvvizsgálatban

Az ellenörzési célok azok az engedélyezett ügyletek, amelyeket megfelelöen és azonnal nyilvántartásba vesznek a megfelelö kimutatásokban, a megfelelö számviteli idöszakban, és az eszközökhöz való hozzáférés engedélyezett.

A részletes ellenörzési eljárások gyakran hasonlók az értékesítés, beszerzés és más területeket illetöen, és például tartalmazzák:

a szigorú számadású dokumentumokat a sorszámozás utólagos ellenörzésével a teljesség érdekében;

a bemeneti fázisban a kötegelt és más ellenörzö összegek alkalmazását, a kimeneti oldalon a teljesség és pontosság utólagos ellenörzésével;

az analitikus nyilvántartások vezetését, amelyet felülvizsgálnak a fökönyvvel való egyezöség biztosítására;

engedélyezést, amelyet olyan alkalmazottak aláírása hitelesít, akik a dokumen­tu­mok elkészítéséért, felhasználásáért és szétosztásáért felelösek.

Az ellenörzési eljárások magukba foglalják a dokumentumok szigorú számadását, a kötegelt összegek és analitikus nyilvántartások karbantartását és a dokumentumok enge­­délyezését.

Az ellenörzési rendszereknek a könyvvizsgáló általi tesztelése azt jelenti, hogy a könyv­­vizsgáló például a sorszámozás, a kötegelt összegek képzése, az analitika egyeztetésének és az engedélyezésnek az ellenörzésével nyert bizonyítékok útján megbi­zo­nyosodik arról, hogy a fenti eljárásokat alkalmazták. A könyvvizsgálók gyakran csak egy aláírást keresnek az arról való megbizonyosodás érdekében, hogy az ellenörzési eljárásokat végrehajtották. Néha újra végre kell hajtani az ellenörzést, például annak felül­vizs­gálatával, hogy az egyeztetések helyesen lettek-e végrehajtva, vagy annak leellenörzésével, hogy minden sorszámozott dokumentum hiány vagy duplikációk nélkül meg van, annak bizonyítása céljából, hogy az ellenörzés megtörtént, és nem csak azért, hogy a dokumentum alá legyen írva. Az ellenörzési eljárások újravégzése gyakran tölti be az alapvetö vizsgálati eljárás szerepét.

Körültekintöen különbséget kell tennie az ellenörzési célok az ellenörzési eljárások (mindkettö az ügyfél felelössége), valamint az ellenörzési rendszerek tesztelése között (amely a könyvvizsgáló felelössége). Ezek nem ugyanazok a dolgok!

Bevételekkel és beszerzésekkel kapcsolatos kockázatok

Annak megértésére, hogy miért kell a bevételeket és beszerzéseket auditálnunk, van már némi elképzelésünk a velejáró kockázat szintjéröl és típusairól. Minden megkezdett könyv­vizsgálatnál részletesen szükséges mérlegelni a vonatkozó spe­cifikus kockázatokat, illetve az ilyen kockázatok hatását és valószínüségét. Ily módon a könyvvizsgálók rang­so­rol­hatják a munkát a legnagyobb kockázatú területeken. Ezért érdemes a bevételekkel és beszerzésekkel kapcsolatos kulcsfontosságú kockázatokat a következök szerint összegezni:

Az értékesítések és a beszerzések nem felelnek meg a szervezet célkitüzéseinek, pénzügyi veszteségeket és hírnévromlást eredményeztek.

Nem megfelelö vagy drágán beszerzett áruk teljesítetlen pénzügyi tervet és pénzügyi veszteséget eredményeztek.

Az áruk vagy szolgáltatások megfelelö idöben történö beszerzésének elmulasz­tá­sa, és ezért az elöírt határidök elmulasztása.

A tisztességtelen beszerzési és értékesítési tranzakciók pénzügyi veszteségeket vagy hírnévromlást eredményeztek.

A beszerzett és kiszállított áruk rossz minösége, a társasággal szembeni kártérí­tést, a társasági célok teljesítésének a kudarcát és hírnévromlást eredményeztek.

A szállítókkal és a vevökkel a megfelelö határidökben és feltételekben való megegyezés elmulasztása vitákat eredményezett az értékesítések és a beszerzések során.

Az értékesített és beszerzett árukra vonatkozó jogszabályi követelmények elmulasztása.

A legfontosabb kérdések, melyekre a könyvvizsgálónak a könyvvizsgálat során választ kell kapnia, a következök:

A belsö ellenörzési rendszer értékelési szempontjai . évre vonatkozóan

Kiegészítö megjegyzések .

Készítette .

Dátum .

A vállalkozás megnevezése .

3. Könyvvizsgálat és A gazdasági társaságokra vonatkozó jogszabályok

3.1. Gazdasági társaságokra vonatkozó jogszabályok szerepe

A legtöbb könyvvizsgálati munkát a nemzeti törvényeknek megfelelöen bejegyzett társaságoknál végzik. A törvény rendelkezik általában:

a társaságok pénzügyi kimutatásainak kötelezö könyvvizsgálatáról;

a függetlenség biztosítása érdekében a könyvvizsgáló megválasztásáról, vissza­hí­vá­sáról, lemondásáról és visszavonulásáról;

a könyvvizsgáló jogairól, kötelességeiröl és a szükséges képesítésröl.

A Romániában érvényben levö törvények és kormányrendeletek az 1.1. parag­ra­fus­ban voltak felsorolva, jellemzö a gyakori változtatásuk, kiegészítésük, ami a változásban levö gazdasági helyzetet tükrözi. Ezért fontos minden könyvvizsgálati tevékenység elkezdése elött megbizonyosodnunk arról, hogy milyen rendelkezések vannak érvényben. Így kerülhetö el az értelmetlen munka végzése.

A könyvvizsgáló feladata, hogy a könyvvizsgálat alapján ésszerüen elvárható módon tárja fel a pénzügyi kimutatásokban a lényeges hibás állításokat, a könyvvizsgálat azonban nem jelent biztosítékot a csalás ellen. A Nemzetközi Könyvvizsgálati Standardok alapján a könyvvizsgáló nem köteles a csalás tényéröl harmadik félnek beszámolni, de a nemzeti jogszabályok rendelkezhetnek ilyen kötelezettségröl.

Romániában az erre vonatkozó jogszabály elöírja a csalás megfelelö állami szerveknek történö jelentését.

3. Könyvvizsgálati standardok, Nemzetközi Könyvvizsgálati Standardok és jogi szabályozás

A számviteli standardok rendszerint a nemzeti jogi szabályozás részét képezik, azonban a könyvvizsgálati standardokról ez kevésbé mondható el. A könyvvizsgálati standardok meghatározását gyakran a könyvvizsgálói szakmára bízzák. A nemzeti könyvvizsgálati standardoknak a Nemzetközi Könyvvizsgálati Standardok alapján való megalkotása egyre általánosabbá válik, ami nem meglepö, hiszen a könyvvizsgálati gyakorlat a számviteli gyakorlathoz képest a világon mindenütt igen kevéssé tér el egymástól. A nemzeti standardok alkotói ma már a Nemzetközi Könyvvizsgálati Standardoktól való eltérést is jelölik.

4. A kötelezö könyvvizsgálat

Jogi szabályozás

Romániában nem kötelezö minden társaság számára a pénzügyi kimutatások audi­tá­lá_­sa. És nem is kell minden társaságnak azonos formátumú pénzügyi kimutatást készítenie, a kis- és középvállalkozások esetében számos kivétel volt érvényben 2005. december 31-ig.

Általában véve a kisvállalkozások számára rendszerint nem kötelezö a könyv­vizsgálat, míg a többi vállalkozás auditálását a Kormány 2005/1752-es rendelete írja elö. E ren­delet szerint azon vállalkozások, melyek esetében az alábbi három kritérium közül kettö teljesül, külsö könyvvizsgálati szolgáltatást kell igénybe vegyenek:

összaktíva értéke: 3 650 000 euró;

nettó árbevétel: 7 300 000 euró;

az alkalmazottak évi átlagos száma: 50.

5. A könyvvizsgáló megválasztása

A könyvvizsgálót rendszerint a tulajdonosok, az ügyvezetés vagy a könyvvizsgálati bizottság választja.

A könyvvizsgálót a legtöbb esetben egy-két évre választják, de ez az idötartam meghosszabbodhat.

A könyvvizsgáló díjazásáról rendszerint az igazgatósággal vagy a könyvvizsgálati bizottsággal kell megállapodni, és a társasággal kell szerzödést kötni.

5.1. A könyvvizsgálói függetlenség

A jogszabályok általános rendelkezései közé tartozik a könyvvizsgálói függetlenség. E rendelkezések (2002/133-as törvény) általában a könyvvizsgáló és az ügyfél közötti vérrokonságot, üzleti kapcsolatot tiltják. A könyvvizsgáló nem állhat sem munkaviszony-jellegü, sem üzleti - például társtulajdonosi - kapcsolatban az ügyfelével.

A szakmai testületek gyakran még ennél is tovább mennek, és a szakmai etika kérdéseire vonatkozóan részletesebb iránymutatást adnak.

5. A könyvvizsgáló visszahívása

Ha a könyvvizsgáló a könyvvizsgálati díj vagy a számviteli politikák kérdésében nem ért egyet az ügyfelével, akkor a szerzödést annak lejárta után nem hosszabbítják meg. A könyv­vizsgálati szerzödés lejárta elött való visszahívásnak vagy lemondásnak általában súlyos nézetkülönbség és gyakran pereskedés áll a hátterében.

A könyvvizsgáló számára kötelezövé lehet tenni, hogy nyilatkozzon arról, hogy visszahívásával kapcsolatban nincs olyan körülmény, amelyet a tulajdonosok vagy mások tudomására kellett volna hoznia.

A visszahívást a felügyeleti szerveknek általában be kell jelenteni.

Ezek a rendelkezések biztosítják, hogy a könyvvizsgálót ne lehessen indokolatlanul, a tulajdonosok tudta nélkül visszahívni, másrészt hogy a könyvvizsgáló bizonyos felmerülö problémák esetén ne távozhasson a tulaj­donosok értesítése nélkül.

5.3. A könyvvizsgáló lemondása

Lemondási eljárás

A könyvvizsgálónak a lemondását rendszerint a társaságnak és a felügyeleti szervnek címezve, írásban kell bejelentenie. Ekkor is szükség van a fent említett körülményekröl szóló nyilatkozatra, és ebben az esetben is a könyvvizsgálónak jogában áll ezt a tulajdonosokkal vagy másokkal szóban vagy írásban közölni.

5.4. A könyvvizsgáló jogai és kötelességei

5.4.1. A könyvvizsgáló kötelességei

A könyvvizsgáló köteles kockázatbecslést végezni arra nézve, hogy a pénzügyi kimutatások csalás és hibák következtében lényeges hibás állításokat tartalmaznak, valamint tájékoztatást kell kérnie az ügyvezetéstöl arról, hogy tártak-e fel csalást, illetve hibákat. A könyvvizsgálónak a megfelelö teszteket meg kell terveznie a kockázatbecslése alapján, amely magában foglalja az ügyfél tisztességével kapcsolatos szempontokat, az esetleges szokatlan nyomásgyakorlást a társaságra, a szokatlan tranzakciókat és problé­má­kat, melyeket a könyvvizsgáló az elengedö és megfelelö bizonyíték beszerzése során tapasz­talt.

A nemzeti jogszabályok értelmében a könyvvizsgáló kötelességei általában:

Jelentés készítése a tulajdonosok vagy az igazgatóság részére arról, hogy a társaság (vagy a cégcsoport) pénzügyi kimutatásai a "valóságnak megfelelö és korrekt képet" adnak-e, illetve "korrekt módon mutatják-e azt be", valamint, hogy a pénzügyi kimutatásokat a vonatkozó jogszabályoknak megfelelöen állították össze.

Annak áttekintése, hogy az ügyvezetés jelentésében szereplö információk összhangban vannak-e a pénzügyi kimutatások adataival.

Különféle részletes, a jogszabályok által elöírt olyan információk szolgáltatása a könyvvizsgálói jelentésben, amelyeket a pénzügyi kimutatások nem tartalmaznak. Ezek általában az igazgatósági tagok javadalmazására és a velük kötött ügyletekre vonatkoznak.

Vélemény kialakítása arról, hogy

a társaság megfelelöen vezeti-e a számviteli nyilvántartásait;

az éves nyereséget és a mérlegföösszeget korrekt módon állapították meg;

a könyvvizsgáló megkapta-e a vállalkozás tisztségviselöitöl a kötelességei végrehajtásához általa szükségesnek tartott információkat és magyará­za­tokat.

Jelentés készítése bármilyen törvényszegésröl vagy a társaság alapító okiratának megsértéséröl.

"Körülményekröl szóló nyilatkozat" megtétele, ha a megbízatása bármely okból megszünik.

A könyvvizsgálat belsö korlátai következtében elkerülhetetlen a kockázata, hogy: bizonyos lényeges hibás állítások nem kerülnek feltárásra még akkor sem, ha a könyvvizsgálatot a könyvvizsgáló megfelelöen tervezte meg és hajtotta végre.

Ennek oka a tisztességtelen eljárások szándékos eltitkolása és az ellenörzési rendszerek és audit eljárások belsö korlátai. Minden számviteli és belsö ellenörzési rendszernek megvannak a belsö korlátai, ami azt jelenti, hogy hatástalanok lehetnek a munkatársak összejátszása esetén, vagy ha az ügyvezetés az ellenörzést semmibe veszi.

5.4. A könyvvizsgáló jogai

A könyvvizsgálói jogokat nemzeti jogszabályok határozzák meg. E jogok érvényesü­lé­se teszi a könyvvizsgálót képessé vállalt kötelezettségei, feladatai végrehajtására. A könyv­vizsgálói függetlenség biztosításához e jogok megléte alapvetö. A könyv­vizsgáló korlátozás nélkül betekinthet a társaság könyveibe, nyilvántartásába, e jog csak állam­biz­ton­sági érdekeknek rendelhetö alá. A könyvvizsgálót jogainak érvényesülése teszi képes­sé vállalt kötelezettségei, feladatai független módon való végrehajtására.

A könyvvizsgáló törvényben biztosított jogai

A társaság könyveibe, nyilvántartásaiba, dokumentumaiba való betekintés. E jogá­val a könyvvizsgálónak igen körültekintöen kell élnie, hiszen nem okozhat indoko­lat­lanul fennakadást a társaság müködésében. Ha a megbízó nem hajlandó bete­kin­tést engedni a könyveibe, a könyvvizsgáló nem kényszerítheti azt ki, még bírósági úton sem. Mérlegelheti a lemondását, illetve minösített könyvvizsgálói jelentés készí­tését.

A könyvvizsgáló a tulajdonosnak beszámolhat arról, ha véleménye szerint a szám­viteli nyilvántartások nem megfelelöek, ez azonban csak a számára biztosított bete­kintési jog alapján lehetséges.

A könyvvizsgáló feladatai végrehajtásának érdekében jogosult az általa szükséges­nek tartott információkat és magyarázatokat a társaság tisztségviselöitöl bekérni. A holding-társaságok könyvvizsgálóinak e joga kibövíthetö a leány­vállala­tok­tól, illetve azok könyvvizsgálóitól beszerzendö, a vállalatcsoport auditálásához elengedhetetlen információkra is.

A könyvvizsgálónak értesítenie kell a tulajdonosokat, ha a szükséges információ­kat, illetve magyarázatokat nem kapta meg, azonban ez is csak a számára biztosított betekintési jog alapján lehetséges.

Az a tisztségviselö, aki szándékosan (vagy gondatlanul) hibás tájékoztatást ad a könyvvizsgálónak, függetlenül attól, hogy tudta-e, illetve törödött-e vele, hogy hibás tájékoztatást ad, rendszerint büncselekményt követ el.

A könyvvizsgáló joga, hogy:

- értesítést kapjon a társaság közgyüléseiröl;

- a közgyülésen részt vegyen;

- a közgyülésen a hatáskörébe tartozó bármely ügyben felszólaljon.

Nyilvánvaló, hogy a könyvvizsgálói feladatok megfelelö végrehajtásához a könyvvizsgálónak elöször is tudnia kell, hogy mi történik az üléseken. Az üléseken való felszólalás joga azonban nem mentesíti a könyvvizsgálót átfogó könyv­vizsgálói jelentése elkészítésének kötelezettsége alól. Ha a könyvvizsgáló szak­értel­mét megkérdöjelezik, alkalmasságát kizárólag az fogja bizonyítani, hogy mit tartalmaz, illetve mit nem tartalmaz az általa elkészített, a mérleghez kapcsolódó jelentés.

A könyvvizsgáló jogosult a visszahívására, illetve lecserélésére tett indítvány esetén az e szándékról szóló értesítöt megkapni, valamint ezzel kapcsolatban szó­beli vagy írásbeli nyilatkozatot tenni. (E joggal kiegészül a körülményekröl szóló nyilatkozattételi kötelezettsége.)

A könyvvizsgáló jogosult az igazgatóságtól elvárni, hogy lemondásával kapcsolatban közgyülést hívjon össze, a könyvvizsgáló a közgyülésen és bármely rá vonatkozó gyülésen jogosult részt venni és felszólalni.

6. Átalakuló jogszabályi környezet

Európai követelmények

Az Európai Unió felülvizsgálja a belsö piac kialakulásának és müködésének fontos részét képezö könyvvizsgálati és számviteli követelményeket, miközben az európai társaságok kimutatásainak auditálását független, képesített szakértök végzik a világon mindenütt elfogadott könyvvizsgálati standardok alapján.

Az Európai Bizottság felállított egy könyvvizsgálati bizottságot, amelynek feladata, hogy felülvizsgálja a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége által kialakított Nemzetközi Könyv­vizsgálati Standardokat, és megvitassa a könyvvizsgálat függetlenségével, a minö­ség­ellenörzéssel, a szakmai hozzáértéssel kapcsolatos kérdéseket, valamint a választott könyvvizsgáló gazdasági társaságon belül elfoglalt helyét és a belsö ellenörzés szerepét.

További fejlemény a Bizottságnak egy szabályozási javaslata, amely elöírná a tözsdén jegyzett társaságok számára, hogy konszolidált kimutatásaikat a Nemzetközi Számviteli Standardok alapján készítsék el. Ez az elöírás legkésöbb 2005-2006-ban lépne érvénybe, és a tagállamok dönthetnének arról, hogy kiterjesszék-e annak érvényét a tözsdén nem jegyzett társaságokra és az egyes gazdasági társaságok kimutatásaira is.