Büntetőjogi ismeretek A 2001. évi CXXI. törvénnyel módosított 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről

Büntetőjogi ismeretek

A 2001. évi CXXI. törvénnyel módosított 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről

BTK általános rész

Törvényi tényállási elemek (mikor bűncselekmény egy cselekmény):

ˇ     545b14f ;     545b14f ;  Bűnösség (szándékosság vagy gondatlanság)

ˇ     545b14f ;     545b14f ;  Társadalomra veszélyesség

ˇ     545b14f ;     545b14f ;  Jogellenesség

ˇ     545b14f ;     545b14f ;  Büntetni rendeltség

Büntetőjog fogalma: egy jogág, mely meghatározza, hogy mi számít bűncselekménynek, és milyen határok között lehet büntetést kiszabni.

Bűncselekmény fogalma: az a szándékosan - vagy ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti - gondatlanságból elkövetett cselekmény, mely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvénybüntetés kiszabását rendeli.

Egyéb fogalmak, magyarázatok:

ˇ     545b14f ;     545b14f ;  Törvény: valamely cselekményt bűncselekménnyé csak törvény minősíthet.

ˇ     545b14f ;     545b14f ;  Szándékosság

ˇ     545b14f ;     545b14f ;  Egyenes szándék: az elkövető a cselekmény következményeit látja, és kívánja annak bekövetkezését.

ˇ     545b14f ;     545b14f ;  Eshetőleges szándék: az elkövető a következményt tudja, nem kívánja a bekövetkezését, mégis megmarad szándékánál.

ˇ     545b14f ;     545b14f ;  Gondatlanság

ˇ     545b14f ;     545b14f ;  Tudatos: a bekövetkezés lehetőségét átlátja, de könnyelműen bízik (pl. ügyességére alapozva) annak elmaradásában.

ˇ     545b14f ;     545b14f ;  Hanyagság: azért nem látja a következményt, mert a körültekintést elmulasztotta.

ˇ     545b14f ;     545b14f ;  Társadalomra veszélyesség: társadalomra veszélyes minden olyan tevékenység vagy mulasztás, mely a Magyar Köztársaság állami, társadalmi, gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti.

ˇ     545b14f ;     545b14f ;  Büntetés kiszabására rendeltség: büntetést kiszabni a BTK (Büntető Törvénykönyv) és a büntetőtörvény szerint lehet

ˇ     545b14f ;     545b14f ;  Államellenes bűncselekmények: melyek az állmrendet sértik vagy gyengítik (pl. kémkedés, hazaárulás)

ˇ     545b14f ;     545b14f ;  Társadalmi rend megsértése: az állam egyes szerveinek összehangolt működésének megsértése (pl. ami az igazságszolgáltatás működését akadályozza)

A büntetőtörvény hatálya

A BTK szerint a büntetőtörvénynek 3-féle hatálya van:

1. Időbeli (mikor): a bűncselekményt az elkövetéskor hatályos törvény szerint kell elbírálni, kivétel, ha az elbíráláskor hatályos új törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy az új törvény enyhébben bírálja el (ilyenkor az új törvény szerint kell eljárni, egyébként az új törvénynek nincs visszaható ereje). Btk. 2§
2. Területi (hol): a Magyarországon elkövetett bűncselekményekre a magyar törvényeket kell alkalmazni, nemzetközi területen magyar jelzésű hajón vagy repülőn is, kivéve ha diplomáciai mentessége van a diplomatának. Btk. 3§
3. Személyi (kire): magyar állampolgárokra, még akkor is, ha külföldön követte el a bűncselekményt. Btk. 4§

A bűncselekmények fajtái (Btk. 11§)

Szempont: a törvény milyen büntetési tétellel fenyeget, és nem az, hogy a konkrét esetben a bíróság milyen büntetést szab ki.

A bűncselekmények súlyosságuk alapján lehetnek:

ˇ     545b14f ;     545b14f ;  Bűntettek: minden olyan szándékos bűncselekmény, amelyre a törvény 2 évnél súlyosabb szabadságvesztés kiszabását rendeli.

ˇ     545b14f ;     545b14f ;  Vétségek: szándékos, de 2 évnél nem több a kiszabható, vagy gondatlanul követték el.

A bűncselekmény megvalósulásának folyamata (Btk. 16-17§.)

1. Szándék kialakulása (a Btk a szándékot nem bünteti)
2. Előkészület (csak a legsúlyosabbnál bünteti: ha 15 évnél több lenne a kiszabható, ill. államellenesnél)
3. Kísérlet (büntetendő, ugyanolyan megítélésű, mint a befejezett cselekmény)
4. Befejezett cselekmény (ha az elkövető elállt a befejezéstől, akkor kísérletnek minősül, enyhítő körülménynek számít akkor, ha a bűncselekmény emiatt nem valósult meg, illetve ha a bekövetkezést önként elhárítja).

A bűncselekmény elkövetői (Btk. 19-20§)

ˇ     545b14f ;     545b14f ;  Tettes: aki a bűncselekmény törvényi tényállását megvalósítja

ˇ     545b14f ;     545b14f ;  Önálló tettes: a bűncselekményt egyedül valósítja meg (ha eszközzel vagy állattal is)

ˇ     545b14f ;     545b14f ;  Közvetett tettes: más személyt használ fel a bűncselekmény elkövetésére (más személy: gyermek vagy beszámíthatatlan vagy tévedésben lévő vagy kényszerített, fenyegetett)

ˇ     545b14f ;     545b14f ;  Társtettes: egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg a tényállást

ˇ     545b14f ;     545b14f ;  Részes

ˇ     545b14f ;     545b14f ;  Felbújtó: mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír (szóban, írásban, ráutaló magatartással, felszólítással, rábeszéléssel, látszólagos lebeszéléssel, stb).

ˇ     545b14f ;     545b14f ;  Bűnsegéd: másnak az elkövetéshez szándékosan segítséget nyújt (pszichikailag vagy fizikailag)

Büntethetőséget kizáró okok (Btk. 22-31§): a megvalósult bűncselekményt nem büntetik, mert méltányolható az alábbiak valamelyike miatt

1. Gyerekkor: 14 évet el nem ért személynél, mert nincs felismerési és akarati képessége (a 14 és 18 év közöttiek a fiatalkorúak)
2. Kóros elmeállapot: a cselekmény következményeinek felismerésére nem képes. A kóros elmeállapotot (gyengeelméjűség, tudatzavar, elmebetegség) csak orvosszakértő állapíthatja meg. Nem vonatkozik ittas állapotú személyekre.
3. Kényszer, fenyegetés: e hatások alatt lévő személyek sem büntethetők, mert a kényszer (fizikai bántalmazás), fenyegetés (félelemokozás) képtelenné tett, hogy akaratának megfelelő magatartást tanúsítson.
4. Tévedés: ha az elkövetéskor nem tudott valamely tényről (nem feltételezésről!), vagy téved a társadalomra veszélyesség megítélésében.
5. Jogos védelem: akinek a cselekménye  saját vagy mások személy, javai vagy a közérdek ellen intézett, ill. ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges. A támadás legyen mindig súlyos bűncselekmény, és az elhárító magatartásnak (védekezésnek) arányban kell állnia az elkövetőével. A támadásnak közvetlennek kell lennie, a védekezés csak a támadás alatt tarthat!
6. Végszükséghelyzet: nem büntethető, aki a saját, ill. a mások személyét vagy javait közvetlen és másként el nem hárítható veszélyből menti, vagy a közérdek védelmében jár el (feltéve, hogy a veszélyt nem ő okozta). Ilyen helyzetek: természeti katasztrófa, állattámadás. A végveszélyben elsődleges a mentés, akár sérülést okozva is!
7. Magánindítvány hiánya: bizonyos (törvényben meghatározott) esetekben a bűncselekmény csak magánindítványra büntethető, erre a sértett jogosult, és nem vonható vissza. A magánindítvány egy akaratnyilatkozat, melyben kifejezésre jut a sértettnek az elkövető megbüntetésére irányuló kívánsága. Esetek: rágalmazás, becsületsértés, könnyű testi sértés, erőszakos közösülés, hozzátartozó sérelmére elkövetett lopás, sikkasztás, stb.). az indítványt 30 napon belül kell előterjeszteni.
8. A cselekmény társadalomra veszélyességének csekély foka: ha a cselekmény csekély fokban veszélyes a társadalomra, ha a törvény szerint a legenyhébb büntetés sem lenne kiszabható.

A büntethetőséget megszüntető okok ((Btk. 32-36§)

Ezekben az esetekben nem lehet az elkövetőt megbüntetni:

ˇ     545b14f ;     545b14f ;  Ha meghalt

ˇ     545b14f ;     545b14f ;  Ha kegyelmet kap:

ˇ     545b14f ;     545b14f ;  Közkegyelem (amnesztia): köztörvényes bűncselekményekre meghirdetett

ˇ     545b14f ;     545b14f ;  Egyéni kegyelem: a köztársasági elnök gyakorolhatja

ˇ     545b14f ;     545b14f ;  Ha a cselekmény társadalomra veszélyessége megszűnik: a cselekmény az elbíráláskor már nem veszélyes

ˇ     545b14f ;     545b14f ;  Ha a büntethetőség elévült: max. 20 év eltelte után évülhet el

Soha nem évülnek el

ˇ     545b14f ;     545b14f ;  a háborús bűntettek

ˇ     545b14f ;     545b14f ;  az emberiség elleni bűncselekmények

ˇ     545b14f ;     545b14f ;  az emberrablás

ˇ     545b14f ;     545b14f ;  a terrorcselekmény

ˇ     545b14f ;     545b14f ;  a zendülés súlyosabb esetei

ˇ     545b14f ;     545b14f ;  az 1956-os események alatti gyilkosságok

ˇ     545b14f ;     545b14f ;  stb.     

Büntetési nemek ((Btk. 4. fejezete)

Büntetés: a bűncselekmény elkövetése miatt a törvényben meghatározott joghátrány. Célja a társadalom védelme érdekében a bűncselekmény megelőzése.

Főbüntetések

1. Szabadságvesztés:

ˇ     545b14f ;     545b14f ;  Határozott ideig tartó: min. 2 hónap, max. 15 év, közte vannak fokozatok a bűncselekménnyel összefüggő körülmények figyelembe vétele miatt.

ˇ     545b14f ;     545b14f ;  Határozatlan ideig tartó, azaz életfogytig tartó: 20-25 év múlva meg kell vizsgálni, hogy a feltételes szabadlábra bocsátás feltételei megvannak-e.

ˇ     545b14f ;     545b14f ;  A szabadságvesztés lehet:

ˇ     545b14f ;     545b14f ;  Fogház: 2/3-át kell letölteni

ˇ     545b14f ;     545b14f ;  Börtön: ¾-ét kell letölteni

ˇ     545b14f ;     545b14f ;  Fegyház: 4/5-én, utána feltételes szabadságra helyezik.

2. Közérdekű munka: az elkövetőt közérdekű feladatokat ellátó konkrét munkahelyre (pl. posta, vízmű) rendelik ki a heti pihenőnapján vagy szabadidejében, díjazás nélkül, de szabadságában nincs korlátozva. Legrövidebb tartama 1 nap, leghosszabb 50 nap. 1 nap = 6 óra munkaidő. Ha nem tesz eleget munkakötelezettségének, szabadságvesztés lép élete (1 munkanap = 1 nap szabadságvesztés), mely fogházban letöltendő.
3. Pénzbüntetés: mindig bűncselekményre szabják ki (pl. kísérletre nem lehet). A bíróság napi tételben állapítja meg a pénzbüntetést az elkövető anyagi helyzetének figyelembe vételével. Minimum 30, max. 540 napi tétel szabható ki. 1 napi tétel min. 100,- Ft, max. 20.000,- Ft. Nem fizetés esetén fogházban végrehajtandó szabadságvesztés lép életbe, 1 napi tétel = 1 nap szabadságvesztés. Ettől a büntetési nemtől még büntetlen előéletű lesz.

Mellékbüntetések: főbüntetések mellé szabják ki

1. Közügyektől eltiltás: szándékos bűncselekményt elkövetettre, akit végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek, a szabadságvesztés után kell letölteni. Nem vehet részt a választásokon, a szavazásokon, nem lehet hivatalos személy, nem érhet el katonai rendfokozatot, nem kaphat belföldi kitüntetést. Az eltiltás min. 1 év, max. 10 év lehet.
2. Foglalkozástól eltiltás: ha a bűncselekményt valamilyen foglalkozás szabályainak megszegésével követte el, vagy a foglalkozásának felhasználásával szándékosan követi el. Meghatározott ideig (1-10 év) vagy véglegesen is eltilthatják.
3. Járművezetéstől eltiltás: arra, aki járművét bűncselekmény elkövetéséhez használja, vagy a járművezetés megszegésével követi el a bűncselekményt. Minden járműtől vagy meghatározott jármű(vek)től tilthatják el. Meghatározott ideig (1-10 év) vagy véglegesen is eltilthatják.
4. Kitiltás: akit szabadságvesztésre ítéltek, 1 városból, de több helyről is kitilthatják, ha a közérdeket veszélyezteti az ottléte. Min. 1, max. 5 év lehet.
5. Kiutasítás: azt a nem magyar állampolgár elkövetőt, akinek az országban tartózkodása nem kívánatos, a Magyar Köztársaság területéről ki kell utasítani. Nem utasítható ki a menekült státuszú. Szabadságvesztés után történik a kiutasítás. Külön engedélyt kaphat a bejövetelre.
6. Vagyonelkobzás: aki a bűncselekményt haszonszerzésből követte le, és végrehajtható szabadságvesztésre ítéletek, feltéve, hogy van vagyona. Elkobozható a teljes vagyonára, egyes vagyontárgyaira, másra átruházható vagyontárgyakra (elajándékozottra). Gazdálkodó szervezetre is kiróható.
7. Pénzmellékbüntetés: akit határozott idejű szabadságvesztére ítéltek, van megfelelő jövedelme vagy vagyona. Kötelező kiszabni, ha a bűncselekményt vagyonszerzésből követte el (pl. sikkasztott). Min. 10.000,- Ft, max. 10.000.000,- Ft. nem lehet kiszabni pénzes főbüntetéssel együtt. Nem fizetés esetén fogház.

Intézkedések

• Megrovás: ha kicsi a társadalomra veszélyessége, büntetés helyett a hatóság rosszallását fejezi ki, és az elkövetőt felhívja, hogy a jövőben tartózkodjék a bűncselekmény elkövetésétől.
• Próbára bocsátás: a bíróság a vétség miatt büntetés kiszabását próbaidőre (1-3 év) elhalasztja, ha alaposan feltehető, hogy a büntetés célja így is elérhető. Ha a próbaidő alatt újabb bűncselekményt követ el, kiszabják a szabadságvesztést. Nem jár büntetett előélettel.
• Kényszergyógykezelés: személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó bűncselekményre kell elrendelni, ha az elkövető kóros elmeállapota miatt nem büntethető, és ha egyébként 1 évnél súlyosabb büntetést szabnának ki.
• Alkoholisták kényszergyógyítása: akkor, ha a bűncselekmény az életmódjával van összefüggésben, és 6 hónapnál súlyosabb szabadságvesztést szabnának ki. A kezelőhelyen tölti büntetését.
• Elkobzás: azt a dolgot, amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez használtak vagy szántak eszközül, ill. azt az eszközt, melynek birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti, bűncselekmény elkövetése útján jött létre, vagy amelyre a bűncselekményt elkövették.
• Pártfogói felügyelet: ha a feltételes szabadság, ill. a próbaidő eredményes elteltéhez az elkövető rendszeres figyelemmel kísérése szükséges. Az elkövető köteles a bírósági határozatban előírt magatartást tanúsítani, a pártfogóval kapcsolatot tartani.

BTK különös rész

Az írásszakértői tevékenység elméletileg minden bűncselekményhez kapcsolódhat, ahol van írásosság. A gyakorlati tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy a kör szűkíthető, így itt csak az írásszakértői tevékenység szempontjából legfontosabb törvényi tényállások szerepelnek.

Személy elleni bűncselekmények

Emberölés (Btk. 166.§): aki mást megöl, 5-15 évig tartó szabadságvesztéssel büntetendő. Gondatlanságból elkövetve vétséget követ el, emiatt 1-5 évig terjedő szab.vesztéssel.

Öngyilkosságban közreműködés (Btk. 168.§): aki mást öngyilkosságra rábír, vagy ennek elkövetéséhez segítséget nyújt. Akkor is, ha az öngyilkosságot csak megkísérlik. 5 évig terjedő szabvesztés. Csak szándékosan követhető el.                    (búcsúlevél azonosítása!)

Személyi szabadság megsértése (Btk. 175.§): aki mást személyi szabadságától megfoszt, 3 évig terjedően büntetendő.

Emberrablás (Btk. 1175.§): aki mást személyi szabadságától erőszakkal vagy közvetlen fenyegetéssel vagy védekezésre képtelen állapotát kihasználva megfoszt, és szabadon bocsátását követelése teljesítésétől teszi függővé. 2-8 évig terjedő szab. vesztéssel büntetendő.

Emberkereskedelem (Btk. 175.§): aki mást elad, megvásárol, ellenszolgáltatásként átad vagy átvesz, más személyért elcserél. 3 évig terjedő szabvesztés. Minősített esete, ha 18. életévét be nem töltött személy sérelmére, ha munkavégzés, fajtalankodás, közösülés, stb. céljából, ha üzletszerűen követik el, 5 évig terjedő szab. vesztés.

Magántitok jogosulatlan megismerése (Btk. 178.§): ha e célból más lakását vagy ehhez tartozó helyiségét titokban felkutatja, megfigyeli, rögzíti, vagy másnak zárt közlést tartalmzó küldeményét felbontja vagy megszerzi és annak tartalmát technikai eszközzel rögzíti, ha telefonos beszélgetést kihallgat, rögzít, 5 évig terjedő szab.vesztéssel büntetendő.

Rágalmazás (Btk. 179.§): aki másról más előtt a becsület csorbítására alkalmast tényt állít, híresztel vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétséget követ el, 1 évig terjedő szabvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. Ha a rágalmazást aljas indokból, nagy nyilvánosság előtt, jelentős sérelmeket okozva, akkor 2 évig terjedhet a büntetés. Az elkövetés történhet szóban, írásban, grafikában, stb.

Becsületsértés (Btk. 180.§): aki az előzőn kívül mással szemben a sértett munkakörével, közmegbízatásával vagy nagy nyilvánosság előtt a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vétséget követ el, 1 évig terjedő szabvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

Az államigazgatás, az igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni bűncselekmények

Hamis vád (Btk. 233.§): aki a hatóság előtt mást bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol, más ellen bűncselekményre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a hatóság tudomására. 3 évig terjedő szab.vesztés. ha a hamis vád alapján a vádlottat elítélik, a büntetés 2-8 évig terjedhet.

Hamis tanúzás (Btk. 238-241.§): a tanú, aki a bíróság vagy más hatóság előtt - az ügy lényeges körülményére - valótlan vallomást tesz vagy a valót elhallgatja. Ez vonatkozik a szakértőkre, a szaktanácsadókra a tolmácsokra is.

Mentő körülmények elhallgatása (Btk. 243.§): aki olyan tényt, amelytől a büntetőeljárás alá vont személy felmentése függhet; vele, védőjével vagy a hatósággal nem közöl. 5 évig terjedhet a szab.vesztés. nem büntetendő ha a tény közlésével önmagát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná.

Bűnpártolás (Btk. 244.§): aki segítséget nyújt ahhoz, hogy az elkövető a hatóság üldözése elől meneküljön, aki a büntetőeljárás sikerét meghiúsítani igyekszik, vagy közreműködik a cselekményből származó előny biztosításában, vétséget követ el, 1 évig terjedhet a szab.vesztés.

Ügyvédi visszaélés (Btk. 247.§): az ügyvéd, aki azért, hogy ügyfelének jogtalan hátrányt okozzon, hivatásából folyó kötelességét megszegi, 3 évig terjedő szab.vesztéssel büntetendő. Ha hasznonszerzés végett, 5 évig terjedővel.

A közrend elleni bűncselekmények

Közokirat hamisítás (Btk. 274-275.§): aki hamis közokiratot készít vagy egy valódi tartalmát megváltoztatja, ill. aki hamis vagy hamisított vagy más nevére szóló valódi közokiratot használ, vagy közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltoztatására vagy megszűnésére vonatkozó adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljon közokiratba (ezt ugyanis csak hatóság teheti meg). Vétség, 1 évig terjedően büntetendő vagy pénzbüntetés. Csak a szándékosság esetén büntetendő.

Iratok fajtái:

ˇ     545b14f ;     545b14f ;  Közokirat: minden olyan irat, amelyet hatóság vagy erre feljogosított más szerv saját ügykörén belül, megfelelő alakiságok mellett készít. Az okmány a közokirat fajtája.

ˇ     545b14f ;     545b14f ;  Magánokirat: bárki kiállíthatja, bizonyítéknak számít arra nézve, hogy a kiállító az abban foglaltakat megtette, elfogadta, magára nézve kötelezőnek ismeri el, feltéve, hogy az aláírás szabályszerűen történt.

ˇ     545b14f ;     545b14f ;  Valódi okirat: melyet a kiállítóként feltüntetett személy vagy hatóság készített, és annak nyilatkozatát tartalmazza.

ˇ     545b14f ;     545b14f ;  Hamis okirat: melynek készítője nem azonos a kiállítóként feltüntetett személlyel vagy hatósággal, vagy nem a kiállító nyilatkozatát tartalmazza.

ˇ     545b14f ;     545b14f ;  Valótlan tartalmú okirat: melyben a feltüntetett tények és nyilatkozatok nem felelnek meg a valóságnak.

Magánokirat hamisítás (Btk. 276.§): aki jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének bizonyítására hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú magánokiratot használ. Magánokirat minden olyan okirat, mely nem rendelkezik a közokirat kellékeivel. Készítheti bárki, magánszemély, jogi személy, hatóság. Vétség, 1 évig terjedően büntetendő, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel. Csak szándékosan követhető el.

A bűncselekmény elkövetési tárgyai:

ˇ     545b14f ;     545b14f ;  a saját kezűleg írt és aláírt okirat,

ˇ     545b14f ;     545b14f ;  a nem sajátkezűen, de két tanú jelenlétében aláírt, ill. két tanú előtt saját kezű aláírásának elismert, aláírással ellátott okirat,

ˇ     545b14f ;     545b14f ;  bíróilag vagy közjegyző által hitelesített, aláírással vagy kézjeggyel ellátott okirat,

ˇ     545b14f ;     545b14f ;  az állami szerv, szövetkezet, vállalat, társadalmi szervezet vagy egyesület által ügyleti körben kiállított és szabályszerűen aláírt okirat.

Visszaélés okirattal (Btk. 277.§): aki olyan közokiratot, mely nem a sajátja, vagy nem kizárólag a sajátja, mástól annak beleegyezése nélkül jogtalanul megszerez, azt megsemmisíti, megrongálja vagy eltitkolja. Vétség, 2 évig terjedően büntethető, közmunkával vagy pénzbüntetéssel. Magánokiratra elkövetve 1 évig terjedhet a büntetés.

Egyedi azonosító jel meghamisítása (Btk. 277.§): aki egyedi azonosító jelet eltávolít vagy egyéb módon meghamisít, olyan dolgot szerez meg vagy használ fel, melynek egyedi azonosító jele hamis, hamisított, ill. melynek egyedi azonosító jelét eltávolították. 3 évig terjedő szab.vesztés.

Vagyon elleni bűncselekmények

Lopás (Btk. 316.§): aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa. 1-10 évvel büntethető.

Az ellopott dolog értékét szakértő állapítja meg.

Ha értéke    10.000 Ft vagy az alatti - szabálysértés

200.000 Ft-ig - kisebb értékre

2.000.000-ig - nagyobb értékre

50.000.000-ig - jelentős értékre

500.000.000-ig különösen nagy értékre

500.000.000 felett - különösen jelentős értékre elkövetett lopás

Sikkasztás (Btk. 317.§): aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja vagy azzal sajátjaként rendelkezik. Vétség, 2 évig terjedő szab.vesztéssel büntetendő, csak szándékosan követhető el.

Csalás (Btk. 318.§): aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz. Vétség, ha a csalás a szabálysértést nem haladja meg. A lopás értékhatárai az irányadóak.