|  | ||||||||
|  | ||||||||
| | ||||||||
| | ||||||||
 |  | |
|
| ||
 |  |
|
||||||||||
Fontos megkülönböztetnünk a valutaárfolyamok jegyzési módjait:
direkt jegyzés: Pl. a román lej (RON) direkt jegyzése az euróval (EUR) szemben: 1 EUR= x RON
indirekt jegyzés: Pl. a román lej (RON) indirekt jegyzése az euróval (EUR) szemben: 1 RON = x EUR
keresztárfolyam: Pl. az USD/EUR árfolyam kiszámítása a RON/USD i 444h72e lletve RON/EUR árfolyamokból.
A vásárlóeröparitás - elmélet ("Purchasing power parity" - PPP): Két deviza közti árfolyam a két országban érvényesülö árszínvonaltól, dinamikájában pedig a két országban fellépö inflációtól függ.
ahol "P"-vel az általános árszínvonalat, "I"-vel pedig az inflációs rátát jelöltük. Az indexekben szereplö "s" és "d" az elmélet statikus illetve dinamikus változatára utal. Az árszínvonalat illetve az inflációs rátát egy reprezentatív termékkosár-alapján számítják ki. Az ilyen számításokban arra kell törekedni, hogy az illetö termékek minél globálisabbak legyenek, ugyanaz legyen a költség-szerkezetük, a termelési tényezökben való intenzitásuk. Éppenezért gyakran számolják a PPP mutatót a Big Mac különbözö devizákban kifejezett árai alapján ("Big Mac index").
Az elmélet korlátozó feltételei:
nincsenek szállítási költségek és vámok
tökéletes informáltság a 2 ország árszínvonaláról
a szóban forgó áruk homogének
Számos makrogazdasági mutatót (pl. GDP, munkatermelékenység) nemzetközi összehasonlításban nemcsak a hivatalos árfolyam, hanem a PPP mutató segítségével is szokás átszámítani.
A fenti korlátozó feltételek nem mindig érvényesülnek maradéktalanul, ezért pl. a Big Mac árát RON-ból hivatalos árfolyamon USD-be átváltva nem biztos, hogy pontosan megkapjuk a Big Mac amerikai piacon jegyzett árát (nem érvényesül a PPP modell).
A kamatparitás - elmélet ("interest rate parity"):
A kamatparitás modellje szerint devizaárfolyamok csupán az illetö államok gazdaságában érvényesülö eltérö kamatlábak függvényei. Pl. az USD/GBP árfolyam esetén az alábbi összefüggést onnan kapjuk, hogy az angol fontban eszközölt majd határidös árfolyamon dollárba visszaváltott betét (az egyenlet bal oldala) és az amerikai dollárbetét hozamoknak (jobb oldal) az arbitrázstevékenység következtében ki kell egyenlítödni:
ahol "k"-val az irányadó kamatlábakat, "e" -vel és "f" - el pedig az azonnali illetve a határidös devizaárfolyamot jelöltük.
A fenti képlet értelmezése a következö: a határidös valutaárfolyam százalékos prémiuma (a jobb oldali kifejezés) megközelítöleg a két ország Jegybankja irányadó kamatlábainak különbözetével egyenlö.
A paritásos elméletek összefüggései
A makroökonómiában számos
lehetöség van a paritásos elméletek egyetlen nagy rendszerbe való
foglalására, a következökben egy monetarista ihletésü rendszerezést
(Giddy-séma) fogunk bemutatni:
1. ábra. A Giddy - séma
(1) - a két ország gazdaságának pénztömege (pénzkínálata) közötti viszony meghatározza a vásárlóerö és az inflációs ráták viszonyát
(2) - az inflációs várakozások és a kamatlábak közötti viszony más néven a nemzetközi Fisher hatás:
(3) - a vásárlóeröparitás dinamikus változata
(4) , (5), (6) - a fedezett kamatparitás elmélet
A devizapiacok a világ legfontosabb piacai közé tartoznak. Átlagos együttes napi forgalmuk kb. 1 billió (1000 Mrd) USD, ebben a tekintetben messze listavezetök. Természetesen ez a hatalmas forgalom csak kis részben jár együtt külkereskedelmi ügyletekkel. Az esetek többsége tisztán pénzügyi tranzakció, melyet hatalmas tökét mozgató bankok, befektetési alapok, brókerházak és intervencióik esetén a Jegybankok bonyolítanak le, nagyrészt tözsdén kívüli (bankközi) forgalomban. A devizatözsdék közül Chicago, New York, London, Frankfurt, Tokió és Szingapúr a legjelentösebb
A szabályozott valutapiac (tözsde)
Általában az árutözsdék keretében vagy azok mellett müködö valutatözsdéket foglalja magában. Tözsdeként erre a piacra is a szabványosítás jellemzö: szabványos mennyiségekre lehet szabványos lejáratokra ügyleteket kötni, a piaci szereplöknek meghatározott feltételeknek kell eleget tenniük, a tranzakciókat pedig egy elszámolóház (klíringház) közbeiktatásával bonyolítják.
A tözsdén kívüli ("Over the counter", OTC) valutapiac:
Itt elsösorban az úgynevezett bankközi devizapiacról van szó, ahol az ügyletek nem szabványosítottak, rugalmasabbak az ügyletkötés feltételei a tözsdéhez képest viszont az elszámolóház nyújtotta biztonságról sem beszélhetünk.
Az árfolyam jegyzése attól is függ, hogy tözsdei vagy banki árfolyamról van-e szó. Egy tözsdén egy adott pillanatban mindig csak egy árfolyam egzisztál. Különös jelentösége csak a tözsdénként változó szabályok szerint a "fixing"-kor rögzítésre kerülö árfolyamnak van, a széles publikum számára hozzáférhetö hírekben is ez szerepel. A bankok ugyanakkor kétféle, vételi (bid) és eladási (offer, ask) árfolyammal dolgoznak (bizonyos esetekben van jelentösége a kettö átlagának, az ún. középárfolyamnak is).
Megkülönböztetjük emellett mind a tözsdén, mind a bankok esetében az azonnali (vagy: spot, kassza, prompt) és a határidös (futures vagy forward) árfolyamokat is. Az árfolyamképzödés a kereslet-kínálat törvényeinek megfelelöen hasonlóképpen történik az azonnali és a határidös piacon. a két árfolyam bár összefügg, mégis csak kivételes esetben egyezik meg egymással. Amennyiben a határidös árfolyam meghaladja a mai azonnalit, akkor report (prémium), ha alatta marad, akkor deport (discount) esete áll fenn. Minél rövidebb határidöre szól a határidös ügylet annál kevésbé tér el a határidös árfolyam az azonnalitól (határidös árfolyam konvergenciája).
A devizapiaci nyitott (kockázatnak kitett) pozíció két fajtája:
Hosszú (long) pozíció: A long pozícióban levö befektetönek (kereskedönek) több devizára szóló követelése van, mint devizatartozása. Az ilyen szereplönek az árfolyam - növekedés kedvez, míg az árfolyam-csökkenés veszteségforrás.
Rövid (short) pozíció: A short pozícióban levö befektetönek (kereskedönek) több tartozása van devizában, mint devizára szóló követelése. Az ilyen szereplönek az árfolyam - csökkenés kedvez, míg az árfolyam-növekedés veszteségforrás.
Az exportörök tipikusan hosszú pozícióban helyezkednek el a devizával szemben, hiszen ha a nemzeti pénznem felértékelödik (a deviza leértékelödik) akkor az import olcsóbbá válik, viszont az exportból származó deviza is kevesebb hazai pénzzel egyenértékü. Az exportörnek a devizaárfolyam emelkedése kedvez.
Az importörök tipikusan rövid pozícióban helyezkednek el a devizával szemben, hiszen ha a nemzeti pénznem felértékelödik (a deviza leértékelödik) akkor az import olcsóbbá válik. Az importörnek tehát a devizaárfolyam csökkenése kedvez.
Arbitrázs a devizapiacon
A devizapiaccal kapcsolatos arbitrázs ügyleteknek két típusa van, az ún. árfolyamarbitrázs és a kamatarbitrázs.
Az arbitrázsügylet valamely jószág különbözö piacain a térbeli, idöbeli vagy információs eltérések hatására kialakult eltérö árakon alapszik. Az arbitrázsör azon a piacon vásárol, ahol a jószág olcsóbb, és azon ad el, amelyen drágább. Ezen a módon - a tranzakciós költségekkel csökkentett - biztos nyereséghez jut kockázatmentesen. A kereslet ill. kínálat növelése révén viszont gondoskodik az árkülönbségek leépüléséröl is.
Az arbitrázs létrejöttéhez természetesen a tranzakciós költségeket meghaladó árkülönbözet, percre kész információ és jelentös töke szükséges. Ez utóbbi nélkül az arbitrázs nem is lenne képes betölteni az árak kiegyenlítésében betöltött rendkívül fontos szerepét.
Árfolyamarbitrázs
Az árfolyamarbitrázs egyszerü esetben annyit jelent, hogy valamely pénznemet megveszik azon a piacon, ahol alacsonyabb az árfolyama és eladják ott, ahol magasabb, természetesen mindkét esetben ugyanazon valuta ellenében. Mivel az egyes tözsdéken általában a különféle külföldi pénznemeket jegyzik a hazai pénzben (direkt jegyzés), ezért az esetleges áreltérések észrevételéhez szükséges egy egyszerü reciprokszámítás. A kockázat elkerülése végett az arbitrázsör a két ügyletet egyszerre bonyolítja le telefonon keresztül. Hatásukra Frankfurtban emelkedik az árfolyam, New Yorkban pedig csökken a reciprok árfolyam, így megvalósul az árkiegyenlítödés amennyiben az EUR/USD árfolyamról van szó.
Létezik az árfolyamarbitrázsnak egy kissé bonyolultabb formája is, melyet háromszög-arbitrázsnak neveznek. Ebben az estben három pénznem szerepel az ügyletben, és alapja az, hogy a valamely piacon (tözsdén) kialakult keresztárfolyam ("cross rate") eltér a valamely másik tözsdén érvényes árfolyamtól.
A valóságban hasonló helyzetekben a három ügylet egyszerre történö megkötése nehézségekbe ütközik.
A deviza-arbitrázsörök és a spekulánsok mellett igen fontos szerepet játszanak a valutaárfolyam-kockázattal szemben védekezni kívánó fedezeti ügylet-kötök. Általában ebbe a kategóriába tartoznak a kereskedelmi profitjuk vásárlóerejét megörizni kívánó külkereskedök (importörök és exportörök) akik csupán nemzetközi adásvételi ügyletük kapcsán kerülnek a valutaárfolyamkockázatnak kitett (nyitott) pozícióba. Számukra igen fontosak a valutaárfolyam-kockázattal szembeni védekezés eszközei.
Találat: 605
