online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

Online dokumentumok - kep
  

Nemzetközi Büntetöbírósag



felso sarok

egyéb tételek

jobb felso sarok
 
 
bal also sarok   jobb also sarok

Nemzetközi Büntetöbíróság


  1. A Nemzetközi Büntetöbíróság tárgyi és személyi joghatósága, különös tekintettel a nemzeti bíróságokkal való együttmüködésre

a)     Tárgyi joghatóság

Népirtás büntette: olyan cselekmények, melyek valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport, mint olyan, teljes vagy részleges megsemmisítésének szándékával követnek el, így a csoport tagjainak megölése, csoport tagjai testi vagy lelki épsége elleni súlyos sérelem okozása, csoportnak szándékosan olyan életfeltételek közé kényszerítése, amelyek a csoport teljes vagy részleges fizikai megsemmisülését okozhatják, olyan intézkedések foganatosítása, amelyek célja a csoporton belüli születések meggátolása, a csopo 121h78b rt gyermekeinek más csoporthoz való elhurcolása

Emberiség elleni büntettek:

Háborús büntettek

Agresszió büntette


b)     személyi joghatóság

visszaható hatály tilalma

csak 18 éven felüli természetes személyekre terjed ki

a büncselekmény elkövetésével vádolt személy egy részes állam állampolgára és cselekményét szándékosan és tudatosan követte el

eljárhat, egy a Statútumban  nem részes állampolgárával szemben is, ha az egy részes állam területén a Bíróság tárgyi joghatóságába tartozó büncselekményt követett el

a személy hivatalos minöségére tekintet nélkül eljárhat

büntetöjogi felelösséget kizáró okok (elmebetegség, bódult állapot, kényszer hatása, jogos védelem)


c)      kiegészítö joghatóság: a Bíróság elfogadhatatlannak nyilvánítja azokat az ügyeket, amelyek egy arra joghatósággal rendelkezö államban folyó vizsgálat vagy peres eljárás tárgyát képezik.

A Római Statútum 18. cikkének értelmében az ügyész értesíti az államokat a vizsgálat megindításáról. A gyanúsított állampolgárságának állama egy hónapon belül tájékoztatást nyújt a gyanúsítottal szemben folyó eljárás állapotáról. Ilyen eljárás létezése esetén az ügyész köteles felfüggeszteni a vizsgálatot.

A statútum 19. cikke értelmében a Bíróságnak meg kell gyözödnie arról, hogy az elötte fekvö ügyben joghatósággal rendelkezik. Az ügyek elfogadhatóságáról hivatalból dönt.

az általános szabály nem alkalmazható akkor, ha a kérdéses állam nem szándékozik vagy képtelen megfelelöen kivizsgálni az ügyet vagy lefolytatni a büntetöpert. A statútum pontosan meghatározza, hogy mely körülmények fennállása esetén lehet az állam eljárási szándékának hiányára következtetni. Ilyen eset az, ha az érintett személy büntetöjogi felelösségre vonása alól való kivonása szándékával folytatják le.

A "ne bis in idem" elvének megfelelöen a Bíróság senki felett sem ítélkezhet, akit ugyanazon tények alapján egyszer már más bíróság elítélt, kivéve, ha a döntést meghozó bíróság elötti eljárás célja az volt, hogy kivonja az érintett személyt a büntetöjogi felelösségre vonás alól, vagy olyan módon folyt le, amely az érintett személy bíróság elé állításának szándékát kérdésessé teszi.


d)     együttmüködési kötelezettség: A 86. cikk írja elö az államok általános kötelezettségét arra nézve, hogy a Bírósággal teljes mértékben együttmüködjenek a joghatósága alá tartozó büncselekmények kivizsgálásában és a megbüntetésüket célzó eljárásban

A Bíróság együttmüködési megkeresést intézhet a részes államokhoz többek között azért, hogy az eljárás céljaira történö elöállítás érdekében tartóztassanak le bizonyos személyeket.

Jogsegélyek végrehajtása érdekében is kérheti az államok közremüködését, például személyek azonosításának, bizonyítékok összegyüjtésének, dokumentumok kézbesítésének lebonyolításához vagy helyszíni szemlék lefolytatásához

Amennyiben a Bíróság által kért valamely jogsegély végrehajtása a megkeresett állam általános alkalmazást kívánó jogi alapelveibe ütközne, az államnak egyeztetést kell kezdeményeznie a Bírósággal a kérdés rendezésének megkísérlésére. Ha a probléma a konzultációk végére sem oldódik meg, a bíróság módosítja a megkeresést.

A részes államok csak akkor tagadhatják meg részben vagy egészben a Bíróság jogsegélyre irányuló megkeresését, ha annak teljesítése olyan dokumentumok bemutatását vagy olyan bizonyítékok nyilvánosságra hozatalát eredményezné, amelyek az állam nemzeti biztonságát érintenék.

A statútum 98. cikkének értelmében a Bíróság nem intézhet olyan megkeresést az államokhoz, amelyek arra kényszerítenék azokat, hogy az államok immunitásával, egyes személyek diplomáciai mentességével, vagy harmadik államok vagyonával kapcsolatos nemzetközi jogi kötelezettségeikkel összeegyeztethetetlen módon járjanak el, hacsak meg nem szerzi a szóban forgó, együttmüködö állam elözetes lemondását az immunitásáról.

a 99. cikk többek között arról rendelkezik, hogy az Ügyész jogosult bizonyos vizsgálati cselekmények lefolytatására a részes államok területén az állam hatóságainak jelenléte nélkül is. Az ebbe a körbe tartozó intézkedések, mint például tanúvallomások felvétele, nyilvános területek vagy egyéb helyek szemléje mindenfajta kényszertöl mentesek kell, hogy legyenek.


  1. A Nemzetközi Büntetöbíróság eljárásának legfontosabb jellemzöi

a)    A Bíróság eljárását kezdeményezheti

Bármely a Statútumban részes állam

A Biztonsági Tanács

Föügyész

b)     A Bíróság 18 bíráját

A részes államok közgyülése választja titkos szavazással 9 évre

A kiválasztásakor figyelembe kell venni a méltányos földrajzi eloszlás elvének érvényesülését,a világ fö jogrendszereinek illetve a nöi és férfi bírák megfelelö képviseletét

c)      Kiszabható büntetések

Határozott idejü szabadságvesztés, mely nem haladhatja meg a 30 évet

Életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az elkövetett büncselekmény különösen súlyos jellege vagy az elítélt személyi körülményei azt indokolják

Pénzbüntetés

Kártérítés megfizetése az áldozat részére


  1. A Nemzetközi Büntetöbíróság szervezeti felépítése

a)     Elnökség

Összetétel:

Elnök, elsö és második elnökhelyettes 3 éves megbízatással

Feladata:

Felelös a Bíróság megfelelö müködéséért

b)     Tárgyalás-elökészítö Kollégium

Összetétel:

Legalább hat bíró alkotja

Az igazságszolgáltatási feladatokat a Kollégiumon belül tanácsok látják el; egy tanács három bíróból vagy egy bíróból állhat

Feladata:

Tevékenysége az eljárás vizsgálati szakaszához kapcsolódik: felügyeli az Ügyész tevékenységét

Engedélyt ad a vizsgálat megkezdésére illetve felhatalmazhatja a föügyészt a Részes Állam területén való nyomozati cselekmények végzésére

Közremüködik a vizsgálat során szükséges bizonyítékok és tanúvallomások megszerzésében

Meghallgatást tarthat a vád megerösítése érdekében, és a meghallgatás alapján dönt arról, hogy elegendö bizonyíték áll -e rendelkezésre a vád igazolására


c)      Elsöfokú kollégium

Összetétel.

Legalább hat bíró alkotja, de igazságszolgáltatási feladatait három bíróból álló tanácsa látja el

Feladata:

Biztosítja a tárgyalás méltányos lefolytatását, a vádlott illetve az áldozatok jogainak védelmét

A tárgyalás elött vagy alatt dönthet bármely, az ügyre vonatkozó kérdésbe


d)     Fellebbviteli Kollégium

Összetétel:

Az elnökböl és négy bíróból áll, igazságszolgáltatási feladatait szintén tanácsokban végzi

Feladatai.

A Bíróság jogorvoslati fóruma, az ítélet ténybeli, jogi vagy eljárási hibájának megállapítása esetén megsemmisítheti, vagy megváltoztathatja az ítéletet (határozatot) illetve másik elsöfokú tanács elött újabb tárgyalást rendelhet el


e)     Föügyészség

Összetétel:

Föügyész áll az élén, akinek a munkáját egy vagy több ügyész segíti

Feladata:

Felelös a Bíróság joghatóságába tartozó büntettekre vonatkozó minden megalapozott információ megvizsgálásáért és a nyomozás lefolytatásáért illetve a bíróság elött a vád képviseletéért


f)      Hivatal

Összetétel:

A Hivatal vezetöje a hivatalvezetö, akinek a munkáját helyettes hivatalvezetö segíti (személyi állomány)

Feladat:

Felelös a Bíróság nem bírósági jellegü müködésének biztosításáért és kiszolgálásáért

Létrehozza a sértetteket és a tanúkat segítö szervezeti egységet


  1. A Nemzetközi Büntetöbíróság müködésének elsö 5 éve a felmerült problémák és a jelenlegi ügyek tükrében

Agresszió fogalmának megoldatlansága

Egyéb típusú büncselekményekre való kiterjesztés kérdése (terrorizmus, drogkereskedelem, nemi eröszak

4 állam ügyével kezdett el foglalkozni

Kongói Demokratikus Köztársaság,

Uganda,

Közép-afrikai Köztársaság,

Szudán (Biztonsági tanács által a Bíróság elé utalt): A hágai Nemzetközi Büntetöbíróság vizsgálatot indított a szudáni Darfúrban valószínüleg elkövetett háborús bünök ügyében. Majd 2007. februárjában elfogatóparancsot kért a két elsö vádlott ellen a nyugat-szudáni Darfur régióban elkövetett háborús bünök (népirtás, eröszak, kínzások, eröszakos lakosságkitelepítés) miatt. A két perbefogott: Ahmed Harun, a szudáni kormány volt belügyminisztere és Ali Muhammad Ali Abdel-Rahman, az iszlamista milícia, a janjaweed volt parancsnoka. A milíciavezetö valahol Délnyugat-Szudánban rejtözik, Ahmed Harun pedig jelenleg a kormány emberjogi ügyekért felelös minisztere.


Találat: 306


Felhasználási feltételek