online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

Online dokumentumok - kep
  

Az új nemzetközi jogrend alapjainak lerakasa - az Atlanti Kartatól az ENSZ megalakulasaig



felso sarok

egyéb tételek

jobb felso sarok
 
 
bal also sarok   jobb also sarok

Az új nemzetközi jogrend alapjainak lerakása - az Atlanti Kartától az ENSZ megalakulásáig

Az Atlanti Karta eredetileg angol-amerikai közös nyilatkozat, melyet F. Roosevelt amerikai elnök és W. Churchill brit miniszterelnök dolgozott ki az Atlanti óceánon cirkáló 2 hadihajó: az amerikai Augusta cirkáló és a brit Prince of Wales csatahajó fedélzetén. Innen ered az elnevezés: Atlantic Charter.

Az 1941. augusztus 14-én kiadott Kartához 1941 szeptemberében csatlakozott:

Belgium, Csehszlovákia, Görögország, Szovjetunió, Jugoszlávia, Hollandia, Lengyelország, Luxemburg, Norvégia, Szabad-Franciaország.

Az 1942. január 01-én kiadott Egyesült Nemzetek Nyilatkozata csak megerösítette a Karta elveit. A nyilatkozatot és ezzel együtt az Atlanti Kartát így 51 állam fogadta el a háború végéig.

A Karta alapelvei:

  1. a szövetségesek nem törekednek területi növekedésre
  2. nem kívánnak olyan területi változásokat, amelyek nem egyeznek az érdekelt népek szabadon kifejtett óhajával.
  3. minden népnek joga van ahhoz, hogy szabadon válassza meg a kormányformáját.
  4. minden állam egyenlö feltételekkel vehet részt a világkereskedelemben és hozzájuthat a világ nyersanyagforrásaihoz.
  5. együttmüködés a jobb munkakörülményekért, a gazdasági haladásért és a szociális biztonságért.
  6. olyan békét kell megvalósítani, mely minden nemzet számára lehetövé teszi, hogy saját határain belül biztonságban éljen.
  7. biztosítani kell, hogy minden ember akadály nélkül kelhessen át a tengereken.
  8. el kell érni, hogy a világ nemzetei lemondjanak az eröszakról. A támadással fenyegetözö államokat le kell fegyverezni.

1943. október 19-30. I. Moszkvai értekezlet

Brit-szovjet-amerikai külügyminiszteri találkozó Moszkvában. Ezen az értekezleten 4 nyilatkozatot tettek:

1. Négy nemzet nyilatkozata az általános biztonságról:

"Az Amerikai Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, a Szovjetunió és Kína kormányai:

a hadmüveleteket azon tengelyhatalmak ellen, amelyekkel az illetö kormányok hadiállapotban vannak, mindaddig folytatják, amíg ezek a hatalmak a feltétel nélküli kapituláció alapján le nem tették a fegyvert"

"Elismerik annak szükségességét, hogy a lehetö legrövidebb idön belül a nemzetközi béke és biztonság fenntartására általános nemzetközi szervezetet létesítsenek, amely az összes békeszeretö államok szuverén egyenlöségén alapul és nyitva áll minden ilyen - nagy és kis - állam tagként való belépésére." ez a rész tulajdonképpen az ENSZ létrehozását irányozta elö.

"Addig is, amíg a törvény és rend uralmát újra helyre nem állítják, és egy általános biztonsági rendszert meg nem teremtenek, a nemzetközi béke és biztonság fenntartása céljából tanácskozni fognak egymással, és szükség szerint, az Egyesült Nemzetek más tagjaival is azzal a szándékkal, hogy a nemzetek közössége nevében együttesen járjanak el." Ezzel a nagyhatalmak magukra nemzetközi közhatalmi jogosítványokat ruháztak, melyeket azután, amikor az ENSZ létrejött, a Biztonsági Tanács feladatává tettek. Ezt a nyilatkozatot Csang-Kai-sek moszkvai követe is aláírta.

2. Nyilatkozat Olaszországról:

Az Amerikai Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és a Szovjetunió külügyminiszterei írták alá.

Olaszországban fel kell számolni a fasizmust, fel kell oszlatni az ilyen szervezeteket.

Szabadon kell bocsátani a politikai foglyokat.

Le kell tartóztatni a háborús bünösöket és felelösségre kell öket vonni.

Az olasz nép szabadon dönthet a kormányformájáról.

A nyilatkozat kiadásakor az olasz király letartóztatta Mussolinit és Badoglio tábornokot nevezte ki miniszterelnöknek. Az új olasz kormány fegyverszünetet kötött a szövetségesekkel 1943. szeptember 03-án, felmondták a Háromhatalmi Egyezményt is és október 13-án hadat üzentek Németországnak. Mussolini azonban német segítséggel kiszabadult és új fasiszta kormányt és államot alakított. Így Olaszország kettévált.

3. Nyilatkozat Ausztriáról:

Az Amerikai Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és a Szovjetunió külügyminiszterei írták alá.

"Ausztriát, a hitleri agresszió áldozatául esett elsö szabad országot fel kell szabadítani a német uralom alól.

Ausztriának Németország által 1938. március 15-én történt bekebelezését semmisnek és meg nem történtnek tekintik.

Kinyilvánítják azt az óhajukat, hogy Ausztria szabad és független országként visszaállíttassék.

Ausztriát mindazonáltal emlékeztetik arra, hogy a hitleri Németország oldalán viselt háborúban való részvétele miatt felelösség terheli, amely alól nem szabadulhat, és hogy a végsö rendezés során elkerülhetetlenül figyelembe fogják venni, mennyiben járult hozzá önmaga felszabadításához."

4. Háromhatalmi nyilatkozat a kegyetlenkedésekröl:

"A három szövetséges hatalom, a 32 Egyesült Nemzetek érdekében szólva, ezennel ünnepélyesen kinyilvánítja és komoly figyelmeztetésnek szánja az alábbi nyilatkozatot: Amikor majd fegyverszünetet engedélyeznek valamely Németországban megalakuló kormánynak, azokat a német tiszteket és katonákat, valamint náci párttagokat, akik a fent említett kegyetlenkedésekért, mészárlásokért és kivégzésekért felelösek vagy azokban beleegyezöen részt vettek, visszaküldik azokba az országokba, amelyekben förtelmes büntetteiket elkövették, avégböl, hogy a felszabadított országok és az ott megalakuló szabad kormányok törvényei szerint ítélkezhessenek felettük és büntethessék meg öket.

vissza fogják öket vinni büncselekményeik színhelyére, és az általuk gyalázatosan bántalmazott népek fognak ítélkezni felettük. Azok pedig, akik eddig még nem mocskolták be kezüket ártatlanok vérével, óvakodjanak attól, hogy csatlakozzanak a bünösök soraihoz, mert a három szövetséges hatalom teljes biztonsággal a világ legtávolabbi búvóhelyéig üldözni fogja öket és kiszolgáltatja öket vádlóiknak, hogy elvegyék igazságos büntetésüket."

Fenti nyilatkozat semmiképpen sem érinti azoknak a föbünösöknek az esetét, akiknek büncselekményei nincsenek földrajzilag helyhez kötve és akiket a szövetséges országok kormányai együttes döntésének megfelelöen fognak megbüntetni.

1943. november 22-25. Kairói értekezlet:

Roosevelt, Churchill és Csang-Kai-sek tanácskozott ezen az értekezleten a Japán elleni háborúról. Szovjetunió azért nem vett részt, mert ekkor még nem állt hadiállapotban Japánnal, söt még érvényben volt közöttük az 1941-ben megkötött 5 évre szóló szovjet-japán semlegességi szerzödés.

"Három Nagy Szövetséges avégböl viseli ezt a háborút, hogy Japán agresszióját megfékezze és megtorolja. A maguk számára nem törekednek semmiféle nyereségre és nem gondolnak területi terjeszkedésre.

Céljuk, hogy Japánt megfosszák mindazoktól a csendes-óceáni szigetektöl, amelyeket az 1914-es I. vh. kezdete óta birtokba vett vagy elfoglalt, és hogy mindazokat a területeket, amelyeket Japán Kínától elrabolt, úgymint Mandzsúriát, Formozát és a Pescadores-szigeteket visszaadják a Kínai Köztársaságnak.

Japánt ki fogják üzni mindazokról az egyéb területekröl is, amelyeket eröszakkal és kapzsisággal elvett. A fent említett három nagyhatalom, figyelembe véve Korea népének leigázottságát, elhatározta, hogy Korea annak idején szabad és független lesz."

1943. november 28-december 01. Teheráni értekezlet: Churchill - Sztálin - Roosevelt

- együtt fognak müködni a német haderö szétzúzásában

- fokozott támogatást kell adni a jugoszláv partizánoknak utánpótlás és felszerelés szállításával

- Törökországot rá kell venni, hogy belépjen a tengely elleni háborúba

-1944. májusában, a franciaországi partraszállással nyugaton és délen megnyitják a második frontot és ebben az idöben a Szovjetunió is offenzívát kezd a keleti fronton.

-elvi megegyezés jött létre Lengyelország keleti határairól a Curzon-vonal mentén, de a konkrét részletek kidolgozását késöbbre halasztották.

- nem született egyetértés Németország jövöjét illetöen. Churchill ketté akarta osztani: Ausztria-Bajorországra és Poroszországra. Roosevelt 5 része akarta felosztani.

Kétoldalú egyeztetések:

Angol - amerikai Casablanca 1943

Angol - amerikai Quebec 1943(kidolgozták a normandiai partraszállás tervét)

Szovjet - brit csúcstalálkozó Moszkvában, 1944:

Churchill és Sztálin a háború utáni helyzetet vitatták meg Kelet-Európában. Az érdekszférák felosztása szóbeli megállapodásnak minösült (pl.: Románia 90-10%; Magyarország 50-50%, Jugoszlávia 50-50%, Görögország 10-90%), mely késöbb módosult. Churchill pl. elöterjesztette egy délnémet szövetségi állam tervét, melybe Bajorország, Ausztria, Baden-Würtemberg és Magyarország tartozott volna.

1945. február 04-11. Jaltai értekezlet: Csúcstalálkozó volt Roosevelt, Sztálin és Churchill részvételével. Megállapodások a gyözelem küszöbén:

1.  Németországot megszállási övezetekre osztják és Franciaországot is meghívják vegyen részt a megszállásban és az országot majdan igazgató Központi Ellenörzö Bizottságban.

2.  Németország által fizetendö jóvátétel összegét egy Jóvátételi Bizottság fogja megszabni, Moszkva székhellyel.

3.  Az Egyesült Nemzetek értekezletének San Franciscóban történö összehívását 1945. április 25-re tüzték ki.

4.  Nyilatkozat a felszabadított Európáról (Az Atlanti Karta alapelveinek megerösítése: demokratikusan kell megoldani a felszabadítottak és a csatlósok problémáit, szabad választásokat kell tartani, vissza kell adni minden népnek a megfosztott szuverén jogait).

5.  Nyilatkozat Lengyelországról (egységkormány létrehozása (1945. június 28.) és a Curzon-vonal melletti határok meghúzása keleten, míg nyugaton és északon az ország területének a megnövelése).

6.  Nyilatkozat Jugoszláviáról (egységkormány létrehozása).

7.  Megállapodtak, hogy Ukrajnát és Belorussziát felveszik az ENSZ alapító tagjai közé.

8.  ENSZ BT-ben az állandó tagok egyhangú szavazatára van szükség érdemi kérdésekben a határozathoz (ekkor még 4 állandó tagban gondolkodtak).

9.  Titkos egyezmény melynek értelmében a SZU belép Japán ellen a háborúba az európai háború befejezése után 3 hónappal (feltételek: Külsö-Mongóliában (Mongol Népköztársaság) a status quot fenn kell tartani; Oroszország 1904 elötti jogait vissza kell állítani).

A berlini nyilatkozatok:

1. Németországban az USA, az Egyesült Királyság, a Szovjetunió és Franciaország katonai föparancsnokságának képviselöi átveszik a legföbb hatalmat Németországban. (A Dönitz-kormányt háborús bünök miatt letartóztatták.) Felsorolja a német kötelezettségeket: fegyveres erök lefegyverzése; 1937. december 31-e elötti határon túli területek kiürítése; hajók a kijelölt kikötökbe hajózzanak; minden stratégiai helyet, berendezést, térképet, tervrajzot át kell adni; a bebörtönzötteket szabadon kell engedni; a háborús bünösöket el kell fogni és át kell adni.

2. A németországi megszállási övezeteket tette közzé, és kinyilvánította, hogy Berlin körzetét mind a négy hatalom fegyveres eröi megszállják.

3. Németország igazgatásáról szól. A négy hatalom a megszállási övezetekben gyakorolja a legföbb hatalmat, míg az egész Németországra vonatkozó kérdésekben az Ellenörzö Tanács (a négy föparancsnokból áll) jár el. Ők voltak gyakorlatilag a kormány, és Németország államisága megszünt, teljes területe katonai megszállás és igazgatás alá került. Németország csak földrajzi fogalom volt 1949 öszéig, a két új német állam megalakulásáig.

1945. június 26. San-Francisco-ban aláírják az ENSZ Alapokmányát:

Erre a konferenciára meghívtak minden olyan államot, amely hadiállapotban volt a tengelyhatalmakkal és aláírta az Egyesült Nemzetek Nyilatkozatát. Az Alapokmány szövegezésében nagy szerepet játszott az a tény, hogy a nagyhatalmak a jaltai, teheráni és a Dumbarton Oaks-ban tartott tárgyalásokon már megegyeztek a föbb elvekben. Az Alapokmányt megszövegezése tehát a Dumbarton Oaks-i tervezet alapján történt. A szervezet tevékenységének megindításához elökészítö bizottságot hoztak létre, amelyben minden tagállam részt vett.

Ennek feladata volt:

az elsö közgyülés összehívása, annak idejére és napirendjére javaslatot tenni

létrehozni a titkárság adminisztratív apparátusát

javaslatot tenni a székhelyre vonatkozólag

1945. július 17.-augusztus 02. A potsdami értekezlet:

Az értekezleten a Truman, Churchill majd a választási eredmények miatt az új miniszterelnök C. P. Attlee, és Sztálin vett részt. Az értekezlet eredményei:

1.         A nagyhatalmak (Nagy-Britannia, SZU, Kína, Franciaország, USA) külügyminisztereiböl Tanácsot kell alakítani Londoni ülésezéssel, melynek feladata az Olaszországgal, Romániával, Bulgáriával, Magyarországgal és Finnországgal megkötendö békeszerzödés megszövegezése lesz (a német békeszerzödés csak akkor, ha annak megfelelö kormánya lesz).

2.         Megállapodtak a Németországgal szembeni bánásmódban, a teljes lefegyverzésben, a hadiipar teljes felszámolásában, minden német fegyveres alakulat feloszlatásában.

3.         A német nép nem kerülheti el a felelösséget. Fel kell oszlatni a nemzeti szocialista pártot, demokratizálni kell a német politikai életet.

4.         A faji törvények hatálytalanítása.

5.         A megszállásra veszélyes személyeket le kell tartóztatni és internálni. A háborús bünösöket bíróság elé kell állítani. A náci párt aktív tagjait ki kell zárni az állami és társadalmi funkciókból.

6.         Az igazságügyi rendszert újjá kell szervezni, engedélyezni kell a demokratikus pártok müködését, a sajtó-, szólás- és vallásszabadságot, a szakszervezetek müködését.

7.         Németországot a megszállás ideje alatt gazdasági egységként kell kezelni.

Szabályozták a német jóvátételt. Minden megszálló hatalom a saját megszállási övezetében lévö német vagyonból elégíti ki követeléseit, de a Szovjetunió a nyugati övezetekböl is kap jóvátételt, viszont a Szovjetunió ebböl fedezi a lengyel jóvátételt. Elvi megegyezés történt a német flotta feloszlatásáról és Königsberg Szovjetunióhoz csatolásáról. A nyugati lengyel határok kijelöléséig az Odera és a Neisse folyó közötti területet lengyel közigazgatás alá helyezték és nem lett a szovjet zóna része. Tanger városa és környéke megtartja nemzetközi státuszát. A békeszerzödések után a volt csatlós államokat felveszik az ENSZ-be, de nem támogatják Spanyolország felvételét.Elvi megegyezés született a német lakosság kitelepítéséröl Lengyelországból, Csehszlovákiából és Magyarországról Németországba.

A potsdami határozatok egy része nem felelt meg az Atlanti Karta elveinek, így az új határok kijelölésénél nem írt ki népszavazást, a német kitelepítés pedig a kollektív bünösség alapvetö emberi jogokat sárba tipró elvének alkalmazását jelentette.

1946. január Az ENSZ elsö közgyülése összeül: Londonban ül össze. Vita támadt a székhelyt illetöen: egy korábbi elv az volt, hogy a székhelynek egy kis államnak a területén kell lennie, nem pedig egy nagyhatalom területén, hiszen a nagyhatalom puszta jelenléte is befolyásolja a világszervezet müködését. Ennek megfelelöen a Nemzetek Szövetsége Svájcban müködött. Nagy-Britannia azonban el akarta kerülni azt, hogy az USA - ugyanúgy ahogy a Nemzetek Szövetségében sem vett részt - kivonja magát az ENSZ részvétel alól is. Ezért azt javasolta, hogy a székhely legyen az USA területén. A résztvevök többsége New Yorkot jelölte meg székhelyül, amit elösegített az a körülmény is, hogy Rockefeller ingyen adott hozzá telket.


Találat: 323


Felhasználási feltételek